H istoria Li tteraria 18.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "H istoria Li tteraria 18."

Átírás

1 H istoria Li tteraria 18. Mezőváros, reformáció és irodalom ( század) Universitas K iadó

2 T u s o r P é t e r A KATOLIKUS FELEKEZET-SZERVEZÉS PROBLÉMÁI AZ ES ÉVEK FORDULÓJÁN (Egy Rómába írt egri püspöki jelentés alapján) A középkori R espublica C hristiana felbom lását követő általános szellem i, társadalm i és politikai krízisre E urópa nagy részén, így M agyarországon is először a p rotestantizm us különféle válfajai tudtak m egfelelő választ találni. A m ind radikálisabb m odernizációs törekvések m ellett egy ezekkel egyenrangú, a középkori vallásossággal összevetve szintén gyökeresen új, de tipikusan konzervatív m egoldás kezdetben a M editerraneum térségében jelentkezett. A z eredetileg alulról szerveződő, abszolút igényekkel fellépő, egym ásnak kölcsönösen konkurenciát je le n tő folyam atok bám ulatosan rövid idő alatt a kora újkori E urópa arculatát alapjaiban m eghatározó, részben felülről irányított jelen ség g é váltak. A z elsősorban társadalom történeti indíttatású nem zetközi kutatás a 16. század m á sodik felében a földrajzilag ugyan m ég nem, belső felépítésükben viszont m ár konszolidálódó konfessziók, közérthetőbben felekezetek tizenegy k ategóriába sorolt közös jellem ző jét határozta m eg. Ilyen közös jellem ző az igazság abszolút birtoklásának tudata a hitelvek világos körülhatárolásának és a hitbeli bizonytalanságok k ik üszöbölésének kíséretében; a gondoskodás a tanok m egfelelő képviselőiről és az alkalm atlanok kiszűréséről; a pro p ag an d a és a cenzúra alkalm azása; to v áb b á a m űvelődés újjászerv e zése és m onopolizálása; a belső egyházi élet ellenőrzése; a saját istentiszteleti form ák s egy saját(os) nyelvi közeg kialakítása. U gyancsak m inden jelentő seb b felekezetnél m egfigyelhető a külön egyházszervezet kiépítése, a felekezet-specifikus oktatási intézm ények létrehozása, a különféle ellenőrző m echanizm usok m űködtetése, s k o rán t sem u to ljára az állam hatalom m al alkotott szim b ió zis.1 A tartalm i és form ai különbségek e hasonló tendenciákon belül m utathatók ki. 2 1E röviden ismertetett és az alábbiakban alkalmazott Reinhard-Schilling-féle konfesszionalizációs modell alapvető irodalma: Wolfgang R e in h a r d, Gegenreformation als Modernisierung: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Archiv für Reformationsgeschichte, 68(1977), ; UŐ: Reformation, Counter-Reformation and the Early Modern State: A Reassessment, Catholic Historical Review, 75(1989), ; UŐ., Was ist katholische Konfessionalisierung?: Die Katholische Konfessionalisierung: Wissenschaftliches 123

3 A talán legfontosabb hangsúlyeltolódás a protestáns egyházak és a trienti k atolicizm us közö tt intézm ényi, szervezeti téren jelentkezett. M iközben a lelkes protestáns önszerveződések is kivétel nélkül elindultak az institucionalizálódás útján, az úgym ond régi egyház kezdeti strukturális tehertételeit m ár m eglévő intézm ényeinek reform jával, újak létesítésével versenyelőnyre változtatta. A z erőteljes uniform izációnak és centralizációnak, a reform pápaság lenyűgöző sikerének köszönhetően a k o ra újkori katolicizm us a tengerentúlon és a reform áció által m ár m odernizált európai területeken is p o zíciókat tudott szerezni.3 K érdés azonban, hogy m ire az itáliai centrum ból kiinduló folyam at a 17. század első felében a perifériákon, így M agyarországon is elérkezett kibontakozásához, a reform pápaságot pedig egy újabb, a barokk pápaság váltotta fel, ez az intézm ényi téren Symposion der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum und des Vereins fü r Reformationsgeschichte, 1993 (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte, 198), hrsg. v. Wolfgang R e in h a r d, Heinz S c h il l in g, Heidelberg, 1995, , különösen Uő., Konfession und Konfessionalisierung in Europa, Ausgewählte Abhandlungen, Berlin, 1997 (Historische Forschungen, 60), ; UŐ., Zwang zur Konfessionalisierung?: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Ausgewählte Abhandlungen, ; továbbá Heinz S c h il l in g, Die Katholische Konfessionalisierung, Münster, 1995 (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, 135); UŐ., Die Konfessionalisierung von Kirche, Staat und Gesellschaft: Profil, Leistung, Defizite und Perspektiven eines geschichtswissenschaftlichen Paradigmas = Die Katholische Konfessionalisierung, i. m., 1 49; UŐ., Confessionalisation and the Rise o f Religious and Cultural Frontiers in Early Modern Europe: Frontier o f Faith: Religious Exchange and the Constitution o f Religious Identities , ed. Eszter ANDOR, István György TÓTH, Bp., 2001 (Cultural Exchange in Europe , 1), Hogy miért tartom szükségesnek eme, a magyar tudományosságban még nem igazán gyökeret vert, Nyugat-Európában és a tengerentúlon mindazonáltal szinte kizárólagos elfogadottságnak örvendő elmélet rövid áttekintését? (A pusztán szegmentálisnak tekinthető kritikákra itt külön nem térek ki.) Elsősorban azért, hogy igazoljam, valójában mit keres a katolikus felekezetszerveződés problémáit boncolgató dolgozat a Mezőváros és reformáció témakörében. A konfesszionalizációs modellben gondolkodva ugyanis a katolicimus 17. századi hazai inkulturációjának vizsgálata a kutatás számára remélhetőleg majd analógiával szolgálhat a protestáns egyházak kevésbé adatolt kialakulásának megértéséhez is. E vonatkozásban persze most csak a lehetőségre történő figyelemfelhívásról lehet szó. 3 L. pl.: Klaus JAITNER, Die päpstliche Kirchenreformpolitik von Gregor XIII. bis Gregor XV. ( ) = Die Gegenreformation in Innerösterreich als politisches, kirchenpolitisches und theologisches Problem, hrsg. v. France M. D OLINAR, M. L IEBMANN, H. R u m p l e r, L. T a v a n o, Graz-W ien-köln, 1994, ; Wolfgang R e in h a r d, Reformpapsttum zwischen Renaissance und Barock: Reformatio Ecclesiae, hrsg. v. Remigius B ÄUMER, Padernborn, 1980, ; Ronnie Po-CHIA H s ia, Mission und Konfessionalisierung in Übersee = Die katholische Konfessionalisierung, i. m.,

4 m utatkozó előny m ennyire volt m ég kam atoztatható?4 A problém a kétségkívül igen összetett. H iszen ha például a régi-új szerzetesrendek szerepét,5 valam int a S a cra C ongregatio de P ropaganda F ide által irányított, leginkább b osnyák ferencesekre épülő dél-hódoltsági, m ajd erdélyi m issziók eredm ényességét vizsgáljuk, a róm ai központ irányító szerepe nyújtotta lehetőségek vitán felül állnak. (K orántsem véletlen, hogy a k onferencia tém aajánlatában egyedül a jezsu iták és a ferencesek k ép v iselték a katolikus konfessziót.)6 E gészen m ás következtetésre ju tu n k viszont, ha a katolicizm us belső ellenőrzési m echanizm usának egyik sajátos válfaját, a felekezetszerveződés kulcsfigurái, a felszentelt püspökök által m eghatározott időközönként R óm ába küldött, úgynevezett a d lim ina jelen tések et vesszük szem ügyre. A pápai centralizáció a hagyom ányos egyház- szervezet által felügyelt területek viszonyairól rendszeres és hivatalos form ában főként a relationes status diocesis nyújtotta inform ációk alapján alkothatott m agának képet, dönthetett a szükséges változtatásokról, esetleges közrem űködéséről.7 A z V. Sixtus- 4 A barokk pápaság definíciójára és jellemzőire egy jó összefoglalás: Ronnie P o -C h ia HsiA, The world o f catholic renewal , Cambridge, 1998 (New Approaches to European History, 12), Vö. pl.: GALLA Ferenc, A pálosrend reformálása a 17. században, Bp., 1941 (klny. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, ); M o l n á r Antal, A jezsuita rend a 16. századi Magyarországon, Vigilia, 64(1999), ; Jezsuita okmánytár, 1/1-2: Erdély és Magyarországot érintő iratok , kiad. B a l á z s Mihály, K r u p p a Tamás, L á z á r István Dávid, L u k á c s László, Szeged, 1995 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 34). 6 Az erdélyi missziók történetére 1. G a lla Ferenc kéziratos monográfiáját: Ferences hittérítés Magyarországon és Erdélyben a 17. és 18. században, Magyar Országos Levéltár, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/a. tétel (7. d.); valamint T ó t h István György, Az első székelyföldi katolikus népszámlálás: Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból, Történelmi Szemle, 40(1998), A Hódoltságra további irodalommal, beleértve saját korábbi, számos idevágó közleményét és tanulmányát: TÓTH István György, Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora ( ), Történelmi Szemle, 39(1997), ; UÖ., Egy bosnyák miszszióspüspök térítőútjai a hódoltságban: Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába , Levéltári Közlemények, 70(1999), ; UÖ., Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban, Történelmi Szemle, 41(1999), ; UŐ., Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái?: Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban, Századok, 134(2000), ; szintén ugyanezzel a témával foglalkozik még M o l n á r Antal kibővített PhD-értekezése: Katolikus m issziók a hódolt Magyarországon, I: , Bp., 2001 (Humanizmus és reformáció, 26). Két hiánypótló forráskiadvány: Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók, 1/1: , 1/2: , kiad. B a l á z s Mihály, F r ic s y Ádám, L u k á c s László, M o n o k István, Szeged, 1990 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 26/1-2); Relationes Missionariorum de Hungaria et Transyilvania ( ), ed. TÓTH István György, B p.- Roma, 1994 (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes, 1). 7 Az ad limina látogatások alkalmával benyújtott püspöki jelentések diplomatikája az idevágó teljes szakirodalom felsorolásával: Vicente Cárcel ORTÍ, Estudio histórico-jurídico sobre 125

5 féle előírás következetes betartása esetén a m agyar püspököknek a 17. században egyházm egyénként 24 jelentést kellett volna négyévente (q u a d ren n iu m o n kén t) szem élyesen R óm ába vinniük, illetve képviselőjük útján odaküldeniük.8 T izenöt, a m agyar királyi főkegyúri jo g alá tartozó püspökséggel szám olva9 ez összesen 360 szöveget jelen t. H a elhagyjuk a m ás-m ás szem pontból ugyan, de leginkább problém ás k ét egyházm egyét: E rdélyt és Szerém et, eredm ényként akkor is 3 12-t kapunk. E zzel szem ben m ár V anyó T ih am ém ak az 1930-as években publikált eredm ényeiből tudjuk, hogy a korszakból m indössze huszonegy, pár kivételtől eltekintve csekély inform ációértékű jele n té s m a rad t fenn, ezekből is tizenegy h o rv áto rszág i.10 A bencés tö rtén ész ad atait a későbbi kutatás m indössze egy irattal gyarapította.11 A z im m ár tehát huszonkettőre d u zzadt szám m ég további három m al n ö v elh ető.12 A z eredm ény akkor is siralm as, ha szám olunk a jelen tések egy részének elkallódásával és a hódoltsági egyházm egyékkel való k apcsolattartás nehézségeivel. A feltűnő hiányokra az sem szolgál kielégítő m agyarázattal, ha figyelem be vesszük a kora újkori katolicizm us fokozatos m agyarországi evolúcióját; illetve a beszám oló elm aradását a különféle hadi esem ényeknek tulajdonítjuk. A z elősorolt adatok alapján - V anyó T iham érhoz h aso n ló an 13 - m i is levonhatjuk a kézenfekvő következtetést: a m agyarországi katolikus k onfesszió-szervezés irányítói la visita ad limina Apostolorum: Relaciones sobre el estado de las diócesis Valencianas, I III, ed. Milagros Cárcel ORTI, Vicente Cárcel ORTI Valencia, 1989,1, A quadrenniumok számítása V. Sixtus Romanus Pontifex kezdetű apostoli konstitúciójának dec. 20-i publikálásakor vette kezdetét. Az előírás következetes betartása esetén a magyar püspököknek tehát 1601-ben már a 4. jelentésüket kellett volna elkészíteniük, 1697-ben pedig a 25.-et. 9 Azaz Esztergom: Eger, Győr, Nyitra, Pécs, Vác, Veszprém; Kalocsa: Csanád, Bosznia, Erdély, Szerém, Várad, Zágráb; valamint Zengg-Modrus. Nem veszem figyelembe a - tinini kivételével csak a század első harmadában vagy még akkor sem felszentelt - címzetes püspököket (Ansariensis, Rosonensis etc.); valamint a belgrádi és scardonai misszióspüspököket. Ez utóbbiak relációi: V a n y ó Tihamér, Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól , Levéltári Közlemények, 42(1971), ; M o l n á r A n t a l, Scardonai püspökök ad lim ina" jelentései ( ), Fons, 1994/3, V a n y ó Tihamér, Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről , Pannonhalma, 1933 (Olaszországi Magyar Oklevéltár, 2), különösen xvii-xvni és F r ic s y Ádám, Pécs a XVII. század derekán: Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 29(1984), [Pécs, 1985], A jelen konferencia-előadás alapjául szolgáló forrással; valamint Biblioteca Apostolica Vaticana, Fondo Boncompagni e Ludovisi, vol. E 19, föl v; Archivio Storico della Sacra Congregazione per l Evangelizzazione dei Popoli o de Propaganda Fide (APF), Scritture riferite nei Congressi, vol. 1., fol Mindent egybefoglalva, a magyarországi püspököknek a limina és reláció intézménye útján Rómával volt kapcsolatát gyengének és gyérnek kell minősítenünk... VANYÓ, Püspöki jelentések..., i. m.,

6 nem használták ki kellőképpen azt a lehetőséget, am elyet m ás felekezetekkel szem ben egy önálló, nem zetközi központ nyújthatott szám ukra. Sőt m intha m aga R óm a sem igazán szorgalm azta volna az előírás b etartását.14 D e helytálló-e ez a diagnózis? H iszen, m iként B itskey István kim utatta, a m agyar katolikus egyházi elit soraiban m ár a korszakban m eghatározó az Ö rök V árosban, a C ollegium G erm anicum e t H ungaricum ban végzett, m üveit, reform elkötelezettségű főpapok szám a és szerep e.15 A dilem m a m egoldásához egy kivételes péld a v izsgálatával ju th a tu n k közelebb. * E z a kivételes péld a nem m ás, m int a szintén exgerm anikus L ippay G yörgy egri püspök ( )16 relációja. A 17 sűrűn teleírt fóliót tartalm azó, a szerző által saját kezűleg átdolgozott forrás eredetije G aspare M attei bécsi nuncius ( )17 hagyatékában m aradt fenn a Santacroce család róm ai lev éltáráb an.18 E nnek ellenére nem ism eretlen a szakirodalom ban. M int egy m inden bizonnyal L ippay G yörgytől szárm azó, a pápa szám ára készült, jelen tésszám b a m enő iratról Sugár István közölt tö m ö r tartalm i ism ertetést. A szerző érdem e azonban azzal, hogy a jele n té s - az egri érseki levéltárban későbbi korok iratai közé k everedett - fo g alm azv án y ára19 felhívta a 14 A kora újkori katolikus felekezetszerveződés e - meggyőződésem szerint többszörös bizonyítást igénylő - kulcskérdésével más összefüggésben már foglalkoztam. Vő. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, IX, szerk. F ü r Lajos, Bp., 1999, 19-38; ill. A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei ( ), doktori (PhD) disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000, VERESS Endre, A római Collegium Germanicum Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, Bp., 1917 (Fontes rerum Hungaricarum, 2), passim; István B it s k e y, II Colleggio Germanico-Ungarico di Roma: Contributo alla storia della cultura ungherese in età barocca, Roma, 1996, 203, Legújabb életrajzi vázlata tőlem: Esztergomi érsekek , szerk. B e k e Margit, Bp., 2003, Életrajza: Donato S q u ic c ia r in i, Die apostolischen Nuntien in Wien, Vatikanstadt, 1999, Archivio di Stato (AS) Roma, Archivio Santacroce, busta (Y 7-Y 8-Y 9), voi (Y7) [Negotiati Diversi Nuntiatura di Germ[an]ia] s.f. 19Egri Főegyházmegyei Levéltár (EFL), Egri Érseki Egyházi Levéltár (EÉEL), 173. cs., no A számozatlan oldalakat tartalmazó, darabszintű levéltári jelzetet nélkülöző iratról Kiss Péter érseki levéltáros készített és küldött számomra másolatot. Szívességét ezúton is köszönöm. 127

7 kutatás figyelm ét, alighanem ki is m erült. H iányos kivonatában, és ez nem túlzás, tíz m egállapításból kilenc teljesen félreértelm ezi a sűrűn átjavított latin szöveget.20 A z 1641/1642 fordulója környékén keletkezett irat datálásával, jelleg én ek m eghatározásával (ti. hogy valóban egy a d lim ina jelen tésrő l, és m ondjuk nem egy em lékiratról van szó) kritikai igényű publikálásakor kívánok foglalkozni.21 M ost a forrás lényegi üzeneteit (üzenetét) em elem ki. A jelen tés legfontosabb különlegessége, hogy szokatlan m élységben akarja ism ertetni a B arberini-pápa V III. O rbánnal ( ) a katolikus felekezetszervezés problém áit és lehetőségeit, fél országrésznyi területre kiterjedő k ö rképet adva ezzel szám unkra a Pázm ány utáni állapotokról. E gyáltalán nem elégszik m eg a szokásos adatok elősorolásával: a püspöki székhely, a káptalan, az egyházm egye területén m ű ködő szerzetesrendek leírásával.22 N em pusztán egy form ális k ötelezettségnek tesz eleget. A valós és égető problém ákat m utatja be a szentszéki döntéshozatal szám ára, világosan m egfogalm azott cél érdekében. V égig tetten érhető benne például a katolicizm us m eghatározó kisebbségi tudata, persze a protestáns felekezetek m integy 200-szoros túlsúlyának hangoztatása inkább jelk ép es túlzás, m intsem valós szám. (A fogalm azványon először m ég 100-as szorzó áll.) U gyancsak tö bbször em legetett hátrányként je le n ik m eg, hogy az ország keleti felében a katolikusok kénytelenek szinte teljesen kívül m aradni a közhatalm i struktúrákon. A hó d o lt területeken a protestánsok (kizárólag reform átusokról és evangélikusokról van szó) rendszerint biztosítani tudják a m aguk szám ára a törökök tám ogatását, a jezsu iták széprem ényü kecskem éti m issziója is ezért ítéltetett kudarcra. A püspöki kezdem ényezésre létrejött gyöngyösi alapítás sorsa szintén bizonytalan. A királyságban a jelen tő seb b városokat evangélikus m agisztrátusok irányítják (a katolikusoknak csak K assán van egy kápolnájuk);23 a helyi közhatalm i szervek, a várm egyék teljesen reform átus ellenőrzés alatt állnak; a közeli protestáns állam, E rdély tökéletes biztonságot nyújt szám ukra.24 E bben a konstellációban a jelen tésíró szám ára korántsem szám ít kizárólagos előnynek az a historiográfiában sokat hangsúlyozott tény, m iszerint az arisztokrácia nagy része ekkor m ár katolikus volt.25 L ippay persze nem becsüli le a katolikus főu 20A z egri püspökök története, Bp., 1984 (Az Egri Főegyházmegye Schematizmusa, 1), A fordítással ellátott szöveg megjelent: Levéltári Közlemények, 73(2002), L. akár Pázmány jelentéseit: P á z m á n y Péter, Összegyűjtött levelei, I II, kiad. H a n u y F e r e n c, Bp., (PÖL), I, , , II, ; és Ernest B o u y d o s h, The Quadrennial Reports o f thè Archbishops o f Strigonia to Rome, Slovak Studies, [Rome] 5(1965), 7-98, A híres, sok viszontagságot megért királyi kápolnáról van szó. 24 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n [HÓMAN Bálint], SZEKFŰ Gyula, Magyar történet, IV, Bp., 19437, ; A vallási kérdés: A katholikus restauráció, 105; SZABÓ István, A jobbágy vallásügye ( ): Tanul 128

8 rak, a térítő földesúri ellenreform áció szerepét.26 (N év szerint E sterházy M iklós nádort, H om onnai D rugeth Jánost, F orgách Z sigm ondot, N yáry Istvánt, M elith Pétert, B arkóczy L ászlót és a gyerm ek R ákóczi L ászlót, a m ásik oldalon csupán Perényi G yörgyöt, L ónyay és Prépostváry Z sigm ondot em líti.) T erm észetesen kiem eli, hogy a főnem esi udvarok kiváló terepül szolgálnak a köznem es fam iliárisok áttérítésére, a főurak pedig igyekeznek elűzni birtokairól a protestáns prédikátorokat. A földesúri szándékok elé azonban a várm egyék olykor fegyveres ellenállása szám os akadályt gördít, s félő, hogy m inden küzdelem d acára országgyűlési törvény fogja végleg eltiltani a földbirtokosokat attól, hogy jo b b ág y aik at saját v allásuk követésére k ényszerítsék - olvashatjuk aggályait.27 M int tudjuk, ezt a kitételt a linzi béke, m ajd annak b ecikkelyezése tartalm azza is.28 S bár a történetírás a békepontok végrehajtásának eredm é nyességével kapcsolatosan jo g g al ad hangot kételyeinek,29 L ippay m ár m int esztergom i érsek ( ) valóságos tragédiaként élte ezt m eg, és ünnepélyesen tiltak o zott a rendelkezés ellen.30 M indem ellett azonban m ár fél évtizeddel korábban felism erte és jelen téséb en kifejtette: az arisztokrácia katolizálása önm agában m essze nem elegendő. Szerinte ahhoz, hogy a katolicizm us kisebbségiből többségi felekezetié válhasson Felső-M agyarországon - és nem csupán ott, fűzhetjük h o zzá -, csak akkor van reális esély, h a sikerül m egingatni a protestantizm us bel- és külpolitikai pozícióit. K övetkezésképpen fő csapásirányként a protestánsok fegyveres erején ek m agvát alkotó, főre becsült hajdúság, a tiszaháti köznem esség és I. R ákóczi G yörgy ( ) erdélyi fejedelem felekezetváltásának elérését je lö li m e g.31 mányok a magyar parasztság történetéből, Bp., 1948 (Teleki Pál Tudományos Intézet, A Történettudományi Intézet Kiadványai, 2), , A fogalmat PÉTER Katalintól vettem kölcsön: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon = UŐ., Papok és nemesek: Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai, 8), , ; a módszer egyik legjobb összefoglalása: H e r m a n n Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München, (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae, 1), AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s.f,:efl, EÉEL, 173. cs., n Vö. A linzi béke okirattára, kiad. S z ilá g y i Sándor, Bp., 1885, n. XIX, , különösen a békeszerződés első öt pontját, illetve az évi V. tc.-t; B u c sa y Mihály, A protestantizmus története Magyarországon , Bp., 1985, SZEKFÜ, Magyar történet, i. m., ; SZABÓ, A jobbágy vallásügye..., i. m., Z s il in s z k y Mihály, Lippay György és a tokaji tanácskozmány 1646, Századok, 20(1886), ; UŐ., A linczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvényczikkek története, Bp., 1890 (A Magyar Protestáns Irodalmi Társulat kiadványai), (a tokaji tárgyalásokról) és (az országgyűlésről); A magyarhoni protestáns egyház története, szerk. Z s il in s z k y Mihály, Bp., 1907, AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n

9 A m aradandó eredm ények biztosításához az egri püspök azonban m ég ezt sem tartotta kielégítőnek. A jelentés a közhatalm i struktúrákból való kirekesztődés m ellett a felső-m agyarországi katolicizm us m ásik fő problém ájaként a p rotestantizm us töretlen szellem i expanzió ját em eli ki. M iután a 17. század m egjelölésére túl sokat használtuk Johann Stephan P ütternek a korban teljesen ism eretlen ellenreform áció fogalm át,32 hajlam osak vagyunk a reform átus és evangélikus felekezeteket kizárólag védekező po zíció b an szem lélni. A jelentés szerzője szerint viszont a legkeletibb részeken élő ortodox rutének uniójának m egvalósítása részben azért sürgető feladat, m ert több falvuk m ár elhagyta régi vallását, és beengedte a prédikátorokat. L ippay arról is b e szám olt, hogy m ég m indig szám ottevő a m indaddig katolikus falvak áttérése, am it csak részben tulajdonított a leghatalm asabb felső-m agyarországi protestáns földesúr, I. R ákóczi G yörgy befolyásának.33 V élhetően e települések katolicitásának m oderni- tása iránt táplálhatunk ném i kételyt, bár kétségkívül előfordult frissen k atalizált terü letek visszatérése is. A z egri püspök konkrétan az oppidum non ignobile je lz ő v e l illetett T apoly- hanosfalva esetét írja le. A E perjestől keletre fekvő m ezőváros34 felekezetváltása kiváltképpen azért érdekes, m ert a jelen tés elbeszélése szerint az evangélikus település katolizálására nem sokkal korábban, önkéntes elhatározás nyom án került sor. Sőt a konfessziócserét m ég a helybéli protestáns földesurak közbelépése sem tu d ta m egakadályozni, illetve m egváltoztatni. M iután azonban L ippay több m int kétéves állhatatos kérlelés után sem tudott a tapolyhanosfalvi közösség szám ára pap o t biztosítani, annak nagy része visszatért régi hitére. A prédikátorok ugyanis a m indennapi szükségletekben (keresztelés, esketés, tem etés) term észetesen nem voltak hajlandók kiszolgálni a konkurens vallás újdonsült híveit.35 A reprotestantizált T apolyhanosfalva példájának egyik fontos tanulsága, hogy a k ora újkori katolicizm us újszerűsége, tanainak pázm ányi adaptációja nyom án kiseb b ségi, hatalm on kívüli pozícióból is a protestantizm ussal versenyképes alternatívát tu d o tt nyújtani m ajd száz éve reform ált m ezővárosi közösségek szám ára Felső- M agyarországon. L ehetőségeit ugyanakkor hivatásos képviselőinek hiánya m iatt egyszerűen nem tudta kam atoztatni. A problém a a földesúri katolizáció területein is je lentkezett. A m int a jelen tésíró püspök elbeszéli, a katolikus főurak az általuk korábban erőnek erejével elűzött prédikátorokat szám os esetben kénytelenek voltak visszahívni, m ert senkit sem tudtak a helyükre állítani. 32 Kialakulására: A. E l k a n, Entstehung und Entwicklung des Begriffs Gegenformation, Historische Zeitschrift, 112(1914), AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n FÉNYES Elek, Magyarország geographiai szótára, I II, Pest, 1851,1, AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s. f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n

10 L ippay saját felekezete hivatásos képviselőinek katasztrofális hiányát - részben Pázm ányhoz hasonlóan36 - nem zet-karakterológiai sajátosságoknak tulajdonítja, m i szerint a m agyarok ha m ár fiatal koruk óta nem kapnak célirányos nevelést, inkább előnyben részesítik a katonáskodást, m int a papi hivatással já ró kötöttségeket. E zeken a kötöttségeken az engedelm ességi fogadalom m ellett elsősorban a cölibátus T rientben hosszas viták után m egerősített intézm ényét lehet érteni.37 A papi nőtlenség kötelm e az egri püspök utalásában egyértelm űen m int felekezeti versenyhátrány je le n ik m eg.38 A jelen tésíró főpap azonban nem kérdőjelezi, nem kérdőjelezheti m eg a m ed iterrán nőkép és nőszerep extrapolálásának K árpát-m edencei létjogosultságát. A m egoldást a jezsu iták ungvári kollégium a - pontosabban ekkor m ég csak rezid en ciája - m ellett felállítandó szem inárium ban látja, ahol a növendékek a hum aniorá k át m ár az egyházi rend tagjaiként végeznék.39 T ervei szerint U ngvárról részben biztosítani lehetne a B écsben épphogy m egalapított egyházm egyei intézet 20 fős keretén ek akadozó feltöltését,40 részb en p ed ig m inim ális, hely b en elv ég z ett reto rik a i és k azu isztik ai stúdium ok után a végzett növendékeket azonnal m unkába lehetne állítani. S nem csak a királyságban. L ippay szerint a H ódoltságban pusztán kívülről - elsősorban a határ átjárhatóságának nehézségei m iatt - aligha lehet m aradandó eredm ényeket felm utatni. E zért az ottani erőtartalékokat kell m ozgósítani és U ngváron kiképezni. C sak a h ó d o ltsági gyökerekkel rendelkezőknél lehet tudniillik arra szám ítani, hogy felszentelt papként tartósan török uralom alatt m űködjenek. A püspök abban sem lát kockázatot, hogy esetleg a tetem es költségek ellenére sem lesz m indnyájukból pap, hiszen ha a cölibátust vállalni nem akarók a papsággal azonos képzettséggel rendelkező licenciátusok lesznek, a befektetés m ár akkor is m egtérül.41 Elképzelései alapján a hajdúság és a tiszaháti köznem esek kulcsfontosságú áttérítésének k ö zpontja ugyancsak U ngváron lenne, 36 L. Pázmány Hmira Jánoshoz, a Pázmáneum jezsuita rektorához július 3-án, Nagyszombatból írott levelét: PÖL, i. m., II, , n A kérdésről legutóbb: FAZEKAS István, Kísérlet a trentói zsinat határozatainak kihirdetésére Magyarországon 1564-ben = R. Várkonyi Agnes Emlékkönyv: Születésének 70. évfordulója ünnepére, Bp., 1998, , AS Roma, Arch. Santacroce, vol.! 156, s. f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n A homonnai, 1640-től ungvári jezsuita rendház (újralapítva 1646-ban) történetére további irodalommal: L u k á c s László, M o l n á r Antal, A homonnai jezsuita kollégium ( ) = Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, szerk. B a l á z s Mihály, F o n t Zsuzsa, K e s e r ű Gizella, Ö t v ö s Péter, Szeged, 1997 (Adattár a XVI-XVI1I. század szellemi mozgalmak történetéhez, 35), Az alapítás részleteire lásd F a z e k a s Istvánnak a Pázmáneum történetéről írt, megjelenés előtt álló monográfiáját (kézirat, 16-18). 41 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n A Iicenciátusokra: J u h á s z Kálmán, A licentiatusi intézmény Magyarországon, Bp., 1921; S á v a i János, Missziók, mesterek, licenciátusok, Szeged, 1997 (Documenta missionaria Hungáriám et regionem sub ditione Turcica existentem spectantia, II/l). 131

11 ahol a szem inárium m ellett létesítendő nem esi konviktus hangsúlyozottan az ingyenes bentlakás és oktatás biztosításával fejthetne ki ellenállhatatlan vonzerőt. A z ungvári központ egyedül a rutén unióban nem já tsz o tt volna központi szerepet. B ár a terv ek között szerepel ortodox növendékek taníttatása, a hangsúly itt egy L engyelországból jö v ő, de a nép nyelv ét és szokásait ism erő szerzetesekkel feltöltendő bazilita k o lostor alapításán van.42 A z erdélyi fejedelem k atolizálásának fantasztikus ö tletét L ippay nem részletezte.43 A felső-m agyarországi katolizáció alapjait m egterem tő intézm ények létrehozásának kizárólagos feltételéül a püspök az A postoli Szék anyagi h o zzájárulását jelö lte m eg. A rra hivatkozott, hogy az ő pénzügyi lehetőségeit a Pázm áneum m ellett m egalapított - nem túl hosszú életű - bécsi szem inárium m ár kim erítette. Szinte k ö vetelődző sorai így szólnak: a püspök [ti. Lippay] alázatosan könyörög, hogy Ő szentsége nyújtson szám ára segítséget, és tám ogassa az em lített alapítások létrehozására irányuló törekvéseit, kívánságait. H a Indiában, P erzsiábán és A ngliában oly nagy erőfeszítéseket és költségeket fordítanak a vallás jav ára, ha N ém etországról, ahol m áskülönben bőséges és szinte fejedelm i egyházi jav ad alm ak találhatóak, ném et földön, R óm ában és m ásutt létesített pápai alum nátusokkal gondoskodtak, ebben az apostoli országban, ahol az aratás sokkal bőségesebbnek tűnik, és m ár m érsékelt tám ogatással is nagy dolgokat lehetne m űvelni, Ő szentsége m iért nem teszi ugyanezt? H ogy e terv köny- nyebben m egvalósuljon, és Ő szentségét csak a lehető legkevesebb költség terhelje, a püspök segélyül 8000 aranydukát kegyes és bőkezű adom ányozását k é ri... H ogyha ezt a segítséget nélkülözni kényszerülök, kérem az Isteni Felséget, hogy legyen h ozzám könyörületes, és oly sok lélek elvesztéért ne engem et ítéljen el - h angoznak a jelen tés utolsó sorai.44 A reform pápaságot a század fordulóján felváltó b arokk p áp aság azonban m ár csak a közvetlenül tőle függő m issziós szervezet kiépítésére volt h ajlandó viszonylag jelen tő seb b összegeket áldozni. E z elsősorban a - helyi egyházi struktúrákat szoros 42 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n Az uniós törekvésekre (és benne Lippay szerepére): H o d in k a Antal, A munkácsi görög-katholikus püspökség története, Bp., 1910, különösen ; A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára, I: , Ungvár, 1911; valamint Michael L a c k ó, Unio Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Romae, 1955 (Orientalia Christiana Analecta, 143), ; angol nyelvű, némileg bővített, de függelék nélküli változata: The Union o f Uzhorod, Cleveland-Rome, 1976 (= Slovak Studies VI, Historica 4, Rome 1968), Az elképzelés másfél évtizeddel később, némileg több realitással II. Rákóczi György ( ) kapcsán is felvetődött. L. többek között Lippay levelét VII. Sándorhoz, Pozsony, febr. 22. Archivio Segreto Vaticano (ASV), Segreteria di Stato, Vescovi e Prelati, vol. 43, föl v. Hogy e terv több volt kósza ötletnél mutatja, hogy a pálos misszionárius Vanoviczi János Lorántffy Zsuzsanna térítésével kísérletezett. G a lla Ferenc, Lorántfy Zsuzsanna és a katolicizmus, Egység Útja, 2(1944), AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s.f; EFL, EÉEL, 173. cs., n

12 ellenőrzés alatt tartó - katolikus hatalm akkal m ind am bivalensebbé váló viszonynak tu lajdonítható.45 A S zentszék Felső-M agyarországon szintén a H itterjesztési K ongregáció m isszionáriusaival kísérletezett, a je le k szerint ezúttal a funkcionáló hagyom á nyos hierarchia m egkerülésével, sőt annak ellenében igencsak ko rláto zo tt eredm énynyel.46 L ippay (valam int utódai az egri székben) hasztalan várták közvetlen segítségét. A kérésekre, követelésekre R óm a részéről sem m ilyen reakció sem ism eretes 47 A je le n tés vélhetően elfeküdt a nuncius íróasztalán. M indössze annyi történt, hogy a nunciatura k ancellárja a szöveg utolsó oldalain gondosan aláhúzogatta a fo ntosabbnak ítélt terv e ket, kéréseket. * A reláció legfontosabb különlegességeként az szerepelt, hogy szokatlan m élységben tárja fel R óm a előtt a hazai katolikus konfesszionalizáció p ro blém áit és perspektíváit. E zek: 1. a földesúri katolizáció önm agában korlátozott lehetőségeinek felism erése; 2. a hajdúság és köznem esség konverziójának stratégiai jelen tő ség e; 3. a felsőfokú licenci- átus-képzés bevezetésének terve (valam int a hódoltsági p asztorációnak a királyságbelivel egy szinten történő kezelése) a m ai kutatás szám ára is tám pontokat ad a kora újkori katolikus felekezetszervezésről, -szerveződésről alkotott kép árnyalására. 45 Georg LUTZ, Rom und Europa während des Pontifikats Urbans VIII.: Politik und Diplomatie, Wirtschaft und Finanzen, Kultur und Religion = Rom in der Neuzeit: Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte, hrsg. v. R. E l z e, H. SCHMIDINGER, H. S. NORDHOLT, W ien- Rom, 1976, , ; UÖ, Rom im 17. Jahrhundert: Bemerkungen zu einer Neuerscheinung = Massimo PETROCCHI, Roma nel Seicento, Bologna, 1970 (Sotria di Roma, 14), Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, 54(1974), , A nemzetközi kutatás eme tézisének és a magyar államegyházi berendezkedés sajátosságainak összevetése, komparatív elemzése még beható tárgyalást igényel. 46 A missziótörténeti kutatás is elsősorban az olasz misszionáriusok hazai működésének - vitathatatlan - művelődéstörténeti jelentőségét emeli ki, illetve eredménytelenségét hangsúlyozza: T ó t h István György, A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622), Történelmi Szemle, 42(2000), 19-68; U Ő., Könyv és misszionárius a 17. századi Magyarországon és Erdélyben = Gazdaságtörténet - Könyvtártörténet: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára, szerk. B ú z a János, Bp., 2001 (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek, 1), ; U Ö., Galántáról Japánba: Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben, Századok, 135(2001), , különösen ; F a z e k a s I s t v á n : Szerzetesrendek Kelet- Magyarországon a XVII. században, Miscellanea Anno 1999, Preäov, 2000 (Acta Collegii Evangelici PrcSoviensis, 7), 69-77, 72. A század második felének helyi erőkre alapozott miszsziói már más megítélés alá tartoznak, s csak részben tekinthetők Rómából szervezett felekezeti expanziónak. Ezekre G a lla Ferenc, Pálos missziók Magyarországon, MOL, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/b tétel (7. d.). 47 Gaspare Mattei nuncius néhány évvel korábbi, jóval korlátozottabb körű javaslataihoz hasonlóan (vö. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben, i. m., ). 133

13 A relációban m odellszinten m egjelenő folyam at egyértelm űen kétpólusú: a valláspolitikai harc, a térítő földesúri ellenreform áció avagy patrónusi ellenreform áció condicio sin e qua non]a az alulról történő építkezés. E gyáltalán nincs egyenes arány az áttért arisztokraták szám a és a jo b b ágytöm egek felekezeti h o vatartozása között, jó lle het a történeti irodalom kellő reflexió híján m intha ezt feltételezné.48 A jelen tés központi problém ája, am ire R óm a segítségével orvoslást pró b ál találni, éppen a m ár katolikus arisztokrácia birtokainak tartó s katolizálásának biztosítása. L ippay egyébként egy évtizeddel később im m ár esztergom i érsekként új egyházm egyéje területén is a katolikus és protestáns főurak arányát 100:8-ra, ezzel szem ben az egyházközségekét 2 20:1000-re teszi. A zaz a katolikus főurak hozzávetőleg tizenhárom szoros fölényét a p lébániák m ajd ötszörös protestáns túlsúlya m úlja felül, a lelkek szám át tekintve jó csk án.49 A m ai D unántúlon protestáns szem pontból vélhetően kedvezőtlenebb volt a helyzet, de a földesúri katolizáció a jo b b ág y ság körében az E sterh á zyak nyugat-m agyarországi birtokain m ég 1659-ben sem tu d ta m egterem teni a vallási hom ogeneitást.50 É rthető tehát, hogy a püspök R ákóczi k o n v erzió ja kapcsán inkább az országosan várható valláspolitikai előnyöket ecseteli, azt, hogy vele hányán térhetnének m ég át Felső-M agyarországon, nem is érinti. Felism eri, hogy a katolicizm us elju to tt extenzív terjeszkedése határaihoz; hogy az elért eredm ények m egszilárdítása nélkül valójában nem lehet továbblépni. Figyelm esen olvasva a jelen tés szövegét úgy tűnik, hogy az összefüggés a tem p lom ok - s a pap bevezetése - feletti alapítói/kegyúri jo g és a jo b b ág y, a töm egek v allásgyakorlata bár kétségkívül szoros, de m égsem kizárólagos összefüggésben áll egym ással. E gyrészt a katolikus arisztokrácia inkább elfogadhatónak tartotta, hogy jo b b ág y ai m indennapjait m ás felekezet tanai és képviselői diszciplinarizálják, m intsem hogy vallási fegyelem nélkül, egykorú szóhasználattal állatok m ódjára éljenek. (Ilyen esetben - a forrás alapján legalább is így tűnik - a konfesszionális k o n kurrenciát lelke m élyén m ég a katolikus hierarchia is elfogadta.) M ásrészt talán a jo g i szabályozás is b iztosított ném i m ozgásteret a falvak és m e zővárosok lakói szám ára. M agyarországon ugyanis sosem iktatták törvénybe a cuius regio, e ius religio birodalm i elvét. A régebbi és újabb kutatás p ersze helyesen diag 48 H e r m a n n, A katolikus egyház..., i. m., 271; S z e k f ű, Magyar történet, i. m., 105; Szekfűnél árnyaltabban látja a kérdést S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., A jelentés kiadva: H u s z á r Károly, A Visitatio Liminum, Hittudományi Folyóirat, 15(1904), , , ; újabban pedig B o u y d o s h, The Quadrennial Reports..., i. m., 32-A1. A jelen dolgozat tárgyát képező egri jelentéshez hasonlóan ugyancsak sűrűn javított, de teljesen s. k. fogalmazványa: Prímási Levéltár (PL), Archivum Ecclesiasticum Vetus (AEV), n M o n o k István, P é t e r Katalin, Felmérés a hithűségről 1638-ban, Lymbus, Művelődéstörténeti Tár, 2(1990), ; PÉTER Katalin, Cselekedetek és eszmék: Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében (1638) = Művelődési törekvések a korai újkorban, i. m., ,

14 nosztizál, am ikor párhuzam ot von ezen elv és a w erbőcziánus szem lélet révén felerősödött kegyúri jo g o k k ö zött.51 A történeti valóságot m ondja ki azzal, hogy beb izo n y ítja : az 1608-i 1., a vallásszabadság -ot a falvakra is kiterjesztő törvény m eghozatalának célja nem volt m ás, m int hogy a jo b b ágy vallásügyét kivonják a központi hatalom ellenőrzése alól.52 M indazonáltal a birodalm i elv és m agyar kegyúri változata: akié a fúndus, azé a capella között sosem volt tökéletes az átfedés. A protestan tizm u s a m eglévő rést igyekezett m indjobban tágítani, am ikor 1618/19-től - a főurak addig szám ukra kedvező arányának m egváltozása után - im m ár tényleg szabad, jele sü l a (katolikus) földesurakétól független vallásgyakorlatot követelt. A T apolyhanosfalván történtek tanúsága szerint a lehetőséggel a terjeszk ed ő k ato licizm us is élni kívánt és tudott, bár m eglehetős ritka kivételként. A királyi M agyarország területéről eleddig talán ez az egyetlen olyan ism ert eset, ahol a leírás szerint a protestáns környezetben lezajlott katolizálásra egy falusi/m ezővárosi közösség esetében teljesen földesúri közrem űködés nélkül, sőt a helybéli protestáns földesurak ellenében került sor. M ég a Szekfü G yula által ism ertetett Jákóffy-ügyben is (I. R ákóczi G yörgy tiszttartója egy göm öri faluban visszavette a katalizált jo b b ág y o k tó l a tem plom ot) találunk részbirtokos nem eseket a parasztok oldalán.53 A T apolyhanosfalvához közeli szentpéterfai felekezetváltásánál is szám ottevő P álffy K ata szerepe.54 Szabó István egyenesen kizártnak tartja hasonló eset m egtörténtét.55 E zen a ponton m egkerülhetetlen a forrás kritikája. E gyéb adatok híján m ost nem bizonyítható, hogy a tapolyhanosfalvi történések tényleg úgy zajlottak le, ahogyan L ippay elbeszéli. T alán további kutatások pontos részleteket tárhatnak fel: tisztázh atjá k a konverzió időpontját, körülm ényeit; kideríthetik a név nélkül em legetett fö ldesu- rak szem élyét. C supa hasznos és fontos részletet: a valószínűsíthető je z su ita m isszió tagjait, a falut a 19. században birtokló D essew ffyek, Jékelfalussyak, P échyek elődeit.56 M indem e hiányok ellenére sincs azonban alapos okunk arra, hogy k ételkedjünk az egri p ü sp ö k szavaiban. A z a d lim ina je le n té se k szinte sosem tartalm azn ak egyedi 51 Például: T i m o n Ákos, Pázmány Péter a jo g és az igazság védelmében, Bp., 1921, 22-25; S z e k f ü, Magyar történet, i. m., , S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., , ; M a k k a i László, Az ellenreformáció és a harmincéves háború: A z erdélyi fejedelm ek Habsburg-ellenes küzdelmei ( ) = Magyarország története , és , PÉTER Katalin, Az évi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága = U Ő., Papok és nemesek..., i. m , , S z il á g y i Sándor, A Rákócziak levéltárából , Történelmi Tár 1896, , Sz e k fü, i. m., , elbeszélése némileg félrevezető. 54PL AEV, n (fol v) (Circa controversiam religionariam in Saros ); a z esetet említi: Z s il in s z k y Mihály, A z 1637/38-i pozsonyi országgyűlés történetéhez, Bp., 1885 (Értekezések a történelmi tudományok körében, 12/3), S z a b ó, A jobbágy vallásügye..., i. m., FÉNYES, Magyarország geographiai szótára, i. m.,

15 eseteket. H a a püspök leírt egy ilyen, m égpedig a saját szem élyét tulajdonképpen nem túl kedvezően érintő történetet, vélhetően különlegessége, illetve fontossága m iatt tette. Persze elképzelhető, hogy légből kapott állításokkal trak tálta R óm át, ám annak fényében, hogy jelen tése az állításait könnyen ellenőrizni képes pápai nuncius asztalára került, ez aligha valószínű. A relációban vázolt problém ák, L ippay katolizációs p ro g ram ja önm agában is elegendő volt ahhoz, hogy a kim ondott célt: a pápai d ö n tésh o zatalt - annak kedvező h ozzáállása esetén - a kívánt közrem űködésre sarkallja. Egy koholt vagy a valóságtól erősen elrugaszkodó állítás felesleges kock ázato t jelen tett volna, m árpedig L ippay k o n cepciója sokkalta kiérleltebb volt annál, m intsem hogy egy ilyen hib át elkövessen. A forrás hitelét tovább növeli, hogy úgym ond belső h aszn álatra készült. A kifelé harcos, kom prom isszum ot nem ism erő főpap g yakorlatilag ugyanarra az álláspontra ju t benne, m int az általa m egalkuvónak tartott, vele a közelgő, végül éppen a vallásügy m iatt m eghiúsult országgyűlés tem atikája kapcsán súlyos konfliktusba kerülő E sterházy M iklós nádor. Jelesül arra, hogy a k atolicizm u s további terjeszkedése egyszerűen nem folytatható m egfelelő szám ú és képzettségű képviselője nélkül.57 L ippay ugyan egy konkrét történeti szituációban vetette pap írra tervezetét, m égsem pusztán alkalm i eszm efuttatásról van szó. E gy évtizeddel későbbi, m ár em lített esztergom i jelen téséb en lényegében ugyanezt a koncepciót fejti ki: első helyen to v áb b ra is a szem inárium -alapítások állnak, ezt követik a jezsu iták kollégium ai, iskolái. A z arisztokrácia konverziójának folytatása csupán a harm adik a sorban. E zt m ár-m ár hangsúlyosabban követi a köznem esek térítésének kérdése. U gyan nem álltak m ögöttük jo b b ág y tö m eg ek, a katolikus h ierarchia szám ára az országgyűlési törvénykezés és várm egyei hatalom gyakorlás szem szögéből nyom tak sokat a latban.58 A z egyik fontos eltérés a licenciátusok m egítélésben figyelhető m eg. 1630/40 fordulóján m ég kom olyan felm erült, hogy a hivatásos képviselők katasztrofális hiányát egy kvázi félprotestáns m egoldásnak - m egfelelő képzésen nyugvó - állandósításával o ld ják m eg M agyarországon. E z az interkonfesszionális közegben kézenfekvő m egoldás a katolikus felekezetszerveződés törzsterületein hallatlannak szám ított, R óm a részéről valójában sosem talált kedvező fogadtatásra ben a katolikus gyülekezetek a rendszerint nős, világi irányítói ism ét ideiglenes szükségm egoldásként jelen n ek 60 m eg. A m ég fontosabb eltérés: L ippay 1650-ben szem inárium - és kollégium alapítási terveihez m ár jó v a l kevésbé követelőzőén, inkább általánosságban igényli az A postoli 57 HAJNAL István, Az évi meghiúsult országgyűlés időszaka = Esterházy Miklós nádor iratai, 1: Kormányzattörténeti iratok, Bp., 1930, liv - vi (n. 74). 58 HUSZÁR, A Visitatio Liminum, i. m., ; BOUYDOSH, The Quadrennial Reports, i. m., Egy példa: APF Acta, vol. 30, fol. 18rv. 60 H u s z á r, A Visitatio Liminum, i. m., ; B o u y d o s h, The Quadrennial Reports, i. m.,

16 Szék segítségét: az ausztriai és cseh kollégium okban szeretne pápai ösztö n d íjat két-két növendéknek, s m ég kettőnek a róm ai görög kollégium ban, valam int az elzálogosított egyházi ja v a k visszaváltásához segélyt, de konkrét összeget nem em lít. A hangsúly ekkor m ár az egyházi rend és prím ás belpolitikai pozícióinak jav ításán van.61 A m agyar katolikus egyházi elit, és ez forrásunk végső üzenete, ugyan m egkísérelte kihasználni azokat az előnyöket, am iket a róm ai centrum nyújthatott volna szám ára, ezek viszont részben a barokk pápaság elzárkózása m iatt m ár nem voltak k am atoztathatók a felekezetszervezés terén, m int lettek volna m ondjuk a 16. század m ásodik felében.62 A m agyar episzkopátus szám ára m ind világosabbá kellett válnia: arra, hogy a katolicizm us kisebbségiből többségi felekezetié válhasson, akkor van csak esély, ha egyedül és kizárólag állam egyházi keretekben,63 m ajd erre alap o zv a m ind hangsúlyozottabban versenyen kívüli m egoldásban, vagyis a H absburg-abszolutiz- m ussal alkotott szim biózisban gondolkodnak. A m inek azután a bel- és külpolitikai helyzet radikális m egváltozása: a rendi dualizm us m egszűnése, E rdély hanyatlása adott az 1670-ben évekre szom orú realitást.64 É s am inek II. R u d o lf ( ) és I. L ipót ( ) uralkodása k özött - legalábbis elm életben - fogalm azódott m eg alternatívája, s nem csupán P ázm ány korában. A rendszeres róm ai jelen téstétel fentebb szám adatokkal illusztrált, folyam atos hiánya végül is nem m ás, m int az állam egyházi m odell k izárólagossá válásának egyik szem betűnő jele. 61 Et quod maxime requiritur authoritatem ecclesiasticorum et praesertim archiepiscopi Strigoniensis sanctitas sua paterne protegere ac tueri dignetur [...] H u s z á r, A Visitatio Liminum, i. m.\ BOUYDOSH, The Quadrennial Reports, i. m. 62 A pápaságtörténet e sajátos, és a magyarországi katolikus konfesszionalizációval párhuzamos korszakának jellemzőit egy kismonográfia keretében foglalom össze: A barokk pápaság ( ), Bp Ezek középkori gyökereire: M á l y u s z Elemér, A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog, Bp., 1958 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, új sorozat, 9); E r d ő Péter, Egyházjog a középkori Magyarországon, Bp., 2001, (Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai Zsigmond király korában)', KOVÁCS Péter, A Szentszék, a török és Magyarország a Hunyadiak alatt ( ) = Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve, szerk. Z o m b o r i István, Bp., 1996, BUCSAY, A protestantizmus..., i. m., ; HERMANN, A katolikus egyház..., i. m., ; további irodalommal PÉTER Katalin, A magyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per 1674-ben - UŐ., Papok és nemesek..., i. m., ,

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

Á Ö É Á Á ó Á Á Á Á Ó Á ó É ú ú ő í ó í Ü ó Ü ő ó í ő ó ó ó ű ő ú ő ó ó í ő ű ú ő í ó úí ü ő ú ó ő ó ü ú í í ú ú ó ű ó ő ü ő í ü ű ú ü ó ü Ó ő ó í ó ú ő í ú ő ű í Á ü ó í ó ü ő ú ó ú ú ő í Ú Ü í ő ü ó

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N M M M t «! * «* * * ^ agy huza-vona után végre eljutottunk oda, hogy a m esterszedő ] N nem csak szedője, hanem díszítő m űvésze is a m unkájának.

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö Ü ü ö Á ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö Ö ú ö ű ű ö Á ö ú ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö ö ü ö Ö ö ö ö Ö ü ö ö ű ö ö ö ö Ö ö ö ö Ü Ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ü ű ö ú ö ú ö ö Ü ü

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

Ú ó ó É ó ó Ü ű Ü Ö Ö ő ő Ú ó Ü ó ő ű ő Ú ó ő Í ó Í ő ő ő ö ó ú ö ő ú ó ő ő Ü ö ö Ú ó Ú ó ó Ü ő ő ő Í ú ó ő ő ó ő ó Ö ő ó Ü Ü ű ó Ú ú ú Ü ő ő ő ú ó ú ó Ü Í ó Ü ó Ú ő Ö ö ö ö ű Ü ű ó ő Ú ó ö ó ő ó ú ú ő

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben