Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be. A Változás Városai tudásterméke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be. A Változás Városai tudásterméke"

Átírás

1 Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be A Változás Városai tudásterméke

2 Változás Városai Közép-kelet európai önkormányzatok hálózata A helyi önkormányzatokra egyre több feladat hárul, miközben a központi kormányzat gyakran az ellenőrzése alatt tartja az eszközöket és a bevételeket. A helyi önkormányzatok számára elérhető erőforrások igen szűkösek, és a központi költségvetés kifizetési gyakran bizonytalanok. A közigazgatási eljárások még mindig gyakran bürokratikusak, és a közösségi szerepvállalás és részvétel általában nem része a helyi önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak. A közép-kelet európai közigazgatás átalakításához a vezetés olyan stratégiai megközelítésére van szükség, amely a helyi önkormányzatokat hatékonyabbá és hatásosabb érdekérvényesítővé teszi. A Bertelsmann Alapítvány és a Világbank közösen indította el a több önkormányzatot átfogó hálózatát a terület politikai és közigazgatási reformjainak elősegítése érdekében. A hálózat célja, hogy a közép-kelet európai országok helyi önkormányzatai között konstruktív, informális határokon túlnyúló kommunikációs lehetőséget biztosítson, elősegítve a szervezeti, politikai és gazdasági reformokat. A közigazgatásnak a piaci folyamatok által gerjesztett változásoknak megfelelve ösztönző környezetet kell biztosítania az egyéneknek, közösségeknek és üzleti vállalkozásoknak. A városok nem csak saját lakosságuk számára, hanem az ország számára is a növekedés motorjai lehetnek. Az egyedi hálózat közös erőfeszítése az, hogy a változásokat az önkormányzat nézőpontjából tudja megfelelően kezelni. A hálózat szerkezetét a Jövő Városai (www.cities-of-tomorrow.net) programról mintáztuk, melyet a Bertelsmann Alapítvány több éven keresztül támogatott az OECD országokban. Világosan meghatározott követelmények alapján a Világbank és a Bertelsmann Alapítvány egy kiválasztási folyamatot kezdett, a résztvevő városok kiválasztásához, melyek közepes méretű városok voltak Lengyelország, Magyarország. Szlovákia, Lettország és Bulgária területéről. Az öt ország nyolc reform-orientált önkormányzata az innováció és a változás laboratóriumaként működik. A legfőbb cél az, hogy ezek a városok hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki, és egyes kiemelt területeken alkalmazzák a stratégiai tervezés gyakorlatát. A városok a helyi gazdaságfejlesztést és a szilárd hulladékok kezelését tekintették elsődleges fontosságúnak. E két téma köré csoportba szerveződve folyik a munka. A csoportmunka célja az, hogy a városokat arra bátorítsa, hogy a stratégiai vezetési megközelítést alkalmazva feleljenek meg a velük szemben támasztott kihívásoknak. A Változás Városai program a tervgazdálkodásról a piaci folyamatokra történő áttérést támogatja, és fórumot biztosít a helyi önkormányzati reformokkal kapcsolatos ötletek és sikeres stratégiák megvitatására. A hálózat segíti a megoldási modellek kialakítását is azokra a problémákra, melyekkel a résztvevő városok küszködnek, és serkenti a reform és városfejlesztési folyamatokat a régióban. A városok megvizsgálják és megvalósítják a projekt során kidolgozott új ötleteket, és az eredményeket széles körben terjesztik.

3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 3 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 4 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója 7 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása 8 4. A HGf intézményesítése A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat A HGf teljesítményének mérése 14

4 Köszönetnyilvánítás Az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank közösen támogatja a helyi gazdaságfejlesztés (HGf) tudás- és kapacitásnövelő programját. A jelen kiadvány a fenti projekt része, melyet a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával a Világbank, Washington D.C., Városfejlesztési osztálya készített. További információkért látogassa meg a honlapot. Az angol nyelvű kiadvány megjelenését az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank finanszírozta, de az abban foglalt vélemények nem feltétlenül tükrözi az említett intézmények nézeteit. Mindkét szervezet engedélyezte a Változás Városai hálózatnak, melyet a Bertelsmann Alapítvány, Guetersloh/Németország, és a Világbank hozott létre, hogy a kiadványt a Változás Városai hálózat kiadványaként terjessze a bolgár, magyar, lett, lengyel és szlovák nyelven is.a jelen kiadványban szereplő állítások, megállapítások, következtetések és javaslatok nem feltétlenül tükrözik a Bertelsmann Alapítvány hivatalos politikáját. A kiadványt az alábbi szervezetektől és hivataloktól hozzáférhető információk és az általuk alkalmazott helyi gazdaságfejlesztési gyakorlat alapján állítottuk össze: Latin-Amerika és a Karib-szigetek Gazdasági Bizottsága (CEPAL): Európai Unió: A Sussex-i Egyetem Gazdaságfejlesztési Intézete: Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Tanács: Az OECD Du Sahel Klubja: www1.oecd.org/sah/activities/dvpt-local/index.htm Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: Helyi Gazdaságfejlesztési Társaság: Regionális Technológiai Stratégiák: Az Egyesült Királyság Miniszterelnökhelyettesi Hivatalának Várospolitikai Osztálya: Az Amerikai Egyesült Államok Gazdaságfejlesztési Hivatala: Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Hivatala: Világbank: 2003, Copyright Bertelsmann Foundation, Guetersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C. Borító: Boris Kessler Szerkesztés és szedés: Vanessa Meise Fordította: Lányi Dániel

5 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 4 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 1.1 Mi a helyi gazdaságfejlesztés? A Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) egy olyan folyamat, ahol a köz-, üzleti-, és magánszektor szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek fejlesztésében. A cél az életminőség javítása. 1.2 Mit jelent a helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása? A helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása azt jelenti, hogy együttműködve építjük egy terület gazdaságát az ott lakók életminőségének és jövőjének javítása érdekében. A közösségek sikere ma azon múlik, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak a változó országos és nemzetközi gazdasági környezethez. 1.3 Hogy lehet erős gazdaságot építeni? Minden közösség olyan helyi feltételekkel rendelkezik, mely segítheti vagy hátráltathatja a gazdasági fejlődést. A helyi gazdaságfejlesztési stratégia ezeken a helyi körülményeken alapul. Az erős helyi gazdasághoz a közösségnek együtt kell működnie, meg kell értenie erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket, és azoknak megfelelően kell cselekednie. Ha ez megtörtént, a terület vonzóbbá válik a vállalkozások, dolgozók és a támogató szervezetek számára. 1.4 Ki végzi a helyi gazdaságfejlesztést? A sikeres magánvállalkozások anyagi javakat, munkahelyeket és jobb életkörülményeket teremtenek a közösségben. A magánvállalkozás sikere azonban a kedvező helyi üzleti körülményeken múlik. A helyi önkormányzatoknak nagy szerepük van a megfelelő üzleti környezet kialakításában, és a munkahelyteremtésben. A HGf egy partnerségi kapcsolat az önkormányzat, üzleti vállalkozások és a közösség érdekei között. 1.5 Mire jó a Helyi Gazdaságfejlesztés? A HGf alkalmazása az 1970-es években kezdődött el, amikor az önkormányzatok és az érintettek ráébredtek, hogy a mobil tőke a különböző területek között mozog. Aktív módon megvizsgálva a gazdasági alapokat, akadályokat, és stratégiai tervezéssel eltávolítva a korlátozó tényezőket a közösségek ily módon próbálták fejleszteni gazdaságukat. Ma az önkormányzatok több szinten nagyobb kihívással néznek szembe. Ezek a szintek az alábbiak:

6 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 5 NEMZETKÖZI A globalizáció növeli a lehetőségeket, de a versenyt is. Lehetőségek nyílnak az önkormányzatok számára hogy új piacokra lépjenek be, de a nemzetközi konkurencia is beléphet a helyi piacra. A multinacionális termelővállalatok, bankok és szolgáltatók globális szinten keresnek költséghatékonyabb telephelyeket. A technológiailag fejlettebb iparágakhoz speciális készségek és technológiai infrastruktúra szükségesek. A helyi körülmények adják a közösség előnyeit, a képességet a tőke odavonzására és megtartására. Még kisvárosok és környező vidéki területeik is találhatnak speciális országos vagy nemzetközi lehetőségeket, ha saját előnyeikre építenek. ORSZÁGOS A makrogazdasági, fiskális és monetáris politika érinti a helyi önkormányzatokat. Az országos jogi és egyéb szabályozás (pl. hírközlési liberalizáció, környezetvédelmi szabványok) is befolyásolja a helyi üzleti atmoszférát, ami segíti vagy hátráltatja a gazdaságfejlesztési célok elérését. Sok országban folytatódik a kormányzat decentralizációja, és a magántőke mobilizálása. Ezek a tendenciák hatással vannak a helyi gazdaságra is. A helyi önkormányzatoknak fel kell ismerniük az őket érő fenyegetéseket, és az azok által hozott lehetőségeket is. REGIONÁLIS A régiókon belüli közösségek sok esetben versengenek a belső és külső beruházások elnyeréséért. Sok lehetőség áll a közösségek (mind városi mind vidéki) előtt, hogy összefogjanak a gazdaság fejlesztése érdekében, regionális infrastrukturális vagy környezeti beruházások terén. Például az önkormányzatok által alakított szövetség közvetíthet a HGf terén a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. VÁROS ÉS NAGYVÁROS A cégek (kicsik és nagyok) gyakran városi területeket választanak növekedésük színhelyéül, mert így élvezhetik előnyét annak, hogy megosztják piacukat, infrastruktúrájukat, munkaerő állományukat, beszállítóikat és információikat egymással. A városi területek fejlődési potenciálja jelentős mértékben függ az elektromos hálózat, közlekedés, víz és csatornázás, telekommunikáció és fejlett városi területek elérhetőségétől, és az azokra vonatkozó politikától. A helyi gazdaságban a termelékenységet befolyásoló tényezők a lakásellátottság, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, a képzett munkaerő, közbiztonság, oktatási lehetőségek és tömegközlekedés. Ezek a kemény és lágy infrastrukturális tényezők alkotják a sikeres gazdaság gerincét, ezek adják a viszonylagos versenyelőnyt. A legfontosabb és leghatékonyabb módszer az üzleti élet serkentésére, hogy az önkormányzat javítson az ügyintézési eljárásokon, melyeken a vállalkozásoknak kell átesniük. A legtöbb önkormányzat komplex, rosszul irányított, drága és szükségtelen üzleti nyilvántartást vezet. Ezek csökkentésével a terület befektetési légköre gyorsan javul, és vállalkozásbarátsága széles körben ismertté válik.

7 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 6 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK A közösségek és üzleti vállalkozás egyre inkább rájönnek, hogy a sikeres helyi gazdaságnak nem csak gazdasági és környezeti, hanem társadalmi megújulásra s szüksége van. Ezen oknál fogva a helyi gazdaságfejlesztési tervek és stratégiák kidolgozása során ki kell térni a szegénység elleni intézkedésekre, és be kell vonni a hátrányos helyzetű és kizárt csoportokat is.

8 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 7 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója Mielőtt a HGf megvalósításáról szólnánk, fontos magáról a HGf fejlődéséről szólni. A HGf evolúciója több olyan útra mutat, melyen el lehet indulni. Ezek áttekintése nagyon fontos ahhoz, hogy elkerüljük a múlt tévedéseit. FÓKUSZ 1960-TÓL AZ 1980-AS ÉVEK ELEJÉIG ESZKÖZÖK mobil gyártási tőke vonzása a helyi külső területekről külföldi közvetlen befektetések odacsábítása kemény infrastrukturális befektetések (csak közszféra) AZ 1980-AS ÉVEKTŐL AZ 1990-ES ÉVEK KÖZEPÉIG nagy támogatások, adókedvezmények, támogatott kölcsönök a befektetőknek támogatott kemény infrastrukturális befektetések termelési költség csökkentése olcsó munkaerő toborzásával a meglévő vállalkozások megtartása és fejlesztése folyamatos hangsúly a külső tőke vonzásán, de ez már célzott, megadott szektorokra vagy földrajzi területekre vonatkozik (közszféra kezdeményezésére) AZ 1990-ES ÉVEK VÉGÉTŐL NAPJAINKIG a teljes üzleti klíma javítása Lágy infrastrukturális befektetések (pl. humán erőforrás fejlesztés, szabályok racionalizálása) köz/magánszféra partneri kapcsolata a közjó érdekében tett magánszektor befektetések serkentése az életminőség és a biztonság fejlesztése a közösség és a potenciális befektetők számára nagymértékben célzott befektetésvonzó programok, a helyi előnyökre építve (Általában a közszféra irányításával) közvetlen kifizetések az egyes vállalkozásoknak üzleti inkubátor / munkahely tanácsadás és oktatás a kis és középvállalkozásoknak szakmai támogatás vállalkozásindítási támogatás mind kemény, mind lágy infrastrukturális beruházások holisztikus stratégia a támogató és segítő helyi gazdasági környezet kialakításához a helyi cégek növekedésének fejlesztése áll a középpontban önkormányzatok közti összefogás és hálózatépítés a gazdasági együttműködési kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása munkaerő fejlesztés és lágy infrastrukturális befektetések az életminőség javítási kezdeményezések támogatása mind a termelő, mind a szolgáltató szektor segítése gazdaságilag kapcsolódó üzleti csoportok (klaszterek) kialakítása

9 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 8 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi gazdaságfejlesztésnek mindig egy stratégia kialakításával kell kezdődnie. A HGf stratégia egy közösség tervezési folyamatának kritikus része. Ideálisesetben a HGf stratégia egy nagyobb közösségi stratégiai terv része. A HGf stratégia időtartama körülbelül 5 év, a megfelelő rövid-, közép-, és hosszú-távú célokkal. A HGf stratégiai tervezés folyamata sok más folyamathoz hasonlóan 5 lépésből áll. HGf Ötlépéses stratégiai tervezési folyamat 1. lépés: A tevékenységek megszervezése 2. lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése 3. lépés: A HGf stratégia elkészítése 4. lépés: A HGf stratégia megvalósítása 5. lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata lépés: A tevékenységek megszervezése, irányító csapat és partnerségi hálózat megszervezésével A helyi gazdaságfejlesztés sikere a közszféra (állami), üzleti szféra (magánvállalkozások) és nem-kormányzati szféra (Non-profit szervezetek, közösségi szervezetek, szakszervezetek, szociális, polgári és vallási szervezetek] együttműködésén múlik. A tervezési folyamatot annak megállapításával kell kezdeni, hogy melyek azok a személyek, szervezetek, vállalkozások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények, melyek érdekeltek a helyi gazdaság fejlődésében. KÖZSZFÉRA MAGÁNSZFÉRA NEM-KORMÁNYZATI SZERVEK helyi önkormányzat és szakmai szervei kerületi vagy regionális önkormányza szakmai bizottságok és hatóságok: egészségügy oktatás közlekedés megyei közgyűlés kutatási és felsőoktatási intézmények közszolgáltatók nagyvállalatok szakszervezetek kis-, közép- és mikrovállalkozások terület és ingatlanfejlesztők bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók kereskedelmi kamarák sajtó egyéb üzleti támogató csoportok szakmai szervezetek magán közművek magán oktatási intézmények szellemi műhelyek közösségi vezetők lakossági csoportok közösségi szolgáltató szervezetek helyi oktatási intézmények helyi vallási intézmények egyén non-profit szervezetek, pl.: csoportok az alábbiak képviseletében kisebbségek, hátrá nyos helyzetű és rokkant csoportok környezetvédelmi problémák kultúra, művészetek és történelmi kutatások

10 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 9 Az egyes érintett csoportok által hozott készségek és erőforrások adják meg a stratégiai tervezési folyamat alapját. A megfelelő munkakapcsolatok és struktúra kialakítása előnyös hosszú-távú hivatalos együttműködést eredményez a magán-, köz-, és non-profit szféra között. A munkakapcsolat jellege a viszonylag informális együttműködéstől a helyi önkormányzaton belüli gazdaságfejlesztési hivatal, vagy ennek megfelelő önkormányzati-magán partnerségi kapcsolat megalakításáig terjedhet lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése A helyi gazdasági környezet ismerete fontos segítség a jövőbeni stratégia kialakításához. A helyi gazdaság elemzésének határait ne az adminisztratív határok határozzák meg, hanem a földrajzi terület gazdasági viszonyai, a vonzáskörzet, vagy szorosan kapcsolódó vidéki területek. Az előzetes gazdaságértékelés a már meglévő kvalitatív és kvantitatív forrásokból merít, a gazdaság és munkahelyteremtés területén játszódó folyamatokból, tendenciákból, a helyi gazdaság irányának meghatározása érdekében. Ezek az információk a terület gazdasági fejlesztésének programjaihoz is biztosítanak adatokat. A gazdasági értékelés első lépése az adatgyűjtés. Több eszközt, beleértve a SWOT elemzést ( erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések ), benchmarkingot és helyi gazdasági jelzőszámokat is fel lehet használni. A helyi gazdasági értékelés az alábbiakra terjedhet ki: Erősségek: Gyengeségek: Lehetőségek: Fenyegetések: helyi eszközök versenyképes fizetések, képzett munkaerő, oktatsi és kutatási intézmények, fejlett tömegközlekedés, közbiztonság, termelékeny cégek, nyersanyagforrások vagy egyéb termés zeti erőforrások közelsége. a növekedés akadályai súlyosbodó szegénység, komplex szabályok, nem megfelelő infrastruktúra, korlátozott hitelhozzáférés, a munkaerőt akadályozó egészségi problémák (pl.: HIV/AIDS). kedvező külső körülmények technológiai változás, új nem zetközi kereskedelmi megállapodások, vagy makrogazdasági/politikai fejlemények a piac növeléséhez. kedvezőtlen külső körülmények demográfiai változások, globális gazdasági visszaesés, piacvesztés, mely helyi gyár bezárásokhoz vezethet. Az értékelésnek fel kell ölelnie a köz-, magán-, és non-profit erőforrásokat, a már meglévő kvalitatív és kvantitatív információkra is alapulhat, és ki kell dolgozni az információkezelés oylan módszerét, melyet a későbbi mérés és értékelés során is fel lehet használni. Az adatok részletessége és mélysége a lehetőségektől, költségvetéstől és a helyi gazdaság természetétől függ.

11 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 10 FONTOS ADATKATEGÓRIÁK jelenlegi gazdasági tevékenységek és tendenciák a helyi magánszektor fejlődési és irányítási kapacitása cégjegyzék helyi önkormányzat kapacitása népesség tendenciák fizikai infrastruktúra természeti erőforrások helyi földrajzi tényezők közösségi jellemzők üzleti kultúra helyi vezetés humán erőforrások és készségek finanszírozási lehetőségek helyi K+F helyi oktatási intézmények egyéb, az üzleti életet befolyásoló körülmények Fontosak még a szomszédos településekkel, illetve egyéb regionális, országos vagy nemzetközi versenytársakkal való összehasonlíthatóságot lehetővé tevő információk. Az értékelésnek a főbb szektorokra vonatkozó lehetőségek széles skáláját kell röviden áttekintenie lépés: A HGf stratégia elkészítése Átfogó stratégiai tervként a HGf stratégia célja az, hogy holisztikus megközelítést nyújtson a HGf megvalósításával kapcsolatban. A helyi önkormányzat szakembereinek és a fő érdekelteknek a környezetvédelmi és szociális szükségletekkel kell összehangolniuk a gazdasági fejlődést. A HGf stratégia több elemből áll. A HGf stratégia elemei Jövőkép: Az érintettek egyetértését tükrözi a közösség gaz Célok: daságának jövőjét illetően. A jövőképen alapulnak, és a gazdasági tervezési folyamat különböző eredményeit határozzák meg. Célkitűzések: A teljesítmény-követelményeket, és a fejlesztés céltevéken-ységeit határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Programok: A reális gazdaságfejlesztési célok eléréshez szükséges Projektek és megközelítéseket határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Intézkedési tervek. Specifikus program-komponensek megvalósítása. Fontossági sorrendbe kell öket rendezni, költség-kalkulációval. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek.

12 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében lépés: A HGf stratégia megvalósítása, A stratégia megvalósítását egy megvalósítási terv segíti mely az egyes projektek intézkedési terveire épül. A megvalósítási terv tartalmazza a költségvetési, személyzeti, intézményi és eljárási követelményeket. Célja a projektek és programok integrálása a HGf stratégiába. Az intézkedési terv vázolja fel a feladatok hierarchiáját, a felelős személyek, reális határidőket, erőforrás és pénzigényt, várt hatásokat, eredményeket, teljesítményt, és az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére szolgáló rendszereket. A megvalósítási terv közvetít a projektek között, biztosítva, hogy nem legyen szükségtelen versengés azt erőforrásokért. Egyes projektek gyors győzelem jellegűek, melyeket rövidtávon végre lehet hajtani, és fontos szerepet játszanak a bizalom erősítésében. Más projektek közép-, vagy hosszú-távúak. Minden esetben a projekteket az érintetteknek kell győzelemre segíteni, a szükséges elkötelezettség és erőforrások biztosításával. A jó megvalósítási terv gyakran a helyi önkormányzatok, magánvállalkozások és vállalatok költségvetésének hatékonyabb és hatásosabb felhasználásához vezet. Használható még külső forrásbevonások, mint pl. központi kormányzat támogatása, kétoldalú vagy multilaterális donor hivatalok pályázatainak elnyeréséhez. A holisztikus HGf stratégiához tartozó megfelelő ellenőrző és értékelő technikák kidolgozása is igen fontos a kiadások igazolásához, a szükséges módosítások elvégzéséhez, és a helyes gyakorlat kialakításához. A jelzőszámok szolgálnak a folyamat (kvalitatív) és hatásainak (kvantitatív) jellemzésére lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata A gazdaságfejlesztési stratégiát legalább évente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat alkalmazza a gazdaság és az erőforrások jellemzésére már meghatározott ellenőrző és értékelő jelzőszámokat. A felülvizsgálat nem csak a bemeneti, kimeneti értékekre és hatásokra terjed ki, hanem a megvalósítási folyamatra, a részvételi szintekre, a helyi körülmények módosításának dinamikájára, és a környező régiókkal, valamint országos és nemzetközi szinten ápolt gazdasági (politikai) kapcsolatokra is. A teljes stratégia felülvizsgálata mellett rendszert kell létrehozni az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére is. Ezek a rendszerek biztosítják azokat az eszközöket a döntéshozók számára, melyekre ahhoz van szükség, hogy a stratégiát a változó helyi viszonyokhoz igazítsuk. HGF PROGRAM OPCIÓK A közösségnek döntéseket kell hoznia azokról a programokról melyekre a stratégia alapul. A közösségek sok opció közül választhatnak. Az első öt tipikus választás, melyek több más opció egészíthet ki a helyi körülményeknek megfelelően:

13 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 12 A helyi befektetésekhez előnyös környezet biztosítása: Intézkedések a helyi gazdasági atmoszféra javítására, üzleti nyilvántartások, adórendeletek javítása a városházán. Ezeknek a tevékenységeknek összhangban kell lenniük az országos szinten hozott befektetés-ösztönző intézkedésekkel. Kemény infrastrukturális beruházások. Az üzleti kemény infrastruktúra fejlesztése, beleértve: Közlekedési infrastruktúra: út, vasút, vízi- és légi közlekedés Közművel: ipari és ivóvíz, hulladékszállítás, gáz, elektromos és telekom munikációs hálózat A v allalkoz asok helysz in enek biztos it asa: A v allalkoz asokat hozz a kell seg iteni, hogy megfelel o terhülethez es epületkhez jussanak Inkubációs munkahelyek és üzleti egységek Telephelyek és telkek: kereskedelmi és üzleti telephelyek létesítése Az együttműködésre alapuló HGf egyik előnye az, hogy így össze lehet hangolni a tőkebefektetéseket a közösség gazdaságfejlesztési és jövedelemtermelési igényeivel, a befektetést megtérülésének maximalizálására. Lágy infrastrukturális beruházások. A gazdasági környezet fejlesztése a szakmai képzéssel, gazdaságorientált képzéssel, kutatással fejlesztéssel, egyablakos ügyintézéssel, tanácsadással, hálózatépítéssel, útmutatásokkal a tőke és finanszírozási források megszerzéséhet. A helyi vállalkozások növekedésének segítése. Tanácsadás és erőforrások biztosítása a meglévő vállalkozások számára a helyi gazdaság fenntartása és megerősítése érdekében. Kedvező üzleti környezet fenntartása a helyi hatóságok segítségével. Új vállalkozások segítése. Tanácsadás, szakmai tanácsok, információk és erőforrások biztosítása új vállalkozások létrehozásához. Befektetések vonzása. Vállalkozások idecsábítása más területekről vagy országokból. Itt gondosan végig kell gondolni a ráfordítások és a haszon arányát. Ez kockázatos is lehet, és előnyös, ha a széleskörű HGf stratégia egy célzott részét képezi. Szektor (és gazdasági klaszter) fejlesztés. A cégek közti kapcsolat és függőség kihasználása (beleértve a beszállítókat és ügyfeleiket), szolgáltatások támogatása (beleértve az oktatási intézményeket és bankokat) termékek és szolgáltatások előállítási (és értékesítési) hálózatát kialakítva. A helyi önkormányzatok helyi és regionális együttműködéssel és hálózatépítéssel tudják összehozni a szükséges szereplőket. Célzott területfejlesztés. Egyes helyhez kötődő problémák kezelése, mint pl.: pusztuló városközpont, ipari negyed vagy kereskedelmi városrész rekonstrukciója. Ígéretes növekedési lehetőségek kihasználása ott, ahol a piaci potenciált már fejlődő magánberuházások jelzik (pl.: közlekedési folyosóm mentén).

14 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 13 Az alacsony jövedelmű vagy nehezen foglalkoztatható rétegek integrációja. Programok a szegény és hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatására. Annak biztosítása, hogy az új, növekvő iparágak kiterjesztik a foglalkoztatási lehetőségeket az alacsony jövedelmű rétegekre is (beleértve az informális szektorban dolgozókat is), és hogy ezen dolgozók is igénybe vehessék a fejlődéshez szükséges lehetőségeket. 4. A HGf intézményesítése Mivel a HGf átfogó jellegű, ezért az önkormányzat minden részlegére, és több más érintettre is kiterjed. Ügyelni kell arra, hogy a helyi gazdaságfejlesztési funkció jól szervezett legyen, Az első feladat gyakran azon eljárások felülvizsgálata, melyekkel a helyi önkormányzat a vállalkozásfejlesztést kívánja serkenteni. A HGf indításakor általában az önkormányzaton belül alakítanak egy csoportot, ami az érintettekkel együttműködve hozza létre azt a partnerségi kapcsolatot, amely majd javaslatot teszt a HGf kialakítására. Néha a program közös erőfeszítésként indul, de általában az önkormányzatok állnak a kezdeményezés élére. Ahogy a HGf stratégiák beágyazódnak a közösségbe, a partnerségi viszony autonóm, vagy fél-autonóm szervetté válhat a stratégia végrehajtásához. 5. A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat A helyi gazdaságfejlesztés helyes gyakorlata a helyi körülményekhez igazított megközelítéseket alkalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint az alább felsorolt alapelvek különösen hasznosak: holisztikus megközelítés, mely kitér a társadalmi, környezeti és gazdasági problémákra is; a megfelelő stratégia létrehozásában minden érintett partner részt vett, és az egy közös jövőképen alapul; a kezdeményezések sora rövid-, közép- és hosszú-távú fejleszti a partneri viszonyt, és növeli az érintettek magabiztosságát; helyi vezetők, akik elkötelezettséget és hitelességet sugároznak egyesíteni tudják az érintetteket; a menedzsment kapacitásfejlesztése és a gyakorlati csoportok meglapítása alapvető fontosságú a programok megvalósításához; a HGf stratégiát magáénak kell éreznie az önkormányzatnak, és erős politikai akaratot kel demonstrálni a megvalósításához; a kormányzat más szintjeiről kapott politikai, pénzügyi és szakmai segítség többletértéket ad az erőfeszítésekhez. integrált megközelítés a HGf méréshez és értékeléséhez.

15 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében A HGf teljesítményének mérése A helyes HGf gyakorlat része a mérés és ellenőrzése (monitoring and evaluation) (M&E). Az M&E a HGf szerves része, egy olyan folyamat, ami szisztematikusan és objektíven határozza meg egy HGf projekt vagy politika relevanciáját, hatékonyságát és hatásait. A hatékony M&E folyamat több módon is segíti a HGf tevékenységet. Az M&E segítségével többet tanulhat a múltbéli tapasztalatokból, fejleszthetjük a HGf stratégiát és megvalósítását, azt eredményekről beszámolhatunk a fő érintetteknek, jobban tervezhetjük és foglalhatjuk le az erőforrásokat. Az M&E kiemeli a hatékony HGf programok teljesítését, és segít a jövőbeni döntéshozatalban. Az M&E kiemeli, hogy a program mely részei működnek jól, és melyek nem. Az M&E megvalósításához olyan stratégiai megközelítés kell, ami az M&E folyamatot a HGF intézmény vagy program működésébe integrálja. Az M&E stratégiához egy olyan teljesítménymérő rendszer létrehozása szükséges, mely rendelkezik a megfelelő mérőszámokkal a stratégiai és operatív célkitűzésekkel kapcsolatban. Szükséges továbbá egy szisztematikus programértékelési rendszer meghonosítása is, melynek keretében a HGf tervezési folyamat részeként minden program és tevékenység irányításába bele lesz építve az értékelés. Az alábbi pontok foglalják össze a mérés és ellenőrzés alapelveit a HGf-re és több más alapelvre vonatkozóan. 6.1 Mérés és Értékelés (M&E) A mérés a stratégia vagy projekt megvalósításának folyamatos ellenőrzése az ütemtervhez viszonyítva. Azonosítja a fél sikereket, és segíti a projekt műveleteinek időzítését. A mérés és ellenőrzés elfogadja a projekt terveit, és csak a teljesítményre összpontosít. Az értékelés a projekt relevanciájának, hatékonyságának és hatásainak (mind a várt és váratlan hatásainak) időszakos értékelése a megadott célkitűzésekhez viszonyítva. Az értékelés megkérdőjelezheti egy projekt felépítését, és az átfogó hatékonyságra összpontosít. A hatás elemzéséhez szükség lehet a tényektől eltérő helyzetek elemzésére is. 6.2 A helyes M&E stratégia 5 pontja: Világos célkitűzések A helyes M&E a megfelelő projekt felépítésen és a mérhető világos célokon nyugszik.

16 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 15 Főbb teljesítmény jelzőszámok A kulcsfontosságú teljesítmény mérőszámok (KPI-k) teszik lehetővé a fokozatos haladás mérésér, és a projekt átfogó sikerét. A kvalitatív és kvantitatív jelzőszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: SMART - specifikus, mérhető, alkalmazható, releváns és teljesíthető, valamint határidős ellenőrzött az érintettek ellenőrzésével, és elvárható pontossággal mérve megbízható a jelzőszámokon alapuló következtetéseknek meg kell egyezniük, mg akkor is, ha azokat más személyek végezték érzékeny elég érzékenynek kell lenniük ahhoz, hogy mérni tudják a helyzet fontos változásait nemileg bontott a jelzőszámokat nemi bontásban kell közölni ott, ahol az megoldható és hasznos költséghatékony az információ alkalmazhatóságának arányban kell lennie az adatgyűjtés költségével és időigényével gyors az adatokat elég gyorsan kell gyűjteni és feldolgozni ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gyors döntéshozatalt a helyi képességeknek és erőforrásoknak megfelelő a jelzőszámoknak nem szabad terhet jelentenie a projektben résztvevő partnerek számára a meglévő dolgokra építő az egyéb projektekben már felhasznált meglévő adatokra kell támaszkodni. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés típusa a jelzőszám természetétől függ. Egy projekten belül általában szükséges a bemenet (pl.: pénzügyi, munkaerő) függvényében elemezni a kimenetet (pl.: haladás a kézikönyvön, épületen, stb.) és a folyamat elvégzését (pl.: mennyire tartják magukat a folyamatok a meghatározott időkerethez, stb.). Intézményi követelmények Az M&E intézményi követelményeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a mérésekhez szükséges személyzetet, folyamatokat, mind az általános stratégia keretei közt, mind az egyes projektekre/programokra lebontva. A szükséges értékelési eszközök típusait is figyelembe kell venni, és a várt M&E végterméket is (pl. Teljesítményfejlesztési Terv. Előrehaladási Jelentés. Jelentés a tapasztalatokról, stb.). Visszajelzés Ez a komponens azokból a módszerekből áll, melyek segítségével az M&E által feltárt eredményeket visszacsatoljuk a döntéshozatali folyamatba. A mérés és az értékelés közti különbségek:

17 Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 16 MIT: MIÉRT: MIKOR: HOGYAN: INFORMÁCIÓ TÍPUSA: MÉRÉS rutin információgyűjtés egy projekt minden aspektusáról; Információk a projekt megvalósításáról az aktuális helyzet elemzése, tevékenységek elemőrzése, hogy azok az időterv szerint haladnak-e, köztes célok mérése, a a hatékony erőforrás-felhasználás biztosítása folyamatos (napi, havi, éves) a dolgozók és a résztvevők végzik elsődlegesen kvantitatív adatok ÉRTÉKELÉS mélyebb rálátást ad a projekt átfogó hatásairól a munkaterv előrehaladását, a célok elérését, a projekt hatékonyságát, a projekt hatását és költséghatékonyságát dokumentálja időszakos (a projekt felénél, végénél, stb.) belső értékelés, a projekt menedzser/dolgozók vagy résztvevők által külső értékelés, külső tanácsadók, hivatalok vagy donorok által elsődlegesen kvalitatív adatok

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Debrecen, 2012. február 17. (péntek) Dr. Ujhelyi Mária, egyetemi docens Debreceni

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat)

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD DAC magas szintű fórumán 91 donor és partner ország, számos globális és regionális szervezet valamint pénzintézet

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

HOGYAN ÚJULHAT MEG A GYÜLEKEZET? ÉPÜL, VAGY ÉPÍTJÜK?

HOGYAN ÚJULHAT MEG A GYÜLEKEZET? ÉPÜL, VAGY ÉPÍTJÜK? HOGYAN ÚJULHAT MEG A GYÜLEKEZET? ÉPÜL, VAGY ÉPÍTJÜK? "Aki azt akarja, hogy az egyház maradjon meg olyannak, amilyen, az nem akarja, hogy az egyház megmaradjon. (K.D.) 36302286015, www.egyhazmenedzsment.ewk.hu

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Audi Termelési Rendszer (APS) Út elszigetelt hatékonyságnövelő intézkedésektől egy átfogó vállalatirányítási rendszerhez

Audi Termelési Rendszer (APS) Út elszigetelt hatékonyságnövelő intézkedésektől egy átfogó vállalatirányítási rendszerhez Audi Termelési Rendszer (APS) Út elszigetelt hatékonyságnövelő intézkedésektől egy átfogó vállalatirányítási rendszerhez Napi Gazdaság Hatékonyságfejlesztési Koferencia 2009.06.18 Budapest Gerbeaud-Ház

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Jó gyakorlati példák a Közép-Dunántúlon

Jó gyakorlati példák a Közép-Dunántúlon Jó gyakorlati példák a Közép-Dunántúlon Sablon a jó gyakorlatok azonosításához A jó gyakorlat neve A jó gyakorlat típusa A megvalósítás időtartama Területi hatókör Legfontosabb célcsoport(ok) A jó gyakorlat

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

AZ RB ÉS AZ OECD 2015. ÉVI KONZULTÁCIÓJA

AZ RB ÉS AZ OECD 2015. ÉVI KONZULTÁCIÓJA AZ RB ÉS AZ OECD 2015. ÉVI KONZULTÁCIÓJA INFRASTRUKTÚRA-TERVEZÉS ÉS BERUHÁZÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYZATI SZINTEKEN: JELENLEGI KIHÍVÁSOK, TAPASZTALATOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Miért érdemes kitölteni ezt

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Mert, ha meg tudod érinteni az emberek szívét, akkor nincs határ Steve Jobs Apple. Magyar Üzletviteli Mentor Központ

Mert, ha meg tudod érinteni az emberek szívét, akkor nincs határ Steve Jobs Apple. Magyar Üzletviteli Mentor Központ Mert, ha meg tudod érinteni az emberek szívét, akkor nincs határ Steve Jobs Apple Magyar Üzletviteli Mentor Központ Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Smart City Tagozat Smart City Tagozat 2015. májusi üléséről Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform, 2015. június 3. Budapest, XIII. Viktor Hugó utca 18/22 1 Smart

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben