A klímaváltozás kommunikációs feladatai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klímaváltozás kommunikációs feladatai"

Mátyás Orbán
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 A klímaváltozás kommunikációs feladatai How to play Climate Change Blues like a Response Symphony Zágoni Miklós MTA szeptember 14.

2 A címben klímaváltozás szerepel, de legyen inkább szó általánosabban a klímaprobléma kommunikációjáról. Ebbe belefér: Az éghajlat mint erőforrás Szélsőséges időjárás Antropogén klímaváltozás

3 1. Az éghajlat mint környezeti erőforrás Levegőtisztaság, légkörvédelem (gázok, porok, aeroszolok, savak, troposzférikus ózon) Napsugárzás, ózonlyuk, egészségvédelem Éghajlati értékek, négy évszak, téli-nyári turizmus, a mérsékelt klíma előnyei Erdészeti, mezőgazdasági, talajtani adottságok Vízügy, vízellátás, ivóvíz, öntözés Szélenergia, erőművi hasznosítás Tavaink, folyóink éghajlat-függése

4 2. Éghajlat és szélsőséges időjárás 2006: együttes dunai-tiszai árvíz Egymás utáni hideg-, majd melegrekordok Egymás utáni szárazság-, majd csapadékrekordok 1998 óta nagyárvizek és komoly helyi viharok sora : sekélytavi vízsüllyedés 2003: számos szárazság- és melegcsúcs megdől 2004, 2005: jégesők, helyi áradások, tornádók 2005 augusztus: rendkívüli csapadék aug. 20.: 70 év legnagyobb szélvihara Budán

5 3. Szélsőséges időjárás és antropogén klímaváltozás Mind az OMSZ, mind a Met. Tanszék szélsőségesség-vizsgálatai azt mutatják, hogy az extremitás-paraméterek növekszenek. Dinamikai érvek is amellett szólnak, modellkísérletek is alátámasztják, hogy a mérsékelt övben a magasabb hőmérsékletek nagyobb változékonysággal, erősebb szélsőségekkel járnak. A hasonló esetek a jövőben szaporodhatnak és erősödhetnek.

6 Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2006 augusztus: Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk. A globális klímaváltozás kockázataira való felkészülés eszközei és intézményei még nem épültek ki megfelelően. Ergo: elő kell segíteni az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra és a globális klímaváltozás kockázataira való felkészülés eszközeinek és intézményeinek megfelelő kiépülését.

7 Meg kell határozni a létrehozandó intézményrendszer működési elveit, céljait, feladatkörét; Ki kell dolgozni a hosszú távú politikai és funkcionális működés feltételeit; Be kell illeszteni a már létező politikai, jogi és gazdasági keretek közé; Létre kell hozni az állami koordináció intézményét (a feladatok helyi, regionális, önkormányzati, ill. vállalati szinteken maradnak); Folytatni kell a kibocsátás-csökkentési kötelezettségeink teljesítését (hatékonyságnövelés, alternatív erőforrások); Törvényalkotás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

8 Az éghajlatváltozás nem állapot, hanem folyamat. Ennek tükröződnie kell mind a rövid-, mind a hosszú távú fejlesztési tervekben. Szükségesnek látszik a Nemzeti Fejlesztési Terv 2 valamennyi nagyprojektjének, operatív programjának, fejlesztési tervének horizontális áttekintése éghajlati érzékenység, sérülékenység szempontjából (megelőzés, alkalmazkodás, a szélsőséges időjárási események kezelése, biztonsági kockázatok elemzése, mérséklése). A klímakommunikáció fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló ismeretek nyilvánosak és ingyenesek legyenek, beépüljenek a fejlesztők, a döntéshozók, a végrehajtók napi tevékenységébe. Hasonló munka a környezetvédelmi-fenntarthatósági szempontok horizontális érvényesítésére már folyt, s most ezt az EU el is várja tőlünk.

9 Mindezekkel kapcsolatban a VAHAVA-filmek számára adott interjúikban támogatóan nyilatkozott: a Köztársasági Elnök az Országgyűlés Elnöke az MTA jelen és volt elnöke a Szakminiszter a Szakbizottsági elnök az UNESCO programvezetője számos szakértő. Kifejezte támogatását a miniszterelnök is.

10 A fenti háttérrel javaslom, hogy: Alakuljon meg egy Klímatanács (akadémikusokból, meteorológusokból, kutatókból, döntéshozókból); Jöjjön létre egy Éghajlati Tájékoztatási Iroda; Megfontolandó egy Meteorológiai Magazin, időjárássaléghajlattal foglalkozó, szakmai, piacképes tájékoztató havilap kiadása; Létesüljenek klímakutatói álláshelyek a tanszékeken, az OMSZ-ben és akadémiai kutatócsoportokban; Kezdődjék meg a Nemzeti Fejlesztési Terv átvilágítása éghajlati érzékenység szempontjából:

11 Áttekintendő NFT2 Operatív Programok:

12 Nagyprojektek: Mindezekhez regionális éghajlati prognózisokra van szükség. Ez a munka az OMSZ-nál és a Met. Tanszéken már zajlik.

13 Mi legyen a klímakommunikáció fő tudományos üzenete? Bizonyosságok: A CO 2 üvegház-hatású gáz; Légköri mértéke többszázezer éve nem látott magasságú; Civilizációnk tízezer éve a klímastabilitásra épül; E stabilitás azt megelőzően nem létezett, és elveszíthető; A jelen helyzet (magas hőmérséklet + magas széndioxidtartalom együtt) többmillió éve példátlan.

14 CO 2 és hőmérséklet együttfutása az elmúlt 400 ezer évben és CO 2 ma

15 Az átlaghőmérséklet 1 C-ot emelkedett között

16 Történetileg: Klímaváltozás = globális felmelegedés Arrhenius (1896) óta a fő kérdés a melegedés mértéke. Sir John Houghton, Spencer Weart, Stephen Schneider könyvei, 1980-as, 90-es évek: Global Warming. Csakhogy: Czelnai Rudolf 2003-ban idézi a Neumann-tanítvány Joe Smagorinskyt (Princeton, 1983 WMO-Bulletin):

17 még akkor is, ha a széndioxid koncentrációja mindenhol egyformán nő, a legerősebb hatások lokálisan mutatkoznak. Pl. kiszélesedhet a szubtrópusi övezet és változhatnak a ciklonpályák. Ezzel együtt változhat a csapadék területi eloszlása, vagy a jégmezők kiterjedése. Ezek a lokális, vagy regionális változások sokkal fontosabbak, mint a globális átlaghőmérséklet változása, mert ezektől függ pl. az, hogy az egyes helyeken milyen növényeket lehet termelni.

18 Mindezek miatt a VAHAVA : nem fokozatos és lassú globális felmelegedésre, hanem változó regionális hatásokra, időjárási szélsőségekre épít, más szóval az éghajlati rendszer szerkezeti átalakulására. Ez nem azonos: az átlagok vagy a szórások puszta megváltozásával, sem a klímaövek eltolódásával, sem mediterranizációval vagy sztyeppésedéssel, sem száradással-melegedéssel. Ez az időjárás rendjének átstrukturálódása, a ciklonpályák eltolódásának lehetősége.

19 Bizonytalanságok: A regionális éghajlati jövőképekben; Jelenlegi tudásunkban, alapvető elméleti kérdésekben is: visszacsatolások (vízgőz, felhőzet, albedo); az éghajlati rendszer tehetetlensége, paraméterei; egyensúlyőrző képessége, stabilitásának feltételei, határai; dinamika, hatásmechanizmus... A 100 évre szóló prognózisok két szélső esete (1.5 C, illetve 6 C melegedés száz évre) teljesen eltérő éghajlati helyzetekhez vezet. A határokon belül is számos eltérés lehetséges, és maguk a határok is alul- vagy felülbecsültek lehetnek.

20 Melyik az ok, melyik az okozat? A múltban a hőmérséklet kezdte (besugárzás, Milankovich); de átvette-e a CO 2 a vezérlést, és mikor?

21 Regionális-lokális előrejelzési bizonytalanságok: A tavalyi abszolút rekord-döntő atlanti hurrikánszezon után a legtudományosabb, legmértékadóbb, hivatalos amerikai előrejelző központ, elemezve a viharok kialakulásának összes feltételét, arra jutott, hogy 2006-ban ismét erős, átlagon felüli szezon várható: nevesített viharral (tavaly 28), 8-10 hurrikánnal (15), közte 4-6 naggyal (7). Ehhez képest átlag alatti gyenge szezont élünk, ezideig nyolc nevesített viharral és összesen három satnya atlanti hurrikánnal. Tehát: óvatosan a prognosztikával! Ezért sem a kommunikációban, sem a cselekvésben nem a jövőképeket, hanem a már bekövetkezettet érdemes alapul venni.

22 A klímakommunikáció mai nemzetközi csúcsteljesítményei: Al Gore An Inconvenient Truth Kellemetlen igazság

23 Tony Blair climatechallenge.gov.uk

24 Arnold Schwarzenegger

25 Brüsszel Az éghajlatváltozás rajtad múlik

26 Aki kősziklára épít Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára építtetett. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki fövenyre építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. (Máté 7,25)

Hasonló dokumentumok

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20