Kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak

Átírás

1 Tanterv Szak Kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak Bevezetés Érvényes Elfogadva Határozat 2017/2018. tanévtől szeptember 1-től tanulmányaikat megkezdőkre vonatkozóan május 5-én 2016/2017. tanévi (V. 5.) 69. sz. határozat 2017/2018. tanévi (VI. 29.) 112. sz. határozat Szakfelelős Dékán Dr. Kolláth Katalin Gulyásné Dr. Csekő Katalin

2 Változások követése Bevezetés módja Hatály Sorszám Határozatszám Bekezdés Módosítás tartalma 2

3 A szak tartalma és követelményrendszere 1 A szak engedélyezése és akkreditációja A Kommunikáció és médiatudomány szak képesítési és kimeneti követelményeit 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet határozza meg 1. A szakot a Magyar Akkreditációs Bizottság 2006/2/IX/4/6 számú határozatában akkreditálta. 2 A képzés célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk bírtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. 3 Elsajátítandó szakmai kompetenciák A kommunikáció- és médiatudomány szakon végzett kommunikátor a) tudása Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik. Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat. Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait. Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról. Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit, Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit. b) képességei Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között. Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket. Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére. 1 Az eredeti szakindítás a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján történt. 3

4 Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját. Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására. A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni. c) attitűdje Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét. Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatottakkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás. Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni. Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken. Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt. d) autonómiája és felelőssége A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében. 4

5 Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását. Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően öszszetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét. Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban. Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. 4 A szak alapadatai Képzési idő: 6 félév A megszerzendő kreditek száma: 180 kredit Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat Szakképzettség: kommunikátor Szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication 5 A képzés szerkezete A képzés szerkezete kreditpontokban kifejezve, a képzési és kimeneti követelmények alapján: Szakterületek, ismeretkörök K KV KN V Össz. Kommunikációs és társadalomtudományi ismeretek Kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumok Speciális modulok Egyéb (szakmai gyakorlat, szakdolgozat) Összesen Rövidítések, illetve a tárgytípusok meghatározása: K Kötelező tárgyak. KV Kötelezően választandó tárgyak: egy meghatározott tárgycsoportból választandók. A specializációk tárgyai együttesen választandók, a specializáció felvételével. KN Kötelezően választandó szaknyelvi készségfejlesztő tárgyak. A diploma követelményeként előírt nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók a rendelkezésre álló szaknyelvi kurzusok közül választhatnak. Nyelvvizsgával rendelkező hallgatók idegen nyelvű szakmai tárgyakat vagy további üzleti idegen nyelvet vehetnek fel a kreditkeret terhére. V Szabadon választható tárgyak. A mintatantervben szereplő tárgyak mellett a hallgató az intézményben meghirdetett további tárgyakat is felveheti. 6 A szak specializációs lehetőségei Az alapszakon a hallgatók az alábbi, önálló szakképzettséget nem eredményező speciális modulok közül választhatnak: PR 5

6 Multikulturális kommunikáció Karriermenedzsment Nemzetközi üzleti kommunikáció Gazdasági újságírás Kommunikáció és gazdaság A modulok egyenként 12 kredit értékűek. Minden hallgatónak három modult kell felvennie. A speciális modulok választására a mintatanterv szerinti 3 félév lezárása után kerülhet sor. A modulokra az a hallgató jelentkezhet, aki a mintatanterv szerinti első három félév tárgyai közül legalább 45 kreditet teljesített. A választás során a hallgatónak preferenciasorrendet kell megjelölnie. A speciális modulokra történő besorolás a hallgatók kumulált kreditindexe alapján történik: az így képzett hallgatói rangsorban a legjobb eredménnyel rendelkező hallgatót az általa első három helyen megjelölt modulra sorolják be. Az eljárás hasonlóképpen folytatódik a rangsorban ezután következő hallgatókkal mindaddig, amíg valamelyik speciális modul létszámkerete be nem telik. A még sorban álló hallgatók ezután a további, még szabad helyekkel rendelkező modulokra kerülnek besorolásra. Az eljárás azonos elven zajlik az utolsó hallgató besorolásáig. A speciális modulok indítása minimumlétszámhoz kötött. A minimumlétszám el nem érése esetén az adott specializációra jelentkezett hallgatók a preferenciasorrendjükben soron következő modulokra kerülnek besorolásra. 7 Mobilitási ablak A szakon a nemzetközi hallgatói mobilitásra ajánlott félévek: 4. félév. Az 4. félévben a nemzetközi mobilitásban részt vevő hallgatók számára az ajánlott kreditek összegyűjtése az alábbiak szerint javasolt. Tárgynév/tárgycsoport Kredit Ekvivalencia Kötelezően választandó szakmai 6 bármely legalább 5 ECTS kreditértékben ismeretek Szabadon választható 9 bármely legalább 7 ECTS kreditértékben Speciális modulok tárgyai 12 tanulmányi rendszerben rögzített ekvivalencia vagy a választott modulok tárgyainak megfelelő ismereteket magukba foglaló tantárgyak 10 ECTS kreditértékben 8 Szakmai gyakorlat Az intézményen kívül kötelezően teljesítendő szakmai gyakorlat az oklevél megszerzésének feltétele. A szakmai gyakorlat követelményei a kommunikáció különböző színterein működő intézményekben eltöltött összefüggő gyakorlat. A szakmai gyakorlat három hét időtartamú (nappali tagozaton 120 óra, részidős képzésben 80 óra). A szakmai gyakorlat elismerését munkatapasztalat alapján lehet kérvényezni. A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény valamely kommunikációval foglalkozó egységénél is elvégezhető. A szakmai gyakorlat megkezdésének feltétele 143 kredit teljesítése. A szakmai gyakorlat szervezésért a hallgató felelős, illetve az intézményen belüli szakmai gyakorlat szervezésében a Kommunikáció tanszék segédkezik. A szakmai gyakorlatra való jelentkezést, a gyakorlat lebonyolítását és értékelését külön eljárásrend szabályozza. 6

7 9 Szakdolgozat követelményei A szakdolgozat olyan feladat, amelynek elvégzése során a hallgató bizonyítja, hogy képes: egy adott szakterületen végzett önálló szakirodalmi feltárásra, a szakirodalomban leírt eredmények dokumentálására, elemzésére értékelésére, a tanulmányai és a szakirodalomban megszerzett ismeretanyag birtokában o önálló kutatási tevékenység elvégzésére és/vagy o kreativitást megkövetelő feladat önálló elvégzésére, a szakirodalmi és saját kutatási tapasztalatok alapján tanulmányaira támaszkodva értékelő tanulmány készítésére, megvédésére. Szakdolgozat követelményrendszerét és a teljesítés feltételeit külön eljárásrend/szabályzat tartalmazza. 10 A képzés lezárásának feltételei A végbizonyítvány kiadásának feltételei: a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tárgyakból legalább 159 kredit teljesítése a tantervi szabályok szerint; kritériumkövetelmények teljesítése (aláírás megszerzése Testnevelés 1 és 2 tárgyakból); a szakmai gyakorlat teljesítése (10 kredit); szakdolgozati konzultációk teljesítése (11 kredit). A záróvizsgára bocsátás feltételei: a végbizonyítvány megszerzése; két bíráló által külön-külön legalább elégségesre értékelt szakdolgozat. 11 Záróvizsga követelményei A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak tanúságot kell tennie arról, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga két részből áll. Szakdolgozat megvédése, amely magában foglalja az eredmények bemutatását és az arra épülő szakmai vitát. A bírálók által ajánlott osztályzatok és a védés alapján a bizottság egy érdemjeggyel értékeli a hallgató dolgozatát. Komplex szóbeli vizsga, amely átfogóan értékeli a hallgató szakmai tudását és annak alkalmazási képességét. A vizsga témaköreit és a vizsgára való felkészüléshez szükséges tudnivalókat a szakfelelős a félév elején közzéteszi. A szakdolgozat vagy a komplex szóbeli vizsga elégtelen minősítése esetén a záróvizsga sikertelennek tekintendő, azt az intézményi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően meg kell ismételni. A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: ZZZZ = ZZZZ + SSSSSS 2 ahol ZE a záróvizsga összesített eredménye 7

8 ZV SzD a záróvizsgán teljesített komplex szóbeli vizsga eredménye szakdolgozatra megállapított érdemjegy 12 Oklevél kiadásának feltétele Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges. 13 Oklevél minősítése Az oklevél minősítésének kiszámítási módja: OOOO = TTÁ + ZZZZ 2 ahol OM az oklevél minősítése TÁ a kötelező és kötelezően választandó tárgyak összesített átlageredménye (kreditpontokkal súlyozva) ZE a záróvizsga eredménye Az oklevél minősítése: Kiváló (5) ha OM = 5,00 Jeles (5) ha 4,51 OM < 5,00 Jó (4) ha 3,51 OM 4,50 Közepes (3) ha 2,51 OM 3,50 Elégséges (2) ha 2,00 OM 2,50 14 A szak speciális követelményei 14.1 Nem magyar nyelven folytatott képzés A évi CCIV. törvény 51. (2) bekezdés alapján az idegen nyelven folytatott képzésen az oklevél kiadásának nem követelménye a 11. pontban meghatározott nyelvvizsgák megszerzése. A 137/2008 (V. 16.) kormányrendelet 14. (6) bekezdés értelmében az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A hivatkozott jogszabály értelmében az oklevél egyenértékű a nyelvvizsgával, erről a BGE külön bizonyítványt nem adhat ki. A BGE abban az esetben ismeri el idegen nyelven folytatott képzésnek a hallgató tanulmányait, ha idegen nyelven teljesít legalább 162 kreditet, ebből legalább 144 kreditet az adott képzés nyelvén Levelező munkarendben folytatott képzés Levelező munkarendű képzésen az alábbi különbségekkel érvényes a tanterv: A Testnevelés 1 (TEES1BA00) és Testnevelés 2 (TEES2BA00) tárgyak teljesítése nem része a követelményrendszernek. A Szakmai gyakorlat (SZGY0BA20) teljesítése helyett elismertethető a foglalkoztatás során szerzett munkatapasztalat (a szakmai gyakorlat eljárásrendje szerint). 8

9 15 Mintatantervek Munkarend Nyelv Azonosító Melléklet nappali magyar BNMTHK 1. melléklet levelező magyar BLMTHK 2. melléklet nappali angol BNMTEK 3. melléklet levelező angol BLMTEK 4. melléklet 9