ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TAKARÉK SZÁMLABETÉTRŐL. Hatályos: napjától

Átírás

1 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TAKARÉK SZÁMLABETÉTRŐL Hatályos: napjától I. Bevezetés A Takarék számlabetét a Ptk. szerinti betétszerződés alapján a Takarékszövetkezet által kezelt betétszámla, illetve lakossági ügyfelek esetén a Ptk. szerinti korlátozott fizetési számla. A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik tetszőleges összegű, gyakoriságú és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely fizetési számla/ takarékszövetkezeti bankszámla nélkül is működhet, melyre vonatkozóan kizárólag csak a 4. pont szerinti tranzakciók kezdeményezhetők. II. Általános rendelkezések 1. Számlatulajdonosok köre Devizajogi státusztól függetlenül a teljes cselekvőképességgel rendelkező természetes személyek. A betétszámla elhelyezhető (a törvényes képviselő jognyilatkozata alapján) korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves), illetve cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) természetes személyek nevére is. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). Takarék számlabetét a természetes személyek kisebb közösségei (alapító okirattal nem rendelkező, nyilvántartásba nem vett közösségek pl: szakkörök, nyugdíjas körök, osztályok, stb) igazolt képviselőinek nevén (legalább két néven) is nyitható. A közös néven nyitott betéttől eltérő fogalom a közösségi betét. Közösségi betét esetében a betét tulajdonosai ugyanis a közösséget (pl. társasházat, építőközösséget, iskolai takarékossági csoportot, stb) alkotó személyek. 2. A Takarék számlabetét szerződés megkötése Takarék számlabetét-szerződés alapján a betétes jogosult a Takarékszövetkezet számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a Takarékszövetkezet köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. A betétszámla nyitására és a szerződés megkötésére az 1. pontban meghatározott megtakarítói kör jogosult. A Takarék számlabetét nyitásnak feltétele (pl.: számlanyitási díj befizetése, stb.) nincs. A Takarékszövetkezet az Számlatulajdonossal történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles a Számlatulajdonos, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását, átvilágítását elvégezni az alábbi okmányok és adatok alapján. A szerződés megkötésekor az ügyfelek azonosítására, átvilágítására a 1

2 pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok (jelenleg: évi LIII. törvény) az irányadók. Két vagy több névre szóló számlabetét esetében a tulajdonos és a társtulajdonos közösen jár el a számla nyitás és a szerződéskötés, valamint a számla megszűntetése során. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves) személy nevére szóló Takarék számlabetét megnyitásakor és a szerződés megkötésekor a törvényes képviselő (szülő) jár el. A szerződést mind a számlatulajdonos, mind a törvényes képviselő aláírja. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú számla feletti önálló rendelkezési jogához a törvényes képviselő nyilatkozata szükséges. Cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) személy esetében a számlanyitásra a szerződés megkötésére, valamint a számla feletti rendelkezésre a törvényes képviselő (szülő) jogosult. A szülői minőség igazolására a kiskorú születési anyakönyvi kivonatának, eredeti vagy hiteles másolata szolgál. Abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható (pl.: az anya esetében az új személyi okmányokból is, az apánál a régi típusú igazolványából) a törvényes képviselők személye, valamint a gyermek adatai, el lehet tekinteni a születési anyakönyv bemutatásától. A megtakarítás céljainak megfelelően az ügyfél 2, 3, 4 és 6 hónapos, illetve 1 éves lekötési időszakok közül választhat. A betét minimális és maximális összege nem korlátozott. A betét összege (illetve a betétből részösszeg) bármikor felvehető. Az eredetileg meghatározott lejárat előtti kivét esetén a Hirdetmény szerinti kamat jár. A Takarék számlabetét költségmentes megtakarítási lehetőség. Amennyiben az ügyfél a számlával kapcsolatban speciális szolgáltatásokat, tranzakciókat vesz igénybe (pl. természetes személyek esetében kedvezményezettet jelöl meg, haláleseti rendelkezést ad, a számlabetétből más banknál vezetett számlájára, vagy a megtakarítással összefüggésben más számlatulajdonos bankszámlájára utal át, stb.) a megbízások teljesítéséért a Hirdetményben szereplő díjtétel kerül felszámításra. 3. Rendelkezés a Takarék számlabetét felett A Számlatulajdonos jogosult írásban bejelenteni a Takarékszövetkezetnek, hogy a Takarék számlabetét felett ki jogosult, illetve kik jogosultak rendelkezni. A Takarék számlabetét feletti rendelkezést - a rendelkezésre jogosult(ak) - bármikor módosíthatják. A Takarék számlabetét felett a Számlatulajdonos a jogszabályi keretek között önállóan és szabadon, más meghatalmazott személyek a Számlatulajdonos által meghatározott módon rendelkezhetnek. Az állandó meghatalmazottak számlabetét feletti rendelkezési jogosultsága megegyezik a Számlatulajdonos jogosultságával, kivéve: a számlabetét megszüntetés, újabb meghatalmazottak bejelentése, illetve meglévő meghatalmazottak törlése, kedvezményezettek megjelölése és visszavonása, banktitoknak minősülő adatok közlésére felhatalmazás megadása, eseteit. 2

3 Két személy önálló rendelkezési jogosultságához kötött Takarék számlabetét esetén a Számlatulajdonosok elismerik, hogy a két néven vezetett közös számlára érkező összegekre történő külön-külön rendelkezést úgy foganatosíthatják, mintha a rendelkezést együtt tették volna meg. A Számlatulajdonosok tudomásul veszik, hogy a külön-külön rendelkezésű számlán a rendelkezési jogosultság módján változtatni (pl. egyik számlatulajdonos a másikat a rendelkezésből kizárja) csak együttesen lehet. A két néven vezetett közös számla tulajdonosai tudomásul veszik, hogy a Takarékszövetkezettel szemben a jelen szerződésből eredő jogaik és kötelezettségeik egyetemlegesek. A nagykorú Számlatulajdonos úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a Takarék számlabetétben lévő követelést az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett Takarék számlabetét nem tartozik a Számlatulajdonos hagyatékához, a kedvezményezett(ek) a Takarék számlabetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet(nek). A Számlatulajdonos - feltételhez kötötten kedvezményezettet jelölhet meg. A jognyilatkozatban a rendelkezési jog megnyílását egy általa meghatározott későbbi időpontra helyezi. A rendelkezési jog megnyílásáig a számlabetét felett a Számlatulajdonos korlátlanul rendelkezik, a kedvezményezett megjelölése a rendelkezési jog megnyílásának időpontjáig írásban visszavonható. 4. A Takarék számlabetétben végezhető tranzakciók A Takarék számlabetéttel kapcsolatos műveletek kezdeményezése - az arra rendszeresített - nyomtatványon történik. A Takarék számlabetétben betételhelyezés: - pénztári befizetés, - a Számlatulajdonos fizetési számlájáról történő átvezetés, - és a számla javára érkező átutalás formájában történhet. A Takarék számlabetétből felvétel: - pénztári kifizetéssel, - a Számlatulajdonos fizetési számlájára történő átvezetéssel, illetve - megszűntetéskor, a betéttulajdonos által megjelölt célszámlára utalással valósulhat meg. 5. Biztosítottság A betétszerződés alapján elhelyezett valamennyi névre szóló betét (a látra szóló fizetési számla pozitív egyenlege, illetve a lekötött betéten tartott összegek az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által biztosított. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) értelmében: 212. (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás - a ban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint 3

4 b) június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére, továbbá a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése vagy 33. (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. (2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. 4

5 (4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani. (5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése vagy 33. (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. (6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. (10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig kártalanítás nem fizethető ki. (13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni, és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától. 5

6 (14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. (15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 217. szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg. 214/A. (1) A 214. (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. (3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata. Amennyiben a betétesnek a Takarékszövetkezettel/Számlavezető hellyel szemben a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van a Takarékszövetkezet a évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) a alapján fenntartja magának az OBA által biztosított betétek esetében a kártalanítási összeg meghatározásánál a beszámítás jogát. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. szerinti összegből a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A Hpt (3) bekezdése értelében a betét elhelyezése, vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. 6

7 A Hpt (5) bekezdése értelében a Takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a Takarékszövetkezetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről, és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. A (6) bekezdés értelmében a betétes részére küldött kivonaton feltünteti, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás, és utal a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra, melyet legalább évente egyszer a betétes rendelkezésére bocsájt. A (7) bekezdés értelében az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a Takarékszövetkezet a betétes kérésére írásban átadja, vagy megküldi. A betétbiztosításra és a kártalanításra vonatkozó további feltételeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) ai tartalmazzák. 6. Titkosság A Takarékszövetkezetnél elhelyezett számlabetétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a Számlatulajdonos vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett írásbeli nyilatkozat, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A Számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a a Hpt-ben meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére. 7. Végrehajtás A Takarékszövetkezetnél kezelt (ügyleti biztosíték alá nem vont) számlabetét végrehajtás alá vonható. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. tv. 79/A. -ában foglaltaknak megfelelően: a Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében végrehajtás alá vonható. (A számla megterheléséről - a Takarékszövetkezet által közölt értesítési cím alapján - a végrehajtó értesíti a nem adós számlatulajdonost. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.) 8. Kamatozás A Takarékszövetkezet a Takarék számlabetétben elhelyezett összeg után az általa meghatározott, a Hirdetményben közzétett mértékű kamatot fizeti. A Hirdetményben a kamat mellett az ügyfelek teljes körű tájékoztatása érdekében feltüntetésre kerül az egységesített betéti kamatláb mutató (a továbbiakban: EBKM) is. 7

8 A kamatláb a lekötési időn belül fix. A különböző lekötési időszakokhoz különböző kamatlábak tartoznak, és a lekötési idő lejárata előtt felvett betétre kamat nem jár. Amennyiben a Számlatulajdonos a lekötési idő lejárta után a Takarék számlabetétet nem szűnteti meg, a takarékszövetkezet a betét megszűnéséig automatikusan újra leköte az eredeti lekötési időnek megfelelően és a mindenkori hirdetményben érvényben levő aktuális kamatot fizeti a lekötési idő végéig.. A takarékszövetkezet nem kötheti le a betétet, helyette javaslom: A lekötési idő lejárta után a Számlatulajdonos által fel nem vett betét automatikusan újra lekötésre kerül az eredeti lekötési időnek megfelelően. Az így lekötött betét után a lekötési idő végéig a Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos Hirdetménye szerint (a termékre) meghatározott mértékű kamatot fizet. A kamat elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik. A kamatozás a befizetés napján kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik. A Kamatszámítás képlete: Tőke x kamatnapok száma x kamatláb (%) 360 x 100 Kamatnapok számát úgy határozzuk meg, hogy minden hónapot 30 naposnak tekintünk. Az EBKM kiszámítását és közzétételének szabályait a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Kormányrendelet szabályozza. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t i : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv) i : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap: ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t i : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv) i : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 8

9 9. A Számlatulajdonos értesítése A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost/Számlatulajdonosokat eltérő megállapodás hiányában - a Takarék számlabetétben elhelyezett pénzeszközökről évente egyszer, kivonat formájában értesíti. 10. A Takarék számlabetét megszűnése A Takarék számlabetét megszűntetését a Számlatulajdonos, illetve a Számlatulajdonosok együttesen kezdeményezhetik. A Takarék számlabetét megszüntetésekor a Számlatulajdonos köteles rendelkezni a számlaegyenlegre vonatkozóan, és rendezni az esetlegesen felmerült bankköltségeket és díjakat. A Takarék számlabetét-követelés kimerülése a számlabetét szerződés automatikus megszűnését vonja maga után. III. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarék számlabetéttel kapcsolatban benyújtott ügyfélmegbízásnak helytelen kiállítása miatt, a téves könyveléséből vagy a megbízás teljesítésének jogszerű megtagadásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget, a károk rendezéséről a Számlatulajdonosnak kell gondoskodnia. Nem felel továbbá az olyan károkért, amelyek erőhatalom (vis maior), bel-, vagy külföldi hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A közös betét esetében a Számlatulajdonosok egymás közötti belső jogviszonya semmilyen módon nem tartozik a Takarékszövetkezet érdekkörébe és felelősségi körébe. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosok egymás közötti jogvitájában nem vesz részt, és a közöttük fennálló belső jogviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért mindennemű felelősségét kizárja. IV. Vegyes rendelkezések A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályai, a Fizetési számla- és betétszerződésre vonatkozó különös rendelkezései, a Pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések, valamint a Takarék számlabetét szerződésben foglaltak az irányadók. Fókusz Takarékszövetkezet, mint a Borotai Takarékszövetkezet jogutódja 9