Fotók: Csorba Győző Könyvtár) - Hogyan lehet viszonyítani egymáshoz Madách Tragédiáját és Jankovics Marcell animációs filmjét?

Átírás

1 Martsa Piroska (képünkön) Jankovics Marcell: Az ember tragédiája című monumentális animációs filmjének mozdulattervezőjeként dolgozott két évtizeden keresztül. Az Országos Könyvtári Napok keretében Pécsett, a Csorba Győző Könyvtár Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárában tartott október 6-án előadást egy nagyon alapos, másfél órás előadást a Tragédiáról, és az egész filmet átszövő művészettörténeti utalásairól. Ennek kapcsán beszélgettünk az animációs szakemberrel. ( Fotók: Csorba Győző Könyvtár) - Hogyan lehet viszonyítani egymáshoz Madách Tragédiáját és Jankovics Marcell animációs filmjét? - Hozzátesz, illetve a kettő együtt egységet alkot. Szerencsére a rendező, Jankovics Marcell megtartotta az eredeti, majdnem teljes szöveget. Ezt egészíti ki a látvány, illetve az a gazdag művészettörténeti utalásrendszer, ami az animációs feldolgozás sajátja. Ezáltal a mű a mai nézőknek, olvasóknak, a mai fiataloknak sokkal könnyebben emészthető és felfogható. Nagyon sokat segít abban is, hogy elhelyezzük Az ember tragédiáját a kultúránkban. Persze vannak benne súlyos részek, amik engem is megviselnek, pedig már jó néhányszor láttam az egészet. - Miként épül fel Az ember tragédiája-előadás? 1 / 5

2 - Az elején egy kicsit a rajzfilmről beszélek: elmondom, hogyan kelti életre az agyunk és a szemünk az állóképeket, illetve hogy hogyan, milyen eszközök segítségével készültek a rajzfilmek. Ugyanis lassan ez is kultúrtörténeti emlék: ma már szinte mindent számítógéppel készítenek, de Az ember tragédiájának nagy része még a klasszikus módon készült. Ezek után rátérek az egyes színekre, kiemelten foglalkozom a történeti színekkel. Elmondom, milyen elemekkel gazdagította a rendező az alapművet. Ez egyébként középiskolai vagy egyetemi tananyagnak megfelelő ismeretanyag, azonban akinek alapvetően nem ez az érdeklődési köre, annak ezek a plusz jelentések nagyon izgalmasak és érdekesek lehetnek. - Emeljünk ki egy-két példát! - Az édenből való kiűzetés utáni jelenetben az altamirai barlangrajzok cellre, zsírkrétával megrajzolt figurái kelnek szó szerint életre, az egyiptomi színben úgy ábrázoltuk a karaktereket, mint az egyiptomi sírok falképein. Ádám Tutanhamon maszkját viseli, Lucifer Anubiszként jelenik meg. A fáraót a temetkezési helyeken felfedezett szobrok és kincsek veszik körül, amit a hátteres kollégák bravúros módon és minőségben festettek meg. A Démonkrácia című szín egy görög váza felületén játszódik, a filmben szereplő alakok múzeumi vázatöredékekről másolt figurák. És így tovább. Minden részben van valami, ami hiteles, ugyanakkor természetesen az egész film a művészi szabadság jegyében készült. Azonban a rendező ebből a szempontból is nagyon alapos volt. Nem kevert bele mindenféle szubjektív dolgot, megpróbálta a madáchi alapművet úgy kiegészíteni, hogy az nemzeti kinccsé váljon és tanítható is legyen. Én is erről írtam a szakdolgozatomat: hogyan lehet a rajzfilm segítségével könnyebben megértetni a középiskolásokkal a művet, illetve ajánlani tanároknak, mint oktatási segédanyagot. - Van erre valami módszer? - Tudom, hogy nagyon kevés órában lehet foglalkozni a művel az iskolában. Az lenne a legjobb megoldás, mint ahogy most én is előadom, hogy egy alkalmat rászánnak a tanárok és a diákok, ami után az elkezd érni az emberek fejében. A vizuális információ, ahogy említettem, sokkal jobban rögzül, mint a verbális. A gyerekeknek ad egy alapkultúrát az, hogy együtt látják a szöveget és a képet. Az más kérdés, hogy ma már nagyon nehéz a madáchi nyelvezetet megérteni. De ha valaki ráérez a nyelvezetére, akkor nagyon tudja szeretni és rendkívül hálás lesz Madáchnak, hogy ezeket a gondolatokat megírta és így írta meg. A reformkor idején nagyon szépen fogalmaztak, elég csak Madáchon kívül Aranyra, vagy Wesselényire gondolnunk. Úgy írnak, hogy olvasás közben zene, dallam is van a fejünkben. 2 / 5

3 - Az animáció készítése közben is egy ritmust, ha úgy tetszik zeneiséget kell követni. - Az animáció készítés egy szakma. Animátornak lenni kemény foglalatosság, mert alkalmazkodni kell egy másik ember stílusához. Egészen furcsa, és örömteli például az egyiptomi, görög vagy római stílushoz igazodni. Különösen nekem könnyű, mert restaurátor is vagyok, ami szintén az alkalmazkodásra épül. A zeneiség meg alapvetően bennem van, amit jól tudok alkalmazni a készítés során. Az animátorok megkapják a hanganyagot, amelyre a színészek előre felmondtak a szöveget, mi pedig ez alapján animálunk, azaz mozgatjuk a figurát, illetve a beszélő figura száját is. De mindig a rendező elvárásai alapján kell dolgoznunk. Szerencsére Jankovics Marcell elég alaposan le szokta írni, mit szeretne, hogy megvalósuljon a jelenetben. - Mi kell ahhoz, hogy valaki animátor legyen? - Az animációs készség fura dolog, azt hiszem, a gyerekkorból visszamaradt csökevény, amikor pl. mackóval játszunk és élőnek érezzük azt. Nálunk ez nem múlt el; van egy embertípus, aki így marad, és élőnek érzékeli az élettelen dolgokat is. Szerencsére ezeket az embereket a rajzfilm, mint szakma, fel tudja karolni, nem kényszerülünk matematikával foglalkozni A jelenet lejátszódik a fejünkben és le is tudjuk rajzolni. Kell hozzá egy kis rajzi képesség, meg rengeteg tanulás. - Mennyi idő alatt készült el egy-egy szín? 3 / 5

4 - Egy hónap alatt nagyjából egy percnyi filmet kellett teljesítenünk, amin rengeteget kell dolgozni. Lassan készült, mert Jankovics Marcell nagyon igényes, és rendkívül komplikált jeleneteket kellett megvalósítanunk. Utána is kellett nézni dolgoknak, átvenni az adott stílust, szóval kemény dió volt. Nem olyan egyszerű, mint egy hétköznapi, külföldi, vagy reklám megrendelésre készült, nyuszikás rajzfilmnél. De ettől volt nagyszerű. - Hogyan folyt a munka a nagy művel? - Majdnem kezdőként cseppentem bele a Tragédiába, bár egy-két filmben már dolgoztam előtte. Azért készült a film húsz éven keresztül, mert ahogy a stúdió pénzt tudott szerezni, olyan tempóban tudtunk mi is dolgozni egy-egy színen. Megcsinálhattuk volna rövidebb idő alatt is, csak nem volt rá pénz. Akkor volt a rendszerváltás és már nem adtak olyan könnyen támogatást, és a televízió sem rendelt annyi produkciót. Közben nekem is voltak más munkáim, Richly Zsolttal és Gémes Józseffel dolgoztam egyéb produkciókban. De amikor összejött egy újabb színre való munka és a forrás is került hozzá, Jankovics szólt nekem. Az Édenkert színt pedig szinte egyedül kellett elkésztenem. Marcell kezembe nyomta a képes forgatókönyvet és közölte: Piri, ezt te fogod megcsinálni!. Nagyon örültem és büszke voltam. - Ez miért történt így? - Akkor jöttek a mormonok Magyarországra, és a fél magyar rajzfilmes gárdát elvitték dolgozni egy másik filmbe, tízszeres fizetésért. Az egy nagyon feszült időszak volt. Ekkor mondta nekem Marcell, hogy te leszel ennek a résznek a rendezője, ami anyagilag nem kompenzált ugyan, de erkölcsileg mindenképpen. Azt a jól fizető, külföldi megrendelésre készült filmet idehaza szinte senki nem ismeri, de Az ember tragédiája a kultúrkincsünk része lett. 4 / 5

5 - Most is dolgozik valamin? - Igen, a magyar gyógyító igékből, asszonyi ráolvasásokból készít filmet Keresztes Dóra. Ez egy mesés, színes, egymásba átalakuló figurákkal teli animáció, miközben egy néni bár még a dialóg nincs készen mondja ezeket a rigmusokat, ráolvasásokat. Előtte pedig Richly Zsolt sorozatában, a Luther -ben dolgoztam. Szeretem az ilyen feladatokat! 5 / 5