POLGÁRI, GAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI KOLLÉGIUM. Hatályos, érdemi kollégiumi vélemények egységes szerkezetben

Átírás

1 POLGÁRI, GAZDASÁGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI KOLLÉGIUM Hatályos, érdemi kollégiumi vélemények egységes szerkezetben

2 1. 1/1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Amennyiben a perben a meghatalmazott ügyvéd helyett helyettes jár el, nem kell a helyettest megbízó írásbeli meghatalmazását megkövetelni a következő esetekben: - A helyettes azonos azzal az egyéni ügyvéddel, vagy annak az ügyvédi irodának a tagja, akit az eredeti meghatalmazáson helyettesként megneveztek, - A helyettes a megbízott ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyban álló ügyvédjelölt vagy alkalmazott ügyvéd. Minden egyéb esetben a megbízott ügyvéd helyetteseként eljáró ügyvéd vagy ügyvédjelölt a megbízott ügyvédtől származó írásos meghatalmazást köteles csatolni. Az ügyvédjelölt amennyiben helyettesként jár el a helyettesítéssel megbízott ügyvéd javára szóló meghatalmazást kell, hogy csatolja, és ügyvédjelölti igazolvánnyal igazolja a vele fennálló munkaviszonyát. Nem fogadható el az olyan meghatalmazás, amelyen helyettesként a megye összes ügyvédje vagy ügyvédi irodája megjelölés szerepel, mert ez ellentétben állónak látszik a fél érdekeivel (szabad ügyvédválasztás). [Pp. 66., 67., évi XI. tv. 23. (5) bekezdés]. 2. 2/1992. számú P. vélemény (Felülvizsgálva és fenntartva a 25/2013. (X.21.) P. véleménnyel) A pártfogó ügyvéd, ügygondnok, eseti gondnokként eljáró ügyvéd helyettest bízhat meg, ez esetben azonban a részéről adott külön meghatalmazás becsatolása szükséges. Az általános meghatalmazás esetén is lehetséges magában az általános meghatalmazásban helyettes megjelölése [Pp. 73. (4) bekezdés]. 3. 3/1992. számú P. vélemény (Felülvizsgálva és fenntartva a 25/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Az alapperben adott meghatalmazás hatálya kiterjed a perújítási eljárásra is. Ez a Pp. 70. (2) bekezdés azon szövegéből vezethető le, hogy a per vitelére adott meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre. A perújítási kérelem az alapperrel kapcsolatos nyilatkozatot tartalmaz. A megbízás azonban ettől eltérő tartalmú is lehet. Ha erre nem hivatkoznak, az alapperben adott meghatalmazást a perújítási ügyben is el kell fogadni. 4. 4/1992. számú P. vélemény (Felülvizsgálva és fenntartva a 25/2013. (X.21.) P. véleménnyel) A fél halála esetén a jogutódok képviseletét az elhunyt fél képviselője csak külön meghatalmazással láthatja el. Indokolás: A Ptk b./ pontja értelmében bármelyik fél halála a megbízás megszűntét is jelenti. Így határidő biztosításával az ügyfelet fel kell hívni arra, hogy más ügyvédet bízzon meg, amennyiben ez szándékában áll. Ez abban az esetben is áll, ha ügyvédi iroda tagjaként járt el az elhunyt ügyvéd. Az elhunyt ügyvéd helyébe tehát jogutódlással semmilyen képviselő nem léphet, az újonnan fellépő képviselő csak új meghatalmazás alapján járhat el. 5. 5/1992. számú P. vélemény (Felülvizsgálva és fenntartva a 25/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Az ügyvédi megbízás per közben történő megszűnése esetén is megítélhető ügyvédi munkadíj természetszerűleg mérlegeléssel megállapított arányos rész, azonban ez nem kötelező. A per közben történő ügyvédi megbízás megszűnése esetén megállapítandó

3 ügyvédi munkadíjat az eljárást befejező határozatban kell megállapítani. 6. 6/1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) 1. Amennyiben az ügyvéd készkiadásairól kimutatást csatol és a szükségeshez képest azok felmerültét igazolja, a bíróság a készkiadást a benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg. [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. (1) bekezdés]. 2. Ezen esetben is csak a célszerű és jóhiszemű pervitellel összefüggő költségek állapíthatók meg, figyelemmel a Pp. 75. (1) bekezdésében írtakra. 3. Az ügyvéd gépkocsi használati költsége a tárgyaláson való megjelenésre elszámolható a gépkocsi adatait figyelembe véve, az adott napra a NAV által megadott hatályos üzemanyagköltséggel. 7. 7/1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Nemperes eljárásban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (4) bekezdésében foglalt korlátok között erre irányuló kérelem nélkül is meg kell állapítani perköltségként ügyvédi munkadíjat a nyertes fél részére. 8. 8/1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Amennyiben két ellenérdekű fél támadja fellebbezéssel az elsőfokú ítéletet, akkor a fellebbezési eljárásban a pernyertes fél javára megállapítható perköltség szempontjából a perköltség alapjaként a teljes összes fellebbezési érték irányadó. Amennyiben ugyanazon jog (és ehhez kötődő perérték) több fél fellebbezésében is érintett (egyetemlegesség), a perérték egyszer számítható fel ügyvédi munkadíj alapjául. (Pl. a felperes a keresetnek való teljes helytadás iránt fellebbez, míg az alperes a kereset teljes elutasítása iránt, a fellebbezési értékek összeadandók és gyakorlatilag itt az elsőfokú perértékkel azonos összegű perérték lesz a másodfokú ügyvédi munkadíjak maximális mértékének kiszámításánál alapul vett perérték, változatlan kereset esetén.) [Pp. 78. (1) bekezdés, Pp. 25. (3) bekezdés] 9. 9/1992. számú P. vélemény Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (X.21.) P. vélemény /1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél pernyertessége esetén perköltségként a tárgyaláson való megjelenés költsége címén gépkocsihasználatot akkor számolhat el, ha a gépkocsihasználat a célszerű és jóhiszemű pervitel követelményeinek megfelel. Költségként igényt tarthat a jogi képviselő nélkül eljáró fél de a jogi képviselőjével eljáró fél is, ha a tárgyaláson megjelenik a keresetkiesés címén felmerülő költségére, abban az esetben is, ha szabadságot vesz ki. Amennyiben a keresetkiesés összegét igazolja, költségként az igazolt összeget kell megállapítani, ha nem igazolja, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján kell ezt megállapítani, vagy a megállapítást mellőzni kell [Pp. 75. (1) és (3) bekezdés] /1992. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 27/2013. (X.21.) P. véleménnyel) a.) Az eddig követett gyakorlatnak megfelelően az ítélet fejrészének tartalmaznia kell a felek képviselőjének nevét is. Az ügyvédi iroda feltüntetése mellett az ügyvédi iroda címét is meg kell jelölni, és az ügyvédi iroda megbízott ügyintézőjének nevét is külön meg kell jelölni. b.) Az ítélet indokolására tartozó kérdés az, hogy a megítélt perköltségből mely rész képezi az ügyvédi munkadíjat, és mely az egyéb

4 költségeket, illetékeket. A perköltség összetevőinek az ítélet indokolásában való részletezése helyett csupán a Pp. 78. (1) bekezdésére történő utalás csak a Pp (3) bekezdése szerint szerkesztett ítéleteknél elfogadható. Részleges pernyertesség esetén a Pp. 81. (1) bekezdésre utalás mellett is megkívánt az indokolásban megállapított perköltség részletezése és az is, hogy milyen arányú pernyertességhez igazodik és milyen perérték alapulvételével /1992. számú K. vélemény A méltányossági jogkörben hozott közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére (megváltoztatására) amennyiben az eljárási szabályokat betartották és a méltányossági jogkört nem visszaélésszerűen gyakorolták a bíróság felülvizsgálat során (jogszabálysértés hiányában) nincs lehetőség /1993. számú P. vélemény A házastársi vagyonközösség megszüntetési perben az ítélet rendelkező részében nem kell a teljes vagyonmérleget feltüntetni, csupán azokat a vagyontárgyakat, amelyek körében valamilyen teljesítési kötelezettséget ír elő, vagy amelynek jogi sorsát rendezi. Nem jogszabálysértő azonban, ha a rendelkező rész részletesebb, az összes vagyontárgyra kiterjedő rendelkezést és megállapítást tartalmaz (Pp ) /1993. számú P. vélemény: A házastársi közös vagyon megosztáskor fennálló OTP kölcsön (egyéb pénzintézeti) tartozásból az elszámolásnál (negatívumként) az ítélethozatalkor fennálló tőketartozás összegét kell figyelembe venni, a kamatokat nem. Ennek indoka, hogy a kamattartozás a kölcsönvett összeg használatának az ellenértéke. A kölcsön átvállalása után pedig a vagyonközösség megszűnte után a kölcsönnel terhelt vagyontárgyak kizárólagos tulajdonosa a kölcsön terheit is átvállalta [Csjt. 31. (2) bekezdés] /1993. P. vélemény 1. Az életközösség megszakításától az ítélethozatalig egyik fél által fizetett pénzintézeti kölcsön részleteinek elszámolása. 2. Az életközösség megszakítása után fennmaradó pénzintézeti kölcsön egyösszegű engedményes visszatérítésének elszámolása, ha a visszafizetést csak az egyik fél eszközölte. A kollégium azt a döntést hozta, hogy a ténylegesen befizetett összeget kell alapul venni, méltányosság alkalmazásával a befizetett törlesztőrészletek értékarányos, vagy attól eltérő felszorzására van lehetőség. A 2. ponttal kapcsolatban vélemény az, hogy a kölcsön visszafizetésével együtt járó kedvezmények a volt házastársakat közösen illetik meg. Így az egyik fél által egy összegben visszafizetett kedvezményes pénzintézeti kölcsön csak a másik félre eső arányos nem értékarányosan felszorzott részét követelheti. Ettől azonban különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni [Csjt. 31. (5) bekezdés] /1993. számú P. vélemény Ha a pénzintézet a közös tulajdon (vagyonközösség) megszüntetés módja tekintetében feltételt szab, vagy csak az általa megszabott módon járul hozzá a közös tulajdon (vagyonközösség) megszüntetéséhez, perben kell állnia és tűrésre kell kötelezni (Pp. 48., PK 10. állásfoglalás) /1993. számú P. vélemény A házastársi vagyonközösség megszüntetési perben, amennyiben a bíróság készpénzt számol el a vagyonközösség megszüntetése során, a készpénzt az elszámolásig használó fél a banki kamatnak megfelelő mértékű kamattal növelt értéken köteles a másik fél jutórészeként kiegyenlíteni. Ennek indoka, hogy a pénz használata egyik oldalon anyagi

5 előnnyel, a másik fél oldaláról hátránnyal jár, ami ugyanígy a közös vagyon eleme és az elszámolás során kiegyenlítendő. A készpénz fele jár elvileg a nem birtokló félnek, tehát a kamat is ez után ítélhető meg. Ez csak kérelemre történhet meg. [Csjt. 31. (5) bekezdés] 18. 6/1993. számú P. vélemény A lakásra fennálló vagyonközösség megszüntetése során egyidejű elbírálásnál a tulajdonjogért járó ellenérték elnyeli a lakáshasználati jog ellenértékét, azaz a lakáshasználat ellenértéke beszámítandó a tulajdoni hányad ellenértékébe. Ez a később történő közös tulajdon megszüntetésénél is irányadó mégis azzal, hogy az időközben kizárólagos használatra eső díj arányos része a méltányosság szabályai szerint a bentlakó fél terhére számolandó el [Csjt. 31/C. (4) bekezdés] /1993. számú P. vélemény A felek egyező előadása és kereseti kérelem esetén a lakáshasználati jog ellenértéke kiegyenlíthető egy nagyobb értékű közös vagyoni vagyontárgynak a lakásban maradó házasfélre jutó részével. Ez a felek jognyilatkozatához való kötöttsége szabályán alapul. Ebben az esetben a vagyontárgy a vagyonközösség köréből kiesik, és később sem lehet figyelembe venni. Csak az ellenérték mint használati jog ellenértékének a vagyonközösségi jutórészbe való beszámítására kerülhet sor. (Az ott alkalmazott módon.) [Pp. 3. (2) bekezdés] 20. 8/1993. számú P. vélemény A házassági vagyonjogi perben az ingatlan csak egy része a vagyonnak. A Legfelsőbb Bíróság PK 10. sz. állásfoglalása IV/g. pontja a perköltség viselés körében csak áttételesen alkalmazható. Nagyobb súlyt kell adni a perköltségfizetés megállapításánál a felek perbeni magatartásának és pernyertességpervesztesség szabályainak. Időközben a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK véleménye VIII/g. pontja a PK 10. vélemény IV/g. pontjával azonos módon foglalt állást [Pp. 81., 290. (4) bekezdés, PK 10. állásfoglalás, 1/2008. (V. 19.) PK vélemény VIII/g. pontja] /1993. számú P. vélemény A pénzintézeti kölcsönökkel kapcsolatos perek kamattal összefüggő vitás kérdései: 1. Amennyiben a tőketartozás visszafizetésének esedékessége 3 hónapnál előbb bekövetkezik, akkor a kamat is a tőkével egy időben, előbb mint 3 hónap esedékes. (A szerződések és a bank üzleti szabályzata 3 havonkénti zárlatot ír elő.) 2. Abban az esetben, ha akár szerződésből kifolyóan, akár a Ptk. rendelkezései értelmében a kamat a tőkénél előbb (3 havonként) esedékes a tőke esedékessége több, mint 3 hónap múlva vagy jóval később következik be, a bíróságnak a kamatot az ítélethozatalig el kell számolni, negyedévenkénti ütemezéssel és ha van szerződési háttere alapul szolgálhat a kamatos kamat megállapításának (tőkésedik) /1993. számú P. vélemény A bankkölcsön felmondása folytán pénzintézet által indított perben amennyiben a követelés a tőkére is és járulékaira is irányul a pertárgy értékének csak a tőke követelés tekintendő. Ha csak a járulékos kérdésekre indult a per, nyilvánvalóan a járulékos követelés összege az irányadó. A tőkébe a tőkésített ügyleti kamat is benn foglaltatik /1993. számú P. vélemény A nagykorú tanulmányait befejezett gyermek tartási igényének szüleivel szemben ha nem munkaképtelen beteg nincs jogszabályi alapja, akkor sem, ha rajta kívülálló okból nem tud kereső foglalkozást

6 folytatni (munkanélküli). Munkaképtelen beteg gyermek tartási igénye a Csjt. 60. (1) bekezdésén alapulhat /1993. számú P. vélemény A Ptk ban írt azon rendelkezés, amely szerint ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, részteljesítést elsősorban a költségre, aztán a kamatra, végül a főtartozásba kell elszámolni a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan a jogosultra nézve diszpozitív szabály. Neki joga van más elszámolást alkalmazni, elszámolhatja a főtartozásba a részteljesítést. Ha a végrehajtási kérelmet oly módon nyújtja be a végrehajtást kérő, hogy a főtartozásba számolja el az adós részteljesítését, a bíróságot nem terheli a kitanítási kötelezettség a Pp. 7. alapján (módosított szöveg), tehát nem kell írásban felhívni a végrehajtást kérőt a joggyakorlás módjára figyelmeztetve, egyrészt, mert diszpozitív szabály esetén az is helyes joggyakorlási mód, ahogy a kérelmet előterjesztette, de kérelméhez egyébként is kötve van a bíróság (Pp. 3. ). Ha egyáltalán nem nyilatkozik a teljesítés elszámolásának módjáról, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni erre nézve /1993. számú M. vélemény Az általános hatáskörű helyi bíróság a végrehajtási záradékkal való ellátás előtt bármilyen hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy a munkáltatói kártérítési határozat ellen keresetet nem terjesztettek elő. A munkaügyi bíróság által kiállított, fenti tartalmú irat egyik ilyen elfogadható módja az igazolásnak /1993. számú G. vélemény A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi XLIX. (Cstv.) tv. kimondottan a gazdálkodó szervezet vagyonáról rendelkezik. Ilyen körülmények között a gazdálkodó szervezet tagjainak, például a betéti társaság beltagjának, a közkereseti társaság tagjainak mögöttes felelőssége ezen eljárásban nem érvényesíthető. A hitelezők ezekkel a személyekkel szemben követeléseiket peres úton érvényesíthetik, a felszámoló a felszámolási eljárásban ilyen igényt nem érvényesíthet. (1991. évi XLIX. tv. 4., évi IV. tv. 88. (1) bek., 97., 108. (1), (3) bek.) /1993. számú G. vélemény A Cstv. 57. (2) bekezdésének f.) pontja értelmében az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek a felszámolási költségek között kell, hogy szerepeljenek. Ezek a költségek így a bérelt helység bére, a munkadíj, az energia és az ezzel kapcsolatos egyéb költségek az 57. (1) bekezdés a.) pontjába sorolandók /1993. számú G. vélemény A pótbefizetés elrendelése a korlátolt felelősségű társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolója a tagok részére pótbefizetési kötelezettséget nem írhat elő. (2006. évi IV. tv (1) bekezdés c.) pont) /1993. számú G. vélemény Az évi XLIX. tv. 33. (2) bekezdése alapján a bíróság kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégzésével felmerültek. Ebből következik, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőzően számviteli, nyilvántartási hiányosságok megszüntetése érdekében megbízott szakértő munkadíja és költségei nem a felszámolás körében elszámolandó költségek, hanem a

7 vezetőt terhelő kötelezettség /1993. számú G. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva a 6/2012. (XII.10.) G. véleménnyel) A Cstv. 62. (1) bekezdésből az állapítható meg, hogy az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel. Ugyanakkor az 57. (1) bekezdés c./ pontjában foglalt járadék jellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. (3) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát az állam felel. Abban az esetben tehát, ha a felszámolás keretében azt állapítják meg, hogy az adós vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő és a vagyontárgyak nem esnek a 4. (3) bekezdésében foglaltak alá, a felszámolási költséget nem fedezi senki /1993. számú G. vélemény A felszámoló által a vagyonérték megállapításához igénybe vett szakértő díja a vagyon értékesítésével kapcsolatos költségnek tekintendő és a Cstv. 57. (2) bekezdés c.) pontja alá esik, hiszen mind az adósnak, mind a hitelezőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a vagyontárgyak helyes értékét megállapítsák /1993. számú G. vélemény A Cstv. 31. a.) pontja alapján a felszámolás megkezdését megelőző nappal kell az éves beszámolóra, illetve az egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített beszámolót, vagy az egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása utáni zárómérleget készíteni. Nem sorolható a Cstv. 35. (1) bekezdésében foglalt tartozások közé a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet dolgozói részére nyújtott kamatmentes kölcsön, ha annak törlesztése a szerződés értelmében a felszámolás eljárás befejezésekor még nem fejeződik be. A dolgozók részére így nyújtott kölcsönt az adós követelései között kell nyilvántartani /1994. számú P. vélemény A fizetési meghagyás elleni ellentmondás folytán perré alakult ügyben kötelezetti (alperesi) oldalon az ellentmondással élő fél marad csupán, és amennyiben vele kapcsolatban marasztaló ítélet születik, annak rögzítenie kell, hogy ez a marasztalás egyetemleges a fizetési meghagyásban ellentmondással nem élő kötelezettekkel. Ez utóbbinak nyilvánvaló előfeltétele az, hogy ez az egyetemlegesség a tárgyalás alapján is megállapítható legyen. Az egységes pertársaságra utaló tényállások különösen: - a házastársi vagyonközösség körében kötött jogügyletek esetén az egyetemleges házastársak pertársasága, - egyéb vagyonközösségi perekben az egyetemleges kötelezettek szerepeltetése, - közös tulajdonú vagyontárggyal összefüggő követelések stb. A leggyakoribb esetek az egyetemlegesség körében a fizetési meghagyásos eljárásban a megye gyakorlatában a pénzintézetek, mint jogosultak által a kölcsönadóssal és kezesekkel szemben kibocsátott egyetemlegességi igényt tartalmazó fizetési meghagyás. Ez esetben a kollégium véleménye szerint az az eljárás helyes, amely az ellentmondás hatályát különválasztja, tehát a kölcsönadós ellentmondása nem hat ki a kezesre, illetőleg a kezes ellentmondása a főkötelezettre (egységes pertársak esetén kihat) /1994. számú P. vélemény a.) A gyermektartásdíj állam általi előlegezése elrendelése után a Vhr. 25. (1) bekezdése értelmében a kötelezettet az állam felé megtérítési kötelezettség terheli. Ennek behajtása végrehajtási eljárásban

8 történik, a bíróság által kiállított vh-lap és a BHG Vht. 23. (4) bekezdés alapján megküldött hátralék kimutatása alapján. Az adós kötelezett halála miatt a végrehajtó a végrehajtást foganatosító bírósághoz beterjeszti az iratokat, és jegyzőkönyvében utal arra, hogy ismeretei szerint nem folyt hagyatéki eljárás és hagyaték nincs. A bíróságnak a jogutódlás kérdésében kell határoznia az év LIII. tv. (Vht.) 39. (1) bekezdés értelmében, mégpedig szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után végzéssel. A meghallgatás és bizonyítás lehetősége olyan kötelezettséget ró a bíróságra, hogy a végrehajtó jelzését (miszerint nincs hagyaték) ne vegye döntése alapjául, hanem a saját peren kívüli eljárásában kísérelje meg felderíteni, hogy van-e olyan hagyaték, ami a végrehajtás alapjául szolgálhat. b.) Amennyiben van hagyaték, a bíróság a jogutódlást megállapító végzésében a jogutódok felsorolása mellett a Ptk (1) bekezdés és a Legfelsőbb Bíróság PK 192. sz. állásfoglalása értelmében felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyekkel és amelyek hasznaival a jogutód, mint örökös felelősséggel tartozik. c.) A jogutódlás szempontjából ugyanis az ilyen államnak járó gyermektartásdíj hagyatéki tartozásnak tekintendő [Ptk (1) bekezdés c./ pont]. d.) A jogutódlás akkor is bekövetkezik és megállapítandó, ha a kötelezett örökösei jogutódai azonosak (vagy azonos) az állam által előlegezett gyermektartásdíj jogosultjával. A Ptk nem alkalmazható, két okból: - a végrehajtási eljárásban a tartásdíj jogosultja nem a jogosult, hanem az állam, - e törvényhely szerződéses jogviszonyra alkalmazható csak. Így tehát nem lehet azt megállapítani, hogy megszűnik a végrehajtás azért, mert ugyanazon személy lesz a jogosult és a kötelezett. e.) Amennyiben a bíróság is megállapítja, hogy nincs hagyaték, a jogutódlást akkor is végzéssel meg kell állapítani. A jogutód felelősségének mértékét pedig a rendelkező részbe írt törvényi szöveggel kell megállapítani. Az örökös jogutód a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel. A végzés indokolásában kell kitérni arra, hogy a bíróság megállapítása szerint a végzés meghozatalának időpontjában nem volt hagyaték, azonban a későbbiekben kiderülhet, hogy maradt hagyaték az adós után, és ez esetben a végrehajtás csak korlátozott lehet. f.) Amennyiben a jogutódlás megállapítása csak ilyen elvi jellegű, a végrehajtás megszüntetésének nincs törvényi lehetősége, hanem a jogutódok ellen a végrehajtónak a bíróság által megküldött végzésben írt korlátok szem előtt tartásával meg kell kezdeni a végrehajtást, és ismét megállapítani, hogy végrehajtható vagyontárgy nincs, és a Vht. 52. a./ pontja alapján a végrehajtás szünetel. Ezt követően a végrehajtást csak a Vht. 54. szerint lehet folytatni, tehát ha hagyatékhoz tartozó vagyontárgy került elő, és ezt a BGH bejelenti a végrehajtónak. Így tehát ha a BGH nem él ilyen bejelentéssel, akkor a bíróság, illetőleg a BGH elhatározásától függ, hogy a végrehajtást folytatják-e /1994. számú M. vélemény a.) A munkavállaló igazolatlan mulasztása általában munkáltatói rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. Folyamatos munkavállalói igazolatlan távollét esetén a szubjektív rendkívüli felmondási határidő az utolsó igazolatlan távolmaradástól kezdődően számítandó. b.) Az alkoholos befolyásoltság állapotában való munkavégzés, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás általában megalapozza a munkáltatói rendkívüli felmondást. E felmondás jogellenessége csak kivételesen az eset összes körülményeinek, a kötelezettségszegés mértékének mérlegelése mellett állapítható meg /1994. számú M. vélemény a.) Ha a munkáltatói rendkívüli felmondás jogát testület gyakorolja, önmagában a

9 testületi határozatból ki kell tűnnie a rendkívüli felmondás lényegi indokainak. Ebben az esetben a munkavállaló részére kézbesített, írásba foglalt rendkívüli felmondás indoka nem térhet el alapjaiban a testületi határozatban foglaltaktól. b.) A munkáltatói rendkívüli felmondás joga a munkáltatói rendes felmondást követő felmondási (munkavégzés alóli felmentési) idő alatt is gyakorolható, amennyiben az Mt. 96. (1) bekezdésében írt feltételek fennállnak. c.) A munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében a munkáltatói rendkívüli felmondás a kötelességszegő cselekménynek a munkáltató tudomására jutásától számított 15 napon belül, avagy a büntető eljárás során hozott jogerős ítéletnek a munkáltató tudomására jutásától számított 15 napon belül is gyakorolható /1994. számú M. vélemény A munkaszerződés lényeges kikötéseinek a munkáltató egyoldalú, jogellenes intézkedésével való módosítása alapot adhat a munkavállalói rendkívüli felmondásra /1994. számú M. vélemény Az Mt. 96. (4) bekezdésében említett tudomásszerzés akkor valósul meg, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelességszegő munkavállalói magatartás kellő bizonyítékainak birtokába jutott. A munkaügyi perben a bíróság e tudomásszerzés időpontját függetlenül a munkáltató állításától az eset összes körülményei alapján, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére figyelemmel állapítja meg, és e megállapítástól függően minősítheti az előírt határidőn belül gyakoroltnak, avagy jogellenesnek a munkáltatói rendkívüli felmondást /1994. számú M. vélemény a.) A munkavállalói rendkívüli felmondást is indokolni kell. b.) A munkavállaló rendkívüli felmondása esetén a rendkívüli felmondás közlésével szűnik meg minden esetben a munkavállaló munkaviszonya /1994. számú M. vélemény Amennyiben a szövetkezet határozott idejű munkaviszonyban álló tisztségviselőjét a közgyűlés megbízása alól visszahívja, úgy a tisztségviselőnek a tisztség ellátására létrejött munkaviszonya (munkaviszony jellegű jogviszonya) is megszűnik a visszahívással. A visszahívást egyben rendkívüli felmondásként is kell kezelni, ha a visszahívásról rendelkező határozat indokolásából a közgyűlés ezen akarata tűnik ki, és a felmentő határozat megfelel a rendkívüli felmondás tartalmi követelményeinek. A visszahívott tisztségviselő a munkaviszony (munkaviszony jellegű jogviszony) megszűnése jogellenességének megállapítása iránti perben eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását nem kérheti. A fentiekben kifejtettek irányadók a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyának visszahívással való megszüntetésére is /1994. számú M. vélemény Ha a munkáltatónak az Mt a szerint keresettel támadható írásbeli intézkedése a jogorvoslati kioktatást nem tartalmazta, a munkavállaló jogorvoslati határidő mulasztása az elévülési időn belül nem merülhet fel /1994. számú M. vélemény A munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkáltatónak ha a rendkívüli felmondás jogszerűségét elismeri az Mt. 96. (7) bekezdése szerinti munkavállalói járandóságokat a munkavállaló részére meg kell fizetnie. Amennyiben a munkáltató a munkavállalói rendkívüli felmondást jogellenesnek tartja, ezt

10 a döntését haladéktalanul közölnie kell a munkavállalóval, kioktatva őt a jogérvényesítés rendjére. Ebben az esetben a munkavállalónak kell keresetet indítania az Mt. 96. (7) bekezdése alapján a részére járó munkáltatói járandóságok (tulajdonképpen előkérdésként a munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítása) iránt /1994. számú M. vélemény A munkaviszonynak a munkáltató által való rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkavállaló a munkaviszony megszüntetése folytán neki járó járandóságok (végkielégítés, munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkereset) iránt a munkaügyi általános elévülési időn belül indíthat keresetet /1994. számú M. vélemény Idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani azt a keresetlevelet, amely a munkáltató folyamatban lévő felszámolására tekintettel nem a munkáltató pénzbeli marasztalását, hanem csupán meghatározott jogcímeken és összegben a munkáltató fizetési kötelezettségének megállapítását kéri /1994. számú M. vélemény Az Mt (4) és (7) bekezdésében foglalt járandóságokra nem alkalmazható az Mt. 97. (2) bekezdése. Lévén, hogy a munkaviszony megszűnése amennyiben a munkavállaló munkakörébe való visszahelyezésére nem kerül sor az ítélet jogerőre emelkedésének napján következik be, a munkavállalót megillető végkielégítés, az Mt (4) bekezdése szerinti átalány kártérítés, valamint a felmentési időre járó átlagkereset után kamat jogszerűen nem igényelhető /1994. számú M. vélemény A munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránti perben a fellebbezési eljárásban megengedett, ha a munkavállaló az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatása helyett az eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzését és az Mt (4) bekezdése szerinti átlagkereset megfizetését kéri. A bíróságnak e munkavállalói, illetőleg a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzését kérő munkáltatói kérelemmel kapcsolatosan nincs kitanítási kötelezettsége /1994. számú G. vélemény A saját váltó kibocsátója a váltóbirtokossal szemben hivatkozhat olyan kifogásra, mely a vele szemben fellépő váltóbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul. Erre természetesen csak akkor van lehetőség, ha a perben más személy nem szerepel. A kifogás érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a közvetlen hitelezővel szemben a váltón alapuló keresettel megtámadott személy az alapjogviszonyból eredő kifogásait felhozza. A váltó privilegizált jellegéből adódóan ez a kifogásérvényesítési kör erősen korlátozott. Mivel a váltóeljárásra vonatkozó Pp. szabályok a gyors és rövid eljárást írják elő, ezekben az ügyekben csak olyan esetben érvényesíthető a kifogás, amennyiben ez bizonyítást nem igényel, a kifogás jogossága a rendelkezésre álló okiratokból is megállapítható. Az alapügyletből eredő igényeket amennyiben a váltóügyben ez az ismertetett okoknál fogva nem érvényesíthető külön perben lehet érvényesíteni. [1/1965. (I.24.) IM rendelet 17. ] /1994. számú G. vélemény Az 1/1965. (I.24.) IM rendelet 43. (2) bekezdésében említett kényszerfelszámolás megfelel az évi XLIX. törvényben szabályozott felszámolási eljárásnak. Az (1)

11 bekezdésben említett csőd pedig a magyar jog szerinti csődeljárásnak felel meg. Ha a váltó címzettje ellen csődeljárás vagy felszámolási eljárás indul, az óvás felvétele helyett, az IM rendelet 44. (7) bekezdése alapján az erről szóló hivatalos értesítést (bírósági határozatot) kell bemutatni az óvás felvétele helyett. Különbözik ettől az esettől az, amikor a címzett fizetéseit megszüntette. Ez esetben nem szükséges a csődeljárás megindítása, ilyenkor a váltót fizetés végett be kell mutatni és óvást kell felvenni /1995. számú P. vélemény A szerződésnek hibás teljesítése során a felperesi oldalról megjelölt többes megtámadási jogcím esetén a bíróság elsődlegesen a szerződés érvényessége vagy érvénytelensége felől dönt, majd amennyiben eldöntötte, hogy a szerződés érvényes, foglalkozik a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogcímen előterjesztett igénnyel. Indokolás: A hibás teljesítés jogintézménye az érvényes szerződések kapcsán merül fel, tehát amennyiben a szerződés érvénytelen, akkor a hibás teljesítés szóba sem kerülhet. Ha a jogosult a szerződésben meglévő hiányosságok miatt a szerződés érvénytelenségére is (feltűnő értékaránytalanság, megtévesztés, tévedés) hivatkozik, elsődlegesen ezt kell elbírálni, mert amennyiben a szerződés érvénytelensége megállapítható, a hibás teljesítésből származó igények amúgy is tárgytalanná válnak, és az eredeti állapot helyreállítása szükséges. Az érvénytelenséggel kapcsolatos igény alaptalansága esetén másodlagos igényként tekintendő a hibás teljesítésre való hivatkozás, és annak elbírálása ekkor válik lehetségessé és szükségessé. Az érvénytelenségi jogcímek között prioritást felállítani nem lehet, ez egyrészt a felperes nyilatkozatától is függ, másrészt a célszerűségi szempontok is meghatározhatják (Ptk. 234., 305. ). A semmisség azonban megelőzi a megtámadhatóságot /1995. számú P. vélemény (Felülvizsgálva és fenntartva a 25/2013. (X.21.) P. véleménnyel) Ha a fél által csatolt nyilatkozatok és igazolások tartalma, valamint jövedelmére vonatkozóan rendelkezésre álló más adat ellentétes a per egyéb adataival, pl. a per tárgyával, háztartás vitelével, környezettanulmánnyal, egyéb nyilatkozattal, önmagában azzal a körülménnyel, pl. gépkocsija van és azt rendszeresen használja, a bíróság levonja azt a következtetést, hogy a becsatolt igazolás nem alkalmas a fél kérelmében állítottak valódiságának igazolására, egyéb igazolást, bizonyítékot nem csatolt, így nem bizonyította a költségmentesség feltételeinek fennállását. Nyilatkozatában nem volt szavahihető. A jogszabály-módosítás folytán a csatolandó igazolás önadózó esetében szintén csak úgy értékelendő, mint a fél előadása, mert az adóhatóság azt csak adóellenőrzés esetén vonja revízió alá /1995. számú P. vélemény A megváltozott piaci értékviszonyok indokolttá teszik, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perekben az ingó vagyontárgyak értékének elszámolásánál a konkrét ügyben eljáró bíró a felek nyilatkozatát és a szakértői bizonyítás eredményét együtt mérlegelve az ítélethozatalkori és az életközösség megszakadáskori értékeket is szem előtt tartva hozza meg a döntését. Nem tartható a szakirodalomban és több eseti döntésben is közzétett az az általános bírói gyakorlat, hogy az ingóságokat általában az életközösség megszakításkori értéken kell a vagyonmérlegbe állítani. [Erre a Csjt. 31. (5) bekezdés ún. méltányossági szabálya ad lehetőséget.] 52. 4/1995. számú P. vélemény A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó évi LXXVIII.

12 tv. (Lt.) 6. (2) bekezdés második mondatában írt határidő átmeneti rendelkezést tartalmaz. A felek közötti jogvita rendezéséig ideiglenes jelleggel szabályozza azt a kérdést, hogy a bérlő addig is milyen bért köteles fizetni. A törvény szövege szerint: ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni; annak megállapítását a bírósától kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakbért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Nem lehet úgy értelmezni ezt a jogszabályhelyet, hogy a bíróság jogerős határozatától lehet módosított lakbérfizetési kötelezettséget megállapítani, és addig a régi bér az irányadó. A lakbér-módosításra mód van attól az időponttól, hogy a bérbeadó ezzel az igénnyel a bérlő felé fellépett. A lakbér megállapításra mód van mind a jogszabály által rögzített bér, mind a szabad megállapodás tárgyát képező bér esetén. Ilyenkor a bérleti szerződést módosítja a bíróság. (Ptk évi LXXVIII. tv. 6. ) 53. 5/1995. számú K. vélemény Ha az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, illetve megszűnésének bejegyzése alapjául szolgáló okirat kizárólag az okirat vizsgálata alapján az ingatlan-nyilvántartási, valamint polgári anyagi jogi alaki és tartalmi követelményeknek megfelel, a földhivatalnak további polgári anyagi jogi kérdések (pl. szerződéskötés körülményei, birtokba lépés stb.) vizsgálatára nincs törvényes lehetősége /1995. számú K. vélemény Ingatlan többszöri eladása esetén a földhivatal a rangsor elve alapján köteles eljárni. Ebben az esetben a földhivatal nem jogosult a Ptk (4) bekezdésében írt feltételek vizsgálatára. A polgári anyagi jogi értelemben vett az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől független tulajdonszerzés polgári perre tartozó kérdés /1995. számú K. vélemény Amennyiben az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratban a felek feltételhez kötötték, a változás kivéve, ha ahhoz valamennyi érdekelt fél hozzájárult csak a feltétel beálltának okirattal való bizonyítása esetén vezethető át az ingatlannyilvántartáson. A földhivatal nem folytathat le bizonyítást a feltétel bekövetkeztének tisztázása végett /1995. számú K. vélemény a.) Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésnek ahhoz, hogy annak alapján a tulajdonjog változás bejegyezhető legyen tartalmilag meg kell felelnie a polgári anyagi jogi (a Legfelsőbb Bíróság XXV. Polgári Elvi Döntése I. pontjában részletezett) tartalmi követelményeknek. b.) A többi okiratba foglalt adásvételi szerződés megkötését célzó nyilatkozatoknak egyenként is meg kell felelni az ingatlannyilvántartási eljárási, illetőleg polgári anyagi jogi követelményeknek ahhoz, hogy a tulajdonjog változás bejegyzésének alapjául szolgáljanak /1995. számú K. vélemény Elővásárlási joggal terhelt ingatlan adásvétele esetén amennyiben a vevő nem az elővásárlási jog jogosultja a földhivatal a 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 75. (2) bekezdése szerinti esetben köteles vizsgálni az elővásárlási jog jogosultjának címzett felszólítás közlésének megtörténtét, továbbá azt a tényt, hogy a kapott vételi ajánlatot teljes terjedelmében közölték-e az elővásárlási jog jogosultjával. Vizsgálandó az is, hogy a felszólításban megszabott határidő letelt-e. A felszólításban foglalt határidő megfelelőségének vizsgálatára ugyanakkor a

13 földhivatal nem jogosult /1995. számú K. vélemény A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak csak a keresetben felhozott szabálysértéseket kell vizsgálnia. (A bírósági felülvizsgálat tehát nem azonos a közigazgatási fellebbezési eljárásban előírt korlátozás nélküli felülvizsgálattal.) A felperesnek keresetében a sérelmezett jogszabálysértést kifejezetten azonban nem feltétlenül jogszabályhelyre hivatkozással meg kell jelölnie. Amennyiben a keresetből a sérelmezett jogszabálysértés nem tűnik ki, a bíróság a keresetlevelet a nem jogi képviselő által képviselt félnek a hiány pótlása végett visszaadja [Pp. 95. (1) bekezdés], illetve a jogi képviselő által benyújtott ilyen keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja [Pp (1) bekezdés i./ pontja]. Ha a fél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, vagy keresetlevelét ismételten hiányosan adja be, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül való elutasításának van helye [Pp (1) bekezdés j./ pontja] /1995. számú K. vélemény A közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelező bírósági ítélet folytán hozott újabb közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a korábbi ítélet iránymutatásának megfelelő döntést (feltéve, hogy időközben nem volt ténybeli változás vagy alkalmazandó jogszabály változás) a bíróságnak jogszerűnek kell tekintenie /1995. számú G. vélemény Ha végelszámoló azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, kérnie kell a felszámolási eljárás lefolytatását. (2006. évi V. tv (1) bek.) A végelszámoló akkor sem kérheti egyszerűsített felszámolási eljárás lefolytatását, ha azt állapítja meg, hogy a végelszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyona még a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő. A Cstv. 63/B. -a ugyanis úgy rendelkezik, hogy a felszámoló akkor kérheti a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezését, ha az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan. Ilyen kérelem előterjesztésére tehát csak a felszámoló jogosult /1995. számú G. vélemény Ha a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet végelszámolója, ha a Ctv (1) bekezdésére figyelemmel felszámolási eljárást kezdeményez, melynek során később a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők egyezséget kötnek, a végelszámolás folytatása érdekében nem szükséges a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének összehívása és a végelszámolás ismételt elhatározása. A felszámolási eljárást és a felszámoló törlését a Ctv. 26. (1) bekezdés b.) pontja és a (3) bekezdés alapján hivatalból jegyzi be a cégbíróság, a végelszámolással kapcsolatos adatok bejegyzését azonban az általános szabályok szerint a végelszámolónak kell kérnie /1996. számú P. vélemény A Vht. 19. (2) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint a kérelemtől eltérő végrehajtási lap kiállítása tárgyában hozott végzést az adósnak a végrehajtó útján kell kézbesíttetni, úgy értendő, hogy a végzést a bíróság közvetlenül küldi meg a végrehajtást kérőnek, míg az adós végzés példányát a végrehajtható okirattal (végrehajtási lappal) és a végzéssel együtt a végrehajtónak küldi meg, aki a továbbiakban a Vht. 36. (1) bekezdés szerint jár el, azaz a végrehajtó a végrehajtás foganatosításnak megkezdésekor a helyszínen

14 adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Ennek során adja át a bíróság végzését is. Az adós számára ekkor nyílik meg a fellebbezési határidő (a végrehajtást kérő számára a bírósági kézbesítéskor). A bíróságnak a Pp rendelkezései szerint (melyet a Vht szerint alkalmazni kell) bármelyik fél fellebbezését ki kell adni az ellenérdekű félnek észrevételezésre. Az adós részére a végrehajtást kérő fellebbezése ugyancsak a Vht. 36. (1) bekezdés szerinti kézbesítési módon végrehajtó útján adható ki. (Így előfordulhat az, hogy a végrehajtó gyakorlatilag a végrehajtható okiratot, az azt módosító eltérő kiállításról szóló végzést, valamint a végrehajtást kérő fellebbezését észrevételezésre egyszerre kézbesíti az adósnak, és egyúttal megkezdi a végrehajtási cselekményt is a helyszínen. Ugyanis a végrehajtást kérő már előbb kézhez kapta a végzést, tehát a fellebbezési határidő számára már megnyílt.) Kihangsúlyozandó, hogy ezen végzésnek a Vht. 36. (1) bekezdés szerinti kézbesítése azt jelenti, hogy az a végrehajtási cselekmény foganatosításával egyidejűleg történhet. Ekkor nem szenved ugyanis csorbát az az új törvényi rendelkezések által létrehozott elv, hogy a végrehajtó az adós előzetes értesítése nélkül jelenik meg az adós lakásán a helyszínen, itt átadja a végrehajtható okiratot az adósnak, és ha az nem teljesíti nyomban a kötelezettségét, a végrehajtó azonnal elvégzi a végrehajtási cselekményeket. Ez nem irányadó a Vht (1) bekezdésében szabályozott végrehajtható okiratokra /1996. számú P. vélemény (Felüvizsgálva és módosítva az 5/2013. (II.25.) P. véleménnyel) I. A közjegyző határozata ellen bejelentett fellebbezésben előterjesztett költségmentességi kérelem tárgyában a fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban kell dönteni, így tehát a közjegyző előtt előterjesztett kérelmet elbírálás nélkül a fellebbezéssel együtt fel kell terjeszteni a törvényszékhez, amely a költségmentesség engedélyezése iránti kérelem tárgyában dönt (Kmr. 4. b./ pontja). A feljegyzett illeték és költség megfizetéséről szóló rendelkezés, behajtás és ezeknek a feljegyzése, nyilvántartása a Kmr rendelkezései értelmében a bíróság feladatát képezi. II. A fenti eljárásban költségmentességben részesített fél helyett az állam által előlegezett esetleges költség, és az általa le nem rótt, de feljegyzett fellebbezési illeték viselésére a fellebbező fél adott esetben örökös ellenérdekű felét kell kötelezni. Ha ilyen ellenérdekű fél nincs, a nem fellebbező felet (örököst) az eset összes körülményei szem előtt tartásával lehet csak kötelezni az illeték és a feljegyzett költség fizetésére. Ha a körülmények nem indokolják a marasztalását, a költség az állam terhén marad. Amennyiben a törvényszék, mint másodfokú bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését hatályon kívül helyezi, a bírósági eljárásban felmerült költségek viseléséről is rendelkeznie kell, és nemcsak megállapításáról a Pp szerint alkalmazandó, a Pp (4) bekezdés értelmében. Az ezen hatályon kívül helyező végzésben hozott költségekről szóló rendelkezés a hatályon kívül helyezést követő eshetőleges újabb fellebbezési eljárásban nem bírálható felül. Indokolás: I. A Kmr pontja úgy fogalmaz, hogy közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban van mód a költségmentességre vonatkozó rendelkezések alkalmazására. Ebből következik, hogy a közjegyző elé terjesztett kérelmet elbírálás nélkül a fellebbezéssel együtt fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. Az ezzel ellentétes megoldás ugyanis azt eredményezné, hogy már a bírósági eljárást megelőző eljárásban döntöttek a költségmentesség tárgyában. Ez pedig nem felel

15 meg a törvény szövegének. E megoldás mellett szól az is, hogy a feljegyzett illeték és költség megfizetéséről szóló rendelkezés, behajtás, és ezeknek a feljegyzése, nyilvántartása is a bíróság feladata a Kmr értelmében. A közjegyző feladatköréből és jogállásából is az következik, hogy a bírósági eljárásra tartozó kérdésekben ne intézkedjen. II. Amennyiben a közjegyző végzése elleni fellebbezési eljárásban a bíróság előtt a fellebbező félnek ellenérdekű fele van, a Kmr. 13. (1) és (2) bekezdése, valamint a Pp. 78. és 81. rendelkezéseiből az következik, hogy a fellebbezés eredményességének függvényében az ellenérdekű felet kötelezni kell azon költségek viselésére, amelyeket az állam előlegezett (illeték és egyéb költség). Ebben a körben ellenérdekű félnek tekinthető minden olyan nem fellebbező fél, akire a fellebbezés eredményessége oly módon hat ki, hogy ezáltal előnytelenebb helyzetbe kerül, mint a fellebbezés elbírálása előtt volt. Amennyiben ilyen ellenérdekű fél nincs, de van nem fellebbező fél, az eljárás során tett nyilatkozatai és az eset összes körülményei alapján kell dönteni az állam által előlegezett költség és illeték viseléséről. Adott esetben az az állam terhén is maradhat, vagy egészben vagy részben áthárítható a nem fellebbező, de nem ellenérdekű félre, amennyiben az eljárásbeli magatartása ezt indokolja, vagy az eljárás az érdekében is állt. Természetesen, ha egy örökös van, és ő fellebbezett, és költségmentességben is részesült, az illeték és a költség nem hárítható át senkire, ez az állam terhén marad. III. Ezt az elvi véleményben kifejtett álláspontot a törvény hiányosságai indokolják, hiszen a közjegyző a bíróság által megállapított költségek viseléséről újabb, a hatályon kívül helyezési eljárásban nem rendelkezhet úgy, mintha ez az eljárás is bírósági eljárás lenne, ez adódik a közjegyző előtti eljárás jellegéből. Ezért a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg a költségek viseléséről (feljegyzett illeték és feljegyzett költség, ha ilyen van) a bíróságnak dönteni kell (természetszerűleg a költségmentességre vonatkozó eljárás keretében felmerült költségről lehet szó), és a behajtásról is intézkednie kell, mert ez utóbbit sem teheti meg az újabb eljárásban a közjegyző. Ilyen költségben való marasztalás esetén a II. pontban kifejtetteket kell szem előtt tartani /1996. számú K. vélemény Ha az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a kérelmező a kérelem hiányosságait felhívás ellenére nem pótolta, a Pp (1) bekezdés j./ pontjának alkalmazására utalva a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításának van helye. Az alapító okirat nem pótolható hiányossága, illetőleg jogszabályba ütköző volta esetén az alapítvány nyilvántartásba vételét meg kell tagadni. Ez esetben a végzés indokolásában a Pp. 74/A. (2) bekezdése a hivatkozandó jogszabály. (Emellett megjelölendők a Ptk. azon előírásai is, amelyek miatt az alapító okirat hiányos, vagy jogszabályba ütközik.) 65. 4/1996. számú K. vélemény Közérdekűnek tekinthető az az alapítvány is, amely egy személy érdekét, de társadalmi célt szolgál. (Pl. meghatározott személy gyógyulásának támogatására létrehozott alapítvány. Nem kizárt azonban ebben az esetben, hogy a bíróság megkövetelje a gyógyítás szükségességének igazolását.) Az alapítvány közérdekű céljának tartóssága relatíve értendő, és a célhoz viszonyítottan ítélendő meg, ezért az alapítvány rövidebb tartalmú határozott időre való létrehozása önmagában nem alapozza meg az alapítvány közérdekű céljának nem tartós volta megállapítását /1996. számú K. vélemény Az alapító okiratban több alapító esetén az alapítvány céljára az egyes alapítók által felajánlott vagyont is fel kell tüntetni. A vagyon formái lehetnek: pénz, egyéb ingóság, ingatlan, vagy vagyoni értékű jog. A nem pénzbeli vagyon esetében magában az alapító okiratban a vagyon értékét fel kell

16 tüntetni. A vagyon meglétét pénz esetében annak pénzintézeti elkülönített voltát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az alapítvány a célja eléréséhez szükséges megfelelő vagyonnal nem rendelkezik, úgy a bíróságnak meg kell jelölnie, hogy álláspontja szerint az alapítvány induló vagyonát mekkora értékre kell kiegészíteni, és e kiegészítésre felhívni a hiánypótlás során az alapítót (alapítókat). [A hiánypótlás a vagyon kiegészítése körében akként is teljesíthető, hogy az alapítványnak az eredetileg szándékoltnál több alapítója lesz. Vagylagosan a vagyon nem elégséges volta esetén a bíróság arra is felhívhatja az alapítót, hogy a célt, valamint a vagyon felhasználási módját (formáit) a vagyonnak megfelelő körre szűkítse le.] 67. 6/1996. számú K. vélemény a.) Az alapítvány célját a megvalósítandó feladatot, célkitűzést általánosságban, röviden összefoglalva, nyilvántartásba vételre alkalmas módon kell meghatározni. A célt el kell határolnia a vagyon felhasználási módjától. b.) Az alapító okiratban a vagyon felhasználási módja körében mindazon tevékenységeket fel kell sorolni, amelyekre az alapítvány vagyonát kizárólagosan a cél keretei között a kezelő szerv (szervezet) fordíthatja. A vagyon felhasználási módja körében szabályozandók mindazok a korlátozások, egyéb előírások, amelyeket az alapító a kezelő szerv (szervezet) részére megszab. A vagyon felhasználási módja körében szabályozhatók azok a módszerek is, amelyeket az alapító a vagyon felhasználásáról való rendelkezés során előír (pl. a pályázati elbírálás kötelezettsége). A vagyon felhasználási módjának szabályozása során kell felhatalmazást adni az alapító okiratnak az alapítvány vagyonának azon korlátozást figyelembe véve, hogy az alapítvány elsődlegesen vállalkozási tevékenység folytatására nem hozható létre vállalkozási tevékenység folytatására való esetleges felhasználására. Úgyszintén e körben szabályozandó az alapítvány vagyonának az alapítvány működési költségeire való felhasználási lehetősége (pl. költségtérítések, tiszteletdíjak). Az alapítvány induló vagyonának felhasználását nem lehet akként korlátozni, hogy a fennmaradó vagyon az alapítvány működésének megkezdéséhez ne legyen elegendő /1996. számú K. vélemény Az alapító által az alapító okiratban létrehozott alapítványi kezelő szervezet tagjait azonosítható módon meg kell nevezni. A kuratóriumban az alapítók többséget nem alkothatnak. (Az alapító okiratban a kuratórium határozatképességét és a döntéshozatal módját is ezen elvre figyelemmel kell szabályozni.) A bíróság ezen túlmenően a kuratórium függetlenségének megállapítása végett megkövetelheti, hogy az alapítók nyilatkozzanak a kuratórium tagjaival fennálló szervezeti vagy rokoni kapcsolatukról. Az alapító okiratban szabályozni kell a kuratórium megbízásának időtartamát. Erre vonatkozó szabályozás hiánya esetén a kuratóriumi tagok megbízása határozatlan időre szól. Az alapító új kuratóriumot (kuratóriumi tagot) a kuratóriumi tag lemondása, elhalálozása vagy megbízási időtartamának lejárta esetén jelölhet. Egyébként a kuratóriumi tag kijelölésének visszavonására csak a Ptk. 74/C. (6) bekezdésében írt esetben ha a kezelő szervezet tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti van törvényes lehetőség. A kezelő szervezet törvény szerinti (ügydöntő, ügyintéző, képviseleti) jogosultsága az alapító okiratban sem az alapítóra, sem más szervre nem ruházható át. (Nincs azonban akadálya annak, hogy az alapító több kezelő szervezetet hozzon létre, elhatárolva azok feladatkörét.) A kuratórium tagja kijelölésének alapítói

17 visszavonása estén azt a tényt, hogy a kezelő szervezet tevékenységével az alapítvány célját veszélyeztette, a bíróság pl. az ügyészség megkeresése útján tisztázhatja /1996. számú K. vélemény a.) Az alapító okiratban az alapítványt megszüntető feltételként csak konkrét, az alapítóktól vagy a kezelő szerv (szervezet) cselekményétől független olyan feltétel írható elő, amelynek beállta egyértelműen ellenőrizhető. A megszűnt alapítvány vagyonának hovafordításáról az alapító csak az alapító okiratban rendelkezhet. E jogát az alapító okiratban sem ruházhatja másra az alapító. Az alapító okiratban azonosítható módon kell megjelölni azt a természetes vagy jogi személyt, akit az alapítvány vagyona az alapítvány megszűnése esetén megillet. Ha az alapító a részesedést valamely feltételhez köti, e feltétel a bíróság által nem vehető figyelembe. Az alapítókra és a csatlakozókra legfeljebb az általuk, az alapítvány céljára felajánlott vagyon értékének megfelelő értékű vagyon szállhat vissza az alapító okirat rendelkezése alapján. Az alapító okiratban meghatározott cél megvalósulását, idő elteltét, feltétel bekövetkeztét a bíróság hivatalból nem vizsgálja. (E tényeket az alapító jelentheti be a bíróságnak, kérve az alapítványnak a nyilvántartásból való törlését.) A bíróság a cél megvalósulása vagy a feltétel bekövetkezte igazolására szólíthatja fel az alapítót. b.) Amennyiben több alapítvány alapítói új alapítvány létrehozása céljából az alapítványok egyesítését kérik, kérelmükhöz valamennyi érintett alapítvány alapítója által aláírt olyan új alapító okiratot kell csatolni, amely valamennyi érintett alapítvány célját tartalmazza. Az alapító okirat egyéb elemei tekintetében az alapítók a korábbi alapító okiratok tartalmától eltérhetnek. Alapítványnak másik alapítványhoz csatlakozása esetén mindkét alapítvány alapító okiratát akként kell módosítani, hogy az alapító okiratok tartalma az egyesítendő alapítványok céljainak egyesített felsorolása mellett azonos legyen /1996. számú K. vélemény a.) Az adóhiány megfizetésére kötelező adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a pertárgy értékének (az illetékalapnak) az országosan követett bírói gyakorlatnak megfelelően kizárólagosan az adóhiány összege tekintendő. Amennyiben a felperes csak az adóbírság jogalapját, mértékét, késedelmi pótlék fizetési kötelezettségét, illetőleg a mulasztási bírságot kéri felülvizsgálni, az illeték alapja az adóbírság, a késedelmi pótlék, illetve a mulasztási bírság összege. b.) Illetékkel, adójellegű kötelezettséggel kapcsolatos egyéb perekben az illeték alapjának megállapítása során az előző pontokban írt elvek alkalmazandók, azaz a főkötelezettség (kiszabott illeték, jövedéki bírság stb.) tekintendő a pertárgy értékének, az illeték alapjának. Ha azonban a felperes a főkötelezettséghez kapcsolódó jogkövetkezményt (késedelmi pótlékot stb.), vagy az önálló mulasztási bírság jellegű szankciót támadja kizárólagosan, a perérték az adott jogkövetkezmény keresettel támadott mértékéhez igazodik /1996. számú K. vélemény Amennyiben a közigazgatási perben (a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekre vonatkozó értelemszerű kivétellel) a felperes alperesként az elsőfokú közigazgatási szervet jelölte meg, a bíróságnak a keresetlevél megvizsgálása után tekintet nélkül arra, hogy a felperes jogi képviselővel vagy anélkül jár-e el fel kell hívni a felperest arra, hogy a másodfokú közigazgatási szervet állítsa perbe. Amennyiben ez megtörtént, a bíróságnak a Pp. 64. (2) bekezdése alapján anélkül, hogy a felperes ezt kérné el kell bocsátani a perből az elsőfokú közigazgatási szervet. Amennyien a felperes a másodfokú

18 közigazgatási szervet a bíróság felhívása ellenére nem vonta perbe, a keresetlevelet a Pp (1) bekezdés g./ pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania a bíróságnak. Ha a felperes mind az első-, mind a másodfokú közigazgatási szervet megjelöli keresetlevelében alperesként, az elsőfokú közigazgatási szervvel szemben a keresetlevelet a Pp (1) bekezdés g./ pontja alapján úgyszintén idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani /1996. számú K. vélemény a.) A közigazgatási perekben a Pp (2) bekezdésében írt keresetindítási határidő elmulasztása, s emiatt a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásáról nem beszélhetünk. Amennyiben a felperes a keresetindítási határidőt eredetileg elmulasztotta mivel már az eredeti időpontban sem volt szabályszerűen beadottnak tekinthető a kereset - a keresetlevélnek a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt való szabályszerű újbóli benyújtása nem a tárgyalás kitűzésére, hanem a keresetlevélnek ismételten a Pp h./ pontja alapján való, idézés kibocsátása nélküli elutasítására vezet. b.) A közigazgatási perekben a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása [Pp (1) bekezdés] szempontjából a Pp (1) bekezdés g./, i./ és j./ pontja tartalmaz a gyakorlatban is elképzelhetően érvényesülő előírást. Ennélfogva lehetséges, hogy: - a felperes a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt benyújtva keresetét perbe vonja azt a személyt (közigazgatási szervet), akinek perbenállása kötelező; - a jogi képviselő a Pp (1) bekezdés i./ pontja alapján elutasított keresetlevelet 30 napon belül ismételten benyújtsa; - a fél (a hiányok pótlásának elmaradása miatt) a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerűen újból benyújtsa a keresetlevelet. Ezekben az esetekben az újabb keresetlevelet az eredeti a Pp (2) bekezdésében írt 30 napos határidőn belül szabályszerűen beadottnak kell tekinteni, és a tárgyalás kitűzhető. c.) A Pp (1) bekezdésben foglalt a per megszüntetése esetén a keresetlevél beadásának és a perindítás jogi hatályainak fennmaradásáról rendelkező előírás az előzőekben írtak szerint értelmezendő /1996. számú K. vélemény Közigazgatási perben nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a felperes keresetében olyan jogszabálysértést jelöljön meg, amelyre feltéve, hogy a közigazgatási eljárásban ő fellebbezett a közigazgatási fellebbezésben nem hivatkozott /1996. számú K. vélemény A Pp.-t módosító évi LX. tv. hatálybaléptét követően közigazgatási perben az alaperesként perben álló másodfokú (társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben az elsőfokú) közigazgatási szerv a felperessel (felperesekkel) egyezséget köthet. A közigazgatási perben az egyezség keretében az alperes közigazgatási szerv mindazt megteheti saját határozatával (és az elsőfokú határozattal), amit a Pp (1) és (2) bekezdése a bíróság számára megenged. Az egyezség jegyzőkönyvbe foglalása során az alperes által vállalt kötelezettséget a bírósági ítélet szóhasználatnak [Pp (1) és (2) bekezdése] megfelelően kell megszövegezni. (A másodfokú szerv tehát saját határozatát hatályon kívül helyezi esetlegesen az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedő hatállyal -, és emellett (úgyszintén esetlegesen) az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi, avagy maga vállalhat kötelezettséget az új eljárás lefolytatására.

19 Amennyiben a közigazgatási határozat megváltoztatására a bíróságnak lehetősége van, az alperesként perben álló másodfokú közigazgatási szerv az egyezségben saját határozatának részben vagy egészben való megváltoztatásában szükség szerint az elsőfokú közigazgatási határozat helybenhagyásában, meg-változtatásában vagy megsemmisítésében állapodhat meg a felperessel.) Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben az alperesként perben álló elsőfokú társadalombiztosítási szerv az egyezség keretében jogosult a másodfokú társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezésében (emellett szükség szerint az első- vagy másodfokú társadalombiztosítási szerv új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének vállalásában), illetve a másodfokú társadalombiztosítási határozat megváltoztatásában is megállapodni a felperessel. Az egyezség bíróság általi jóváhagyására egyebekben a Pp (3) bekezdése az irányadó /1996. számú M. vélemény a.) Munkaügyi perben mindazokban az esetekben, ahol az Mt. a keresetindításra határidőt szab (Mt ), a felperesnek keresetében meg kell jelölnie azt, hogy miért sérelmezi a támadott intézkedést (mulasztást). Amennyiben a keresetből a sérelmezett jogsértés nem tűnik ki, vagy nem egyértelműen tűnik ki, úgy a munkaügyi bíróságnak a felperest a keresetlevél hiányainak pótlására kell felhívni, illetőleg a jogi képviselő által képviselt felperes esetében a Pp (1) bekezdés i./ pontja szerint kell eljárnia. (Jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetében természetszerűleg a megsértett jogszabályhelyre való hivatkozás, illetőleg a jogsértés egzakt jogi megjelölése nem követelhető meg: elégséges, ha a keresetlevélből kiviláglik, hogy milyen okból sérelmezi a felperes az intézkedést.) Amennyiben a hiánypótlásra való felhívást a munkaügyi bíróság elmulasztja, a felperes a keresetindítási határidőn túl is az elsőfokú ítélethozatalt megelőző tárgyalás berekesztéséig megjelölheti az általa megsértettnek vélt munkaviszonyra vonatkozó szabályt. A munkaügyi perben csak a fentiek szerint felhozott a munkaviszonyra vonatkozó jogsértések vizsgálhatók. b.) A fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csak a fellebbezésben megjelölt indokok alapján vizsgálja felül [Pp (3) bekezdése]. Nem vizsgálhatók ezért azon jogellenességek (munkaviszonyra vonatkozó szabálysértések), amelyeket a felperes keresetében megjelölt ugyan, fellebbezésében azonban azokra nem hivatkozott /1996. számú K/M vélemény A Pp. 67. (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv képviseletét ellátó jogtanácsos, illetőleg a munkáltatót képviselő jogtanácsos részére a Pp (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése folytán tulajdonképpen a képviselt fél részére az ügyvédi díjszabás szerint jár munkadíj. A jogtanácsos ebbéli minőségét és képviseleti jogosultságát jogtanácsosi igazolvánnyal köteles igazolni. (Amennyiben a jogtanácsos nem azt a szervezetet képviseli, amellyel munkaviszonyban áll, a képviseleti jogosultságot a jogszabályban meghatározott esetekben a szervezet által kiállított igazolással kell igazolni.) Jogi előadói képviselet esetén a képviselt szerv az ügyvédi díjszabás szerint járó munkadíjra csak akkor jogosult, ha egyébként jogtanácsos képviseli, és a jogi előadó a jogtanácsos helyettesítőjeként jár el. A jogi előadói minőséget a munkáltató által kiállított igazolással lehet a perben igazolni.

20 77. 1/1997. számú P. vélemény Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (X.21.) P. vélemény 78. 2/1997. számú P. vélemény A Vht. VII. fejezetében (ingatlanárverés) írt eljárási szabályok megsértése annak ellenére, hogy szigorú kötelező rendelkezéseket tartalmaznak nem vezethetnek mindig arra a súlyos jogkövetkezményre, hogy a jogorvoslati eljárás keretében (kifogás) a bíróság az árverést megsemmisíti. A bíróság a jogorvoslati eljárás keretében ilyenkor azt vizsgálja, hogy a végrehajtó által elkövetett eljárási szabálysértés milyen kihatással van az árverés kimenetelére, illetve az eljárási szabálysértés elmaradása a kifogással élő egyéb érdekelt számára kedvezőbb eredménnyel járhatott volna. A bíróság a súlyos eljárási szabálysértést eljárása során hivatalból is észleli /1997. számú P. vélemény a.) Az ingatlanárverés szempontjából a külön tulajdonban lévő lakáshoz tartozónak kell tekinteni az épületnek a közös tulajdonban álló részeiből a lakástulajdonosra eső hányadát. Így nem vonatkozhatnak a közös tulajdonban lévő ingatlan árverésre vonatkozó szabályok külön a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanhányadokra, amelyek egy lakás eszmei közös tulajdoni hányadrészét képezi. Nem kell tehát a tulajdonostársakat külön a becsértékről és az árverésről értesíteni, mert a lakás és a hozzá tartozó közös tulajdonú részek, mint önálló forgalom tárgyai önállóan képezik a végrehajtás tárgyát. b.) Más a helyzet abban az esetben, ha olyan társasházi épületrész van, amely külön helyrajzi számon, de a társasházi tulajdonosok közös tulajdonában áll. Ez esetben az árverés és az ezzel kapcsolatos szabályok a közös tulajdonra vonatkozó árverési szabályok szerint bonyolíthatók, a tulajdonostársak valamennyien értesítendők a lényeges lépésekről (tekintettel arra, hogy az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett joguk van) /1997. számú P. vélemény a.) Az elintézetlen széljegy a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló végrehajtói megkereséssel kapcsolatban nem valósítja meg a foglalást figyelemmel arra, hogy a Vht (2) bekezdés szerint a foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg. b.) A földhivatalnak a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozata elleni jogorvoslatnak a végrehajtásra vonatkozóan nincs halasztó hatálya (Vht a) /1997. számú P. vélemény a.) Amennyiben a végrehajtás korlátozása, illetőleg megszüntetése iránti perben a felek a még fennálló tartozás vonatkozásában egyezséget kötnek, és a végrehajtást erre korlátozzák, vagy eshetőleg megszüntetik, akkor ebben a körben kötött bírói egyezségben utalni kell arra is, hogy ez mely végrehajtó előtt, milyen ügyszám alatt, kik között folyamatban lévő, és ki által elrendelt végrehajtással összefüggésben megkötött egyezség. Az egyezségnek azt is tartalmaznia kell, hogy az egyezségnek megfelelően korlátozzák vagy szüntetik meg ezt a végrehajtást. Tehát a végrehajtási ügy helyzetét is tükröznie kell az egyezségnek. b.) Amennyiben az alperes mulasztása miatt a bíróság tárgyaláson bírósági meghagyást bocsát ki a kereset tartalmának megfelelően végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perben itt sem elégséges, csak a fennálló tartozásnak a rögzítése a kereset szerint, illetőleg a követelés megszűnésének a rögzítése a kereset szerint, hanem rendelkezni kell a folyamatban lévő és perrel támadott végrehajtás sorsáról is, annak korlátozása vagy megszüntetése formájában a végrehajtási ügy számára és adataira utalással.