BUDAPESTI ZSIDÓ HITKÖZSÉG BENJÁMIN ÓVODA-BÖLCSŐDE KÖZÖS INTÉZMÉNY. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: től

Átírás

1 BUDAPESTI ZSIDÓ HITKÖZSÉG BENJÁMIN ÓVODA-BÖLCSŐDE KÖZÖS INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: től SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉS Általános rendelkezések A Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodájának és Bölcsődéjének működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezető felelős, az elfogadáskor a jogszabályban

2 meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a nevelőtestület, a nem pedagógus dolgozók közössége, és a szülők óvodai szervezete. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az Óvoda- Bölcsőde Közös Intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek tevékenysége - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát meghatározó jogszabályok 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) /2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 3. Az államháztartásról szóló CXCV. törvény 4. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet (a továbbiakban: R.) 5. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény /2013. VIII.30. Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 8. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet 9. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 10. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM - rendelet

3 11. A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által kidolgozott - Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjával (a dokumentumban foglaltak betartását a 15/1998. (IV.30.) NM 40. (5) bekezdése szabályozza) 12. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelettel 13. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 14. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.15.) kormányrendelettel A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az Intézménybe járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselőire, azok közösségére a nevelőtestületre a nevelőmunkát segítő dolgozókra egyéb munkakörben dolgozókra Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi gyermekére, alkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése Az SZMSZ a nevelőtestület által elfogadott, a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

4 Módosítására sor kerül a magasabb jogszabályok illetve a működés feltételeinek változásakor, illetve ha az arra jogosult (nevelőtestület) erre javaslatot tesz. Az Intézmény működésének általános szabályai Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége, besorolása: Intézmény neve: Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvoda és Bölcsőde Székhelye: 1142 Budapest, Ungvár u. 12. Intézmény fenntartója: Budapesti Zsidó Hitközség Székhelye: 1075 Budapest, Síp u. 12. Többcélú, közös igazgatású közoktatási és gyermekjóléti intézmény (óvoda és bölcsőde) Gazdálkodási jogköre: az Intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Költségvetése a teljes intézményi működési és beszerzési költségvetési előirányzatot tartalmazza. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik. Intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása alkalmazotti jogviszony keretében történik. Intézmény alaptevékenysége: Az Alapító okiratban foglaltak szerint A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak hatálya, betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában.

5 Az intézmény munkarendje: (1) Az intézmény hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel, egész évben a vallási ünnepeket és a nyári szünet kivételével folyamatosan működik. (2) A nyitvatartási idő: hétfőtől csütörtökig 7:00 órától 17:00 óráig, pénteken 7:00 órától 14:30 óráig (3) A gyermekeket 7:00 órától óvodapedagógusok fogadják, felügyeletükről 17:00 óráig gondoskodnak. Nyári zárás (1) Az intézmény üzemeltetése az Intézmény vezetése által meghatározott nyári zárvatatás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítása (2) Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb március 31-ig a szülőket tájékoztatni kell. A LÉTESÍTMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE (1) Az intézmény nyitvatartási idején belül az intézménybe járó gyermekek hozzátartozói, a külön foglalkozást tartó kollegák a főiskolai képzésben (ORZSE) résztvevő tanárok és hallgatókon kívül csak a vezető tudtával és engedélyével tartózkodhat bárki is az intézmény területén. (2) Az intézmény területére és helyiségeibe a jelen (1) pontban írt eseteken túl az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, ill. tartózkodhatnak ott.

6 (3) Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetmegelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák, melynek szülők általi megismertetéséről az Intézmény gondoskodik. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény külső képviseletét (sajtó, fenntartó előtt, stb.) csak az intézmény vezetője, vagy az általa írásban megbízott intézményi dolgozó láthatja el. A vezetők benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási ideje alatt reggel 7 és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek az intézményben kell tartózkodnia. A PEDAGÓGIAI ÉS GONDOZÓI MUNKA ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés (1) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai és az ezzel összefüggő tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken lehet és szükséges erősíteni a pedagógus, kisgyermeknevelő munkáját, mely területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. (2) A pedagógiai és gondozói munka ellenőrzés ütemtervét az intézményvezető készíti el.

7 (3) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Belső értékelés (1) Az év során az intézményvezető valamennyi pedagógus, kisgyermeknevelő és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkáját folyamatosan értékeli. (2) Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal, kisgyermeknevelővel ismertetni kell az érintett szervezeti egység vezetőjének jelenlétében. (3) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli -, írásbeli beszámoltatás, - foglalkozás, látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A nevelési évet záró értekezleten értékeli az intézményvezető a pedagógiai és gondozói munka belső ellenőrzésének eredményeit, tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvoda Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készítette el pedagógiai programját, mely tartalmazza:

8 az óvoda pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit, azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, és a tehetséggondozást a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az éves munkaterv tartalmazza. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait minden év szeptember 15-ig az előző tanévre vonatkozóan értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A pedagógiai munka ellenőrzésének tapasztalatait, a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten kell az intézményvezetőnek ismertetni. Erről jegyzőkönyv készül. A Bölcsőde a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Módszertani levél 2012.) alapján készítette el szakmai programját, mely tartalmazza: a nevelés gondozás alapelveit a bölcsődei nevelés gondozás feladatait a bölcsődei élet megszervezésének elveit a bölcsődei nevelés gondozás főbb helyzeteit (gondozás, játék, mondóka, ének, vers, mese, alkotói tevékenység, mozgás, tanulás )

9 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA A nevelőtestület hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről szerint, valamint az 1997.évi XXXI. tv.-ben is, (1994.I.30.) NM. rendeletében meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az Intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelési munkát közvetlenül segítő alkalmazottja. (2) A nevelőtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. (3) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - dönt az SZ.M.SZ módosításának elfogadásáról, pedagógiai program elfogadása, ill. jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - az intézmény éves munkatervének elkészítése, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró nevelő kiválasztása, - a házirend elfogadása,

10 - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Dajkák Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (1) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a Köznevelési törvényből, az EMMI által kiadott rendeletekből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. (2) Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal, kisgyermeknevelőkkel rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, illetőleg az Intézmény látogatása kapcsán. A technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetői feladatában az intézményvezető - helyettes segíti. Intézményvezető (1) Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért és a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, tehetséggondozásért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

11 (3) kizárólagos jogkörébe tartozik: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása a kötelezettségvállalás, a kiadmányozás (aláírás), a fenntartó előtti képviselet; (4) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - Intézményi és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos feladatokért, az intézmény ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adat továbbításának szabályosságáért (4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő gazdasági vezető, valamint Az intézményvezető helyettesítésének rendje (1) Akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az intézményvezető - helyettes látja el, az azonnali döntést igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

12 (2) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik Az intézményvezető - helyettes (1) vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az Intézményben a vezető helyettesítését. A helyettesi során csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, illetve amire a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott. (2) Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - felel az Intézmény szakmai munkájának ellenőrzéséért, - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről. (3) Részletes feladatit a munkaköri leírás határozza meg. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (1) Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

13 (2) Indokolt esetben a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel, kisgyermeknevelővel, (3) A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme, ill. egyéb veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi az intézményvezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. (4) A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető eljárást indítson a rendszeres gyermekvédelmi szociális támogatás megállapítása, ennek birtokában az ingyenes étkeztetésre. VEZETŐK ÉS A SZMK KÖZÖTTI KAPCSOLAT FORMÁI A vezetők és az SZMK közötti kapcsolat (1) Az óvodai és a bölcsődei a csoport szülői önmaguk közül képviselőt választanak, akik képviselik a csoportok szülői közösségeinek érdekét, akik automatikusan tagjai lesznek az intézményi Szülői Munka Közösségnek. A szülői közösség tagjai közül vezetőt választ, aki él törvény adta képviseleti, véleményezési, egyetértési jogával. (2) Az SZMK vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő valamint a nevelők területét meghaladó ügyekben az intézmény vezető helyettes tartja a kapcsolatot. (3) Az intézményvezető az SZMK vezetőjét félévente tájékoztatja az Intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. (4) Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint ad tájékoztatást.

14 (5) Az óvodás, bölcsődés gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell Kapcsolattartás a nevelő testület és a szülők között Az intézmény vezetője és dolgozói előzetes egyeztetés alapján fogadóórákat tartanak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni. Ennek az eljárásrendjét az intézmény Panaszkezelési Szabályzat szabályozza. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Egyéb oktatási - pedagógiai intézményekkel való kapcsolattartás (1) Az iskolai életmódra felkészítő foglakozáson résztvevő gyermekek részére az intézmény iskolalátogatásokat- szervez a vezető által esetenként kiválasztott iskolában. (2) Az intézményvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel (Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézményével) Egyéb kapcsolatok (1) Az intézmény gyermekvédelmi felelőse közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a - Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgáltatásával, Gyámügyi Irodával, MAZS Alapítvánnyal - szoros kapcsolatot tart fenn, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. (2) Az intézményt a szakmai szervezetekben az Intézményvezető képviseli.

15 (3) Az egyház képviselőivel az Intézményvezető tart kapcsolatot. Nemzetközi kapcsolatok Az intézmény a nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. Az intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. Az intézmény és a szülők közötti kapcsolat (1) A szülők az óvodával és a bölcsődével való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott SZMK-n keresztül tartják. 2) a szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend szabályozza. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Feladatok Az intézményi megemlékezések, az egyházi, a nemzeti és egyéb Intézményi ünnepek megünneplésének időpontját az intézményvezetője határozza meg az éves munkatervben. Az ünnepek méltó megemlékezéséhez kapcsolódó feladatok elvégzésében az Intézmény valamennyi gyermeke, óvodapedagógusa, kisgyermeknevelője és dajkája részt vesz.

16 A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok (1) A- beiratkozás folyamatos az óvodai és a bölcsődei szervezeti egységbe. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kezdeményezheti. (2) A gyermek óvodába 3 éves korának betöltése után vehető fel, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb hét éves koráig - járhat. Hét éves kora után csak a szakértői bizottság javaslata után járhat az óvodába. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Egészségügyi vizsgálatok (1) Az intézményvezető kötelessége gondoskodni a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. (2) Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó védőnő látja el. (3) A fenntartó által biztosított feltételek mellett az Intézményben évente egy alkalommal fogorvosi szűrés, valamint belgyógyászati vizsgálat (szemészeti, ortopédiai és hallásvizsgálat) történik. (4) Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülőt azonnal a csoportos óvónő, vagy kisgyermekgondozó értesíteni köteles.

17 (5) Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Különös tekintettel: - fertőtlenítés, - takarítás, - mosogatás, - ételminta vétel, stb. (6) Az intézmény konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. (7) Az intézmény egész területén tilos dohányozni. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai Az intézmény vezetője és az intézmény dolgozói felelősek a biztonságos, balesetmentes intézményi környezet kialakításáért, biztosításáért. Az intézmény épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás-, és játékigényük. Az intézmény tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az intézmény dolgozóinak is. Az intézmény alkalmazottai a személyre szóló munkaköri leírásukban meghatározott munkaköri feladataiknak megfelelően és a nevelési év kezdetén a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretében elsajátított ismereteiknek alkalmazásával kötelesek munkájukat végezni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az önmegára és másokra veszélyes, valamint az elvárható magatartásformákat a nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek

18 megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát írásban dokumentálni kell a csoportnaplóban. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Minden óvodapedagógusnak és kisgyermeknevelőnek kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel -, séták előtt, a kirándulások előtt az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy nevelőt és egy dajkát kell biztosítani. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata) A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus és kisgyermeknevelő felügyelete mellett használhatják. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok, dokumentáció: Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó dolgozó kötelessége az elsősegélynyújtás. A gyermekbalesetek jelentési kötelezettségi alapja: nyilvántartás "Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről" A balesetről és a kezelés tényéről, annak esetleges helyéről az intézményi személyzetnek haladéktalanul értesítenie kell a szülőt. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, ( melynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézmény őrzi meg.

19 Jelentősebb testi sérülés /fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb./ esetén mentőt kell hívni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, faxon vagy személyesen - azonnal bel kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a Kormányhivatalnak, az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését illetve jelentős mértékű károsodását, súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése: A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek, helyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, a többszöri levegőcserét lehetővé teszik. Az átlagos hőmérséklet Celsius-fok, elengedhetetlen a párologtatás. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztán tarthatók, gyermekek számára is könnyen mozgathatók.

20 A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodik, szappan, körömkefe, kéztörlő, WC-papír mindig rendelkezésre áll. Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. Az egészség védelmében fontos a homokozó homokjának évenkénti cseréje, hetenkénti lazítása, locsolása. AZ INTÉZMÉNY VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSAI Biztonsági feltételek (1) Az intézményvezetőnek és a nevelőknek gondoskodniuk kell a rábízott gyermekek felügyeletéről és a nevelés-oktatás biztonságos feltételeinek megteremtéséről. (2) A gyermekek testi és egészségük védelmére vonatkozó előírásokat, ill. veszélyforrásokat és magatartásformákat az tevékenységek és kirándulások során életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően kell ismertetnie a csoportos óvónőnek és a kisgyermeknevelőnek. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplókban, a nevelési tervben kell dokumentálni. (3) Az Intézményen kívül szervezett programok idején az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő kötelessége a gyermekek felkészítése a veszélyforrásokra, az elvárható magatartási formák betartására. A vezető kötelessége ezt ellenőrizni. (4) Az intézmény csak megfelelő jellel ellátott játékokat szerezhet be. A játékot használó nevelő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, használati utasítást gondosan elolvasni, és a játékszert a szerint alkalmazni. Az intézményi teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén

21 (1) Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófák), bombariadó esetén a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a csoportos óvodapedagógus, kisgyermeknevelő és dajka vezetésével. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén, a helyettese vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt. (2) A tűzrendészeket és a rendőrséget, ill. szükség esetén a mentőket rendkívüli esemény bekövetkeztekor haladéktalanul értesíti az intézmény vezetője, vagy az Intézmény bármely dolgozója, aki telefon közelében tartózkodik. Az utóbbi esetben haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét e tényről. (3) Az intézményvezető a szomszédos Scheiber iskolával dolgozott ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő elhelyezéséről. (4) A rendkívüli esemény kapcsán az intézményvezető intézkedhet, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. (5) A rendkívüli eseményekről, ill. bombariadóról hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. (6) Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt azonnal a közvetlen felettesének jelenteni. Reklámtevékenység szabályai Az Intézményben tilos a reklámtevékenység. Ez alól kivétel a vezető által előzetesen egyeztetett, hozzájárulásával engedélyezett reklám, ha az a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal (korszerű táplálkozás, testedzés, stb.), a környezetvédelemmel (szelektív szemétgyűjtés, természetvédelem, stb.),a társadalmi, közéleti tevékenységgel (színház, kulturális eseményekkel) összefügg. Tájékoztatása nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

22 (1) A pedagógiai program, a bölcsődei szakmai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az óvoda honlapján, valamint előzetes egyeztetés után a vezetői irodában tekinthető meg. (2) Az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt személy minden év szeptemberében az összevont szülői értekezleten tájékoztatást ad a szülőknek a pedagógiai programról,a bölcsődei szakmai programról, SZMSZ-ről és a házirendről. (3) Minden év szeptemberében, beiratkozáskor a vezető a házirend és SZMSZ egy példányát átadja a szülőknek. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy az SZMSZ-t és házirendet megismerték, annak tartalmát magukra és gyermekükre nézve kötelező erejűnek tekintik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a napján tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, gondozónők, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók is elfogadták. ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. 2. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2017/2018-as nevelési évtől hatályos 3. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon tagjaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helyiségeit. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

23 5. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a hirdetőtáblán való kifüggesztésével, illetve a oldalon - tájékoztatni kell. 6. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. Budapest, szeptember 1. Rádainé Somosi Éva intézményvezető