hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december TARTALOM"

Átírás

1 hír CSATORNA 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Garay György: Megújuló energiaforrások kihasználása a szennyvíztisztításban... 3 Boda János, Székelyhidi Klára: Energianyerés rothasztással... 5 Hajdú György: Hõtermelés szennyvízbõl Mirõl ír az AQUAPress International évi 4. száma KA Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2005/ / FÓRUM Szabad-e szennyvizet tisztítani a Margit-szigeten? Nem kellene felébrednünk... 17

2 2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KEDVES I. KOLLÉGA! évf. 2. sz. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség szeptember Még egyszer valószínû, hogy nem utoljára visszatérünk a Megújuló energiák forrásai a szennyvíztisztítás területén címû elõadó üléshez. Az érdeklõdésre való tekintettel jelen számunkban három, megítélésünk szerint igen fontos elõadás szövegét közöljük. Megígértük, hogy a évi programot a HÍRCSATORNA november decemberi számában ismertetjük. Elnézést, de erre csak a jövõ évi elsõ számunkban kerül sor. Jelen számunkból a következõ cikkeket ajánlom szíves figyelmükbe/figyelmetekbe: Garay György: Megújuló energiaforrások kihasználása a szennyvíztisztításban, Boda János, Székelyhidi Klára: Energianyerés rothasztással, Hajdú György: Hõtermelés szennyvízbõl. A FÓRUM rovatban Szabad-e szennyvizet tisztítani a Margit szigeten? cikkrõl kérjük tisztelt Olvasóink véleményét, mintahogyan az elõzõ számunkban kért véleményt továbbra is szívesen fogadjuk a témák megvitatása céljából. Egész éves közremûködésüket/közremûködésedet megköszönve, engedje/engedd meg, hogy az elnökség és magam nevében minden olvasóknak, minden tagunknak kívánjak. KELLEMES KARÁCSONYT ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET Budapest, december 20. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmû és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Mûegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztõ: MaSzeSz Szerkesztõ: Dr. Dulovics Dezsõ Tördelés: Aranykezek Bt.

3 HÍRCSATORNA 3 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIHASZNÁLÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN Garay György, FCSM A szennyvíztisztítás energiaigényes folyamat. Az egy lakosra jutó szennyvíztisztítási elektromos energiaigény egy fõ teljes áramfelhasználásának mindössze néhány ezreléke, de egy tisztítótelep már jelentõs fogyasztó. A kiszámíthatatlanul, de meredeken emelkedõ energiaárak indokolttá teszik a szennyvízben lévõ energiaforrások igénybevételét is. A szennyvízben kihasználható hõenergia és szervesanyag van. A tisztítótelepekre érkezõ víz hõmérséklete nyáron a 25 C-t is eléri, és bár télen 12 C alá süllyed, a hõenergia-tartalom mindenképpen jelentõs. Egy m 3 víz 1 C-os hõmérsékletváltozása 1,16 kwh energiatartalom változást jelent. Egy m 3 szennyvíz tisztításához szükséges elektromos energia 0,3-1,2 kwh. A vízben van annyi energia, amennyit tisztítására felhasználunk. Sajnos, jelenlegi technológiáink az ilyen kis hõmérsékleten jelentkezõ energia felhasználását csak korlátozottan teszik lehetõvé. Hõszivattyú segítségével, némi elektromos áram felhasználásával a víz hõenergia-tartalma máshova helyezhetõ át. Épületeink fûtését, melegvíz-ellátását meg tudjuk oldani, esetleg nemcsak a telepen belül, hanem a közeli épületekben is. Nagyüzemi áramtermelésre sajnos a víz hõenergia tartalmát nem tudjuk felhasználni. Igen sok múlik azon, hogy az átvitt hõmennyiség hányad részét kell a hõszivattyú kompresszorának üzemletetésére fordítani. Természetesen, ha a szükséges áram költsége eléri, vagy meghaladja a kinyert hõenergiának megfelelõ földgáz költségét akkor ez a megoldás nem gazdaságos. A jelenlegi rendszerekkel már lehetséges 1 kwh elektromos energia segítségével 4 kwh hõenergiát átvinni. A Ft/kWh alapján számított földgáz-áram árarány 2 és 3 között van jelenleg. Nehezen adható meg egy értékkel, mert mindkét energia ára kéttényezõs és különféle díj-, ill. fogyasztói kategóriák vannak. A tendencia azonban az, hogy a földgáz ára nagyobb ütemben emelkedik, mint az áramé. Az arány a hõszivattyús rendszerek számára kedvezõ irányban változik. Bonyolítja a helyzetet, ha a tisztítótelepen rothasztás és biogázfejlesztés is folyik. A biogáz felhasználási módjától, az adott telep energiamérlegének alakulásától is függ, hogy érdemes-e hõszivattyút alkalmazni. Nehezíti a hosszú távú tervezést, hogy az energia ára politikai kérdés is. A nyers szennyvíz szervesanyag-tartalmának egy részét a tisztítás során lebontjuk, más részét a szennyvíziszapban gyûjtjük össze. A biogáztermelés rothasztás már egyre kisebb telepméret esetén gazdaságos. Egy kilogramm iszap-szárazanyag kétharmada szervesanyag, amelynek mintegy a fele bomlik le a rothasztás során. Egy kilogramm szervesanyag lebontása révén 1m 3 biogáz nyerhetõ, melynek fûtõértéke 24 MJ/m 3 (6,6 kwh/m 3 ) körül van. Nagyjából ennyi egy kilogramm szerves iszap-szárazanyag elégetésekor keletkezõ hõenergia is. Az ásványi anyag tartalom figyelembe vételével a rothasztás elõtti iszap fûtõértéke 16MJ/kg (4,4 kwh/kg), a rothasztás utáni iszapé pedig 12MJ/kg (3,3 kwh/kg) körül van. A 25% szárazanyag tartalmú iszap esetében mintegy 8MJ (2,2 kwh) a víz elpárologtatására fordítódik. Míg régebben sokszor csak a telepek hõenergia-igényének fedezésére alkalmazták a biogázt, ma már egyre gyakrabban üzemeltetnek a telepek generátorral összekapcsolt gázmotorokat. 1m 3 biogázból kb. 2 kwh elektromos energiát tudunk elõállítni. A gázmotor áramtermelés mellett hõenergiát is termel, 1 kwh áram mellé 1,2-1,5 kwh hõt is kapunk. Nyári idõszakban ezt a hõmennyiséget sokszor nehéz hasznosítani. Itt érdemes megemlíteni, hogy ismeretesek olyan tapasztalatok, amelyek szerint a rothasztók nemcsak a klasszikusan elfogadott 33 és 55 C körüli tartományban mûködnek jól, hanem a köztes hõmérsékleteken is, vagyis a fölös hõ a rothasztóba vezethetõ. Elvileg lehetséges (jogszabály megengedi) a biogáz hálózatba táplálását. Természetesen ehhez kezelni kell(ene), hiszen a földgázhoz hasonló fûtõértéket el kell érni, vagyis ki kell vonni a széndioxidot, és a földgáz egyéb paramétereit (szagosítás) is biztosítani kell. Ha a biogázt megfelelõen tudjuk hasznosítani, célunk lehet, hogy minél többet termeljünk. A rothasztóba menõ iszap hõkezelésével, ultrahangos kezelésével vagy más módszerek alkalmazásával megoldható a sejtek roncsolása, ami hozzájárul a fajlagos biogáztermelés növekedéséhez. Tovább növelhetõ a szennyvíztisztító telep biogáztermelésének mennyisége, ha máshol keletkezett szennyvíziszapot vagy egyéb jól bontható, gázfejlõdést serkentõ anyagokat is fogad. Zsírszerû anyagok, élelmiszeripa-

4 4 HÍRCSATORNA ri maradékok, növényi anyagok megfelelõ elõkészítés és iszappal történõ helyes keverési arány kialakítása esetén jelentõsen megnövelhetik a rothasztó gáztermelését. Ehhez fogadó létesítményt kell építeni, amely a levegõ szagtalanítását is elvégzi. A szennyvíztisztító telepen akár teljes elektromos önellátás is elérhetõ. Érdemes fontolóra venni a termelt áram betáplálását az elektromos hálózatba. Biztosítani kell a megfelelõ mûszaki hátteret, de a jelenleg érvényben lévõ garantált (csúcsidõben) nagy átvételi ár gazdaságossá teheti ezt a tevékenységet. Érdemes a telepeknek az üzemmenetet úgy szabályozni, hogy a fogyasztási csúcsok az áramszolgáltató által csúcsidõnek tekintett idõszakon kívülre essenek. Ez természetesen nem könynyû, mert fõleg a vízvonalon az áramigények nagy része nem halasztható. Az iszapkezelési mûveletek helyes idõbeosztásával az áramköltség esetleg csökkenthetõ. Az áramgazdálkodási szempontok a telepi folyamatirányításba is illeszthetõk a fogyasztás figyelése alapján. A gázmotorok karbantartási igénye lényegesen meghaladja a villanymotorokét, üzembiztonsága, éves üzemideje viszont alatta marad azokénak. A gázmotorgenerátor egységek áramtermelési hatásfoka 40% körül van. Jó lenne ennél jobbat elérni. Bíztató próbálkozást jelentenek az üzemanyag cellák, amelyek révén a biogáz energia-tartalmának 50 60%-a is átalakulhat elektromos árammá. A szennyvíziszapot mezõgazdaságban hasznosíthatjuk, lerakóba szállíthatjuk, elégethetjük, esetleg egyéb módon hasznosíthatjuk. Az iszap termõföldi alkalmazása oly módon is megtörténhet, hogy a termést ipari célra, használjuk. Termelhetõk olyan növények is, amelyek égetése révén hõ vagy elektromos energiát nyerhetünk. Lerakás csak megfelelõen kialakított szigetelt lerakóban történhet. A lerakási lehetõségek csökkenésével kell számolni hosszabb távon, hiszen az Európai Unió a lerakott szervesanyag-mennyiség csökkentését várja el. A lerakókban elõbb-utóbb beindul a depóniagáz termelõdése. A metántartalmú depóniagázt össze gyûjteni és hasznosítani kell. Ha hasznosítani nem lehet, el kell fáklyázni, bár ezt a hazai szabályozás nem teszi kötelezõvé. Tudnunk kell azonban, hogy a metán üvegházhatása 21-szerese a széndioxidénak, ezért el kell kerülni a légkörbe jutását. Az iszap égetésére ritkán kerül sor. A megfelelõen víztelenített szennyvíziszap energiamérlege pozitív, vagyis a víztartalom elpárologtatása után is marad hasznosítható hõenergia. Csak szennyvíziszapot égetõ berendezések Magyarországon nincsenek. Veszélyeshulladék-égetõkben történõ égetés igen költséges, de nem is szükséges. Megoldható az iszapégetés széntüzelésû erõmûben vagy cementgyárban is. Ez a megoldás kisebb költséggel jár. Sok szennyvíztisztító telep az árvízszint fölé emeli a teljes befolyó vízmennyiséget, azért, hogy a legmagasabb vízállás esetén is gravitációsan folyjon a víz a befogadóba. Az év túlnyomó részében azonban a befogadó vízállása alacsony és a víz jelentõs szintkülönbséggel (bukással) folyik el. Kedvezõ körülmények esetén a víz energiája turbina segítségével áramtermelésre hasznosítható. A tisztítótelepek a szennyvíztõl független energiaforrásokat, nap- és szélenergiát is felhasználhatnak. Magyarországon ezek az energiaforrások viszonylag korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Közös jellemzõjük, hogy nem vehetõk igénybe folyamatosan, tehát alkalmazásuk esetén, más módon is gondoskodni kell az áramellátásról. A föld felületére a Napból a mérsékelt égövben átlagosan kb. 150 W/m 2 energia érkezik. Ezt fel lehet használni a telep használati melegvíz, vagy a fûtési energiaigényének legalábbis részleges kielégítésére. Van már mûködõ példa a napenergia-alapú áramellátásra is. Kaliforniában egy m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telep energiaigényét napsütéses idõszakban teljes egészében napelemekkel termelt árammal elégítik ki. Az 520 kw-ot 1,2 hektáron állítanak elõ, ami a telep méretével azonos nagyságrendbe esik. Magyarországon a napsütéses órák száma kisebb, de várható, hogy a napelemek hatásfokának javulásával és árának csökkenésével nálunk is gazdaságos lehet a napelemes áramtermelés. Természetesen, az éjszakai ill., borús órákra való tekintettel a telep energiaellátását egyéb módos is meg kell oldani. A felvázolt lehetõségekbõl látszik, hogy a szennyvíztisztító telep igen sokféle módon alkalmazhat megújuló energiaforrásokat. Egyre fontosabb az energiatakarékos és energia-költséget alacsony szinten tartó üzemmenet kialakítása. Bõvül az elérhetõ energiatakarékos eljárások, berendezések köre. A technológia tervezése során figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az iszapelhelyezés várható módját, de semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül a szennyvízben rejlõ erõforrásokat. Alapos elemzéseket kell végezni, számos lehetõséget kell megvizsgálni ahhoz, hogy optimális megoldást tudjunk kialakítani.

5 HÍRCSATORNA 5 ENERGIANYERÉS ROTHASZTÁSSAL Boda János Székelyhidi Klára Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt. A szennyvíztisztítás és az iszapkezelés valamennyi mûvelete több kevesebb energiát igényel. Energiát fogyasztanak a mechanikai tisztítás gépei, az átemelõk szivattyúi, a biológiai tisztítás levegõztetõ berendezései, kotrói, szivattyúi, keverõi és az iszapkezelés, elhelyezés eszközei is. Számottevõ energiatermelés csak a rothasztás (anaerob iszapstabilizálás) melléktermékébõl, a biogázból lehetséges. A rothasztás elõnyei azonban nem csak energetikai jellegûek. Rothasztáskor az iszap szervesanyagának mintegy a fele lebomlik, megszûnik a bûzös volta, mennyisége harmadával csökken. Az iszapban lévõ kórokozók, féregpeték és patogének közel 90%-a elpusztul és a maradék életképessége is gyengül. A rothasztott iszap minõsége, szemben a nyersével, tartósan állandó jellegû, ami a víztelenítését nagymértékben megkönnyíti, vegyszerszükségletét csökkenti. A rothasztóban állandó tárolótér áll rendelkezésre, ami lehetõvé teszi, hogy a munkaszüneti napokon, vagy üzemzavar esetén az anaerob stabilizálást követõ mûveleteket ne végezzék el. A felsorolt elõnyök ellenére a 60 as éveket követõen sokáig nem építettek rothasztókat, mert az iparosodott kivitelezõk a piaci túlkínálat miatt nem vállalkoztak a csak hagyományos építéstechnológiával és nagy élõmunka igénnyel megvalósítható vasbeton rothasztók építésére. A vállalkozói kedvet csökkentették a fokozott minõségi elõírások, a tökéletes víz-, és gázzárás követelményei is. A kivitelezésnek az elõzõekben említett nehézségein a Mélyépterv úgy kívánt segíteni, hogy kidolgozta a kedvezõ tartályépítési módszerekkel kivitelezhetõ acélrothasztók és a korszerû zsaluzati rendszerrel megépíthetõ vasbeton rothasztók építésének a feltételeit. Az acélszerkezetû rothasztók egyik változata a Budapesti Vegyipari Gépgyár (BVG) tartályaira épült. Erre a típusra a laposfenekû, zömök hengeres forma a jellemzõ. Erre a típusra példa a gödöllõi 1500 m 3 -es és a váci 3000 m 3 -es elõ-, és utórothasztó (1. kép). Az acélszerkezetû rothasztók másik változatánál a tartályok vasbeton alapra felülõ csonkakúp zsomppal, középsõ hengerfallal és csonkakúp lefedéssel készültek. 1. kép. Váci elõ-, és utórothasztó Ilyenek a kazincbarcikai és a komlói 1500 m 3 es, valamint a székesfehérvári 3700 m 3 es rothasztók (2. kép). 2. kép. Székesfehérvári rothasztók

6 6 HÍRCSATORNA A választás helyességét bizonyítják a váci és a székesfehérvári iszapkezelés közelmúltbeli korszerûsítése során elvégzett korróziós vizsgálatok, melyekben számottevõ károkat nem tapasztaltak. A korszerû zsaluzati rendszerrel, kis élõmunka igénynyel megépített elsõ vasbetonrothasztókra a két 1500 m 3 -es sátoraljaújhelyi és a kecskeméti korábbi két rothasztót kiegészítõ új, 2460 m 3- es (3. kép) rothasztó a példa. 5. kép. Nyíregyházi rothasztók 3. kép. Kecskeméti rothasztók A debreceni két új 4500 m 3 -es vasbeton rothasztó hengerfalait csúszózsaluzattal, utófeszítéssel építették (4. kép). 6. kép. Dunakeszi rothasztó 4. kép. Debreceni rothasztók Ugyancsak csúszózsaluzattal, de feszítés nélkül kivitelezték a 2002 ben Tierney Clark díjat kapott nyíregyházi 2000 m 3 -es rothasztókat (5. kép) és a közelmúltban üzembe helyezett 2000 m 3 -es dunakeszi rothasztót (6. kép). A váci, a dunakeszi és a debreceni rothasztók külsõ szivattyús keverésûek, a nyíregyháziakba és a dél-pestiekbe mechanikus keverõket építettek be, a gödöllõi, a kazincbarcikai, a komlói és a székesfehérváriak gáz-keverésûek. A mezofil vagy termofil anaerob iszapstabilizáláskor biogáz keletkezik, amelynek közel kétharmada metán, egyharmada széndioxid és kisebb mennyiségû hidrogént, kénhidrogént, oxigént és nitrogént is tartalmaz. Egy kg szervesanyag lebontásakor l gázhozamra lehet számítani. A rothasztóba betáplált szervesanyagra vonatkoztatva ez az érték l/kg. Az átlagos összetételû biogáz fûtõértéke kj/m 3 (5500 kcal/m 3 ). A példaként felsorolt tisztítótelepek közül a kisebbeknél a biogázt kazánokban elégetve tüzelõanyagként hasznosítják. A kazánokkal melegvizet állítanak elõ, s ezzel fûtik a rothasztókat és elégítik ki a telep egyéb hõigényét. A megoldás nem optimális, mivel a nyári idõszakban a gáz

7 HÍRCSATORNA 7 nagy részét el kell fáklyázni, télen pedig változó menynyiségû földgázpótlásra van szükség a telep teljes hõigényének a fedezéséhez. A biogáz teljeskörû hasznosításának egyik lehetséges módja a gázmotoros hasznosítás. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhetõ és a motor hûtõvizében, kenõolajában és kipufogógázában lévõ hõenergia is hasznosítható. A mechanikai munka generátorok közbeiktatásával villamosenergia elõállítására, a hulladékhõ pedig fûtési célokra használható fel. A biogáz teljeskörû hasznosítására a dél-pesti, a debreceni (7. kép), a székesfehérvári, a kecskeméti, és a nyíregyházi szennyvíztisztító telepen találunk példát. Ezeken a telepeken a generátorral egybeépített gázmotorokkal villamos energiát állítanak elõ, a motorok hulladékhõjét pedig fûtési célokra használják fel. Az így elõállított villamos energiával a vásárolt energia menynyiségét felére harmadára csökkentik. rothasztás és a szárítás hõigényétõl függõen a gázmotorok, a szárító és a kazánház között lehet megosztani. A téli hónapokban a biogáz teljes mennyiségét a két darab egyenként 250 kw villamos-, és 292 kw hõteljesítményû gázmotorban célszerû elégetni. Ilyenkor a telep teljes hõszükséglete és a villamos energiaigény fele a gázmotorok üzemével biztosítható. Nyári idõszakban, amikor kisebb a rothasztás hõigénye, gazdaságosabb lehet egy gázmotort üzemeltetni és a maradék gázt az iszap szárítására használni. A nyertes fõvállalkozó nem változtatott az elõzõekben felvázolt mûszaki tartalmon, a tervek szerint végére készülnek el a 4,6 milliárd forint összköltségû szennyvíztisztítási és iszapkezelési fejlesztési munkákkal (8. kép). 8. kép. Az épülõ gyõri rothasztók 7. kép. Gázmotorok Debrecenben Rothasztásos iszapkezelés és gázmotoros biogáz hasznosítás szerepel a nagyobb szennyvíztisztító telepek fejlesztésére készült Európai Uniós pályázatokban is. A Gyõri Szennyvíztisztító Telep fejlesztésének elfogadott ISPA támogatási kérelmében az iszapok sûrítésébõl, szárításából és a granulált iszap mezõgazdasági elhelyezésébõl álló iszapkezelés a fölösiszap gépi sûrítésével, a sûrített kevert iszap rothasztásával, cellás komposztálásával egészül ki. A rothasztással a szárító üzemeltetési feltételei javulnak, a komposztálás pedig az iszapelhelyezés biztonságát növeli. A rothasztáskor keletkezõ biogáz gázmotoros hasznosításával pedig az üzemeltetés költségeit csökkentik. A 60 ezer m 3 /d hidraulikai-, és 375 ezer LE szennyezõanyag terhelésû szennyvíztisztító telepen a mintegy 20 t/d szárazanyag tartalmú iszap rothasztásakor átlagosan m 3 /d biogáz keletkezik. Ezt a mennyiséget a Az Uniós támogatású 165 ezer LE terhelésû soproni szennyvíztisztító telepen a sûrített iszapok rothasztására 2 db m 3 -es utófeszített, csúszó zsaluzatos technológiával épülõ vasbeton tartály szolgál. A 8,9 t/d összes szárazanyagtartalmú iszap rothasztásakor m 3 /d biogáz keletkezik. A biogázt gázmotorban elégetve 330 kw elektromos- és 404 kw hõenergia nyerhetõ. A termelt villamos energiát az áramszolgáltatónak fogják értékesíteni. Az ugyancsak Uniós támogatású 350 ezer m 3 /d hidraulikai- és ezer LE-nek megfelelõ szennyezõanyag terhelésû Csepeli Szennyvíztisztító Telepen a nyers iszapot a tervek szerint gravitációs elõsûrítõkben sûrítik, a fölösiszap víztartalmát gépi úton csökkentik. A sûrített iszapokat homogenizálják, hõcserélõkben 45 C- ra elõmelegítik, majd 70 C-on sterilizálják. A sterilizált iszapokat hõcserélõkben 55 C-ra visszahûtve rothasztókba táplálják. A 4 db egyenként m 3 -es termofil rothasztó közül 2 2 db sorba kötve üzemel. A tojás alakú monolit vasbeton szerkezetû, csúszózsaluzatos technológiával megépíthetõ utófeszített rothasztókban (9. kép) az iszap szervesanyag tartalmának fele lebomlik, biogázzá alakul. A rothasztott iszapot ki-

8 8 HÍRCSATORNA gázosítás után víztelenítik, a biogázt pedig 4 db gázmotorban elégetve hasznosítják. A motorok hõteljesítménye kw/db, a villamos teljesítmény kw/db. A tisztítótelep várható csúcsenergia igénye 7 MW, a gázmotorok maximális energia termelése 4 MW, a csúcsigény 55%-a. 9. kép. A fõvárosi központi (csepeli) szennyvíztisztító telep rothasztóinak látványterve A biogáztermelés növelésére is történtek lépések. Ennek egyik módja az iszapoknak és a zsírszerû anyagoknak az együttes rothasztása. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen létesült ilyen üzem, amely a korábban csatornába ürített és egyéb hulladék anyagok rendezett, az elõírásoknak megfelelõ fogadását és környezetbarát kezelését is megoldja. Az 1. ábra szerinti technológiában az új 2000 m 3 -es termofil- (10. kép) és a 4 db 2600 m 3 -es régi mezofil rothasztó sorba kötve üzemel. A 100 m 3 /d mennyiségû zsírszerû anyagnak és a napi 500 m 3 telepi iszapnak az együttes rothasztásakor a biogáz m 3 /d- rõl m 3 /d-re nõ. A biogázt a korábban is üzemelõ és egy új gázmotorban elégetve hõ- és villamos energia elõállítására lehet hasznosítani. 10. kép. A Dél-pesti termofil rothasztó A gázmotorok hulladékhõjével és egy kazán üzemével a zsírfogadó állomás, a rothasztók és a telepi fogyasztók kw maximális hõigénye biztonsággal fedezhetõ. Az 500 kw elektromos teljesítményû régi- és az új gázmotorral termelt 800 kw villamos energiával pedig a szennyvíztisztító telep önellátóvá tehetõ. Rothasztásos iszapkezelést és gázmotoros biogáz hasznosítást irányoztak elõ az Uniós támogatású a Dél budai, a Szombathelyi és Szegedi Szennyvíztisztító Telepeken is. A biogáz termelés növelésének másik lehetséges módja az ultrahangos iszap elõkezelés, (2. ábra) 1. ábra. A termofil-mezofil rothasztás technológiája a Dél-pesti szennyvíztisztító telepen 2. ábra. Ultrahangos iszapkezelési lehetõség a szennyvíztisztító telepeken

9 HÍRCSATORNA kép. A veszprémi szolárcsarnok melynek során az iszapot, vagy annak egy részét kb. 21 khz frekvenciájú, nagy- intenzitású ultrahanggal sugározzák be. Az ultrahanggal szétroncsolt sejtfalakból kiszabadul a jobban bontható sejtközi állomány, mely a rothasztókban a hidrolízist végzõ enzimek részére könynyebben hozzáférhetõvé válik, így megnõ a fejlõdött biogáz mennyisége. A fonalas baktériumok elroncsolása miatt megszûnik az iszap habzása is. Az iszapkezelési lehetõségeket színesíti a napenergiával történõ szárítás melyre a Veszprémi Szennyvíztisztító Telepen találunk példát (11. kép), ahol t/a, 28%-os szárazanyag tartalmú rothasztott iszapot kezelnek ezzel a módszerrel egy háromrekeszes m 2 alapterületû csarnokban. A 75 80% szárazanyag tartalmú szárított iszap bûzmentesen tárolható, tüzelõanyag pótlásra is alkalmas, kazánokban elégethetõ. Terjedelmi okokból az elõadás nem ismerteti az anaerob lebontás folyamatát, a mezofil és a termofil rendszerek összehasonlítását, a kinetikai összefüggések alkalmazását, azokról a felhasznált irodalomban felsorolt cikkek adnak tájékoztatást. Felhasznált irodalom: Boda, J., Lázár, Cs., Tóbiás, S. (1992): Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása. Hidrológiai Közlöny 72. évfolyam, 5-6. szám, szeptember-december Boda, J. (2004): Iszaprothasztás gázmotoros biogáz hasznosítással. MHT XXII. Országos Vándorgyûlés. Keszthely. július 7-8. Boda, J., Papp, M.(2002): Iszapszárítás napenergiával. MaSzeSz HÍRCSATORNA május-júniusi száma Németh, Zs., Kárpáti, Á. (2005) : Ultrahanggal történõ iszapkezelés és hatásai a szennyvíztisztításban, MaSzeSz HÍRCSATORNA. március-áprilisi száma Palkó, Gy., Oláh, J., Szilágyi M. (2004) : Az anaerob iszapkezelés energiatermelési és -hasznosítási lehetõségei, Hidrológiai Közlöny július augusztus PANNON-VÍZ Víz- Csatornamû és Fürdõ Rt Gyõr, Bercsényi liget 1. Tel./fax : 96/ , 96/ SZOLGÁLTATÁSAINK: VÍZTERMELÕ KUTAK KAMERÁS VIZSGÁLATA 150 mm átmérõ felett, 200 m mélységig, videófelvétel és szakvélemény készítése, CSATORNAHÁLÓZATOK KAMERÁS VIZSGÁLATA 180 mm átmérõ felett, videófelvétel, lejtésdiagram, mérési jegyzõkönyv és szakvélemény készítése

10 10 HÍRCSATORNA HÕTERMELÉS SZENNYVÍZBÕL Hajdú György * Olyan korban élünk, amikor minden az energia körül forog. Akinek kevés van belõle, háborúkat is visel megszerzéséért. Sivatagi nomád koldusok, analfabéta sejkek lettek krõzusok. Dúskálunk, fürdünk az energiában. Pazaroljuk, divatozunk belõle. Benzinfaló gépkocsikkal közlekedünk és szmogban fürdenek városaink, azt nyelik gyermekeink. Fûtjük a légkört, vízözönöket zúdítunk földjeinkre, milliók kénytelenek menekülni a ciklonok, az emelkedõ tengerár elõl. A tudósok a tengerek több méteres emelkedésével számolnak. Az emberiség szegényebbik fele, akik az óceánok melletti lapályokon, a folyók termékeny torkolatainál élnek, tíz és százmilliós tömegekben fognak ez elõl menekülni, új hazát keresni, vallási és nemzeti feszültségek robbanásaival vegyes, új népvándorlásba zúdulni, mely egész civilizációnkat elpusztíthatja. A világ leggazdagabb vállalatai az energia termelõi és szolgáltatói. Hazánkban is a MOL, az áram és gázszolgáltatók, globális cégek fiókjai uralkodnak a tõzsdén. Sok ezer kilométer hosszú gáz és olajvezetékeken keresztül áramlik az energiahordozó, hogy éltesse az ipart, melegítse a lakásokat, kórházakat, a civilizáció és kultúra otthonait. Soha nem látott hajóóriások szállítják az olajat, a szenet, a cseppfolyósított gázt a kontinensek között. A villamosság sok ezer voltos vezetékei földrészeket hálóznak be. Ahogy egyre többet használunk belõle, ahogy szélesedik a használata, ahogy egyre több ország lép át a kõkorszakból az energiakorba, úgy emelkedik az ár. És nemcsak az energiáé, vele együtt minden terméké. A kenyér, a hús, az élelmiszer, a gyógyszer, a szállítás költségeiben is az energiaé dominál. Az emberiség válaszút elõtt áll. Az energia rabszolgája lesz, vagy megtanul uralkodni az energián. Az energia uralma a halál felé vezet. Szennyezzük életetadó bolygónkat, míg a halál bolygójává nem válik. Tudjuk, hogy megszabadulhatnánk a fosszilis energiahordozók uralmától. Az emberiség energiaigényének * okl. gépészmérnök, Fõvárosi Vízmûvek ny. igazgatója, MHT tiszteleti tagja, Vásárhelyi díjas, Budapest Fõváros Pro Urbe díjasa. sokszorosa áramlik felénk fentrõl, a nap sugárzásából, és lentrõl, a bolygónk megújuló belsõ hõjébõl. Ezeket sokféle formában lehet hasznunkra alakítani. Vízierõmûvek, szélturbinák, napelemek és kollektorok, hõszivattyúk, biodízel, fa és növényi hulladék tüzelése az okos államokban rohamosan átveszi a fosszilis energia szerepét. Sajnos, mi nem tartozunk ezek közé. Hátul kullogunk a megújuló energia hordozók felhasználásában, pedig dúskálódhatnánk benne. Ezek közül egyet akarok ismertetni, a hõszivattyút. A hõszivattyú olyan hõtermelõ gép, amely az egyébként használhatatlan kis hõfokú környezeti hõbõl nagy hõfokú, használható hõt tud termelni, kevés befektetett energia felhasználásával. Valószínûleg a víz magasabbra való szivattyúzása adta 250 évvel ezelõtt az ötletet Carnotnak, mikor azt vizsgálta, lehet-e hõt hasonlóan magasabb szintre kényszeríteni, mint ahogy a vizet felszivattyúzzák. A termodinamika II. fõtétele kimondja, hogy a hõ önként nem mehet át a hidegebb testrõl a melegebb testre, vagyis kizárja a másodfokú perpetuum mobile lehetõségét. Míg a hõ csak célszerûen szerkesztett berendezések segítségével konvertálható munkává és akkor sem teljes egészben, vagyis veszteségekkel. Viszont tapasztalható, hogy a munka könnyen, veszteség nélkül alakítható át hõvé. A fõtétel nem zárja ki, hogy külsõ energia felhasználásával a kisebb hõmérsékletû tömeget nagyobb hõmérsékletre lehet transzformálni, hasonlóan a víz magasabb energiaszintre szivattyúzásával. Ezért Carnot megfordította a róla elnevezett körfolyamatot és elméletileg bizonyította ennek lehetõségét. De 100 évnek kellett eltelnie, míg egy osztrák mérnök, von Rittingen megszerkesztette a hûtõgép megfordításával az elsõ hõszivattyút. Érdekes, hogy ezt környezetvédelmi célból tette. Ugyanis a Salzburg környéki sóbányáknál dolgozott és a só lepárlásához kíméletlenül irtották az erdõket. Már csak 80 év kellett, hogy egy fiatal magyar mérnök 1938-ban a Zürich-i Városháza fûtéséhez megtervezze az elsõ korszerû, a polgári életben is használható hõszivattyút. Heller Lászlónak hívták, és ebbõl készítette doktori disszertációját. De nem csak a hõszivattyú megújításával szerzett hírnevet. Az ötvenes években már itthon javasolta a Parlament fûtésének a felújításá-

11 HÍRCSATORNA 11 nál a hõszivattyút. De Õ sem volt próféta a saját hazájában. Viszont az új Berlini Parlamentet már hõszivattyúval fûtik és hûtik. A hõszivattyú egyszerû gép. Nem különbözik alkatrészeiben, felépítésében egy háztartási hûtõszekrénytõl vagy ipari hûtõgéptõl (1. ábra). Végtelenített csõvezeték köt össze két hõcserélõt. A csõvezetékben munkaközeget, vagyis speciális gázt keringet egy kompresszor. A gáz sajátossága, hogy csak nagy, bar nyomásnál cseppfolyósodik, de a nyomás csökkenése után hevesen elgõzölgött. Régebben freont használtak e célra, de ma már a környezetre és az ózonpajzsra ártalmatlan gázkeverékeket használnak munkaközegként. A kompresszor az áthaladó gázt öszszepréseli, amitõl az felmelegszik, mint a biciklipumpában a levegõ. A C-ra felmelegedett gáz a melegoldali hõcserélõben, a kondenzátorban találkozik a C-kal hidegebb visszatérõ, lehûlt fûtõvízzel és azt felmelegíti. Utána a dekompressziós szelepen áthaladva hirtelen elpárolog, és emiatt lehûl, mint a szénsavpatron, ha kinyitjuk. A hideg oldali hõcserélõben, az evaporátorban találkozik a nála C-kal melegebb környezeti közeggel, ami lehet pl. 18 C-os tisztított szennyvíz. Ettõl 10 fokra felmelegszik, vagyis átvesz néhány fokot a környezet energiájából. A 10 C-ra lehûlt környezeti közeg kiáramlik a hõcserélõbõl és átadja a helyét a beáramló, meleg közegnek. A kompresszor ismét beszívja és a folyamat ismétlõdik. Ha kompresszor forgásirányát megfordítjuk, akkor hûtõgépként fog üzemelni. Amit télen fût, azt nyáron hûteni tudja. A hõszivattyú energetikai hatékonyságát azzal mérjük, hogy a befektetett meghajtó energia hányszorosát tudja hasznos hõben termelni. Ha a dt, vagyis a felmelegítés Kelvin fokokban 25-nél kisebb, ez elméletileg 10 is lehet, a hûtõgép és a hõszivattyú hatékonyságánál nem a hõerõgépeknél használatos µ, mert az csak 1-nél kisebb lehet, jó esetben érheti el a 90%-ot, míg az ἐ mindig 1-nél nagyobb. A gyakorlatban ez a hatékonyság vagy nevezik jósági foknak, (COP) a gép veszteségei miatt a kompresszoros hõszivattyúnál ἐ =7 lehet, a 3 és 5 közötti érték a gyakori. Egy hõerõmûben 500 C-ra (773 K ) hevített gõz munkavégzés után 100 C-re (373 K) hûl. A hasznos munka: W = Q ( T1 T2 ). A hatásfok: T1 T2 W 500 C -100 C 773 K K η = = = = = 0,52 T1 Q1 500 C 773 K A hatásfok elméletileg 52%, a gyakorlatban kb 40%. Nagyobb hõfokokon is csak az 50 55% érhetõ el. 2. ábra. Munka végzése hõenergiával 1. ábra. A hõszivattyú mûködési folyamatábrája 10 C ( 323 o K ) hõmérsékletû vizet munka bevezetésével emelünk 50 C-re (283 o K ) hõmérsékletre. (Megfordul a Carnot körfolyamat.) A termelt hõ: Q = ε = W T1- T2 Q1 T1 50 C 323 K = = = = 6,46 W T1 T2 50 C -10 C 323 K K A gép belsõ veszteségei miatt a tényleges hatékonyság 4,5 lesz 3. ábra. Hõmérséklet emelése munkavégzéssel A valóságban ezeknél a hõmérsékleteknél kb. 4,5 lesz a mûvelet jósági foka. Ez függ a gép minõségétõl is. A hõszivattyú elterjedésének a hatóereje az olaj és gáz árának robbanása, nem utolsó sorban a tudatosodó környezetvédelem volt. Ma már a legelterjedtebb megújuló energiaforrás. A 7. Hõszivattyús Világkonferenciát 2002-ben rendezte a Nemzetközi Energia Ügynökség Pekingben. Itt közölték, hogy a hõszivattyúk száma már meghaladta a 100 milliót és üzemük 6%-kal csökkenti a CO 2 kibocsátást, 2010-re elérhetõ a 16%. Azóta rohamos a fejlõdése. Svájcban a lakások 97%- ában már hõszivattyúval fûtenek. Az USA-ban ben gépet építettek be, 2004-ben et. Gyakorlatilag az új épületeket már hõszivattyús klímával fûtik-hûtik. A hõszivattyú energia forrása lehet a környezet kis hõfokú anyaga, mint a levegõ, a talajvíz, folyók és tavak vize, a föld belsõ hõje, a használat után elfolytatott meleg termálvíz, és nem utolsó sorban a tisztított szennyvíz. Külföldön gyakori a tisztított szennyvíz hõtartalmának felhasználása. Példakép bemutatom egy svéd város, Borlänge esetét, ahol a városi távfûtés csúcsban 100 MW

12 12 HÍRCSATORNA teljesítményû olajkazánjai mellé 2 db 12 MW-os hõszivattyút és egy 6 MW-os fahulladék-tüzelõ kazánt építettek be (4. ábra). Sorsz. Energia leadás kwh % 1 HMV Nyári idényben ,08 2 HMV Fûtési idényben ,08 3 Hõszivattyús fûtés ,93 4 Hõszivattyús fûtés ,37 5 Gázkazán hõleadás ,54 Összes hõleadás Hõszivattyú hõleadása ,46 4. ábra. Borlänge város éves hõigénye Mind a szennyvíz, mind a fahulladék a város melletti papírgyárból származik. Az olajfogyasztás 80%-kal, évi m 3 -el, a kéndioxid kibocsátás 327 tonnával csökkent. A beruházás három év alatt megtérült. Megvizsgáltuk az Északpesti Szennyvíztisztító Telep energiagazdálkodását. A Telep egy-egy Thermopress 1400 (1628 kw) és 700 (814 kw) típusú gázkazánnal végzi a fûtést és a használati melegvíz elõállítását. A napi szennyvíz forgalom eléri a m 3 /d, vagyis m 3 /h mennyiséget. Hõfoka C közt van. 15 C-ról 5 C-ra hûtve kinyerhetõ kw teljesítmény, ami kb távfûtéses lakás ellátására elegendõ. A telep saját hõigénye igen változó. A nyári hónapokban 100 kw körüli, a téli csúcs pedig 1300 kw feletti. A kis kihasználtságnál erõsen romlik a tüzelési hatásfok. A tavalyi gázárral a fûtési költség elérte az évi 23 MFt-ot. Jövõre ez 19%-kal emelkedik, azután várhatóan még tovább. Nem jelentéktelen az ebbõl eredõ emisszió, CO 2 kibocsátása, a füstgázok környezetet romboló hatása sem. Számítást végeztünk a telep hõigényének hõszivatytyúval lehetséges ellátására. Két db 270 kw teljesítményû, villamos meghajtású hõszivattyú a fûtési idény 85%-ában fedezni tudja a telep hõigényét. Ennek a vízigénye töredéke a telep kapacitásának, 70 m 3 /h. A rövid, évenként kb. 70 órás, 0 fok alatti csúcsidõszakban a meghagyott gázkazánok rásegítenek a hõszivattyúk teljesítményére. A gázhasználat m 3 -rõl m 3 -re csökkenne, vele az emiszszió 90%-a megszûnne. Az éves üzemköltség az emelt gázár mellett is 13 millió Ft.-ra mérséklõdne. A beruházás költsége kb. 36 MFt. a megtérülési idõ 4 évnél rövidebb (5. ábra). Az energia megtakarítás 76%. Ha a nemzetgazdasági enegia mérleget vesszük figyelembe és az elektromos energia elõállításánál 35%-os hatásfokkal számolunk, akkor az energia megtakarítás csak 48%. 5. ábra. Teljesítmények megoszlása Ma nagyon divatos a gázmotor. Megvizsgáltuk ennek a lehetõségét is. Az 500 kw hõszivattyú meghajtásához 4-es jósági fok mellett 125 kw villamos teljesítményû gázmotor szükséges. Ennek a kinyerhetõ hõteljesítménye 196 kw. A gázmotor egész évben járhat, hogy minél nagyobb legyen az árameladásból a bevétel. Ha a fûtési idényen kívül kisebb a hõigény, mint amit a gázmotor lead, a felesleg elnyelethetõ a szennyvízzel. A fûtési idényben fokozatosan nõ a hõszivattyú áramigénye és csökken az eladható áram. A 0 C alatt itt is belépne a meghagyott gázkazán. A gázmotor nagy beruházási költsége miatt a nagyobb megtakarítás ellenére megnõ a megtérülési idõ, ennél megközelíti a 10 évet. Közhit, hogy hazánk szegény energiában. A valóságban gazdagok vagyunk, csak nem használjuk lehetõségeinket. Húsz éve vitatkozunk a szlovákokkal párszáz MW -on. Ha a Budapesten átfolyó Dunából csak 1 fokot vennénk ki, az maga 6000 MW lehetne. Ugyanezt Dunaújváros vagy Kalocsa, Baja is megtehetné, mert a mederbõl feltörõ földhõ visszamelegíti a folyóvizet. De tehetnék ezt a Tiszával vagy a Balatonnal is a parti városok. A svédek, a norvégok, a lengyelek télen a tengervízbõl fûtik városaikat. Így vagyunk termálvíz kincsünkkel is. Az évi 120 millió m 3 kitermelt termálvíz hõjét 45%-ban használjuk ki, 37 C-on elengedik a befogadóba és még büntetést is fizetnek a hõszennyezés miatt. 10 éve üzemeltet a Harkányi Gyógyfürdõ a szennyvízként elfolyó, elhasznált gyógyvízbõl távfûtési rendszert, csúcsban 6 MW teljesítménnyel, a saját hõigényen kívül 39 nagyfogyasztót lát el, (kórházakat, szállodákat) a szokásos távfûtési díj alig feléért. Az alapüzemet 2 db 1100 kw-os hõszivattyú szolgáltatja (1. táblázat).

13 HÍRCSATORNA 13 A telep saját hõigénye igen változó. A nyári hónapokban 100 kw körüli, a téli csúcs pedig 1300 kw feletti. A kis kihasználtságnál erõsen romlik a tüzelési hatásfok. A tavalyi gázárral a fûtési költség elérte az évi 23 MFt-ot. Jövõre ez 19%-kal emelkedik, azután várhatóan még tovább. Nem jelentéktelen az ebbõl eredõ emisszió, CO 2 kibocsátása, a füstgázok környezetet romboló hatása sem. Energia nyerés eszköze Teljesítmény kw Üzemóra MWh TJ Energia % Hõszivattyú ,67 Termálvíz ,34 Gázkazán ,99 1. táblázat. A Harkányi Gyógyfürdõ energianyerés megoszlása Termálvízbõl nyert Dimenzió év év energia hõszivattyúval MW energia hõszivattyú nélkül MW MW elektromos energia MW táblázat. Az Európai Únió termál-mérlege Az Európai Uniótól tanulhatnánk e téren is. Az EU termál-mérlegét a 2. táblázat szemléltetei. De maradjunk a szennyvíznél. Jelenleg folyik az Észak-Csepeli Szennyvíztisztító Mû tervezése. Ennek a tisztított termékébõl gázturbina meghajtású hõszivattyúkkal 340 MW lenne a hasznosítható hõ, a 10 Ft/kWh gázkazános költség helyett 3,70 Ft/kWh fajlagos költséggel, 50%-os gázmegtakaritással, kb. 40%-os távfûtési tarifa csökkenéssei. Javaslatomra a Távfûtõmûvek illetékese a következõt válaszolja:...a hõszivattyú távfûtési célú alkalmazása a gazdaságilag legígéretesebbnek tûnõ lehetõség......jelenlegi szerzõdéseink 25 éves idõtartama alatt nem lesz lehetõség jelentõs alternatív források bevonására... Tehát várjunk még a korszerû, energiatakarékos technikával úgy 25 évet. Mirõl ír az AQUA PRESS International évi 4. száma? A Bohmann-csoport kiadásában Ausztriában, negyedévente német és angol nyelven megjelenõ vizes szakfolyóirat decemberi számának egyik fõtémája az elfogadásának és életbe lépésének 15. évébe jutott EU Nitrát direktíva (91/676/EEC) helyzetének és hatásának áttekintése. A felszín alatti vizek minõségének elsõsorban a diffúz nitrogén-szennyezéstõl való védelmét szolgáló rendeletet a régi tagállamoknak csaknem a fele közöttük Ausztria még nem építette be saját nemzeti jogrendjébe, elsõsorban azon szigorú elõírások miatt, amelyek a hígtrágya kezelés és tárolás követelményeire vonatkoznak. A lapban beszámolók olvashatók a Leakage 2005 címû IWA konferenciáról, ahol a vízveszteségek csökkentésének lehetõségeirõl tanácskoztak, valamint Afrika tovább száradó tavairól. A szennyvíztisztítás kapcsán a Szolnoki Szennyvíztisztító Telep eredményes mûködésérõl közli a lap Komáromi Kázmér részletes ismertetését, továbbá a Bad Goisern-i Szennyvíztisztító Teleprõl ír, ahol gázturbinák segítségével Ausztriában elsõként tudták megvalósítani a biogázra alapozott teljes energia-önellátást a telep mûködésében. A kis vízierõmûvekkel két cikk is foglalkozik: egyik a Salzburgban tartott osztrák kamarai rendezvényrõl számol be, ahol a Zell am See-i vízierõmû példája kapcsán azt állapították meg, hogy a kis vízierõmûvek több mint érvényes és elfogadható formái az energiatermelésnek ; a másik közlemény egy sorozat harmadik darabjaként a Szlovéniában mûködõ kis vízierõmûveket mutatja be. Ismertetést olvashatunk a 2006-ban Mexikóban megrendezésre kerülõ 4. Víz Világ Fórum nemzetközi nagyrendezvényrõl, valamint több vizes cég újabb termékérõl, illetve tevékenységérõl (pl. az ALSTOM szivattyú-turbinájáról, a GRUNDFOS energiatakarékos szivattyúiról, a SALZBURG AG vízvezeték-fektetés eredményeirõl, az ENERGIE AG csehországi munkáiról). Interjút találunk a folyóiratban az ÖWAV elnökével, Dr. Werner Flögl úrral, továbbá a bécsi BOKU tanáraival, akik az alsó-ausztriai Lunz-ban létesített hidrobiológiai és limnológiai kísérleti és bemutató telepen, az ún. Wasserkluster-en végzett és beállított munkájukról számolnak be. A vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel foglalkozó számos kisebb hír, könyvismertetés és közlemény mellett bõséges kommentárt találunk a lapban az EU-ban napirenden lévõ víz-liberalizáció témaköréhez, rámutatva arra, hogy ami eddig elsõsorban az Európai Bizottság kívánalmaként jelent meg, az most az Európai Bíróság 2005-ben hozott határozata nyomán kisomfordálhat a hátsó ajtón. A PPP (Public Privat Partnership) megoldásokat a vízellátásban halott módszereknek említik, hangsúlyozva, hogy mind a lakossági vízellátás, mind a szennyvíztisztítás mûködtetését meg kell tartani a helyi önkormányzatok kezében, mert ezek az egyedül biztonságos szereplõk ezen a téren. Érdemes rendszeresen kézbe venni és áttanulmányozni ezt a jól szerkesztett és hasznos információkat tartalmazó szaklapot! Összeállította: Dr. Vermes László

14 14 HÍRCSATORNA KA Abwasser-Abfall 10/2005 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELÕSZAVA A mezõgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás a megelõzési elv és a viszonylagosság között BESZÁMOLÓK Vízgazdálkodás ma és holnap A DWA Hessen/Rajna-Pfalz/Saar-vidék tartományi szövetségének ülése Landau in der Pfalz-ban Vízjog üzembiztonság alternatív üzemanyagok DWA-szakmai ülés a Benzinkút és a középosztály vásár keretében Újszerû szaniter-eljárások A DWA szakértõi megbeszélése Hennefben Jörg Londong (Weimar) és Sabine Thaler (Hennef) KITEKINTÕ Az Önkéntes Szennyvíziszap-alap Vannak még kilátások Armin K. Melsa (Viersen) EURÓPAI VÍZ KERETIRÁNYELV Az állóvizek állapotfelvétele a Víz Keretirányelvnek megfelelõen Az állóvizek partmenti övezeteinek szerkezete Mecklenburg-Elõpomeránia tartományban Rick-Arne Kollatsch, Andreas Küchler (Güstrow), Carsten Olbert és Konrad Hölzl (Berlin) INTERNET Projektek a szennyvíz témakörében Dieter Maass (Hamburg) HULLADÉK ÉS SZENNYVÍZISZAP A 2003-as DWA-szennyvíziszap-felmérés eredményei Anke Durth, Christian Schaum, Alessandro Meda és Martin Wagner (Darmstadt), Karl-Heinz Hartmann (Ulm), Norbert Jardin (Essen), Julia Kopp (Lengede) és Rolf Otte-Witte (Elze) Szennyvíziszap Sürgõsen szükséges olcsó kiegészítõ trágya Rolf Mönicke (Lipcse) A szennyvíziszapból és foszfáttartalmú hulladékokból származó foszfor újrahasznosítási lehetõségei Németországban Katrin Gethke, Heinrich Herbst, David Montag és Johannes Pinnekamp (Aachen)

15 HÍRCSATORNA 15 Iszaprothasztás magasabb hõmérsékleteken Daniel Rossol, Karl-Georg Schmelz és Hartmut Meyer (Essen) A termikus szennyvíziszap-hasznosítás várható lehetõségei Harald Hanßen és Jens Rothsprack (Hamburg) Mechanikai-biológiai úton elõkezelt hulladékok lerakása a Hulladéklerakási Rendeletnek megfelelõen Gerhard Rettenberger (Trier) Települési hulladéklerakók megszüntetésére vonatkozó intézkedések Infiltráció és aerob in-situ stabilizáció Kai-Uwe Heyer, Karsten Hupe és Rainer Stegmann (Hamburg) Iszap- és maradékanyag-kezelés háromfokozatú kezelési eljárást követõen, a berlini Teltow-csatorna felújításának példáján Leonhard Fechter és Holger Appel (Berlin) Kommunális szennyvíztisztító telepek rothasztó tartályainak zsírleválasztóiban maradt anyagok együttes rothasztása Üzemeltetési tapasztalatok Dierk von Felde, Stefan Staske és Ralf Wilms (Essen) DWA Kommunális szennyvíztisztító telepek teljesítményének a DWA általi összehasonlítása 17. alkalommal, 2004-ben Irányelv Munkabeszámolók Szakmai grémiumok Tartományi szövetségek Információs helyek KA Abwasser-Abfall 11/2005 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELÕSZAVA Benchmarking, foszfor-újrahasznosítás és a magreaktorok BESZÁMOLÓK Monitoring-tervezetek az Európai Víz Keretirányelv átültetéséhez / Veszélyes nyomelemek a vízi környezetben A Vízkémiai Társaság éves ülése Ralf Klopp (Essen) DWA-Membrán Napok Osnabrückben A membrántechnika alkalmazása Németországban Harald Schmautz (Schwäbisch Hall) Mérés-vezérlés-szabályozás és online-analízise továbbképzési szeminárium szennyvíztisztító telepek személyzete számára Holger Saathoff (Norden) Megelõzõ árvízvédelem

16 16 HÍRCSATORNA A Szövetségi Kormány június én, a vízgyûjtõ területek témakörében, Berlinben megtartott konferenciája Dirk Barion (Hennef) INTERNET A légzõszervek védelme és a védõruházat Tanácsadási helyek, gyártók, termékek Dieter Maass (Hamburg) VÍZELVEZETÕ RENDSZEREK Megfelelnek-e még a kor követelményeinek a záporkiömlõk kialakítására vonatkozó hidrológiai modellek Volker Schaardt és Wolfgang Neumann (München) KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A növényzetes szennyvíztisztítók üzemeltetése során szerzett tapasztalatok Hanna Obarska-Pempkowiak, Piotr Kowalik, Agnieszka Tuszyñska és Magdalena Gajewska (Gdansk/Lengyelország) A tobermorit-indukált kristályosodás alkalmazása kommunális szennyvizek foszforlebontásában és az azokból történõ foszfor-visszanyerésben Erich Kaschka, Gerhard Knoll (Innsbruck/Ausztria), Ute Berg és Dietfried Donnert (Karlsruhe) Hibajavítás Hibák a KA 2005/10. számában HULLADÉK/SZENNYVÍZISZAP A Mecklenburg-Elõpomerárnia tartomány mezõgazdasági szennyvíziszap-hasznosítására vonatkozó, vitára bocsátott új határértékek értékelése II. rész: Szerves szennyezõk Baldur Schaecke (Güstrow), Eberhard Kape és Ralf Pöplau (Rostock) IPARI SZENNYVIZEK Az üdítõital-gyártásból származó szennyvizek biológiai tisztítóberendezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok Hermann Wenger-Oehn, Stephan Salzmann és Judith Gaugg-Salzmann (Bregenz/Ausztria) GAZDASÁG Minõség-menedzsment-rendszer bevezetése az Emscher-társaságnál / a Lippe-szövetségnél Angelika Kraft, Heike Goebel (Essen) és Stefan Jahnes (Berlin) A szövetségek nyilatkozata a júniusi Vízgazdálkodás Benchmarkinggal kapcsolatban DWA Irányelv Szakmai grémiumok Tartományi szövetségek Publikációk

17 HÍRCSATORNA 17 F Ó R U M SZABAD-E SZENNYVIZET TISZTÍTANI A MARGIT-SZIGETEN? NEM KELLENE FELÉBREDNÜNK? Élõgéppel a szennyezés ellen Növényekkel tisztítanák a szennyvizet a Margit-szigeten Ilyen címmel jelent meg cikk ez év május végén a Népszabadságban, majd más írott sajtóban is. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, melynek fõ céljai között a szakmai etika betartásáról való gondoskodás is szerepel, uborkaszezoni újságírói hírként kezelte a cikket. Néhány hete a hír ismét megjelent a rádióban azzal a színezéssel, hogy az ügy úgymond sínen van, hamarosan beindul a megvalósítás. Utánanéztünk. Összegyûjtöttünk néhány megjelent cikket, telefonon érdeklõdtünk az illetékes hatóságoknál. A válaszok érdekesek; vagy komolytalannak tartják az ügyet, vagy titokzatosan hallgatnak sejtetve, hogy fenti szinten történik az ügy intézése, illetve nem nyilatkoznak. A MaSzeSz elnökségének a véleményét, melyre érdekes módon a megkérdezett illetékesek nem voltak kíváncsiak, a következõkben lehet röviden összefoglalni: A Margit-szigeten Budapest egyik legértékesebb közparkjában a közterületen nincs helye a szennyvíztisztításnak. Amíg a fõvárosban keletkezett szennyvizek több mint a felét tisztítatlanul vezetik be a Dunába nem szabad közpénzt fordítani a Margit-szigeti szennyvizek helyben történõ tisztítására. A Margit-szigeti szennyvizek átemelése akár a Duna jobbparti, akár a balparti csatornahálózatába, beruházási és üzemeltetési költségekben meg sem közelítheti a szennyvíztisztító telep hasonló költségeit. Nem feladatunk a sajtóban megjelenteket elemezni és kommentálni. Szeretnénk azonban tagjaink véleményét kikérni a Margit-szigeten megvalósítandó szennyvíztisztító telep építésének ügyében. Várjuk tehát tisztelt tagjaink véleményét! A szerkesztõség nevében: Dr. Dulovics Dezsõ PhD. Tanulságként közöljük az OECD évi statisztikai adatait bemutató ábrát a szennyvíztisztító telepre kötött lakosok számáról.

18 18 HÍRCSATORNA Harmóniában a természettel: mázas kõanyag csövek a csatornaépítésben! Termékprogram: Keramo csövek és idomok DN 250 DN 1400 CreaDig sajtolható csövek DN 250 DN 1000 CreaCop aknaprogram KreaLine kerámiaburkolatok FlexoSet kötõelemek Elõnyök: Környezetbarát alapanyag Kopásállóság Vegyszerállóság Nagy statikus és dinamikus terhelhetõség Vízzáróság Egyszerû és gyors beépítés Tel.: (36-1) Fax: (36-1) H 1117 Budapest, Prielle Kornélia u

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A városi energiaellátás sajátosságai

A városi energiaellátás sajátosságai A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem Kandó Kálmán VillamosmérnökiKar Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Korszerű, fenntarthatóbb módszerek

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL

HOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL 24. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT HOGYAN TOVÁBB? TÁVHŐELLÁTÁS GÁZMOTORRAL, ÉS DECENTRALIZÁLT HŐSZIVATTYÚPROGRAMMAL Forrai György (EN-BLOCK Kft.) 2011.09.23. 1 Bevezetés

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT XIII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója Antal Lóránt A ZÖLD ENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA FOGALMA A Zöld Energia fogalma: megújuló és nem szennyező energiaforrások

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA KORSZERŰ, MÉRHETŐ FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS TULAJDONI EGYSÉGENKÉNTI / LAKÁSONKÉNTI HŐMENNYISÉG MÉRÉSSEL TÁVFŰTÉS VAGY KÖZPONTI KAZÁNHÁZ ALKALAMZÁSA

Részletesebben

Magyarország kereskedelmi áruházai

Magyarország kereskedelmi áruházai Kaszkád hőtéstechnikai rendszer és hıszivattyús főtési-hőtési rendszer együttmőködése Magyarország kereskedelmi áruházai A B C D E F G H I J össz db m2 átlag össz m2 Diszkont áruházak 190 83 153 65 1500

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Biomorv Kft Magyarország 2 MW-os termikus ártalmatlanító mű paraméterei

Részletesebben

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 04. tavasz Szilárd biomassza, centralizált rendszerekben, tüzelés útján történő energetikai felhasználása A Pannonpower Holding Zrt. faapríték tüzelésű

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 0. tavasz Napenergia hasznosítása Egy un. kw-os napelemes rendszer nyári időszakban, nap alatt átlagosan,4 kwh/nap elektromos energiát termel

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012 Magyar Energia Hivatal Telefon: (1) 459-7777 Internet: www.eh.gov.hu Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a módosított, 2013. I. 1-től hatályos

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben