A GARAI SÓSTÓ NÖVÉNYZETÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE ÉS A HELYREÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GARAI SÓSTÓ NÖVÉNYZETÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE ÉS A HELYREÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 A GARAI SÓSTÓ NÖVÉNYZETÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE ÉS A HELYREÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI MÁTRAI ILDIKÓ RÓZSÁNÉ SZŰCS BEATRIX Eötvös József Főiskola Víziközmű és Környezetmérnöki Intézet Bevezetés Érzékenységük és veszélyeztetettségük miatt ex lege, azaz külön védetté nyilvánítási eljárás nélküli védett természeti értékeink közé tartoznak a szikes tavak, melyek életét alapvetően a szezonálisan ingadozó vízborítás határozza meg. A vizes élőhelyeknek ez a típusa speciálisan sótűrő, illetve sókedvelő élővilággal rendelkezik, nemcsak számos védett és ritka növényfaj előfordulási helye, hanem a vízimadarak nemzetközi jelentőségű vonuló- és pihenőhelye is (É. Szekeres, 2002). A 20. századi síkvidéki lecsapoló belvízrendezés során hazánkban ezen élőhelyek döntő hányadát megszűntették, a mélyebb fekvésűekből halastavakat alakítottak ki. A kevés megmaradó szikes tavunk legfontosabb veszélyeztető tényezője a kiszáradás és a bemosódó műtrágyák okozta fokozódó eutrofizáció, melyek következményeként jelentkező elmocsarasodás és elgyomosodás a szikes élőhelyi jelleg megváltozását idézik elő. Napjainkra a természetvédelem egyik fontos feladatává vált ezen értékes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, melynek egyik első lépése az időszakos vízborítás feltételeinek megteremtése. Bajától 16 km-re délkeletre, az Észak-Bácskai Homokhátság löszös, mészlepedékes csernozjom talajú mélyedésében fekszik a garai Sóstó. Az egykoron állandó vízborítású szikes tavat az as években lecsapolták és részben felszántották, helyén napjainkra egy nagykiterjedésű, összefüggő szikes rét maradt. A védett terület az 1530-as Natura 2000 kóddal ellátott pannon szikes sztyeppek és mocsarak csoportjába tartozik. A Víz Keretirányelv szerinti 5-ös tótípusba (meszes-szikes, 0,5-10 km 2 kiterjedésű, időszakos) sorolt, 183 ha kiterjedésű, természetes víztest esetén tápanyag és szervesanyag szerinti, valamint hidromorfológiai kockázat lehetséges. Az Igali-főcsatorna által kettészelt védett területet kaszálóként hasznosítják, a közelmúltban lehetőségként merült fel egykori állapotának visszaállítása. A beavatkozások tervezése és kivitelezése azonban csak a jelenlegi állapot felmérése után, a növényzet feltérképezésével és a talaj vizsgálatával kapott eredmények tükrében, valamint a csatornák vízminőségi és vízforgalmi értékelése után végezhető el. A bajai Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultásán 2008-ban indult kutatómunka keretében a terület állapotának felmérésére és az optimális beavatkozások megtervezésére vállalkoztunk. Dolgozatunkban a növényzet felmérésével és természetvédelmi értékelésével kapcsolatos eredményeinket, valamint az ezekből a helyreállításra vonatkozóan levont következtetéseinek mutatjuk be. A szikes tavak jellemzői A tipikus megjelenésű sekély és nyílt vizű szikes tavak életét alapvetően a szezonális vízborítás határozza meg, életciklusukhoz hozzátartozik a nyári kiszáradás, de ősztől tavaszig az ismételt feltöltődés is. Alföldi szikes tavaink a talajvíz eredetű magas oldott sótartalom miatt jelentősen különböznek az édes vizektől. Elsősorban nátrium-, karbonát- és hidrokarbonátionokban gazdagok (vizük ezért erősen lúgos), de a kémiai komponensek a környezeti tényezők következtében nagyfokú egyedi és szezonális változatosságot mutathatnak. A víz színe alapján megkülönböztethetünk fehér szikes tavakat, melyekben az aljzaton szürkésfehér mésziszap halmozódik fel, kiszáradásakor a meder felületén kivirágzik a sziksó (nátrium-karbonát). A fehér vizekben rendszerint csak gyér vízi növényzet telepszik meg. A másik típust a fekete szikes tavak jelentik, melyek a fehér vizű tavak feltöltődésével jönnek létre, amikor a biológiai produkció következtében szerves üledék jelenik meg a szikes aljzaton. Ezen tavak fenékig átlátszó vizének sárgásbarna színét a lúgos kémhatás miatt feloldódó szerves anyagok okozzák. Ezek a tavak rendszerint gazdag vízi- és mocsári növényzettel jellemezhetőek (É. Szekeres, 2002).

2 Amíg a szikes tómedreket többé-kevésbé rendszeresen elönti a víz, addig a medret övező, kissé magasabb térszinteken csak ritkán jelenik meg összefüggő vízborítás. A nagy sótartalmú talajvíz itt is a felszín közelében van, így a környező területekre is a szikes talajok jellemzőek. A Duna mentén az alpesi eredetű, kalciumban gazdag üledékben a jellegzetes meszes-szódás szoloncsák talajok, míg a mészben szegényebb, kárpáti vulkanikus eredetű üledékkel fedett Tisza-völgyben uralkodóan a szolonyec és szology típusú szikes talajok alakultak ki. A talajtípusok tekintetében egy-egy területen folyamatos átmenetet és mozaikokat is megfigyelhetünk. (É. Szekeres, 2002) A szikes tavak környezetében a növényzet a vízborítás mértékétől függően jellegzetes zónákat alkot (1. ábra), melyekben a növénytársulások fajkészlete a talajtípus és a sótartalom függvényében igen eltérő. A szikesek növényzete mozaikszerűen változik, a legcsekélyebb felszíni, vízháztartási és talajtani változásokat is híven tükrözi. 1. ábra. Szikes élőhelyek zónái A vizsgált terület bemutatása Gara Bács-Kiskun megye déli részén Bajától 16 km-re délre, a szerb határ mentén elhelyezkedő település, mely egykoron a Garai család délvidéki birtokaihoz tartozott. Közvetlenül Gara mellett, annak délnyugati határában fekvő Sóstó szélbarázda eredetű, a felszínt folyamatosan formáló szélhatás következtében medre az uralkodó széliránynak megfelelően tájolt irányú és megnyúlt alakú. Az észak-bácskai területekre jellemző löszpuszták közé ékelődött garai Sóstó környezetében a természetes növénytakaró a szoloncsák sziki növényzet. Florisztikailag a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza közi flórajárásához (Praematricum) tartozik. Észak-Bácska ezen része tulajdonképpen még két, a Mezőföld-Solti-síksági (Colocense) és a dél-alföldi (Titelicum) flórajárással érintkezik, ezért a terület hova tartozása a természetes növényzet vizsgálatával pontosítható. Az első katonai felmérés során a garai Sóstó környékéről készített térképen (2. ábra) egy kisebb északi és egy nagyobb déli fekvésű részmedret láthatunk. A szikes tó északi vége a Vaskútig húzódó mocsaras területtel állt kapcsolatban, a déli végéből induló csatorna is pár kilométer után mocsárban végződött. A mintegy 70 évvel később, a második katonai felmérés során készített térképen területe már nagyobb, a tómederből kiemelkedő félszigetszerű terepalakulaton mezőgazdasági művelést folytattak. A tó északi végéből ekkor már nem indult csatorna, déli vége viszont jól követhető kapcsolatban állt az igali tavakkal. A tó vize a felszín fölé emelkedő talajvízből, és a környékről összegyülemlő felszíni vizekből származott, melyek a Garától északra eső területről, Baja és Vaskút felől húzódtak délre és gyűltek össze a tóban. A 19. századtól kezdődően a mezőgazdasági művelési módok megváltozása, a belvíz levezetését szolgáló kezdetleges árkolások több víz összegyülekezését eredményezték a mélyebb fekvésű területeken (Herke, 1934). 2

3 2. ábra. A garai Sóstó ábrázolása az első ( ) és a második (1858) katonai felmérés térképén (ARCANUM, 2004) A régebben kisebb területű, de mélyebb vizű szikes tóban található kiemelkedő hátak az idők folyamán lemosódtak, a mélyebb helyek feltöltődtek, a tó elsekélyesedett, területe megnagyobbodott. A tónak délen ugyan volt némi lefolyása, de vize nagyrészt mégis elpárolgott, amelynek következtében sok alkáli-só (nátrium-karbonát, nátrium-hidrokarbonát, nátrium-klorid, nátrium-szulfát) halmozódott fel vizében. Vízszintje nagy ingadozásokat mutatott, időnként ki is száradt. Hal többnyire volt benne, nád csak néhol a part mellett. A tónak úgyszólván csak annyi haszna volt, hogy a környékbeli lakosok kacsa- és libatenyésztésre használták s minthogy a vízi szárnyasok ezrei tanyáztak benne, jó vadászterület volt. (Herke, 1934) ban Schleicher bajai mérnök bérelte ki a területet, egy részére halastavat tervezett, nagyobb részét vízmentesítve szántóföldként kívánta használni. Vállalkozása azonban nem járt sikerrel, az ekkor végzett árkolások nyomai még az 1930-as években láthatóak voltak. Az első világháború után a község szántóföldi hasznosítás reményében a tavat lecsapoltatta. A lecsapoló csatorna Vaskút környékéről indulva haladt Gara felé, majd a tavat keresztül szelve déldélnyugat irányban húzódott a Dunáig. A lecsapolást 1927-ben fejezték be, ekkor a tófenék gyakorlatilag kopár volt. Még ebben az évben a lecsapolt területet több helyen feltörték és árpát, zabot, kukoricát, kölest próbáltak termeszteni rajta, sikertelenül ben elvégzett vizsgálat alapján a tófenék talaja meszes-szódás-szikes, humuszgazdag, feketésszürke színű volt. Az átlagosan cm-es, de helyenként cm-t is elérő vastag humuszos szint alatt mészzárványos sárga agyagot (löszt) találtak. A tófenék legtöbb pontján az összes sótartalom 0,4-0,7% között mozgott, a lemosódott hátak helyén ez 0,7%-ra is felemelkedett. A tó lecsapolása után létrejövő talajt III. és IV. osztályú szódás szikesnek minősítették, melyen ezen állapotában szántóföldi művelést nem lehetett folytatni. Az 1928-as évektől kezdődően a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak javítására mezőgazdasági kísérleteket végeztek (3. ábra) (Herke, 1934). 3

4 3. ábra. A garai Sóstó csatornahálózata és kísérleti területei az 1930-as években (Herke, 1934 alapján) A tómeder feltöretlen részein még a lecsapolás évében megjelent néhány jellegzetes sótűrő egyéves növény (Herke, 1934 alapján, de a mai elnevezéseket alkalmazva): sóballa (Suaeda maritima), vörös libatop (Chenopodium rubrum), bajuszpázsit (Crypsis aculeata), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa). A következő években a sziki mézpázsit terjedni kezdett, ban olyan jól fejlődött, hogy kaszálni is tudták ben jelent meg először a területen a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum). Mindezekből látható, hogy a lecsapolt, de feltöretlen területek spontán benövényesedése a sziki szukcesszió hosszú útjára lépett. Sajnálatos módon növényzetének további botanikai vizsgálatairól nem találtunk feljegyzéseket. Napjainkban a garai Sóstó területe védett. Az Igali gravitációs főcsatornának belvízelvezető funkciója van, a felső (garai) szakaszában az év nagy részében nincs víz, míg az alsó szakasz a kedvező lefolyási viszonyoknak köszönhetően az egész év folyamán vízzel ellátott (ADUKÖVIZIG, 2007). Vizsgálati módszerek Kutatási programunk alapján a garai Sóstó növényzetének első felmérését júliusában végeztük, majd az ezt követő években május, június, július hónapokban folytatunk vizsgálatokat. Terepi megfigyeléseink és műholdfelvételek (www. google. earth.com) segítségével elkészítettük a terület vegetációtérképét (4. ábra), az azonosított különböző növényzetű foltokban a társulások azonosításához és a növényzet ökológiai jellemzéséhez fajlistákat készítettünk. A fajok azonosításához és elnevezéséhez Simon (2000) határozóját használtuk. A társulásokat a karakterfajok és a nagyobb egyedszámban jelenlévő kísérőfajok valamint a fiziognómia figyelembevételével határoztuk meg, elnevezésüknél Borhidi (2003) munkáját vettük alapul. A fajlisták értékelését biotikus mutatók és statisztikai módszerek segítségével végeztük. A biotikus mutatók közül a növények életforma rendszerét (Simon, 1992 alapján), a szociális magatartástípusok rendszerét (Borhidi, 1993) és a természetvédelmi értékkategóriákat (Simon, 1992) használtuk fel. A természetvédelmi értékkategóriák alapján degradációfokot számoltunk az egyes társulásokra. A társulásokat a vízigény, nitrogénigény, talajreakció és sótűrés szerinti átlagos ökológiai indikátorértékekkel (Borhidi, 1993) jellemeztük. A makrofita fajlisták statisztikai vizsgálatához a SYN-TAX 2000 programcsomagot használva hierarchikus klasszifikációt és ordinációt alkalmaztunk, melyekhez szakirodalmi ajánlások alapján választottunk algoritmust és távolságfüggvényt. 4

5 Eredmények A lecsapolt garai Sóstó területén az egykori szikes mocsári és tófenéki élőhelyek helyén szikes rét, szikpadka, szikfok és vakszik található napjainkban. A területen a jellemzően szolonyec, illetve szoloncsák talajokról leírt társulások egyaránt megtalálhatóak (4. ábra), melyre pontos magyarázatot későbbi a talajtani vizsgálataink adhatnak. A térben jelentősen változó vízháztartási viszonyok miatt a nedves és a száraz szikesekre jellemző társulások is megjelennek, melyek az eltérő sókoncentrációknak megfelelően mozaikos elrendeződést mutatnak. 4. ábra. A garai Sóstó növényzettípusai A védett terület döntő részét (82 %) sziki szittyórét (Scorzonero parvifloriae-juncetum gerardii) borítja, melynek képe már ránézésre sem egyöntetű. A humuszos felsőrétegű talaj vízháztartásának és tápanyagtartalmának változása következtében a hasonló fajösszetétellel jellemezhető foltokban más-más fajok dominanciája érvényesül, így kialakítva a rét mozaikosságát: a sziki szittyó (Juncus gerardii), a tarackos tippan (Agrostis stolinifera) és a réti peremizs (Inula britannica) dominanciájával jellemző foltokat, illetve a védett kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) tömeges megjelenése miatt már messziről kéklő nagyobb kiterjedésű területeket találtunk (5. ábra). A gyepszintben előforduló egyéb fajok voltak: sovány csenkesz Festuca pseudovina), szúrós káka (Schoenoplectus mucronatus), csátés sás (Carex divisa), sziki kerep (Lotus glaber.), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus), villás boglárka (Ranunculus pedatus), a talajt moharéteg borította. A szittyórét cm-es gyepszintjéből kiemelkedve szálankénti előfordulással találtuk: sziki sóska (Rumex pseudonatronatus), a vesszős füzény (Lythrum virgatum), az orvosi ziliz (Alcera officinalis). 5. ábra. A sziki szittyó, a réti peremizs és a kisfészkű aszat dominanciájával jellemezhető sziki szittyórét mozaikok 5

6 A szittyóréten kisebb, néhány négyzetméter kiterjedésű nádas foltokat találtunk, megjelenésük nem minden esetben volt terepmélyedésekhez köthető. Növényzetét a domináns nádon (Phragmites australis) kívül, a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a tarackos tippan (Agrostis stolinifera), a sziki sóska (Rumex pseudonatronatus), a szikikáka (Bolboschoenus maritimus), a szúrós káka (Schoenoplectus mucronatus) jellemezte. Az egykori meder északi része közelebb fekszik egyrészt a településhez, másrészt a mezőgazdasági területekhez, talajvízjárására valószínűsíthetően a nagyobb különbségek jellemzőek, ugyanakkor jobban kitett a bolygatásnak és a behúzódó gyomfajoknak is. Talajára az erősebb repedezettség, növényzetére a sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae) a jellemző (6. ábra). A sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) dominálta gyepben fehér tippant (Agrostis stolinifera), csillagpázsitot (Cynodon dactylon), sziki szittyót (Juncus gerardii), sziki őszirózsát (Aster tripolium ssp. pannonicus), sziki pozdort (Scorzonera cana) és erdélyi útifüvet (Plantago schwarzenbergiana) találtunk. A védett területbe ékelődő, több mint 2 méterrel magasabb terepszintű, 9 ha kiterjedésű kiemelkedésen található szántóföld (lucernás) és a mézpázsitos rét határán kialakult szántóföldi gyomvegetáció alatt azonosított szikérnövényzet a mézpázsitos rét erodáltabb felszínen megjelenő, kisebb szikfoltokkal tarkított változatának bizonyult (6. ábra). Domináns faja a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) volt, konstans fajként jelentkezett benne a sziki útifű (Plantago maritima) és a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium). A mézpázsitos szikérnövényzetben nagyobb kiterjedésben sóvirágzásos vakszikfoltokat találtunk. A szoloncsák vakszik növényzetét (Lepidio crassifolii-camphorosmetum annuae) a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), a sziki útifű (Plantago maritima), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), bárányparéj (Camphorosma abbua) és a sziksófű (Salicarnia prostrata) alkotta egyfajú mozaikok jellemezték. Az északi terület településhez közeli keleti részén antropogén hatásra kialakult kopár szikes foltok találhatóak, gyér szoloncsák vaksziknövényzettel. 6. ábra. A rét jellegű szolonyec mézpázsitos szikfoknövényzet és a szoloncsák vakszik Délre egy kisebb területű (1 ha) és alacsonyabb felszínű terepalakulaton cickafarkos szikespusztai társulás (Achilleo setaceae-festucetum pseudovinae) alakult ki (7. ábra), nyugati oldalán szolonyec szikérnövényzettel (Plantagi tenuiflorae-pholiuretum pannonici). A cickafarkos szikespusztai társulás itt megtalált gyomosodott változatában a domináns fajnak a soványcsenkesz (Festuca pseudovina) mellett a pusztai cickafark (Achillea setacea) bizonyult, konstans fajként fordult elő: tarackos tippan (Agrostis stolinifera), csillagpázsit (Cynodon dactylon), sziki szittyó (Juncus gerardii), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga). A gyep alját nagy borítással különböző herefajok fedték. A társulás gyomosodását jelző fajok: útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), útszéli zsázsa (Cardaria draba), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei katáng (Cichorium intybus). 6

7 7. ábra. A gyomosodott cickafarkos füvespusztai társulás és a szolonyec szikérnövényzet A cickafarkos szikespusztai társulást a szittyóréttől egy keskenyebb szikérsáv választotta el. A szikér növényzetére (Plantagi tenuiflorae-pholiuretum pannonici) a vékony útifű (Plantago tenuiflora) és a kígyófark (Pholiurus pannonicus) dominanciája volt jellemző, konstans fajként jelentkezett benne a sziki útifű (Plantago maritima). Helyenként a dárdás laboda (Atriplex prostrata) és a sziki szittyó (Juncus gerardii) dominanciájával jellemezhető foltok tarkították. A garai Sóstón 44 növényfajt azonosítottunk, melyből 3 faj (Cirsium brachycephalum, Orchis laxiflora ssp. elegans, Plantago schwarzenbergiana) védett. A terület természetvédelmi jelentőségét a védett fajokon kívül a pannon flóraelemek viszonylag magas arányú (16%) megjelenése is alátámasztja. A leírt fajok közül a legtöbb (45%) az eurázsiai flóraelemek csoportjába tartozik, 12% az európai és 11% a kozmopolita fajok részesedése. A mediterrán hatást jelző flóraelemek részesedése jelentős (45%), mely a terület dél-alföldi flórajáráshoz (Titelicum) történő tartozásának kérdését veti fel. A vizsgált terület élőhelyi jellegének megfelelően az életforma típusok között a félig rejtve telelők (H) részesedése a legnagyobb, a második legnépesebb csoportot az egyévesek (Th) alkotják. 8. ábra. A társulások természetességét kifejező ökológiai mutatók szerinti elemzés 1-szittyórét, 2-nádas, 3-cickafarkos, 4-mézpézsitos, 5-szolonyec szikér, 6-mézpázsitos szikér, 7-szoloncsák vakszik. 7

8 Az egyes társulások természetességének jellemzésére a szociális magatartás típusok (SBT) és a természetvédelmi értékkategóriák (TVK) szerinti megoszlásokat, illetve az ezekből számolt természetességi értékeket (VAL) és degradáció-fokokat (D f ) vizsgálva (8. ábra) azonos következtetésekre jutottunk. A legkisebb természetességű (legjobban degradálódott) társulás a cickafarkos, melynek gyomosodott jellege már a fajlisták felvételezésekor szembeötlő volt. Természetes tárulásnak bizonyult a mézpázsitos szikér és a szoloncsák vakszik, melyekben nem találtunk degradációt jelző fajokat. A többi társulásban (szittyórét, nádas, szolonyec szikér) csak kisebb arányban találhatunk leromlást jelző fajokat. A szociális magatartásformákat vizsgálva látható, hogy általában a természetesség csökkenését a zavarástűrő (DT) fajok megjelenése jelzi. A cickafarkosban és a mézpázsitosban az őshonos flóra rudeális kompetitorai (RC), illetve a cickafarkosban és a szolonyec szikérben a természetes gyomok is megtalálhatóak. A természetvédelmi értékkategóriák vizsgálata alapján megállapítható, hogy mindegyik társulásban a legnagyobb részesedéssel a közönséges (K) fajok jelentkeztek. A szittyóréten, a nádasban és a mézpázsitosban védett (V) fajokat találtunk. A társulások degradációját (leromlását) a különböző részesedéssel megjelenő zavarástűrő (TZ) és a gyomnövények (GY) jelzik. A fajlisták hierarchikus klasszifikációja alapján (9. ábra) a társulások a szikes jelleg szerint alkotnak két elkülönülő csoportot. A szittyórét, a nádas és a cickafarkos a kevésbé, a mézpázsitos, a szikértársulások és a vakszik az erősebben szikes talajokra jellemzőek. 9. ábra. A fajlisták hierarchikus klasszifikációja (UPGMA, Sorrensen-index) 1-szittyórét, 2-nádas, 3-cickafarkos, 4-mézpázsitos, 5-szolonyec szikér, 6-mézpázsitos szikér, 7-szoloncsák vakszik A tárulásokat alkotó fajok vízigényét (WB) jellemző átlagos értékek a társulások többsége esetén jól tükrözik azok ökológiai jellegét: a legnagyobb értékeket a nedves szikeseken előforduló nádas és szittyórét esetén, a legkisebbet a száraz szikesekre jellemző cickafarkosban kaptuk. A szikes jelleggel harmonizálóan a lúgosabb talajigény (RB) a társulást alkotó fajok nagyobb hányadánál a mézpázsitos szikér, a vakszik és a szittyórét esetén jelentkezett. A fajok nagyobb nitrogénigényt (NB) jeleztek a nedves szikes társulásokban (szittyórét, nádas), a várt értéknél magasabbat mutattak a szoloncsák vakszik és a cickafarkos esetén. A sótűrésre utaló átlagértékek (SB) a társulások jellegével harmonizáló módon a vakszikben és a mézpázsitosban mutattak kiugró értékeket, magasnak bizonyult még a szolonyec szikér és a mézpázsitos esetén is. A cickafarkos tekintetében kapott igen alacsony érték annak gyomosodásából adódó nem is igazán szikes jellegét hangsúlyozza. 8

9 Következtetések A cickafarkos társulás jellegéből adódóan érzékeny a nitrifilizációra és a vele együtt járó gyomosodásra, melyet a felvételezett társulás esetén a közeli mezőgazdasági területek hatásának (műtrágyázás) tulajdoníthatunk. A rét jellegű társulásokban (szittyórét, mézpázsitos) elfogadható a gyomfajok kisebb arányú megjelenése, amennyiben ez növekedést mutat, az a vízháztartási viszonyok javításával orvosolható. A szolonyec szikér leromlása egyrészt a nedves időszakban bekövetkező taposás, másrészt a közeli cickafarkosra is jellemző nitrifilizációra vezethető vissza. A mézpázsitos szikér és a szoloncsák vakszik természetes növényzetű, ugyanakkor a vízháztartási viszonyok megváltozása és antropogén hatások (taposás, műtrágyázás) gyors leromlásukat okozhatják. A garai Sóstó jelenlegi állapotában is természetvédelmi értéket képviselő növényzete, gazdag madárvilága azt valószínűsíti, hogy az egykori viszonyok visszaállítását célzó beavatkozások során a tóvá alakítás ne az egész területre, hanem annak csak egy részére terjedjen ki (10. ábra). A terepi adottságokat és a csatorna-hálózatot figyelembe véve, az Igalifőcsatornától nyugatra lehetne egy 9 hektár kiterjedésű mélyebb, állandó vízborítású és egy ehhez kapcsolódó 62 ha kiterjedésű sekély (max. 0,5 m vízmélységű), időszakos vízborítású mederrészt kialakítani. A 88,5 m Bf. fenékszintű (max. 1, 5 vízmélységű) állandó vízborítású rész mélyítése során kitermelésre kerülő földanyagból a sekélyebb terület északi határán mintegy 400 m hosszan hiányzó 90,0 m Bf. magasságú partvonal kiépítését lehetne megoldani. Az állandó vízborítású rész kialakításával a sekély terület rendszeres nyári kiszáradása esetén is lenne megfelelő élőhely a szikes tó élővilága számára, illetve javulna a keletre elterülő szittyórét vízháztartása. Az egykori tómeder mintegy egynegyedére kiterjedő beavatkozások során az új tómeder északi végén építendő partvonal azt is szolgálná, hogy a védett terület északi része nem kerüljön elöntésre, csak a csapadék maradjon meg felültén rövidebb ideig, így az itt található száraz szikesekre jellemző társulások fennmaradása is biztosított lenne. Mindehhez a szikes tó területén húzódó mellékcsatornák egy részének megszűntetése is szükséges. A környező területek belvizeinek befogadójaként a nagyobb tározókapacitású garai halastó lenne alkalmas, a horgásztó és a szennyvíztisztító elvezető csatornája ezután is érintetlen maradhatna. A védett területbe ékelődő 9 hektár kiterjedésű szántóterület kaszálórétté alakítása csökkentené a nitrifilizáció és a gyomosodás veszélyét a környező társulásokban, rajta idővel a száraz szikesekre jellemző cickafarkos vagy ürmös szikes pusztarét alakulhatna ki. A fent felvázolt beavatkozások során létrejövő vizes élőhely egyrészt javítaná a mostani állapotában meghagyott szikes szittyórét vízháztartását, másrészt fészkelő és táplálkozó helyül szolgálna számos madárfaj számára, mellyel a környék madárvilága tovább gazdagodhatna. Az állandó vízborítású tóban, az időszakos vízborítású mederrészen és a partmenti területeken idővel kialakuló természetes sziki növényzet és a jelenlegi állapotában megmaradó részek jellegzetes sziki társulásai alkalmassá teszik a területet egy bemutató tanösvény létesítésére is. Feltétlen szükséges azonban vizsgálni azt, hogy az Igali-főcsatorna által szállított víz minőségileg alkalmas-e a vízpótlásra, hogy mennyisége elegendő-e a meder tavaszi feltöltésére. 9

10 10. ábra. A garai Sóstó vegetációja és a területére javasolt rehabilitációs beavatkozások Köszönetnyilvánítás Kutatásunkat a bajai Eötvös József Főiskola támogatta. Köszönjük Nagy Tibor természetvédelmi őr szakmai segítségét. 10

11 IRODALOM ADUKÖVIZIG, Az emberi tevékenységek környezeti hatásai, jelentős vízgazdálkodási kérdések a Felső-Bácska (Margitta-sziget és az Igal vízgyűjtő) területén. Konzultációs anyag, Baja. Borhidi A Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp. É. Szekeres R. (szerk.) Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat, 4. KÖM. Simon T A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Herke S Szódás talajú lecsapolt területeken végzett hasznosítási kísérletek. In: Sajó E. Trummer Á. A magyar szikesek, különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. MKFM, Bp:

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok F4 Üde mézpázsitos szikfokok teken gyakran jól regenerálódik, ha a közelben van szikes magaskórós propa gu lum forrás. Meglepő helyeken (pl. árokpart, mezsgye) képesek karakterfajai felszaporodni, de a

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Pannon szikesek (1530) A növényzetet befolyásolja a Talaj sótartalma Talajvíz szintje Számos

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken Floristical and Coenological examinations of the Nagy-szék,

Részletesebben

Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya TANULMÁNYKÖTET

Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya TANULMÁNYKÖTET XVIII. Apáczai-napok Tudományos Konferencia 2014. október 21-22. Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya Mottó: a tudománynak gyarapodása ékesíti és világosítja meg az

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 495-508

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 495-508 Ladányi Zsuzsanna 1 Rakonczai János 2 Deák József Áron 3 A BELVÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI SZIKES ÉLŐHELYRE BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben a vizes és szikes élőhelyek

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak Salt marshes

B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak Salt marshes B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak 5-ös: Az év legalább felében felszíni vízhatásnak kitett, májusig vizes állományok. Tájidegen fajok nincsenek. A gyomosodás csak kis mértékű. Nem vagy

Részletesebben

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Crisicum 5. pp.71-83. Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Margóczi Katalin - Rakonczai János - Barna Gyöngyi - Majláth Imre Abstract: The change

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE

A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE BABAI DÁNIEL Pécsi Tudományegyetem BEVEZETŐ Előszó A tavak sorsa sokáig az volt, hogy eltűnjenek. Hogy örökre lehunyják égre tekintő tükrös szemeiket.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

A DUNA MENTE TERMÉSZETI KINCSEI. Nyitra. Köpösdi Juhász szikesek Széki földek, Mocsonok. Nemes-tagi szikes. Nagysurányi szikesek.

A DUNA MENTE TERMÉSZETI KINCSEI. Nyitra. Köpösdi Juhász szikesek Széki földek, Mocsonok. Nemes-tagi szikes. Nagysurányi szikesek. A DUNA MENTE TERMÉSZETI KINCSEI Nyitra Köpösdi Juhász szikesek Széki földek, Mocsonok Nemes-tagi szikes Nagysurányi szikesek Érsekújvár Naszvadi homoki gyepek Dérhídjai szikes Szentpálpusztai szikes Komáromi

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ Írták: Nagy Gergő Gábor (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) Déri Eszter (Debreceni

Részletesebben

A fény hatása. A fény hatása a növényekre

A fény hatása. A fény hatása a növényekre A fény hatása Napsugárzás mennyisége (szoláris koefficiens) Összetétele Reflexiós koefficiens; albedo Beesési szög évszakok A fény hatása a növényekre A fotoszintetikus aktivitás fényfüggése fotoszintézis

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben Crisicum 7. pp. 35-44. A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben Margóczi Katalin Szabó Bálint Szántó Anita Kertész Éva Abstract The result of vegetation monitoring in the Kígyós-plain

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Jelenlegi helyzet Kül-és belterületi felszíni vízelvezetés, helyi vízkárok kialakulása Külterületi befogadó árkok Sárpilis község a Tolna megyei Sárköz

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE Bot. Közlem. 98(1 2): 129 168, 2011. A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4. molnar@botanika.hu Elfogadva: 2011.

Részletesebben

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR)

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon

A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon Verfebr. Hung. XIV. 1973. A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon KOVÁCS Béla Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszéke, Debrecen ABSTRACT: The aitea of nests of three

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma kény) megtelepedését. Az élőhelyek cserjésedése, valamint inváziós fajok megjelenése a regenerálódási képességet nagyban csökkenti. Irodalom: Bodrogközy 1962b, Borhidi 1958a, 1996, 1997c, 2003, Borhidi

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján Szegeden sok helyen nyílik ez a kedves virág tavaszonként. Megtalálhatjuk parkokban, csendes kisutcákban,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület Újkígyósi Turisztikai Egyesület 1 2 Kedves Olvasó! Szeretettel köszöntöm Önt, és kérem, legyen vendégünk egy újkígyósi barangoláson! Újkígyósi Turisztikai Egyesület 2013-ban alakult. Egyesületünk célja,

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben