Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Vak Bottyán Óvoda Simontornya, Mátyás király u. 7. Szervezeti és Működési Szabályzata Jóváhagyva a tantestület által: a fenntartó által:

2 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya Az intézmény általános jellemzői Az alapító okiratban foglaltak Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata Az intézmény gazdálkodási módja Az intézmény szervezeti vázlata Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: Az intézmény működési alapdokumentumai: Az intézmény vezetése Az intézményvezető és feladatköre A vezetési feladatok megvalósítása A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettesítése A tagintézmény-vezetők Az intézmény vezetősége Az vezetői tanács A vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézményi közösségek jogai Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség A szülői közösségek A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje A szülői értekezletek Szülői fogadóórák A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje A gyermekek közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje A szülői munkaközösség kapcsolattartás formája és rendje Az óvoda és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái A szülői szervezet, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek Az intézményen kívüli kapcsolattartás Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje: Az intézmény munkarendje: A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség

3 6. Az intézmény működési rendje A tanév rendje Az intézmény nyitva tartása Az intézmény ügyeleti rendszabályai Az intézmény tanulóinak munkarendje A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje a tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A gyermek/tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézményi hagyományok ápolása Intézményi megemlékezések, ünnepek Egyéb rendelkezések A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozón rendelkezésekhiba! A könyvjelző nem létezik Az intézményi védő-óvó előírások, az eljárások rendje A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: Rendkívüli esemény, bombariadó és katasztrófariadó esetén szükséges teendők Tájékoztatás az Intézményi minőségirányítási programról (IMIP), a Pedagógiai programról, a Szervezeti és Működési szabályzatról, a Házirendről Záró rendelkezések Legitimáció... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Vak Bottyán Óvoda szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SzMSz az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények: A többször módosított évi LXXIX. tv. a közoktatásról (Ktv.) még hatályba lévő előírásai 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről - előírásai( Nkt.) évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről A nevelési oktatási intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 32/2012.(X.(.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.) A 186/2006.(VII.31.) Kormányrendelet A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138./1992. (X.8.) Kormányrendelet módosításáról. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 1363/2012. ( XII.17.) kormányrendelet A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet A 277/1997.(dec.22.) Korm. rendelet A pedagógusok kötelező továbbképzéséről és a szakvizsgáról 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről Simontornyai Közoktatási Társulás Társulási Megállapodása Alapító okirat 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 4

5 A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyása időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, az intézmény közalkalmazottjai és az óvodában munkát vállalók, valamint az érdeklődők megtekinthetik az óvodavezető irodájában munkaidőben. 2. Az intézmény általános jellemzői Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tolnanémedi Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sárszentlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pincehely Község Önkormányzat Képviselő- testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján, továbbá az államháztartásról szóló évi CXCV törvény 8/A és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (2) bekezdésében meghatározottak alapján az alábbi intézményi alapító okiratot fogadja el: 2.1. Az alapító okiratban foglaltak 1./ Az intézmény neve: Vak Bottyán Óvoda 2./ Az intézmény rövid neve: Vak Bottyán Óvoda 3./ OM azonosítója: / Költségvetési törzsszáma: / Az intézmény típusa: az Nkt. 4.(1.) bekezdése szerinti óvodai nevelés,- az Nkt.4 (1) pont b, szerinti nemzetiségekhez tartózók óvodai nevelése, az Nkt. 4 (1) pont r, szerinti a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Mátyás király u.7. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornyai Közoktatási Társulásban részt vevő önkormányzatok : - Kisszékely Község Önkormányzata Képviselő-testülete ( ig, majd től), - Nagyszékely Község Önkormányzata Képviselő-testülete, - Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete, - Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testülete, - Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testülete, - Pincehely Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (mint a Társuláshoz július 1-jével csatlakozó Önkormányzat), - Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete 5

6 jogutódjaként, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146. (1) bekezdésében foglaltak szerint módosított Simontornyai Köznevelési Társulás Társulási Megállapodása alapján, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 83. (2) bekezdés szerinti hatáskörében, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (1) bekezdése által megállapított alapítói jogkörében az Nkt (3) bekezdésének és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 5. (1) bekezdésének megfelelő tartalommal a következők szerint adja ki a Vak Bottyán Óvoda július 1-jétől hatályos (egységes szerkezetbe foglalt) Alapító Okiratát: A köznevelési intézmény (költségvetési szerv) alapító- és fenntartójának neve, székhelye: A Simontornyai Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban részt vevő önkormányzatok módosított Társulási Megállapodás a Simontornyai Köznevelési Társulás Társulási Megállapodása I. fejezete és IV. fejezet 1. pontja alapján a Simontornyai Köznevelési Társulás Társulási tanácsa. A Társulás székhelye: 7081 Simontornya, Szent István király utca 1. 8./ Az alapítás éve: november 23 Az intézmény működését jelen alapító okirat alapján augusztus 15. napjától végzi. Tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik ezen alapító okirat jóváhagyása előtt végzett feladataihoz. Az intézmény jogutódja a Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Sárszentlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testülete által augusztus 31. napján megszüntetett Pálfa-Sárszentlőrinc Általános Iskola és Óvoda nevű közoktatási intézményeknek, és a Vak Bottyán ÁMK-nak 8./ Az intézmény felügyeleti szervének neve, székhelye: Simontornyai Köznevelési Társulás Társulási Tanácsa 7081 Simontornya, Szent István király utca / Költségvetési szerv illetékessége, működési területe: A társulásban részt vevő önkormányzatok: Simontornya város és Kisszékely Község, Nagyszékely Község, Pálfa Község, Tolnanémedi Község, Sárszentlőrinc Község, Pincehely Nagyközség közigazgatási területe, ellátási körzete. 11./ Az intézmény jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy 12./ Gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A köznevelési intézmény pénzügyi-, gazdasági feladatait a Társulási Tanács munkaszervi feladatait ellátó Simontornyai Polgármesteri Hivatal látja el munkamegosztási megállapodás szerint. 13./ Az intézmény szervezeti felépítése: székhely intézmény és tagintézmények neve és Címe: 6

7 13./a. Az intézmény székhelye: Vak Bottyán Óvoda 7081 Simontornya, Mátyás király u. 7 13,/b. Az intézmény tagintézményei ( tagóvodái) - Vak Bottyán Óvoda Nagyszékelyi Tagóvodája 7085 Nagyszékely, Táncsics Mihály u.13 - Vak Bottyán Óvoda Tolnanémedi Tagóvodája 7083 Tolnanémedi, Fő utca 6. - Vak Bottyán Óvoda Pálfai Tagóvodája 7042 Pálfa, Kossuth u Vak Bottyán Óvoda Sárszentlőrinci Tagóvodája 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi S. u Vak Bottyán Óvoda Pincehelyi Vörösmarty Mihály Tagóvodája 7084 Pincehely, Kossuth Lajos utca Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége szakfeladatonként: Főtevékenység: Óvodai nevelés Kormányzati funkció szám: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Gyermekek napközbeni ellátása 2.2. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata Hosszú bélyegzők: Simontornya: VAK BOTTYÁN ÓVODA 7081 Simontornya, Mátyás király u.7. Adószám: Tagintézmények: 7

8 VAK BOTTYÁN ÓVODA Tolnanémedi Tagóvodája Tolnanémedi, Fő u. 6. Adószám: VAK BOTTYÁN ÓVODA Pálfai Tagóvodája Pálfa, Kossuth u.19.. Adószám: Vak Bottyán Óvoda Sárszentlőrinci Tagóvodája 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi S. u. 39. Adószám: VAK BOTTYÁN ÓVODA Nagyszékelyi Tagóvodája Nagyszékely, Táncsics Mihály u.13 Adószám: VAK BOTTYÁN ÓVODA Pincehelyi Vörösmarty Mihály Tagóvodája 7084 Pincehely Kossuth Lajos u.67 Adószám: Körbélyegzők: Simontornya VAK BOTTYÁN ÓVODA * 7081 Simontornya, Mátyás király u.7 * Adószám: , OM azonosító: , banksz: Tagintézmények VAK BOTTYÁN ÓVODA Tolnanémedi Tagóvodája * Tolnanémedi, Fő u. 6. * 8

9 Adószám: , OM azonosító: , banksz: VAK BOTTYÁN ÓVODA Pálfai Tagóvodája * Pálfa, Kossuth L. u. 19. * Adószám: , OM azonosító: , banksz: VAK BOTTYÁN ÓVODA Sárszentlőrinci Tagóvodája * 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi S. u. 39. * Adószám: , OM azonosító: , banksz: VAK BOTTYÁN ÓVODA Nagyszékelyi Tagóvodája * 7085 Nagyszékely, Táncsics M. u. 13. * Adószám: , OM azonosító: , banksz: VAK BOTTYÁN ÓVODA Pincehelyi Vörösmarty Mihály Tagóvodája * 7084 Pincehely, Kossuth Lajos u.67* Adószám: , OM azonosító: , banksz: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, tagintézmény-vezetők. A bélyegzők a bélyegző nyilvántartás alapján lettek kiadva Az intézmény gazdálkodási módja A köznevelési intézmény az Nkt. alapján ezen Alapító Okiratában meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített és fenntartott jogi személy, mely fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik, nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre. A köznevelési intézmény gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő költségvetési szerv, gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv a köznevelési intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv a köznevelési intézmény pénzügyi- gazdasági feladatainak, meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató funkcióinak ellátására a Társulási Tanács munkaszervi feladatait ellátó Simontornya Város Önkormányzata önkormányzati hivatalát (Simontornyai Polgármesteri Hivatal), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet jelöli ki. A gazdasági szervezettel nem rendelkező köznevelési intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv és a szellemi és fizikai (technikai) funkciók ellátására kijelölt Simontornyai Polgármesteri Hivatal (mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás rögzíti. A köznevelési intézmény mint gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szerv esetében a kötelezettségvállalásra, teljesítés igazolására, utalványozásra a 9

10 költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére és érvényesítésre a gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A köznevelési intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv rendelkezik - az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, - az egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően. A köznevelési intézmény, mint önállóan működő költségvetési szerv számára a gazdálkodási feladatok végrehajtására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak. Az intézményt a fenntartó önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről Az intézmény szervezeti vázlata Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelve, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas szintű tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. 10

11 Az intézmény felépítése - a felelősségvállalás és ellenőrzés mechanizmusa Kisszékely, Nagyszékely, Tolnanémedi, Pálfa, Sárszentlőrinc és Simontornya önkormányzatának közoktatási feladatok ellátását biztosító Közoktatási Intézményi Társulás Igazgató, igazgató helyettes, Gazdasági vezető Szülői szervezetek Közalkalmazotti tanács Szakszervezet Intézményvezetés: vezetői tanács Tagintézményvezetők Óvónők, dajkák Simontornya 5 óvodai csoport : 10 óvónő, 5 dajka, 1 konyhai kisegítő, 1 vezető óvónő Tolnanémedi óvoda: 1 csoport: 2 óvónő, 1 dajka SZMK Szülők képviselete Nagyszékelyi óvoda: 1 csoport: 2 óvónő, 1 dajka Pálfai óvoda: 2 csoport: 4 óvónő, 2 dajka Sárszentlőrinci óvoda: 2 csoport: 4 óvónő, 2 dajka 11

12 A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: Az intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott vezetői tanács értekezlete. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az intézmény éves munkatervében. Az igazgató és a tagóvoda vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét. Az intézmény igazgatóját az intézményegységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azon saját döntésétől függően vesz részt. Az intézmény igazgatója. szükség szerint látogatást tesz a tagintézményekben. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás a vezetők feladata. A vezetők munkaszervezését, tevékenységük közvetlen irányítását és ellenőrzését az intézmény magasabb vezetője végzi. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői értekezleteken számolnak be a tagintézmény működéséről. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják Az intézmény működési alapdokumentumai: A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg Az alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését A pedagógiai program Mely tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait - a nevelés, oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését, segítő tevékenységeket. 12

13 Házirend A házirend állapítja meg a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az óvoda munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az óvoda törvényes működését, az óvodai nevelés zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek óvodai közösségi életének megszervezését A tanév munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Elkészítése után a nevelőtestület fogadja el. 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézményvezető és feladatköre A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben melyet a jogszabály már hatáskörbe nem utal. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munka körülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési- oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának megszervezéséért, a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan akadály miatt az intézmény biztonságos működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét akadályoztatása esetén a helyettesére átruházhatja. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltató, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a társult intézmények önkormányzataival, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők képviselőjével. nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a vezetői tanács megbeszéléseit az igazgató vezeti 13

14 a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beóvodázási terv elkészítése, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásainak szabályos kezelése Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a nem pedagógus munkakörbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, a munka-és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása és ellenőrzése, vagyonvédelmi intézkedések, ellenjegyzési jogkör gyakorlása. Közvetlenül irányítja a vezető beosztású dolgozókat, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, az óvodatitkár munkáját A vezetési feladatok megvalósítása Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: a tagintézmény vezetők közreműködésével látja el. A közvetlen munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Ilyen megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat (a megbízás határozott időre szól). Az igazgató a tagintézmények szakmai képviseletét a tagintézmény-vezetőkre ruházza át. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazokra a területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre, felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatra. Simontornya Város Önkormányzat alkalmazottja feladatát a feladat megosztási megállapodás szerint látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ mellékletében találhatóak. Az intézmény megbízott vezetői és közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői szükség szerinti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A közoktatási intézmény képviselője: a köznevelési törvény szerint megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: az ig. szabadsága, betegsége vagy hivatalos távolléte esetén az általa kijelölt igh. a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével teljes jogkörrel helyettesíti. 14

15 Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. 3.3.A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettesítése A magasabb vezető távolléte, betegsége esetén a munkavégzési feladatokat kiemelt vezetői jogkörök gyakorlása (pl: munkáltatói jogkör) kivételével a megbízott munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte (30 napot meghaladó) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást A tagintézmény-vezetők A tagintézmény-vezetőket távollétükben az általuk esetileg megbízott pedagógus helyettesíti öt (5) munkanapot meg nem haladó esetekben. A vezető helyetteseket, tagintézmény vezetőket tartós (5 munkanapot meghaladó) távollétük esetén az igazgató által más vezető helyettesnek adott megbízás alapján kell helyettesíteni Az intézmény vezetősége Az vezetői tanács Elnöke: az igazgató Tagjai: a tagintézmény-vezetők (Minden tagintézményből egy-egy fő képviselő). Állandó meghívottak: közalkalmazotti tanács vezetője Az igazgatótanács dönt: a tagintézmény vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázatok feltételeiről, a tagintézmény vezetők megbízásáról, a tagintézmény-vezetői megbízás visszavonásáról, a tagintézmények feladatainak összehangolásáról, állást foglal a pénzeszközöknek a költséghelyek közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról, állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben az intézmény igazgatója állásfoglalást kér, gyakorolja az átruházott döntési, véleményezési hatásköröket. Véleményezi: az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket, az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, 15

16 a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésben: Az vezetői tanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. A vezetői tanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézmény magasabb vezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet, amelyet az előkészítő bizottság végez. Összehívása: Az vezetői tanácsot az általa elfogadott munkaterv szerint negyedévenként az intézmény igazgatója hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 51%-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt az intézmény igazgatója szükségesnek ítéli meg. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívhatók az SZMK-k vezetői, közalkalmazotti tanács vezetője. Határozatképessége: Az vezetői tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-nak titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt A vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató vezetésével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetői tanács ülései, az intézmény nevelőtestületi ülései, a tagintézmények nevelőtestületi ülései a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az igazgató az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetőkön keresztül a helyben szokásos módon értesíti a nevelőket: pl: írásbeli tájékoztatókon ("körözvény"), -ben stb. Az intézményi vezetőség tagjai kötelesek: az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, 16

17 az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével. 4. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézményközösséget az alkalmazottak, a szülők és a gyermekek alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület tagjai - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői szervezet: - Szülői Munkaközösség (SZMK) A gyerekek közösségei: - óvodai csoportok Pedagógiai szakszolgálat a társulás intézményeiben a pedagógiai szakszolgálat biztosítja a prevenciót, a fejlesztést, a logopédiai ellátást utazó pedagógusokkal. A szakszolgálati ellátást a szakemberek heti rendszerességgel, meghatározott napokon látják el a társult intézményekben Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját, a szülők közösségét, a fenntartót azokon a programokon, amelyeket az intézmény bármely csoportja szervez, vagy melyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, az óvodával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót, fenntartót.. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút /50 % +1/ többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 17

18 4.3. Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből (közalkalmazotti) és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor azt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata és a Kollektív szerződése rögzíti. A nevelőtestületet és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SzMSz önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógusképesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető, tagintézmény vezető fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival A szülői közösségek A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az óvodai csoportok SZMK-it az egy csoportba járó tanulók szülei alkotják, maguk köréből tisztségviselőket választanak. Az óvodai SZMK legmagasabb szintű döntéshozó szerve,az óvodai SZMK választmánya, melynek munkájában, a csoport SZMK elnökei, helyettesei vehetnek részt. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői munkaközösségeket az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot, a tagintézményekben pedig a tagintézmény-vezetővel. A gyermekközösségek szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. Az SZMK munkáját az óvoda tevékenységével az SZMK koordinátor hangolja össze. Az együttműködést koordináló óvodapedagógust az óvodavezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített az általános munkaidőn belül, rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a gyerekek tájékoztató füzetén keresztül. 18

19 Az intézmény munkatervében rögzítetten tanévenként 2 rendes szülői értekezletet és 2 rendes fogadóórát, valamint fél évenként szöveges értékelést (egyéni fejlődési napló) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban - az éves munkatervben meghatározott időpontokban A szülői értekezletek A csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet a csoport óvónője tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az őszi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják a csoportban nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség vezetője, a csoportvezető, az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerült problémák megoldására Szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekről. A jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az óvónő írásban is behívja az intézményi fogadóórára A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a faliújságokon kitett írásos közleményekben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról, a nevelés nélküli munkanapokról szünetekben az ügyeleti igényről, és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt A gyermekek közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az óvodába járó gyerekek óvodai csoportot alkotnak. A csoport élén az óvónő áll. Segítője a dajka. A fejlesztő munkát segíti továbbá a logopédus, fejlesztő pedagógus, és gyógypedagógus. 4.7 A szülői munkaközösség kapcsolattartás formája és rendje Az intézményben nevelő és oktató munka segítésére: a nevelőtestület, a szülők, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására szülői munkaközösség működik, amely a szülők képviselőiből áll. A szülői munkaközösség maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit, képviselőjét. A szülői szervezetek, szülői munkaközösségek az egyes intézményegységek, tagintézmények mellett működnek, kapcsolatot minden intézményegység, a tagintézmény vezetője a saját intézménye mellett működő szülői szervezettel tart, az intézmény igazgatója szükség szerint, és a szülői szervezetek megkeresésére tart kapcsolatot a tagintézményi szülői szervezetek vezetőivel. 19

20 4.8. Az óvoda és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével a vezető óvónő, ill. a tagintézmény-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda működési szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történik. A vezető óvónő, ill. a tagintézmény-vezető a szülői szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Évente legalább 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani: a nevelési év beindítása, az óvoda működési rendjének ismertetése, feladatok meghatározása, félévi munka értékelése, az iskolába kerülő gyermekek szüleinek értekezlete, melyen az 1. osztályos tanítónő is részt vesz. A kapcsolattartás, tájékoztatás jellemző fórumai: nyílt nap, nyilvános ünnepély családlátogatások a faliújságra kitett információkon keresztül szülői értekezletek szülői kísérettel és részvétellel szervezett egyéb alkalmak 4.9. A szülői szervezet, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása A társult intézményben a szülői szervezetek a tagintézmények mellett működnek, tevékenységükkel az adott településen működő tagintézményt támogatják. Az óvodai SZMK egy-egy településen a település helyi érdekei és a közélet szereplői által támasztott igények szerint segíti az óvoda működését. Az intézmények működésével kapcsolatos minden területen véleményt nyilváníthatnak. Az intézmény szülői szervezeteinek választmányai akkor határozatképesek, ha azokon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai szülői szervezetek választmányi, illetve az óvodai szülői értekezleteket szorgalmi évenként legalább három alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatást kell adni az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodai szülői szervezeteket az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: 20

21 Döntési jogkör: Megválasztják saját tisztségviselőjüket, megválasztják a szülők képviselőit a szülői munkaközösség választmányába, kialakítják saját működési rendjüket, az óvodai munkatervhez igazodva elkészítik saját munkatervüket, képviselik a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezhetik: az intézmény Pedagógiai programját, Házirendjét, Munkatervét, a Szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak, a fakultatív hitoktatás megszervezését, az óvoda, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítását, a szülőket anyagilag is érintő kérdéseket, a szülői értekezletek napirendjének meghatározását, a fakultatív foglalkozások programját, a rendezvények, kirándulások elfogadását., véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatban A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az igazgató feladata. A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív szerződés módosításának előkészítése az igazgató feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az igazgató és megbízottak útján. Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli, a vezetők a vezetői feladat megosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A kapcsolattartás személyes, írásos vagy telefonos megkeresés alapján zajlik, a kapcsolatfelvételt a pedagógus közösség bármely tagja kezdeményezheti a szervezeti egységek vezetőin keresztül. 21

22 Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményünk: Fenntartóval: Simontornya, Kisszékely, Nagyszékely, Tolnanémedi, Pálfa, Sárszentlőrinc önkormányzatával, képviselőtestületével, valamint a Simontornyai Köznevelési Társulással Vármúzeummal A Fried Művelődési Házzal Könyvtárral Református Gyülekezettel ill. a különböző felekezetek lelkészeivel, képviselőivel Plébániahivatallal az egészségügyi intézményekkel Vöröskereszttel SOS szervezettel Alapítványokkal Családsegítővel, Gyermekjóléti Szolgálattal a szak-és szakmai szolgáltató szervekkel rendőrséggel tűzoltósággal katasztrófavédelemmel a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az összetett intézmény valamennyi pedagógusa egy nevelőtestületként működik és dönt az intézmény egészét érintő kérdésekben, ezek különösen az összetett intézmény: - az egységes szerkezetű - a települési sajátosságokat figyelembe vevő -, helyi Nevelési programja, Pedagógiai programja és módosításának elfogadása, - az SZMSZ és módosításának elfogadása, - a Házirend elfogadása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - az intézmény magasabb vezetői posztjára kiírt pályázattal kapcsolatos nevelőtestületi eljárás lefolytatása, - az intézményi továbbképzési program és beiskolázási terv jóváhagyása, 22

23 - az intézményi munkaterv elfogadása, - a szülőkkel való kapcsolattartás, az együttműködés elvének és rendjének kialakítása, - a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az összetett intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), - nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal), - rendkívüli értekezletek (szükség szerint). - Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az óvodavezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az óvodavezető vagy helyettese vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az óvodavezető adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, a munkatervet. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az estben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 23

24 A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentorának megbízására. A munkaközösség az óvodavezető megbízására részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében A szakmai munkaközösségek tevékenysége Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. -oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében zt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. pályázati anyagát..támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az óvodában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól referál az intézmény vezetőinek. munkaközösség éves munkatervét A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje: A szakmai munkaközösség folyamatos munkakapcsolatot tartanak fenn egymással. Tevékenységeiket összehangolják, kapcsolódási pontokon együttműködnek. A kapcsolattartás formái: Értekezletek 5.5. Az intézmény munkarendje: Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. 24

25 Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazottak munkaköri leírását a vezető helyettes, a tagintézmény-vezetők készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes területek vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor a gyermekek számára szervezett foglalkozások vannak. Egyebekben munkájukat az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleg foglalkozást tartó pedagógus felelős az óvoda működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő intézkedések megtételére A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Kötelező órájuk heti 32 óra melyet kötelesek a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra fordítani a munkaköri leírásban foglaltak szerint. A pedagógusok napi munkaidejét, heti munkarendjét az óvodavezető, tagintézmény vezető a csoportnapló, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával határozza meg. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a tevékenységekre való felkészülés, a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, az ének, sport, dalos- versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (munkaközösség-vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok) ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése,óvodai ünnepségeken való részvétel, nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén 25