Nemzetközi K+F Hírlevél december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi K+F Hírlevél 2002. december"

Átírás

1 Nemzetközi K+F Hírlevél december E számunk rovatai: Tudomány- és technológiapolitika old. Anyagtudomány old. Finanszírozás old. Információs társadalom old. Környezetvédelem old. Orvostudomány old. Élelmiszeripar old. Oktatás, képzés old. Energetika, közlekedés old. Gazdaság old. Rendezvények, események old. Az EU 6. Keretprogram varsói nyitóértekezlete Közép- és Kelet-Európa az Európai Kutatási Térségben A 6. Keretprogram nyitóértekezletei között a varsói rendezvény a Bizottság és a rendezők szándékainak megfelelően kiemelt szerepet játszott: az egész közép- és kelet-európai (KKE) térség demonstratív keretprogram-nyitórendezvényének szánták, a térségbeli és bizottsági felső vezetők jelenlétével és számukra tartott külön ülésnappal (miniszteri ülés). Ennek megfelelően a konferencián majdnem 2000-en vettek részt érzékelhetően jóval többen, mint amennyire a rendezők számítottak. A Bizottság jelentős létszámú küldöttségét Hugh Richardson, a DG-Research főigazgató-helyettese vezette (Busquin főbiztos nem várt lemondását személyes problémákkal magyarázták). A lengyel, szlovén és bolgár tudományos miniszter és a cseh miniszterhelyettes mellett a KKE-országok általában államtitkári, illetve nagyköveti szintén képviseltették magukat; a konferencián felszólalt Alexander Kwasniewski, Lengyelország államelnöke is. Michal Kleiber lengyel tudományos miniszter plenáris megnyitóján ismertette a miniszteri ülésen elfogadandó deklarációt, amelynek fő témái az EU-bővítésnek nehézség helyett ígéretes lehetőségként való felfogása, az újonnan belépő országok által az EU-ba vitt értékek hangsúlyozása volt. Kleiber szerint mindez fokozottan érvényes az Európai Kutatási Térségre, illetve a K+F terén az EU-tagságot már megvalósító 6. Keretprogramra is, ugyanakkor viszont nyomatékosan hangot kell adni a KKE országok aggodalmának és félelmének is a keretprogram új eszközeivel kapcsolatban. A kis méretű, gyenge vállalati K+F háttérrel és hálózatépítő képességekkel rendelkező új tagok számára különösen nehéz lesz az Integrált Projektek és Kiválósági Hálózatok projektméreteihez igazodó, európai léptékű konzorciumok létrehozása, így mindenképp számítanak a Bizottság segítségére és a keretprogram munkaprogramjainak az ő igényeiket is figyelembe vevő elkészítésére, illetve módosítására. Hugh Richardson konferencia-köszöntőjében figyelemreméltó volt annak hangsúlyozása, hogy a TéT a történelemben első alkalommal kiemelt prioritást élvez az európai politikai (nagypolitikai) térképen. A KKE-térségnek szánt üzenetekben kiemelte az új eszközök elsődlegességét, valamint a nem csak Európában, hanem Európáért, és a tudomány és társadalom közötti új szerződés fogalmi rendszerében való gondolkodásmód szükségességét. Ewa Freyberg lengyel gazdasági miniszterhelyettes mindehhez elsősorban a Gazdasági és Tudományos Minisztériumok együttműködésének, valamint a kutatói szféra vállalkozói készségének fontosságát tette hozzá. A plenáris üléssel párhuzamosan, felső vezetők, vezető szakértők és miniszteri képviselők részvételével tartott miniszteri ülésen Manfred Horvat, az osztrák BIT igazgatója elsősorban a 6KP újdonságát, a múlttal való teljes szakítását emelte ki. A tagjelölt országok számára kiemelt üzenete volt az elmúlt évben tapasztalható lendület megtartása, valamint a 6KP-ben valószínűsíthető alacsonyabb részvételi számokra való felkészülés, a kiegészítő programok szükségessége. Ugyanakkor nem szabad feladni az új eszközökért való versengést, igenis a teljes 6. keretprogram-portfóliót kell megcélozni, konzorcium-vezetői szinten is. Kiemelt esélyt kínál a Marie Curie mobilitási rendszer stratégiai (tudatos TéT politikai céloknak megfelelő) használata. Horvat hangsúlyozta a jelenlegi tagországok felelősségét az új tagok promóciója, valamint a KKE-beli lehetőségek aktív, motivált felderítése, a valóban egyenlő esélyek teremtése terén: ezt nem lehet csak a Bizottságra hagyni, döntő szerepük van maguknak a tagállamoknak. A maga részéről 1

2 bejelentette, hogy a jövőben a BIT prioritásává teszik az osztrák-kke K+F-együttműködések fejlesztését. (Hasonlóan nyilatkozott a német Helmholtz-intézetrendszer képviselője is.) Az újonnan belépők számára viszont kiemelten fontos a szükséges kutatási infrastruktúra megteremtése: enélkül eleve minden esély elvész. Martin Grabert, a német KoWi vezetője hozzátette, hogy a KKE-országok elsődleges problémája, a kommunikációs és networking-tapasztalatok elégtelensége a tagországok kutatási rendszereit is sújtja, és általában, a nemzeti rendszerek hagyományai túlságosan eltérőek ahhoz, hogy a hosszú távú, stratégiai tervezés és együttműködés lehetséges legyen. Ezért az ERA kihívása, amelynek része a 6KP kihívása, egyként érint mindenkit. A Bizottság részéről Hugh Richardson előadásában ismertette a KKE-országok kutatási minisztereinek Busquin főbiztossal lezajlott október 29-i találkozóján elfogadott akciótervet a kifejezetten a tagjelölt országoknak szóló 6. Keretprogrambeli egyedi támogatási akciókkal kapcsolatban. Ezek, a munkaprogramokba beépítendő tevékenységek elsősorban információ-terjesztéssel a 6. Keretprogrammenedzserek képzésével, az új és régi tagok együttműködéseinek ösztönzésével, KKV-támogatással kapcsolatosak. Frans de Bruine, az Információs Társadalom Főigazgatóság igazgatója elspősorban azt hangsúlyozta, hogy az eeurope 2002-t jellemző információs infrastrukturális fejlesztési szakaszon a KKE országoknak is túl kell jutniuk, hogy a tagállamokat követni tudják a hálózatok felhasználását, termelékenységnövelésre való szolgálatba állítását célul tűző eeurope 2005 programban. George Bingen, a Kutatási Főigazgatóság igazgatója a Marie Curie-rendszer egyirányúságának megszüntetésére koncentrált: a Marie Curie-rendszer újdonságait (pl. a reintegrációs eszközt, a KKE-országok megkülönböztetésének megszüntetését stb.) stratégiai módon felhasználva nemcsak a KKE-országokból kiáramló, hanem az ide érkező kutatók száma is növelhető, ami döntő jelentőségű eszközzé válhat a kommunikációs-networking deficit felszámolásában. A Nemzeti Fejlesztési Tervek K+F-tartalmát, illetve a Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó terveket ismertető lengyel és magyar előadások után a miniszteri értekezlet elfogadta a KKE-országok 6. Keretprogrammal kapcsolatos várakozásait és aggodalmait rögzítő Nyilatkozatot (fő pontjait l. fent, Kleiber kutatási miniszter beszédében). Alexander Kwasniewski lengyel államelnök mintegy húsz percet töltött a miniszteri értekezleten, amelynek során arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az Új Európa, amelynek működését és mindennapjait a Keretprogram jól illusztrálja, kommunikációja elégtelen, azt a közép-európai átlagpolgár nem ismeri. A miniszteri ülést követő plenáris államelnöki beszéd TéT szempontból legfontosabb eleme a lengyel Tudományos Minisztérium létrehozásáról intézkedő törvényjavaslat ismertetése volt. A konferencia második napján a 6. Keretprogram egyes prioritásaival foglalkozó szekcióüléseket tartottak. Ezeken lényegében a munkaprogramok bemutatása történt meg, majd lengyel és más KKEországok előadói ismertették 5. keretprogrambeli tapasztalataikat és 6. Keretprogram- felkészülésüket, elsősorban a sikertörténetekre koncentrálva. Néhány érdekesebb felvetés: A sikeresek sem lazíthatnak, gyökeresen át kell szervezni az eddigi konzorciumokat! A 6. Keretprogram más struktúrája nem kedvez csupán a régi együttműködések folytatásának. A Bizottság anyagi támogatást nyújt a konzorciumépítéshez-partnerkereséshez, elsősorban az egyes, európai szakmai szervezetek (pl. Európai Egyetemi Szövetség) által szervezett konferenciákra, networkingeseményekre való kiutazás támogatásával (ezek a rendezvények a alatt lesznek felsorolva). A támogatásért nem a Bizottsághoz, hanem a konferencia-szervezőkhöz kell fordulni: ők adnak információt arról, hogy a Bizottság milyen feltételekkel támogatja a résztvevők kiutazását. A konzorciumépítéshez egyéb kapcsolat híján a legjobb segítséget a Expression of Interest -adatbázisa adja: itt lehet kitapintani, hogy kik lesznek a főbb játékosok, és mik az igények, elvárások. Fel kell készülni, hogy az első év konkrét tematikus Integrált Projekt és Kiválósági Hálózatpályázatainak csak nagyon kevés, egyes területeken (pl. 7. prioritás) csak egy nyertese lesz: így a sikeres pályázatnak a felhívás tematikus definíciójának jelentős részét, vagy teljes vertikumát le kell fednie. A nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos szekcióülésen David Schindel (NSF) a dinamikusan fejlődő EU-USA együttműködések ismertetése után rámutatott, hogy a közép-kelet európai országok teljes jogú keretprogram-részvétével az USA-val való együttműködéseknek is új távlatai nyíltak, hisz nincs szükség egy nyugat-európai partner sokszor mesterséges bevonására. Roboz András OM K+F Stratégiai Főosztály 2

3 Tudomány- és technológiapolitika Magyarország csatlakozott az EU 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjához október 29-én Brüsszelben a 13 tagjelölt ország kutatási miniszterének meghívásával konferenciát szervezett az Európai Bizottság a tagjelölt országok részvételének erősítéséről a 6. Keretprogramban. A 6. Keretprogramhoz (FP6) történő csatlakozási dokumentum (Egyetértési Megállapodás) aláírásával összekapcsolt rendezvényen 10 ország képviseletében a kutatási miniszter jelent meg. Magyarországot Siegler András, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára képviselte. A konferencia nyitó előadását Philippe Busquin, az Európai Bizottság kutatási biztosa tartotta. Busquin úr kiemelte, hogy mind az európai kutatási térség (ERA) megvalósítása, mind az FP6 szempontjából kiemelkedő jelentőségű a tagjelölt országok társulása a 6. Keretprogramhoz. Az EU csatlakozásra váró országok kutatói ugyanis pontosan ugyanazokkal a jogokkal vesznek részt az FP6-ban, mint a tagállamok kutatói. A tagjelölt országok bekapcsolódtak az ERA megvalósításába, és ki fogják venni részüket a Barcelonában elfogadott célkitűzés (az EU K+F ráfordításainak a GDP 3%-ára történő felemelése 2010-re) megvalósításában. Az Európai Bizottság (EB) minden támogatást megad a tagjelölt országok minél sikeresebb részvételéhez az FP6-ban. Ennek érdekében összeállításra került egy akcióprogram, amelynek elemeit beépítik a szakterületi munkaprogramokba, külön támogatást nyújtva pl. az információterítéshez, az NCP rendszer üzemeltetéséhez, az FP6-ot kezelő szakértők képzéséhez, a nemzetközi együttműködéshez és a kutatási partnerek kereséséhez. K. Larsen államtitkár a dán EU elnökség nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy Dánia számára az EU bővítés az elsődleges prioritás. Dánia is mindent megtesz a tagjelölt országok minél intenzívebb bevonására az FP6-ba. Az FP5 programbizottságaiban való részvétel és a CREST munkájába történt bekapcsolódás fontos eredmények ezen az úton, amelyen tovább kell haladni. Az európai kutatás jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú előadást tartott Günter Verheugen, az EB bővítési biztosa. A csatlakozási tárgyalások állásának rövid áttekintését követően kiemelte, hogy a K+F területén gyakorlatilag már megtörtént a tagjelölt országok integrációja az Európai Unióba a kutatás az integráció húzóereje és egyben előképe. Tekintettel a keretprogramban való részvétel betanulási folyamatára, az EU továbbra is kedvezményt nyújt a részvétel költségeiből. Továbbra is lehetőség van a PHARE alap felhasználására a nemzeti befizetés egy részének fedezésére. Hangsúlyozta, hogy Európa jövője a tudástól függ, amelynek alapelemei az oktatás, a képzés és a kutatás. A 2010-es barcelonai célok elérése érdekében még jelentősebb mértékben kell invesztálni ezekbe az ágazatokba. Növelni kell a kutatás súlyát az EU politikáiban és pénzügyi tervezésében is. Jelezte, hogy a 2007 utáni költségvetési időszakra a Bizottság a kutatásra fordítandó összegek jelentős növelését javasolja, egyben célként jelölte meg a közösségi politikák jelenlegi finanszírozási arányainak megváltoztatását az innováció ösztönzésének javára. Az EB Kutatási Főigazgatóságának igazgatója, R. Escritt ismertette részletesebben az EB javaslatát a tagjelölt országok részvételének támogatására az FP6-ban. Ő is kiemelte a tagjelölt országok kutatóinak teljesen egyenlő kezelését. Hangsúlyozta a tagjelölt országok lehetőségeit pl. a 8. prioritásban és a Tudomány és társadalom programban. Az egyenlő kezelés mellett szükség van külön támogató intézkedésekre is. Ennek fő elemei: az információáramlás erősítése, az NCP-k és más szakemberek képzése. Támogatni kell a tagjelölt országok részvételét az ERA-NET-ben (nemzeti K+F programok koordinációja). Kiemelten kell kezelni a regionális innováció kérdését. Támogatni kell a tagjelölt országok kutatási mobilitását, beleértve a külföldi kutatók fogadását is. Támaszkodni kell a JRC és a GEANT nyújtotta újabb lehetőségekre is. Hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országok ma is komoly értékekkel járulnak hozzá az európai kutatási tevékenységhez. A Keretprogramok legfontosabb hozadékának a kutatók és vállalkozások között európai szinten kialakuló és tartósan fennmaradó kapcsolatokat tartotta. A bevezető előadásokat követően került sor a tagjelölt országok minisztereinek rövid előadásaira az FP6-ban való részvétel erősítésével kapcsolatban. Minden előadó egyöntetűen támogatta az EB javaslatait. Több előadó felvetette az innováció támogatására is felhasználható, a taggá válást követően megnyíló strukturális alapokból származó támogatások összehangolásának célszerűségét. Több 3

4 miniszter érintette a tagjelölt országokban a kutatási infrastruktúrák elmaradott és alulfinanszírozott voltát, támogatást kérve az EB-től a kérdés megoldásában. Siegler András helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai a jelenlegi EU-tagállamokkal hosszabb időre nyúlnak vissza. Gazdasági integráltságunk az EU-ba erős. Az FP6-tól az várjuk, hogy tovább támogassa tartós kutatási együttműködések kialakulását az ERA-n belül, erősítse az együttműködési hálózatokat, az ipari kapcsolatokat, a KKV-k bevonását és a kutatói mobilitást. Üdvözölte az EB kezdeményezését a tagjelölt országok FP6-ban történő részvételének erősítésére (specifikus támogatási akciók). Kiemelte a strukturális alapok jelentőségét a közeljövőben taggá váló országok innovációs tevékenységének megvalósításában és modernizálásában. Elmondta, hogy nemzeti fejlesztési tervünkben kiemelt figyelmet fordítunk a regionális innováció kérdésére. A nagy volumenű külföldi befektetések kapcsán az országba importált technológiák mellett hangsúlyt kell helyeznünk a nemzeti innováció súlyának növelésére és eredményeinek hasznosítására. Támogatta a barcelonai 3%-os célkitűzés elérése érdekében teendő európai szintű erőfeszítéseket. A konferenciát lezáró összefoglalójában Busquin főbiztos örömmel nyugtázta a tagjelölt országok miniszterei által az FP6-nak és az új akcióprogramnak nyújtott egyöntetű politikai és szakmai támogatást. Kiemelte az információáramlás javításának és az NCP rendszer erősítésének jelentőségét. A kutatási infrastruktúrák támogatásával kapcsolatban utalt a strukturális alapok felhasználhatóságára. Javasolta regionális ERA hálózatok kialakítását, amelyekbe bevonásra kerülnének a kibővülő EU határán lévő nem EU tagállamok is. Hangsúlyozta, hogy a kutatásnak kiemelt szerepe van a tudás generálásában Európában. E szerep erősítéséhez javítani kell a tudomány társadalmi ismertségét, növelni kell a fiatalok érdeklődését a kutatás iránt, a társadalom bizalmát a tudományban. Az akcióprogramban javasolt témakörök néhány héten belül beépítésre kerülnek a szakterületi munkaprogramokba és megkezdődhet megvalósításuk. Felvetette, hogy egy év múlva célszerű lenne a minisztereknek egy konferencia keretében kiértékelniük a közben elért eredményeket a tagjelölt országok keretprogramban történő részvételének erősítésében. A konferenciát követően Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a nemzetközi sajtó jelenlétében írta alá P. Busquin a tagjelölt országok képviselőivel a 6. Keretprogramhoz történő társulást rögzítő Egyetértési Nyilatkozatokat. Ezt követően Busquin főbiztos és a miniszterek sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy a 13 tagjelölt ország csatlakozott elsőként az EU új Keretprogramjához. A 13 tagjelölt ország közül 7 (Bulgária, Csehország, Lettország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) részt vesz a 6. Euratom Keretprogramban is. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Az 5. Keretprogramhoz társult tagjelölt országok kutatási miniszterei képviselőinek megbeszélése október 17-én Brüsszelben az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságán tartották meg az FP5-höz társult tagjelölt országok, valamint Törökország kutatási minisztere személyes képviselőinek soros ülését. A megbeszélésen az állandó magyar képviselőt, dr. Siegler András helyettes államtitkárt dr. Mezei István tanácsos (EU Misszió, Brüsszel) helyettesítette. Az ülésen Hugh Richardson főigazgató-helyettes elnökölt. H. Richardson tájékoztatást adott a 6. Keretprogram (FP6) jóváhagyási folyamatának állásáról. A Tanács szeptember 30-án jóváhagyta a specifikus programokat. Komoly vita folyt a kutatásetikai kérdésekről, különös tekintettel a humán őssejteken végzett kutatásokra. A munkaprogamok (WP-k) kidolgozása informális (PC) ülések formájában megkezdődött. Az EB továbbra is decemberben tervezi az első pályázati felhívások megjelentetését (az eredetileg tervezett időpontnál kissé később). Clara de la Torre rövid ismertetést adott a 6. Keretprogramról. Louis Bellemin hozzáfűzte, hogy az FP6-nak új eleme egy olyan akcióprogram (AP), amely kimondottan a tagjelölt országok részvételének erősítését célozza meg. Az AP kidolgozásában és a WP-kbe történő beillesztésében számítanak a tagjelölt országok aktív együttműködésére. Több képviselő felvetette, hogy nagyon rövid határidővel érkeznek a meghívások a WP-t előkészítő informális PC ülésekre. Ez nem teszi lehetővé a WP tervezetek alapos tanulmányozását, nemzeti álláspont kialakítását, sőt egyes esetekben még a részvételt sem. Bejelentették, hogy a tagjelölt országok javaslatai alapján az EB összeállítja az AP tervezetét, amelyet rövidesen megküldenek a képviselőknek. Két országtól (Ciprus és Szlovénia) nem érkeztek be időre javaslatok. Szlovénia időközben megküldte javaslatait. Ezeket az EB beépíti a kezdeményezéseket összefoglaló táblázatba és a dokumentum tervezetbe. 4

5 M. Bauer kiosztotta a javaslatokat tartalmazó táblázatot, amely az alábbi fő témákat tartalmazza: Az információáramlás javítása Tréning programok A partnerkeresés javítása A kutatói mobilitás támogatása A KKV-k kiemelt támogatása A nemzeti KTF tevékenységek értékelése L. Bellemin elmondta, hogy a javaslatok alapján az EB akkor indíthat pénzügyi támogatással is járó akciókat, ha a javaslatok bekerülnek az egyes prioritások WP-jeibe. Ebben az esetben a tagjelölt országok jobb részvételét célzó akciókat a specific support activity tevékenységen belül lehet majd támogatni, egy jóváhagyott költségvetési kereten belül. Ahhoz, hogy az AP javaslatai beépüljenek a WP-kbe, szükség lesz a tagjelölt országok képviselőinek aktív kezdeményezésére a WP-k kidolgozásánál. Az ülés végén kiosztották a tagjelölt országok FP5-ben való részvételét bemutató legújabb statisztikákat. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Ülést tartott az Európai Bizottság és a Tanács tudományos tanácsadó testülete október 18-án Brüsszelben tartotta 286. ülését az Európai Bizottság és a Tanács tudományos tanácsadó testülete, a CREST. A rendezvényen Magyarország képviseletében dr. Siegler András helyettes államtitkár (Oktatási Minisztérium) és dr. Mezei István tanácsos (EU Misszió, Brüsszel) vett részt. A dán EU elnökség röviden ismertette a legutóbbi CREST ülés óta a 6. Keretprogram (FP6) jóváhagyásával kapcsolatban történt fejleményeket. Clara de la Torre az Európai Bizottság (EB) nevében mutatta be az FP6 előkészítésével kapcsolatban zajló folyamatokat. Tájékoztatott a munkaprogramok előkészítésével foglalkozó informális programbizottsági (PC) ülésekről. A munkaprogramokat a PC-k formálisan megvitatták október vége és november közepe közötti üléseiken. Véleményt mondanak a Tanácsadó Testületek is. A munkaprogramok jóváhagyását követően a pályázatok kiírására legkésőbb december 17-ig kerül sor. Néhány tagállam jelezte, hogy az egyetemek számára a téli vizsgaidőszak miatt nem előnyös a december közepén történő pályázatkiírás. Az EB nevében Saragosi úr mutatta be az EU tagországok átlagos K+F kiadásainak 2010-re a GDP 3%-ra emelésének megvalósítását támogató dokumentumot. A rövid ismertetőben hangsúlyozta, hogy a tudományosnál jóval szélesebb megközelítést alkalmaztak a javaslatok előkészítésénél. Figyelembe vették, hogy a K+F bekerült a közösségi politikák közé, és meghatározó szerepe van a gazdasági folyamatokban. Ezért a 3%-os GDP ráfordítás érdekében az eszközök széles körének alkalmazását javasolják, megtámogatva azokat a nemzeti tevékenységek szorosabb koordinációjával. Az EB széles körű vitát követően 2003 elején tervezi konkrét intézkedési programot tartalmazó javaslatának kiadását. A hozzászólók egyöntetűen kiemelték az anyag alaposságát és a megközelítés átfogó jellegét. A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az a kérdés vetődik fel a K+F ráfordítások körüli politikai vitákban, hogy mennyit, hanem az is, hogy miért. Ezekre a dokumentum jó válaszokat ad. A ráfordítások mellett célszerű az ipar innovációs felvevőképességének erősítése is. Kezelni kell a csúcstechnológiai külföldi befektetések kérdését is, mivel itt jelentős a technológiák behozatala, viszont nem jellemző a nemzeti innovációs rendszerre támaszkodás. Elhangzott, hogy a befektetések növelése mellett vizsgálni kell azok hatásának (throughput) és eredményességének (output) kérdését is. Kiemelt hangsúlyt kell fordítani a KKV-k innovációs tevékenységének támogatására és általában differenciáltan kell kezelni az ipart is. A dokumentum átfogó megközelítésének megfelelően meg kell vitatni az EB Kutatási Főigazgatóságának javaslatait az ipari, valamint a gazdasági és pénzügyminiszterekkel is. Döntés született arról, hogy a november 14-i Versenyjogi Tanács ülését tájékoztatják az EB javaslatáról és a CREST kiegészítő észrevételeiről. A dokumentumot a holland CREST képviselő készíti elő és hangolja össze a CREST tagok időközben beküldött észrevételeivel. A Mobility Action Plan megvitatása a végleges EB dokumentum elkészülte előtt történt meg. Az EB szakértője ismertette a mobilitás területén felállított HLG felmérésének eredményeit a mobilitással szembeni akadályokról, amelyeket négy csoportba soroltak (információk hiánya, tartózkodási körülmények, jogi és adminisztratív akadályok, pénzügyi kérdések). A felmérések alapján jelenleg készül az akadályok felszámolását szolgáló megvalósítási javaslat. Tanácsi határozat is kötelezi 5

6 az EB-t, hogy 2003-ban beszámoljon a területen történt előrelépésről. P. Kind ismertette az EB dokumentumát az ERA új perspektíváiról. Hangsúlyozta, hogy az EB a dokumentumban a 2000-ben meghatározott célkitűzések megvalósulását kívánta elemezni és az ERA céljait áttekinteni és felfrissíteni a lisszaboni célkitűzések megvalósíthatósága érdekében. A dokumentum kritikusan értékeli az eddigi fejleményeket, elégedetlenséget fejezve ki az eddig elért eredményeket illetően. Elégtelennek minősíti a tagállamok bevonását az ERA céljainak megvalósításába. Következtetései között hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az európai kutatás koordinációját mind a nemzeti K+F politikák, mind a nemzeti K+F programok, mind pedig az egyéb európai együttműködési keretek tekintetében. Javítani kell a nyílt módszerű koordinációs tevékenységen, a benchmarking tevékenységen és annak hasznosításán. A CREST tagok hozzászólásukban túl kritikusnak, esetenként a realitástól elrugaszkodónak ítélték meg a dokumentumot, amelyet túl későn kaptak meg ahhoz, hogy alaposan elemezni tudták volna. Hiányolták az elért eredmények elismerését. Jobban megfogalmazott és kevesebb területre koncentráló célok kidolgozását javasolták. Hangsúlyozták a nemzeti és regionális megvalósítás és a koordináció jelentőségét. P. Kind zárszavában hangot adott annak, hogy az ERA megvalósításának jelenlegi üteme mellett nem látszik biztosítottnak a lisszaboni célkitűzések elérése 2010-re. Fontos, hogy a célok újragondolását követően jobban fókuszálják az ERA tevékenységeket. A dán elnökség bejelentette, hogy több CREST ülést nem terveznek ebben az évben. A első félévi görög EU elnökség nevében ismertették a tervezett CREST ülések időpontjait (2003. jan Brüsszel, márc Kréta, jún. 03. Brüsszel). Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Az Európai Bizottság erősíteni kívánja a nemzeti kutatáspolitikák koordinálását október 17-én fogadta el az Európai Bizottság Új hajtóerő biztosítása az európai kutatási térségnek című dokumentumát, amelynek fő üzenete a nemzeti kutatáspolitikák koordinációs mechanizmusa erősítésének és hatásfoka növelésének szükségessége. A dokumentum javasolja, hogy: Kerüljön sor egy formális koordinációs mechanizmus definiálására, amely a gazdasági és foglalkoztatási területhez hasonlóan éves nemzeti jelentések alapján működne. Kerüljön kialakításra egy olyan struktúra, amely képes a koordináció megvalósítására, a nemzeti K+F adminisztrációk magas szintű képviselőinek részvételével. Komplexebb formában kerüljön megvalósításra a nyitott koordináció módszere, túllépve a közös célkitűzések maghatározásán és nemzeti szintre történő lefordításán. Külön intézkedéseket javasol az EB a tagjelölt országok ERA-ba történő integrálásának erősítésére. A javasolt intézkedések kiterjednek azokra a tevékenységekre is pl. harmadik országok kutatóinak bevonása az európai kutatásba és abban tevékenységük megkönnyítése, az európai szintű kutatási karrier megteremtése, amelyek már megvalósítás alatt állnak. P. Busquin, az EB kutatási biztosa a dokumentummal kapcsolatban kiemelte, hogy az ERA indítása óta eltelt 30 hónapban jelentősen átalakult Európa tudományos arculata. A nemzeti tudományos adminisztrációk megkezdték az ERA célkitűzések integrálását saját politikáikba és programjaikba. Az első eredmények már kézzelfoghatóak, szükség van azonban a tagállamok ERA iránti elkötelezettségének további erősítésére. Erősíteni kell a nemzeti K+F adminisztrációk ERA-ba történő bevonását, és olyan mechanizmust kell létrehozni, amely támogatja a nemzeti kutatáspolitikák koordináltságának javítását. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) A brit tudomány stratégiája a tudomány és az innováció támogatására A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Oktatási és Képzési Minisztérium, valamint Pénzügyminisztérium 2002 júliusában tette közzé a brit tudomány versenyképességének biztosítására vonatkozó stratégiáját. A stratégia a 2002 júliusában megjelent hároméves költségvetési tervre épít, amely a tudomány és technológia fejlesztésére 1-1,25 milliárd GBP-t fordít. A tervek szerint a tudományos költségvetés 2002/03 és 2005/06 közötti évi átlagos 10%-os reálnövekedést mutat majd, ami a brit tudománypolitikáért elsősorban felelős Tudomány és Technológia Hivatala (Office of Science and Technology, 6

7 OST) költségvetésében a 2002/03-ra tervezett 2 milliárd GBP-ről 2005/06-ra 2,9 milliárd GBP-re való emelkedést jelent. A 1,25 milliárd GBP a Tudomány és Technológia Hivatala tudományos költségvetésének szánt 890 millió GBP mellett magába foglalja az Oktatási és Képzési Minisztériumnak (Department for Education and Skills, DfES) juttatandó 100 millió GBP-t képzésre vonatkozó javaslatok megvalósítására, valamint 50 millió GBP-t kutatási infrastruktúra fejlesztésére. Az említett három minisztérium által közösen kiadott stratégia összekapcsolja a tudományos és kutatási intézmények kapacitásainak növelését a kormány széles körű, az innováció fellendítésére irányuló gazdasági reformtörekvéseivel. A stratégiában foglaltak szerint: A kutatási szféra hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében az egyetemek kutatási infrastruktúrájának fejlesztésére fordítható összeg 2004/05-re 500 millió GBP-re emelkedik, valamint kutatási tevékenység finanszírozására a Kutatási Tanácsok 2005/06-tól évi 120 millió plusz forrással rendelkeznek majd. A tudományos és mérnöki kutatási programokra fordítható összegek 2005/06-ra 400 millióval emelkednek, ami éves szinten 5 százalék reálnövekedést jelent. A tudástranszferre fordítható összegek 2005/06- ra évi 90 millióval emelkednek, valamint további 50 milliót fordítanak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium innovációt támogató programjaira. A Tudomány és Technológia Hivatalán (OST) keresztül 2005/06-ra évi 100 millió többletforrást bocsátanak rendelkezésre a megfelelő természettudományos és mérnöki utánpótlás biztosítására. Ezen összeg kiegészítése annak a 100 millió GBP-nek, amellyel ugyanerre a célra az Oktatási és Képzési Minisztérium rendelkezik. Kiválósági központot hoznak létre a természettudományos oktatás színvonalának biztosítása, a továbbképzés lehetőségeinek megteremtése érdekében. A létrejövő kiválósági központ a tervek szerint a The Wellcome Trust támogatásával valósul meg, amely a kormányzati forrásokat kiegészítendő 280 millió GBP-t költ a következő öt évben a stratégia megvalósítására. A stratégiában a kutatási kapacitások fejlesztése mellett hangsúlyt kap az oktatás minőségének javítása, az oktatói pálya versenyképességének biztosítása, valamint a tudomány piacorientáltságának javítása. Ennek megfelelően: Áttekintik a természettudományos és matematikai tananyagot a munkaerőpiac, valamint az ismereteknek az oktatási rendszer további szintjein való hasznosulása szempontjából. Emelik a Kutatási Tanácsok ösztöndíjait, kutatói fizetéseit. Továbbképzési lehetőséget biztosítanak PhD hallgatók és kutatók számára a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Erősítik a vállalati szektorral való együttműködést kutatási témák megvalósításában alkalmazott kutatási eredmények hatékonyabb piaci hasznosíthatósága érdekében. Szalai-Szűcs Ildikó TéT attasé (London) Tudományos központ fejlesztése Koroljov városában Oroszországban napjainkban mindenki tisztában van a hazai tudományos kutatások finanszírozásának helyzetével és a lehetőségekkel. Az is közismert, hogy a tudományos potenciál egyrészt a felsőoktatási intézményekben, másrészt a kívülállók számára nehezen megközelíthető, úgynevezett zárt városokban található. Az első ilyen kutatási központokat a múlt évszázad harmincas éveiben hozták létre, mindenek előtt a védelmi ipar igényeinek kielégítésére. Napjainkban e tudományos központokról mind a közvélemény, mind pedig a szakemberek kétféleképp vélekednek. Az egyik nézőpont szerint ezek olyan feneketlen hordók, amelyek csak nyelik az állam pénzét, viszont gyakorlatilag semmilyen hasznosítható produktumot nem állítanak elő. A másik vélemény szerint viszont az ország innovációs központjai és a válságból lassan kilábaló orosz gazdaság egyik motorjának kell tekinteni őket. Hogy végül is melyik nézet győzedelmeskedik, azt majd az idő eldönti. Mindenesetre a hivatalos orosz álláspont az, hogy e tudományos központokat a kor igényeinek megfelelően fejleszteni kell. Ebbe illik bele az a rendelet, amelyet Putyin elnök szeptember végén írt alá az űrközpontjáról híres Koroljov város tudományos központjának - orosz nevén naukograd - létesítéséről. A moszkvai területen fekvő Koroljovnak jelenleg 160 ezer lakosa van. A városban olyan nagynevű vállalatok működnek, mint az Energia Egyesülés, amely az orosz űrhajózás számára állít elő gépeket és berendezéseket, az Iszajev Gépgyár, vagy a Csillag és Nyíl Tudományos-Termelési Egyesülés, amelyek az egykor híres szovjet űrhajózás zászlóshajói voltak valamikor. 7

8 Az elnöki rendelet értelmében a közötti fejlesztési program legfőbb területe is az űrkutatás lesz, azon belül is elsősorban alap- és alkalmazott kutatások olyan témakörökben, mint az összetett rendszerek tervezése és irányítása, nagysebességű gázok dinamikája, termofizika, hőátadás és a szilárdságtani kutatások. További tervezési, kísérleti és technológiai kutatásokat, illetve munkálatokat az alábbi területeken végeznek majd: űrhajók és űrállomások létesítése és üzemeltetése, kozmikus hajtóművek, irányítási rendszerek és telemetria, különleges minőségű nemfémes és kompozit anyagok kifejlesztése, fedélzeti energiaellátás, alacsony hőmérsékletek technikája, kozmikus kutatásokra alkalmas műszerek kifejlesztése, számítógépek fejlesztése, rakétatechnika. A fejlesztések során kidolgozott módszereket és gépeket, berendezéseket a polgári élet alábbi területein szándékoznak felhasználni: energetika, orvostudomány, számítógépes telekommunikációs és információs technológiák, építőipari és lakossági felhasználású energiatakarékos berendezések és technológiák, szilárd ipari és háztartási hulladékok semlegesítése, környezetvédelmi és ökológiai monitoring célú műszerek, berendezések és technológiák fejlesztése és üzemeltetése. A koroljovi naukograd fejlesztése az elnöki rendelet szerint az alábbi lépéseket foglalja magában: A meglévő tudományos és termelő potenciál átalakítása: E célból egyes nagyvállalatokat összevonnak és olyan innovációs projekteket indítanak be, amelyek célja fejlett technológiájú, versenyképes termékek előállítása. A tervek szerint ilyen innovációs projekt indul a közeljövőben, melyek közül hetvenet 2006-ig le kell zárni. Az innovációs infrastruktúra kialakítása: A rakéta- és űrhajózási termékeket előállító ipar kivételével gyakorlatilag az összes itteni tevékenység innovációs jellegűnek tekinthető. Így a program keretein belül egy sor olyan üzem, gyár és kutatóintézet számára biztosítani kell a fejlett infrastruktúrát, amelyek jelenleg azzal nem rendelkeznek. Ez konkrétan olyan feladatokat jelent, mint az innovációs projektek bírálatának biztosítása, pénzügyi, anyagi és emberi erőforrás feltételek megteremtése, kockázati tőke bevonása, marketing, reklám, információs és jogi szolgáltatások megszervezése. A termelőszféra fejlesztése: A város üzemei és gyárai eddig jellemzően nagy munka- és tudásigényű, kisszériájú termékek gyártására, sokszor egy-egy termék kizárólag egyetlen példányának előállítására szakosodtak. A terv szerint most innovációs projektek keretében piacképes termékek előállítását fogják megszervezni. E célból közel 20 ezer négyzetméternyi összterületű gyártócsarnokot kell korszerűsíteni. A beruházások elősegítése: A városban a tervek szerint egy businessközpontot létesítenek, amely a hazai és külföldi befektetők igényeit lesz hivatott kielégíteni. Nemzetközi együttműködés: Külföldi befektetőket kívánnak bevonni az úgynevezett konverziós programba, amelynek célja a védelmi célú gyárak és üzemek polgári termelésre történő átállítása ig 12 vegyes vállalat létrehozását tervezik, elsősorban az importot kiváltó szférákban. A naukograd egységes információs rendszerének létrehozása, az itt lakók és dolgozók igényeit kielégíteni hivatott szociális szféra és az emberi erőforrások fejlesztése is része a programnak. A program végrehajtására különböző állami források és befektetők az öt év alatt megközelítőleg 5 milliárd rubelt biztosítanak. (Mai árfolyamon ez körülbelül 160 millió dollárt jelent.) Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva) Technológiai Nobel-díj Finnországban a Nobel-díjjal azonos értékű technológiai díj alapítását tervezik. A díj ötlete még az előző köztársasági elnökben, Martti Ahtisaariban fogalmazódott meg, aki személyes ügyének is tekintette a finn technológia-fejlesztési sikereket. Mind a jelenlegi kormány, mind Paavo Lipponen miniszterelnök előző kormánya technológiabarát kormány volt, ezért magáévá tette az ötletet, és határozatot hozott a díj megteremtését illetően. A SITRA technológia-fejlesztési alap megvalósíthatósági tanulmányt készített, és bár ennek végkövetkeztetése szkeptikus volt az üggyel kapcsolatban, a kormány úgy határozott, folytatja a projektet. A Finn Technológiai Akadémia (FACTE) kapott megbízást a szervezésre, és létrehoztak egy alapítványt, amelynek mintegy tíz résztvevője az állami és nem-kormányzati technológiafejlesztésben érdekelt szervezetek közül került ki. Az 1 millió euró nagyságú díj odaítéléséről kétévenként nemzetközi zsűri határoz majd, a jelölők nemzeti mérnök- és technológiai akadémiák lehetnek. A díjat a tervek szerint először 2004-ben adják át. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) 8

9 Új német centrum az ifjú vállalkozó nőknek A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) a miniszter asszony konzekvens törekvései szerint kiemelten támogatja a női egyenjogúság elérését mind az oktatásban, mind kutatásban. A legújabb támogatási eszköz: szolgáltatóközpont létrehozása azon fiatal nőknek, akik kisvállalkozást kívánnak alapítani. A centrum felkarolja az új innovatív ötleteket, és tanácsokkal, valamint összeköttetéssel látja el a gazdaság, politika és társadalmi kapcsolatok felé. A miniszter asszony alapító beszéde szerint a nők kimagasló szerepet játszanak a vállalkozási ötletek adásában, és jobb munkaadók, mint férfikollégáik ennek dacára a hagyományos szereposztás szerint a férfi jelenik meg általában a vállalkozói piacon. Az új centrum szeretné mobilizálni a nőkben rejlő vállalkozói hajlamot másrészt az őket jobban sújtó munkanélküliségen is segíthetne. A BMBF kifejezetten a technológiaérzékeny területek felé orientálná a nőket, mivel az információs társadalom által megkívánt szaktudás e téren hiányzik a legjobban. Az igen ambiciózus program szerint a vállalkozásokban 2005-ig 40%- os női arányt vár a minisztérium. A célkitűzés valóban igen merész, mivel a jelenlegi statisztikák szerint az NSzK 22 fejlett ország közül a 11. helyet foglalja el a fenti mutató szerint. Mialatt minden nyolcadik német férfi önálló (nem alkalmazott: szabadfoglalkozású, vagy vállalkozó), a nők közül ma csak minden huszadik mondhatja el ezt magáról. Ez az arány bizony nem kirívó abban az országban, ahol 1975-ig (a nyugati tartományokban) érvényben volt az a rendelet, hogy egy férjes asszony csupán a házastárs írásbeli hozzájárulásával vállalhatott munkát. Így a női egyenjogúság terén valóban sok még a tennivaló. Az új centrum a BMBF Nők a K+F-ben c. nagyprogramjának részeként valósult meg. Bádonfai Judit TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Anyagtechnológia Nanotechnológia és anyagtudományok Japánban A nanotechnológiai kutatások területén Japán a világ élvonalába tartozik. A nanotechnológiai témában 1991 és 2000 között világszerte benyújtott szabadalmi kérelmek számát illetően japán vállalatok uralják a mezőnyt (NEC, HITACHI, SONY, CANON, MATSUSHITA, TOSHIBA). A listán előkelő helyet foglal el a METI (Ministry of Economy, Trade and Industry) felügyelete alá tartozó AIST (National Institute of Advanced Industrial Science and Technology), amely 2001 áprilisától önálló adminisztratív egységként működik. A fentiekből is kitűnik, hogy Japánban az ipari szektor különösen aktív ezen a területen, emellett a kormányzati támogatás is jelentős. Japán már a 90-es évek elején felismerte a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatások fontosságát, pozitív hatását a többi kiemelt kutatási területre (élettudományok, IT, környezetvédelem). A terület fejlődésének nagy lökést adott Iijima (NEC) japán kutató felfedezése, a karbon nanocső között a METI és NEDO (New Energy and Industrial Technology Organisation) 25 milliárd jent fordított a JRCAT (Joint Research Center for Atomic Energy) elnevezésű kutatási programra, jelentősen megelőzve ezzel Amerikát. Az eredmények nem maradtak el, 2000-ben kémiai Nobeldíjat kapott Shirakawa professzor a vezető polimerek felfedezéséért, 2001-ben szintén japán kutató, Noyori professzor érdemelte ki a megtisztelő címet a királis molekulák szintézise terén elért eredményeiért. A 2. Tudományos és Technológiai Alapterv ( ) négy kiemelt kutatási területet jelölt meg, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják majd a japán gazdaság és társadalom fejlődésére az elkövetkező években. Az egyik ilyen terület a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatások. A Kabinet Hivatalon belül működő CSTP (Council for Science and Technology Policy) ben öt fő területet jelölt ki a nanotechnológiai és anyagtudományi kutatásokon belül, amelyek kiemelt támogatást élveznek az elkövetkező években: Nanoeszközök és anyagok a következő generációs kommunikációs rendszerekhez; Környezetvédelmi és energiatakarékossági célokat szolgáló új anyagok; Új gyógyítási eljárásokat lehetővé tevő nanobiológiai eljárások, bioanyagok; Alapvető/általános gyártási technológiák, analízis, szimuláció; Innovációs lehetőséget rejtő újszerű anyagok. A nanotechnológiai kutatásokra fordítható állami finanszírozás összege a 2001-es pénzügyi évben 9

10 52 millárd jen volt, ugyanez az adat 2002-ben várhatóan kb. 75 milliárd jenre emelkedik. Ezen pénzösszeg majdnem teljes egésze felett két minisztérium rendelkezik (MEXT 41,6 milliárd jen, METI 32,4 milliárd jen). A MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) háttérintézményein keresztül (JST: Japan Science and Technology Corporation, JSPS: Japan Society for the Promotion of Science), nagyrészt pályázati úton juttatja el a támogatásokat az egyetemeknek és kutatóintézeteknek, míg a METI közvetlenül, illetve a NEDO-n keresztül finanszírozza a kutatásokat. A MEXT által kidolgozott fejlesztési stratégia a következő területek támogatására helyezi a hangsúlyt: Általános technológiák kidolgozása, amelyek a nanotechnológiai kutatások számos területén alkalmazhatók. Gyakorlati, illetve ipari célokat szolgáló kutatási és fejlesztési projektek finanszírozása: az ún. challenge-type projektek célja olyan eredeti, forradalmian új technológiák kidolgozása, amelyek az elkövetkező évben hozzájárulnak az ipar fejlődéséhez; az ún. flagship-type projektek célja, hogy támogassa az egyetemeken és állami kutatóintézetekben született kutatási eredmények gazdasági hasznosulását. Alapkutatások, a kutatók által kezdeményezett, ún. bottom-up projektek támogatása. A challenge-type projektek közül találhatunk információs technológiai, biotechnológiai, illetve környezetvédelmi felhasználást célzó projekteket, mint pl. szuper gyors sebességű, szuper energiatakarékos, nagy teljesítményű nanoeszközök kifejlesztése, az orvoslás területén felhasználható bioanyagok és technológiák kidolgozása a nanotechnológiai és a biotechnológiai kutatások eredményeinek felhasználásával, stb. A flagship-type projektek közül kiemelkedik az ún. MIRAI program (Millennium Research for Advanced Information Technology, maga a MIRAI szó japánul jövőt jelent), amelyet a METI finanszíroz a NEDO-n keresztül. A projekt 2001-ben indult és 2007-ig folytatódik, legfontosabb célja új félvezető technológiák kidolgozása. A virtuális kutatóintézet munkájában részt vesz számos egyetemi kutatóhely, állami kutatóintézet és magánvállalat is. A MEXT 2002 júliusában indította el legújabb nanotechnológiai kutatásokat támogató programját, amely a Nanotechnology Support Project elnevezést kapta. A projekt célja, hogy átfogó támogatást nyújtson az egyetemeken, állami kutatóintézetekben és vállalati kutatóhelyeken nanotechnológiai kutatásokat folytatók számára. A támogatás egyik területe az információáramlás elősegítése: az információk begyűjtése és szórása, kutatói network kiépítése. Ezen cél érdekében a minisztérium létrehozott egy honlapot (www.nanonet.go.jp), ahol japánul és angolul találhatók meg a legújabb információk. A projekt keretében lehetőség van szimpóziumok és workshopok rendezésére, tanulmányok készítésére a hazai és nemzetközi nanotechnológiai trendekről, technológiatranszfer elősegítésére. A projekt másik célja, hogy elősegítse a nagy értékű berendezések jobb kihasználását lehetővé téve más intézményekben kutatók számára a hozzáférést. Négy területen történik a berendezések használatának koordinálása: ultranagy feszültségű transzmissziós elektronmikroszkópok (Oszaka Egyetem 3000kV-TEM, Tohoku Egyetem 1250kV-TEM, Kyushu Egyetem 1250kV-TEM, stb.); nanokemencék (Oszaka Egyetem, Waseda Egyetem, Hiroshima Egyetem, AIST, stb.); szinkrotronsugárzás (SPring-8, Ritsumeikan Egyetem); molekuláris szintézis és analízis (Okazaki Állami Kutató Intézet, Kyoto Egyetem, Kyushu Egyetem). A fenti erőfeszítések is jelzik, hogy a nanotechnológiai kutatások támogatásával kapcsolatban konszenzus alakult ki a kormányzat, a vállalati kutatások irányítói és a kutatói szféra között. A kormányzat elfogadta, hogy szükség van állami támogatásra a nanotechnológia területén ahhoz, hogy a japán vállalatok megőrizhessék versenyképességüket. A nanotechnológia multidiszciplináris tudomány, nagy kihívást jelent az egyes tudományágak képviselői számára, együttműködésük nélkül nehezen születhetnének új eredmények ezen a területen. Japán az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az együttműködést országhatárokon kívülre is kiterjessze. Az újjáalakult AIST-on belül külön osztály foglalkozik a nemzetközi együttműködések fejlesztésével, a tehetséges külföldi kutatók Japánba csábításával február végén a NEDO és AIST szervezésében nagyszabású nemzetközi konferencia és kiállítás megrendezésére kerül sor Chibában nano tech Future címmel. További info: (www.ics-inc.co.jp/nanotech/index_e.html ). Kanyár Gyöngyi TéT attasé (Tokió) 10

11 Finanszírozás A K+F évi finanszírozása Oroszországban Az orosz törvényhozásban a jövő évi költségvetési törvény tervezetét megvitatta az orosz parlament alsóházának az Állami Dumának Oktatási és Tudományos Bizottsága, és az Orosz Tudományos Akadémia illetékesei is véleményt mondtak róla. A Duma Oktatási és Tudományos Bizottságának véleménye: Oroszország költségvetésében az alapkutatásra, valamint az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre szánt pénzek a 6. fejezetben szerepelnek. A jövő évi teljes orosz költségvetés kiadási oldala a tervezetben az ideihez képest 398 milliárd rubellel emelkedett, ez 20,5%-os növekedést jelent. A 6. fejezet évi kiadási oldala az ideinél 9,887 milliárd rubellel több, ami 32,6%-os növekedést takar. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy jövőre a Szövetségi Kozmikus Program költségvetését is a 6. fejezet keretéből finanszírozzák, ez eddig egy másik fejezetet terhelt. Ha a 6. fejezet 2003-ra előirányzott kiadásaiból levonjuk a kozmikus programra szánt összeget, akkor a évi növekmény csak 25,3%-os, ez viszont még így is magasabb a teljes költségvetés kiadási oldalának 20,5%-os növekedésénél. A konkrét számok: a tervezet szerint 2003-ban a 6. fejezeten belül az alapkutatásra 19,597 Mrd rubelt irányoznak elő, ez 4,156 Mrd-dal több, mint 2002-ben volt, vagyis a növekedés 26,9%-os. Alkalmazott kutatásra és fejlesztésre jövőre a tervezet szerint az ideinél 5,749 Mrd-dal több, összesen 20,626 Mrd rubel jut, ami 38,6%-kal több az ideinél. Összességében tehát 40,223 Mrd rubel használható fel jövőre alapkutatásra, alkalmazott kutatásra és fejlesztésre. Ugyanakkor jövőre a közötti Szövetségi Kozmikus Program megközelítőleg 2,3 milliárd rubelnyi kiadása is a 6. fejezetet terheli; eddig e pénzek az orosz költségvetés 24. fejezetében (A Világűr kutatása és hasznosítása) jelentek meg. A Duma Tudományos és Oktatási Bizottsága ugyanakkor azt is megállapította, hogy a finanszírozás növekedése nem egyenlő mértékben érinti az egyes tudományterületeket, vagy ahogy ők fogalmaztak, a finanszírozás pontszerű. Az Orosz Tudományos Akadémia finanszírozása például jóval 30% feletti mértékben nőtt. Az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre szánt pénzekből közel 2,2 milliárd rubelnyit szánnak az országos jelentőségű innovációs projektek támogatására. Igen jelentős mértekben, a évi 159,8 millió rubelről 599,8 millió rubelre emelkedett a vezető tudósok és tudományos iskolák pályázati alapja. Oroszországban három alap foglalkozik a tudományos ösztöndíjak pályázati úton történő elosztásával, mégpedig az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI), az Oroszországi Humán Tudományos Alap és a Tudományos - Műszaki Kisvállalkozások Fejlesztésének Alapja. Ezek egyike sem kapja meg a törvénytervezet szerint azt a pénzt, amelyet A tudomány és a technológia fejlesztése Oroszországban 2010-ig és az utána következő években c. dokumentum irányoz elő. Nem változik jövőre a 6. fejezeten belül a Tudomány és a felsőoktatás integrációja között című szövetségi célprogramra szánt összeg sem, marad 170 millió rubel. A tudományos kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények műszerparkjának modernizálására szánt összegeket a tervhez képest jelentősen megnyirbálják. Teljesen megszüntetik az alapkutatás és az oktatás számítógépes hálózatának és adatbázisának létrehozására szánt pénzek folyósítását. A Duma Tudományos és Oktatási Bizottsága szerint a 2003-ra előirányzott 40,223 milliárd rubelnél 2,5 milliárddal többre lenne szükség. 900 millió rubel többlettámogatást igényelnének a pályázati alapok, 300 millióval többet az állami tudományos akadémiák (ezekből jelenleg öt van: Orosz Tudományos Akadémia, Orosz Orvostudományi Akadémia, Orosz Mezőgazdasági Akadémia, Orosz Oktatási Akadémia, Orosz Művészeti Akadémia és Orosz Építészeti és Építőművészeti Akadémia). A tudomány és a felsőoktatás integrációja között c. szövetségi célprogram igénye 165 millióval lenne több, míg a tudományos és felsőoktatási intézmények műszerparkjának fejlesztésére 400 millióval többre lenne szükség. Az alapkutatások és az oktatás számítógépes hálózatának fejlesztésére is szükség lenne még körülbelül 200 millió rubelre. Az orosz Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményekben folyó tudományos kutatás finanszírozására pedig további 500 millió rubel kellene. A törvénytervezetet a közelmúltban megvitatta az Orosz Tudományos Akadémia illetékes fóruma is, keményen megbírálva azt. 11

12 A 40,2 milliárd rubel mai árfolyamon számolva körülbelül 1,3 milliárd dollár. A Cambridge-i Egyetem éves költségvetése például 2 milliárd dollár. Az akadémikusok véleménye szerint mindez azt bizonyítja, hogy a szavakon túl gyakorlatilag nem sok történik a tudomány finanszírozása terén. A hazai tudomány fejlesztésére 2003-ban a tervezettnek több mint a dupláját, 81,5 milliárd rubelt kellene fordítani, ami megegyezne a költségvetés kiadási oldalának 3,47%-ával. Az orosz elnök közvetlen felügyelete alá tartozó Tudományos és Fejlett Technológiák Tanácsa, valamint az orosz Állambiztonsági Tanács együttes ülésén 2003-ra a 6. fejezetre minimálisan 39,9 milliárd rubelt irányoztak elő, illetve meghatározták azt a költségvetés kiadási oldalának százalékában is. Az így előirányzott 2,18% abszolút értékben kifejezve viszont 50,12 milliárd rubel lenne, amitől a 40,2 milliárd jelentősen elmarad. Az akadémikusok azért is kifejezték elégedetlenségüket, mert mind a mai napig nem készült el az innovációs projektek listája, holott azok támogatására a törvény tervezete 2 milliárd rubelt irányoz elő. Az ajánlások szerint a 2 milliárd rubel legnagyobb részét a már privatizált cégek támogatására fogják elkölteni. Ezen kívül körülbelül 0,5 milliárd rubelt olyan célokra szánnak, amelyek szorosan nem függenek össze sem az alapkutatásokkal, sem pedig az alkalmazott kutatással és fejlesztéssel. (Például a tudományos intézmények kommunális üzemeinek támogatása) Az előbbiekben említett két tételt és a kozmikus kutatásra szánt 2,3 milliárd rubelt is levonva, jövőre a 6. fejezet K+F-re szánt összege 35,5 milliárd rubelt tesz csak ki, ami a jövő évi költségvetés kiadási oldalának mindössze 1,52%-a. Ez a szám nemcsak az ideinél (1,54%) kevesebb, de jóval alatta van az elérni kívánt 4%-nak is. Olyan fontos szövetségi célprogramok, mint a Biotechnológia és a biológiai biztonság, a Szociális eredetű betegségek elleni küzdelem, az E-Oroszország, vagy Oroszország nukleáris biztonsága a tavalyinál kevesebb pénzt kapnak. A tudományos intézetek műszerparkjának fejlesztésére 2003-ban a tervezet mindössze 2,85 Mrd rubelt irányoz elő, holott az akadémia képviselői szerint ilyen célra legalább 20 Mrd-ra lenne szükség. Az akadémia fóruma már nem először kongatta meg a vészharangot az egyre magasabb életkorú kutatóállomány fiatalításának ügyében. A tudományos kutatók átlagéletkora jelenleg 55 év, ez a közeljövőben csak emelkedni fog. Az előrejelzések szerint 2010-re Oroszország az ezer főre számított tudományos kutatók száma alapján egy szintre kerül az elmaradott országokkal. A évi költségvetésben a munkabérekre szánt kiadások összege 10,9 milliárd rubel volt, a jövő évi tervezetben ez 12,1 milliárddal szerepel. Az akadémia véleménye szerint ugyanakkor a fenyegető szakemberhiány leküzdésére egyrészt fiatal kutatók megnyerése, másrészt pedig a külföldön kutatóoktató tudósok visszacsábítása révén- évente minimum 43,2 milliárd rubelre lenne szükség ban megkezdődik a tudományos kutatóintézetek átszervezése is, ami többek között az állami intézetek számának 11-13%-os csökkenését is magával hozza. Az akadémia fórumának véleménye szerint a tervezett reformnak nem sok értelme van, mert egy ország gazdaságának az innováció útjára történő átállításához nem szavakra és intézkedések imitálására van szükség, hanem jelentős befektetésekre. A fejlett országok gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdaság innovatív fejlődéséhez a GDP legalább 1,5%-át elérő K+F célú finanszírozásra van szükség. A jövő évi orosz költségvetési törvény tervezetében ez a mutató mindössze 0,3%. Dr. Erdélyi Árpád TéT attasé (Moszkva) Információs társadalom Az információs társadalom eredményeinek terjedése Európában október án Koppenhágában rendezték meg az e-skills Summit 2002 konferenciát, amely áttekintette az információs társadalom vívmányainak terjedését az oktatásban, képzésben és a foglalkoztatásban. Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság foglakoztatási kérdésékért felelős biztosa a rendezvény megnyitó előadásán elmondta, hogy a lisszaboni csúcstalálkozó óta látványosan fejlődik Euró 12

13 pában az internet használata márciusában az internet elterjedtsége 18%-os volt a vállalkozásokban, az iskolákban és a háztartásokban, ez napjainkra megközelítette a 40%-ot. Az iskolák és a vállalkozások 90%-a rendelkezik internet kapcsolattal. A kormányzatok és az önkormányzatok kissé lassabban, de egyre szélesebb körben alkalmazzák az információs társadalom eredményeit. Diamantopoulou asszony felhívta a figyelmet arra, hogy erősödik viszont a digitális szakadék Európában. Nagyon jelentős az internet elterjedtségben a különbség a kontinensen észak és dél között. Komoly a szakadék a magas bevételű családok és a szerényebb körülmények között élők internet hozzáférésében (3:1). Az iskolák nagy részében jelen van az internet, de kevés az egy diákra jutó számítógép és az internetet nem használják aktívan az osztálytermi oktatási tevékenységben. A munkahelyeken csak minden harmadik alkalmazott rendelkezik valamilyen számítástechnikai képzettséggel. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Az Európai Parlament európai szintű megközelítést támogat a hálózati és elektronikus kommunikációs biztonság területén október 25-i ülésén az Európai Parlament plenáris ülése kiállt az elektronikus kommunikációs hálózatok biztonságának európai szintű szabályozása mellett. Támogatva az Európai Bizottság javaslatát, a képviselők egyetértettek abban, hogy a kérdésben nem elegendő csupán az érintett szolgáltatók önkéntes vállalásaira hagyatkozni tekintettel a tevékenységek szerteágazóságára, az egységes szabványok és szabályozás hiányára, valamint a technológiák nagyon gyors változásaira. Ezért az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy akcióprogramot az elektronikus aláírás mielőbbi elterjesztésére egy európai szabvány elfogadásával, amelyet azonnal alkalmaznának az Európai Unió intézményeinél. A képviselők javasolták egy hálózatbiztonsági kutatócsoport felállítását, amelynek fő feladata a hálózatok menedzsmentjéért és koordinációjáért válságok és krízishelyzetek esetén felelős nemzeti hatóságok feltérképezése lesz. A csoport koordinálná a legjobb gyakorlatok és információk cseréjét az érintett hatóságok között, megelőző módszereket dolgozna ki, kockázat és adatelemzést végezne, és létrehozna egy európai vitafórumot a hálózatbiztonságról. Az Európai Parlament támogatta az információs rendszerek ellen elkövetett támadásokkal kapcsolatos jelentést és javaslatokat is, amelyek a hálózatvédelmi feladat mellett tekintettel vannak az alapvető személyi jogokra és a személyes adatok védelmére is. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Fékeződő ICT-piac Európában, tendenciák Olaszországban A SMAU-n az Infrastruktúráktól az innovatív szolgáltatásokig c. konferencia keretében mutatták be az EITO-jelentés 1 frissített változatát. A szakmai értékelés negatív tendenciákat körvonalaz az európai információs és telekommunikációs piacon. A valóságos helyzet a évi előrejelzéseknél jóval kedvezőtlenebbül alakult: az európai informatikai piac növekedése a nullához közelít. A jelentés másik alapvető megállapítása, hogy Olaszországban bár mérsékelten, de ellentendenciák hatnak: az információ-technológiai piacon az év folyamán 1,2%-os fellendülés volt tapasztalható, a telekommunikációs szolgáltatások terén 5%. Az európai informatikai piacon a visszaesés okai az általános európai és világszintű gazdasági dekonjunktúra, és a nemzetközi politikai helyzet bizonytalansági tényezői 2. Mindezek következményeként a gazdasági szektor szereplőinek beruházásai elhalasztásra kerültek, illetve lecsökkentek, a fogyasztás is lassult. A tendenciák megfordításához. Mindehhez koordinált, egységes európai fellépés szükségszerű. A 2002-ben regisztrált nulla növekedést két tényező együttes hatása eredményezte: a hardware termékek érzékelhető visszaesése (pl. a személyi számítógépek eladása 6%-kal csökkent), továbbá a lassuló növekedés a software termékek és informatikai szolgáltatások terén (+3-4%). Az európai telekommunikációs piacon jelentős keresleti visszaesés tapasztalható az informatikai gépek, berendezések és infrastruktúrák tekintetében (-6% és 9%). A telekommunikációs piac szereplői mindezek ellenére realizáltak, köszönhetően a mobiltelefonok eladásai növekedésének és a hálózatos Internet dinamikus terjedésének. A évi előrejelzések szerint mérsékelt növekedés tapasztalható majd az európai IT piacon, a 1 European Information Technology Observatory october A évi EITO jelentés a következőképpen summázta a nemzetközi politikai-biztonsági helyzet tendenciáit: From new economy to war economy). 13

14 növekedés mértéke becslések szerint 1,9% lesz, míg a telekommunikációs szolgáltatások ezt felülmúlják majd, a jelentés 5,4%-os növekedési ütemet jelez. Olaszország a jelenlegi tendenciáknak megfelelően az európai átlag felett fog bővülni, az IT szegmens várhatóan 2,1%-kal, a telekommunikációs szolgáltatások 5,5%-kal növekednek. A korábbi vágtató növekedési ütem átstrukturálódott: a hosszantartó két számjegyű növekedést követően között komoly visszaesés következett be, hasonlóan az as időszakhoz. Az európai információ-technológiai (IT) és telekommunikációs (TLC) piac tendenciái A növekedés mértéke Év az előző év%-ában IT TLC ,5 7, ,0 5, ,9 9, ,8 13, ,1 14, ,2 6, ,1 2,0 Forrás: EITO jelentés, IDC számításokkal Mindkettő az általános gazdasági válság, és a nemzetközi biztonsági helyzet kiszámíthatatlanságának következménye. Az első időszakot követően e fellendülés jelei olyan tényezőkből adódtak, mint az internet elterjedése okozta dinamizáló hatás, a mobiltelefonok tömeges elterjedése, és a telekommunikációs piac liberalizálása. Most a növekedés új tényezőit szükséges megtalálni. Ide tartoznak a nagy sávszélességű eszközök alkalmazása mellett a kábeles és kábel nélküli internet csatlakozás lehetőségei, a wi-fi alkalmazások, és az újfajta web-szolgáltatások elterjesztése. Olaszországban különleges súllyal szerepelnek a kitörési pontok között az e-business elterjesztése a kis- és középvállalkozások körében (az ország gazdasága 97%-ban a kisvállalkozásokra épül), az e-government programok, az e-learning kezdeményezések (a rugalmasabb és gyorsabb szakmai képzés bevezetésére, a munkaerőpiac átstrukturálására a modern kor követelményeinek megfelelően). Továbbra sem megoldottak az információs és telekommunikációs biztonság problémái, mindez kockázatokat gerjeszt és behatárolja a háló alkalmazásának elterjedését. A jelentés ra Európában országonként a következő növekedési ütemet jelzi: Az információtechnológiai piac alakulása Európában (az előző év%-ában) 2002/ /2002 Németország 3,4 1,7 Franciaország 2,1 2,8 Egyesült Királyság 1,5 2,7 Olaszország 1,2 2,1 Spanyolország 1,9 3,0 Benelux Államok 0,2 3,6 Skandinávia 1,4 3,8 Forrás: EITO jelentés, IDC számításokkal A gazdaságpolitika alkotói felfedezték, hogy a GDP növekedés és az ICT-szektor növekedése szoros korrelációban van. E tényt támasztja alá, hogy szinte valamennyi európai államban minisztériumi szintre emelték az informatikát és a telekommunikációs szektort, a gazdaságtervezés stratégiai elemévé vált a terület szakmai célkitűzéseinek kialakítása. Olaszországban jövőre a gazdasági növekedést 2,3%-ra becsülik, ehhez arányosan 8%-os ICT növekedés elérése az optimális. Alapvető fontosságú a telekommunikáció és az informatizáltság szintjének ilyen szintű növekedése, különösen egy olyan országban, ahol a kis- és középvállalkozások versenyképessége kerülhet veszélybe ezzel együtt az ország általános versenyképessége is, amennyiben a beruházások nem áramlanak kellő mértékben a szektorba. Olaszországban a technológiai naprakészség alapvető követelmény, az ICT befektetések egyben a versenyképességbe történő befektetést is jelentik Dr. Hagymási Tünde TéT attasé (Róma) IP Datacast teszthálózat Helsinkiben Az RTT Oy nevű rádió- és televíziótechnológiával foglalkozó finn kutató-fejlesztő vállalkozás IP Datacast szolgáltatást indított Helsinkiben. A tesztelési eljárásban vezető médiacégek, távközlési szolgáltatók és hálózattechnológiai cégek vesznek részt. A kísérleti hálózaton keresztül a mobil terminálokra nagy, akár 12 megabit/sec sebességgel lehet internet alapú adatokat küldeni televíziós műsorszórási technikák segítségével. Az IPDC hálózat lehetővé teszi a nagysebességű adattovábbítást egyidejűleg sok célpontra mozgó terminálok esetén is. A mobil adatküldést egyidőben néhány vagy az összes felhasználó számára a digitális 14

15 televíziós technika fejlődése tette lehetővé. A mobil adatszolgáltatás lehetőségét a hatóságoknak a szabályozásnál és a frekvenciák szétosztásánál figyelembe kell venniük. A kísérlet során az IPDC technológiát és szolgáltatásokat különféle végfelhasználói egységekkel próbálták ki, először személyi számítógépekkel és hozzájuk kapcsolt berendezésekkel. Az IPDC technológiát alkalmazó mobil egységek még nincsenek kereskedelmi forgalomban. Mivel a hálózaton küldött adatok IP alapúak, a szolgáltatást nem lehet közvetlenül digitális televízióval igénybe venni, szükség van egy külön átalakító berendezésre, amely képes venni az IP Datacast jeleket. A kísérleti hálózat egyelőre Helsinki belvárosában működik, de felszereltek néhány kiegészítő adót a város körül is. Vezetékes berendezéssel körülbelül a jelenlegi digitális televíziós hatósugarat lehet elérni ez kb. 50 kilométer, míg a mobil eszközök az adótól néhány kilométeres távolságig képesek fogni a jeleket. Az RTT a Digita Oy hálózatát használja a kísérlethez, a sugárzást biztosító szervereket pedig a Nokiától szerezte be. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) Fémbevonattal meggátolható a mobiltelefonok belsejében az interferencia A mobiltelefonok műanyag házának fémbevonata meggátolja az elektromágneses sugárzás által keltett interferenciát. A Finnországban alkalmazott módszer a fejlesztők szerint egyedülálló a világon. A telefonban levő aktív komponensek által keltett elektromágneses interferenciák a fémbevonat nélkül lehetetlenné tennék a telefon működését. A Savcor Coatings Oy nevű finn cég gazdaságos módszert dolgozott ki a korrózióálló belső bevonatok készítésére. Ezek a bevonatok ellenállnak a párás, erősen korrozív környezetnek, ami komoly problémákat okoz a trópusi országokban. A korábbi módszerekkel (festékszórás, gőzölögtetés, elektrolízis) felvitt bevonatok gyakran nem feleltek meg a gyártók igényeinek, amelyek homogén és egyenletes vastagságú réteget kívánnak. A Savcor szakemberei szerint az általuk felvitt bevonat egyenletesebb, és szilárdabb, mint a versenytársaik által használt módszerekkel felvihető rétegek. Az 1996-ban alapított cég fejlesztési projektjeit az első időktől kezdve támogatja a Tekes (finn technológiafejlesztési központ). Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) Környezetvédelem Budapesten adták át az EU vállalkozási környezetvédelmi díjait Az Európai Bizottság környezetvédelmért felelős biztosa október 6-án Budapesten adta át 10 EU tagállam és tagjelölt ország vállalkozásának az Európai Unió Vállalkozási Környezetvédelmi Díját. A díjazottak a következő négy területen bizonyították be, hogy képesek üzletei tevékenységüket harmonikusan egyeztetni a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel: menedzsment, termelési folyamatok, termékek és nemzetközi együttműködés. A vállalkozási menedzsment területén a B&O brit, a Coato spanyol és az ST Mocroelectronic Ltd. máltai vállalkozás részesült elismerésben. A gyártási folyamtok kategóriában díjazott vállalakozások: British Petroleum (UK), Integral Umwelt und Anlagentechnik (Ausztria), Steinecker Maschinenfabrik GmbH (NSZK), Bofferding Brasserie Nationale S.A. (Luxemburg). A termékek kategóriában elismerést kapott az Achmea Schadeservice BV (Hollandia), a Gea-sol D.O.O. (Szlovénia) és a TTS A/S (Dánia). A nemzetközi együttműködésért a Fraunhofer Faipari Kutató Intézetet (WKI) jutalmazták. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Új módszerek a klímaváltozás megelőzésére A VTT finn állami technológiai kutatóközpont kutatói az üvegház-gázok csökkentésének új technológiáján dolgoznak. a Tekes által finanszírozott program résztvevői olyan módszert fejlesztenek ki, 15

16 amelynek segítségével Finnországban és máshol is csökkenteni lehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A klímaváltozással kapcsolatos kutatások a VTT tevékenységében jelentős részt képviselnek, mivel a finn energiatermelés jövője szempontjából rendkívül fontosak. A Climtech program keretében a VTT és partnerei egy 2030-ig terjedő kutatási terv alapján vizsgálják azokat a módszereket, amelyekkel a jelenlegi technológiák üvegházgáz-kibocsátását csökkenteni lehet, illetve új, lényegesen kevesebb gázkibocsátással járó technológiákat fejlesztenek ki. Az általános kép elemzésével fel lehet mérni, hogy milyen területeken szükséges és lehetséges a korlátozás vagy csökkentés, össze lehet hasonlítani az egyes lehetőségek gazdasági vonzatait, és meghatározni a fejlesztés és kutatás legfontosabb irányait. A kifejlesztett technológiákat Finnországon kívüli piacokra is szánják. A VTT előrejelzései szerint a környezetvédelmi technológiák iránti igény növekvőben van világszerte, és a most eszközölt befektetések konkrét gazdasági hasznot hozhatnak a következő években. A programsorozat most induló első hároméves részének teljes költsége kb. 3 millió euró. A finn kormány különleges fontosságot tulajdonít a Kiotói Egyezmény betartásának. Ennek érdekében fogadta el, és terjesztette a Parlament elé az újabb atomerőmű engedélyezéséről szóló tervezetet, amit a képviselők jóvá is hagytak. A kormány legújabb tervei között szerepel a gépkocsiadók emelése és a szén-dioxid emisszióval járó tevékenységek fokozott adóztatása. A finn kormány ellenzi a szén-dioxid kibocsátási kvóták adásvételét. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) A gazdasági növekedés dacára csökken Németországban a környezetszennyezés A környezet szennyezése 1991 és 2001 között jelentősen csökkent Németországban, annak ellenére, hogy a gazdasági teljesítmény évente kereken 1,5%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés és a természeti erők felélésének elválasztása azonban még nem igazán teljes, és a Kioto-jegyzőkönyv vállalásai, sőt a német kormány fenntartható fejlődési stratégiája is veszélybe kerülhetnek még állapították meg a szakemberek a Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványának ( Környezetvédelmi Számadás ) bemutatásakor. A merész német vállalás a jegyzőkönyvben a hat legfontosabb, az üvegházhatásért felelős gáz kibocsátásának 21%-os csökkentése 2012-ig az 1990-es állapothoz képest akkor tűnik elérhetőnek, ha a csökkentés eddigi erőteljes ütemét tartani tudják. A kormány jelenlegi intézkedési tervei között szerepel egy, a teherautókra kivetett különdíj, európai emissziós-kereskedelmi rendelet és magasabb energiaadók bevezetése. A szövetségi környezetvédelmi miniszter, J. Trittin mindenesetre azt nyilatkozta, hogy a német kormány képes nemcsak tartani, de a maga részéről (legalábbis a széndioxid kibocsátás vonatkozásában) túl is teljesíteni a kiotói jegyzőkönyv előírásait. Ha a jövőben azonos gazdasági növekedési ütemmel és energiahatékonysági rátával számolunk, akkor ezekkel a rendelkezésekkel a nyersanyag-kitermelésre és üvegház-gázokra vonatkozó célok betarthatók. További feltételek azonban: az energia-produktivitásnak erőteljesebben kell nőnie és a széndioxid-kibocsátásnak erősebben csökkennie, a települési és közlekedési területek arányában trendváltozást kell végrehajtani. Az eddigi teljes széndioxid-kibocsátás csökkentés mintegy felét (118,7 millió tonna 1991 és 2001 között) az első két évben érték el, és ez a volt keletnémet területek erőműveinek és elavult ipari üzemeinek bezárásából származik (61,7 millió tonna). A további években (1993 és 2001 között) az ipari kibocsátás már csak 31 millió tonna csökkentést tudott elérni. A magánháztartások ehhez 17 millió tonnával járultak hozzá, a közlekedésben pedig 9 millió tonnával tudták leszorítani a CO2 kibocsátást. A lakásépítés növekedését (a fűtésigény növekedését) és a nagyobb közlekedési igényből következő többletkibocsátást pedig az olcsóbb és tisztább gázra (fűtésben), ill. dízelre (közlekedésben) való tömeges átállással sikerült kompenzálni. Bádonfai Judit TéT attasé (Berlin) Részletes képek Finnországról az ENVISAT környezetvédelmi műholdról Az ESA ENVISAT nevű műholdjáról megérkeztek az első Finnországot ábrázoló képek. A jelenleg zajló kalibrálási folyamat után januártól a műhold rendszeresen továbbítja a képeket a felhasználóknak. Az ENVISAT lényegesen többre képes, mint a többi hasonló mesterséges hold, és technológiai szempontból a legfejlettebb a kör 16

17 nyezet állapotát felmérni képes műszerekkel van felszerelve. A berendezés párhuzamosan képes mikrohullámú, infravörös és a látható fény kibocsátására a mérésekhez. A műszerek naponta képesek adatokat szolgáltatni az atmoszféráról, a tengerről, a növényzetről, a hótakaróról, a jégképződésről és a földfelszín állapotát befolyásoló jelenségekről. A berendezések tesztelése után pl. az eddiginél sokkal precízebb adatokat lehet majd kapni a Finnöböl és a finnországi tavak algavirágzásáról. Az új műhold által szolgáltatott adatok jól illeszkednek az EU Global Monitoring for Environment and Security programjába, amely a kutatás mellett a mindennapi élet szolgálatába kívánja állítani a távérzékelésnek ezt a formáját. A GMES program integrálja a műhold adatait a meglevő földi észlelőrendszerek méréseivel. Finnország számára a legfontosabb gyakorlati alkalmazások az időjárás-előrejelzés, az ózonréteg vastagságának jelzése, az erdők állapotának felmérése, a tenger jegesedésének és a jég vastagságának mérése, a vízminőséggel és a hóolvadással kapcsolatos mérések. Az ehhez szükséges sokéves előkészítő munkát és méréssorozatokat a Tekes és a Finn Akadémia mellett a ESA és az EU finanszírozta. Grosschmid Péter TéT attasé (Helsinki) Orvostudomány Egy izraeli felfedezés áttörést eredményezhet a skizofrénia mélyebb megismerésében A Jeruzsálem székhelyű IDgene Pharmaceuticals kutatói bejelentették: áttörést értek el a skizofrénia megismerésében, felfedeztek egy olyan gént, amely meghatározó szerepet játszik a betegség kialakulásában. A cég tudósai szerint az American Journal of Human Genetics folyóirat decemberi számában részletesen bizonyítják, hogy a catechol-omethyltransferase (COMT) enzimet kódoló gén és a betegség kifejlődése között összefüggés van. A tudósok szerint ez azért jelent áttörést, mert az emberiség nagyon keveset tud a skizofrénia, a Föld lakosságának mintegy 1%-át érintő, illetve más, poligénes (több génhez köthető) betegség genetikai hátteréről. A tudomány jelenlegi állása szerint a skizofrénia kifejlődésében genetikai faktorok és környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak. A betegségért felelős gének kutatásának nehézsége éppen abban rejlik, hogy nagyszámú gén játszik szerepet a betegség kifejlődésében. Az IDgene kutatói szerint a COMT gén a skizofréniás betegek több mint 20%-ban kapcsolatba hozható a betegséggel, felelőssé tehető a betegség kialakulásáért. A COMT gén egyike a legjelentősebb genetikai faktoroknak, noha természetesen nem okolható minden skizofréniás eset kialakulásáért nyilatkozta a cég igazgatója. A gén és a betegség közötti kapcsolatot egészséges és skizofréniás askenázi eredetű zsidó embercsoportokon vizsgálták. A cég kutatói számos tudóssal egyetértésben az askenázi zsidóságot genetikailag homogén embercsoportnak tekintik, amely lényegesen megkönnyíti a betegségekért felelős gének megtalálását. A cég képviselői bejelentették, hogy hamarosan további, betegségekért felelőssé tehető géneket lepleznek le, s beszámolnak majd olyan génekről is, amelyek a gyógyszerekre adott válaszreakciók variációjáért felelősek. Az IDgene-t 1999-ben alapították abból a célból, hogy a gének és különböző betegségek közötti kapcsolatot vizsgálja. Alapítása óta a cég alaptőkéje 7,7 millió USD-re növekedett, alapvetően vállalkozói tőke bevonásával. A cég jelenleg 30 kutatót alkalmaz, de a skizofrénia és a COMT gén vizsgálata széles körű, nemzeti összefogáson alapult: a Jeruzsálemi Héber Egyetem, illetve szinte az összes pszichiátriai klinika részt vett a kutatásban. Dvorszki László TéT attasé (Tel-Aviv) 17

18 Élelmiszeripar Javaslat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetőjének személyére október 1-jén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányító testülete Geoffrey Podger urat javasolta az EFSA ügyvezető igazgatójának. Podger úr jelenleg az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványosítási Ügynökségének vezetője. Az EFSA javaslata alapján az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Fogyasztóvédelem-politikai Bizottsága október 23-án hallgatta meg a jelöltet. A meghallgatás sikeres volt, a képviselők szerint Podger úr megfelelően felkészült és kielégítő válaszokat adott a feltett kérdésekre. A Bizottság támogató javaslatáról írásban értesítette Pat Coxot az Európai Parlament elnökét. Cox úr az alelnökökkel folytatott konzultációt követően fogja jelezni az EFSA irányító testülete elnökének a Parlament végső álláspontját. Az ügyvezető igazgató kinevezése a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Management Board jogkörébe tartozik. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Oktatás, képzés Az Európai Bizottság jóváhagyta a 2002-es Leonardo szakképzési projekteket Az Európai Bizottság október 7-én döntött arról, hogy a Leonardo da Vinci szakképzési program keretében 279 szakképzési projektnek nyújt támogatást 2002-ben. A támogatás teljes összege 89,7 millió euró ben a projektek 82,3 millió euró támogatást kaptak, míg 2000-ben 80,9 millió eurót. A 2002-es projektek támogatása az alábbi témakörökben történt: Minőségi képzés és képzési eszközök, a különböző szakmák eltérő képzési módszerei. A szakmai képzések átláthatósága, tanúsítása és kölcsönös elismerése a nemzetközi szabványosítás és elismerés érdekében. A szakképzés szorosabb kapcsolata a munkaerőpiaccal, az akadályok azonosítása és legyőzése, ezzel új munkaalkalmak teremtése. Az e-learning, az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben. A es időszakra kiírt Leonardo pályázatok három új prioritást tartalmaznak majd: A szakképzés értékelése Új tanulási és képzési formák, alapismeretek oktatása A diákok segítése és szaktanácsadás. Az előpályázatok benyújtási határideje: november 4. volt. További információk a pályázás feltételeiről az alábbi internet címen találhatóak: ardo2_en.html. Az EB döntése kapcsán Viviane Reding oktatási biztos bejelentette, hogy céljuk az integrált európai szakképzési térség megteremtése, amelynek keretében pontosan definiálják a szakmák képzési szabványait, és hálózatba kapcsolják az európai szakképzési intézményeket. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Az Eurydice felmérést készített a tanári pályáról Az Európai Bizottság támogatásával az Eurydice európai oktatási információs hálózat felmérést készített Az oktatási szakma Európában: Profilok, trendek és gondok címmel. A felmérés alapján négy tanulmányt ad közzé az Eurydice, amelyből kettő október folyamán jelent meg, egy 2002 decemberében, egy pedig 2003 márciusban lát majd napvilágot. A felmérés alapján készített első jelentés kiemeli, hogy a pedagógusok státuszának javításához szükség van a tanárok képzési szintjének emelésére és a képzés hosszának növelésére. Négy ország kivételével a pedagógusok túlságosan szűk szakterü 18

19 leten kapnak képzést. Dániában, Észtországban, Izlandon és Svédországban a középfokú oktatás első éveiben tanító pedagógusok csak félig specializáltak, vagy majdnem teljesen általános képzést kapnak. A középfokú oktatás alsó éveire képzést kapott pedagógusok Ausztria, Belgium és Hollandia kivételével oktathatnak az oktatási rendszer más szintjein is. A második jelentés azt elemzi, hogy a 30 Eurydice ország (az EU tagállamok, 12 tagjelölt ország, 3 EFTA ország) milyen válaszokat ad a pedagógushiány (esetleg többlet) kérdésére és első ízben ad közre számszerű adatokat a témakörben. A két jelentés az alábbi internet címen található meg: Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) Erasmus hét Brüsszelben október között az Európai Bizottság oktatási és kulturális biztosa, Viviane Reding meghívására 30 jelenlegi és volt Erasmus diák vett részt a Brüsszelben megrendezett Erasmus Hét eseményein. A programban résztvevő 30 országot (15 tagállam, 12 tagjelölt ország, 3 EFTA ország) egy-egy hallgató képviselte. A diákok október 24- én találkoztak Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével és Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnökkel. Október 25-én látogatást tettek az Európai Parlamentben. Bemutatták az Erasmus Student Charter -t. Az új dokumentum az Erasmus programban résztvevők ülföldi tartózkodását könnyíti meg. V. Reding bejelentette, hogy 2007-ig el kívánják érni a 2 millió hallgatót, 2010-ig pedig a három milliós Erasmus cserediák számot. Ennek érdekében támogatni fogják az egyetemek nyitását a nemzetközi együttműködés felé, és létre kívánnak hozni egy egyetemközi hálózatot. V. Reding felhívta az egyetemek figyelmét arra, hogy alkalmazzanak több külföldi oktatót és fejlesszék Internet alapú távoktatási rendszereiket. Bejelentette, hogy 2002 végén az Európai Bizottság e-learning programot indít. Ennek keretében támogatni fogják egyetemek elektronikus partnerkapcsolat-építő tevékenységét (twinning) és virtuális campusok létrehozását. Felhívta az egyetemek figyelmét a hallgatók nyelvi képzési szintjének javítására, mivel az Erasmus program fejlődésének egyik legjelentősebb akadálya jelenleg a hallgatók nem megfelelő nyelvi felkészültsége. Dr. Mezei István TéT attasé (Brüsszel, EU Misszió) A brit felsőoktatás reformja intézményi integráció Az oktatás, a tudomány és az innováció a jelenlegi brit kormány programjában prioritást élvez, amit a kormány tudományt támogató kommunikációs stratégiája mellett az elmúlt évek során végrehajtott szerkezeti reformok illetve igen jelentős költségvetési ráfordítások mutatnak. Az átfogó reformok végrehajtása érdekében az Oktatási és Tudományos Minisztériumból, valamint a Foglalkoztatási Minisztériumból a évi általános választásokat követően létrehozták az Oktatási és Képzési Minisztériumot, amely nevével is jelzi azt a felfogást, amely az oktatásnak a gazdasági teljesítménnyel való közvetlen kapcsolatát valló felfogást. A felsőoktatás vonatkozásában a brit kormány elsődleges célja az intézmények kutatási teljesítményének fejlesztése, amelyet egyrészt intézményi integrációval, másrészt igen jelentős költségvetési ráfordításokkal kíván elérni. A felsőoktatási intézmények állami finanszírozása az Oktatási és Képzési Minisztériumon keresztül történik, amely a kormány 2002 júliusában megjelent hároméves költségvetése alapján 150 millió GBP-t fordít majd az intézmények kutatási kapacitásainak és infrastruktúrájának fejlesztésére. A rendelkezésre álló összegeket a minisztérium hagyományosan egy kutatási teljesítményt értékelő program (Research Assessment Exercise) alapján egy független tanácson keresztül osztja szét. A kutatási teljesítmény értékelő program 16-17, különböző szakterületekkel foglalkozó bizottsága hoz döntést a felsőoktatási intézmény, illetve egyes szakjainak besorolását illetően. Az ilyen módon kihelyezésre kerülő évi 900 millió GBP 25%-a négy felsőoktatási intézményhez, míg a további 75%-a 25 felsőoktatási intézményhez kerül majd. (Egy közelmúltban közzétett értékelés szerint a cambridge-i egyetem 30, az oxfordi egyetem 25, az Imperial College 13, a University College of London 16 maximális ún. öt-csillagos besorolású szakkal rendelkezik.) A felsőoktatás reformja kapcsán meg kell említeni az intézményi integrációt, amely során a közeljövőben megvalósul két manchesteri egyetem egyesítése. A legújabb, intézményi integrációra vonatkozó tervet október közepén jelentették be, amely az Imperial College of Science, Technology and Medicine és a University College London összevonását tartalmazza. Az intézményi integráció elsődleges célja az igen jelentős emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkező más országbeli egyetemekkel, elsősorban az Egyesült Államok egyetemeivel szembeni versenyképesség 19

20 biztosítása. Az Imperial College és a UCL integrációja várhatóan már a jövő év során megkezdődik, ennek eredményeként egy 245 millió GBP kutatási bevételű, diákot számláló egyetem jön létre. Az új intézmény 29 öt-csillagos, vagyis maximális besorolású szakkal rendelkezik majd. *** A tudomány és innováció támogatása egyrészt a felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásainak és infrastruktúrájának fejlesztésén, az Oktatási és Képzési Minisztériumon keresztül történik. A költségvetési források másik jelentős része a tudományos eredmények gazdasági és társadalmi hasznosításáért elsősorban felelős Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Department of Trade and Industry), Tudományos és Technológiai Hivatalán (Office of Science and Technology) keresztül kerül kihelyezésre. A brit kormány 2002 júliusában kibocsátott költségvetése alapján a Tudományos és Technológiai Hivatal költségvetése a 2002/03-as 2 milliárd GBP-ről 2005/06- ra 2,9 milliárdra emelkedik. A rendelkezésre álló összegek felhasználására a brit Oktatási és Képzési Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium által közösen készített és 2002 júliusában megjelentetett stratégia összekapcsolja a tudomány támogatását a kormány széles körű, az innováció fellendítésére irányuló gazdasági reformtörekvéseivel. Szalai-Szűcs Ildikó TéT attasé (London) Elemzések a német oktatási helyzetről Két, a német oktatási helyzetre vonatkozó tanulmány eredményeivel foglalkozott a szaksajtó az elmúlt hetekben. Az egyik, az Oktatás az első pillantásra 2002 címet viseli és az OECD készítette: évenként összehasonlító elemzés készül ugyanis a tagországok oktatási rendszere és célkitűzései alapján. Az idén publikált (és a 2000-es év adatait alapul vevő) elemzés elsősorban az oktatásban résztvevők, tanulmányaikat befejezettek számát és az oktatásra fordított kiadásokat vizsgálta. Az elemzések alapján némi vigaszként a német kormánynak a PISA-tanulmány okozta sokk után az ország előkelő helyet foglal el a rendszer sokszínűsége témában, bár az alapképzés (alapfokú oktatás) terén ismét jelentős elmaradást regisztrált a tanulmány. Itt még a kiadások sem érik el az átlagot (jóllehet a teljes nemzeti költségvetés igen magas), a felsőoktatásban kiemelkedő a ráfordítás, viszont a résztvevők száma alapján a sor végén áll az ország, az átlagos tanulási idő pedig itt a leghosszabb. Az alap- és középfokú oktatásban résztvevők száma szerint az NSzK az első három ország egyike (a különböző oktatási kategóriák szerint): a fiatalok 91%-a érettségit tesz vagy a duális szisztéma szerint szakképzésben részesül valamelyik szakintézményben. A szakoktatás attraktivitása indokolja elsősorban azt, hogy sok érettségiző nem főiskolán folytatja tanulmányait, hanem szakmai képzésben vesz részt. Ezzel magyarázható, hogy a felsőfokú oktatást kezdők aránya (korcsoportarány) relatíve alacsony a fejlett ipari országstátuszhoz képest: a két évvel korábbi hasonló OECD tanulmány által mért 28% helyett 2000-ben már ugyan 30%, de még mindig jelentősen elmarad az OECD átlagtól (44%). A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a felsőfokú tanulmányaikat kezdők száma 2001-ben már 32,4%-ra emelkedett (a kormány ezt a BaföG =Szövetségi Képzési Törvény módosításának és sikerének tudja be), de ez az eredmény még mindig nem kielégítő. A szövetségi oktatási minisztériumban az arány legalább 40%-ra történő emelését tűzték ki célul, nem annyira a statisztika javítása, inkább az országban a képzett munkaerőhiány pótlása céljából. Jelentős hiányosságok mutatkoznak azonban mint azt a PISA-felmérés eredménye mutatta az alapfokú képzés rendszerében. A jelenlegi OECDtanulmányból kiderült, hogy Németország erre a területre relatíve jóval kevesebbet fordított, mint az OECD országok többsége. Jóllehet az NSzK oktatási költségvetése elég magas (a GDP 5,6%-a, az OECD átlag: 5,5%), a kiadások nagy részét azonban a felsőoktatásba és a duális szakképzésbe pumpálják, a mostohaterületek pedig: az általános iskola, ill. a gimnázium. Az OECD országok átlagosan az állami költségvetés 12,7%-át fordítják oktatási intézményekre, ez az arány Németországban 9,7%. Az oktatási kiadások növekedési dinamikája között az OECD-átlaga szerint 5%, az NSzK-ban ugyanezen időszakban 2%. Még nagyobb a különbség, ha az egyes oktatási kategóriákat vizsgáljuk: az alapfokú képzésben minden német tanulóra 3818 USD-t költöttek évente, az átlag pedig 4148 dollár. A középfokú oktatás alsó részében (tehát az osztályig) a német adat: 4918 dollár az átlag 5210 dollárral szemben. A felső osztályokban ( osztályok) ugrásszerűen emelkedik a ráfordítás (10170 dollár/év) és Németország ezzel a második helyet foglalja el a rangsorban (az átlag: 5929 dollár). Az OECD értékelése szerint tehát a hiba német rendszerben van, ugyanis a PISA-tanulmány alapján jó helyezést elért országok éppen fordítva indítják a beruházást: az alapozás erősebb, és a kivá 20

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály Innováció és fenntartható felszíni közlekedés

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Marie Skłodowska-Curie Akciók

Marie Skłodowska-Curie Akciók Marie Skłodowska-Curie Akciók Jeney Nóra, MSCA NCP EURAXESS Roadshow Budapest, 2014. március 24. 2014. március 25. Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram (2014-2020) Egységes keretprogram három

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat. Csuzdi Szonja 2010.06.28., Pécs

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat. Csuzdi Szonja 2010.06.28., Pécs Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Csuzdi Szonja 2010.06.28., Pécs www.nkth.gov.hu 2010. június 8. 2. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ JÚLIUS JÚNIUS

ÉVES BESZÁMOLÓ JÚLIUS JÚNIUS ÉVES BESZÁMOLÓ 2010. JÚLIUS-2011. JÚNIUS TOKIÓ ERDİS ATTILA NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL 2011. NOVEMBER Japán kormányzati K+F politika Alapja: Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) Tudományos és

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46 503 779 E-mail: Weblap: www.norria.hu Az EUREKA program Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

Marie Skłodowska-Curie Akciók

Marie Skłodowska-Curie Akciók Marie Skłodowska-Curie Akciók Jeney Nóra, MSCA NCP Győr, 2014. február 17. 2014. február 25. 2 H2020 Kiváló tudomány 6162; 25% 2488; 10% 2696; 11% Kiváló tudomány (millió euró) 13 095; 54% Összesen: 24

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Szüdi Gábor EUREKA NPC 2012.04.05 Székesfehérvár Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben