A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI"

Átírás

1 A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE TANULMÁNYTERV készítette Terra Studio Kft június

2 A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE TANULMÁNYTERV készítette Terra Studio Kft Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató Vezető projektmenedzser Laky Ildikó Galli Károly Vezető tervező, projektmenedzser Tervező Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Külső szakértő Vidovenyecz Zsolt június 2

3 TARTALOM 1. BEVEZETŐ AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI GYALOGOS TURIZMUS A gyalogos turizmus fejlődése A gyalogos turizmus jelentősége KERÉKPÁROS TURIZMUS A kerékpáros turizmus fejlődése A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN GYALOGOS TURIZMUS KERÉKPÁROS TURIZMUS VÍZI TURIZMUS LOVAS TURIZMUS AZ AKTÍV TURIZMUS TÁVLATI SZEREPE A TÉRSÉGBEN AZ AKTÍV TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES AKCIÓTERÜLETEI A Békés-Mezőberény akcióterület A Gyomaendrőd Körösök akcióterület A Békés Tarhos Bélmegyer akcióterület JELENLEGI GYALOGTÚRA ÚTVONALAK ÚJ GYALOGOS TURISTAÚTVONALAK Új turistaútvonalak kialakításának elvei Új turistautak a Békés Mezőberény akcióterületen Új turistautak a Gyomaendrőd Körösök akcióterületen Új turistautak a Békés Tarhos Bélmegyer akcióterületen A KERÉKPÁROS TURIZMUS LEHETŐSÉGEI A GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

4 5.1. GYALOGOS TÚRAÚTVONALAK Túraútvonalak Békés-Dánfok környékén Túraútvonalak Mezőberény, Piknik Park környékén Túraútvonalak Gyomaendrőd környékén Túraútvonalak Bélmegyer környékén KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK Kerékpáros turizmusra nem javasolt utak Külterületi kiépített kerékpárutak Kerékpározható kisforgalmú mellékutak Javasolt kerékpárutak (burkolattal ellátandó) Kiépítetlen kerékpárutak (burkolat nélküli túrautak) AZ AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A KISTÉRSÉGBEN AZ AKTÍV TURIZMUS POTENCIÁLIS KISTÉRSÉGI KÖZPONTJAI GYOMAENDRŐDI TURISZTIKAI KÖZPONT MEZŐBERÉNYI TURISZTIKAI KÖZPONT BÉKÉSI TURISZTIKAI KÖZPONT BÉLMEGYERI TURISZTIKAI KÖZPONT A TURISZTIKAI KÖZPONTOK ÁLTAL NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

5 1. BEVEZETŐ A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által a hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági szerkezetátalakítási programjaira kiírt pályázaton támogatást nyert a kistérség gazdasági szerkezetátalakítási programjának elkészíttetésére. A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a gazdasági szerkezetátalakítási program, s ahhoz kapcsolódóan további három tanulmányterv elkészítésével a Terra Studio Kft.-t bízta meg. Jelen tanulmányterv a kistérség gazdasági szerkezetátalakításához a Körös menti aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési feladatok meghatározásával kíván hozzájárulni. A tanulmányterv célja, hogy felmérje az aktív turizmus fejlesztésének lehetőségeit elsősorban a gyalogos és a kerékpáros turizmus vonatkozásában, s ehhez kapcsolódóan konkrét javaslatokat tegyen ezen két aktív turisztikai tevékenység infrastrukturális feltételeinek kialakítására, kistérségi gyalogos és kerékpáros túraútvonalak kijelölésére, illetve meghatározza a kistérség aktív turisztikai központjait és azok fejlesztési irányait. A Békési kistérség kedvező adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus több válfajának tekintetében is, melyek kihasználtsága azonban a megfelelő infrastrukturális, illetve szuprastruktúrális háttérfeltételek hiánya, valamint a marketing tevékenység elégtelensége következtében messze elmarad a lehetőségektől. A turizmus fejlesztésének a kistérségben kiemelt jelentősége van. A turizmus egyrészt új munkahelyeket, s új jövedelemszerzési lehetőségeket teremt, ami az országos összehasonlításban magasabb munkanélküliséggel sújtott Békési kistérségben rendkívül fontos, másrészt pedig nagymértékben elősegíti a gazdaság diverzifikálódását, és ezzel egyidejűleg a több lábon álló gazdaság megteremtését. A turizmus további pozitív hozadékaként említhető továbbá az életminőség javulása, s ezzel párhuzamosan a térség népességmegtartó képességének erősödése is. A kistérség esetében a turizmus alágazatai közül elsősorban az aktív turizmus fejlesztésének van létjogosultsága. A kistérség legfőbb turisztikai erőforrása az értékes természeti környezet, melynek megóvása és fenntartható turisztikai hasznosítása az aktív turisztikai tevékenységeken keresztül valósítható meg eredményesen. Az aktív turizmus keretfeltételeinek megteremtése viszonylag kevesebb anyagi ráfordítással is megoldható, mely fejlesztés nem koncentrált, hanem a vonalas kiépítésnek köszönhetően zónaszerű. A gyalogos túraútvonalak, kerékpárutak, vagy lovas túraútvonalak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindezidáig feltáratlan, ugyanakkor turisztikailag értékes területek integrációjára, turisztikai hasznosítására is sor kerülhet. A gyalog-, illetve kerékpártúrák 5

6 kiemelt szerepet kaphatnak a célterület turizmusának növelésében, ezek a túrafajták alkalmasak a szezonalitás mérséklésére, a célterületen zajló kulturális és egyéb programok tervezett megközelítésére. Jelen tanulmányterv több ponton is kapcsolódik a kistérség jelenleg készülő terület- és gazdaságfejlesztési programjához, a turizmusfejlesztési programjához, valamint a gazdasági szerkezetátalakítási programhoz is. Az aktív turizmust mindhárom fejlesztési dokumentum kiemelten fejlesztendő területként kezeli. 6

7 2. AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN 2.1. AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi folyamatai a turizmus fejlődésében mélyreható változásokat idéztek elő. A turizmus ezen fejlődése pozitív (az urbanizációs folyamat gyorsítása, a nők és fiatalok emancipációjának elősegítése, a helyi értékek és hagyományok megőrzése vagy újjáélesztése, műemlékvédelem, nemzeti parkok létesítése, az infrastruktúra fejlesztése, stb.) és negatív (a kábítószer, a bűnözés és a prostitúció elterjedése, a kultúra kommercializálódása, a természeti környezet szennyezése, stb.) irányú változásokat egyaránt eredményezett a különböző desztinációk gazdasági-társadalmi életében. Az idézőjeles kifejezés arra utal, hogy amit ma fejlődésként értékel az abban érdekelt kör, az nagyobb részt csak eltömegesedés. Az elmúlt évtizedekben a tömegturizmus minden eddiginél nagyobb tömegeket mozgatott meg, miközben egyes, immáron túlfejlett desztinációkban megfigyelhetők a hanyatlás jelei, mert ezek a területek olyan sok turistát fogadnak be, hogy ezzel már veszélybe kerül a természeti-társadalmi és ökológiai stabilitás. Az ágazat kulcsszereplői, a turisták, a helyi lakosság, és maga a turisztikai iparág számára is fontos, hogy a pozitív hatások felülmúlják a negatívumokat. A bekövetkezendő szemléletváltás szükségessé teszi, hogy a turizmusiparon belül is meginduljon egyfajta szemléletváltás, egy minőségi forradalom, melynek során a fő hangsúly a hosszú távú humán és környezeti értékekre kell hogy helyeződjön. Mindezek új tendenciák (fogyasztóorientáltság növekedése, piaci szegmentáció erősödése, tapasztalt turisták számának növekedése, új piacok és utazási irányok megjelenése, turisták kulturális-környezeti érzékenységének erősödése) megjelenését eredményezték, melyek nagymértékben hozzájárultak a turizmus alternatív formáinak kialakításához AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI Az alternatív turisztikai formák jóval kisebb turistalétszámot szolgálnak ki, mint a tömegturizmus, fejlesztésük összhangban van a turisztikai desztinációk természeti, kulturális, gazdasági adottságaival. Jellemzi ezeket a formákat a lassú, fokozatos fejlesztés, a maximum helyett az optimumra való törekvés, valamint a helyi közösség hosszú távú érdekeinek a figyelembe vétele. A mennyiségi szempontokat felváltja tehát a minőség, a növekedés helyett előtérbe kerül a fejlődés, a desztináció értékeinek megőrzése fokozott hangsúlyt kap. Ugyancsak az alternatív turizmus jellemezője, hogy a fejlesztés tudatos, 7

8 átfogó koncepción alapul, tervezés alapján történik. Ez a fejlesztés a már létező létesítmények használatára koncentrál, nem pedig újak építésére. Az alternatív turisztikai ágak esetében a turisták tartózkodási ideje jelentősen hosszabb, mint a hagyományos turisztikai ágazatokban, így a turistáknak több lehetősége marad a desztináció mélyebb megismerésére. Az utazási szokások tekintetében is megmutatkozik ez a másság, jelentősebb az egyéni utazók aránya, a gyorsaságot pedig háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontok jelentősége. Sokszor a turisták ugyanazon közlekedési eszközöket használják, mint a helyi lakosság tömegei AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE Az ipari forradalmak koráig a társadalom többségének életvitelében jelentős szerepet játszott a fizikai kondíció fenntartása, mivel ez jelentette az egyén munkaerejének központi elemét. A mindennapi munkavégzés során a mai szóhasználattal élve edzésben volt az emberi szervezet, mivel akár a földművelés, akár a kézműipar, de a bányászat, vagy a hadseregben való helytállás területén is elengedhetetlen volt a fizikai erő. A XVIII. századot megelőző korszakok utazásában a társadalom alsóbb osztályát képviselők gyaloglása, de az arisztokrácia lovaglása is komoly fizikai teljesítményt jelentett. Az élelemszerzési célból folyó vadászat és halászat is mindennapi feladatnak számított. Az aktív életvitelben az indusztralizáció korában kezdődnek meg az első változások, amikor a nagyvárosokba való költözéssel generációról-generációra fokozatosan kialakul az urbánus életforma, amely kezdetben a gyári, üzemi munka keménységét hordozza, de a gépek megjelenésével, a szellemi munkakörök térnyerésével a fizikai erőkifejtés fokozatosan csökken. A természetet a városi és a város környéki szabadidős zónák biztosítják, ahová már piknikezni, kerékpározni, lovagolni járnak az egyre terebélyesebb és zsúfoltabb városok lakói. A mai értelemben vett aktív turizmus első megjelenési formáit az alpesi síterületek XX. század eleji térhódításában kereshetjük, amikor a téli tespedtségből kitörni vágyó arisztokrácia és nagypolgárság felfedezi magának a hófedte hegyvidékek szépségét és a síelés élményét. Az urbanizáció terjedésével és a zöldterületek térvesztésével párhuzamosan jelenik meg a természet értékeinek turisztikai hasznosítása, amely a nemzeti parkokban, a vadászatra, a lovaglásra alkalmas erdőkben, horgásztavak környékére és az átkerékpározható területekre koncentrálódik. 8

9 Napjainkra elsősorban az informatika és a telekommunikáció elterjedésének következtében a társadalom munkavégzéssel eltöltött ideje produktívabbá vált, amely magával vonta az elvégzendő feladatok mennyiségének növekedését is. A tercier és quaterner szektor erősödésével, az azokhoz kötődő tevékenységekhez szükséges munkaeszközök otthoni biztosításával, illetve mobilizálhatóságával a munkával eltöltött idő az egyén döntésétől függően meghosszabbíthatóvá vált. A munkaidő mennyiségi és minőségi intenzifikációjával a társadalom életszínvonalában kedvező változás következik be, amely legtöbb esetben ösztönzőleg hat a jóléti termékek fogyasztására. A nem alapvető élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a szórakoztató elektronika, a gépkocsi vásárlása a társadalom elkényelmesedésének irányába hat. Viszonylag hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, amíg az egyén felismeri a fogyasztói társadalom egyik csapdáját, az életmódjában bekövetkezett, az egészségi állapotára kedvezőtlenül ható változásokat. A legtöbb esetben csak azt követően merül fel az egészségtudatos életmód igénye, amely kapcsán a kényelmes fotelt, a televízió távkapcsolóját a testmozgás váltja fel. Az aktív turizmus megjelenésének egyik mozgatórugóját tehát az a társadalmi szintű felismerés jelenti, hogy az egészséges életmód hozzájárulhat a hétköznapok kedvezőbb közérzetéhez, a betegségek megelőzéséhez, és az élet meghosszabbításához. A fogyasztói társadalmak szabadidejének turizmussal való eltöltésének meghatározó formáját továbbra is a tengerparti nyaraláshoz kötődő passzív pihenés jelenti, azonban egyre többen menekülnek a modern turizmus tengerpartokra koncentráló, egysíkú turisztikai tevékenységéből, az unalmat elkerülve az aktív tevékenységekhez, s rohamosan terjed azoknak az alternatív turisztikai tevékenységeknek a köre, amelyek az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét teszik próbára AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT A világ turizmusa az egyedi és minőségi szolgáltatást nyújtó turisztikai termékek felé tart, a kereslet az egészség megőrzése és az élményt nyújtó szolgáltatások felé tolódik el. A természetben eltöltött aktív szabadidős tevékenység, a természeti értékek megőrzése a XXI. század elején reneszánszát éli. Napjainkban a szabadidő értéke egyre nagyobb, nem mindegy tehát, hogy mivel is töltjük el. Egyre többen figyelnek egészségükre, a szabadidő tartalmas eltöltésére nemcsak a hétköznapokban, hanem nyaralásuk, pihenésük alatt is, ennek tudatában választják ki üdülésük helyét és módját. Az aktív turizmus esetében a keresletet a fizikai és pszichikai indítékok motiválják, amelyek arra ösztönzik a turistát, hogy szabadidejét környezetváltozással egybekötött testmozgással töltse el. Mindehhez kínálatként jelennek meg a természeti és az ember alkotta vonzerők, 9

10 amelyek keretet biztosítanak a turisztikai tevékenységnek. Ahhoz, hogy a folyamatban a költés is realizálódhasson, elengedhetetlen a tevékenységhez illeszkedő turisztikai infra- és szuprastruktúra megléte. A rendszer eredményes működéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai, technikai és ökológiai környezetnek is elő kell segítenie a turisztikai tevékenység folyamatosságát, ugyanakkor a turista tevékenysége is hatást gyakorol a környezet elemeire. Magyarországon 1960 és 2000 között az emésztőrendszeri problémákból kifolyólag 2,5- szeresére, a daganatos megbetegedések következményeként kétszeresére, a keringési rendellenességek miatt elhunytak száma 1,6-szorosára növekedett. Ez a tendencia a stresszes, egyre inkább anonimitásban élő magyar társadalmat jellemzi, amelynek még igen csekély hányada ismerte fel az aktív szabadidő-eltöltésben rejlő egészségmegőrző lehetőségeket. A Magyar Turizmus Rt. által készített felmérés szerint a magyarországi felnőtt lakosság 73 százaléka érdeklődik az aktív üdülési formák közül a természetjárás, 43 százaléka a kerékpározás, 30 százaléka a vízi sportok és 21 százaléka a lovaglás iránt. Legkevésbé a golf érdekli a megkérdezetteket, mindössze 7 százalékuk mutat vonzódást iránta. Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás esetében jár együtt a konkrét tevékenységgel. A természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 34 százalékuk rendszeresen kirándul. A kerékpározás kedvelőinek 23 százaléka rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 15 százaléka űzi gyakran kedvenc tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők 9 százalékánál rendszeres tevékenység, míg a golfozásnál 2 százalék az arány. A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A kerékpárosok elégedettek, 73 százalékuk megfelelő körülményeket talál a kerékpártúrákhoz. A lovaglási és vízi sport lehetőségeiről is hasonlóan jó vélemények születtek, 72, illetve 64 százalék pozitív véleménnyel van a hazai helyzetről. A legnépszerűbb tevékenységen belül a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontosak az emberek számára. A kerékpározást kedvelők elsősorban az egyéni kerékpártúra, majd a mountain bike-ozás iránt érdeklődtek, kevesebbeket vonz a szervezett kerékpártúra. A kerékpárversenyek, teljesítménytúrák érdeklik legkevésbé a kerékpározást kedvelőket. A vízi sportot kedvelők a vitorlázás és a jet-skizés iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban, de alig marad el ezektől a kajak-kenuzás, a yachtozás, vagy a vízisízés, a lovaglást kedvelők leginkább a lóháton történő túra iránt érdeklődnek. Ez a jövőt tekintve már önmagában is kedvezőnek mondható, mivel érzékelhető, hogy a természetközeli aktív szabadidő-eltöltés szándéka ott rejtőzik a társadalomban. Igaz, a hazai lakosság többsége pillanatnyilag a legkisebb kiadással járó természetjárásnak hódol, de a folyamatokat értékelve egyre többen kapcsolódnak be más aktív tevékenységekbe is. Ha 10

11 sikerül a rendelkezésre álló szabadidőre és az utazásra költhető jövedelmi hányadra alapozva évente legalább egyszer egy hosszú hétvégét aktív tevékenységgel tölteni, akkor ez a társadalom egészségi és mentális állapotán is meg fog látszódni AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI Lévén az aktív turizmus elsősorban a természeti vonzerők kihasználására épül, kiváló lehetőséget biztosít a területfejlesztési célkitűzések megvalósítására. A területfejlesztés főként a gazdasági, társadalmi mutatók alapján kedvezőtlen helyzetben lévő térségek felzárkóztatására koncentrál, ezért ahol nem állnak rendelkezésre az ipari, vagy mezőgazdasági termeléshez szükséges adottságok, ott az aktív turizmus erőforrásainak hatékonyabb kihasználását kell előtérbe helyezni. Az aktív turizmusnak megvan az a sajátossága, hogy nemcsak pont, vagy zónaszerű fejlesztést, hanem vonalas kiépítést is lehetővé tesz. Ezt elsősorban a természetjárás, a kerékpáros, vagy a lovas turizmus tudja kihasználni. A nehezen megközelíthető, azonban turisztikailag értékes területek túraútvonalak, kerékpárutak, lovas útvonalak kiépítésével bevonhatóvá válnak a turizmusba, amely idővel szükség szerint maga után vonja a szuprastruktúra kiépülését is. Az aktív turizmus fejlesztésében különösen fontos szerepre tehetnek szert azok a rekreációs zónák, amelyek turisztikailag frekventált területek közelében helyezkednek el, mivel kiegészítő programok színtereként szolgálhatnak a vendégek számára és hozzájárulhatnak a turizmus területi decentralizációjához. E mellett számba kell venni a turizmus szempontjából jelenleg még perifériát jelentő területek rekreációs adottságait, és azokat mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus számára fel kell tárni. A kirándulóhelyeket, a turistautakat, a közterületi parkokat, a kerékpárutakat, egyes extrém sportok színhelyeit, a gyógyászatilag nem, vagy csak minimális mértékben hasznosított strandokat és uszodákat elsősorban a helyi társadalom aktív kikapcsolódása érdekében hozták létre, mégis bázisát jelentheti egy jövőbeli, az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Az aktív turizmus fejlesztése a turizmuspolitikán belül is egyre jelentősebb prioritást élvez, az idegenforgalmi szakma 2001-et az aktív turizmus évének nyilvánította: ez többek között azt is jelentette, hogy a természetjárás, a vízi turizmus, a kerékpáros turizmus és a lovas turizmus fejlesztése kiemelt szerepet kapott. A kitűzött cél 11 ezer kilométer jelzett turistaút, 1400 kilométer kerékpárút, 3500 kilométer vízi út kiépítése, 240 minősített lovas létesítmény létrehozása és 12 golfpálya készítése volt. A Magyar Turizmus Rt időszakra vonatkozó marketingstratégiájában megfogalmazásra került, hogy a teljesítményorientált termékek, az erőnlét javítása, az extrém sportok, az aktív rekreáció és a természet közelsége fontos szerepet játszik az ország turizmuspolitikájában. 11

12 2.6. GYALOGOS TURIZMUS A gyalogos turizmus fejlődése A magyarság hatalmas utat tett meg Közép-Ázsia pusztáiról a Kárpát-medencéig, ahol ma is élünk. De ez nem volt turistaság. A természetjárást mindenki önként, saját gyönyörűségére teszi. A középkori reneszánsz kultúrája, értékrendje csalta ki az embert a szabadba. A személyes kíváncsiság, a megismerés vágya hajtotta őket, felfedezni a vidéket, az országot. Az első ismert természetjáró Petrarca volt. A mai értelemben vett gyalogos turizmust az újkortól számíthatjuk, mikor az ipari forradalom és városai egyre messzebb szakították az embert ősi közegétől. Hazánkban a tehetősebb polgárok kezdtek kirándulni elsősorban a Magas-Tátra körzetében már a XVI. századtól kezdődően. A gyalogos turizmus igazán a XVIII. század végétől terjedt el a szervezett természetjárás kezdete hazánkban: Tátrafüreden megalakult az első turista szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság ben az MKE Budapesti Szakosztályából jött létre a Magyar Turista Egyesület, mely fő céljának a középhegységi túrázás fejlesztését tartotta ban 22 egyesület, több mint taggal megalakította a Magyar Turista Szövetséget (MTSZ). A természetjárást az ember a saját örömére "találta fel", így lehetett a magánszféra része. De mert közösségben gyakorolják, mert országonként százezreket érint, így társadalmi ügy is. A társadalom egésze számára a természetjárás kezdetben a megismerés, a sport és a rekreáció céljait szolgálta kimondatlanul is. Hazánkban a II. világháború után a hazafiashonvédelmi nevelés szűk medrébe akarták beterelni, pedig ennél sokkal-sokkal több. Egyszerre nevelési és megismerési lehetőség, szemléletmód és cselekvési forma, érzelmiés értelmi viszonyulás környezetünkhöz A gyalogos turizmus jelentősége Napjainkban a természetjárás az aktív környezetvédelemnek, az egészséges életmódnak és testedzésnek, az aktív honismeretnek, s más nevelési tevékenységeknek talán a legfontosabb eszköze. A gyalogos turizmus valódi értékét a természettel való azonosulás, önmagunk megismerésének lehetősége, a hétköznapok nyüzsgésétől való teljes elszigeteltség, ennek következtében pedig a szellemi és fizikai felfrissülés adja meg. A természetjárásnak jelentős szerepe van a gyermek- és ifjúsági korosztály egészséges életmódra nevelésében, hazai tájegységeink megismertetésében, értékeinek feltárásában, s 12

13 ezáltal a természet- és környezetvédelmi értékrendszer és nevelés megalapozásában, a természetbarát utánpótlás nevelésében, az életkori sajátosságok elismertetésében, valamint a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok kiépítésében. A nevelési folyamat során az ember személyisége változik, többnyire tudatos tevékenység hatására. A nevelés területei a természetjárás sajátosságai alapján az alábbiak: Erkölcsi-világnézeti nevelés: A sok átélt esemény, megszerzett tudás lassan törvényekké áll össze az egyénben, mely meghatározza magatartását, viszonyát társaihoz, szűkebb és tágabb környezetéhez. Az erkölcsi-világnézeti nevelés fontosabb részei: Munkára nevelés: A tervszerű, rendszeres túratevékenység felkészülést, erőkifejtést, tartós figyelmet, önértékelést kíván. A szakosztályban, csoportban munkamegosztás alakul ki a képességek függvényében. A rend, a tisztaság és az önfegyelem, nemcsak a munkahelyeknek, de a túráknak is elengedhetetlen feltétele. A munkatúrák (útvonalfestés, pihenő karbantartás, forrásfoglalás, térképhelyesbítés, stb.) a klasszikus munkatevékenység lehetőségét adják. A jó közösségben az ellenőrzés és értékelés sohasem marad el. Honismereti-hazafias nevelés: Szeretni és vállalni csak azt lehet, amit ismerünk. A turista "lépésről-lépésre" fedezi fel honát. Így aktív cselekvések során veszi tulajdonba hazáját, melyhez megtapasztalt élményei, átélt érzelmei révén fog kötődni. Közösségi nevelés: A természetjárás a többség számára közösségi sport. Így a túrázó közösség tagjai nemcsak a természetnek, de egymásnak is barátai. A közösségi életnek írott és íratlan szabályai vannak, melyet a közösség tagjai hívnak életre és tartanak-tartatnak be a közös cél érdekében. A közösséget a közös élmények és értékek kovácsolják egybe, de sokat segíthetnek a jelképek és hagyományok is. Ökölógiai nevelés: Ennek célja, hogy az ember egészében lássa és tapasztalja élőés élettelen környezetét, tudva, hogy csak általuk létezhet. A túraterületeken tapasztalt részproblémákat előbb-utóbb kiterjesztve, a Föld egészébe helyezve kell tudni értelmezni. Gondoljunk a környezetvédők jelmondatára: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" Értelmi-tudati nevelés: A túrák során felmerülő információk gazdag tárházát nyújtják az elménket gyarapító ismereteknek. Nemcsak a tudásanyag mennyiségében, de a megismerés és gondolkodás módszertanában is sok újat nyújthat a természetjárás. A megtapasztalt gyakorlatnál nincs jobb tanítómester. Esztétikai nevelés: Az esztétikum a valóság tükröződése belső világunk által. Tehát az esztétikai nevelés a "szép" felismerésére, befogadására és a harmónia iránti igényre készít fel. A természet önmagában érték, szépség, az antropogén "alkotásokat" pedig meg kell tanulni elemezni, értékelni. 13

14 Egészséges életmódra nevelés: Ez a nevelési terület testi-lelki hatásokat feltételez. A rendszeres mozgás szabad levegőn és napfényen növeli szervezetünk ellenálló képességét és segíti regenerálódását, miközben felkelti a mozgás, sportolás igényét, s így az egészséges életmód egy lehetséges modelljét nyújtja. A kellemes fizikai fáradtság, a hétköznapitól eltérő környezet, a jó hangulat és társaság az idegrendszer feltöltődését szolgálja KERÉKPÁROS TURIZMUS A kerékpáros turizmus fejlődése Az 1970-es évek végétől az olajárrobbanással összefüggésben, Észak-Amerikában és Európában, nemzeti és helyi szintű tervekben, városi, települési és közlekedési programokban a hangsúly a növekvő gépkocsiforgalom számára történő helybiztosításról áthelyeződött az épített és természetes környezet védelmére. A kerékpározás sok országban állami szintű, illetve helyi közlekedés-politikaitámogatást kapott, és ez újra divatba hozta a kerékpározást és ezáltal a kerékpáros turizmust is. A folyamat társadalmi támogatottságát az erősödő kerékpáros érdekvédő (civil) mozgalmak is biztosították. A kerékpár fejlődéstörténetében fontos mérföldkő volt a váltó feltalálása, segítségével kiterjedt a kerékpáros turizmus, hiszen a meredek lejtők is leküzdhetőkké váltak. A hegyi kerékpár, a mountainbike mindennek a koronája. A modern technika minden eredményét felhasználva készült és használója előtt szinte nincs akadály. A kerékpáros visszatérhet a természetes körülmények közé, utak nélkül közlekedhet, s mindezt környezeti ártalmak és energiapazarlás nélkül teheti meg. A technikailag megújuló kerékpárokhoz továbbra is elfogadható minőségben és elfogadható áron lehetett hozzájutni. Ennek következményeként, pl. az alpesi országokban soha nem látott fejlődésnek indult a hegyi kerékpáros turizmus, amely egyúttal biztosította a síterepek nyári kihasználtságát is. Az 1990-es évektől kezdve a környezetvédelmi tudatosság mellett szembetűnő az egészséges életmód iránti növekvő társadalmi igény is. A kerékpározás Európában és Észak-Amerikában is mintegy beleépülni látszik az aktív életmódot segítő társadalmi programokba. Nagy távolságú turisztikai vándorutak kiépülése kezdődött Kanadában, az USA-ban (Rail to Trail, La Route Verte) illetve Európában, ahol az EU szintjén is támogatást nyert a nemzeti kiránduló és kerékpárút-hálózatok összekötését célzó terv (European Greenways ill. EuroVelo ), valamint a kerékpáros turizmus közös marketing stratégiájára vonatkozó társadalmi kezdeményezés is (European Cyclists Federation, ECF). 14

15 Magyarországon a kerékpárt az 1970-es, 1980-as években még korszerűtlen járműnek, a kerékpárosokat pedig sok gondot okozó közlekedőknek tekintették. A hazai motorizáció egyre erősödő fejlődése ellenére az akkori közlekedési minisztérium azt a feladatot kapta, hogy szakmai és pénzügyi program segítségével elkülönített kerékpárutakat építsen azon főútvonalak mellé, ahol a kerékpárosok nagy balesetveszélyt jelentenek és akadályozzák a gépkocsik folyamatos haladását. Ezt a fejlesztési programot 1992-ben aktualizálták. A fejlesztési program következtében 1993-ig 46 kilométerről 532 kilométerre nőtt az elkülönített kerékpárutak és kerékpársávok hossza, 2000 végén pedig már meghaladta az 1300 kilométert is. Ezen kívül kb. 250 kilométer kis forgalmú utat, továbbá nagyobb folyók melletti gátakat is bekapcsoltak a kerékpárbarát úthálózatokba. Ez utóbbiak már a kerékpáros turisztika támogatási program részeként valósultak meg. Mindezek dacára a magyar kerékpárutak hossza még nem kielégítő. A burkolt közforgalmú utak hossza Magyarországon kilométer. Csak a legfontosabb főútvonalakon tilos a kerékpározás, pont azokon, ahol egyébként nagy lenne az igény a kerékpározásra, de túl nagy a gépkocsiforgalom, és mellettük vagy közelükben nem épült önálló kerékpárút ig külön törvény biztosította, hogy az eladott üzemanyag árának egy kis hányadát csak kerékpárút építésére lehessen felhasználni. Ez az automatizmus ugyan ma már nem érvényesül, de a minisztériumok és az önkormányzatok pénzügyi keretéből közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és turisztikai szempontokat mérlegelve minden évben kb. 1 milliárd forintot meghaladó összeg jut a kerékpározás fejlesztésére, amelynek döntő részéből (95%) kerékpárutak épülnek (ma évente mintegy kilométer) A helyi önkormányzatok többsége kellő pénzügyi háttér híján általában a belterületi szakaszok kiépítésére kér állami támogatást. Az állami támogatás további feltétele az is, hogy a helyi önkormányzat kötelezettséget vállaljon a területén lévő kerékpárutak fenntartására, de ezt csak maguk a kerékpárosok, illetve érdekvédelmi szervezeteik ellenőrzik: nem alakult ki a megfelelő ellenőrzési és szankcionálási rendszer sem, amely megakadályozza a kerékpárutak minőségi romlását. Ezek a feladatok Magyarországon jelenleg a kerékpárosok érdekvédelmi szervezeteire várnak A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca A közlekedés, mint a turizmus egyik alapvető összetevője, segítséget nyújt a turisztikai desztinációk megközelíthetőségében, a célterületekre való eljutásban, így tehát a turizmus egyik nélkülözhetetlen része. Egyes előrejelzések szerint a nemzetközi turizmus növekedését a következő évtizedben legalább 30%-ra becsülik (Európa keleti felében ez az érték még nagyobb lehet), miközben ez napjainkban nagymértékben függ a világ két legnagyobb energiafogyasztó és szennyező ágazatától: a közúti- és légi közlekedéstől. A WTO (World Tourism Organization) becslése 15

16 szerint Európában a belföldi turizmus akár tízszeresen is meghaladhatja a nemzetközi turizmust. Ez a tendencia magában hordozza a közúti forgalom növekedését, hiszen a belföldi forgalom alapját még ma is az autó jelenti. A kerékpáros turizmus ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság elvét átültessük a valóságba. A kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató tevékenység, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja, de az utazás elsődleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges az, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse. A kerékpáros turizmus belül az alábbi kerékpáros formák különböztethetők meg: Kerékpáros vakáció: a szabadidő eltöltésének fő célja a kerékpározás. E vakációk lehetnek hosszúak, legalább négy éjszakásak, de lehetnek rövidebbek, egy-három éjszakásak (pl. hosszú hétvége ). Ezek résztvevőit nevezhetjük akár elkötelezett kerékpárosoknak is. Ezen belül megkülönböztetünk csillagtúrákat, ahol a szálláshely végig ugyanaz a hely, szemben a kerékpáros körutakkal, ahol a szállás változik. A kerékpáros vakációk többsége Európában és hazánkban is jellemzően saját szervezésűek. Üdülési kerékpározás: a kerékpározás csak egyike a vakáció alatt folytatott sokféle szabadidős tevékenységnek. Ebben az esetben a belföldi vagy a külföldi turista otthonától távol vakációzik, és leginkább kölcsönbiciklit vesz igénybe maximum egynapos túráihoz. Rövid kerékpártúrák: a kerékpáros szokásos tartózkodási helyétől egy távolabbi helyre utazik, és még aznap visszatér. Az utazás során indulhat otthonról kerékpárral, vagy magával viheti (pl. vasúton vagy autóval) az egy vagy félnapos útra. A kerékpáros turizmus nagymértékben függ a megfelelő közlekedési rendszertől, amely nemcsak az otthontól a desztinációig vezet, de magán a célterületen is fontos szerepet kap. Az útvonalak maguk is az élmény-kínálat részei lehetnek, egy szép tájon való biciklizés, gyaloglás, evezés, vagy lovaglás közben jobban átéljük, fizikailag is jobban átérezzük a körülöttünk lévő természetes vagy épített környezetet, mint pl. az autóban. Ez az aktivitásra serkentő (biztonságos) közlekedés elősegíti azt, hogy testünk-lelkünk már az utazás közben a szó szoros értelmében megújuljon. 16

17 A kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak (EuroVelo projekt, European Greenways, a Marco Polo rendszer) olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amelyekre Európa szinte bármelyik régiója kiváló terepet kínál. Ezzel együtt a biciklis turizmus valóban a fenntartható turizmus része, segít a tömeges látogatások időbeli és térbeli széthúzásában, lehetőséget nyújt az utazó élményeinek növelésére, miközben minimális kiadásokat okoz az érintett közösségeknek. A kérdés az, hogy a kerékpárosokat fogadó és kiszolgáló települések lakói számára a kerékpáros turizmus hozhat-e hasznot és milyen áron. Ha a kerékpáros turizmus piacáról beszélünk, akkor a következő megállapításokat érdemes kiemelni: A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid biciklis kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A turista számára a legfőbb vonzerő az, hogy a kerékpározás révén teljesebb utazási élményben lesz része. A legfontosabb piaci mutatók, mint például a saját tulajdonú kerékpárok száma, valamint a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a turizmus ezen ága fokozatosan fejlődik. A nemzetközi fogyasztói szokás alapján a távolsági kerékpárutak átlagos látogatóinak kora év között van (közöttük csekély többségben vannak a férfiak), az utakon párban vagy kisebb csoportokban kerekeznek, az átlagnál magasabb jövedelemmel és társadalmi státusszal rendelkeznek. Jelenleg nem lehet tudományos pontossággal meghatározni a távolsági kerékpáros ( vándor ) útvonalak iránti mai és lehetséges jövőbeli kereslet nagyságát. 17

18 3. AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN A Békési kistérségben az aktív turizmus négy válfajával lehet potenciálisan számolni: a gyalogos turizmussal (természetjárással), a kerékpáros turizmussal, a vízi turizmussal és a lovas turizmussal. Mind a négy szakágban jelentős potenciálok rejtőznek, amelyeket jelenleg csak nagyon kis mértékben aknáznak ki a térségben GYALOGOS TURIZMUS A kistérség területén több jelzett túraútvonal is található. Ezen túraútvonalak térben igen koncentráltak, néhány rövidebb szakasztól eltekintve a térség erdősültebb területeihez igazodva valamennyi a Körös bal partja felőli oldalon halad. A kistérséget érintő jelzett gyalogtúra útvonalak: Békés Dánfok Sikkony Békéscsaba Békés városközpont Sikkony Gerla Póstelek Mezőberény Boldishát Köröstarcsa Köröstarcsa Körösladány Körösladány Fáspuszta Fáspuszta Bélmegyer Bélmegyer Sárgagát Hosszúfok Petőfi emlékmű Petőfi emlékmű Laposi kertek Mezőberény Petőfi emlékmű Hosszúfok Fehérhát Sárgagát Bélmegyer Mezőberény Boldishát Petőfi emlékmű Petőfi emlékmű Laposi csatorna Mezőberény Petőfi emlékmű Kereki-legelő Sárgagát Bélmegyer A felsorolt túraútvonalakat a mezőberényi Alföld Turista Egyesület, illetve a békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület gondozza. Akadnak olyan túraútvonalak is, melyek karbantartása megfelelő anyagi és tárgyi feltételek hiányában nem megoldott. Ezeket az útvonalakat ritkábban veszik igénybe a túrázók, hiszen a növények többé-kevésbé benőtték őket és nehéz őket követni. Általánosságban elmondható, hogy a túraútvonalak mellett nincsenek kiépített pihenőhelyek, esőbeállók, menedékhelyek, s hulladékgyűjtők sem találhatók az útvonalak mentén. A turisták azokat a túraútvonalakat részesítik előnyben, melyek sok természeti látnivalót fűznek fel. Így a legnépszerűbb túraútvonalak a Körös mentén, illetve az erdővel borított területeken haladó szakaszok. 18

19 A kistérség gyalogos turizmusának fontos szereplője a már említett két civil szervezet, az Alföld Turista Egyesület és a Körösök Völgye Turista Egyesület. A két egyesület a túraútvonalak karbantartásán túlmenően, a kistérség túraútvonalainak népszerűsítésében is élen jár, továbbá számos gyalogos és kerékpáros túra szervezése is kötődik tevékenységükhöz. A kistérséget érintő gyalogos túraajánlatok: Három város teljesítmény túra (Gyula Békéscsaba Békés) Körös 50, Körös 30, és Körös 20 teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Körösladány Bélmegyer Mezőberény) Körös 50 éjszakai teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Körösladány Bélmegyer Mezőberény) Szent Iván éji túra (Mezőberény Boldishát Körös-gát Köröstarcsa Szabadstrand Körös-gát Boldisháti üdülők Mezőberény) Luca-túra (Bélmegyer Tarhos) Petőfi emléktúra (Mezőberény Nagy-zug Petőfi emlékmű Mezőberény) 3.2. KERÉKPÁROS TURIZMUS A békési kistérség domborzati jellegénél fogva kiválóan alkalmas kerékpáros túrák lebonyolítására. A kerékpáros turizmus szerelmesei egyre nagyobb számban keresik fel a térséget, és a kisebb forgalmú főutakon, illetve az általában rosszabb minőségű bekötőutakon kerekeznek át a térségen. A kerékpárutak hossza viszonylag rövid, ezek a kistérség három városának, valamint Köröstarcsa belterületén, illetve a 47-es út Mezőberény-Köröstarcsa közötti szakasza mellett, a Körös gátján Mezőberény és Köröstarcsa között egy rövid szakaszon, illetve Békés és Borosgyán között kerültek kiépítésre. A kerékpározható, illetve kerékpározásra javasolt közutak és árvízvédelmi töltések azonban behálózzák a térséget, ezért számos túraútvonal kialakítására nyílik lehetőség. A kistérség településeinek önkormányzatai felismerték a kerékpáros turizmus fejlesztésének fontosságát, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására (például a Körös bal parti gátkoronáján, a Mezőberényi híd és a Bódisháti holtág között futó kerékpárút a Mezőberényi Önkormányzat és a KÖRKÖVIZIG közös pályázatán elnyert támogatásból valósult meg). 19

20 A térség és különösen a Körös mente kitűnő adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez, ezért kiemelt fontosságú, hogy mihamarabb kiépüljön a jó minőségű kerékpárút-hálózat. A térség kerékpáros turizmusának fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulna az OTRT-ben kijelölt Körösök-mente és a Dél-magyarországi kerékpárútvonalak kiépítése. A kistérséget érintő kerékpáros túraajánlatok: 1100 év emlékei Békésben (Gyula Sarkad Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Békés Szeghalom Szarvas Kopáncs-puszta) Két keréken Békésben (Póstelek Békéscsaba Szabadkígyós Gyula Elek Lökösháza Battonya Mezőhegyes Tótkomlós Orosháza Nagyszénás Szarvas Mezőberény Gyomaendrőd Dévaványa Ecsegfalva Füzesgyarmat Szeghalom Fokköz Mágor Vésztő Zsadány Geszt Sarkad Doboz Tarhos Békés) Körös 100 és Körös 70 teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Újladány Szeghalom Vésztő Bélmegyer Doboz Békés Mezőberény) Gátakon Dobozra kerékpárral (Mezőberény Töltésszakadás emléke Békési hajómenedék Doboz Dánfok Nagy-zug Mezőberény) Vaskapu kerékpáros túra (Mezőberény Arad Temesvár Detta Oravica-bánya Herkulesfürdő Turnu Severin Mezőberény) Őszi kerékpártúra a Két keréken Békésben újabb szakaszán (Mezőberény Kondoros Nagyszénás Szarvas Gyomaendrőd Mezőberény) 3.3. VÍZI TURIZMUS A Körös élő- és holtágai gazdagon behálózzák a kistérség területét, kedvező feltételeket teremtve a vízi sportok gyakorlásához. A Körösök vízrendszere (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna) összességében hosszabb, mint a Tisza hazai szakasza. A Fehér-Körös a romániai Tenkétől alsószakasz jellegű, jól hajózható, a Sebes-Körös a körösnagyharsányi fenékgátig gyorsfolyású, de onnantól megszelídül. A Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásából születő Kettős-Körös már nyugodt folyású, víztükre mintegy 100 méter széles, a víz mélysége átlagosan 6 méter. A Kettős-, illetve Hármas-Körös és holtágai az ország legtisztább vizű folyói közé tartoznak, melyek a legtöbb szakaszon vízi túrázásra is alkalmasak. A vízi túrák számára ideális feltételeket teremt nyaranként a viszonylag állandó vízszint, melyet a békésszentandrási duzzasztó biztosít. Komoly hiányosság azonban, hogy a vízi túrázás infrastrukturális hátterének kiépítettsége kezdetleges, a megfelelő csónakátemelők, pihenőhelyek és kikötők vagy teljesen hiányoznak vagy kezdetleges kiépítettségűek. A Körösök Békési kistérség 20

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT

2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT 2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT 1. 02.08. Téli Túra az Alföldi Kéken Táv: 7km Útvonal: Halászlak Szarvas Kirándulás a Téli Arborétumba 2. 03.15. Petőfi Emléktúra Mezőberény Útv.: Mezőberény - Liget - Laposi

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT

2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT 2014-ÉVI ESEMÉNYNAPTÁR KIVONAT Táv: 7km Útvonal: Halászlak Szarvas Kirándulás a Téli Arborétumba Útv.: Mezőberény - Liget - Laposi kertek - Nagy-Zug - Petőfi Emlékmű - (Koszorúzás) Boldishát Tücsökhalom

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Budai Krisztina ZöldutakMódszertani Egyesület Greenways Nemzetközi háttér USA-ból induló mozgalom: Rekreáció, mozgás, egészség. Zöldút tervezés

Részletesebben

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea.

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea. A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere Rekreáció: célja alapján szellemi és fizikai szellemi ~: a kultúra, szórakozás (játék) és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival és a kulturális

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra fejlesztés, fejlesztési anyaga

Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra fejlesztés, fejlesztési anyaga Bejárható Magyarország Program Infrastruktúra fejlesztés, fejlesztési anyaga Szerző: dr. Gál András Levente OKTATÁSI KÉRDÉSEK I. Melyek az infrastruktúra fejlesztésének állományi és hagyományos alapjai?

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Összetekerünk Székesfehérvár-Bakonyalja

Összetekerünk Székesfehérvár-Bakonyalja Összetekerünk Székesfehérvár-Bakonyalja 2015.08.31. - 2015.12.31. Az első szakasz (2015.06. 2015.08.31) célja elsősorban egy vállalható, jól kommunikálható, attraktív, de a gyakorlatlanabb túrázók által

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest Összetekerünk projekt tájékoztató 2015. Budapest Aktuális trendek 2.3 milliárd bringatúra évente! 20.4 millió vendégéjszaka 44 milliárd euró a gazdaságban (ECF 2013. adatok) Aktuális trendek A turisztikai

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program

Bejárható Magyarország Program Bejárható Magyarország Program 1.3. modul: Társadalmi kommunikáció, kezdeményező kommunikáció, szimbolika (Országimázs, nemzeti büszkeségeink, regionális/lokális marketing, nemzeti összetartozás, határon

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Stratégiai és Operatív Program Felülvizsgálat Készítette: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya 2009. november Közreműködők: Dr. Nagy Gábor intézetvezető,

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása Mihálffy Krisztina KKK Tartalom Általánosságok Előzmények Projekt adatai Projekt tartalma Megvalósítás ütemezés BUBA projektelem bemutatása

Részletesebben

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS.

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. Októberben meghirdetésre kerülő Leader célterületek 1. célterület: Turisztikai tematikus

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Békés Megyei Igazgatóság. 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó

Békés Megyei Igazgatóság. 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó Békés Megyei Igazgatóság 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Szervezetének elnökségi ülésére Helyszín: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

1. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca... 3 A kerékpáros turizmus definíciója... 4 A kerékpáros turizmus fajtáinak felosztása:... 5 2.

1. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca... 3 A kerékpáros turizmus definíciója... 4 A kerékpáros turizmus fajtáinak felosztása:... 5 2. 1. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca... 3 A kerékpáros turizmus definíciója... 4 A kerékpáros turizmus fajtáinak felosztása:... 5 2. A kerékpár használata: nemzetközi megoldások és hazai elképzelések...

Részletesebben

tvonalak rendszere Gyalogos turistaútvonalak gon, - Magyarországon, ravezetője, kségi tagja, a Magyar Természetbar

tvonalak rendszere Gyalogos turistaútvonalak gon, - Magyarországon, ravezetője, kségi tagja, a Magyar Természetbar Gyalogos turistaútvonalak tvonalak rendszere - Magyarországon, gon, európai kitekintéssel - Összeállította: Dr. Molnár r András s JózsefJ a Műanyag M SC Természetj szetjáró Szo.. bronzjelvényes nyes túravezett

Részletesebben