A fiatalok és az erôszak megelôzése

Átírás

1 Válaszok a mindennapos erõszakra A fiatalok és az erôszak megelôzése Ifjúságpolitikai ajánlások Szerkesztette: Gavan Titley

2 A fiatalok és az erôszak megelôzése Ifjúságpolitikai ajánlások Szerkesztette: Gavan Titley Ezeket az ajánlásokat olyan jelentésekbôl és a témával összefüggô dokumentumokból állítottuk össze, amelyek összefoglalják a fiatalok és egyesületeik valamint az erôszak megelôzésében és képzésben jártas szakemberek tapasztalatait és gyakorlati eredményeit, továbbá a kiegészítô szociológiai és szociálpszichológiai kutatásokat. Ezen jelentések és kiadványok teljes listáját az 1. sz. Melléklet tartalmazza.

3 Az eredeti angol kiadás címe: "Young People and Violence Prevention Youth Policy Recommendations" ISBN A francia kiadás címe: "Les jeunes et la prévention de la violence recommandations politiques" ISBN Az itt kifejtett nézetek a szerzô felelôsségét képezik és nem feltétlenül tükrözik az Európa Tanács véleményét. Minden jog fenntartva. A jelen kiadvány semelyik része sem sokszorosítható vagy továbbítható semmilyen formában vagy eszközzel, legyen az elektronikus (CD-Rom, Internet, stb.) vagy mechanikus, ideértve a fénymásolást, a felvételt vagy bármely információ-tárolási vagy -újraírási rendszert az Európa Tanács elôzetes írásbeli engedélye nélkül (Kommunikációs és Kutatási Igazgatóság, Kiadvány Osztály). Fedôlap design és tervezés: Merán studios Fotó: PhotoAlto Kiadta az Ifjúsági és Sportigazgatóság, Európai Ifjúsági Központ Budapest ISBN Európa Tanács, 2005 Nyomtatás: Magyarországon

4 Az Európa Tanácsnak negyvenhat tagja van, ezáltal gyakorlatilag az egész európai kontinenst átfogja. A szervezet azon munkálkodik, hogy az embereket védô demokratikus és jogi elveket dolgozzon ki az Emberi Jogok Európai Egyezménye és más, egyezmények alapján. Amióta ben, a második világháborút követôen megalakult, az Európa Tanács a megbékélést, valamint a demokratikus eszmék és normák támogatását képviseli. Az Európa Tanács e nemes küldetésének teljesítéséhez ifjúságpolitikája és a fiatalok részvételével és érdekében létrehozott változatos programjai is hozzájárulnak. Az Ifjúsági és Sportigazgatóság 2000 óta egy európai szintû, "Az ifjúság az emberi jogok és a társadalmi kohézió elôsegítôje" elnevezésû programot folytat, amelynek az a célja, hogy > válaszokat találjon az emberi méltóságot tartósan sértô olyan cselekedetekre, amelyek a társadalmi kirekesztéssel, az erôszakkal, a rasszizmussal, az intoleranciával és a diszkriminációval vannak összefüggésben; > képessé tegye a fiatalokat arra, hogy olyan tevékenységeket kezdeményezzenek és fejlesszenek, amelyek segítségével válaszolnak az ôket sújtó rasszizmus, idegengyûlölet, hátrányos megkülönböztetés és nemi hovatartozás miatti erôszak jelentette problémákra; > segítse olyan oktatási eszközök és módszerek, illetve módszertanok kidolgozását, amelyeket a szakemberek az emberi jogi képzésben alkalmazhatnak; > elôsegítse és támogassa az emberi jogok oktatásával kapcsolatos kísérleti projektek európai megvalósítását; > kialakítsa az emberi jogok terjesztésén aktívan munkálkodó képzôk, multiplikátorok és ifjúsági szervezetek európai hálózatát. Az erôszak az emberi jogok megsértésének minden embert érintô leggyakoribb formája. A fiatalok erôszaknak való kiszolgáltatottsága nagyon korai életkorban kezdôdik, sokszor már az otthonukban, és lényegében a szocializációs folyamat egészén át folytatódik. A fiatalok tapasztalatai és tudása ezért fontos hozzájárulást jelent a konkrét erôszakmegelôzési stratégiák megfogalmazásához. Ezek érdekében alakult ki konkrét együttmûködés az Európa Tanács ifjúsági emberi jogi képzési programja és a "Válaszok a mindennapos erôszakra a demokratikus társadalmakban" címû komplex projektje között, amelyet az Európa Tanács Fôtitkára kezdeményezett ezeknek a széles körben tapasztalt gondoknak a kezelése érdekében és azért, hogy mozgósítsa a szervezet erôforrásait a, közötti három éves idôszakban. Az összetett projekt legfontosabb célkitûzése az volt, hogy

5 segítsen a tagállamok döntéshozóinak és más szereplôknek a figyelem felkeltését, a megelôzést és megfelelô büntetô intézkedések megtételét szorgalmazó következetes politika bevezetésében a mindennapos erôszak elleni fellépés során. "A Fiatalok és az erôszak megelôzése ifjúságpolitikai ajánlások " címû ismertetô úgy járul hozzá a fiatalokra vonatkozó javaslatok megalapozásához, hogy összefoglalja három év eleven párbeszédeinek tanulságait, amelyeket a fiatalok és szervezeteik,, közszolgálati intézmények és a szociális, oktatási és politikai szektor képviselôi folytattak.

6 Tartalom 1. BEVEZETÉS 7 2. NEMI HOVATARTOZÁS MIATTI ERÔSZAK Családon belüli erôszak A férfi-dominancia elleni fellépés Homofób erôszak RASSZIZMUS ÉS DISZKRIMINÁCIÓ ERÔSZAK AZ ISKOLÁBAN A VÁROSI ERÔSZAK ÉS A FIATALOK A fiatalok bátorítása Decentralizáció, politikai elképzelések integrált kialakítása és megvalósítása Együttmûködés és értékelés Erôszak a sportlétesítményekben és környezetükben SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET 58

7

8 1. Bevezetés Törekedhetünk azonban többre is: ösztönözhetjük a fiatalokat, akikkel dolgozunk, arra, hogy ne csak egymásra, hanem az ôket körülvevô világra is legyenek hatással. Késztethetjük ôket arra, hogy élve jogaikkal váljanak afféle kis tanítómesterekké, akik maguk is hozzájárulnak az emberi jogok védelméhez, még olyan esetekben is, amelyek személyesen nem érintik ôket. Ez egyáltalán nem elérhetetlen cél. Nem kell a fiataloktól elvárnunk, hogy az életüket az emberi jogok védelmének szenteljék, de legyenek tisztában azzal, hogy emberi jogi kérdések léteznek, legyenek érzékenyek ezek iránt és legyenek képesek cselekedni az adott helyzet megváltoztatásáért, amennyiben azt szükségesnek érzik. Kompasz Kézikönyv a Fiatalok Emberi Jogi Képzéséhez, 18. o. Az erôszak sok fiatal életében jelent komoly problémát, és különbözô típusai romboló hatást gyakorolnak az egészségükre, személyiségükre és életlehetôségeikre. Ma Európában sok fiatal dolgozik azon, hogy változtasson az "ügyek jelenlegi állásán", úgy, hogy az erôszak megelôzését az emberi jogok védelmének középpontjába állítsa. Ez a dokumentum olyan ajánlásokat mutat be és fejt ki, amelyek támogathatják a fiatalok munkáját és segíthetnek az erôszak-megelôzésben és az erôszak következményeinek felszámolásában. Európai tapasztalatok, kutatások és a gyakorlat összefoglalása alapján a dokumentum visszautasítja a fiatalok áldozatokra, elkövetôkre és passzív szemlélôkre történô, leegyszerûsítô felosztását. Ahogy az bárkivel elôfordulhat ma társadalmunkban, úgy bármely fiatal is kerülhet bármelyik helyzetbe. Ezzel megegyezôen ajánlásainkban nem kívánjuk az ifjúságról és az erôszakról folytatott vitákat a fiatalkori bûnözésre leegyszerûsíteni. A fiataloknak az erôszak különbözô megjelenési formáival kapcsolatos tapasztalatai sokkal gazdagabbak és bonyolultabbak annál, mint ahogyan azt ez a kifejezés feltételezi. "Az én erôszakom sérti a te emberi jogaidat, a tiéd pedig az enyéimet, ennyi!" Az Ifjúsági Munka Fiúkkal és Fiatal Férfiakkal, mint a Mindennapos Erôszak megelôzésének Eszköze c. képzés beszámolója 6. o. Miközben ezen ajánlások részben a fiataloknak az erôszak különbözô formáinak áldozataiként és elkövetôiként szerzett tapasztalataira építve születtek, azt a kulcsfontosságú szerepet hangsúlyozzák, amelyet a fiatalok az erôszak megelôzésének szereplôiként betölthetnek és betöltenek. Bár ez bizonyos mértékig általánosítás, de tény, hogy a fiatalokat az erôszak változtatásra vagy nevelésre szoruló természetes elkövetôinek, vagy védelemre szoruló tehetetlen áldozatainak tekintjük. Ez különösen vonatkozik azokra a fiatal férfiakra, akiket Európában sok helyen az értelmetlen erôszak névtelen és rettegett elkövetôiként emlegetnek. Az effajta végletességet csak korlátozottan alkalmazzuk a fiataloknak és az erôszak különbözô megnyilvánulási formáival való kapcsolatának vizsgálata során. Az erôszak megközelítésekor szükséges vizsgálni annak okait és motivációit, és olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek foglalkoznak a következményekkel, miközben az erôszak-megelôzésére és az emberi jogok megerôsítésére koncentrálnak. Az erôszak nem elvont jelenség; az Emberi Jogi Program alkalmával összegyûjtött tapasztalatok és történetek tanúsítják azt a megrázkódtatást, haragot, félelmet, titkolózást és tehetetlenséget, amely az erôszakkal való 7

9 szembesülésbôl fakad. Az erôszak továbbá nem absztrakt fogalom; azt mindig azt összefüggéseiben szükséges vizsgálni és értelmezni. Az erôszak tekintetében az egyének, az intézmények, és a politikai-gazdasági folyamatok metszik egymást, ezért a fiatalokkal és az erôszakkal való munka követelménye az, hogy a fiatalok adottságait és cselekvéseit saját társadalmi környezetükben vizsgáljuk. A fiatalok jelentôsen eltérô környezetekben szerzett tapasztalataira és tudására alapozva ez a dokumentum az erôszakot úgy közelíti meg, mint olyan dolgot, amely akadályozza az emberi önmegvalósítást 1. Ez magába foglalja a fizikai erôszak azon típusait, amelyek nagyon egyértelmû és nyilvánvaló módon akadályozzák az önmegvalósítást, valamint a verbális és pszichológiai erôszakot, az intézményi erôszak különféle válfajait, a kirekesztéssel összefüggô szociális és gazdasági erôszak, a szegénység és a halmozottan hátrányos helyzetbôl következô megkülönböztetést,, továbbá az önmegvalósítást a túlzottan merev nemi szerepek és elvárások miatt gátló magatartás problémáit. Az erôszakot mindig a saját környezetében kell szemlélni és megérteni Az erôszak környezetbe történô beágyazódottsága azt hangsúlyozza, hogy az önmegvalósítás vagy mások kiteljesedésének akadályozása nem csak olyan dolgokra korlátozódik, amelyeket illegálisnak nevezünk. Az erôszakot erôszakként kell felfogni és érzékelni és az Európa Tanács nézôpontjából rendkívül nagy különbségek tapasztalhatók az erôszak társadalmi megítélésében. Minden környezetben fellelhetôek az erôszaknak olyan formái, amelyeket elfogadhatóbbnak tekintenek más formáknál, és olyan cselekmények, amelyeket egyébként egyáltalán nem tekintenek erôszakosnak. Ezt a megítélés eltérô szintjei és a családon belüli erôszak elleni, egymástól eltérô fellépések egyértelmûen igazolják. Azok a tevékenységek, amelyek alapján ezeket az ajánlásokat megfogalmaztuk, ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy az erôszaknak mindenki a lehetséges áldozata vagy elkövetôje. Senki sem mentes az erôszaktól és mindenkinek van olyan felfogása, reakciója és viselkedése, amely ebben a széles és alapvetô értelemben erôszakos. Az erôszak-megelôzés tehát mindenkit érint és mindenki felelôsségére épít; de ez nem azt jelenti, hogy a felelôsséget egy valahol távol található "valakire" hárítja. Elszakadva a jó és a rossz végleteitôl, lehetôvé válik, hogy azok, akik az erôszak megelôzése érdekében tevékenykednek, hangsúlyozhassák: az erôszak tanult dolog és le lehet róla szokni, ha az azt tápláló hiedelmekkel és feltételezésekkel szembeszállunk és vállaljuk értük a felelôsséget. A formális és a nemformális oktatás alapvetô jelentôségû abban, hogy rávezessük a fiatalokat arra, hogy felismerjék milyen választások és következmények rejlenek az erôszakban, valamint arra, hogy milyen alternatív magatartási módokat és megközelítéseket alkalmazzanak Amennyiben az erôszak a környezetbe ágyazódik, és szakadatlan változásban van, akkor mind a politikai, mind és a képzési gyakorlat szempontjából fel kell ismernünk, hogy a megelôzésre vonatkozó 8 1 Youth Work with Boys and Young Men as a Means to Prevent Violence in Everyday Life (2003) o. [Ifjúsági Munka Fiúkkal és Fiatal Férfiakkal, mint a Mindennapi Erôszak Megelôzésének Eszköze]

10 stratégiákat folyamatosan szükséges felülvizsgálni és átértékelni. Ennek középpontjában az áll, hogy a fiatalok az erôszak megelôzésében aktív partnerek legyenek. Az erôszak okaival és következményeivel szemben fellépni csak az azokat elkövetô vagy elszenvedô fiatalok tevékeny részvételével és véleményének ismeretében, valamint a fiatalok és a szélesebben értelmezett civil társadalom bevonásával lehetséges. Ez elsôsorban a megelôzéssel kapcsolatos oktatásra vonatkozik; az erôszakmentességre történô nevelést soha nem alapozhatjuk csupán arra, hogy a megfelelô értékeket és magatartásformákat megpróbáljuk közvetíteni, hanem be kell vonnunk a fiatalokat azoknak a stratégiáknak a kidolgozásába, amelyek az ô tapasztalataikon és helyzetükon alapulnak. Tulajdonképpen maguk a fiatalok teszik ezt; az (ET) Ifjúsági Igazgatósága programjait egyre inkább a kortárs-csoportok kezdeményezései gazdagítják, amelyeket a fiatalokkal együtt, a fiatalok számára és maguk a fiatalok fejlesztenek ki. Számos példát találunk arra, hogy a kortárs-csoportok programjai Európa-szerte hatással voltak a szexuális nevelés, az alkohol- és drogmegelôzés, valamint a rasszizmus-ellenes tevékenységek területein. Az a tény, hogy ezek a megközelítések az erôszak megelôzésére vonatkozó tevékenységekben egyre fontosabbá válnak, még inkább hangsúlyozza, hogy fenntarthatóságuk a fiatalok környezetének alapos ismeretén, valamint a fiatalok és a velük kapcsolatban lévôk közötti bizalommal teli kapcsolaton alapszik. Azok a képzési/oktatási programok, amelyekre a jelen ajánlások épülnek alapvetô fontosságot tulajdonítanak a részvételre alapozott programoknak és annak, hogy ez a gyakorlat iskolákba, valamint a fiatalok egyesületeibe és kezdeményezéseibe beépüljön. Az itt bemutatott ifjúságpolitikai ajánlások hangsúlyozzák azt a tényt, hogy a fiatalok szükségleteit, realitásait és közremûködését mindig figyelembe kell venni a politikai gyakorlatban és a különbözô politikák kidolgozásának folyamatában. Az ajánlások úgy tekintenek a fiatalokra, mint akik itt és most partnerek, és nem csupán csak a "jövô mérnökei". Az ajánlások középpontjában a képzés/oktatás áll és az a közpolitika, amelynek célja az erôszak minimalizálása, és amely támogatja az erôszakmentességre irányuló képzést/oktatást az emberi jogok alapvetô fontosságának hangsúlyozásával. Hangsúlyozzák a keretprogramok azon szempontjait, amelyek relevánsak a fiatalok szempontjából, valamint azokat az összefüggéseket, amelyek hozzájárulnak az erôszakhoz. Az erôszak megelôzésére vonatkozó feladatok meghatározásával és az erôszak okainak azonosításával az ajánlások hangsúlyozzák, hogy az erôszakkal összetett módon kell foglalkozni; együttmûködve és hálózatokban, valamint annak felismerésével, hogy az erôszak különbözô formái egymással hogyan kapcsolódnak össze. Minden, ami ennél kevesebb, az csupán átalakítja az erôszakot helyzettôl függôen. Az erôszak-megelôzés összetett (holisztikus), elkötelezett és hosszú távú megközelítései sem nem következményei, sem pedig divatos függelékei az erôszak elleni "küzdelem" harcosabb megközelítésének. A fenntartható eredmények szempontjából az az alapvetô, hogy komolyan vegyük az emberi jogok iránti elkötelezettséget. Az itt közölt ajánlások igazolják azt a tényt, hogy a fiatalok szükségleteit, valóságát és hozzájárulásait folyamatosan figyelembe kell venni a politikai gyakorlatban és a politikák kidolgozásakor 9

11 Összességében az ajánlások ráirányítják a figyelmet az Európa Tanács, a kormányok és önkormányzatok, az iskolák, a civil szervezetek és általában a civil társadalom ifjúságra vonatkozó tevékenységére. Az ajánlások egy sor olyan szeminárium és rendezvény alapján születtek, amelyeken az Európa Tanács tagországaiból több, mint ötszáz ember vett részt. Ezek fórumként szolgáltak a fiatalok és azok számára, akik velük dolgoznak, annak érdekében, hogy megosszák egymással az erôszakkal és az erôszak bekövetkezésének megelôzésével, valamint az áldozatok védelmével kapcsolatos tapasztalataikat. Az ajánlásokat olyan jelentésekbôl és azokkal összefüggô dokumentumokból állítottuk össze, amelyek összegzik a fiatalok és szervezeteik, valamint az erôszak megelôzésére irányuló képzésben, oktatásban gyakorlott szakemberek tapasztalatait és eredményeit, valamint figyelembe vettük a vonatkozó szociológiai és szociálpszichológiai kutatásokat is. A jelentések és kiadványok felsorolását az 1. sz. Melléklet tartalmazza. Mindezen tevékenységek az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága Emberi Jogi Képzési Programja központi elemét jelentették között, és alapvetô jelentôsséggel bírtak az Európa Tanács által 2002-ben kezdeményezett "Válaszok a mindennapi erôszakra a demokratikus társadalmakban" címû, több komponensû programnál. Az elsô fejezet a nemi hovatartozás miatt bekövetkezô erôszak számos, máig megfigyelhetô megjelenési formáját tárgyalja, és a fiatal nôkre és férfiakra a nemi identitásuk alapján irányuló erôszakra koncentrál. A nemi hovatartozás miatti erôszak nem tekinthetô egységes elképzelésnek vagy magától értetôdô kategóriának, és a jelen dolgozathoz hasonló pán-európai dokumentumok olvasói számára a kihívást a tárgyalt általános szempontok és az adott környezet sajátosságainak összeegyeztetése jelenti. Bár a jelen dokumentumot megalapozó tevékenységek célja nem az volt, hogy teljes körûen alkalmazható fogalmakat teremtsenek, a nemi hovatartozás miatti erôszakot egyszerûen úgy közelítették meg, mint olyan jelenséget, amely túlmutat az áldozatok és az elkövetôk nemi hovatartozásán. A nemi hovatartozás miatti erôszak esetén a nemi szerepekre vonatkozó feltételezések, sztereotípiák és megítélések, identitások és lehetôségek táplálják az erôszakot és utólagosan ezekkel összefüggô okok miatt hagyják figyelmen kívül, jelentéktelenítik vagy találnak felmentô kifogásokat a következmények és jelentôségük tekintetében. 10 A családon belüli erôszakról szóló alfejezet hangsúlyozza, hogy a nôk továbbra is ki vannak szolgáltatva annak az erôszaknak, amelyet inkább magánügynek semmint közügynek tekintenek, és az olyan helyzeteknek, amelyeknél a cselekedet súlyát enyhítô tényezôket alkalmaznak az áldozat áldozattá válásban való felelôsségének hangsúlyozására. A második alfejezet arra törekszik, hogy kiigazítsa azt az uralkodó felfogást, amely kizárólag a nôk problémájára koncentrál a nemi szerepekkel kapcsolatos tevékenységekben. Hangsúlyozza, hogy a dominanciára törekvô és elnyomó jellegû maszkulinitás ellen fel kell lépni és nem csupán a fiatal férfiak és az erôszak közötti természetes viszony miatt, hanem a

12 férfieszménynek a bonyolult társadalmakban a fiúk szocializációjára gyakorolt összetett hatása miatt is. Az utolsó alfejezet a fiatalok ellen a nemi identitásuk alapján irányuló erôszak fennálló problémáit vizsgálja és azt állapítja meg, hogy a legtöbb társadalomban változatlanul összehangolt és koncentrált munka szükséges mind az egyének, mind az intézmények részérôl annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemû fiatalok biztonságát és sértetlenségét. Az embercsempészet különösen a gyermekek és fiatal nôk szexuális és munka-alapú kizsákmányolása olyan sürgetô és sokoldalú probléma, amellyel ezen ajánlásokban csak korlátozottan foglalkozunk. Miközben az e programot megelôzô tevékenységekben már foglalkoztak 2 vele, ez egy olyan terület, amely jelenleg a legtöbb ifjúsági kezdeményezés figyelmének középpontján és lehetôségein kívül esik. Ezt csak erôsíti az az állandó felismerés, hogy miközben az embercsempészet a nemi kizsákmányolás nyilvánvaló formáit hordozza fiatal férfiakat és nôket ejtenek csapdába a szexuális kizsákmányolás és különbözô kényszermunkák céljából -, számos egyéb forma is összefügg ezzel, az illegális bevándorlási útvonalak problémáitól kezdve a kizsákmányolás egyéb formáiig és természetéig. Ugyanakkor egyre több kezdeményezés figyelhetô meg a civil szervezetek részérôl az áldozatok támogatása és védelme, valamint nem-kormányzati és nemzetközi szervezetek részérôl munkafogalmak kifejlesztése, az összehasonlító kutatások elôsegítése, valamint a jogi eszközök fejlesztése és az értük való lobbizás érdekében. A kiadvány harmadik fejezete a fiatalok ellen elkövetett olyan erôszakos és gyûlöletbôl elkövetett cselekményekkel összefüggô problémákra tekint, amelyeket a faji, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásuk miatt követnek el, és amelyekkel kapcsolatban a homofób erôszakhoz hasonlóan -, az ajánlások kiemelik, hogy az ilyen erôszak-típusokkal való fellépéshez szorosan hozzátartozik az áldozatokkal foglalkozó intézmények és szolgálatok alapos vizsgálata is. Az iskolai erôszakról szóló negyedik fejezet az iskolát úgy tekinti, mint olyan teret, amelyben gyakran azonosíthatóan különbözô társadalmi feszültségek és erôszak jelennek meg, és ez 2 Az Egyesült Nemzetek Kábítószer és Bûnözés Elleni Irodája weblapja információt közöl az ENSZ Embercsempészet Elleni Globális Programjáról. Az Európa Tanács embercsempészet elleni Akciója, beleértve az eddig egy megfelelô egyezmény irányába tett lépéseket is megtekinthetô a következô címen: Számos elkötelezett civil szervezet és szervezeti hálózat létezik amelyek az embercsempészet megelôzésével, az áldozatok támogatásával és a figyelemfelkeltéssel foglalkozik. A Emberi Jogok minnesotai Szószólói a Nôk Emberi Jogai Programjának "Állítsd meg a Nôk Elleni Erôszakot" címû weblapja hasznos útmutatót jelent: Az Angel Coalition Oroszország és a Független Államok Közössége Embercsempészet Ellenes Koalíciója megtekinthetô ezen a címen: Les travaux de l'angel coalition la coalition de la Russie et de la Communauté des Etats indépendants pour la lutte contre la traite peuvent être consultés à l'adresse 11

13 hangsúlyozza a megelôzés és a figyelem felkeltése terén tevékenykedôk széleskörû társadalmi összefogásának szükségességét. A városi erôszakról és a fiatalokról szóló ötödik fejezet azzal érvel, hogy ellensúlyozni és változtatni kell azokon a fenntarthatatlan és átpolitizált próbálkozásokon, amelyek arra irányulnak, hogy a "fiatalokat eltüntessük az utcákról" és ehelyett olyan ifjúság-központú programokat kell megvalósítani, amelyek a fiatalok cselekvôképességére és a velük való partnerségre, a szolgáltatások decentralizációjára, összetett kormányzati támogatásra és a folyamatba épített értékelésre épülnek. A megelôzés csak akkor lehet sikeres, ha az ifjúság részvétele a kezdeményezés minden elemében meghatározó Valójában az itt bemutatott ajánlások azon a meggyôzôdésen alapulnak, hogy a megelôzô munkában a fenntarthatóság kizárólag úgy érhetô el, ha a fiatalok részvétele minden kezdeményezésben központi szerepet kap, beleértve az értékelést is. A bevezetô végén érdemes néhány megjegyzést tennünk az ilyen munkák értékelésének központi szerepérôl. Az értékelés magába foglalja egy projekt céljainak és szándékainak a folyamatos átvilágítását, az ezen célok elérése felé tett lépések minôségét és tulajdonságait igazoló mutatók kifejlesztését, valamint az adatok és visszajelzések beépítését mind a folyamatban lévô, mind a kiegészítô és következô projektekbe. Minden projekt lehetséges eredményét nagyban befolyásolja az alapos értékelési stratégia alkalmazása; a jól megtervezett, folyamatos értékelés információt nyújt a program tervezôinek, és a támogatóknak és igazolja a sikert, olyan bizonyítékokkal szolgál, amelyek hozzájárulhatnak a programok fejlesztéséhez és a késôbbi tervezéshez, és így tovább. Ugyanakkor az értékelés hatalmat is jelent és a projekt-értékelés politikai természetét is fel kell ismerni, ha biztosítani kívánjuk a projektben résztvevô fiatalok és közösségek bevonóását. A legmagasabb szinten az értékelési stratégiák különösen azok, amelyek a fenntarthatóságot tartják szem elôtt a fiatalokat ösztönzô lehetôségekké válhatnak, amennyiben biztosítják a beleszólásukat, a részvételük kiteljesítését, és lehetôséget adnak számukra arra, hogy tudassák, miként hat a projekt az életükre és a társadalmi környezetükre. Ellenkezô esetben az értékelési folyamatok összegyûjthetik és felerôsíthetik a megosztottságot a projektek létrehozói és megvalósítói, és azok között, akiktôl részvételt várnak el a projektben. A fiatalok részvétele az értékelésben nem azt jelenti, hogy a fiatalokat a finanszírozók vagy külsô értékelôk által kigondolt szempontok alapján történô zárt projekt-értékelésbe vonjuk be; ez egy elkötelezôdési folyamat, amelyen keresztül a fiatalokat a projekt tervezésétôl a végsô értékelési szakaszig vonjuk be. Az értékelés alapvetô jelentôségû kérdés egy ifjúsági projektben történô demokratikus részvétel szempontjából; a résztevôk az életüket érintô döntésekbe való aktív bevonásának erôsítésével önmaguktól hozzájárulnak maguknak a projekteknek az életképességéhez és fenntarthatóságához A 2. sz. Melléklet számos referencia-dokumentumot tartalmaz a projekt-értékeléshez és az ahhoz kapcsolódó kutatási stratégiákhoz tartozóan.

14 2. Nemi hovatartozás miatti erôszak A nemi hovatartozás miatti erôszak továbbra is az emberi jogokkal kapcsolatos egyik alapvetô európai kihívás napjainkban. A legfontosabb felismerés az, hogy a nemi hovatartozás miatti erôszaknak számos formája van, azokat különbözôképpen érzékelik és értékelik különbözô társadalmakban, és az áldozatok, az elkövetôk, és a változtatás kezdeményezôi között mind férfiakat, mind nôket egyaránt találunk. Mindazonáltal ami a nemi hovatartozás miatti erôszak különbözô megnyilvánulásaiban közös, az valamiféle nemi alapokon álló ideológia, amely az erôszaknak keretet ad, tolerálja és megkísérli megindokolni vagy lekicsinyellni azt. Ez a fejezet a nôk ellen a családi környezetben és tágabb társadalmi-gazdasági igazságtalanságok következtében elkövetett erôszakot vizsgálja, továbbá elemzi a nôk ellen nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszakot a domináns férfiközpontúság nôkre és férfiakra gyakorolt hatása tekintetében. Ennek a felfogásnak és viselkedésnek a figyelembe vétele nem csak, mint a nôk elleni erôszakkal szembeni fellépés alapvetô kérdéseként merül fel, hanem a férfiak különbözô környezetekben megfigyelhetô erôszakossá válása eszközeként is, továbbá az önfejlesztésre vonatkozó további munka alapvetô tényezôjeként is. A homofób erôszakkal amely a megkülönböztetéssel kapcsolatos társadalmi folyamatok és a nemi hovatartozás miatti erôszakban rejlô gyengítô folyamatokból ered szintén ebben a fejezetben foglalkozunk. Összességében elmondható, hogy a fejezet érvelése szerint a nemi hovatartozás miatti erôszakkal a férfiaknak és nôknek együttesen kell szembeszállniuk a megelôzés és az oktatás / képzés olyan formáinak a segítségével, amelyek figyelembe veszik a nemeket és mindig felelôsen viszonyulnak a mindenkori áldozatok szükségleteihez. Bárki lehet áldozata a nemi hovatartozás miatti erôszaknak és társadalmainkban továbbra is megtalálható az az elfogadhatatlan helyzet, hogy a nôk jogait az erôszak különösen sérti. Annak ellenére, hogy a nemi hovatartozás miatti erôszak egy nagyon fontos emberi jogi probléma, ez ezidáig csekély figyelmet kapott az európai ifjúsági munkában. Ezzel összefüggésben, miközben egész Európában sok fiatal komolyan elkötelezte magát az emberi jogok védelmében és a képzések tekintetében, egészen világosan érzékelhetô törekvés volt arra, hogy a nemi különbségek tudatosítását és az erôszak-megelôzést a nôszervezetekre bízzák. Tulajdonképpen a nemi nevelést gyakran a nôi ügyek szinonimájának tekintik, amely felfogás egyaránt tartósítja férfidominancia érzékelhetetlenségét és gyengíti a nôk által elszenvedett diszkriminációkra fordítandó közös figyelmet. Az ifjúsági szervezetek és az illetékes hatóságok közötti értelmes párbeszéd sok esetben szintén elhanyagolható. A figyelem eme hiányát csak bonyolítja a nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszak összetett jellege. Ez nem csak a büntetô törvények rendelkezéseinek áthágását foglalja magába, hanem az emberek tisztességének, biztonságának és méltóságának közvetlen és közvetett "Közvetíteni tudjuk azt az üzenetet, hogy, mi is szenvedtünk és ezzel egyidejýleg mi vagyunk az élô példa arra, hogy a dolgok változhatnak" Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 98. o. "A nemi hovatartozás miatti erôszak elleni küzdelem és a nemi egyenlôség terjesztése a társadalom minden szintjének képzését és aktív részvételét teszi szükségessé, elsôsorban a fiatal nôkét és férfiakét, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozókét a kezdetektôl." Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 46. o. 13

15 megsértését is olyan társadalmi-kulturális környezetekben, ahol a jogokkal kapcsolatos felfogások és lehetôségek nagyon különbözôek lehetnek. A fiatal nôket különösen érintô nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszak a közvetlen fizikai és szexuális támadásoktól kezdve a társadalmi-gazdasági kirekesztésig terjedhet. Alapjában véve az erôszak ezen válfaja elegyíti a nôk tapasztalható alsóbbrendû és rosszabb társadalmi státuszát és hozzájárul a dominancia mintáinak és kapcsolódásainak a fennmaradásához. "A szegénység következtében a nôk engednek az erôszaknak." Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 67. o. "Amikor felajánlják a magas kereset, a külföldi utazások és a hazatérés költségei megtérítésének lehetôségét, a fiatal nôk nem feltétlenül tudják, hogy talán a prostitúció, az erôszak, a szexuális kizsákmányolás és tulajdonképpen a rabszolgaélet felé tartanak." Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 108. o. 14 A nemi hovatartozás miatti erôszak megnyilvánulási formáinak elemzésekor mindig figyelembe kell venni a társadalmi peremre szorultságot és gazdasági igazságtalanságokat tartalmazó környezetet. Ezen ügyek köre összetett, bár világos, hogy a nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszak számos áldozatának helyzetét rontják azok a körülmények, amelyek nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a menekülést és a függetlenséget. Sokan fejezik ki a félelmüket attól, hogy a piacirányította globalizáció és a vele járó egyenlôtlenségek még inkább kiteszik a nôket és férfiakat a nemi hovatartozás miatti erôszaknak. A nôk esetében ez az anyagi függôség különbözô formáitól a gyermekek ellátásának nehézségéig és a kihasználásig terjed, ideértve a szexuális kizsákmányolást is. Ennek eklatáns példája a fiatal nôk csempészetének növekedése Európában kényszer-prostitúció, szexuális és munkával összefüggô kizsákmányolás céljából 4. Az embercsempészet, a mai idôk rabszolgasága, elsôsorban Kelet- és Dél-kelet Európából, Afrikából és Dél-kelet Ázsiából a nyugat-európai városokba irányul, bár valószínû, hogy a világ minden országát érinti valamilyen szinten. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése meghatározása szerint a nôk embercsempészetének és kényszerprostitúciójának számít minden olyantörvényes vagy törvénytelen utaztatásuk és/vagy velük történô kereskedelem, amely eredeti beleegyezésükkel vagy a nélkül, nyereség céljából, késôbbi kényszerprostitúció, kényszer-házasság céljából vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáiért történik. A nôk visszatartásának eszközei közé tartozhat a fizikai, szexuális és/vagy pszichológiai kényszer alkalmazása, és ide értjük a megfélemlítést, a nemi erôszakot, hatalommal való visszaélést, vagy a függôségi helyzet kihasználását. A nôk az elvándorlás lehetôségét választhatják a szegénység, a munkavállalási lehetôségek 4 Ahogy azt a bevezetôben megállapítottuk, az embercsempészet kiterjed a nôkre, gyermekekre és férfiakra egyaránt, és a kizsákmányolás gyakran egyszerre megfigyelhetô formáira. E fejezet nézôpontja a Stop Violence Against Women [Állítsd meg a Nôk Elleni Erôszakot] hálózat elemzését követi, amely kijelenti: "Mind férfiak, mind nôk lehetnek embercsempészet áldozatai, ám a világon mindenhol elsôsorban a nôk és a lányok az áldozatok, akiknek többségét szexuális kizsákmányolás céljából csempészik. A csempészek elsôsorban a nôket célozzák meg, mert aránytalanul ôket sújtja a szegénység és a diszkrimináció, amely tényezôk akadályozzák a munkához, tanulási lehetôségekhez és egyéb forrásokhoz való hozzáférésüket".

16 hiánya, a célállomáson nem létezô munkahelyek és szerzôdések ígérete, valamint a kiinduló országban megfigyelhetô, az embercsempészetet övezô közfigyelem-hiányának és a tudatlanság következményeként. Az emberi jogok közé tartozik a hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz és az az állam felelôssége, hogy az tiszteletben tartsa, megvédje és teljesítse kötelezettségeit. Az ezzel foglalkozók közül sokan abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy bár sok területen csodálatra méltó határozatok léteznek, lehetséges, hogy csak részben hajtják végre ôket vagy a hatásuk korlátozott. Hasonlóan széles körben osztják azt a véleményt, miszerint túl sok felelôsség hárul a civil szervezetekre a nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszak áldozatainak támogatása terén, valamint, hogy a civil társadalom munkáját gyakran tekintik a köz hosszantartó és kielégítô elkötelezettsége pótlásának. Az áldozatok és túlélôk a megfelelô támogató szolgálatokhoz való hozzáférési lehetôségei nem kielégítôek és ez mint ezen problémák súlyossága minimalizálásának is tekinthetô, mint amely hozzájárul ahhoz a társadalmi láthatatlansághoz és figyelemhiányhoz, amely gyakran övezi a nemi hovatartozás miatti erôszakot. A nemi hovatartozás miatti erôszakban egyszerre jelentkezô személyes, jogi és társadalmi-gazdasági tényezôk széles skálája megköveteli, hogy a résztvevôk a többszörös diszkrimináció fogalmára koncentráljanak. Különösen a kisebbségi vagy bevándorló háttérrel rendelkezô nôk azok, akik számos esetben, a jelenlegi Európai közhangulatban ki vannak téve az erôszak fokozott kockázatának, beleértve a rasszizmust és a diszkrimináció számos más válfaját. Általában véve a nemi alapú erôszakot fenntarthatják és súlyosbíthatják a társadalmi-gazdasági környezetben, a geo-politikai realitásban és a politikai helyzetben rejlô tényezôk. A nemi alapú erôszakban egyidejûleg megfigyelhetô problémákból eredôen a nemzetközi szervezeteknek, az országos és helyi hatóságoknak és az ifjúsági szervezeteknek fel kellene ismerniük, hogy: > A nemi alapú erôszak elleni küzdelemhez és a nemi egyenlôség elôsegítéséhez szükséges a társadalom minden rétegének bevonása. Hangsúlyozni kell, hogy szükséges a férfiak aktív bevonása a nôk ellen irányuló erôszak elleni fellépésbe és képzésbe, valamint hogy a nemi szerepekkel összefüggô pedagógiai tevékenységek körébe beletartozik a férfidominanciára és a férfiak gondjaira irányított figyelem is. > Az emberi jogi képzéseknek központi kérdésként kell foglalkoznia a nemi egyenlôségre neveléssel. Ennek érdekében tehát a nemek kérdését teljes mértékben be kell építeni minden tananyagba vagy oktatási programba, amely az állampolgári szerepekre való felkészítéssel vagy az emberi jogokkal foglalkozik. Az emberi jogok magukba foglalják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és felelôsséget rónak az államra annak érdekében, hogy azt tiszteletben tartsa, megvédje és teljesítse kötelezettségeit. 15

17 > A figyelem felkeltését és az oktatást specifikus témákra irányuló és többszintû megelôzô tevékenységgel, valamint az áldozatok és túlélôk által elérhetô hatásos támogatással kell kiegészíteni. > A fiatal nôk elleni erôszak kezelésére fordított figyelem magában foglalja a kisebbségi helyzetük vagy társadalmi-gazdasági marginalizálódásuk okán elszenvedett többszörös diszkriminációt is. Az Európa Tanácsot arra szólították fel, hogy: > Az európai ifjúságpolitikai tennivalók között kiemelt figyelmet szenteljen a nemi egyenlôségnek. Elkerülhetetlen, hogy az országos szervek: > Kezeljék a nemi hovatartozás miatti erôszakot bûncselekményként és alkalmazzák a hatályos törvényeket országos szinten. > Dolgozzanak ki rehabilitációs politikákat és támogató igazságszolgáltatást a nemi hovatartozás miatti emberi jogi jogsértések áldozatai számára. > Dolgozzanak ki és alkalmazzanak megfelelô intézkedéseket a nôk csempészete ellen, ideértve az oktatási/képzési kampányokat is. Szükséges továbbá, hogy a kormányzati tisztviselôket és intézményeiket felkészítsék és tudatosítsák bennük az áldozatok védelmének és az embercsempészek üldözésének szükségességét. > Adjanak elsôbbséget a nemek közötti egyenlôségre vonatkozó oktatási tevékenységeknek mind az iskolai, mind a nemformális képzésekben. > Vizsgálják meg, hogy vajon az államilag támogatott ifjúsági programok egyformán érintik-e a fiúkat és a lányokat. Fontos, hogy a települési önkormányzatok: > Segítsék elô a fiatalok részvételét az erôszak-ellenes tevekénységekben programok és támogatások segítségével, különös tekintettel azon programokra, amelyeknek az a célja, hogy tudatosítsák a nôk és gyermekek jogait és a jogorvoslati lehetôségeiket. > A kezdeményezések esetében alkalmazzanak olyan részvételt elôsegítô értékelési módszereket, amelyek bevonják a fiatalokat, elsôsorban azokat, akikre a megelôzéssel kapcsolatos projektek vonatkoznak. Ajánlott, hogy az ifjúsági szervezetek: 16 > Gondoskodjanak arról, hogy a nemek esélyegyenlôségével kapcsolatos kérdések prioritássá váljanak munkájuk minden szintjén.

18 > Hozzanak létre hálózatokat és együttmûködést a szervezetek és azon emberi jogi kezdeményezések között, amelyek a nemek esélyegyenlôségével foglalkoznak. > Támogassák azokat a kampányokat, amelyek célja a fiatal nôket érintô embercsempészet elleni fellépés, és amelyek kiemelten kezelik a fiatal nôk célcsoportját mind a nemzeti és nemzetközi jog alapján biztosított jogaik, mind a származási országban és a lehetséges migrációs célországokban található segítô és támogató szolgálatok tekintetében. > Törekedjenek a nemek szerinti arányos részvétel biztosítására a szervezetükben, a tevékenységeikben és programjaikban. > Segítsék elô és támogassák azt hogy ifjúságsegítôk képzései programjaiba beépüljön a konfliktus-kezelés, a nemek közötti esélyegyenlôséggel kapcsolatos ismeretek. > Alakítsanak ki olyan tevékenységeket és megközelítéseket, amelyek bátorítják a fiúk és fiatal felnôtt férfiak erôszakmentes nemi szerepeinek alternatíváit. > Tanítsák meg a fiatalokat a megfelelô értékelési és érzékelési módszerekre, amelyek lehetôvé teszik a számukra azt, hogy teljes mértékben részt vegyenek a rájuk vonatkozó programok értékelésében. 17

19 2.1. CSALÁDON BELÜLI ERÔSZAK "A nôk emberi jogainak megsértése nem olyan kérdés, ami a háborúban történik. Olyasvalami, ami az ön otthonában történik." Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 93. o. "A nôk elleni erôszakról nem beszélhetünk a politikától függetlenül, nemzeti vagy nemzetközi szinten. A család társadalmi egység. Ahol családon belül erôszak létezik, az az államon belüli erôszak visszatükrözôdése; ahol erôszak létezik az államon belül, az az egész világban létezô erôszak tükrözôdése." Fiatal Nôk Elleni Erôszak Európában szemináriumi jelentés, 38. o. 18 A családon belüli erôszak fizikai, szexuális és pszichológiai összetettsége sok nô számára változatlanul komoly problémát jelent Európában és e probléma szerteágazó jellege aláássa a nemek közötti esélyegyenlôség megfelelô érzékelését. Valójában ez egy olyan probléma, amelyet mind a magánélethez való jog, mind a különbözô, a magánprobléma vagy közügyek keletkezésérôl vallott társadalmi felfogások tovább bonyolítanak. Számos rendelkezésre álló tanulmány sugallja azt, hogy a családon belüli erôszak súlyossága és komoly, gyakran halálos következményei ellenére a családon belüli bûncselekmények csekély mértékben kerülnek napvilágra a szégyen, a félelem, az elszigeteltség és az anyagi függôség keveredése folytán. A családon belüli erôszakot ugyanakkor az egy háztartáson belül élô összes családtag ügyeként kell felfogni. Nagyon valószínû, hogy a családi erôszak légkörében felnövô gyermekek azonnali és hosszú távú egészségi és pszichológiai következmények valamely hatásától fognak szenvedni akkor is, ha nem ôket bántalmazták fizikailag. A családon belüli erôszakhoz hasonlóan a nemi erôszak és a szexuális bántalmazás beleértve az "alkalmi találkozáskor" és a partnerkapcsolatban elkövetett nemi erôszakot olyan súlyos erôszakformák, amelyek következményeit gyakran súlyosbíthatja az, ahogyan az áldozatokat megítélik és kezelik. A patriarchális felfogások változatlanul fennálló hatása maga után vonja, hogy a nôket még tovább gyötrik a bûnügyi nyomozás vagy esetük elbírálása során. Bár a nôknek joga van az erôszak elleni védelemhez, illetve a jog megsértésekor jogorvoslathoz, mégis alávethetik ôket azon vizsgálatnak, hogy viselkedésük, magatartásuk vagy egyéb tényezôk miként "járulhattak hozzá" az ellenük elkövetett bûnökhöz. A figyelem felkeltése és a nemi hovatartozás miatti erôszakkal kapcsolatos emberi jogi képzés magába foglalja azt a fontos feladatot, hogy megértessük, a nôk nem hibásak és nem vádolhatók azon bûnökkel, amelyeket ellenük elkövettek. Ez különösen olyan helyzetekben fontos, ahol a nôk elleni erôszak a kulturális összetevôk és hovatartozás politikai jellegû megítélését is tartalmazza. Több, elsôsorban nyugat-európai országban egyre nagyobb figyelmet kapnak a nôk ellen elkövetett "becsületbeli gyilkosságok" és a becsülettel összefüggô cselekmények. A "becsület" ezen megfogalmazása igen vitatható; vitatott, hogy vajon értelmezhetô-e úgy, mint ami a bûnnek a nemi hovatartozással összefüggô gyökereit kísérli meg közvetíteni amely a szociológiai megközelítés szempontjából a "hagyományra" redukálja a hatalommal, a nemi hovatartozással, a migrációval vagy a többségi/kisebbségi viszonyokkal összefüggô kérdéseket. Miközben számos kutatást végeznek jelenleg Európában, és a formális és nemformális képzések újabb megközelítéseket eredményeznek, nagyon sok munkát kell még elvégezni e témakörökkel vonatkozásában 5. 5 Az Egyesült Nemzetek Népességi Alapja (UNFPA) weboldala ismertet egy, a nôk bántalmazásával kapcsolatos munkát:

20 A nemi hovatartozás miatti erôszakban összetett módon megjelenô problémákból következôen a nemzetközi szervezeteknek, az országos és helyi hatóságoknak és az ifjúsági szervezeteknek fel kellene ismerniük, hogy: > A nôk jogai emberi jogok és ezen jogok megsértése erôszakhoz vezet. > A nôk jogainak megsértése gyakran valójában a gyermekek jogainak megsértésével jár együtt. > A családon belüli erôszak minden társadalmi környezetben probléma. Ezt közügynek kellene tekinteni és bûnként kellene kezelni. Az Európa Tanácsot arra szólították fel, hogy: > Folyamatosan kísérje figyelemmel és értékelje a jogi szabályozást és a családon belüli erôszakkal és a nemi hovatartozás miatti erôszakkal összefüggô törvények alkalmazását. Elkerülhetetlen, hogy az országos szervek: > Kezeljék bûncselekményként a nemi hovatartozás miatt elkövetett, valamint a családon belüli erôszakot és országos szinten alkalmazzák a meglévô jogszabályokat. > Dolgozzanak ki olyan cselekvési terveket fogalmazó kereteket, amelyek a releváns civil szervezetekkel folytatott folyamatos konzultációra építenek és tovább fejlesztik a többszereplôs megközelítéseket, amelyek résztvevôi a kormányzat és a kormányzati szervek, az országos és a helyi civil szervezetek. > Kezdeményezzenek és támogassanak olyan országos a családon belüli és a nemi hovatartozás miatt elkövetett erôszakkal kapcsolatos cselekvési programokat, amelyek tartalmazzák azokat a szakmai normákat, amelyeket a szemtanúként vagy sértettként érintett gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni szükséges, olyan etikai és eljárási szabályokat, amelyek célja a bántalmazott gyermek védelme, illetve az államilag finanszírozott, független segítô szolgálatok támogatása. > Biztosítsanak ingyenes jogi segítséget az erôszakot elszenvedett nôknek és támogassanak olyan menedéket és egyéb szolgáltatásokat nyújtó programokat, amelyeket a nôszervezetek mûködtetnek. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy az iratokkal és dokumentumokkal nem rendelkezô nôk is teljes titoktartás mellett vehessék igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Fontos, hogy a települési önkormányzatok: > Biztosítsák azt, hogy a szolgáltatásokat mûködtetôk a családon belüli erôszak teljeskörû értelmezésével dolgozzanak annak érdekében, hogy támogatást és menedéket nyújtsanak minden lehetséges áldozatnak, beleértve a háztartásbelieket is. 19