A betétszámla nyitására és a szerződés megkötésére az 1. pontban meghatározott megtakarítói kör jogosult.

Átírás

1 I. Bevezetés TAKARÉK SZÁMLABETÉT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A március 15. előtt nyitott Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi és jogi személyiség nélküli vállalkozások, egyéb szervezetek esetében az 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről a szerinti betéti szerződés alapján megnyitott betétszámla, a lakossági ügyfelek esetében az évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről a szerinti - korlátozott funkcióval rendelkező - bankszámla. Jelen Üzletszabályzat a Takarék számlabetéttel kapcsolatban létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza, melyek az évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről 205. (3) és (5) bekezdésében foglalt feltételektől függően válnak az egyes jogügyletek részévé és így mind a Takarékszövetkezetre, mind az ügyfélre nézve kötelezővé. A március 15-től nyitott Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi személyiségű vállalkozások, egyéb szervezetek esetében a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:390. -a szerinti betétszerződés alapján megnyitott betétszámla, a lakossági ügyfelek esetében a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6: a szerinti - korlátozott funkcióval rendelkező - folyószámla. Jelen Üzletszabályzat a Takarék számlabetéttel kapcsolatban létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza, melyek a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:58. 6:62. -ában foglalt feltételektől függően válnak az egyes jogügyletek részévé és így mind a Takarékszövetkezetre, mind az ügyfélre nézve kötelezővé. II. Általános rendelkezések 1. Számlatulajdonosok köre A Takarék számlabetét terméket: előtt kötött szerződések esetén devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek, jogi személyek, valamint egyéb szervezetek, június 15-tól kötött szerződések esetében: devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek vehetik igénybe. A betétszámla elhelyezhető (a törvényes képviselő jognyilatkozata alapján) korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves), illetve cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) természetes személyek nevére is. A természetes személyek kisebb közösségei (alapító okirattal nem rendelkező, nyilvántartásba nem vett közösségek, pl.: szakkörök, nyugdíjas körök, osztályok stb.) igazolt képviselőinek nevén (legalább két néven) is nyitható Takarék számlabetét. A kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló konstrukció a június 15. előtt kötött szerződések esetében bankszámla nélkül is működhet től a takarék számlabetét igénybevételének feltétele, hogy a számlatulajdonos rendelkezzen a Fókusz Takaréknál vezetett bármilyen típusú lakossági forint számla, vagy számlacsomag termékkel. 2. A Takarék számlabetét szerződés megkötése A betétszámla nyitására és a szerződés megkötésére az 1. pontban meghatározott megtakarítói kör jogosult. 1

2 A Takarék számlabetét szerződés megkötésekor az ügyfelek azonosítására a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok az irányadók. A betétszerződés alapján a Takarékszövetkezet a lekötött pénzeszköz után kamatot fizet, a betét összegét a szerződés szerint visszafizeti, a számlabetétben elhelyezett összegeket a Számlatulajdonos rendelkezése alapján kezeli, nyilvántartja. A Takarék számlabetét minimális egyenlegét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos vonatkozó hirdetménye tartalmazza. 3. Rendelkezés a Takarék számlabetét felett A Számlatulajdonos(ok), illetve a számlatulajdonos szervezet képviseletére jogosult személy írásban jelenti be a Takarékszövetkezetnek, hogy a Takarék számlabetét felett ki jogosult, illetve kik jogosultak rendelkezni. A Takarék számlabetét feletti rendelkezést - a rendelkezésre jogosult - bármikor módosíthatja. 4. A Takarék számlabetétben végezhető tranzakciók A Takarék számlabetéttel kapcsolatos műveletek kezdeményezése - az arra rendszeresített - nyomtatványon történik. A Takarék számlabetétben betételhelyezés: pénztári befizetés, a betéttulajdonos bankszámlájáról történő átvezetés, és a számla javára érkező átutalás formájában történhet. A Takarék számlabetétből felvétel: a előtt kötött szerződések esetében pénztári kifizetéssel és a betéttulajdonos bankszámlájára történő átvezetéssel, a től kötött szerződések esetében a betéttulajdonos bankszámlájára történő átvezetéssel valósulhat meg. Vállalkozó kör esetében a pénztári tranzakciókon kívül kizárólag a saját bankszámláról történő betételhelyezésre, illetve saját bakszámlára történő átvezetésre, megszűntetésre van mód. 5. Biztosítottság A Fókusz Takarékszövetkezet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tagja. A Takarékszövetkezet által kezelt névre szóló betétek ideértve Takarék számlabetét egyenlegét is az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosítottak. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) értelmében: 212. (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás - a ban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) június 30-át követően állami garancia nélkül 2

3 az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. (2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon 3

4 megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani. (5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. (6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. (10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. (14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. (15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 217. szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg. 4

5 214/A. (1) A 214. (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. (3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata. Amennyiben a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van a Takarékszövetkezet a évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) a alapján fenntartja magának az OBA által biztosított betétek esetében a kártalanítási összeg meghatározásánál a beszámítás jogát. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. szerinti összegből a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A Hpt (3) bekezdése értelében a betét elhelyezése, vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A Hpt (5) bekezdése értelében a Takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a Takarékszövetkezetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről, és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. A (6) bekezdés értelmében a betétes részére küldött kivonaton feltünteti, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás, és utal a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra, melyet legalább évente egyszer a betétes rendelkezésére bocsájt. A (7) bekezdés értelében az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a Takarékszövetkezet a betétes kérésére írásban átadja, vagy megküldi. A betétbiztosításra és a kártalanításra vonatkozó további feltételeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) ai tartalmazzák. Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt minden személy esetében külön veszi számításba az Alap. A kártalanítási összeg számítása szempontjából eltérő szerződési kikötés hiányában a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. Közösségi betétek (társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei) esetében a kártalanítási összeghatárt a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni. 6. Titkosság 5

6 A Takarékszövetkezetnél elhelyezett betétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a betétesnek, vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett írásbeli nyilatkozat, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A betétes hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a Hpt. 51. és 54. -ban meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére. 7. Végrehajtás A Takarékszövetkezetnél kezelt, az adóst megillető (ügyleti biztosíték alá nem vont) pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. Természetes személyek esetében kivételt képez a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. tv. 79/A. -ában foglalt rendelkezés, mely kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Amennyiben a végrehajtás gyermektartási díj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének 50%-a is végrehajtás alá vonható. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. (A számla megterheléséről - a Takarékszövetkezet által közölt értesítési cím alapján - a végrehajtó értesíti a nem adós számlatulajdonost. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.) 8. Kamatozás A Takarékszövetkezet a betétek után a betételhelyezés idejére kamatot fizet. A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal az egységeiben kifüggesztett, és a Takarékszövetkezet honlapján elhelyezett Hirdetmény útján teszi közzé. A betétek kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamatszámítás az alábbi képlet alapján történik (évi kamatnapok száma a 365 nap): Tőke * kamat % * napok száma Kamat összege = 365 * 100 A Takarék számlabetét előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) nyitható. A számlán elhelyezett minden egyes betétnek (jóváírt összegnek) az elhelyezés napjától számítva ki kell tölteni a vállalt lekötési időt, az ahhoz kapcsolódó kamat jogossága érdekében. A Takarékszövetkezet a Takarék számlabetétben elhelyezett összeg után az általa meghatározott, a Hirdetményben közzétett mértékű kamatot fizeti. A Hirdetményben a kamat mellett az ügyfelek teljes körű tájékoztatása érdekében feltüntetésre kerül az egységesített betéti kamatláb mutató (a továbbiakban: EBKM) is. 6

7 Az EBKM kiszámítását és közzétételének szabályait a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Kormányrendelet szabályozza, az EBKM számítási módszerét a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata tartalmazza. A Takarék számlabetétben elhelyezett összegek után járó kamat a teljes kifizetés esetét kivéve mindig a naptári év végén kerül kiszámításra és minden év december hó 31-én esedékes. Az esedékes kamat összege az esedékesség időpontjában tőkésítésre kerül. A Takarék számlabetétből történő felvét esetén a Takarékszövetkezet úgy tekinti, hogy a felvett összeg mindig a még fennálló legrégebben elhelyezett betétet csökkenti. Ez a szabály érvényes arra az esetre is, ha a tőkésítés utáni kamatkifizetés történik. A jóváírt kamat azonos összegben történő felvétele után amennyiben az ehhez tartozó betét(ek) a vállalt lekötési időt később kitölti(k) a Takarékszövetkezet a lejárt tételekhez kapcsolódó napi kivétnek megfelelő kamatot téríti. A Takarékszövetkezet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett betét után nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Hirdetményben külön közzétett mértékű kamatot fizeti. Amennyiben a számlán a kamatot már jóváírták, úgy az visszavételre kerül. Amennyiben a betétes a lekötési idő lejárta után a Takarék számlabetétet nem szűnteti meg, úgy a Takarékszövetkezet az eredeti lekötési időnek megfelelő mindenkori kamatot téríti. A Takarék számlabetétből kezdeményezett a Hirdetményben részletezett tranzakciókért és szolgáltatásokért, az ott közölt díjat számítja fel a Takarékszövetkezet. A díjak elszámolása a betétösszeg terhére havonta történik. A Takarékszövetkezet jogosult a Takarék számlabetét kondícióit (kamatok, díjak, költségek mértékét) egyoldalúan módosítani a lekötési időn belül is. A Takarékszövetkezet az új kondíciók mértékét a módosítást megelőzően legalább 15 nappal köteles a pénztártermeiben kifüggesztett, valamint a Takarékszövetkezet honlapján közzétett Hirdetményben bejelenteni. 9. A Számlatulajdonos értesítése A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost eltérő megállapodás hiányában - a Takarék számlabetétben elhelyezett pénzeszközökről évente egyszer, kivonat formájában értesíti. 10. A Takarék számlabetét megszűnése A Takarék számlabetét megszűntetését a Számlatulajdonos írásban kezdeményezi. A Takarék számlabetét-követelés kimerülése a betétszerződést nem szünteti meg A Takarék számlabetét megszüntetésekor a Számlatulajdonos köteles rendelkezni a számlaegyenlegre vonatkozóan, és rendeznie kell a felmerült bankköltségeket és díjakat. 11. Természetes személyek nevén nyitott Takarék számlabetét A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult továbbá a képviselő azonosítását elvégezni az alábbi okmányok és adatok alapján. Okmányok: 7

8 Belföldi természetes személy esetében: a személyazonosság megállapítására szolgáló fényképes dokumentuma (személyi igazolványa, útlevele, új típusú kártya formátumú vezetői engedélye) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. Külföldi természetes személy esetén: útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye. 14. életévét be nem töltött természetes személy esetében: személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa. Adatok: Családi és utóneve (születési név), amennyiben van, házassági neve, Lakcíme, Születési helye, ideje, Állampolgársága, Anyja születési neve, Azonosító okmányának típusa és száma, Külföldi természetes személy esetén a fenti adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási helye. A Takarék számlabetét felett a Számlatulajdonos a jogszabályi keretek között önállóan és szabadon, más meghatalmazott személyek a Számlatulajdonos által meghatározott módon rendelkezhetnek. A számla felett rendelkezni jogosult/ak/ nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés más módjára vonatkozó egyéb kikötéseket a Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet által e célra rendszeresített aláírás nyilvántartó kartonon jelenti be. Az állandó meghatalmazottak számlabetét feletti rendelkezési jogosultsága megegyezik a Számlatulajdonos jogosultságával, kivéve: a számlabetét megszüntetés, újabb meghatalmazottak bejelentése, illetve meglévő meghatalmazottak törlése, kedvezményezettek megjelölése és visszavonása, banktitoknak minősülő adatok közlésére felhatalmazás megadása, eseteit. Két személy önálló rendelkezési jogosultságához kötött Takarék számlabetét esetén a Számlatulajdonosok elismerik, hogy a két néven vezetett közös számlára érkező összegekre történő külön-külön rendelkezést úgy foganatosíthatják, mintha a rendelkezést együtt tették volna meg. A Számlatulajdonosok tudomásul veszik, hogy a külön-külön rendelkezésű számlán a rendelkezési jogosultság módján változtatni (pl. egyik számlatulajdonos a másikat a rendelkezésből kizárja) csak együttesen lehet. A két néven vezetett közös számla tulajdonosai tudomásul veszik, hogy a Takarékszövetkezettel szemben a jelen szerződésből eredő kötelezettségeik egyetemlegesek. A cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) személy nevén nyitott Takarékszámla betét szerződés megkötésére, valamint a számla feletti rendelkezésre a törvényes képviselő (szülő) jogosult. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves) személy nevén nyitott Takarék számlabetét szerződés megkötésére a kiskorú a törvényes képviselővel együtt jogosult. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú számla feletti önálló rendelkezési jogához a törvényes képviselő nyilatkozata szükséges. A törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, amennyiben a jogügylet értéke a jogszabályban előírt értékhatárt (jelenleg százezer forint) meghaladja. A nagykorú betétes úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a Takarék számlabetétben lévő követelést az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett 8

9 Takarék számlabetét nem tartozik a betétes hagyatékához, a kedvezményezett(ek) a Takarék számlabetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet(nek). A betéttulajdonos - feltételhez kötötten kedvezményezettet jelölhet meg. A jognyilatkozatban a rendelkezési jog megnyílását egy általa meghatározott későbbi időponthoz, feltételhez köti. A rendelkezési jog megnyílásáig a betét felett a betét tulajdonosa korlátlanul rendelkezik, a kedvezményezett megjelölése a rendelkezési jog megnyílásának időpontjáig írásban visszavonható. IV. Az egyéni- és társas-, jogi személyiségű vállalkozásoknak, egyéb szervezeteknek nyitott Takarék számlabetét től pénzforgalmi bankszámla nyitásra kötelezett számlatulajdonosok (vállalkozói ügyfélkör) nem vehetik igénybe a Takarék számlabetét terméket. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult továbbá a képviselő azonosítását elvégezni. Jogi személy esetében a nevében, vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) III. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Takarékszövetkezet kéri azt az igazoló okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta - más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, Külföldi jogi személy esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. A Takarékszövetkezet a jogi személyt az alábbi adatai alapján azonosítja: Név, rövidített név, Székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe, Főtevékenység, Azonosító okirat száma, Képviseletre jogosult neve és beosztása, A kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatai. A Számlatulajdonos, illetőleg a számlatulajdonos szervezetnek képviseletre jogosult vezetője (vezetői) a Takarékszövetkezet által e célra rendszeresített aláírás nyilvántartó kartonon jelenti be a számla felett rendelkezni jogosult/ak/ nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés más módjára vonatkozó egyéb kikötéseket. A számlatulajdonos szervezet vezetőjének megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal igazolni kell. A Takarékszövetkezet nem ellenőrzi azt, hogy a Számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője által a Takarék számlabetét feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. Az egyéni- és társas-, jogi személyiségű vállalkozások, egyéb szervezeteknek nyitott Takarék számlabetétben betételhelyezés pénztári befizetés, a betéttulajdonos bankszámlájáról történő átvezetés, és a betéttulajdonos más hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról érkező átutalás formájában történhet. A Takarék számlabetétből felvétel pénztári kifizetéssel, a betéttulajdonos pénzforgalmi bankszámlájára történő átvezetéssel, illetve megszűntetéskor, a betéttulajdonos más hitelintézetnél vezetett bankszámlájára történő átutalással valósulhat meg. 9

10 12. Kis közösségek Takarék számlabetétje A Takarékszövetkezet kisebb közösségek (alapító okirattal nem rendelkező, nyilvántartásba nem vett civil közösségek, pl.: klubok, osztály közösségek, stb.) megtakarítási célú betételhelyezéseit a képviselőinek nevén (két néven) nyitott Takarék számlabetétben fogadja és vezeti. Képviseleti jogukat külön okirattal (pl.: magánjogi szerződés, jegyzőkönyv, meghatalmazás stb.) kell igazolniuk, mely a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Az okiratból a közösség tagjai, a tényleges tulajdonosok megállapíthatóak. Az okiratban a közösség tagjai nyilatkoznak arról, hogy tudomásul veszik, hogy - a közös betétekre vonatkozó szabályoknak megfelelően - a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. A közösség képviselői a közösség bármely tagjára a számlanyitással egyidejűleg elhalálozási rendelkezést adnak, ezzel a közösség által gyűjtött betét nem része a számlatulajdonos hagyatéki vagyonának. Szerződéskötéssel a számlatulajdonosok (képviselők) kinyilvánítják, hogy a Takarék számlabetét nyitásakor és a számlán végzett tranzakciók során, a Számlatulajdonosok (a közösség képviselői) nem saját nevükben, hanem a közösség képviseletében járnak el. A betétben elhelyezett összegek nem részei személyes vagyonuknak. Az ügyfelek azonosítására, a számla kezelésére, a számla feletti rendelkezésre a két névre szóló betét vonatkozásában leírt szabályok az irányadóak. 13 A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarék számlabetéttel kapcsolatban benyújtott ügyfélmegbízás helytelen kiállítása miatt, a téves könyvelésből, vagy a megbízás teljesítésének jogszerű megtagadásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget, a károk rendezéséről a Számlatulajdonosnak kell gondoskodnia. Nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom (vis maior), bel-, vagy külföldi hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos megbízásainak teljesítése érdekében jogosult más személy (teljesítési segéd) közreműködését igénybe venni. Az igénybevett személyekért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha azonban a közreműködő felelősségét jogszabály, vagy üzletszabályzat korlátozza, a Takarékszövetkezet felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik. A közös betét, valamint a kis közösségek képviselői nevén megnyitott betét esetében a Számlatulajdonosok, valamint a közösség tagjai (tényleges tulajdonosok) egymás közötti belső jogviszonya semmilyen módon nem tartozik a Takarékszövetkezet érdekkörébe és felelősségi körébe. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosok egymás közötti, illetve az általuk képviselt közösség tagjai közötti jogvitákban nem vesz részt, és a közöttük fennálló belső jogviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért mindennemű felelősségét kizárja. 14. Vegyes rendelkezések A Takarékszövetkezet jogosult a Számlatulajdonossal kötött Takarék számlabetét szerződést és az ahhoz kapcsolódó Általános Szerződési Feltételeket ideértve a kamatot, díjat, költséget és egyéb 10

11 szerződési feltételt egyoldalúan a Számlatulajdonos számára kedvezőtlenebbül módosítani, amennyiben a módosítás az Üzletszabályzat II/7.1. pontban meghatározott feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, tehát a: a. a jogi, szabályozói környezet változása; a Számlavezető hely tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés, vagy a Számlavezető helyre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; a Számlavezető hely közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése; a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása; kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása; b. a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, így különösen, de nem kizárólagosan: a Számlavezető hely forrásköltségeinek változása; a Számlavezető hely működési költségeinek változása; Magyarország hitelbesorolásának változása, az ország kockázati felár változása (credit default swap); a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; a bankközi kamatlábak / hitelkamatok változása; a Számlavezető hely kockázati kamatfelárának változása; a Magyar Állam, vagy a Számlavezető hely által kibocsátott értékpapír és SWAP hozamgörbék egymáshoz történő elmozdulása; a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; a Számlavezető hely lekötött ügyfélbetétei kamatának változása; az éven túli állampapírok hozamának változása; c. a Számlavezető hely működési feltételeinek megváltozása az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek Számlavezető hely megítélése szerinti változása, ideértve az Ügyfél hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást; a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása; működési költségek változása; d. az Ügyfél, vagy az ügylet kockázatának megváltozása az Ügyfél Számlavezető helyi minősítésének változása; az ügylet Számlavezető hely által számított kockázatának változása; Ügyfél késedelmes teljesítése. e. a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása; f. a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása; indokolja. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek az üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni, valamint a honlapján közzétenni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. 11

12 A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályai, a folyó és fizetési számla- és betétszerződésre vonatkozó különös rendelkezései, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések, valamint a Takarék számlabetét szerződésben foglaltak az irányadók. Fókusz Takarékszövetkezet 12