Adatpolitika. Információ Geoinformatika Agrártámogatás DTM WWW VINGIS. Földügy. Téradatinfrastruktúra. Mérnökgeodézia. Koordináció

Átírás

1 Továbbképzés Adatpolitika GPS Földvédelem Környezetvédelem NSDI Lézerszkenner Referencia Metaadat Internet Szabványosítás Döntés Képfeldolgozás Területfejlesztés Jogszabály Földmérés Információ Térképészet Keretrendszer Geoinformatika Agrártámogatás DTM WWW Vetület Ortofotó BEVET MADOP Adat Irányelv VINGIS Kommunikáció INSPIRE E-földhivatal Takaros Alappont Térinformáció Téradatinfrastruktúra Kooperáció DDM Ingatlannyilvántartás GISopen Helymeghatározás DAT Földrendezés GNSS Szoftver Földértékelés Természetvédelem E-közigazgatás Vidékfejlesztés Geoportál Hardver Távérzékelés Önkormányzat Földrészlet Földügy Földpiac Geotechnológia Mérnökgeodézia Koordináció Takarnet24 Adatbázis Térinformatika GIS Oktatás Jogvédelelem NKP Garancia Földhivatal Változás KÜVET Interoperatibilitás Birtokrendezés DATR Fotogrammetria Geoadat Open GIS Szolgáltatás Marketing Termék Törvény DSM Verseny Geodézia MePAR 3D TÁMOP / Science without borders Tudás határok nélkül. Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2

3 GISopen 2011 Szerkesztette: Márkus Béla

4 A könyv megjelenését támogatta a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar unigisopen Alapítványa, és a TÁMOP / Science without borders Tudás határok nélkül. Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen A könyvben szereplő cikkek más kiadványban való részleges vagy teljes felhasználása, utánközlése, sokszorosítása a szerző engedélye nélkül tilos! Márkus Béla, NymE GEO, 2011 A kiadásért felel: Dr. Mélykúti Gábor dékán Grafika: Kiss János Nyomda: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft. Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó ISBN

5 ELŐSZÓ A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karát a földmérés és földügy iránti megnövekedett társadalmi igények hozták létre. A GEO megalapítása óta érzékenyen reagál a szakma elvárásaira. Amikor a politikai-gazdasági változások következtében megnőtt a tulajdoni biztonság iránti igény, a GEO erre egy tananyagfejlesztő projekttel válaszolt. Az Open Learning for Land Offices (OLLO Nyitott oktatás a földhivataloknak) TEMPUS projekt során felismertük, hogy komoly igény mutatkozik egy olyan konferencia iránt, amely a gyorsan változó világban segít eligazodni, segít megosztani a felhalmozódó tudást, tapasztalatokat. Így jött létre 1997-ben a GISopen konferencia. Azóta minden év tavasza egyúttal egy újabb GISopen-t is jelent, átlagosan 200 fő részvételével. Az előadásokat kezdetben papíron adtuk közre, majd hamarosan CD-re váltottunk, később az internet fejlődése ezt is feleslegessé tette, hiszen a konferencia webhelyéről ( gisopen.geo.info.hu) ezek bármikor letölthetők. Idén 15. alkalommal rendezzük meg a GISopen konferenciát. Ebben az évben nagy változások elé néz az ország, és benne a szakmánk. Elhatároztuk, hogy ezt a tőlünk telhető módon támogatjuk. Ezért lett a konferencia jelmondata: Megfelelni az új kihívásoknak, és ezért született meg ez a kiadvány, amit Ön a kezében tart. A kiadvány áttekintést ad a szakma helyzetéről, megkísérli felvázolni, hogy mi várható a közeli jövőben. A cikkek elemzik a térinformatikai társadalom, a földügyi igazgatás problémáit, a geodéziai hálózatok, a fotogrammetria fejlődését, szakmánk gazdasági kérdéseit, a geoinformációs szolgáltatások helyzetét. Cikkek mutatják be az e-közigazgatás a közmű-informatika, a környezetinformatika fejlődését, a szoftverfejlődési tendenciákat és a GEO továbbképzését. A külföldi példák, a nemzetközi törekvések megismerése ugyancsak hasznos eszköz arra, hogy megfeleljünk az új kihívásoknak. Ezért bepillantást nyerhetünk az izraeli kataszter két évtizedes fejlődésébe, majd a Földmérők Nemzetközi Szövetsége három bizottságának munkájába. A sort egy összefoglaló anyag zárja a magyar téradatinfrastruktúra helyzetéről és a közeljövő faladatairól. Remélem, hogy a kiadvány is segít megfelelni az új kihívásoknak. Székesfehérvár, január Márkus Béla

6

7 TARTALOMJEGYZÉK Detrekői Ákos: Tendenciák a térinformatikában ? 6 Farkas Imre: A földügyi igazgatás tegnap és holnap 12 Biró Gyula: A földmérés és térinformatika gazdasági kérdései 20 Busics György: A geodéziai hálózatok megújításának szükségessége 26 Engler Péter - Jancsó Tamás: A fotogrammetria fejlődési tendenciái 36 Buga László: Geoinformációs szolgáltatások 52 Keringer Zsolt: A Magyar Közigazgatás helyzete és korszerűsítésének lehetőségei 66 Németh J. András: Térinformatika a közigazgatásban, önkormányzati igazgatásban 80 Tenke Tibor: Közművek és térrinformatika 84 Tamás János: Környezetinformatika 98 Baranyi Péter - Voloncs György: Szoftverfejlődési tendenciák 108 Szepes András - Szepesné Stiftinger Mária: Mérnöktovábbképzés felsőfokon 124 Béla Márkus: Teaching and learning infrastructure in geoinformatics 140 Alojz Kopáčik: Trends in Engineering Surveying 156 András Osskó: Questions on sustainable land administration 164 Forrai József: Az izraeli kataszter két évtizede 174 Szabolcs Mihály: Spatial Data Infrastructure and Its Hungarian Practice 188 7

8 Detrekői Ákos TENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN ? Detrekői Ákos BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat a 15. GISopen konferenciára készült. A szerző a bevezetésben és befejezésében a konferencia jelentőségét méltatja. Áttekinti az elmúlt 15 év térinformatikai fejlődésének legfontosabb tendenciáit, s megkísérli a következő időszak jelentős fejlődési tendenciáinak előrejelzését. Mind a múlt áttekintésében, mind az előrejelzésben a szerző külön tárgyalja a technológiákat, hardver és szoftver eszközöket; a térinformatikát, mint tudományt; a térinformatika alkalmazási területeit; továbbá bemutatja a térinformatikai tevékenység szereplőit. 1. BEVEZETÉS Előadásom címében két évszám, s négy pontot követően egy kérdőjel szerepel. A két évszám: egyértelműen a mai konferencia ünnepi jellegére utal. A számokat követő kérdőjel a jövőről szól. A mai napon nyílik meg a 15. GISopen konferencia. Ez a konferencia sorozat, amely 15 éve kezdődött a Karon, komoly hozzájárulást jelentett a hazai térinformatikai kultúrához. A Google keresőjén rákeresve a GISopen Székesfehérvár kifejezésre képet nyerhetünk a korábbi konferenciák témaköreiről. A témakörök jól tükrözik a konferencia szervezőinek mindenek előtt Márkus Béla professzor úrnak szakmai célkitűzéseit. A célkitűzések két irányba mutatnak: egyrészt a szakterület nemzetközi fejlődési tendenciáinak hazai bemutatására, másrészt a hazai szakterület előtt álló konkrét feladatok megoldásának segítésére. Mindkét célkitűzés olyan, amelyek választásáért, s sikeres eléréséért köszönetet kell mondanunk a GISopen szervezőinek. Előadásomat ezzel a köszönettel kezdem. Ezt követően röviden áttekintem a térinformatika közötti fejlődésének néhány fontos tendenciáját, majd kísérletet teszek a jövő fejlődési tendenciáinak felvázolására. 2. TENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN: Az elmúlt másfél évtized érdekes és izgalmas korszak volt szakterületünk életében. A bekövetkezett változásokat kiegészítve Clarke [1] gondolatsorát négy nagy csoportra osztom: Új technológiák, hardver és szoftver eszközök felhasználására, A térinformatika, mint tudományterület kiterjedésére, A térinformatika alkalmazási területének bővülésére, A térinformatikát művelő és felhasználó személyek körének alapvető megváltozására. 8

9 Detrekői Ákos Az új technológiák, hardver és szoftver eszközök teljes körű felsorolása meghaladná mind jelen előadás terjedelmét, mind saját ismereteimet. Ezért némi önkényességgel a következőket emelem ki: Talán véletlen, de az Internet és a World Wide Web tömeges elterjedése gyakorlatilag egybeesik az általunk vizsgált időszakkal. Az Internet alkalmazása alapvetően megváltoztatta szakterületünk jellegét. A változás számos jele közül kettőt emelek ki: a Web GIS kialakulását, továbbá a virtuális földgömbök (Google Earth, Microsoft Bing Map, stb.) elterjedését. Ez utóbbiak létrehozásában fontos szerepe van a távérzékelési űrfelvételek geometriai felbontása jelentős növekedésének. A korszak második felének meghatározó jellemzője a mobil eszközök megjelenése és térhódítása. A mobil eszközök terjedése egybeesve a különböző GNSS megoldások (GPS, GLONASS) alkalmazásának tömegessé válásával egyrészt a mobil GIS kialakulását, másrészt a helyfüggő szolgáltatások (Location Based Service, LBS) létrejöttét eredményezte. Az informatika általános tendenciáit követve szakterületünkön is megjelentek a korábbi autonóm hardver és szoftver eszközöket esetenként kiváltó szolgáltatások csírái. (Ezeket a szaknyelvben gyakran a Cloud (felhő) elnevezéssel jellemzik). A technológia fejlődése és az alkalmazási terület bővülése magával vonta a térinformatika egészének, mint tudományterületnek a fejlődését. A fejlődés formai jele, hogy az angol nyelvterületen honossá vált a szakterület tudományos jellegét tükröző elnevezéseinek terjedése: GIScience, GIscience. (Ezek az elnevezések egyre több helyen szerepelnek a korábbi GIS elnevezés helyett). Tartalmilag a fejlődés a különböző fejlesztések tudományos igényességű megalapozását jelentheti. Egyre többen ismerik fel, hogy a térinformatika komoly integráló szerepet játszik a különböző szakterületek együttműködését igénylő multidiszciplináris jellegű feladatok megoldásában. A térinformatika alkalmazásának bővülését számos korábban nem létező alkalmazási terület megjelenése mellett nagy nemzetközi projektek megjelenése is bizonyítja. Ezek egy része közvetlenül a vizsgált időszak kezdetével esik egybe: Clinton amerikai elnök 1994-ben kezdeményezte a térbeli adatok infrastruktúrájának (Spatial Data Infrastucture) létrehozását, Al Gore amerikai alelnök 1998-ban meghirdette a Digitális Föld (Digital Earth) víziót, amely a Föld egészére a térbeli adatok Interneten keresztül történő 3D megjelenítését tűzte ki célul. A vízió tényleges megvalósulásai a virtuális földgömbök és a 3D városmodellek Az Európai Űrügynökség (ESA) 1998-ban kezdeményezte a globális környezet és biztonság megfigyelés (Global Monitoring for Enviroment and Security, GMES), amelyet az EU is elfogadott. 9

10 Detrekői Ákos Két nagy program a vizsgált időszak második felében indult: 40 szakmai szervezet ad hoc bizottsága 2005-ben Brüsszelben kezdeményezte a Föld megfigyelő rendszerek rendszere (The Global Earth Observation System of Systems, GEOSS) programot, amely 2015-ig tart. Az EU 2005-ben kezdeményezte, és 2007-ben fogadta el az európai térbeli adatok infrastruktúrája (Infrastructure for Spatial Information in Europe, INSPIRE) programot. A GEOSS, GMES, INSPIRE programok amelyekhez Magyarország is csatlakozott együttesen a GIGAS (GEOSS, INSPIRE and GMES an Action in Support) iniciatíva részét képezik. A felsorolt nagy állami jellegű projektek mellett magán kezdeményezésű programok is létrejöttek, ilyenek például a 3D városmodellek létrehozása és az Open Street Map koncepció. A térinformatikát művelők és felhasználók köre is alapvetően megváltozott. A térbeli információt gyűjtő és felhasználó profi szakemberek mellett megjelentek először az amatőr felhasználók, majd a web 2.0 jelenség terjedésének megfelelően az amatőr felhasználók egy része amatőr adatgyűjtővé vált, bővítve az Internet tartalmát az általa gyűjtött képi, vagy szöveges információkkal. A térbeli adatok tömegessé vált felhasználását szemléltetik Dangermond [2] adatai, aki szerint: kutatók ezrei, GIS szakemberek százezrei, szakmai felhasználók milliói, a társadalom tagjainak százmilliói használnak térinformatikai adatokat. Az elmúlt pár év fontos jelensége, hogy az egyedi felhasználók mellett a közösségi hálók (Facebook, Google) résztvevői csoportosan is a térbeli információk felhasználóivá váltak. 3. MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN, ? Az előadás eddigi részében igen nagy vonalakban az elmúlt másfél évtized általam fontosnak ítélt változásait soroltam fel. Ezek után rátérek néhány a jövőt jellemző tendenciára. A ? kifejezés végén a kérdőjel azt jelzi, hogy a következőkben leírtak nem egy konkrétan meghatározott időszakra vonatkoznak, hanem a jövő nem pontosan definiálható része várható változásainak bemutatását tűzik ki célul. Clarke [1] már említett könyvében a jövő fejlődése megjósolásának két módszerét említi. Az egyik a jelenleg érzékelhető fejlődési tendenciák extrapolálását jelenti. A másik pedig egy kristálygömbbe tekintés alapján történő intuitív jóslás. Előadásom további részében mindkét módszert felhasználom. Az intuitív jóslás alkalmazása első pillanatban meglepőnek tűnik, azonban az elmúlt évek szinte a semmiből előtűnő informatikai eszközeit és megoldásait elnézve, nem teljesen megalapozatlan. Az informatikában már 10

11 Detrekői Ákos érzékelhető fejlődési tendenciákról a tavalyi GIS Open megnyitóján Dömölki [5] alapján előadást tartottam, amely azóta nyomtatásban is megjelent [3]. Részben az eddigi tendenciák folytatásának extrapolálására, részben varázsgömbként néhány az elmúlt hónapban a szakterület jövőjével kapcsolatos az Internetről letöltött kiadványt [8], [9], [10], [11] használok fel. A jövővel kapcsolatos tendenciákat az előző pontban választott négy területre bontva mutatom be. Az új technológiák, hardver és szoftver eszközök létrehozásának lehetőségeit és a kialakuló környezetet az informatika fejlődésének megatrendjei határozzák meg [5]: I. A számítógépek és adatátviteli vonalak teljesítményei olyan mértékben növekednek, hogy gyakorlatilag már nem jelentenek korlátot a megoldandó feladatok méreteire vonatkozóan. II: Teljessé válik az eszközök összekapcsoltsága, nem lesznek elszigetelten működő számítógépek. III. Az információfeldolgozás és az adatátvitel lehetőségei megjelennek az embert körülvevő környezet tárgyaiban (például háztartási berendezések, járművek, érzékelők stb.). IV. Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat. V. A rendszerekben a szolgáltatások különböző fajtái kerülnek előtérbe, a felhasználók mind inkább szolgáltatásokat és nem termékeket vásárolnak. VI. Az infokommunikációs rendszerek fokozott mértékben támogatják az őket használó emberek együttműködésének különböző formáit. VII: Az infokommunikációs rendszerek működésének minden szempontból való biztonságossága egyre nagyobb kihívást jelent. A megatrendekből is következik, hogy a korábbi időszakban megjelent Web GIS és Mobil GIS után megvalósul Seifert [7] elképzelése, a mindenütt jelenlévő térbeli információkról (ubiquitous GI). Ez azt jelentheti, hogy bárki, bárhol hozzájuthat térbeli információkhoz, illetve képes lehet azok előállítására. A leírtak implicite tartalmazzák a mobil eszközök széleskörű használatát, s valószínűsítik a szabadon, vagy fizetős szolgáltatásként hozzáférhető adatok térhódítását. Az eszközök, illetve az adatforrások konkrét formájának megjóslása már a kristálygömb kategóriába tartozik. (A jóslás nehézségét könnyen beláthatjuk, ha arra gondolunk, hányan sejtették mondjuk három évvel ezelőtt az ipad és hasonló táblagépek rohamos térhódítását). Egyetlen konkrétumként a 3D eszközök térhódítását említem. A térinformatika, mint tudományterület fejlődése várhatóan tovább folytatódik. A tudományterület elő álló megoldandó feladatok közül önkényesen kiemelem a térben és időben lezajló folyamatok kezelését, a 3D feladatmegoldás fejlesztését, a szolgáltatás jellegű felhasználás (Cloud Computing) lehetőségeinek hatékony kihasználását. 11

12 Detrekői Ákos A térinformatika alkalmazása nagy valószínűséggel tovább bővül. Csak egyet lehet érteni Clark [1] megállapításával, hogy korunk égető problémái a háborúk, a receszszió, a munkanélküliség, az élelmiszer árak, az alternatív energia felhasználás, a globális felmelegedés, a járványok, a terrorizmus követéséhez és esetleges megoldásához feltétlenül szükségesek térbeli és időbeli folyamatok elemzései. Ezen elemzések elengedhetetlen eszköze a térinformatika. Így a térinformatika jelentősége feltehetően növekszik, és globálissá válása erősödik. Már a jelenlegi tendenciák is mutatják, hogy a hagyományos GIS tevékenység mellett a helymeghatározás és a térbeli szolgáltatások (LBS) gyorsan fejlődő, sokmilliárd dollár értékű szolgáltatási ággá válnak. A most kezdődő évtizedben még folytatódnak az előző fejezetben felsorolt programok (GEOSS, INSPIRE, GMES). Ezek mind Európa egészében, mind Magyarországon sok feladatot biztosítanak. A térinformatikát művelők és felhasználók köre feltehetően tovább növekszik. Mind az egyének, mind a közösségi hálók tagjai fokozott mértékben használnak fel és állítanak elő térbeli információt. A felhasználási új formáinak megjósolása a kristálygömb kategóriába tartozik. A felhasználókkal kapcsolatosan a következőkre hívom fel a figyelmet: Személyiségi jogok biztosításának fontossága (beleértve a jogi előírások és a technológiai lehetőségek összhangjának megteremtését is), A felhasználók által előállított információk (Voluntered Geographic Information) célszerű kezelése, A térbeli írástudás (Geospatial literacy) terjesztése. 4. BEFEJEZÉS Az egyre bővülő feladatok megoldása elképzelhetetlen korszerű ismeretek nélkül. A gyorsan változó ismeretek megszerzésnek hasznos formáját jelentik a szakmai konferenciák. Magyarországon ilyen szakmai konferencia a GISopen. Fontosnak érzem és kívánom, hogy a 15 éve megkezdett sorozat sikerrel folytatódjék. IRODALOM [1] Clarke, K. C.: Getting Started with Geographic Information Systems, Prentice Hall, Boston, Columbus etc. pp , [2] Dangermond, J.: GIS, Design and Evolving Technology, ArcNews, Fall 2009, pp [3] Detrekői, Á.: Az információs társadalom technológiai távlatai, Geodézia és Kartográfia 2010./5. pp. 3-6, [4] Detrekői, Á.: Új irányzatok az informatikában, felhő (Cloud) követi a hálózatokat, Geodézia és Kartográfia, 2011/1. pp [5] Dömölki, B (szerk.). (2008): Égen-Földön Informatika, Typotex, Budapest, pp ,

13 Detrekői Ákos [6] Longeley, P. A. at al:geographical Information Systems&Science, John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, pp ,2010. [7] Seifert, M. : Wissenschaftlicher Beitrag für den Aufbau einer Geodateninfrastruktu zur Lösung von Aufgaben des E-Goverment, IGP Mitteilungen Nr. 99. Zürich, pp , [8] The Future of Cities, Information, and Inclusion, Insitute for the Future, [9] IBM s futuristic plans rely on geospatial tech, [10] The Top Ten of 2010, [11] spatiallaw.blogspot.com/2010/: Top 10 Spatial Law and Policy Stories of A SZERZŐ ELÉRÉSI ADATAI Prof. Dr. Detrekői Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és térinformatika tanszék 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3. K. I. 19. Tel.: adetrekoi@epito.bme.hu 13

14 Farkas Imre A FÖLDÜGYI IGAZGATÁS TEGNAP ÉS HOLNAP Farkas Imre közigazgatási államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium ÖSSZEFOGLALÁS A földügyi igazgatás jogi és intézményi rendszere az egyik legfontosabb infrastruktúrája a gazdasági fejlődésnek és a fenntartható fejlődés megvalósításának. A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése továbbra is kiemelt fontossággal kívánja kezelni az ország térképi alapú, egységes ingatlan-nyilvántartásának megbízható működtetését, szolgáltatásainak hatékony biztosítását a nemzetgazdaság valamennyi területe számára. A konferencia témáját, a Megfelelni az új kihívásoknak kérdéskört az előadás uniós távlatokból vizsgálja. Ennek aktualitást ad, hogy jelenleg Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi teendőit, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar földügyi igazgatásra is nagyobb figyelemmel tekint az európai szakmai közösség. BEVEZETÉS A földügyi és térképészeti szakigazgatási feladatok nem csak az agráriumot, de a nemzetgazdaság teljes egészét szolgálják. Elfogadott tény a gazdasági élet és a földügyi szakma szereplői részéről, hogy a földügyi igazgatás jogi és intézményi rendszere az egyik legfontosabb infrastruktúrája a gazdasági fejlődésnek és a fenntartható fejlődés megvalósításának. A fejlett országokban a föld-ingatlan tulajdon értéke, a rajtuk lévő jelzálog értékével együtt a nemzeti vagyon 60-65%-át képviselik, és az ingatlanokkal kapcsolatos befektetések, gazdasági és egyéb tevékenységek generálják a GDP mintegy %-át. Ennek tudatában a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az ágazatra háruló jelentős állami feladatok között továbbra is kiemelt helyen tartja számon, és kiemelt fontossággal kívánja kezelni az ország térképi alapú, egységes ingatlan-nyilvántartásának megbízható működtetését, szolgáltatásainak hatékony biztosítását a nemzetgazdaság valamennyi területe számára. Az ilyenkor szokásos számvetés, vagyis az eddig elért eredmények sorolása és a közvetlenül előttünk álló feladatok részletes számbavétele helyett ez alkalommal egy kicsit átfogóbban közelítenék a konferencia témájához, és uniós távlatokból vizsgálnám a Megfelelni az új kihívásoknak kérdéskört. Ennek aktualitást ad, hogy jelenleg Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi teendőit, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar földügyi igazgatásra is nagyobb figyelemmel tekint az európai szakmai közösség. Magyarország uniós elnökségéhez kapcsolódóan a Vidékfejlesztési Miniszté- 14

15 Farkas Imre rium Földügyi Főosztálya a földügyi intézményhálózat nevében decemberében Brüsszelben a belga kollégáktól átvette az Európai Unió Állandó Kataszteri Bizottságának (PCC) elnökségét és az ezzel járó feladatokat. Ez a földügyi szakterület számára lehetőséget kínál eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű bemutatására, ugyanakkor biztosítja az Európai Unióban elterjedt, jól és hatékonyan működő szakmai megoldások, illetve uniós törekvések megismerését a hazai közönség és a politikai döntéshozók számára. A párbeszéd és eszmecsere legjelentősebb fóruma a magyar elnökség által Budapesten megrendezésre kerülő konferencia és plenáris ülés lesz június 9-10-én. Az EU Állandó Kataszteri Bizottságának amelynek rövid neve Eurocadastre munkájában az uniós tagállamokon kívül megfigyelőként részt vesznek tagságra váró és egyéb európai országok is. A Bizottság fontos célkitűzése a kapcsolatépítés, a tapasztalatcsere és a mintaértékű gyakorlati megoldások megismertetése, a tagországok földügyi/kataszteri szervezetei és az EU intézményei közötti kapcsolatrendszer erősítése, valamint a határokon átnyúló közös célok megvalósítása. SZERVEZETI PRIORITÁSOK FONTOSSÁGA Az ingatlanpiac meghatározó eleme a piacgazdaság létrehozásának és a demokrácia megerősítésének. Ha sikerül életképes és biztonságos körülményeket teremteni a beruházóknak, az ingatlanfejlesztőknek, akkor jobban fejlődhet a gazdaság. A bankok és más pénzintézetek pénzkölcsönzési képességének és kapacitásának támasza a hatékony föld- és ingatlanpiac, amely viszonzásul hatékony földügyi igazgatási rendszert kíván. Ma minden országnak legyen gazdaságilag fejlett vagy kevésbé fejlett egyaránt alapvető érdeke a működőképes és a felhasználói igényeket kielégítő földügy-igazgatási jogi és intézményi rendszer, benne az ingatlan-nyilvántartás a megteremtése. Az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és egyéb jogok biztonságának garantálása a fejlett demokráciákban alapelv. Egy működő földügyi igazgatási rendszer a jogi és intézményi keretek lényeges részét képezi, szervezetei, intézményei az államigazgatás részei Európában és szerte a világon. Az, hogy milyen irányító szervezet, milyen minisztérium alá tartozik vagy egyéb irányítású, az különböző, és az hogy a nyilvántartási rendszer milyen adatokat tartalmaz, szintén rendkívül változatos. Amiben gyakorlatilag egyformák, hogy az ingatlan-, földtulajdonnal kapcsolatos jogi és térképi adatokat tartanak nyilván, ezeknek a változásait vezetik, regisztrálják, és egyidejűleg hatósági és adatszolgáltatási tevékenységet folytatnak. A gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő földügyi szolgáltatások biztosítása egyre inkább prioritás. A világos intézkedéseken és érvényesíthető jogszabályokon túl az általános nemzeti politika részeként az intézményhálózatnak biztosítania kell a következetes és gazdaságos döntéshozáshoz szükséges földügyi információt, valamint a hatékonyan működő térképi alapú ingatlan-nyilvántartási rendszert, amely hozzáférhető az állampolgárok számára is. A legfejlettebb országokban az ingatlan-nyilvántartást és a katasztert gyakran egysé- 15

16 Farkas Imre ges szervezeti és egységes számítógépes infrastruktúrában az államigazgatás részeként valamely közigazgatási intézmény vagy részben bíróságok tartják fenn. Ez néhol már több száz éve így van. A naprakész és megbízható ingatlaninformáció egyszerű elérése a legfontosabb az ingatlanpiacon, a közszférában és a magánszektorban is. Sok európai országban jelenleg zajlik az ingatlan-nyilvántartási rendszerek működésének korszerűsítése, illetve az információ közvetlen elérésének biztosítása a piaci igények jobb kielégítése érdekében. A kormányok folyamatosan igyekeznek tökéletesíteni e rendszereket jogszabályok módosításával, műszaki fejlesztéssel, a szervezeti felépítés megváltoztatásával. E korszerűsítések legfőbb céljai: átláthatóság, alacsony átruházási költségek és hatékony ingatlanpiacok. Miután Magyarországon már több mint 150 éve működő, közhiteles ingatlan-nyilvántartási rendszer van, a kormány kiváló eszközzel rendelkezett és rendelkezik ma is a föld- és ingatlanpiac, a földrendezés, a földhasználat és a földvédelem, birtokpolitika felügyeletéhez, irányításához és befolyásolásához. A közép-európai volt szocialista országokban egyedül Magyarországon működött folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás, amit a 70-es években pedig egységessé tettünk, létrehozva egy egységes földügyi integrált szervezetet és infrastruktúrát. Ma szerte a világon az egységes ingatlan-nyilvántartást tekintik a korszerű infrastruktúrának, amely a leghatékonyabban tudja végrehajtani a földügyi feladatokat, legrugalmasabban tud komplex szolgáltatásokat nyújtani. A többi európai országhoz hasonlóan az állam Magyarországon is garanciát vállal a tulajdonjog biztonságáért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés függvényében. A megyei- körzeti szervezeti struktúra az ügyfelek érdekében mindaddig megőrzendő, amíg az elektronikus ügyintézés okán a hivatalok száma jelentősen nem csökkenthető. JOGI ÉS SZERVEZETI MEGÚJULÁS Ahogyan a társadalom egyre összetettebb, a földhöz, ingatlanhoz fűződő érdekek és a végbemenő tranzakciók sora szintén egyre bonyolultabbá válik. Az egyszerű adásvételi és bérleti ügymenetek után következhetnek a jelzálogok, a környezeti kötelezettségek, a mezőgazdasági kvóták stb., amelyek szintén adásvétel tárgyai lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseket egyre növekvő mértékben már nem csak az ingatlan-átruházás és adózás támogatására használják, hanem információs alapként a földtulajdonhoz nem kapcsolódó termékek és szolgáltatások marketingjéhez (biztosítási intézkedések, a háztartásokkal kapcsolatos hatások stb.). Mindezek a változások kikényszerítik a földügyi intézményrendszerek működésénék újragondolását, hogy rugalmasabban tudják kielégíteni a gazdasági élet és a társadalom igényeit. A földügyi intézményeknek válaszolni kell az új kihívásokra az adat- és egyéb szolgáltati igények kielégítése érdekében. A földügyi jogi- és intézményrendszerek megújítása fokozatosan, és az egyes országokban különböző módon ment végbe, de alapvetően közös elvek mentén (pl. skandináv országok, Csehország, Szlovákia, Románia, Ciprus stb.). Ezek a következők: 16

17 Farkas Imre integráció, vagyis egységes ingatlan-nyilvántartás kialakítása, többcélú, térképi alapú nyilvántartás kialakítása, önfinanszírozó intézményrendszer megvalósítása, ügynökségi intézményforma létrehozása. Az integrált rendszerek hatalmas adatmennyiséget kezelnek, amely lehetővé teszi újabb adatok, statisztikák generálását, átfogó szolgáltatások nyújtását, felhasználóbarát környezet kialakítását. A földügyi intézmények szolgáltatásaikat általában ellenérték fejében végzik (eljárási díj, adatszolgáltatási díj), amelyek általában fedezik költségvetésüket, vagyis az intézmény önfinanszírozó. Az önfinanszírozás vagy állami költségvetés biztosítása, mint másik alternatíva, politikai döntés kérdése. Önfinanszírozás esetén olyan díjakat kell megállapítani, amely fedezi az intézményrendszer működését, ez azonban a díjmentes szolgáltatások minimalizálásával jár (pl. Hollandia, Svédország). A közszektor modernizálásának irányzatai erősen befolyásolják a kataszteri rendszereket is. Európát az alábbi irányzatok jellemzik ( A nemzeti közigazgatási rendszerek modernizációja és a szociális párbeszéd Európában című tanulmány alapján): európai integráció, az állami kiadások csökkentése, demográfiai változások, strukturális és gazdasági változások, az állampolgárok/felhasználók megnövekedett igényei, technológiai fejlődés, esélyegyenlőség követelése, országspecifikus problémák. Emellett napjainkban a kataszteri szervezetek is küzdenek a gazdasági válság hatásaival és keresik a megoldást, a továbblépés lehetőségeit. TUDATOSÍTÁS, KOMMUNIKÁCIÓ De ismeri-e a társadalom a földügyi igazgatási rendszer előnyeit? A földügyi rendszerek létrehozása, állandó tökéletesítése, továbbfejlesztése és fenntartása a szolgáltatási díj bevételekből és/vagy az állami költségvetésből megvalósított projektek útján jelentős finanszírozást kíván. A földügyi igazgatásba hatékonyságának, adatai minőségének biztosítása, bővítése stb. miatt folyamatos beruházás szükséges. A nyugat-európai országokban a társadalom a földügyi igazgatási rendszer működését rutinszerűnek tekinti. Nem sokat gondolnak magának a rendszernek a működésére vagy annak finanszírozására, hacsak valami probléma fel nem merül. Annak szükségességét, hogy több pénzt fordítsanak a rendszer továbbfejlesztésére az állami költségvetésből és/vagy felhasználói díjakból, nem ismerik fel igazán, jóllehet, a felhasználásra és a szolgáltatások bővítésére irányuló igény egyre nő. A magánemberek, üzleti vállalkozások, közjegyzők, földmérők, ügyvédek, bankok, de egyes állami intézmények is egyre inkább igénylik a rendszer szolgáltatásait, miközben az ilyen igények finanszírozásának megértése meglehetősen alacsony szintű. Az ún. reformországokban az emberek nincsenek teljesen tisztában a földügyi igazgatási rendszerrel, bizonyos esetekben elkerülik a bejegyzést az eljárás költségei miatt, ami azzal a negatív következménnyel járhat, hogy a későn felfedezett jogaikat elveszíthetik, és ez vitákhoz vezethet. 17