Esélyegyenlőségi Útmutató KEOP pályázók és értékelők számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Esélyegyenlőségi Útmutató KEOP pályázók és értékelők számára"

Átírás

1 Esélyegyenlőségi Útmutató KEOP pályázók és értékelők számára 0 Esélyegyenlőségi Útmutató KEOP pályázók és értékelők számára 007 augusztus.0. verzió - 0 -

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ? ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK JOGOSULTSÁGI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK AZ FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése Fogyatékossággal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Roma emberek életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítás AZ EGYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK, ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAIK... 8 Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte olyan szervezetnél, amely erre nem kötelezett; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (1.1.)...9 Nők száma a felső- és középvezetésben (1..)...10 K+F területen dolgozó nők száma (1.3.)...10 Részmunkaidős munkavállalók száma (1.4.)...11 Távmunkában foglalkoztatottak száma (1..)...11 Akadálymentesített építmények száma (1.6.)...11 Infokommunikációs akadálymentesítés (1.7.)...1 Fogyatékossággal élő munkavállalók száma (1.8.)...13 Roma munkavállalók száma (1.9.) évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.10.)...13 Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.11.)...1 Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (64/004. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. számú melléklet, 40/006 (XI.30.) Korm. rendelet. melléklet) (1.13.)...1 Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező évben (1.14.)...1 A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (1.1.)...16 Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (1.16.)...16 A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (1.17.)...16 Bedolgozó munkavállalók száma (.1.)...17 Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma (..)...17 Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt évben (ill. a következő évben) (.3.)...17 Rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (.4.)...18 A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (..)...18 Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (.6.)...18 GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (.7.)...19 Családi rendezvények szervezése (.8.)...19 Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (.9.)...19 Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása (.10.)...0 A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket; vagy amennyiben ezt kötelezően kell megtennie, akkor non profit szolgáltatói szerződéssel vagy megállapodással is bír. (.11.)...0 Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása önkéntesen; vagy ha ez számára kötelező, akkor esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását partnereitől is elvárja (.13.). Nők száma a munkavállalók közt (.14.) KÖTELEZŐEN MEGADANDÓ KIEGÉSZÍTŐ, STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK... Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám (3.1.)... A szervezet felső- és középvezetőinek száma (3..)... A.11.-ben jelzett támogatás mértéke évente, az elmúlt két év átlagában (3.3.)... A nevesítetteken túl, az m. és oszlopban figyelembe vett esélyegyenlőségi csoport (3.4.)... 1

3 . AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE PÉLDA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÁBLA, A PÁLYÁZATI ADATLAP KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 MELLÉKLETEK... 6

4 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ? Az útmutató célja az esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása a pályázati adatlapok kitöltéséhez szükséges információk és minták formájában, a jó gyakorlat elterjesztése, és a pályázók számára a leginkább megvalósítható, reális és hosszú távon fenntartható esélyegyenlőségi vállalások ösztönzése. Az Európai Unió elsődleges jogának 1997 óta része a nemre, a fajra vagy az etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalm Az esélyegyenlőség elősegítése nem azonos a diszkrimináció-mentes gyakorlattal (egyenlő bánásmóddal). A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés, azaz az előnyben részesítés. A második, harmadik és negyedik fejezet segít Önnek abban, hogy átlássa az esélyegyenlőségi területek és intézkedések rendszerét. Az egyes intézkedések pontozásáról az ötödik fejezetben talál részleteket. A hatodik fejezet a hazai gyakorlatból vett példát ismertet, ami egy környezetvédelmi fejlesztésen keresztül mutat be néhány esélyegyenlőségi intézkedést, és a pályázati adatlap esélyegyenlőségi blokkjának kitöltését.. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A horizontális elvárás esetünkben azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az elvárás teljesülését a kiválasztás két szintjén vizsgálja az ÚMFT: jogosultsági és értékelési szempontok között. Bármilyen eljárásban kiválasztásra kerülő projektnek teljesítenie kell jogosultsági (kötelező) szempontokat, melyek között esélyegyenlőségi értéket hordozók is vannak. Ilyen például a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés, vagy annak vállalása, hogy a projektmenedzsment esélyegyenlőségi képzésben is részesül. A részben OP és prioritásfüggő - esélyegyenlőségi jogosultsági szempontokon túl az egy- és kétfordulós pályázatok, valamint a kiemelt projektek esélyegyenlőségi értékelésre is kerülnek, erről szól a jelen útmutató. Az esélyegyenlőségi teljesítmények többsége környezetvédelmi fejlesztések esetén jellemzően nem a projekttel van közvetlen kapcsolatban, bár számos ilyen lehetőség is van, és ezeket az értékelés a 4-. fejezetben leírtak szerint figyelembe veszi. A pályázó szervezet projekttől független rendszeres vagy új esélyegyenlőségi teljesítményét a 4-. fejezetben leírtak szerint szintén beszámítják az értékelők. Az értékelés során nem kerülnek hátrányba azok a pályázó szervezetek, amik már működtetnek esélyegyenlőségi intézkedéseket azokkal szemben, amelyek bevezetésüket a pályázathoz kötődően valósítják meg. A pályázatok esélyegyenlőségi értékelésének (pontozásának) célja, hogy azok jussanak nagyobb eséllyel támogatáshoz, akik ezen a területen objektíven mérhető többlet-teljesítményt vállalnak és nyújtanak versenytársaikhoz viszonyítv Kérjük, vegye figyelembe azt, hogy a roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat az érintettek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. A különleges adatok munkáltató által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentősége van 3

5 az érintettek tájékoztatásának. Ez azt jelenti, hogy ha Ön roma vagy fogyatékos embert jelöl meg pályázatában lehetséges munkavállalóként, akkor rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amelyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként definiálják. (Adatkezelési példát az 1. Mellékletben talál.) Az esélyegyenlőségi tábla kitöltésénél jó, ha a pályázó megalapozott adatokkal bír. Javasolt a vállalni kívánt esélyegyenlőségi intézkedésekhez szükséges számszerű adatok bekérése a pályázathoz készülő megvalósíthatósági tanulmányon, és/vagy költséghaszon elemzésen (CBA) keresztül. A helyzetelemzésben megjelenítendő a választott célcsoport(ok) 1: foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete; : gazdasági részvétele; 3: képzéshez, tudáshoz jutása; 4: lakhatása; : közszolgáltatásokhoz való hozzáférése; 6: döntéshozatalban való részvétele. Ha esélyegyenlőségi hatáselemzést készít, vagy készíttet Önnel együttműködő társadalmi szervezettel, akkor ez is megfelelő megalapozása lehet a tábla kitöltésének. Ne felejtse el a pályázó szervezeti hátterének, illetve a projekt társadalmi környezetének bemutatásakor az esélyegyenlőségi helyzetet és célokat is bemutatni! Az esélyegyenlőségi táblában (ld. Adatlap 7. fejezet, és jelen útmutató 1. tábla) vállalt intézkedéseket pontozásos formában értékelik. Legfeljebb pont érhető el, és legalább 1 pontot el is kell érni ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhass Az 1,0 pontot el nem érő pályázatoknál tisztázó kérdést tehet fel az értékelő. A Bíráló Bizottság elé kerülő pályázatok között a magasabb pontszámúaknak (ahol a szakmai, pénzügyi, horizontális stb. szempontokra adott részpontok összege magasabb) nagyobb esélye van nyerni. Sokféle lehetőségből lehet választani, és könnyen lehet maximális pontszámot elérni - nem kell mindenáron esélyegyenlőségi vonatkozásokat belemagyarázni a projektbe. A nyertes pályázó támogatási szerződésének része lesz az esélyegyenlőségi tábla is. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről évente jelentést kell tenni, és az időarányos teljesülést helyszínen is ellenőrizhetik. Vállalt célértéktől való 0%-nál nagyobb, kedvezőtlen irányú eltérés esetén szabálytalansági eljárást kezdeményezhet az erre feljogosított szervezet. Amennyiben a projekthez szervesen kapcsolódó és költségigényes esélyegyenlőségi intézkedést tervez, ne feledje ezt betervezni a költségtábla megfelelő soraiba, és árajánlat kérése tartalmazza ezen igényeit (pl. az esélyegyenlőségi hatásvizsgálat vagy partnerségi egyeztetések költségét az előkészítéshez tartozó szolgáltatások közé, vagy a projekthonlap nagykontrasztú változatának elkészítését a megvalósítás szolgáltatásainál). 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA Az EU fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság érvényesítésére1. A két alapelv érvényesült az ÚMFT és az OP, valamint prioritástengelyei tervezése során, érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. A két horizontális támogatási alapelv mentén értékelni kell a projektgazda vagy pályázói szervezet működését és a tervezett projektet, azon adatok, vállalások alapján, amelyeket a pályázó tesz. Az esélyegyenlőség elveit a pályázati adatlapok rögzítik, a pályázónak vállalnia kell valamely ott felsorolt kritérium teljesítését. Minél több vállalást tesz, annál több pontot kap ebben a szempontban (legfeljebb pontot). A minimális elvárás kiemelt és pályázatos projekt esetében is: esélyegyenlőségi területen legalább 1 pont elérése. Ennek elmaradása esetén a pályázatot átdolgozásra visszakapja a kidolgozó. Az egyes vállalásokkal szembeni tartalmi követelményeket a jelen útmutató rögzíti. Ezeket a tényezőket a pályázat megvalósítása során indikátor szinten is be kell mutatni, valamint - mint minden más szerződött vállalást - a helyszíni ellenőrzések során e szempontokat is /006-os EK rendelet 17. cikke, és a hivatkozott Alapszerződés 6. cikke 4

6 ellenőrizhetik. Nem teljesítés esetén a pályázó felszólítást kap, ennek eredménytelensége esetén a kifizetéseket felfüggesztheti az Irányító Hatóság. Az esélyegyenlőségi értékelési szempontrendszer kidolgozásával kettős célt tűzünk ki: 1. Az esélyegyenlőségi szempontrendszer érvényesítésének célja nem az, hogy a forrásokhoz való hozzáférést megnehezítse, hanem az, hogy az összehasonlítható, rangsorolható ajánlatok" közül a többletértéket nyújtó projekt nyerjen kedvező elbírálást. Így az egymással versengő projektek között az azonos vagy hasonló értéket hordozók közül azok fognak előnyt élvezni, amelyek társadalmilag hasznosabbak, azaz a támogatás ellenértékeként nemcsak közvetlen, hanem közvetett hasznokat is hordoznak a gazdasági aktivitás, a munkaerő képzettségi szintjének növelése vagy a projekt társadalmi elfogadottságának növekedése révé. A pályázók számára érthetővé, élet-közelivé tenni az esélyegyenlőségi gyakorlatot, hogy az esélyegyenlőség megjelenése a pályázatokban ne kizárólag a magasabb értékelési pontszámok elérése érdekében kidolgozott esélyegyenlőségi hivatkozásokat tartalmazza, hanem olyan a gyakorlatba azonnal átültethető, vagy már alkalmazott vállalásokat (mint pl. a családbarát munkahely feltételeinek megteremtése, a rugalmas munkaidő biztosítása), melyekre a pályázati dokumentáció választási lehetőségek formájában példát ad, és valódi előrelépést jelentenek ezen a területe A példák alapján látható, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet nem egy önálló szeletét jelenti a szervezet működésének és/vagy a projekt megvalósításának, hanem szervesen integrálódik a napi működésbe, és különböző mértékben érvényesíthető a projekttevékenységekben az intézkedés és a pályázó vállalkozás méretének, tevékenységének és foglalkoztatotti létszámának függvényébe 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK JOGOSULTSÁGI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv szintjén 6 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ezek közül csak öt területen teszi lehetővé esélyegyenlőségi többletteljesítmény vállalását. Az akadálymentesítést a KEOP részben a családbarát, részben a fogyatékossággal élők intézkedési területén, valamint az 1.6 és 1.7 értékelési szempontokban érvényesíti. A pályázóval szemben elvárás, hogy projektje az esélyegyenlőség valamely területén hozzáadott értéket mutasson fel, legalább 1 területen vállalja a szervezet esélyegyenlőségi kultúrájának, objektív módon is mérhető javítását, és ezzel az értékelés során legalább 1,0 pontot érjen el. Az egyes esélyegyenlőségi területekhez tartozó konkrét, jól megfogható intézkedések, esélyegyenlőségi megoldások a pályázati adatlap megfelelő táblázatában találhatók AZ FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), és a családok többségének gazdasági helyzete is romlott. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is, és nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, az otthoni munkavégzés lehetőségét stb.

7 A pályázatok értékelésénél a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket bevezetők, valamint a tágabb értelmezés szerint a családosok életét (szervezetük működési módjaiban vagy tervezett projektjük révén) megkönnyítő pályázók többletpontban részesednek. 6

8 4.1.. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 003-ban Magyarországon a 1-64 éves nők 1%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony arány Bár a dolgozó nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, a magyarországi felsőoktatási rendszer is összességében egyenlőbb esélyeket biztosít a nők számára, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél, hogy ezen az esélyegyenlőségi területen is egyensúly alakuljon ki. Például a vállalkozás felső- és középvezetésében a nők létszámát növelő munkáltatók esélyegyenlőségi részpontot kapnak Fogyatékossággal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-0%-a, a súlyosan fogyatékosok 30-40%-a volt foglalkoztatott. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. A társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk és segítőiken kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át Az ÚMFT átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítás A kereslet és kínálat összehangolásához feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás, illetve a jobb életminőség elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítás Ezeken a területeken a meglévő intézkedések megőrzését, újak létrehozását a pontrendszer honorálj Roma emberek életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 7. (1)-() bekezdését, és példaként az 1.-, mellékletet). A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételébe Elenyésző a vezetők, az értelmiségiek és a hivatalnokok hányada a cigánynépességben: a 1 74 éveseknek mindössze az 1 százaléka tartozik ezekbe a csoportokba, szemben a nem cigány nemzetiségűek 16 százalékával. Betanított és képzetlen munkát végez a 1 74 éves cigány férfiak 7 százaléka, a nem cigányoknak csak a 6 százalékáról mondhatjuk el ugyanezt. A társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtj A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi 7

9 szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését vállaló munkaadók is részpontot szereznek az esélyegyenlőségi értékelés sorá Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása Az ÚMFT átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítás A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni (ld fejezet is). Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/001/EK rendelet alapján): minden olyan. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 4. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 1 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapba 4.. AZ EGYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK, ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAIK Az esélyegyenlőségi szempontokon alapuló intézkedések (1. táblázat b. oszlop) olyan tevékenységek, amelyek közvetlen és pozitív hatással vannak a releváns jogszabályokban nevesített célcsoportok életminőségére. (Az intézkedéseket találja a pályázati adatlap esélyegyenlőségre vonatkozó részénél kitöltendő táblázat vízszintes soraiban, ld. itt az Útmutatóban is: 1. táblázat.) Amennyiben a pályázóra vonatkozó egyes intézkedések mellett fő szerepel, ott az adott cellákban a pontos létszámot, amennyiben az, hogy igen válasz esetében jelölje i-vel mind a pályázat benyújtására, mind pedig a projekt fenntartás végéig várható átlagos (éves) értékre vonatkozó adatot/információt kérjük feltüntetni. Értelemszerűen jelezze k -val, amennyiben a pályázó vagy projektgazda szervezet számára az adott intézkedés jogilag kötelező (1. táblázat bb. oszlop). Csak a fehéren hagyott cellákba írjon! (1. táblázat c.- oszlopai) Kétféle esélyegyenlőségi intézkedést különböztetünk meg: a kiemelt- és az átlagos jelentőségűeket. A kiemelt jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések, megoldások alapvetően fontosak a hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó személyek helyzetének javításában, a szervezet esélyegyenlőségi kultúrájának fejlesztésében, míg az átlagos jelentőségűek kiegészítik, bővítik a fő vállalásokat, hozzáadott értékkel bírnak. A kiemelt jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések fenntartását, bevezetését, illetve bővítését vállaló pályázók konstrukciótól függően, de legalább részpontot, míg az átlagos jelentőségű esélyegyenlőségi intézkedések fenntartását, bevezetését, illetve bővítését vállaló pályázók konstrukciótól függően 1-4 részpontot kapnak minden vállalt intézkedésre az értékelés során (ld.. táblázat). A részpontok összege adja majd a pályázat esélyegyenlőségi értékét, legfeljebb azonban pontot. Az esélyegyenlőségi értékelésben belső küszöbként legalább 1,0 pontot el kell érni. Az ez alatt teljesítő pályázatok nem nyerhetnek támogatást. A belső küszöböt elérő pályázatok esélyegyenlőségi értékelésénél a Bíráló 8

10 Bizottság jegyzőkönyveiben még egytizedes pontosságú, a monitoring rendszerben már a kerekítési szabályok szerint egész számjegyre kerekített pontszám kerül rögzítésre. Az alábbiakban információkat talál arról, hogy az egyes esélyegyenlőségi szempontok esetén milyen többletteljesítményt nyújthat. A KEOP azonban nem kíván részpontszámokkal elismerni jogilag kötelező tevékenységeket még akkor sem, ha ezek esélyegyenlőségi szempontot hordoznak. A kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a Pályázó a Pályázati Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával is igazol. A bemutatott intézkedésekhez tartozó sorszám az ÚMFT-szintű esélyegyenlőségi monitoringot segíti. Mivel néhány ÚMFT-s esélyegyenlőségi intézkedés a KEOP esetében jogosultsági szempont, ezért a számozás nem folyamatos. Kérjük, ne változtassa meg az esélyegyenlőségi intézkedések sorszámát (1. táblázat oszlop)! A tervezett projekt esélyegyenlőségi hatásait a célcsoportok bevonásával azonosította, és a fejlesztés során a kedvezőtlen hatások enyhítését, a kedvezők erősítését a célcsoport(ok)kal közösen vállalja; vagy projekt megvalósításában közhasznú foglalkoztatási programelemet is terveznek (1.0.) Semmit rólunk nélkülünk! tartják a legfontosabb elvnek a hátrányos helyzetű emberek. Képviselőikkel, érdekeiket védő közhasznú szervezetekkel, vagy magukkal az érintettekkel fontos és érdemes helyben egyeztetni a fejlesztési terveket, még akkor is, ha első ránézésre nem egyértelmű, fontos-e az bármilyen szempontból számukr Az érintettek képesek a legmegbízhatóbban előre jelezni a kedvező és a kedvezőtlen, a közvetett és a közvetlen hatásokat. Például a tervezés során könnyű figyelembe venni a nők és férfiak különböző szükségleteit, ha erről megkérdezzük szakértő képviselőiket (jellemző tapasztalat, hogy több női mosdóra lenne szükség, mint férfira; vagy hogy a pelenkázó helyiséget apukák nem tudják használni, ha az a női mosdószakaszban van stb.). A lehetséges vagy szükséges esélyegyenlőségi intézkedések tervezésében, végrehajtásában is fontos a részvételük az intézkedések elfogadottabbak, ismertebbek, megfelelőbbek és fenntarthatóbbak lesznek általuk. A vállalt intézkedés teljesítése során jegyzőkönyvezzék, vagy nyilatkozatokban, megállapodásokban rögzítsék az együttműködés, közreműködés tényét (ezekkel tudják szükség esetén igazolni a vállalás teljesülését is). Amennyiben az egyeztetések nyilvánosak, akkor az ezekről szóló médiamegjelenéseket is dokumentálhatják. A közhasznú foglalkoztatás egy olyan általános esélyegyenlőségi és foglalkoztatási intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. A munka és a jövedelem van a legnagyobb hatással az egyének életminőségére, önbecsülésére. Ezek révén érzik leginkább magukat egyenlőnek a társadalom többi tagjával a hátrányos helyzetűek, és leginkább ezek révén képesek érdekeik egyéni érvényesítésére is. A közhasznú foglalkoztatás tényét általában a munkaügyi nyilvántartásokban vezetik, és a területi munkaügyi központtal kötött megállapodás is szól róla ezek a dokumentumok alkalmasak az intézkedés teljesítésének igazolására is, amennyiben egyértelmű belőle, hogy a közhasznú foglalkoztatást az adott fejlesztéshez vették igénybe. A közhasznú foglalkoztatás mindig az érintett célcsoport együttműködésével terveződik, ugyanakkor nem érhető el minden potenciális pályázó számára ez a form Az 1.0. intézkedés ezért összetett. Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte olyan szervezetnél, amely erre nem kötelezett; illetve ET elvárása a partnerektől, ha a pályázó kötelezett ET létrehozására (1.1.) Az Esélyegyenlőségi Terv (ET) tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a 9

11 képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. (199. évi XXII. törvény 70/A -a) Az ET-t kétévente aktualizálni kell a munkavállalók közreműködésével, és (legalább) körükben nyilvánosságra is kell hozni azt. A táblázatban jelölni érdemes, ha a szervezet önkéntesen már rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, netalán a megpályázott fejlesztési projekt végrehajtása során vagy a fenntartás időszakában önkéntesen esélyegyenlőségi tervet dolgoznak ki és fogadnak el. Amennyiben a pályázó olyan, többségében állami tulajdonú szervezet, amelyben a munkavállalók száma 0-nél nagyobb, akkor rendelkeznie kell érvényes ETvel. Erről külön nyilatkozatot nem kér be a KEOP, mivel a jogszerű működésről szóló nyilatkozati sor erre is vonatkozik, de helyszíni szemlén vagy ellenőrzésen kérhetik a dokumentum bemutatását. A partnerek felé megnyilvánuló elvárást pl. közbeszerzési dokumentáció egyéb feltételeinek részeként, együttműködési megállapodás részeként lehet igazolni. Az ET megléte vagy elvárása különösen értékes esélyegyenlőségi szempont. Ezt jelzi az is, hogy az intézkedés vállalása esetén elérhető részpontszámai többszöröződnek több más intézkedésnél: az esélyegyenlőségi hátrányban lévő munkavállalók számára kedvező intézkedéseknél (1.8., 1.9., 1.10., 1.11.,.14.). Így a pályázó érvényes vállalása női, fogyatékos, roma, idős vagy képzetlen pályakezdő munkatársak alkalmazása esetén legalább 1 pontot ér, míg ET nélkül ezek az intézkedések kisebb súlyúak (-6 részpontszámúak). Ezt a súlyozó szempontot az adatlapok és kitöltőprogramok nem mindig tudják kezelni, az értékelők azonban figyelembe veszik és érvényesítik. Nők száma a felső- és középvezetésben (1..) A foglalkoztatási szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltás előtti évekhez képest megnőtt a nők aránya a felső- és középszintű vezetők körébe Ugyanakkor ez az arány még mindig 0%-kal marad el a férfiaké mögött. A kategórián belül elsősorban a női középvezetők száma növekedett, a női felsővezetők aránya nagyon alacsony és nem is változik jelentőse Kiemelkedően és növekvő mértékben meghaladja ugyanakkor a nők aránya a férfiakét valamennyi alacsonyabb szintű, illetve rutin, nem fizikai jellegű munkakörbe Figyelembe vehető vezetői szintek a szervezeti hierarchiában: felsővezetők (ügyvezető, igazgató), középvezetők (divízió- és osztályvezetők).a vállaláshoz, illetve a vállalás teljesítésének igazolásához a szóbeli kinevezés nem elegendő, annak párosulnia kell a vezetői feladatok konkretizálásával és annak a munkaszerződésben, munkaköri leírásban való rögzítésével, továbbá a feladatokkal és felelősséggel arányos bérezéssel. A 3.. sorban meg kell adnia a pályázónál szervezet felső és középvezetésében munkavállalók számát is. K+F területen dolgozó nők száma (1.3.) A kibővült Európai Unióban kutató dolgozik, 47%-uk az iparban, 1%-uk az állami szektorban és 36%-uk a felsőoktatásba Bár a diplomások legalább fele nő, a nők aránya a kutatók között ennél jóval kisebb, és számuk kirívóan alacsony a tudományos élet vezetői között. A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel. A K+F kifejezésen háromféle tevékenységet értünk: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Az intézkedés azt a célt kívánja elérni, hogy növekedjen Magyarországon elsősorban a kutatók, másodsorban a kutatási segédszemélyzeten belül a nők arány Ez az arány 00-es adatok alapján 33,7%-ra, illetve 6,4%-ra tehető. Enwise jelentés adatai alapján 10

12 Ezt az intézkedést akkor jelölje meg, amennyiben jelenleg, vagy a projekt eredményeként hozzá fog járulni a kutatóként, vagy kutatási segédszemélyzetként alkalmazott nők létszámának növekedéséhez. Részmunkaidős munkavállalók száma (1.4.) A részmunkaidős foglalkoztatás az egyik legelterjedtebb megoldás az atipikus foglalkoztatásra, jellemzően 4-6 órás napi munkaidőt jelent. A részmunkaidős foglalkoztatása lehetőséget nyújt arra, hogy a családi kötelezettségeket ellátó dolgozó élő kapcsolatban maradjon a munkahellyel. Speciális, ritkábban alkalmazott eljárás a munkakör megosztás (job sharing), ahol két rugalmas munkaidőben dolgozó munkatárs tölti be ugyanazt az egy munkakört. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha munkavállalói igényekre alapozottan lehetőséget nyújt részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a teljes munkaidős munkaviszony részmunkaidősre csökkentése abban az esetben, ha ez pusztán a vállalkozás gazdasági érdekeihez köthető, és a munkavállalókat hátrányosan érinti. Amennyiben vállalja ezt az intézkedést, és a végrehajtás vagy a nyomonkövetés során ilyen panasz merül fel a Kedvezményezett ellen, szabálytalansági eljárást kezdeményez a kiíró vagy a közreműködő szervezet, melynek a támogatás felfüggesztése, visszafizetése is lehet az eredménye. Távmunkában foglalkoztatottak száma (1..) Az EU országaiban a 000. évre az európai távmunkások száma elérte a 10 millió főt, és ezzel arányuk a munkavállalók körében meghaladta a 6 százalékot. Közel 3 millió főt tesz ki a rendszeresen otthonról dolgozók tábora, és, millióra tehető a mobil (tehát változó helyszínekről, alkalmanként távolról dolgozó) távmunkások szám A távmunka viszonylag új eleme a foglalkoztatási lehetőségeknek. A magyar jogszabályok abban az esetben ismerik el a munkavégzést távmunkának, ha a munkavállaló munkatevékenységét rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen és informatikai eszköz útján végzi, melynek eredményét elektronikus eszközzel továbbítj A távmunkát a hagyományos munkaviszonyhoz közelíti az a tény, hogy a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató köteles biztosítani, továbbá, hogy a munkáltatónak a munka elvégzése körében fennálló utasítási joga teljes körű (ám eltérő megállapodásra mindkét vonatkozásban lehetőség van). A távmunkában a legjobb gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az alkalmazott könnyebben élje meg szükségszerű munkahelytől való elszigeteltségét. Rendszeres találkozásokat, vagy nagy távolság esetén telefon- és videokonferenciákat szerveznek. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között távmunkásokat foglalkoztat. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy, csak a munkaszerződéssel rendelkező távmunkás alkalmazása értelmezhető az esélyegyenlőség előmozdításaként. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Akadálymentesített építmények száma (1.6.) Az akadályokkal teli környezet számos célcsoport számára napi szinten jelent komoly problémát tevékenységei végzésében (mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekkel közlekedők). Akadály fogalma alatt értendő: szintkülönbség (lépcső), helyszűke, keskeny átjáró vagy bejárat, kerekes székből el nem érhető kezelő szerkezet (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.); szintkülönbség vagy átjáró vagy falból kiemelkedő tárgyak hangjelzés vagy nagykontrasztú jelzés nélkül, illetve akusztikus jelzés vagy nagykontrasztú jelzés alapján való tájékozódási lehetőségek hiánya; a megfelelően elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekbe 11

13 Cél az akadályok számának csökkentése az egyéni különbségek figyelembe vételével, és ezáltal olyan környezet kialakítása, amely minden célcsoport számára kényelmesebb és biztonságosabb használatot, elérést, megközelítést tesz lehetővé. Akadálymentesnek tekinthető az az épület, építmény, amely akadálymentesen megközelíthető és használható. Akadálymentesen használható az az épület 3, amelyben minden szerkezet vagy berendezési tárgy minden ember számára beleértve a tartósan vagy átmenetileg fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élő embereket is a lehető legönállóbban használható, az épületben nyújtott szolgáltatások, itt lévő munkahelyek önállóan, külső segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen, és integráltan vehetők igénybe, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége az Építési Törvény. 9. pontjában meghatározott közhasználatú (magán-és köz-) épületek tekintetében kötelező. 4 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Tv. 9. -a szerint a közszolgáltatások hozzáférhetővé tételét 010. december 31-ig kell teljesíteni. Ennél a határidőnél korábban kell egyes oktatási épületeket és munkahelyeket akadálymentesíteni. Kiindulási adatként meglévő akadálymentes, valamint a projekt során akadálymentessé váló és új akadálymentes építményeinek számát adja meg az intézkedéshez tartozó cellákban, nem közhasználatú építményeit is beleértve. Kérjük, jelezze már meglévő akadálymentes közhasználatú építményeinek számát az intézkedés cellájában! A vállalt intézkedés teljesülését műszaki dokumentáció, fotódokumentáció vagy helyszíni ellenőrzés is igazolhatj Infokommunikációs akadálymentesítés (1.7.) Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerűbb és olcsóbb hozzáférésével, kezelésével az elektronikus gazdaság és közigazgatás alapvetően módosítja tevékenységeink korábbi rendszerét. Ezért az e-gazdaság és az e-közigazgatás fejlődése jelentősen elősegíti a versenyképesség javítását, a foglalkoztatást, a foglalkoztathatóságot, és az életminőséget. Az életminőséghez és a versenyképességhez alapvetően hozzátartozik az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú honlaptartalmak, felolvasó funkció) mellett a többi infokommunikációs akadálymentesítés is: a jeltolmács alkalmazása, a jól hallható vagy könnyen látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékosbarát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Az infokommunikációs akadálymentesítés egyes elemei kötelezőek, különösen azok, amelyek a fejlesztési és támogatási erőforrások (támogatási, pályázati vagy beszerzési felhívások, képzési és munkalehetőségek stb.) elérhetőségét segítik. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Abban a pályázatban lehet az intézkedést megjelölni, amelyben a kötelező kommunikációs akadálymentesítés mellett további infokommunikációs akadálymentesítést is vállalnak. Az intézkedést többek közt közbeszerzési és fotódokumentációkkal, médiamegjelenésekkel, esélyegyenlőségi elemet tartalmazó PR-tervvel, az akadálymentes honlappal igazolhatj 3 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény. 1. pontja szerint: "Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük évi LXXVIII. Tv. 31 ; () alapján a következő közhasználatú építményekben és építményrészekben kötelező az akadálymentesítés: mely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg évi XXVI tv.. és 4. 1

14 Fogyatékossággal élő munkavállalók száma (1.8.) A fogyatékos személyek munkahelyi esélyegyenlőtlenségét a szervezetek három tényezőre vezetik vissz Egyrészt a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., másrészt nehéz e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkaköröket biztosítani, harmadrészt pedig előítéleteket fogalmaznak meg velük szemben a munkahelyeke Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának két alapvető eszköze a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak megfelelő munkakörök kialakítás Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzés szükséges. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, fogyatékossággal élő munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt fenntartás végé Az intézkedés akkor is részpontszámmal értékelhető, ha a meglévő fogyatékos munkahelyet fenntartják. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás a fogyatékosság tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót (ld. példaként az 1. és. melléklet is)! Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a. melléklet szerint. Helyszíni ellenőrzésen az 1. mellékletnek megfelelő önkéntes nyilatkozat bemutatását is kérhetik. Roma munkavállalók száma (1.9.) Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 7. (1)-() bekezdése értelmében, valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás a roma származás tekintetében önkéntes (ehhez példát az 1. és. mellékletben talál), és sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. A roma népesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat: a cigányság kevesebb, mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 0%-ával; kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60%-a, szemben az országos 38%-kal. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlo A roma emberek munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb okát elsősorban alulképzettségre, a megfelelő szakképzettség hiányára vezetik vissz A cigány nemzetiségűeknek csak körülbelül 16%-a gazdaságilag aktív. Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, roma munkavállalóinak számát kell megadni az intézkedés sorában a kiindulási időpontban, és a projekt fenntartás végé Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a. melléklet szerint. A KEOP végrehajtása során a személyes adatlapokat (amilyen például az 1. melléklet adatlapja) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. 4 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.10.) Határozatlan idejű munkaviszony: amely - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön lére. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik. A munkaszerződést írásba kell 13

15 foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, és csak a munkába lépést követő harminc napon belül (bővebben lásd a Munka Törvénykönyvéről szóló 199. évi XXII. törvényben foglaltakat). Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között 4 évnél idősebb munkavállalókat határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat. Nem fogadható el esélyegyenlőségi vállalásként a vállalkozói szerződés keretében foglalkoztatott személy. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. 14

16 Pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (1.11.) Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy (ld. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 004. évi CXXIII. törvényt). Határozatlan idejű munkaviszony: amely - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön lére. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Kérjük, töltse ki az erre az esélyegyenlőségi intézkedésre vonatkozó cellákat, ha a vállalkozás alkalmazottai között vagy 30 évnél fiatalabb munkavállalókat határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat. Különösen értékes az intézkedés vállalása olyan pályázóknál, akik Esélyegyenlőségi Tervvel is rendelkeznek (ld. 1.1.). A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy településen működik (64/004. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. számú melléklet, 40/006 (XI.30.) Korm. rendelet. melléklet) (1.13.) A társadalom részekre szakadásának térbeni megjelenéseire, a területi, térségi egyenlőtlenség mérséklésére, a sokszorosan hátrányos helyzetű területek megújítására irányuló közös ágazatközi és szektorközi vagy inter-regionális, nemzetközi együttműködésekre kívánjuk felhívni a figyelmet az intézkedéssel. A KEOP egyes pályázati konstrukcióiban ez a kohéziós, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági értéket egyszerre hordozó intézkedés kötelező, jogosultsági elem (és a nyilatkozatok között kell igazolni fennállását), más intézkedéseknél a szakmai értékelés része ezekben az esetekben nem ad horizontális értékelési szempontot. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülő 48 kistérség jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/004. (IV.1) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazz A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó, úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetű települések azok, amelyek nem a 64/004. (IV.1) Korm. rendelet 3. mellékletében, hanem a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 40/006 (XI.30.) Korm. rendelet. mellékletében szerepelnek. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 3 település a területfejlesztési támogatások szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálás alá esnek. Ha a fejlesztés több településre vagy kisrégióra tervezik, akkor fogadható el az intézkedés, ha a résztvevő települések vagy kisrégiók többsége tartozik a megjelöltek szerint hátrányos helyzetűek közé. Középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése az elmúlt/elkövetkező évben (1.14.) A folyamatos szakmai továbbképzés (életen át való tanulás) életformává kell, hogy váljo A szakmai továbbképzés közvetlenül a szakmához kapcsolódó képzéseken, tréningeken való részvételt jelenti - így például értékesítők esetében a kommunikációs, befolyásolási tréninget stb. Az általános iskolát 16 éves korukig el nem végzők aránya a korosztály kb. %- Jellemzően a roma népességből kerül ki a középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak többsége, így az adott intézkedés tekintetében legnagyobb hatást akkor érhetünk el, ha az ő szakmai továbbképzésüket erősítjük. A teljesítést képzési megállapodással, szerződéssel tudja igazolni. 1

17 A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (1.1.) Az I. NFT tapasztalatai alapján néhány kedvezményezett esetében előfordul, hogy a projekt elsődleges célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, ami elsősorban az esélyegyenlőségi célcsoportok (legtöbb esetben a fogyatékos emberek) tagjainak helyzetét javíthatj Ilyen például a gyengén hallók számára különleges, hallást javító innovatív készülékek kialakítása és ipari gyártás Ilyen lehet a mozgáskorlátozottak életminőségét javító új segédeszközök kialakítása és gyártása, vagy számukra fontos szolgáltatás, közszolgáltatás fejlesztése is. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik a pályázati adatlapon a projekt céljainak megjelölésekor bemutatták, hogy a hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó emberek helyzetét javító terméket, szolgáltatást alakítanak ki. Ennek alátámasztásaként a költség haszon elemzés megfelelő fejezete elemezze (adatokkal és egyeztetésekkel) megalapozottan a célcsoportok jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Ugyanilyen fontos az, hogy amennyiben az 1.1.-ös intézkedést a pályázó vállalja, az 1.0. intézkedést is vállalja fel az érintettekkel való egyeztetés nélkül ugyanis sokkal kisebb hatékonyságú a fejlesztés, mint velük egyeztetve. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (1.16.) Amennyiben a projekt fejlesztési célja olyan termék, szolgáltatás kialakítása, amihez való hozzáférés az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak számára nehezebb, mint az átlagos végfelhasználó, célcsoport számára, úgy a pályázó vagy projektgazda már a tervezés során készülhet arra, hogy aktívan segítse a létrejövő eredmény elérhetőségét. Például valamilyen közszolgáltatást (hulladékszállítás, egészségügyi ellátás stb.) fejlesztő önkormányzat tervezheti a szolgáltatáshoz való kapcsolódás megkönnyítését több esélyegyenlőségi célcsoport tagjai számára is. Fogyatékossággal élők, kisgyermeket nevelő családok kedvezményes egyszeri (rákötési, belépési, csatlakozási) lehetőséget kaphatnak, 70 éven felüliek és fogyatékossággal élők a szociális ellátás keretében a szolgáltatás eléréséhez rendszeres támogatást kaphatnak stb. Ennek a pontnak a kitöltését, bejelölését csak azoknak a pályázóknak javasoljuk, akik az 1.0. intézkedést is felvállalják az érintettekkel való egyeztetés nélkül ugyanis sokkal kisebb hatékonyságú a fejlesztés, mint velük egyeztetve. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (1.17.) Az esélytudatosság terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. Az erre alaposan felkészült döntéshozók nyilvános felszólalásaik, viselkedésük révén a leghitelesebb megjelenítői az esélyegyenlőségnek. Már ma sem ritkaság, hogy a nagyobb szervezetek szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság. Abban az esetben vállalhatja fel ezt az intézkedést, ha a pályázó vagy projektgazda képviselője, vezetője (képzési, publikációs, érintettekkel való együttműködésből származó vagy más alkalmas) referenciákkal tudja igazolni ezen képességét, és vállalja, hogy nyilvános kommunikációi során, a projekt nyomonkövetési időszakának végéig, ellene eljárás nem indul esélyegyenlőségi ügybe Elfogadható az intézkedés akkor is, ha olyan PR-tervvel, kommunikációs tervvel bír, amely az esélytudatos kommunikáció sokféle elemét tartalmazz A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (1.18) Az esélyegyenlőség terén előrelépés akkor érhető el, ha az emberek többet tudnak a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének általuk és egyedül orvosolhatatlan, tőlük független nehézségeiről. Fontos róluk, esetleg tőlük tanulni: az ő mindennapi nehézségeiket és megoldásaikat megtapasztalni. A tanulás lehet formális 16

18 (például előadás sorozat, továbbképzés), nem formális (például outdoor tréning elem) vagy informális is (például munkavégzés vagy rekreációs időszakban kapott információ). Ilyen tapasztalási, tanulási folyamatban a pályázó vagy projektgazda szervezet vezető döntéshozói, munkavállalói, vagy látogatói, közönsége is részt vehet a KEOP projektek értékelése során bármelyik csoport képzését önmagában is fontosnak tartjuk és értékeljük. Különösen fontos az adott szervezet humán erőforrás vezetőjének, felelősének, menedzserének vagy munkatársának esélyegyenlőségi képzése, mert az ő jártassága nélkül a legjobb szándékú vezetés és csapat sem tudja hatékonyan és megfelelően megvalósítani az esélyegyenlőségi intézkedéseket. Az intézkedés elfogadásának feltétele döntéshozók esetében: ha legalább 0%-uk vagy a humán erőforrás felelős vesz részt esélyegyenlőségi tanulási folyamatban, amely legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzés. Munkavállalók esetében: ha a munkavállalók legalább 0%-a vagy a humán erőforrás felelős számára legalább évente 4 órányi, közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzési alkalmat biztosít. Közönség (diákok, látogatók, betegek stb.) esetében vállalni kell legalább 0%-uk számára legalább 10 esélyegyenlőségi érték közvetítését az intézkedés elfogadásához. Bedolgozó munkavállalók száma (.1.) A bedolgozói jogviszony önállóan végezhető munkára létesíthető; a távmunkával ellentétben a bedolgozó által végzendő munka teljesítménykövetelménye munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A távmunkához hasonlóan a munkavégzés helye szintén nem a foglalkoztató székhelye, hanem a bedolgozó lakóhelye, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított helyiség, ám a bedolgozó munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a foglalkoztató közvetlen irányítása nélkül végzi. Alapvető különbség továbbá a távmunka és a bedolgozói jogviszony között, hogy a bedolgozó munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti, míg a távmunka esetében erre nincs lehetőség. Nem felel meg az esélyegyenlőségi követelményeknek a bedolgozói jogviszony, ha a bedolgozók munkanormájuk teljesítésére tartósan képtelenek. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok száma (..) Nyugdíjas munkavállalók továbbfoglalkoztatása jogilag is rugalmas formának felel meg. A munkavállaló szempontjából azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb anyagi biztonságot nyújt, fenntartja a szellemi frissességet, valamint segíti az aktív munka világából való fokozott kivonulást. A munkaadói oldal azért alkalmazza szívesen, mert segít a felhalmozott szervezet/cég specifikus tudásának megtartásában, továbbadásába A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő munkavállalók száma az elmúlt évben (ill. a következő évben) (.3.) A gyermekvállalás fontos döntés egy család életében, mivel a szülőnek meg kell válnia addigi munkahelyétől, ha csak egy időre is. Minél tovább marad a szülő otthon, annál nehezebb a munkába való visszatérés. Ezt a folyamatot azonban a munkahely sok szempontból megkönnyítheti. Fontos, hogy a gyes, gyed, illetve gyet folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. A családbarát megoldások között gyakori a kismama/kispapa részmunkaidőben vagy távmunkában való alkalmazás Vannak munkahelyek, amelyek támogatják, ösztönzik, hogy a kismama és kispapa egymást váltva egy-egy évet otthon töltsenek. (Ez természetesen csak akkor megvalósítható, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak foglalkoztatásban). 17

19 Amennyiben a pályázó vagy projektgazda az intézkedést vállalja, gyermekvállalási távollétről visszatérő munkavállalóinak számát kell megadni. Az intézkedés teljesítését nyilatkozattal lehet igazolni, például a. melléklet szerint. A KEOP végrehajtása során a személyes adatlapokat (amilyen például az 1. melléklet adatlapja, vagy más munkaügyi dokumentumot) nem kell továbbküldeni, azok bemutatását azonban helyszíni ellenőrzésen kérhetik. Rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (.4.) Rugalmas vagy mobil munkaidő rendszerben a munkavállalónak egy ú törzsidőszakban a munkahelyen kell tartózkodnia, az ezen kívül eső időszakban önállóan és függetlenül szervezi munkanapját. (Az elérhetőség és tervezhetőség megvalósítása érdekében azonban jogos elvárás, hogy egy külön füzetben, táblán vagy számítógépes programban jelezze feladatait.) Csúsztatható munkakezdés esetén a munkaadó lehetővé teszi, hogy az egyén, igényeinek megfelelően kezdje a napi munkát. Ezzel sokak számára lehetővé válik, hogy a gyermekük napi iskolakezdéséhez igazítsák munkarendjüket, mások számára, hogy a bioritmusuknak leginkább megfelelő időben érkezzenek munkáb A munkaidő kezdetében megfigyelhető preferenciák léteznek: a távol lakók szeretik a korábbi munkakezdést, a gyermeknevelő nők azonban kevésbé rugalmasak. A közlekedési csúcsidőszak elkerülése külön tervezési probléma, ami gyakran a családbarát, azaz munka/magánélet egyensúly szemlélet ellen hat. Nem tekinthető rugalmas vagy mobil munkaidőnek, amikor a munkáltató elvárja a munkavállalótól, hogy a teljes munkaidején felül legyen rugalmasan elérhető, foglalkoztatható. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban munkaügyi dokumentumok vagy rendelkezések igazolhatják. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a munkavállalóknak (..) A Munka Törvénykönyvéről szóló 199. évi XXII. törvényben pontosan meghatározásra került, hogy a munkáltatónak milyen mértékű szabadságot kötelező munkavállalója részére biztosítani (rendes szabadság, amely áll az alap- és a pótszabadságból, a betegszabadság és az egyéb munkaidő-kedvezmények). Az ezen kötelező szabadságokat meghaladó mértékű szabadságok esetén beszélhetünk A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak intézkedés teljesítéséről. Tanulmányi szabadságot nem itt, hanem a következő (.6.) intézkedésnél lehet figyelembe venni. Különleges családi ügyek esetén adott szabadságok: számos munkáltató biztosít olyan megoldást, ahol váratlan események (haláleset) idején extra szabadságot ad munkatársának. Tervezett karrier szünetek/kutatói szabadság esetén a munkavállaló fél-, egyéves szabadságot vesz ki. Külföldön elterjedt megoldás, hogy egy maghatározott idejű munkaviszony után akár fizetése bizonyos százalékát is megkapja az érintett. Magyarországon inkább a fizetés nélküli szabadság jellemző, s azt sem jellemzően a személyes fejlődés érdekében, hanem inkább házépítés miatt kérik a munkavállalók. Amennyiben a tanulmányi célú szabadságon kívül bármely okból többlet szabadságot biztosít, jelölje meg ezt a sort. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban munkaügyi dokumentumok igazolhatják. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a munkavállalók továbbképzéséhez (.6.) A Munka Törvénykönyvéről szóló 199. évi XXII. törvény 11. -a értelmében az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézkedés által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítj 18

20 A munkáltatók saját hatáskörükben szervezhetnek munkahelyi és munkahelyen kívüli képzéseket, valamint támogathatják a munkavállaló önálló képzési kezdeményezéseit. A munkavállaló által kezdeményezett képzési igények támogatásának sokféle megoldása fellelhető. Családbarát megoldások esetében a munkáltató anyagilag és munkaidőkedvezménnyel is támogatja a tanulást. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén elsősorban a munkaügyi dokumentumok vagy képzési megállapodások, szerződések igazolhatják. GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás (.7.) Fontos, hogy a gyes, gyed, illetve gyet folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. Ennek formája lehet a vállalati újság eljuttatása, a céges rendezvényekre való meghívás, személyes kapcsolattartás, belső képzéseken, tréningeken való részvétel biztosítása, tanulmányok anyagi támogatás (Külföldi példa: tanácsadói szolgáltatás a gyermekvállalással járó pszichés, szociális problémák feldolgozásához.) A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy képzési dokumentációk igazolhatják. Családi rendezvények szervezése (.8.) A családtagok számára fontos lehet, hogy ismerjék azt a fizikai és társas környezetet, ahol hozzátartozójuk mindennapjainak egy részét leéli. Leggyakoribb megoldás a családtagok részvételével szervezett testületi vagy vállalati rendezvények, szabadidőprogramok (családi nap). Előfordul, hogy a házastárs elkísérheti párját a külföldi értekezletekre, tréningekre. Koránt sem ritka, hogy egyes munkáltatói elismerések a családtaggal, partnerrel használhatók fel. (Wellness hétvége, külföldi bónusz utazás a munkavállaló kiváló teljesítményének elismeréseként.) Vállalatok, szervezetek jó működése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkatársak a hétköznapokon túl is néha kötetlenebb formában együtt legyenek, szórakozzanak. Ennek szervezett formája lehet valamilyen indoor vagy outdoor csapatépítő program, kalandtúra, garden party, vagy esetleg egy évbúcsúztató buli. A lényeg, hogy mindegyik kiválóan alkalmas kollektívák összekovácsolásához, a vállalaton belüli még hatékonyabb együttműködés, és a cég iránti elkötelezettség növeléséhez. A céges belső rendezvények erősítik a szervezethez való tartozás tudatát, közösségformáló hatásuk jelentős. Egy egységes, közös élményekkel bíró csapat eredményesebb munkavégzésre és magasabb fokú lojalitásra képes. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedés teljesítését szükség esetén rendezvény dokumentációk, médiamegjelenések (belső médiamegjelenés is), részvételi nyilatkozatok vagy szerződések igazolhatják. Egészségvédelmi és kulturális programok szervezése, törvényben előírt kötelező mértéket meghaladó szociális juttatások biztosítása a munkavállalóknak (.9.) Az ilyen irányú, ú természetbeni juttatások körének részletes szabályozását a személyi jövedelemadóról szóló 199. évi CXVII. törvény XIII. fejezete, a természetbeni juttatásokról, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokról ( ), illetve az ezt kiegészítő 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazz A munkahelyi egészségvédelem irányelvei: a munkavállalók valamennyi csoportjára alkalmazható a rossz egészségi állapot rejtett okainak feltárására irányul sokféle módon próbál hatni az egészségvédelem irányába célja az, hogy a dolgozókat rábírja az aktív részvételre saját egészségük megőrzése érdekében nem kizárólag orvosi tevékenység, hanem magában foglalja a munka szervezés és a munkafeltételek javításának feladatait is Olyan vállalati kultúra és filozófia szükséges, amely a dolgozók egészségét ugyanolyan 19

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi. Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz 2011. február 1. ESÉLYEGYENLŐSÉG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁS A PROJEKTEKBE Az Európai Unió

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Esélyegyenlőségi terve Preambulum Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató

Esélyegyenlőségi Útmutató Esélyegyenlőségi Útmutató Társadalmi Megújulás Operatív Program és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázói és elői számára 2007 szeptember TARTALOMJEGYZÉK 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 3

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK - 1 -

TARTALOMJEGYZÉK - 1 - ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZÓK SZÁMÁRA NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG 2007. FEBRUÁR TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 2 2. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN... 2 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Segédlet pályázati útmutatóhoz - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP

Segédlet pályázati útmutatóhoz - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP Segédlet pályázati útmutatóhoz - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP A pályázatok esélyegyenlőségi tartalmi értékelésének célja, hogy a pályázók megfogalmazzák esélyegyenlőségi céljaikat (a pályázati

Részletesebben

- ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP

- ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP Segédlet pályázati útmutatóhoz - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK TÁMOP/TIOP A pályázatok esélyegyenlőségi tartalmi értékelésének célja, hogy a pályázók megfogalmazzák esélyegyenlőségi céljaikat (a pályázati

Részletesebben

Esélyegyenlőségi útmutató

Esélyegyenlőségi útmutató Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága Esélyegyenlőségi útmutató az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program projekt gazdái, pályázói és értékelői számára

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ? ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN A 6 FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET.

TARTALOMJEGYZÉK HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ? ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN A 6 FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET. ESÉLYEGYENLŐSÉGII ÚTMUTATÓ PÁLYÁZÓK SZÁMÁRA NEMZETII FEJLESZTÉSII ÜGYNÖKSÉG 2007.. MÁJUS 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 3 2. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN... 3 3.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató Társadalmi Megújulás Operatív Program és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázói és értékelői számára

Esélyegyenlőségi Útmutató Társadalmi Megújulás Operatív Program és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázói és értékelői számára Esélyegyenlőségi Útmutató Társadalmi Megújulás Operatív Program és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázói és elői számára 2007. szeptember TARTALOMJEGYZÉK 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 4

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. január 1. 2016. december 31. közötti időszakra Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató

Esélyegyenlőségi Útmutató Esélyegyenlőségi Útmutató A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP 1.4.3-10/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok A komponens- KMR c. pályázathoz 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A) Esélyegyenlőség érvényesülése

A) Esélyegyenlőség érvényesülése Projekt Adatlap 3. számú melléklet A) Esélyegyenlőség érvényesülése A következő táblázat kitöltésével mutassa be, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2013

Esélyegyenlőségi terv 2013 2013 Szervezet neve: Egyenlő Esélyért Egyesület 2007 Címe: 2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 39. Adószáma: 18616909-1-11 Képviseletre jogosult személyneve: Kiss Csilla Klára Alkalmazandó: 2013. november

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS azonosító száma: TÁMOP3.4.38/2296 A (fő)kedvezményezett neve: Avastetõi Általános, MagyarAngol Két Tanítási Nyelvû skola és Alapfokú Mûvészetoktatási 1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁS JELENTÉS 1. Jelentés azonosító

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. Pályázók és értékelők számára - sablon-

Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. Pályázók és értékelők számára - sablon- Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Pályázók és értékelők számára - sablon- TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 2 2. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Pályázói és értékelői számára - sablon-

Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Pályázói és értékelői számára - sablon- Esélyegyenlőségi Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Pályázói és értékelői számára - sablon- TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. HOGYAN SEGÍT AZ ÚTMUTATÓ?... 2 2. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK RÖVIDEN...

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel a projektekben Környezeti fenntarthatóság Esélyegyenlőség Jogkövetkezmények Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. július

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. július Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. július TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 Az ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 2012. október 15-től 2014. szeptember 30-áig terjedő időszakra Tartalomjegyzék A. ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 1. Családbarát munkahelyi körülmények

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv 2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi szabályzat MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:

Részletesebben

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról Tájékoztató Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 kódszámú pályázatról A pályázati kiírás célja A szakképzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése.

Részletesebben

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képező dokumentumok 1. A fejlesztés kapcsolódik az ügyfél által működtetett már meglévő

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról Tájékoztató Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 kódszámú pályázatról A pályázati kiírás célja A szakképzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése.

Részletesebben

KÖZOP

KÖZOP Projekt státuszjelentés A dokumentum a projekt műszaki és pénzügyi készültségét mutatja be, felsorolja a tárgyidőszakban elvégzett feladatokat, felmerült problémákat, változtatásokat, értékeli az előrehaladást,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Esélyegyenlőségi útmutató Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program keretében kiírt pályázatokhoz és tervezési felhívásokhoz

Esélyegyenlőségi útmutató Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program keretében kiírt pályázatokhoz és tervezési felhívásokhoz Esélyegyenlőségi útmutató Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program keretében kiírt pályázatokhoz és tervezési felhívásokhoz 2010. január A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A B C. A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok

A B C. A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9363 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetési-hatékonysági vizsgálata Ha az árbevétel arányos adózás elõtti eredmény (az adózás elõtti eredmény és az árbevétel hányadosa)

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok

A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9643 66. UTIRO Leader Egyesület Értékelõ táblázat I. Szakmai szempontok 2 1. A támogatásból megvalósított beruházás részeként minõség vagy környezetirányítási

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében) Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő

Részletesebben

KÖZOP-5.2.0-07-2008-0001 52.

KÖZOP-5.2.0-07-2008-0001 52. KÖZOP-5.2.0-07-2008-0001 52. Projekt státuszjelentés (PSJ) A dokumentum a projekt műszaki és pénzügyi készültségét mutatja be, felsorolja a tárgyidőszakban elvégzett feladatokat, felmerült problémákat,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015-2020. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Palotás Község Önkormányzatánál foglalkoztatottak egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve, a hatékony jogvédelem biztosítása

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Időbeli hatálya: 2014. január 1 2014. december 31. Esélyegyenlőségi terv Jelen esélyegyenlőségi terv a munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti

Részletesebben

Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára GINOP

Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára GINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára GINOP-6.1.6-17 Keretösszeg Támogatási kérelmek várható száma 13 040 millió Ft 260-4346 db Támogatás összege minimum

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program PROJEKT ADATLAP a Környezet és Energia Operatív Program Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra c. pályázati felhívásához Kódszám: KEOP 7.9.0/12/A Érvényes: 2012. november.-től

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan 2013. 07. 19. Kapcsolattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2013. TULAJDONOS NEVE BEOSZTÁSA ÁTVÉTEL DÁTUMA PÉLDÁNY SORSZÁMA ÉRVÉNYESÍTŐ PECSÉT HELYE Karbantartásra kötelezett példány: Karbantartásra nem kötelezett példány:

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2011.01.01-2012.12.31. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2011. január 1-jétől 2012.december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez

1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez 1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: alcím 29. sora helyébe a következő szövegrész

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Ikt. szám: MKE/221-7/2017. Esélyegyenlőségi terv Elfogadta a Szenátus 21/2017. (V. 3.) számú határozatával... Prof. Csanádi Judit rektor 2017. május 3. 1 A Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009-08-13 Záró dátum: 2010-02-12. Tényleges kezdet dátuma: 2009-02-12 Várható befejezés dátuma: 2010-08-31

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009-08-13 Záró dátum: 2010-02-12. Tényleges kezdet dátuma: 2009-02-12 Várható befejezés dátuma: 2010-08-31 1. A JELETÉS AZOOSÍTÓ ADATA: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009-08-13 Záró dátum: 2010-02-12 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése: A jelentés kitöltéséért felelős személy: Tényleges

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Aldebrő-Tófalu Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A. -ának, és az Egyenlő bánásmódról

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

ÁROP-1.A

ÁROP-1.A ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások

Foglalkoztatási támogatások Foglalkoztatási támogatások Projektek Az Európai Unió támogatásával és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével megvalósuló programok: 1. Ifjúsági Garanciarendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci

Részletesebben