Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium 7081 Simontornya, Hunyadi út 15. Szervezeti és Működési Szabályzata Jóváhagyva a tantestület által: a fenntartó által: 2013.

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya Az intézmény általános jellemzői Az alapító okiratban foglaltak A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: Az intézmény működési alapdokumentumai: Az alapító okirat A pedagógiai program A tanév munkaterve Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei Az intézmény vezetése Az intézményvezető és feladatköre A vezetési feladatok megvalósítása A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése A tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek helyettesítése Az intézmény vezetősége Az igazgatótanács A vezetői tanács Az igazgatótanács, a vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézményi közösségek jogai Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség A szülői szervezetek, SZMK A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje A szülői értekezletek Szülői fogadóórák A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat Diákkörök A diákönkormányzat, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A szülői munkaközösség választmánya, a kapcsolattartás formája és rendje Az iskola és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái A szülői szervezetek, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek Az intézményen kívüli kapcsolattartás Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok

3 5.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje A munkaidő nyilvántartás A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség Az intézmény működési rendje A tanév rendje Az intézmény nyitva tartása Simontornya Pálfa és Sárszentlőrinc Tolnanémedi Nagyszékely Az intézmény ügyeleti rendszabályai A tanítási foglalkozási órák, valamint óraközi szünetek rendje, időtartama A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai Egész napos iskola Szakkörök, korrepetálások Tanulmányi kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzások igazolása A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A tanulók jogai és kötelességei A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái Fegyelmező intézkedések és büntetések Fegyelmi büntetések A gyermek/tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény berendezéseire, felszerelésére vonatkozó szabályok A helyiségek biztonságának rendszabályai Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézményi hagyományok ápolása

4 11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézményi hagyományok forrásai A források alkalmazása Az intézmény sok évre visszanyúló szokásrendszere Intézményi megemlékezések, ünnepek A hagyományápolás külsőségei Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő-óvó előírások, az eljárások rendje A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: Rendkívüli esemény, bombariadó és katasztrófariadó esetén szükséges teendők A mindennapos testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tankönyvrendelés szabályai Az iskolai könyvtár működési rendje A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése Tájékoztatás a Pedagógiai programról, a Szervezeti és Működési szabályzatról, a Házirendről Záró rendelkezések Legitimáció

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Alapító okirat (2013. II. 4.) 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyása időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az alapító okiratban foglaltak A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi János utca telephelye: 7081 Simontornya, Petőfi Sándor utca telephelye: 7081 Simontornya, Hunyadi János utca Tagintézmények megnevezése és telephelyei 5

6 Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Tolnanémedi Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7083 Tolnanémedi, Fő utca Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Pálfai Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7042 Pálfa, Deák Ferenc utca Tagintézmény telephelye: 7042 Pálfa, Kossuth Lajos utca Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Nagyszékelyi Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7085 Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Sárszentlőrinci Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Vörösmarty Mihály Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér Tagintézmény telephelye: 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály utca Tagintézmény telephelye: 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata Simontornya, Hunyadi János utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat évfolyamok sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása 6

7 (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali évfolyamok: négy, hat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő iskola maximális létszáma: 244 fő intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola 54 fő gimnáziumi nevelés-oktatás 190 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Tolnanémedi, Fő utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 54 fő Pálfa, Deák Ferenc utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés 7

8 képességkibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 110 fő Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 54 fő Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 54 fő Pincehely, Vörösmarty Mihály tér általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 110 fő Simontornya, Petőfi Sándor utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat évfolyamok 8

9 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 324 fő Simontornya, Hunyadi János utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sportcsarnok Pálfa, Kossuth Lajos utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 110 fő Pincehely, Vörösmarty Mihály utca általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 110 fő Pincehely, Vörösmarty Mihály tér általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat 9

10 iskolai könyvtár iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Simontornya, Hunyadi János utca Helyrajzi száma: 1353/ Hasznos alapterülete: nettó 775 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Tolnanémedi, Fő utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 430 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pálfa, Deák Ferenc utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 1100 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca Helyrajzi száma: 587/ Hasznos alapterülete: nettó 282 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 810 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pincehely, Vörösmarty Mihály tér Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 770 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 10

11 Simontornya, Petőfi Sándor utca Helyrajzi száma: 1441, Hasznos alapterülete: nettó 1505 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Simontornya, Hunyadi János utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 1206 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pálfa, Kossuth Lajos utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 560 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pincehely, Vörösmarty Mihály utca Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 410 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pincehely, Vörösmarty Mihály tér Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 110 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 11

12 2.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: Az intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott igazgatótanács értekezlete. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az intézmény éves munkatervében. Az intézményvezető és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét. Az intézmény vezetőjét az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azon saját döntésétől függően vesz részt. Az intézmény vezetője havi rendszerességgel, ill. szükség szerint látogatást tesz a tagintézményekben. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás a vezetők feladata. A vezetők munkaszervezését, tevékenységük közvetlen irányítását és ellenőrzését az intézmény magasabb vezetője végzi. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői értekezleteken számolnak be a részleg működéséről. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják Az intézmény működési alapdokumentumai: A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg Az alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését A pedagógiai program Mely tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait - a nevelés, oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait 12

13 - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését, segítő tevékenységeket A tanév munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Elkészítése után a nevelőtestület fogadja el Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei (Lásd a Záró rendelkezéseknél!) 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályba előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltató, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása az igazgatótanács megbeszéléseit az intézményvezető vezeti a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése 13

14 a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítése, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezése, és a tankönyvrendelés lebonyolítása a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásainak szabályos kezelése Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a nem pedagógus munkakörbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, a munka-és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása és ellenőrzése, vagyonvédelmi intézkedések, ellenjegyzési jogkör gyakorlása. Közvetlenül irányítja a vezető beosztású dolgozókat, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, az iskolatitkár munkáját, a diákönkormányzatot segítő nevelő közvetlenül fordulhat hozzá A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, munkaközösség vezetők közreműködésével látja el. A közvetlen munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Ilyen megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat (a megbízás határozott időre szól). Az intézményvezető a tagintézmények szakmai képviseletét a tagintézmény-vezetőkre ruházza át. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazokra a területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ mellékletében találhatóak. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői havi rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A közoktatási intézmény képviselője: a szerint megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: az intézményvezető szabadsága, betegsége vagy hivatalos távolléte esetén az általa kijelölt intézményvezető-helyettes a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével teljes jogkörrel helyettesíti. 14

15 A közös igazgatású köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése A magasabb vezető távolléte, betegsége esetén a munkavégzési feladatokat kiemelt vezetői jogkörök gyakorlása (pl: munkáltatói jogkör) kivételével az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte (30 napot meghaladó) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást A tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek helyettesítése A tagintézmény-vezetőket távollétükben az általuk esetileg megbízott pedagógus helyettesíti öt (5) munkanapot meg nem haladó esetekben. A vezető helyetteseket, tagintézmény vezetőket tartós (5 munkanapot meghaladó) távollétük esetén az intézményvezető által más vezetőhelyettesnek adott megbízás alapján kell helyettesíteni Az intézmény vezetősége Az igazgatótanács Elnöke: az intézményvezető Tagjai: az intézményvezető-helyettesek a tagintézmény-vezetők (Minden intézményegységből, tagintézményből egy-egy fő képviselő). Állandó meghívottak: a szakszervezet munkahelyi szervének képviselője Az igazgatótanács dönt: a tagintézmény vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázatok feltételeiről, a tagintézmény vezetők megbízásáról, a tagintézmény-vezetői megbízás visszavonásáról, a tagintézmények feladatainak összehangolásáról, állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézmény vezetője állásfoglalást kér, gyakorolja az átruházott döntési, véleményezési hatásköröket. 15

16 Véleményezi: az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket, az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésben: Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézmény magasabb vezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet, amelyet az előkészítő bizottság végez. Összehívása: Az igazgatótanácsot az általa elfogadott munkaterv szerint negyedévenként az intézmény vezetője hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 51%-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézmény vezetője szükségesnek ítéli meg. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzatok vezetői, az SZMK-k, valamint az intézményi tanács vezetői. Határozatképessége: Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-nak titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt A vezetői tanács Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Jellege és összetétele: Operatív ügyekben az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményvezető által meghatározott ügyekben döntést hozó testületként is működhet. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény vezető testületei felé. Élén az intézmény vezetője áll, tagjai a tagintézmény-vezetők, intézményvezető- helyettesek. Feladatköre: 16

17 Dönt saját munkaprogramjáról Javaslatot tesz az intézmény éves munkatervének és az igazgatótanács munkaprogramjának összeállítására, ajánlást tehet a nevelőtestület által vizsgálandó kérdésekre. Gondoskodik az igazgatótanács és a nevelőtestület állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról. Állást foglal a Közalkalmazotti Tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, a továbbképzési, szabadságolási tervről. Vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását. Állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézmény vezetője előterjeszt. Összehívása : A vezetői tanács munkaprogramja szerint tartja üléseit. Az intézményegységeken belül a szervezeti egységek vezetői rendszeresen megbeszélést tartanak. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal - meghívhatók a DÖK vezetők, a SZMK- vezetők, munkaközösség-vezetők, KT elnöke, PSZ elnöke. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettesek, tagintézmény vezetők, vezető tanító, az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetője és a szakszervezet titkára. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, diákönkormányzat diákképviselőivel, szülői szervezetekkel Az igazgatótanács, a vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető vezetésével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatótanács ülései, az intézményvezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a vezetőkön keresztül a helyben szokásos módon értesíti a nevelőket: pl: az épületek nevelői szobájában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon ("körözvény"), -ben stb. Az intézményvezetőség tagjai kötelesek: 17

18 az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével. 4. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézményközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület tagjai - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői szervezet: - Szülői Munkaközösség (SZMK) A gyerekek közösségei: - osztályközösségek - délutáni csoportok - diákönkormányzat. Szakszervezet Pedagógusok Szakszervezete. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható helyen, minden intézményegységben, tagintézményben ki kell függeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyeztetési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. 18

19 Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, melyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának az elhangzott véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút /50 % +1/ többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből (közalkalmazotti) és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor azt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata és a Kollektív szerződése rögzíti. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógusképesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival A szülői szervezetek, SZMK A szülői munkaközösség a 20/2012. EMMI rendelet 119. a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezeteket hozhatnak létre. Az osztályok csoportok SZMK-it az egy osztályba, csoportba járó tanulók szülei alkotják, maguk köréből tisztségviselőket választanak. 19

20 Az iskolai SZMK legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya, melynek munkájában az osztály SZMK elnökei, helyettesei vehetnek részt. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői munkaközösségeket az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot, a tagintézményekben pedig a tagintézmény-vezetővel. A gyermekközösségek szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített az általános munkaidőn belül rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a gyerekek tájékoztató füzetén keresztül. Az intézmény munkatervében rögzítetten tanévenként 2 rendes szülői értekezletet és 2 rendes fogadóórát - az éves munkatervben meghatározott időpontokban A szülői értekezletek A csoportok, osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet a csoportvezető illetve az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az őszi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek májusi /leendő 1. osztályosok/, szeptemberi szülői értekezletén bemutatják a csoportban, osztályban oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség vezetője, a csoportvezető, az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerült problémák megoldására Szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje 20

21 Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjegyével kell ellátni - szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. A gimnáziumban az osztályfőnök havonta ellenőrzi az érdemjegyeket. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál 5 érdemjegy alapján osztályozható tanuló. Alsó tagozatban a második évfolyam félévéig félévenként szöveges értékelést folytatunk. Az osztályfőnök és a szaktanár szövegesen is értékelheti a tanulók előmenetelét, magatartását, szorgalmát a tájékoztató füzetben A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje A közös csoportban levő gyerekek egy közösséget alkotnak. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák/foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége küldötteket delegál az intézmény tagozatainak (gimnázium, általános iskola felső tagozat) diákönkormányzatába. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus, nevelő, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusoknak értekezletet összehívni A diákönkormányzat A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére a gimnáziumban és a felső tagozaton diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az osztályközösség tagjaiból 2 képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzatok tagozatonként, illetve tagintézményenként működhetnek. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott a szervezeti és működési rendje. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjükben meghatározottak szerint választott diákelnök áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákelnök képviseli, jogait gyakorolja. A tagozati, tagintézményi diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. Az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az 21

22 intézményvezető bízza meg. A diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákgyűlés /diákparlament/ az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek tagjaiból áll. A diákgyűlésen a választott diákönkormányzati tagok a szószólók, de bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákgyűlés az intézményvezető, a tagintézmény-vezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze évente legalább egy alkalommal. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola intézményvezetője, a tagintézmény- vezető beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola és a diákönkormányzat vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek, tagintézmény vezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője, vagy az intézményvezető kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión tájékoztatja Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére- a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket az intézményvezető-helyettesek, ill. a tagintézmény-vezető tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja, minimum 10 fő kérelme esetén. Az a diákkör, amelyik az intézmény helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény vezetőjéhez vagy a tagintézmény-vezetőhöz. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét, osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét, osztályát. Az intézményvezető, a tagintézmény-vezető a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az intézmény épületeinek Házirend szerinti használatát A diákönkormányzat, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérésére kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösséget érintő kérdések tárgyalásakor 22

23 - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor - könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái az iskolatípusok szerinti diákönkormányzatok megbízottjai képviselik tanulótársaikat az iskola vezetősége, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, valamint az intézményi tanács értekezletein, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt helyiséget biztosít, a DÖK-vezető által kért időpontban, az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. A diákönkormányzat használhatja a diákönkormányzati tevékenységéhez az iskolatitkári szobában levő telefont, faxot, valamint a fénymásolót, és az intézmény költségvetése terhére bonyolíthatja levelezését A szülői munkaközösség választmánya, a kapcsolattartás formája és rendje A szülői szervezetek, szülői munkaközösségek az egyes intézményegységek, tagintézmények mellett működnek, kapcsolatot minden intézményegység, a tagintézmény vezetője a saját intézménye mellett működő szülői szervezettel tart, az intézmény vezetője szükség szerint, és a szülői szervezetek megkeresésére tart kapcsolatot az intézményegységi, tagintézményi szülői szervezetek vezetőivel Az iskola és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az intézményvezető, ill. a tagintézmény-vezető az SZMK választmányi ülésén, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, 23

24 szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, nyilvános ünnepélyek, faliújságra kitett információk. A szülők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az osztályok szülői szervezetei az osztályban választott választmányi tagok vagy osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Vezetőségi ill. nevelőtestületi értekezletekre az SZMK képviselőjét akkor kell meghívni, ha az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintő kérdéseket tárgyalnak, ill. olyan ügy megvitatására, amelyhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. Az SZMK-val a szervezetiegység-vezetők tartják a kapcsolatot A szülői szervezetek, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása A társult intézményben a szülői szervezetek az intézményegységek, tagintézmények mellett működnek, tevékenységükkel az adott településen működő intézményegységet, tagintézményt támogatják. Az iskolai SZMK egy-egy településen a település helyi érdekei és a közélet szereplői által támasztott igények szerint segíti az iskola működését. Az intézmények működésével kapcsolatos minden területen véleményt nyilváníthatnak. Az intézmény szülői szervezeteinek választmányai akkor határozatképesek, ha azokon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői szervezetek választmányi, illetve az iskolai szülői értekezleteket szorgalmi évenként legalább három alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezeteket az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: Döntési jogkör: Megválasztják saját tisztségviselőjüket, megválasztják a szülők képviselőit a szülői munkaközösség választmányába, kialakítják saját működési rendjüket, az iskolai munkatervhez igazodva elkészítik saját munkatervüket, képviselik a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezhetik: az intézmény Pedagógiai programját, Házirendjét, Munkatervét, 24

25 a Szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak, a fakultatív hitoktatás megszervezését, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítását, a szülőket anyagilag is érintő kérdéseket, a szülői értekezletek napirendjének meghatározását, a fakultatív foglalkozások programját, a rendezvények, kirándulások elfogadását, véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatban A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek A Közalkalmazotti Tanács és az intézményvezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az intézményvezető feladata. A reprezentatív szakszervezet és az intézményvezető munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív szerződés módosításának előkészítése az intézményvezető feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető és megbízottak útján. Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli, a vezetők a vezetői feladat megosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A kapcsolattartás személyes, írásos vagy telefonos megkeresés alapján zajlik, a kapcsolatfelvételt a pedagógus közösség bármely tagja kezdeményezheti a szervezeti egységek vezetőin keresztül. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményünk: Fenntartóval Vármúzeummal a Fried Művelődési Házzal Könyvtárral SIKK-kel Református Gyülekezettel ill. a különböző felekezetek lelkészeivel, képviselőivel Plébániahivatallal az egészségügyi intézményekkel Vöröskereszttel SOS szervezettel 25

26 Alapítványokkal Családsegítővel, Gyermekjóléti Szolgálattal a szak-és szakmai szolgáltató szervekkel rendőrséggel tűzoltósággal katasztrófavédelemmel polgárőrséggel a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelésioktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az összetett intézmény valamennyi pedagógusa egy nevelőtestületként működik és dönt az intézmény egészét érintő kérdésekben, ezek különösen az összetett intézmény: - az egységes szerkezetű - a települési sajátosságokat figyelembe vevő -, helyi Nevelési programja, Pedagógiai programja és módosításának elfogadása, - az SZMSZ és módosításának elfogadása, - a Házirend elfogadása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - az intézmény magasabb vezetői posztjára kiírt pályázattal kapcsolatos nevelőtestületi eljárás lefolytatása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - az intézményi továbbképzési program és beiskolázási terv jóváhagyása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, - az intézményi munkaterv elfogadása, - a szülőkkel való kapcsolattartás, az együttműködés elvének és rendjének kialakítása, - a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, a jog Véleményezési joggal rendelkezik: - a tantárgyfelosztás elfogadása - a jóváhagyott költségvetési keretek belső arányainak kialakításáról, - a pályázatok elkészítéséről, elfogadásáról, 26