Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be. A Változás Városai tudásterméke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be. A Változás Városai tudásterméke"

Átírás

1 Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be A Változás Városai tudásterméke

2 Változás Városai Közép-kelet európai önkormányzatok hálózata A helyi önkormányzatokra egyre több feladat hárul, miközben a központi kormányzat gyakran az ellenőrzése alatt tartja az eszközöket és a bevételeket. A helyi önkormányzatok számára elérhető erőforrások igen szűkösek, és a központi költségvetés kifizetési gyakran bizonytalanok. A közigazgatási eljárások még mindig gyakran bürokratikusak, és a közösségi szerepvállalás és részvétel általában nem része a helyi önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak. A közép-kelet európai közigazgatás átalakításához a vezetés olyan stratégiai megközelítésére van szükség, amely a helyi önkormányzatokat hatékonyabbá és hatásosabb érdekérvényesítővé teszi. A Bertelsmann Alapítvány és a Világbank közösen indította el a több önkormányzatot átfogó hálózatát a terület politikai és közigazgatási reformjainak elősegítése érdekében. A hálózat célja, hogy a közép-kelet európai országok helyi önkormányzatai között konstruktív, informális határokon túlnyúló kommunikációs lehetőséget biztosítson, elősegítve a szervezeti, politikai és gazdasági reformokat. A közigazgatásnak a piaci folyamatok által gerjesztett változásoknak megfelelve ösztönző környezetet kell biztosítania az egyéneknek, közösségeknek és üzleti vállalkozásoknak. A városok nem csak saját lakosságuk számára, hanem az ország számára is a növekedés motorjai lehetnek. Az egyedi hálózat közös erőfeszítése az, hogy a változásokat az önkormányzat nézőpontjából tudja megfelelően kezelni. A hálózat szerkezetét a Jövő Városai (www.cities-of-tomorrow.net) programról mintáztuk, melyet a Bertelsmann Alapítvány több éven keresztül támogatott az OECD országokban. Világosan meghatározott követelmények alapján a Világbank és a Bertelsmann Alapítvány egy kiválasztási folyamatot kezdett, a résztvevő városok kiválasztásához, melyek közepes méretű városok voltak Lengyelország, Magyarország. Szlovákia, Lettország és Bulgária területéről. Az öt ország nyolc reform-orientált önkormányzata az innováció és a változás laboratóriumaként működik. A legfőbb cél az, hogy ezek a városok hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki, és egyes kiemelt területeken alkalmazzák a stratégiai tervezés gyakorlatát. A városok a helyi gazdaságfejlesztést és a szilárd hulladékok kezelését tekintették elsődleges fontosságúnak. E két téma köré csoportba szerveződve folyik a munka. A csoportmunka célja az, hogy a városokat arra bátorítsa, hogy a stratégiai vezetési megközelítést alkalmazva feleljenek meg a velük szemben támasztott kihívásoknak. A Változás Városai program a tervgazdálkodásról a piaci folyamatokra történő áttérést támogatja, és fórumot biztosít a helyi önkormányzati reformokkal kapcsolatos ötletek és sikeres stratégiák megvitatására. A hálózat segíti a megoldási modellek kialakítását is azokra a problémákra, melyekkel a résztvevő városok küszködnek, és serkenti a reform és városfejlesztési folyamatokat a régióban. A városok megvizsgálják és megvalósítják a projekt során kidolgozott új ötleteket, és az eredményeket széles körben terjesztik.

3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 3 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 4 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója 7 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása 8 4. A HGf intézményesítése A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat A HGf teljesítményének mérése 14

4 Köszönetnyilvánítás Az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank közösen támogatja a helyi gazdaságfejlesztés (HGf) tudás- és kapacitásnövelő programját. A jelen kiadvány a fenti projekt része, melyet a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával a Világbank, Washington D.C., Városfejlesztési osztálya készített. További információkért látogassa meg a honlapot. Az angol nyelvű kiadvány megjelenését az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank finanszírozta, de az abban foglalt vélemények nem feltétlenül tükrözi az említett intézmények nézeteit. Mindkét szervezet engedélyezte a Változás Városai hálózatnak, melyet a Bertelsmann Alapítvány, Guetersloh/Németország, és a Világbank hozott létre, hogy a kiadványt a Változás Városai hálózat kiadványaként terjessze a bolgár, magyar, lett, lengyel és szlovák nyelven is.a jelen kiadványban szereplő állítások, megállapítások, következtetések és javaslatok nem feltétlenül tükrözik a Bertelsmann Alapítvány hivatalos politikáját. A kiadványt az alábbi szervezetektől és hivataloktól hozzáférhető információk és az általuk alkalmazott helyi gazdaságfejlesztési gyakorlat alapján állítottuk össze: Latin-Amerika és a Karib-szigetek Gazdasági Bizottsága (CEPAL): Európai Unió: A Sussex-i Egyetem Gazdaságfejlesztési Intézete: Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Tanács: Az OECD Du Sahel Klubja: www1.oecd.org/sah/activities/dvpt-local/index.htm Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: Helyi Gazdaságfejlesztési Társaság: Regionális Technológiai Stratégiák: Az Egyesült Királyság Miniszterelnökhelyettesi Hivatalának Várospolitikai Osztálya: Az Amerikai Egyesült Államok Gazdaságfejlesztési Hivatala: Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Hivatala: Világbank: 2003, Copyright Bertelsmann Foundation, Guetersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C. Borító: Boris Kessler Szerkesztés és szedés: Vanessa Meise Fordította: Lányi Dániel

5 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 4 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 1.1 Mi a helyi gazdaságfejlesztés? A Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) egy olyan folyamat, ahol a köz-, üzleti-, és magánszektor szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek fejlesztésében. A cél az életminőség javítása. 1.2 Mit jelent a helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása? A helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása azt jelenti, hogy együttműködve építjük egy terület gazdaságát az ott lakók életminőségének és jövőjének javítása érdekében. A közösségek sikere ma azon múlik, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak a változó országos és nemzetközi gazdasági környezethez. 1.3 Hogy lehet erős gazdaságot építeni? Minden közösség olyan helyi feltételekkel rendelkezik, mely segítheti vagy hátráltathatja a gazdasági fejlődést. A helyi gazdaságfejlesztési stratégia ezeken a helyi körülményeken alapul. Az erős helyi gazdasághoz a közösségnek együtt kell működnie, meg kell értenie erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket, és azoknak megfelelően kell cselekednie. Ha ez megtörtént, a terület vonzóbbá válik a vállalkozások, dolgozók és a támogató szervezetek számára. 1.4 Ki végzi a helyi gazdaságfejlesztést? A sikeres magánvállalkozások anyagi javakat, munkahelyeket és jobb életkörülményeket teremtenek a közösségben. A magánvállalkozás sikere azonban a kedvező helyi üzleti körülményeken múlik. A helyi önkormányzatoknak nagy szerepük van a megfelelő üzleti környezet kialakításában, és a munkahelyteremtésben. A HGf egy partnerségi kapcsolat az önkormányzat, üzleti vállalkozások és a közösség érdekei között. 1.5 Mire jó a Helyi Gazdaságfejlesztés? A HGf alkalmazása az 1970-es években kezdődött el, amikor az önkormányzatok és az érintettek ráébredtek, hogy a mobil tőke a különböző területek között mozog. Aktív módon megvizsgálva a gazdasági alapokat, akadályokat, és stratégiai tervezéssel eltávolítva a korlátozó tényezőket a közösségek ily módon próbálták fejleszteni gazdaságukat. Ma az önkormányzatok több szinten nagyobb kihívással néznek szembe. Ezek a szintek az alábbiak:

6 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 5 NEMZETKÖZI A globalizáció növeli a lehetőségeket, de a versenyt is. Lehetőségek nyílnak az önkormányzatok számára hogy új piacokra lépjenek be, de a nemzetközi konkurencia is beléphet a helyi piacra. A multinacionális termelővállalatok, bankok és szolgáltatók globális szinten keresnek költséghatékonyabb telephelyeket. A technológiailag fejlettebb iparágakhoz speciális készségek és technológiai infrastruktúra szükségesek. A helyi körülmények adják a közösség előnyeit, a képességet a tőke odavonzására és megtartására. Még kisvárosok és környező vidéki területeik is találhatnak speciális országos vagy nemzetközi lehetőségeket, ha saját előnyeikre építenek. ORSZÁGOS A makrogazdasági, fiskális és monetáris politika érinti a helyi önkormányzatokat. Az országos jogi és egyéb szabályozás (pl. hírközlési liberalizáció, környezetvédelmi szabványok) is befolyásolja a helyi üzleti atmoszférát, ami segíti vagy hátráltatja a gazdaságfejlesztési célok elérését. Sok országban folytatódik a kormányzat decentralizációja, és a magántőke mobilizálása. Ezek a tendenciák hatással vannak a helyi gazdaságra is. A helyi önkormányzatoknak fel kell ismerniük az őket érő fenyegetéseket, és az azok által hozott lehetőségeket is. REGIONÁLIS A régiókon belüli közösségek sok esetben versengenek a belső és külső beruházások elnyeréséért. Sok lehetőség áll a közösségek (mind városi mind vidéki) előtt, hogy összefogjanak a gazdaság fejlesztése érdekében, regionális infrastrukturális vagy környezeti beruházások terén. Például az önkormányzatok által alakított szövetség közvetíthet a HGf terén a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. VÁROS ÉS NAGYVÁROS A cégek (kicsik és nagyok) gyakran városi területeket választanak növekedésük színhelyéül, mert így élvezhetik előnyét annak, hogy megosztják piacukat, infrastruktúrájukat, munkaerő állományukat, beszállítóikat és információikat egymással. A városi területek fejlődési potenciálja jelentős mértékben függ az elektromos hálózat, közlekedés, víz és csatornázás, telekommunikáció és fejlett városi területek elérhetőségétől, és az azokra vonatkozó politikától. A helyi gazdaságban a termelékenységet befolyásoló tényezők a lakásellátottság, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, a képzett munkaerő, közbiztonság, oktatási lehetőségek és tömegközlekedés. Ezek a kemény és lágy infrastrukturális tényezők alkotják a sikeres gazdaság gerincét, ezek adják a viszonylagos versenyelőnyt. A legfontosabb és leghatékonyabb módszer az üzleti élet serkentésére, hogy az önkormányzat javítson az ügyintézési eljárásokon, melyeken a vállalkozásoknak kell átesniük. A legtöbb önkormányzat komplex, rosszul irányított, drága és szükségtelen üzleti nyilvántartást vezet. Ezek csökkentésével a terület befektetési légköre gyorsan javul, és vállalkozásbarátsága széles körben ismertté válik.

7 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 6 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK A közösségek és üzleti vállalkozás egyre inkább rájönnek, hogy a sikeres helyi gazdaságnak nem csak gazdasági és környezeti, hanem társadalmi megújulásra s szüksége van. Ezen oknál fogva a helyi gazdaságfejlesztési tervek és stratégiák kidolgozása során ki kell térni a szegénység elleni intézkedésekre, és be kell vonni a hátrányos helyzetű és kizárt csoportokat is.

8 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 7 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója Mielőtt a HGf megvalósításáról szólnánk, fontos magáról a HGf fejlődéséről szólni. A HGf evolúciója több olyan útra mutat, melyen el lehet indulni. Ezek áttekintése nagyon fontos ahhoz, hogy elkerüljük a múlt tévedéseit. FÓKUSZ 1960-TÓL AZ 1980-AS ÉVEK ELEJÉIG ESZKÖZÖK mobil gyártási tőke vonzása a helyi külső területekről külföldi közvetlen befektetések odacsábítása kemény infrastrukturális befektetések (csak közszféra) AZ 1980-AS ÉVEKTŐL AZ 1990-ES ÉVEK KÖZEPÉIG nagy támogatások, adókedvezmények, támogatott kölcsönök a befektetőknek támogatott kemény infrastrukturális befektetések termelési költség csökkentése olcsó munkaerő toborzásával a meglévő vállalkozások megtartása és fejlesztése folyamatos hangsúly a külső tőke vonzásán, de ez már célzott, megadott szektorokra vagy földrajzi területekre vonatkozik (közszféra kezdeményezésére) AZ 1990-ES ÉVEK VÉGÉTŐL NAPJAINKIG a teljes üzleti klíma javítása Lágy infrastrukturális befektetések (pl. humán erőforrás fejlesztés, szabályok racionalizálása) köz/magánszféra partneri kapcsolata a közjó érdekében tett magánszektor befektetések serkentése az életminőség és a biztonság fejlesztése a közösség és a potenciális befektetők számára nagymértékben célzott befektetésvonzó programok, a helyi előnyökre építve (Általában a közszféra irányításával) közvetlen kifizetések az egyes vállalkozásoknak üzleti inkubátor / munkahely tanácsadás és oktatás a kis és középvállalkozásoknak szakmai támogatás vállalkozásindítási támogatás mind kemény, mind lágy infrastrukturális beruházások holisztikus stratégia a támogató és segítő helyi gazdasági környezet kialakításához a helyi cégek növekedésének fejlesztése áll a középpontban önkormányzatok közti összefogás és hálózatépítés a gazdasági együttműködési kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása munkaerő fejlesztés és lágy infrastrukturális befektetések az életminőség javítási kezdeményezések támogatása mind a termelő, mind a szolgáltató szektor segítése gazdaságilag kapcsolódó üzleti csoportok (klaszterek) kialakítása

9 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 8 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi gazdaságfejlesztésnek mindig egy stratégia kialakításával kell kezdődnie. A HGf stratégia egy közösség tervezési folyamatának kritikus része. Ideálisesetben a HGf stratégia egy nagyobb közösségi stratégiai terv része. A HGf stratégia időtartama körülbelül 5 év, a megfelelő rövid-, közép-, és hosszú-távú célokkal. A HGf stratégiai tervezés folyamata sok más folyamathoz hasonlóan 5 lépésből áll. HGf Ötlépéses stratégiai tervezési folyamat 1. lépés: A tevékenységek megszervezése 2. lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése 3. lépés: A HGf stratégia elkészítése 4. lépés: A HGf stratégia megvalósítása 5. lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata lépés: A tevékenységek megszervezése, irányító csapat és partnerségi hálózat megszervezésével A helyi gazdaságfejlesztés sikere a közszféra (állami), üzleti szféra (magánvállalkozások) és nem-kormányzati szféra (Non-profit szervezetek, közösségi szervezetek, szakszervezetek, szociális, polgári és vallási szervezetek] együttműködésén múlik. A tervezési folyamatot annak megállapításával kell kezdeni, hogy melyek azok a személyek, szervezetek, vállalkozások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények, melyek érdekeltek a helyi gazdaság fejlődésében. KÖZSZFÉRA MAGÁNSZFÉRA NEM-KORMÁNYZATI SZERVEK helyi önkormányzat és szakmai szervei kerületi vagy regionális önkormányza szakmai bizottságok és hatóságok: egészségügy oktatás közlekedés megyei közgyűlés kutatási és felsőoktatási intézmények közszolgáltatók nagyvállalatok szakszervezetek kis-, közép- és mikrovállalkozások terület és ingatlanfejlesztők bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók kereskedelmi kamarák sajtó egyéb üzleti támogató csoportok szakmai szervezetek magán közművek magán oktatási intézmények szellemi műhelyek közösségi vezetők lakossági csoportok közösségi szolgáltató szervezetek helyi oktatási intézmények helyi vallási intézmények egyén non-profit szervezetek, pl.: csoportok az alábbiak képviseletében kisebbségek, hátrá nyos helyzetű és rokkant csoportok környezetvédelmi problémák kultúra, művészetek és történelmi kutatások

10 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 9 Az egyes érintett csoportok által hozott készségek és erőforrások adják meg a stratégiai tervezési folyamat alapját. A megfelelő munkakapcsolatok és struktúra kialakítása előnyös hosszú-távú hivatalos együttműködést eredményez a magán-, köz-, és non-profit szféra között. A munkakapcsolat jellege a viszonylag informális együttműködéstől a helyi önkormányzaton belüli gazdaságfejlesztési hivatal, vagy ennek megfelelő önkormányzati-magán partnerségi kapcsolat megalakításáig terjedhet lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése A helyi gazdasági környezet ismerete fontos segítség a jövőbeni stratégia kialakításához. A helyi gazdaság elemzésének határait ne az adminisztratív határok határozzák meg, hanem a földrajzi terület gazdasági viszonyai, a vonzáskörzet, vagy szorosan kapcsolódó vidéki területek. Az előzetes gazdaságértékelés a már meglévő kvalitatív és kvantitatív forrásokból merít, a gazdaság és munkahelyteremtés területén játszódó folyamatokból, tendenciákból, a helyi gazdaság irányának meghatározása érdekében. Ezek az információk a terület gazdasági fejlesztésének programjaihoz is biztosítanak adatokat. A gazdasági értékelés első lépése az adatgyűjtés. Több eszközt, beleértve a SWOT elemzést ( erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések ), benchmarkingot és helyi gazdasági jelzőszámokat is fel lehet használni. A helyi gazdasági értékelés az alábbiakra terjedhet ki: Erősségek: Gyengeségek: Lehetőségek: Fenyegetések: helyi eszközök versenyképes fizetések, képzett munkaerő, oktatsi és kutatási intézmények, fejlett tömegközlekedés, közbiztonság, termelékeny cégek, nyersanyagforrások vagy egyéb termés zeti erőforrások közelsége. a növekedés akadályai súlyosbodó szegénység, komplex szabályok, nem megfelelő infrastruktúra, korlátozott hitelhozzáférés, a munkaerőt akadályozó egészségi problémák (pl.: HIV/AIDS). kedvező külső körülmények technológiai változás, új nem zetközi kereskedelmi megállapodások, vagy makrogazdasági/politikai fejlemények a piac növeléséhez. kedvezőtlen külső körülmények demográfiai változások, globális gazdasági visszaesés, piacvesztés, mely helyi gyár bezárásokhoz vezethet. Az értékelésnek fel kell ölelnie a köz-, magán-, és non-profit erőforrásokat, a már meglévő kvalitatív és kvantitatív információkra is alapulhat, és ki kell dolgozni az információkezelés oylan módszerét, melyet a későbbi mérés és értékelés során is fel lehet használni. Az adatok részletessége és mélysége a lehetőségektől, költségvetéstől és a helyi gazdaság természetétől függ.

11 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 10 FONTOS ADATKATEGÓRIÁK jelenlegi gazdasági tevékenységek és tendenciák a helyi magánszektor fejlődési és irányítási kapacitása cégjegyzék helyi önkormányzat kapacitása népesség tendenciák fizikai infrastruktúra természeti erőforrások helyi földrajzi tényezők közösségi jellemzők üzleti kultúra helyi vezetés humán erőforrások és készségek finanszírozási lehetőségek helyi K+F helyi oktatási intézmények egyéb, az üzleti életet befolyásoló körülmények Fontosak még a szomszédos településekkel, illetve egyéb regionális, országos vagy nemzetközi versenytársakkal való összehasonlíthatóságot lehetővé tevő információk. Az értékelésnek a főbb szektorokra vonatkozó lehetőségek széles skáláját kell röviden áttekintenie lépés: A HGf stratégia elkészítése Átfogó stratégiai tervként a HGf stratégia célja az, hogy holisztikus megközelítést nyújtson a HGf megvalósításával kapcsolatban. A helyi önkormányzat szakembereinek és a fő érdekelteknek a környezetvédelmi és szociális szükségletekkel kell összehangolniuk a gazdasági fejlődést. A HGf stratégia több elemből áll. A HGf stratégia elemei Jövőkép: Az érintettek egyetértését tükrözi a közösség gaz Célok: daságának jövőjét illetően. A jövőképen alapulnak, és a gazdasági tervezési folyamat különböző eredményeit határozzák meg. Célkitűzések: A teljesítmény-követelményeket, és a fejlesztés céltevéken-ységeit határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Programok: A reális gazdaságfejlesztési célok eléréshez szükséges Projektek és megközelítéseket határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Intézkedési tervek. Specifikus program-komponensek megvalósítása. Fontossági sorrendbe kell öket rendezni, költség-kalkulációval. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek.

12 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében lépés: A HGf stratégia megvalósítása, A stratégia megvalósítását egy megvalósítási terv segíti mely az egyes projektek intézkedési terveire épül. A megvalósítási terv tartalmazza a költségvetési, személyzeti, intézményi és eljárási követelményeket. Célja a projektek és programok integrálása a HGf stratégiába. Az intézkedési terv vázolja fel a feladatok hierarchiáját, a felelős személyek, reális határidőket, erőforrás és pénzigényt, várt hatásokat, eredményeket, teljesítményt, és az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére szolgáló rendszereket. A megvalósítási terv közvetít a projektek között, biztosítva, hogy nem legyen szükségtelen versengés azt erőforrásokért. Egyes projektek gyors győzelem jellegűek, melyeket rövidtávon végre lehet hajtani, és fontos szerepet játszanak a bizalom erősítésében. Más projektek közép-, vagy hosszú-távúak. Minden esetben a projekteket az érintetteknek kell győzelemre segíteni, a szükséges elkötelezettség és erőforrások biztosításával. A jó megvalósítási terv gyakran a helyi önkormányzatok, magánvállalkozások és vállalatok költségvetésének hatékonyabb és hatásosabb felhasználásához vezet. Használható még külső forrásbevonások, mint pl. központi kormányzat támogatása, kétoldalú vagy multilaterális donor hivatalok pályázatainak elnyeréséhez. A holisztikus HGf stratégiához tartozó megfelelő ellenőrző és értékelő technikák kidolgozása is igen fontos a kiadások igazolásához, a szükséges módosítások elvégzéséhez, és a helyes gyakorlat kialakításához. A jelzőszámok szolgálnak a folyamat (kvalitatív) és hatásainak (kvantitatív) jellemzésére lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata A gazdaságfejlesztési stratégiát legalább évente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat alkalmazza a gazdaság és az erőforrások jellemzésére már meghatározott ellenőrző és értékelő jelzőszámokat. A felülvizsgálat nem csak a bemeneti, kimeneti értékekre és hatásokra terjed ki, hanem a megvalósítási folyamatra, a részvételi szintekre, a helyi körülmények módosításának dinamikájára, és a környező régiókkal, valamint országos és nemzetközi szinten ápolt gazdasági (politikai) kapcsolatokra is. A teljes stratégia felülvizsgálata mellett rendszert kell létrehozni az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére is. Ezek a rendszerek biztosítják azokat az eszközöket a döntéshozók számára, melyekre ahhoz van szükség, hogy a stratégiát a változó helyi viszonyokhoz igazítsuk. HGF PROGRAM OPCIÓK A közösségnek döntéseket kell hoznia azokról a programokról melyekre a stratégia alapul. A közösségek sok opció közül választhatnak. Az első öt tipikus választás, melyek több más opció egészíthet ki a helyi körülményeknek megfelelően:

13 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 12 A helyi befektetésekhez előnyös környezet biztosítása: Intézkedések a helyi gazdasági atmoszféra javítására, üzleti nyilvántartások, adórendeletek javítása a városházán. Ezeknek a tevékenységeknek összhangban kell lenniük az országos szinten hozott befektetés-ösztönző intézkedésekkel. Kemény infrastrukturális beruházások. Az üzleti kemény infrastruktúra fejlesztése, beleértve: Közlekedési infrastruktúra: út, vasút, vízi- és légi közlekedés Közművel: ipari és ivóvíz, hulladékszállítás, gáz, elektromos és telekom munikációs hálózat A v allalkoz asok helysz in enek biztos it asa: A v allalkoz asokat hozz a kell seg iteni, hogy megfelel o terhülethez es epületkhez jussanak Inkubációs munkahelyek és üzleti egységek Telephelyek és telkek: kereskedelmi és üzleti telephelyek létesítése Az együttműködésre alapuló HGf egyik előnye az, hogy így össze lehet hangolni a tőkebefektetéseket a közösség gazdaságfejlesztési és jövedelemtermelési igényeivel, a befektetést megtérülésének maximalizálására. Lágy infrastrukturális beruházások. A gazdasági környezet fejlesztése a szakmai képzéssel, gazdaságorientált képzéssel, kutatással fejlesztéssel, egyablakos ügyintézéssel, tanácsadással, hálózatépítéssel, útmutatásokkal a tőke és finanszírozási források megszerzéséhet. A helyi vállalkozások növekedésének segítése. Tanácsadás és erőforrások biztosítása a meglévő vállalkozások számára a helyi gazdaság fenntartása és megerősítése érdekében. Kedvező üzleti környezet fenntartása a helyi hatóságok segítségével. Új vállalkozások segítése. Tanácsadás, szakmai tanácsok, információk és erőforrások biztosítása új vállalkozások létrehozásához. Befektetések vonzása. Vállalkozások idecsábítása más területekről vagy országokból. Itt gondosan végig kell gondolni a ráfordítások és a haszon arányát. Ez kockázatos is lehet, és előnyös, ha a széleskörű HGf stratégia egy célzott részét képezi. Szektor (és gazdasági klaszter) fejlesztés. A cégek közti kapcsolat és függőség kihasználása (beleértve a beszállítókat és ügyfeleiket), szolgáltatások támogatása (beleértve az oktatási intézményeket és bankokat) termékek és szolgáltatások előállítási (és értékesítési) hálózatát kialakítva. A helyi önkormányzatok helyi és regionális együttműködéssel és hálózatépítéssel tudják összehozni a szükséges szereplőket. Célzott területfejlesztés. Egyes helyhez kötődő problémák kezelése, mint pl.: pusztuló városközpont, ipari negyed vagy kereskedelmi városrész rekonstrukciója. Ígéretes növekedési lehetőségek kihasználása ott, ahol a piaci potenciált már fejlődő magánberuházások jelzik (pl.: közlekedési folyosóm mentén).

14 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 13 Az alacsony jövedelmű vagy nehezen foglalkoztatható rétegek integrációja. Programok a szegény és hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatására. Annak biztosítása, hogy az új, növekvő iparágak kiterjesztik a foglalkoztatási lehetőségeket az alacsony jövedelmű rétegekre is (beleértve az informális szektorban dolgozókat is), és hogy ezen dolgozók is igénybe vehessék a fejlődéshez szükséges lehetőségeket. 4. A HGf intézményesítése Mivel a HGf átfogó jellegű, ezért az önkormányzat minden részlegére, és több más érintettre is kiterjed. Ügyelni kell arra, hogy a helyi gazdaságfejlesztési funkció jól szervezett legyen, Az első feladat gyakran azon eljárások felülvizsgálata, melyekkel a helyi önkormányzat a vállalkozásfejlesztést kívánja serkenteni. A HGf indításakor általában az önkormányzaton belül alakítanak egy csoportot, ami az érintettekkel együttműködve hozza létre azt a partnerségi kapcsolatot, amely majd javaslatot teszt a HGf kialakítására. Néha a program közös erőfeszítésként indul, de általában az önkormányzatok állnak a kezdeményezés élére. Ahogy a HGf stratégiák beágyazódnak a közösségbe, a partnerségi viszony autonóm, vagy fél-autonóm szervetté válhat a stratégia végrehajtásához. 5. A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat A helyi gazdaságfejlesztés helyes gyakorlata a helyi körülményekhez igazított megközelítéseket alkalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint az alább felsorolt alapelvek különösen hasznosak: holisztikus megközelítés, mely kitér a társadalmi, környezeti és gazdasági problémákra is; a megfelelő stratégia létrehozásában minden érintett partner részt vett, és az egy közös jövőképen alapul; a kezdeményezések sora rövid-, közép- és hosszú-távú fejleszti a partneri viszonyt, és növeli az érintettek magabiztosságát; helyi vezetők, akik elkötelezettséget és hitelességet sugároznak egyesíteni tudják az érintetteket; a menedzsment kapacitásfejlesztése és a gyakorlati csoportok meglapítása alapvető fontosságú a programok megvalósításához; a HGf stratégiát magáénak kell éreznie az önkormányzatnak, és erős politikai akaratot kel demonstrálni a megvalósításához; a kormányzat más szintjeiről kapott politikai, pénzügyi és szakmai segítség többletértéket ad az erőfeszítésekhez. integrált megközelítés a HGf méréshez és értékeléséhez.

15 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében A HGf teljesítményének mérése A helyes HGf gyakorlat része a mérés és ellenőrzése (monitoring and evaluation) (M&E). Az M&E a HGf szerves része, egy olyan folyamat, ami szisztematikusan és objektíven határozza meg egy HGf projekt vagy politika relevanciáját, hatékonyságát és hatásait. A hatékony M&E folyamat több módon is segíti a HGf tevékenységet. Az M&E segítségével többet tanulhat a múltbéli tapasztalatokból, fejleszthetjük a HGf stratégiát és megvalósítását, azt eredményekről beszámolhatunk a fő érintetteknek, jobban tervezhetjük és foglalhatjuk le az erőforrásokat. Az M&E kiemeli a hatékony HGf programok teljesítését, és segít a jövőbeni döntéshozatalban. Az M&E kiemeli, hogy a program mely részei működnek jól, és melyek nem. Az M&E megvalósításához olyan stratégiai megközelítés kell, ami az M&E folyamatot a HGF intézmény vagy program működésébe integrálja. Az M&E stratégiához egy olyan teljesítménymérő rendszer létrehozása szükséges, mely rendelkezik a megfelelő mérőszámokkal a stratégiai és operatív célkitűzésekkel kapcsolatban. Szükséges továbbá egy szisztematikus programértékelési rendszer meghonosítása is, melynek keretében a HGf tervezési folyamat részeként minden program és tevékenység irányításába bele lesz építve az értékelés. Az alábbi pontok foglalják össze a mérés és ellenőrzés alapelveit a HGf-re és több más alapelvre vonatkozóan. 6.1 Mérés és Értékelés (M&E) A mérés a stratégia vagy projekt megvalósításának folyamatos ellenőrzése az ütemtervhez viszonyítva. Azonosítja a fél sikereket, és segíti a projekt műveleteinek időzítését. A mérés és ellenőrzés elfogadja a projekt terveit, és csak a teljesítményre összpontosít. Az értékelés a projekt relevanciájának, hatékonyságának és hatásainak (mind a várt és váratlan hatásainak) időszakos értékelése a megadott célkitűzésekhez viszonyítva. Az értékelés megkérdőjelezheti egy projekt felépítését, és az átfogó hatékonyságra összpontosít. A hatás elemzéséhez szükség lehet a tényektől eltérő helyzetek elemzésére is. 6.2 A helyes M&E stratégia 5 pontja: Világos célkitűzések A helyes M&E a megfelelő projekt felépítésen és a mérhető világos célokon nyugszik.

16 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 15 Főbb teljesítmény jelzőszámok A kulcsfontosságú teljesítmény mérőszámok (KPI-k) teszik lehetővé a fokozatos haladás mérésér, és a projekt átfogó sikerét. A kvalitatív és kvantitatív jelzőszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: SMART - specifikus, mérhető, alkalmazható, releváns és teljesíthető, valamint határidős ellenőrzött az érintettek ellenőrzésével, és elvárható pontossággal mérve megbízható a jelzőszámokon alapuló következtetéseknek meg kell egyezniük, mg akkor is, ha azokat más személyek végezték érzékeny elég érzékenynek kell lenniük ahhoz, hogy mérni tudják a helyzet fontos változásait nemileg bontott a jelzőszámokat nemi bontásban kell közölni ott, ahol az megoldható és hasznos költséghatékony az információ alkalmazhatóságának arányban kell lennie az adatgyűjtés költségével és időigényével gyors az adatokat elég gyorsan kell gyűjteni és feldolgozni ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gyors döntéshozatalt a helyi képességeknek és erőforrásoknak megfelelő a jelzőszámoknak nem szabad terhet jelentenie a projektben résztvevő partnerek számára a meglévő dolgokra építő az egyéb projektekben már felhasznált meglévő adatokra kell támaszkodni. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés típusa a jelzőszám természetétől függ. Egy projekten belül általában szükséges a bemenet (pl.: pénzügyi, munkaerő) függvényében elemezni a kimenetet (pl.: haladás a kézikönyvön, épületen, stb.) és a folyamat elvégzését (pl.: mennyire tartják magukat a folyamatok a meghatározott időkerethez, stb.). Intézményi követelmények Az M&E intézményi követelményeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a mérésekhez szükséges személyzetet, folyamatokat, mind az általános stratégia keretei közt, mind az egyes projektekre/programokra lebontva. A szükséges értékelési eszközök típusait is figyelembe kell venni, és a várt M&E végterméket is (pl. Teljesítményfejlesztési Terv. Előrehaladási Jelentés. Jelentés a tapasztalatokról, stb.). Visszajelzés Ez a komponens azokból a módszerekből áll, melyek segítségével az M&E által feltárt eredményeket visszacsatoljuk a döntéshozatali folyamatba. A mérés és az értékelés közti különbségek:

17 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 16 MIT: MIÉRT: MIKOR: HOGYAN: INFORMÁCIÓ TÍPUSA: MÉRÉS rutin információgyűjtés egy projekt minden aspektusáról; Információk a projekt megvalósításáról az aktuális helyzet elemzése, tevékenységek elemőrzése, hogy azok az időterv szerint haladnak-e, köztes célok mérése, a a hatékony erőforrás-felhasználás biztosítása folyamatos (napi, havi, éves) a dolgozók és a résztvevők végzik elsődlegesen kvantitatív adatok ÉRTÉKELÉS mélyebb rálátást ad a projekt átfogó hatásairól a munkaterv előrehaladását, a célok elérését, a projekt hatékonyságát, a projekt hatását és költséghatékonyságát dokumentálja időszakos (a projekt felénél, végénél, stb.) belső értékelés, a projekt menedzser/dolgozók vagy résztvevők által külső értékelés, külső tanácsadók, hivatalok vagy donorok által elsődlegesen kvalitatív adatok

Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseibe. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseibe. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseibe Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A területfejlesztés alapelvei és céljai Beavatkozás alapelvei Cél Beavatkozási politikák

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán Gazdaságfejlesztés és versenyképesség Cél: az országban/régióban élők jólétének növelése Életszínvonal, életminőség Eszköz: Versenyképesség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TOGAF elemei a gyakorlatban

TOGAF elemei a gyakorlatban TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Az okos város Célja a lakók életminőségének javítása. Olyan versenyképes, erős növekedési potenciállal

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Projekttervezés alapjai Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Szelídi-tó A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány Cégdiagnosztika tanulmány. innováció-menedzsment felmérés folyamata.

CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány Cégdiagnosztika tanulmány. innováció-menedzsment felmérés folyamata. CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány innovációmenedzsment IMP 3 rove innovációmenedzsment munkafolyamata 1. Felmérés, átvilágítás, kezdeti értékelés az AT Kearney ( és Fraunhofer inst. által kidolgozott EU standard

Részletesebben

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL ELITE Program, együttműködésben a BÉT-tel VÉGH RICHÁRD vezérigazgató BÉT A SIKERES HAZAI VÁLLALKOZÁSOKÉRT 2016. november 16. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STRATÉGIÁJA Főbb stratégiai célok

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben