A MAGYAR KOZTARSASAG ELNOK E

Átírás

1 S L` _ 81.9 j í Érkezett : 2009 J Ú L 0 7: g A MAGYAR KOZTARSASAG ELNOK E Dr. Szili Katalin elnök asszony részér e Országgyűlés BUDAPEST II-1/ /2009. Tisztelt Elnök Asszony! Az Országgyűlés június 15-i ülésnapján fogadta el a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényt (T/9194. számú törvényjavaslat). Elnök Asszony a törvényt június 16-án küldte meg részemre kihirdetésre, sürgősségi kérelem nélkül. A törvény 1. -ával nem értek egyet, ezért élek az Alkotmány 26. (2) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határid őn belül, megfontolásra visszaküldöm az Országgy űlésnek. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés által elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról szóló törvény (Törvény) 1. -a az energia hasznosítási célú termálvíztermelés visszatáplálásával (visszasajtolásával) kapcsolatban módosítja a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgt.) 15. (3) bekezdését. A Vgt. hatályos 15. (3) bekezdése alapján a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermel t termálvizet a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. A Vgt. ettől a rendelkezéstől eltérést nem enged. A Törvény kiegészíti e rendelkezést a következ ő mondattal :

2 2 A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv az e törvény hatálybalépéseko r joger ős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkez ő, energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében kérelemre engedélyezi a visszatáplálá s mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésbe n meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány álta l rendeletben meghatározott feltételeknek. A Vgt. 15. (1) bekezdése el őírja, hogy a felszín alatti vizet a Vgt.-ben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külö n jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosít ó követelmények. A Törvény tehát a jelenleg fennálló visszatáplálási kötelezettséget kiegészíti egy egyedi hatósági eljárás lehetőségével, melynek során a kérelmez ő felmentést kaphat a visszatáplálási kötelezettség alól. Ezzel a könnyítéssel az alábbiakban kifejtett, környezetvédelmi indokok alapján nem értek egyet, ezért a Törvényt nem írtam alá. Miel őtt azonban rátérnék az érdemi érvekre, meg kell említeni, hogy a Törvény szövegének és a törvényjavaslat indokolásának összevetéséb ől korántsem egyértelmű, mely felhasználókra is szeretné az előterjesztő, illetve az Országgyűlés a mentesülés lehetőségét megnyitni. Az indokolásból, illetve az egyik előterjesztő, Szirbik Imre országgyűlési képviselő expozéjából arra lehet következtetni, hogy a mentesülési lehet őség a Törvény hatálybalépésekor, tehát a január 1-én jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkez ő termálvíz kitermel őkre vonatkozik. A Törvény 1. -a azonban a Vgt. 15. (3) bekezdését egészíti ki az idézett mondattal, következésképp az e törvén y hatálybalépésekor fordulat nem a Törvényre, hanem a Vgt.-re, illetve anna k hatálybalépésére vonatkozna. Márpedig a Vgt január 1-én lépett hatályba, tehát a termálvíz visszatáplálás kötelezettség alóli mentesség lehetősége a Törvény 1. -ának szövege szerint az ebben az időpontban jogerős üzemeltetési engedéllyel rendelkező 2

3 3 termel őkre vonatkozna csupán 1, ami nyilvánvalóan ellentétes az előterjesztők által kitűzött céllal. Mindazonáltal e jogtechnikai hibától függetlenül a Törvény 1. -ával szemben tartalm i kifogásaim vannak. Álláspontom szerint ugyanis a jelenlegi jogszabályi környezetben továbbra is fenn kell tartani a termálvíz visszasajtolásának szigorú és általános törvény i kötelezettségét a kizárólag energiahasznosítási célú termálvíztermelés eseteiben. Tisztelt Országgyűlés! A geotermikus energia mint megújuló energiaforrás hasznosítása fontos é s támogatandó lehetőség, amivel kiváltható más, környezetszennyező energiatermelési módszerek alkalmazása. A hasznosítás egyik formája a termálvizek felhasználása. A termálvizek azonban csak részben, illetve erre irányuló alkalmazás esetén nevezhetőek megújuló energiaforrásnak. A hőenergiát tároló és szállító felszín alatti vizek ugyanis csak korlátozottan állnak rendelkezésre, illetve megújuló képességük gyenge, tehát esetenként igen lassan tudja pótolni a felhasznált vizeket. Ezért ennek az energiaforrásnak a felhasználása, hasznosítása során igen körültekint ően kel eljárni. Különösen így van ez azért, mert Magyarország ivóvízellátásának mintegy 97 százalék a felszín alatti vizeken alapul, és a magyarországi vizek egységes hidraulikai rendszer t alkotnak, melyben bárhonnan is termelnek ki vizet, a vízszállításban és vízpótlásba n valamennyi réteg részt vesz, a talajvízt ől kezdve a legmélyebb víztartó rétegekig. Más szóval bárhol történjen is vízkivétel, ideértve a termálvíz kitermelést is, az közvetve az ivóvízkincsre is hatást gyakorolhat, még ha ez az egyes eseteket tekintve esetle g elenyészőnek tűnik is. Az ivóvíz mennyiségének és min őségének a megőrzése valamennyi környezetvédelmi tárgyú törvény értelmében prioritást élvez. Tehát minden olyan tevékenység különöse n Bár a Vgt. 15. (3) bekezdésének a visszatáplálási kötelezettséget el őíró rendelkezése január 7-én lépett csak hatályba. 3

4 4 gazdasági, mez őgazdasági tevékenység során, amely vízkivétellel jár, törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb mértékben csökkenjen a felszín alatti vizek mennyisége, min ősége pedig ne romoljon. A Vgt. 15. (1) bekezdése is főszabályként előírja, hogy a felszín alatti vizeket csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és vízutánpótlá s egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. De ugyancsak előírja ezt az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve is a vízpolitika terén a közösségi fellépé s kereteinek meghatározásáról (víz-keretirányelv), melynek 4. cikke a felszín alatti vize k vonatkozásában kimondja, hogy a tagállamok biztosítják az egyensúlyt a felszín alatti ví z kitermelése és utánpótlódása között, azzal a céllal, hogy elérjék a felszín alatti vizek jó állapotát. A termálvíz kitermelés esetében ez a cél úgy valósítható meg, hogy az olyan esetekben, amikor a vízhasználat következtében a termálvíz nem szennyez ődik (ilyen a kizárólag energia hasznosítás céljából történ ő kiemelés, szemben a balneológiai, illetve egyé b üdülési, fürdési célú felhasználással), akkor a hasznosítható h ő átadását követően visszasajtolással, visszatáplálással annak minél nagyobb hányadát visszajuttassa a felhasználó (kitermelő) a kivétel helyére, a felszín alatti rétegekbe. Nyilvánvalóan ez a szándék vezette az Országgyűlést, amikor elfogadta a közötti id ő szakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. XII. 11.) OGY határozatot (NKP-II.), amely a Program célkitűzései között határozza meg, hogy az energetikai célú termálvízhasználók között a visszatáplálással m űködők arányát a már engedéllye l rendelkezők között 5%-ról 10%-ra kell növelni, az új termálvíz kitermel ők körében pedig 100 %-on kell tartani. Miképpen ez a cél vezérelhette az Országgy űlést akkor is, amikor 2003-ban módosította a Vgt. 15. (3) bekezdését, előírva benne kivételt nem engedő, kötelező erővel a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizek esetében a visszasajtolást. A termálvíz, ha nem táplálják vissza az eredeti, felszín alatti víztárolókba, akkor a felhasználás után jellemzően a felszíni vizekbe kerül. Ilyen a gyógyvízként, vagy üdülési é s hasonló céllal felhasznált termálvíz, amely a felhasználás során szennyez ődik, ezért a forrásául szolgáló vízbázisba nem szabad visszatáplálni. Ezért különösen fontos, hogy a z olyan termálvizek, amelyek a hasznosítás során mindössze hőenergiájukat adják át, de 4

5 5 kémiai összetételük nem változik, lehetőleg minél nagyobb arányban legyene k visszasajtolva. Ez nem csupán a termálvízkészletek, és ezáltal a felszín alatti vízrendsze r szempontjából fontos, hanem a felszíni vízkészletek, illetve az ezekkel összefügg ő, ezekre épül ő ökoszisztéma szempontjából is. A termálvizek nagyon sajátos és rendkívül sokfajt a kémiai összetevővel rendelkeznek, épp a h őmérsékletüknél fogva, illetve a föld alatti víztároló geológiai viszonyaitól függ ően. A meleg, esetenként forró víz ugyanis a föl d alatti hosszú (gyakran több évszázados) vándorlása, tárolódása során különböz ő anyagokat, sókat old ki a környez ő kőzetekből. A termálvizek jellemz ően különböz ő töménységben sósak, de tartalmazhatnak szerves vegyületeket is, például ún. policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), egyéb ásványolaj szénhidrogéneket (1'PH) és más aromás vegyületeket, mint például a fenol stb. Ezeknek a vegyületeknek a felszíni vizekbe, tavakba, folyókba kerülését lehetőleg el kell kerülni, mert a felszíni természetes vizes ökoszisztémában a termálvíz beeresztése adott esetben szennyezésként értékelhető. A termálvíz emellett természetesen hőenergiát is hordoz, az évszaktól, az időjárástól függően sokszor még akkor is, ha az energetikai célú hasznosítás során h őmérséklete nagy részét már elvesztette. Egy természetes tóba, patakba történő folyamatos beleeresztése ennélfogva is átalakíthatja az adott mikrokörnyezet ökoszisztémáját, befolyásolhatja, megbillentheti az adott helyen fennálló biológiai egyensúlyt (egyes fajoknak az adot t hőmérséklet túl magas lesz az ott élésre, ellenben megjelennek olyan fajok, melyek a z adott helyen nem lennének őshonosak stb.). Tisztelt Országgyűlés! A fentiekből következik, hogy mind a felszín alatti vízkészletbázis, mind a felszín feletti vizekhez kapcsolódó ökoszisztéma megóvása érdekében fenn kell tartani a visszasajtolá s kötelezettségét a kizárólag energiahasznosítási célú termálvíz kitermelés esetében, összhangban a NKP-II célkitűzéseivel és a víz-keretirányelv előírásaival. Mindazonáltal lehetnek olyan szempontok is, amelyeket figyelembe véve, alapos megfontolás és részlete s hatásvizsgálat alapján, indokolt lehet a jelenleginél differenciáltabb szabályozás. Egyrészt vannak olyan kőzetek, vízadó rétegek, melyekbe a visszasajtolás aránytalan technológia i 5

6 6 nehézséget, illetve ezzel járó költséget jelenthet. A felszín alatti víztározók is különböz ő jelleg űek a vízutánpótlásukat illetően (bár épp a legmelegebbek, tehát az energiatermelé s tekintetében preferáltak általában inkább zárt jellegűek). Végül a felszíni vizekbe történő eresztés tekintetében is lehet mérlegelni az adott termálvíz összetétele ismeretében a befogadó környezet terhelhet ő ségét (a hígulás aránya, közbens ő hűtőtározó megléte stb.). Az általam ismert szakértői vélemények szerint azonban ezeknek a körülményeknek a felmérése, értékelése, a környezeti hatások modellezése rendkívül hosszú és pénzigénye s folyamat, melyre nem alkalmas egy vízügyi hatósági engedélyezési eljárás, sem pedig a jelenlegi, törvénynél alacsonyabb szint ű szabályozás-együttes, melyekre a Törvény utalja a visszasajtolás alóli mentesítést. 2 A termálvizek felhasználására, hasznosítására irányuló teljes hazai joganyag áttekintésének és újrakodifikálásának helye lehet, figyelembe véve a közösségi előírásokat is, és ennek során törvényi szinten meg lehet állapítani olyan, szigorú feltételrendszert, ösztönz ő és támogatási rendszert,3 mely figyelembe veszi a technológiai szempontokat, illetve a konkrét föld alatti és föld feletti környeze t adottságait. Ezt azonban alapos előkészítés, felmérés, környezeti hatásvizsgálat kell, hog y megelőzze, tehát mindenképp kormányzati részvételt kíván, mindenekel őtt a környezetvédelmi tárca aktív részvételét, de egy ilyen munkában részt kell kapnia a z ombudsmannak és a civil környezetvéd őknek is, miként nyilvánvalóan a termálví z hasznosításával foglalkozók szakmai, érdekvédelmi szervezeteinek is. Ennek során tisztázni kell például, hogy a Vgt. hatályos 15. (3) bekezdésében foglalt, 2004 januárja óta fennálló kötelezettség vonatkozik-e a már a kötelezettség hatálybalépését megel őzően, kizárólag energiahasznosítási céllal alapított termálvíz kivételekre is. Mindenesetre elgondolkodtató az NKP-II adata, miszerint 2003-ban az energetikai cél ú termálvízhasználók közül mindössze 5%-a sajtolta vissza a termálvizet, és az NKP-I I célkit űzése az volt, hogy ez az arány 2008-ra 10%-ra emelkedjen. Vajon mekkora most, 2009-ben visszatáplált termálvíz aránya? Vajon megfelel ő-e az engedélyezési rendszer, hatósági ellen őrzés és a bírságolási gyakorlat ez ügyben? 2 Nem lehet tárgya a Törvény visszaküldését indokoló levélnek, de meg kell jegyezni, hogy a vonatkoz ó kormányrendeletek több helyen ellentmondásosak, akár ha a Vgt.-vel, akár ha egymással vetjük össze őket. 3 A Törvény 2. -a, helyesen, épp egy ilyen ösztönz ő szabályt épít be a Vgt.-be. 6

7 7 Átfogó el őkészítő munka nélküli, ezekre és számos más kérdésre választ nem adó, ad ho c jellegű törvénymódosítás a tárgyban, amellyel a Törvény esetében szembe találjuk magunkat, véleményem szerint azon túl, hogy a módosítás iránya a fentebb kifejtette k szerint károsan hathat a föld alatti vízkészletekre és a felszíni vizek ökoszisztémájára csak tovább növeli az egyes vonatkozó jogszabályok közötti inkonzisztenciát. A kapkodást és a Törvény szakmai el őkészítetlenségét jól illusztrálja a levelem elején említet t jogtechnikai hiba is, valamint az, hogy a törvényjavaslatot az Országgy űlés Környezetvédelmi Bizottsága miután meghallgatott szakértőket is az ügyben általános vitára sem tartotta alkalmasnak. Ezek az indokok alapján úgy döntöttem, hogy a Törvényt nem írom alá, és az t megfontolásra visszaküldöm az Országgy űlésnek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvény 1. -át ne fogadja el, és mindaddig, amíg nem készít el ő a Kormány egy átfogó, hatásvizsgálatokkal alátámasztott, komplex szabályozást a termálvíz visszasajtolássa l kapcsolatban, tartsa fent a Vgt. 15. (3) bekezdésében foglalt általános kötelezettséget a z energetikai célú termálvízhasználat esetében. Budapest, július 1. Sólyom László 7