Lokális, közösségi foglalkoztatás jellemzői és gyakorlata a Dunántúl déli részén. Kutatási zárótanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lokális, közösségi foglalkoztatás jellemzői és gyakorlata a Dunántúl déli részén. Kutatási zárótanulmány"

Átírás

1 Lokális, közösségi foglalkoztatás jellemzői és gyakorlata a Kutatási zárótanulmány Pécsi Tudományegyetem Pécs, Készült a Közösen a jövő munkahelyeiért Alapítvány támogatásával

2 Kutatásvezető: Szellő János Kutatók: Dr. Barakonyi Eszter Cseh Judit Lendvai Tamás Muity György Kutatóhelyi lektor: Dr. Nemeskéri Zsolt A zárótanulmányt szerkesztette: Szellő János 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló 4 2. A kutatás hipotézisei, módszertana, irodalomkutatás A kutatás hipotézisei A kutatás módszertana Fogalmi megközelítés A vizsgált terület demográfiai jellemzői A kutatás területi lehatárolása A népesség alakulása között A gazdaságilag aktív népesség változásai, korcsoportos megoszlása A vizsgált terület gazdasági, foglalkoztatási helyzete, fejlesztési elképzelések Baranya, Somogy és Tolna megyék gazdasági és munkaerő-piaci jellemzői Foglalkoztatási, fejlesztési stratégiák a vizsgált kistérségekben A helyi, közösségi foglalkoztatás helyzete a térségben Az önkormányzatok kérdőíves megkeresése, a tapasztalatok összegezése Az interjúk tapasztalatainak összegezése Helyi, közösségi foglalkoztatási kezdeményezések bemutatása, helyzete Fejlesztési források alakulása 2011-ig a vizsgált kistérségekben Helyi, közösségi foglalkoztatási modellek A helyi, közösségi foglalkoztatás lehetőségeinek szintetizálása Szükségletek, lehetőségek a szociális gazdaság fejlesztésében Szociális szövetkezet, faluvállalat 107 Irodalomjegyzék Mellékletek Kereszttáblák 3

4 1. Vezetői összefoglaló Bevezetés A helyi foglalkoztatás-fejlesztés a helyi gazdaság és munkaerőpiac fellendítését célzó intézkedéseket foglalja magában. A lokális foglalkoztatás a munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelent, amelyek egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak. Úgy kíván munkavégzési lehetőséget biztosítani a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak, hogy támogatást nyújt a felkészüléshez. Hatóköre nem korlátozódik a non-profit szektorra, hanem átfogja a jövedelemtermelő szektor egy részét is, azt, amelyik a közösség érdekében tevékenykedik. Aktivizálja a rejtett szükségleteket, és megpróbálja a helyi gazdaságban összeegyeztetni a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását a nagyobb szolidaritással. Ugyanakkor a helyi gazdaságfejlesztés nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi piac élénkítését, a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztés módszertana alapján. A helyi gazdaságfejlesztés ezért alkalmas eszköz olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ez természetesen nem jelent szűkítést, azaz a helyi gazdaságfejlesztés egyaránt alkalmazható szegényebb és gazdagabb régiókban, kistelepüléseken és nagyvárosokban, perifériákon és agglomerációkban. Magyarországon a helyi, döntően nem piaci foglalkoztatás alapjait az US DOL LED Gyors Reagálás Program keretében a munkaügyi központok rakták le 1996 és 2000 között. A program ideje alatt a 27 projekt indítására került sor 400 önkormányzat és több mint 200 civil szervezet bevonásával. 1 E programsorozat főbb megállapításai az alábbiak voltak: A helyi közösségeknek a rendelkezésre álló saját erőforrásaikra támaszkodva együtt kell működniük, és fel kell mérniük a helyi viszonyokat, meg kell állapítaniuk, melyek az erős és gyenge oldalak és milyen lehetőségekre illetve adottságokra lehet támaszkodni. Az így elrendezett információkból kiindulva a helyi szereplők stratégiát dolgoznak ki, mely részeként a térség helyzetét javító projekteket valósítanak meg. 1 A helyi foglalkoztatás-fejlesztés (local employment development, LED) a helyi gazdaság és munkaerőpiac fellendítését célzó intézkedéseket foglalja magában. A helyi foglalkoztatás-fejlesztés során az állami és magánszektor szereplői jellemzően több érdekelt részvételén alapuló partnerkapcsolatok keretében közösen vesznek részt a helyi szinten kigondolt és megvalósított kezdeményezések kidolgozásában. A partnerek között lehetnek például különböző szintű (regionális, megyei vagy önkormányzati) hatóságok, ügynökségek (állami munkaügyi szolgálatok és helyi fejlesztési ügynökségek), helyi munkaadók, kereskedelmi kamarák, szociális partnerek, nonprofit szervezetek és nem kormányzati szervezetek is. 4

5 A projektek nem hatalmas, korszakalkotó, az egyik pillanatról a másikra megvalósuló ötletek, hanem kis lépéseket tartalmazó változások, melyek gyakran azt eredményezik, hogy a településeken pozitívabbá válik a megítélése, megújul a közösségi szellem, a közösségi lendület tovább folytatódik, és újabb, a közösség által szükségesnek tartott feladatokat végeznek el. Idővel ezek az eredmények beérnek, és a külső befektetők szemében vonzóbbá válik az adott kistérség/település. A helyi vállalkozói környezet javításával az előremutató kezdeményezések nem csak az új, hanem a meglévő vállalkozásoknak is kedvezőbb lehetőségeket teremtenek. 2 A fenti modell és módszer alapján alakultak ki azok a közösségi kezdeményezések, amelyek közül többen ma is működnek. A kistelepülési tartós munkanélküliség problémájának javítására indította el az akkor még regionális munkaügyi központ 2009 márciusában a Sorsfordító - Sorsformáló elnevezésű komplex munkaerő-piaci programot. A program kezdetben csak Tolna megye hat településén működött, később azonban Somogy és Baranya megyére is kiterjedt, közel 30 települést érintve. A résztvevő 200-nál több korábbi tartós munkanélküli a program sorsfordító törekvései jegyében főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben kapott munkát, azt megelőzően pedig oktatást. Munkahelyüket önkormányzatok, szövetkezetek és magángazdálkodók biztosítják. E programot esettanulmány szintjén, alapos kutatással feltárta az MTA Közgazdaságtudományi Intézete, 3 amely így jelen kutatásunk egyik szekunder alapjának számít. A közelmúltban lezajlott válság hatásai nem csak a meghatározó termelői szektorokban jelentkeztek, hanem a vidék Magyarország, így a Dunántúl nagy részét is érintették. E válság is felerősített olyan igényeket, amelyek a helyi, kevésbé piacfüggő foglalkoztatás fejlesztését szolgálhatják. A Dunántúl társadalmi, gazdasági helyzetét vizsgálva egy sajátos kettősség tapasztalható. Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl területei, gazdasági viszonyai lényegesen fejlettebbek, mint a Dél-dunántúli régióé. A három régióban élő populáció száma meghaladja a 3 millió főt. A települések száma 1721, jellemző az aprófalvas szerkezet. 4 A foglalkoztatási viszonyok alapján a Dél-Dunántúlon magas a munkanélküliség, aránya százalék között mozog, meghaladva a évi 12,8%-os országos átlagot, míg a másik két régióban ez az arány a válság utóhatásainak ellenére is lényegesen alacsonyabb (8-10%). 5 A lokális foglalkoztatás alapja a partnerség, az Európai Unió prioritásként kezeli a minőséget, jövőképének egyik kulcsfontosságú eleme a Nyerjünk együtt kultúra kialakítása, fejlesztése. A partnerkapcsolatok, a team-építés és az együttműködés új formái nyerő módszerként jelentkeznek. Ennek valóra váltása érdekében, a lokális foglalkoztatás elősegítése során 2 Maria T. Heidkamp Rátvai Miklós (1998): Együttműködés és helyi kezdeményezés a kistérségi gazdaságfejlesztésben. Joint initiatives of the USAID, USDOL and the Hungarian Ministry of Social and Family Affairs, Budapest 3 A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata, esettanulmányok (szerk.: Németh Nándor, 2011.) MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest 4 Forrás: KSH 5 Forrás: AFSZ 5

6 gyakran sokféle partnerrel kell kapcsolatot teremteni, akik a saját különféle erőforrásaikkal és képességeikkel együtt dolgozó győztesekként működnek közre. Az ilyen partnerkapcsolatok kifejezett és szerződéses alapja a bizalom lehet, amelyet a legmagasabb szintű tájékoztatás és információcsere támaszt alá. E rövid helyzetkép alapján elmondható, hogy a helyi nem vagy csak részben piaci viszonyok közötti foglalkoztatás több modellje kialakításra került, nem egy esetben állami támogatással. Ugyanakkor a lokális, nem piaci szerveződések egyik lényeges eleme az önerő és önszerveződés lenne. Kutatásunk e fontos kérdéskört helyezi középpontjába, kapcsolva az emberi tényezőkhöz, attitűdökhöz. A kutatás céljai alapján azokra a problémáknak a megoldására, javaslatok kidolgozására koncentráltunk, amelyek a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez kapcsolódnak és erősíthetik a részbeni önfenntartó fejlődés feltételeinek megteremtését. 6 E mellett megvizsgáltuk a már megkutatott és a gyakorlatban már működött rendszerek, modellek jelenlegi helyzetét, fejlődésük alakulását, esetleges megszűnésük okait. A kutatás keretében 9 hátrányos helyzetű (H) és 9 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség településeinek lokális, közösségi foglalkoztatási viszonyait elemeztük a tőkehozzáférés, a helyi gazdasági körülmények, a vállalkozói környezet, az infrastruktúra, az emberi erőforrás és az élet minősége tükrében. A területi lehatároláskor a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisát vettük alapul, amely megegyezik a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben foglaltakkal. E kistérségek: Baranya megyében: Komlói (H), Mohácsi (H), Pécsváradi (H), Sásdi (LHH), Sellyei (LHH), Siklósi (H), Szentlőrinci (H), Szigetvári (LHH) kistérségek. Somogy megyében: Barcsi (LHH), Csurgói (LHH), Kadarkúti (LHH), Kaposvári (H), Lengyeltóti (LHH), Marcali (H), Nagyatádi (H), Tabi (LHH) kistérségek. 7 Tolna megyében: Dombóvári (H), Tamási (LHH) kistérségek. 8 E kistérségek közös nevezője az alacsony foglalkoztatási szint, a magas munkanélküliség, a gazdasági beszűkülés. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kistérségek, amelyek közvetlenül, országunk déli határa mellett helyezkednek el. 9 A kutatás során a meghatározó dokumentumelemzésen kívül 300 önkormányzat kérdőíves megszólítására került sor. A visszaérkezés aránya 74,6 százalékos volt 224 önkormányzattól kaptunk választ. E mellett lefolytatunk 30 interjút, zömében foglalkoztatási, szociális, térségfejlesztési szakemberekkel, civil szervezetek képviselőivel. 6 A részbeniség az objektív világ, a társadalmi, környezeti meghatározottságból adódik. 7 A Tabi kistérség 2008-ban került az LHH kistérségek közé 8 A régió 25 kistérségéből 8 tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. 9 A 311-es kormányrendelet 2001-ben módosításra került a 116/2011. (VII.7.) kormányrendelettel, azonban e módosítást a kutatásban érintett kistérségek tekintetében nem változtatta. 6

7 Főbb megállapítások, következtetések A vizsgált területen a települési önkormányzatok közel kétharmada küszködik az infrastruktúra fejletlensége, a magas munkanélküliség, a forráshiány miatt keletkező problémákkal. A települések önkormányzataira háruló számtalan feladat ellátása jórészt megoldott, azonban a közösség életében jelentkező szükségletekre valóban reagáló programok minősége és hatásfoka javítható. A foglalkoztatási helyzet és a jövedelmi viszonyok javítása érdekében olyan fenntartható innovációra van szükség, amelyek a települések, a helyi közösségek és emberi erőforrások fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása érdekében nem elégséges a munkaerő-piaci kínálatot érintő intézkedések meghozatala, a keresleti oldal élénkítésére is intézkedéseket kell tenni. A hazai forrásból finanszírozott nemzeti közfoglalkoztatási program mellett szükség van a nem állami szervezetek közreműködésével munkalehetőségeket biztosítani a hátrányos helyzetű emberek számára. Az elmúlt évtizedben a Dél-dunántúli régió gazdasági foglalkoztatási lehetőségei csökkentek, munkaerőpiaca beszűkült. A válság hatása tovább rontotta az álláskeresési mutatókat, előtérbe került a közfoglalkoztatás. A megyei mutatók alapján kedvezőbb helyzetben van Tolna megye. Egyrészt pozitívabb gazdasági, másrészt foglalkoztatási helyzetéből adódóan. A munkanélküliség különösen jelentős arányban van jelen a Dráva vidékén, a határszélen, Csurgó, Barcs, Sellye, Siklós kistérségben. A 18 kistérségben igen jelentős a munkaerő-piaci hátrányokkal bíró, kockázati csoportokhoz tartozók száma. E csoportokon belül is nagyon jelentős a tartósan állást keresők és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A helyi, kistérségi foglalkoztatás fejlesztésének hangsúlyai az azonosságok (munkahelyteremtés, képzés és átképzés, vállalkozások fejlesztése mellett) tükrözik a kistérségi sajátosságokat is. Ilyen sajátosságok például egyes ágazatok előtérbe állítása (termálturizmus, borturizmus, mezőgazdaság stb.), mint foglalkoztatást bővítő lehetőségek. Szinte mindenhol megfogalmazásra került a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegekkel való foglalkozás. A kistérségek nagyobb részénél külön is kiemelik a roma népesség foglalkoztathatósági felzárkóztatását, munkaerő-piaci helyzetük javítását. Általános problémát jelent, hogy a viszonylag magas számú egyéni vállalkozó, és a mérsékelt számú kisvállalkozók mellett a közfoglalkoztatást nem véve alapul gyakorlatilag teljes mértékben hiányoznak a harmadik, értékteremtő alternatív kínáló szociális szövetkezetek, és a non-profit foglalkoztatók. Kiemelten problematikusnak tartjuk, hogy a rendkívül alacsony számú, arányú piaci foglalkoztatók mellett a minta kettőszázhuszonnégy településből mindössze öt helyen működik szociális szövetkezet, és tizenhét esetben nonprofit foglalkoztató. A kritikusan alacsony számú piaci foglalkoztatók, és a még ennél is alacsonyabb szociális szövetkezetek mellett a turisztikai lehetőségek, mint kitörési pontokkal összefüggésben megállapítható, hogy ha mérsékelten is, és kistérségenként településkategóriánként jelentős szórással, mégis vitathatatlanul rendelkezésre állnak minden harmadik, minden második településen. A relatíve kedvező helyzet ellenére meg kell 7

8 említenünk azt a százharminckét települést, amelyek ugyan környezetük alapján alkalmasak lennének a falusi turizmusra, mégsem működtetik ezt. A Dél-dunántúli régióban az érintett kistérségek (településeik) viszonylatában kialakultak különböző modellek, kezdeményezések, amelyek egy része jelenleg nem működik. Másik része bizonyos kontinuitást mutatva egyik programból átkerült másik programba (például: a szociális gazdaság alapjait megteremtő Belecska, Kisvejke, Gyulaj átkerülése a Sorsfordító Sorsformáló kezdeményezésbe, innét pedig a jelenleg működő START programba) között a 18 kistérségben több mint 32 milliárd forint érkezett hazai támogatásként, amely a teljes költség 53,6%-át tette ki. A támogatási csoportokon belül a legnagyobb arányt az infrastrukturális támogatások jelentették több mint 50 százalékkal, majd ezt követte a gazdaságfejlesztés, az életminőség és az emberi erőforrások fejlesztése. Az I. Nemzeti Fejlesztési terv során a kistérségek 36 milliárd forintot, míg az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaira több mint 179 milliárd Ft-ot kaptak. Az egyes támogatási formák, munkaerő-piaci programok közül a hátrányos helyzetű (H, LHH) térségekben elsősorban azokat kell alkalmazni, amelyek tartós hatásúak és az adott kistérségben élő lakosság számára hosszabb távon fenntartható helyzetjavulást, munkahelybővülést, munkaalkalmat eredményeznek, szemben a passzív ellátásokkal, illetve a rövid távú megoldásokkal. Mivel az érintett kistérségek munkaerőpiaci helyzete nem azonos, az egyes kistérségek sajátosságaihoz leginkább illeszkedő forrásallokációt kell megvalósítani. Egy kistérségi foglalkoztatáspolitika alapvető feladata egy vállalkozásbarát társadalmi-kulturális klíma kialakítása. A nemzetközi vizsgálatok, de a kistérségekben végzett felmérés eredményei is arra utalnak, hogy a vállalkozásoknak megfelelő fogadtatásra és elismerésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan és piaci körülmények között egymás iránt bizalommal tudjanak tevékenykedni. Emellett természetesen arra is szükség van, hogy az adott településen megérje vállalkozónak lenni. Minden köztes kistérségben szükséges megfelelő információs bázis létrehozására. E bázis állásbörzeként, illetőleg a foglalkoztatók számára minőségbiztosítási rendszerként működhetne, ahol nemcsak a foglalkoztatottak tájékozódhatnának a munkalehetőségekről, hanem a vállalkozások is egyfajta minősítést kapnának. Ezáltal a jobb minősítésű vállalkozás nagyobb presztízst érhet el, amely működésében és foglalkoztatási cselekvésében is méltányolható lenne. A szociális gazdaság (a szociális szövetkezetek) fejlesztését el kell választani a közfoglalkoztatás rendszerétől. Ahhoz annyiban kapcsolódjon, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők számára is egyfajta továbblépési lehetőséget jelentsen a nyílt munkaerőpiac felé, de ne képezze a közfoglalkoztatás részét. A térségben munka nélkül élő és mindennapi megélhetési problémákkal küzdő hátrányos helyzetű emberek önfenntartásának elősegítése érdekében, ezáltal lehetőséget biztosíthat a szegénységben élőknek, hogy támogatások segítségével csatlakozzanak egy gazdasági, termelő tevékenységet végző közösséghez, ahol a munkában együttműködő társakkal együtt, előteremthetik a mindennapi megélhetéshez szükséges jövedelmüket. 8

9 Alapvető feltétel a gazdaság minden szinten történő megerősödése, és e fejlődéssel magalapozott munkahelyek teremtése, a KKV szektor innovációs lehetőségeinek bővítésével, kistérségi kisugárzásával a foglalkoztatás helyi szintű bővítése. Komplex gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást segítő rendszerre van szükség, amely magában foglalja a gazdaság helyi viszonyainak újraszervezését (vállalkozásösztönzés, új vállalkozások létrehozása, vállalkozói közösségszervezés, marketing); a helyi gazdasági szereplők együttműködését; a gazdasági önrendelkezést, a helyi erőforrásokat, eszközöket és érdekeket (a közösségi hasznosulást, helyi fejlesztést, elkötelezettséget, lokálpatriotizmust). 2. A kutatás hipotézisei, módszertana, fogalmai A legtöbb település elsősorban azért vállal foglalkoztatást fejlesztő, gazdaságélénkítő tevékenységet, hogy megoldja a helyi munkanélküliség problémáit. A neoklasszikus modell szerint az alacsony munkabérek és a kisebb költségek megfelelő környezetet teremtenek az új munkahelyek létrehozására, mivel a vállalatok az alacsonyabb költségű területeket keresik. Ez a modell a helyi munkaerő-keresletre fókuszál és meghatározó tényezői a speciális helyi ösztönzők felajánlása, a munkaerő értékének növelése. A helyi gazdaságfejlesztési megoldások a munkaerő és a természeti erőforrások keresletéről azok kínálatára, lehetőségeinek felajánlására helyezi a hangsúlyt. Céljuk a település és az ott élő emberek értékének a növelése. E megközelítés szerint a gazdasági, foglalkoztatási lehetőségeket úgy kell alakítani, hogy a rendelkezésre álló humán erőforrásokra épüljenek, és hatékonyan használják fel a természeti és intézményi adottságokat. 10 A helyi gazdaságfejlesztés minden olyan beavatkozás, amely a helyi gazdaság bármely komponensének, vagy a helyi gazdaság egészének módosítása által, és/vagy korábban hiányzó komponens bevonása révén, és/vagy kihasználatlan komponensek újraélesztésével a helyi gazdaság egy vagy több jellemzőjét (eredményességét, hatékonyságát, jövedelmezőségét, a kibocsátott termékek/szolgáltatások minőségét, a foglalkoztatottságot, a rendszer fenntarthatóságát) javítja A kutatás hipotézisei Az elmúlt évben lezajlott társadalmi-gazdasági változások velejárójaként jelentkezett a munkanélküliség és ezen belül a tartósan akadályozott emberek munkanélkülisége. Ugyan- 10 Fazekas József, Rátvai Miklós, Weisz Zoltán (2000): Térségfejlesztési kezdeményezések Önsegítő kézikönyv. USDOL Hungary Gyors Reagálású Projekt Igazgatósága, Budapest 11 Dr. Czene Zsolt, Dr. Ritz Judit (szerk. 2010): Területfejlesztési füzetek (2) Helyi gazdaságfejlesztés. Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. VÁTI, Budapest 9

10 akkor a munkanélküliség nemcsak foglalkoztatáspolitikai tényező, amit a kezelésére kialakított szervezet saját eszközeivel megoldhat, hanem társadalmilag determinált következmény, amelynek alapját a szociális biztonság léte vagy nem léte határoz meg. Az emberek szociális biztonságát alapvetően a foglalkoztatási lehetőségek határozzák meg, amelyet a különböző ellátások (álláskeresési járadék, társadalombiztosítás, támogatások stb.) rendszere erősíthet. E rendszerek fejlődése azonban csak szoros kölcsönhatásban történhet, amelyek tartalmazzák az egyéb, de nagyon fontos más rendszereket is, mint például: az egészségügy, az oktatás, a művelődés, a lakáshelyzet, az adózás és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a tágabban értelmezett szociális biztonságot. 12 Ide tartoznak a lokális foglalkoztatás nem piaci vagy részben piaci jellegű szerveződései is, amelyről hipotéziseink az alábbiak voltak: A helyi gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője a közösség, annak szükséglete, szándéka és akarata. A társadalmi, gazdasági körülmények milyensége/minősége, a kialakult közösségi kultúra befolyásolhatja egy-egy település helyzetét, perspektíváját a helyi foglalkoztatás/foglalkoztathatóság szempontjából. Bármennyire is vannak fejlettebb területek, mindig találhatunk olyan településeket ahol szükségszerű a lokális fogalakoztatási tartalom közösségi megjelenése. Kell egy szervező erő, amely/aki biztosítani tudja a nem piaci viszonyok közötti foglalkoztatást, mintegy tranzitálási lehetőséget. A hipotézisek bizonyítására vizsgáltuk a demográfiai, társadalmi és gazdasági viszonyokat, különös tekintettel az aprófalvas szerkezetre. Elemeztük a helyi foglalkoztatáspolitika fejlesztésére, a közösségi foglalkoztatásra, a szervező erő biztosítására szolgáló hajlandóságot, a humánerőforrás rendelkezésre állását. Kutatásunkat alapvetően meghatározta az a korábbi, több más munkában is megfogalmazott tapasztalat, hogy egy település önmagában csak belső erőforrásból nem tud kiteljesedni. Fejlődését befolyásolja a kistérség, a megye, a régió, a támogatási rendszer. Mindemellett, bár nem e kutatás közvetlen tárgya, elkerülhetetlenül is vizsgálunk, bemutatunk olyan kezdeményezéseket, mint például a foglalkoztatási paktumok és a közfoglalkoztatások A kutatás módszertana A vizsgálandó téma és terület komplex kutatási megközelítést igényel, ebből adódóan a módszertan is összetettebb lényegi vonatkozásokra koncentrál. Jellegét tekintve egyrészt primer (empíria), másrészt szekunder (meglévő kutatás, dokumentum, illetve adatelemzés) módszereket tartalmaz. Operacionalizálás, a használandó fogalmak definiálása: Az operacionalizálás az a folyamat, amelynek során, a kutatás megkezdésekor a hipotézisekben megfogalmazottakat mérhetővé tesszük. Úgy fogalmazzuk át ezeket az elemeket, hogy az operacionalizálás után az alkalma- 12 Szellő János (szerk ): Munkaerő-piaci alapismeretek, jegyzet. DDRMK, Pécs 10

11 zott kategóriák meghatározott mérési mód vagy mérőeszköz (pl. kérdőív) segítségével mérhetővé váljanak. Dokumentum- és adatelemzés: Kulcsszavas, tárgyszavas keresés, szükséges és elégséges dokumentumok beszerzése és vizsgálata. Számítógépes adatbázisok, keresőprogramok alkalmazása. Az elemzési folyamatot az alábbi ábra mutatja: A kérdőíves (empirikus) felmérés során a nem valószínűségi, és a valószínűségi technikát egyaránt alkalmazzuk. A felmérés elektronikus és postai úton történt, terveinknek megfele- 11

12 lően a célterületen 300 önkormányzatot vagy kistérségi civil szervezetet kerestünk meg, 224 válasz érkezett (a kérdőívet lásd 1. sz. melléklet). A szakirodalom elemzésének tapasztalatait, következtetéseit megfelelő hivatkozással beépítettük a tanulmányba. A dokumentumelemzés mellett módszertanunk egyrészt a kauzális és a statisztikai következtetés lehetőségeit tartalmazza: statisztikai becslés és statisztikai hipotézisvizsgálat formájában. 13 Mérési szinteknek a sorrendiséget, az intervallumot és az arányi skálát alkalmazzuk. Megoszlási viszonyszámként (relatív gyakoriság): a sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez mért arányát használtuk. Mélyinterjúk: Az interjútechnika alkalmas volt arra, hogy egy szűkebb válaszadói kör véleményét a legalaposabban megismerhessük. Itt a válaszadók kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy mélyebb ismerettel rendelkezzenek a témával kapcsolatban: például a szakértők köre. Az interjútechnika több sajátos technika összefoglaló megnevezése, de alapvetően egy irányított beszélgetés, ahol a válaszadó szabadon fejtette ki gondolatait, nézeteit a kutatási témával kapcsolatban. A kutatás során 30 interjúra került sor, döntően foglalkoztatási, szociális, térségfejlesztési szakemberekkel, civil szervezetek képviselőivel (interjúkérdéseket lásd 2. sz. melléklet) Fogalmi megközelítés Az alábbiakban néhány, általunk fontosnak tartott, meghatározó fogalmat tisztázunk. Teszszük ezt abból a megfontolásból, hogy a társadalmi, gazdasági, igazgatási folyamatokból adódó változások fogalmi, tartalmi együttélését elemezni tudjuk Térségfejlesztési fogalmak: A kistérség statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szint (korábban NUTS 4). Több település funkcionális együttműködéseként önkormányzati társulások formájában létrejött terület, mely nem követi szükségszerűen a statisztikai kistérségek határait. Más megfogalmazásban a kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztésistatisztikai egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. 14 Hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségek: hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának (gazdasági, infrastrukturális, tár- 13 A statisztikai vizsgálat specializáltsága szerint: Statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége (pl. a térség gazdaságilag aktív népessége). Megfigyelési egység: akire, vagy amire vonatkozóan adatokat gyűjtünk (pl. a szakmacsoportok). Számbavételi egység: aki az adatot szolgáltatja (pl. munkaügyi szervezetek). 14 Forrás: VÁTI 12

13 sadalmi, szociális és foglakoztatásai) átlaga. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni. A leghátrányosabb kistérségek közül a komplex programmal is segíthető 33 térségből 9 van Dél-Dunántúlon, 12 Észak-Magyarországon, 8 Észak-Alföldön, 5 Dél- Alföldön. Népességszámuk Észak-Magyarországon a legmagasabb, ezt követi Észak- Alföld, Dél-Dunántúl, valamint Dél-Alföld. 15 Mikro-térség: néhány településből álló, földrajzilag összefüggő térség, mely a települések közötti szoros gazdasági, társadalmi, kulturális hasonlóságon és kapcsolatokon alapul. A hivatalos formában való megjelenése társulás, települési önkormányzatok szövetsége, melynek kialakulását a közös lokális érdekek és a közös feladatmegoldás felismerése motiválja. 16 Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire (kistérségeire, településeire) kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelés, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása. Rövid, közép- és hosszú távú átfogó célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása fejlesztési programok keretében. 17 Településfejlesztés: mindazon, a településre kiterjedő társadalmi-gazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszakifizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják Gazdasági, munkaerő-piaci fogalmak: Kutatásunk szempontjából a népességet a munkaerő-piaci részvétel, illetve gazdasági aktivitás szempontjából gazdaságilag aktívak és gazdaságilag inaktívak alkotják. A nemzetgazdaság teljesítőképessége, a GDP termelőképessége szempontjából fontos, hogy a népességnek milyen hányada vesz részt az értékalkotásban. Munkaképesség szempontjából a népességnek két csoportja ismeretes: Munkaképes koron kívüliek. Ide tartoznak a munkaképes koron aluli gyermekkorúak és munkaképes koron túli időskorúak. Munkaképes korúak. Munkaképes kor a népesség alsó és felső korhatárát jelző nemzetgazdaságban jogszabályilag elfogadott egyezményes életkor. Az alsó korhatár a 15. életév, a felső korhatár a mindenkori nyugdíjkorhatár. 15 Forrás: KSH. Az egyes mutatócsoportok átlagos értéke adta a gazdasági, az infrastrukturális, a társadalmi, a szociális és a foglalkoztatási helyzet mérőszámát, majd az öt mutatócsoport átlaga lett az elmaradottság (fejlettség) közös mérőszáma, az ún. komplex fejlettségi mutató azokban a kistérségben, ahol nem megyei jogú város a székhely. A leghátrányosabb helyzetű térségek közül azokban, ahol a népesség aránya az országos átlag 10%-ának felel meg, felzárkóztatásuk érdekében komplex programot kell/lehet megvalósítani. A január 1- jei népességszám alapján e kritériumnak 33 kistérség felel meg, együttes népességszámuk 962 ezer fő volt. 719 településük közül 49 volt város, a települések átlagos mérete 1338 fő volt. 16 Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat évi XXI. törvény 13

14 A munkaképesség felső korhatára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint 74 év, az Európai Unió statisztika rendszere szerint 64 év, amely azonban nem azt jelenti, hogy az EU valamennyi tagországában egységesen 64 év a nyugdíjkorhatár. Az EU 15 tagállamában a 60. életévtől a 67 életévig elégé differenciált a nyugdíjkorhatár. Magyarországon jelenleg férfiak és nők számára egységesen 62 év a nyugdíjkorhatár, amelyet fokozatosan érnek el a nyugdíj előtt álló korosztályok. Munkaerőforrásnak az adott társadalmi-gazdasági munkakövetelményeknek megfelelő fizikai és szellemi képességgel rendelkező népességet nevezzük. A teljes népesség elsődlegesen munkaképes korú és munkaképes koron kívüli népességre bontható. A munkaképesség korhatára a munkaerőforrás gerincét képező népesség alsó és felső korhatárát jelző egyezményes életkor, amit a Munka Törvénykönyve szab meg. A gazdaságilag aktív népesség a év közötti foglalkoztatottakból (aktív keresők, gyesen, gyeden levők, nyugdíj mellett munkát vállalók) és a munkanélküliekből áll. A foglalkoztatottak további kategóriákba sorolhatók: a munkavállalókra, akik valamilyen munkáltatónál állnak alkalmazásban, továbbá az önállókra, illetve azok segítő családtagjaira. A gazdaságilag inaktívak szintén két csoportra oszthatók: az inaktív keresőkre (nyugdíjasok és tanulók, tehát azok, akik most éppen nem dolgoznak, de dolgozni fognak, vagy már dolgoztak), és az eltartottakra. 18 Munkaerőpiac: nem más, mint adott időszakban, adott gazdasági feltételek mellett a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő-kereslet a munkáltatók által megjelenített azon igény, hogy egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. A munkaerő-kínálat az adott időszakban rendelkezésre álló munkanélküliek és álláskeresők számát és öszszetételét jeleníti meg. 19 Nem piaci foglalkoztatás: nem az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást jelenti. Ilyen például a közfoglalkoztatás, vagy egyes súlyosan fogyatékos csoportoknál a terápiás jellegű foglalkoztatás, stb. Tegyük, hozzá, hogy már e foglalkoztatások körében is érvényesülnek piaci hatások, értékteremtő tevékenységek. Nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 20 Munkanélküli az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát, a kikérde- 18 Gazdasági aktivitási ráta (%) = Foglalkoztatottak és a munkanélküliek/össznépesség. Foglalkoztatási ráta (%) = Foglalkoztatottak száma/össznépesség. Munkanélküliségi ráta (%) = Munkanélküliek száma/foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 19 Szellő János (szerk.) (2009): Munkaerő-piaci alapismeretek, jegyzet DDRMK, Pécs 20 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv 14

15 zést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást (KSH). 21 Szociális gazdaság alapfilozófiája: a szolidaritás és a szociális kohézió; a szociális felelősség és elkötelezettség; a demokrácia és részvétel; autonómia és függetlenség. A szociális gazdaság legfőbb értékei - a méltányosság, szabályozott szabad piac elve, bizalom, megbízhatóság, együttműködés, decentralizáció, sokszínűség, hasznosság, befogadás, emberközpontúság, fenntarthatóság, pluralizmus, polgári státusz - a mindennapok működését meghatározó értékekkel szemben, annak alternatívájaként megjelenő, a jelenleg sikeresnek tartott piac értékeivel szemben működő értékek A vizsgált terület demográfiai jellemzői 3.1. Területi lehatárolás 1. sz. térkép 21 A Központi Statisztikai Hivatal 1992-től lakossági megkérdezésen alapuló adatgyűjtést, ún. munkaerőfelmérést végez. Célja, hogy a nemzetközi (ILO) gyakorlattal összhangban nemzetközileg összehasonlítható információkat nyújtson a munkaerőpiac helyzetéről, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulásáról. 22 Frey Mária (szerk. 2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest 15

16 Az 1 millió 400ezer hektáron elhelyezkedő, három megyében, huszonöt kistérségben megtalálható hatszázötvenöt településen élő kilencszázharmincnégyezer lélekszámmal rendelkező Dél-dunántúli régiót a kutatás során a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben, illetve a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak alapján határoltuk le. A szűkítés a komplex fejlettségi mutató értelmében hátrányos -, és leghátrányosabb helyzetű kistérségek figyelembe vétele mellett történt. A folyamat alapján, az egymillió hektáron elterülő, ötszázhuszonegy települést (489 községet, 6 nagyközséget, 25 várost, 1 megye jogú várost, tizennyolc kistérség-központot) magában foglaló, és ötszáztizennyolcezer léleknek otthont adó tizennyolc kistérség került lehatárolásra. A vizsgált területek elhelyezkedése a szezonálisan prosperáló Balaton déli partját, a Paksi Atomerőmű helyi, és déli vonzáskörzetét, a szekszárdi körzetet, valamint a Pécsi Tudományegyetem, és néhány nagyobb lokális cégnek köszönhetően még gazdaságilag relatíve kedvező helyzetben lévő pécsi zónát leszámítva területileg homogénen helyezkedik el (1. sz. térkép.). A hátrányos és leghátrányosabb besorolású kistérségek területileg viszonylag egybefüggő elhelyezkedése mögött jelentős településszerkezeti, demográfiai eltérések mutatkoznak meg, amelyek az utóbbi húsz év leforgása alatt a kistérségek arculatának szempontjából csak némiképpen, bár kétségtelenül negatív irányba, az aprófalvak lemorzsolódásával (+17 száz fő alatti mikro-falu, +20 törpefalu) módosultak (lásd 1. sz. táblázatot és 3. sz. mellékletet). Az közötti időszak alatt lejátszódó viszonylagos átrendeződés, aprózódás mellett, illetve ezek hatására a kutatott terület kiemelkedő, bár nem túl előnyös településszerkezeti jellegzetessége a településméretek és funkciók tekintetében megfigyelhető és a valódi tartalommal rendelkező központok elmaradását jelző rendkívül kiegyensúlyozatlan állapot. Amíg a területet hatvanegy százalékban, az elsősorban Baranya megyében, és a Kaposvári, Tabi kistérségben koncentrálódó de más zónákban is előforduló ötszáz fő alatti apró-, törpe-, és mikro-falvak uralják (összesen 317 település), addig az ötszáz és kétezer fő közötti lakossággal bíró települések mérsékelt arányban, harminckét százalékban (összesen 166 db), elszórtan fordulnak elő, elsősorban Somogy- és Tolna megyében, valamint a Mohácsi kistérségben. Hasonló térbeli elhelyezkedést tapasztalunk a mindössze öt százalékot kitevő, huszonhat darab, kétezer és ötezer fő közötti óriásfalvak, vagy a mára azokból előlépő, gyakran kistérség központokként tevékenykedő kisvárosok esetében. A tíz darab, arányokat tekintve kétszázaléknyi ötezer főnél nagyobb (és húszezer főnél kisebb) kisvárosok, kivétel nélkül, érdemi feladattal csak mérsékelten rendelkező kistérség központok (lásd a 3. sz. melléklet térképeit). Véleményünk szerint a legsúlyosabb akadály a gazdasági, munkaerő-piaci, szolgáltatási, és kulturális funkcióval rendelkező, térszervező szereppel bíró, erőteljes középvárosok hiánya. E városokból a kutatási területen, a relatíve fejlődő Kaposvár, és a dekonjunktúrában lévő Komló található meg. A valós gond éppen az, hogy a 90-es évektől elinduló városiasítás hulláma a korábbi kettő ötezer fős óriásfalvakat, illetve nagyközségeket néhány, elsősorban gasztronómiai - turisztikai példát leszámítva nem tudta tőkeerős, térformáló erővel bíró, dinamizáló, valódi városi, gazdasági és szolgáltatási centrumokká előléptetni; ehelyett inkább egyfajta, relatíve fejlett, a saját és a környezetében lévő néhány közeli település igényeit viszonylag kedvezően kielégíteni tudó kisvárosokká fejlesztette. 16

17 Kistérség < >5001 Db % Db % Db % Db % Db % Db % Db % Σ Barcsi Csurgói Dombóvári Kadarkúti Kaposvári Komlói Lengyeltóti Marcali Mohácsi Nagyatádi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Tabi Tamási Összesen sz. táblázat. A lehatárolt terület településszerkezete 2012-ben. Alapadatok: KSH, Szerkesztette és számította: Lendvai Tamás, Jelmagyarázat: vaníliaszín: alacsony csoport (10 25%) narancssárga szín: közepes csoport (26 39%). Piros szín magas csoport (40 55%). A kutatási területen kevéssel több, mint száznegyvenezer léleknek otthont adó huszonhat város helyezkedik el, amelyek közül tizenkilenc kistérség-központ, és ezen belül egy, Kaposvár megyeszékhely, illetve megyei jogú város is. A huszonhat város között tizennégy, az összes város ötven százaléka rendelkezik kevesebb, mint ötezer lakossal, s minden második egyben kistérség központ is (Kadarkút (2500 fő), Sellye (2750 fő), Lengyeltóti (3230 fő), Sásd (3280 fő), Pécsvárad (4000 fő), Tab (4200 fő)). A népességszámban is kisvárosnak tekinthető, esetenként a felsoroltaknál tőkeerősebb ötezer és húszezer lakossal bíró települések az összes 34%-át kitevő Szentlőrinc, Tamási, Siklós, Nagyatád, Szigetvár, Barcs, Marcali, Mohács, Dombóvár kivétel nélkül térségközpontok, és némiképpen, első megközelítésben jelentősebb térségfunkcióval rendelkeznek. A népesség szempontjából, a középvárosok körébe sorolható Komló (25ezer), és Kaposvár (67ezer700) városa, amelyek közül területi, gazdasági, szolgáltatási, és kulturális funkcióval leginkább az utóbbi rendelkezik. A 2012-ben mért kilencszázkilencven fős átlagos településnagyság hátterében érdemi eltérések szerepelnek, amelyeket jelenleg kistérségi szinten, és nem a megyei arculat oldaláról közelítünk meg. A középtávon is a kihalás veszélyében lévő mikro-falvak két somogyi és kettő baranyai kistérségben, a Csurgói, és Marcali, illetve a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségekben haladták meg a tíz százalékot, s figyelembe véve valamennyi kistérséget, összesen harminc települést tettek ki. Ez az érték önmagában sem mondható kevésnek, azonban ha figyelembe vesszük, hogy 1992-ben a mikro-falvak esetében tizenkettőt tartottak nyilván, s húsz év leforgása alatt újabb tizennyolc esett vissza (feltehetően a törpefalvak közül ebbe a kategóriába) erősen elgondolkodtató a kutatási terület legalacsonyabb településosztályának hosszú távú jövőképe. A kevéssel jobb helyzetben lévő száz és kétszáz fő közötti törpefalvak 17

18 esetében egy mérsékelt (10 25%), és egy magasabb (26 30%) közötti intervallum különíthető el. Az utóbbi magasabb értékű csoportba Somogy megyében a Barcsi kistérség, Baranya megyében a Mohácsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci kistérségek sorolható, a csoporttagokat egyformán jellemzi, hogy minden ötödik, minden harmadik településük törpefalunak tekinthető. A mérsékeltebb intervallumba Tolna megyéből a Dombóvári, Somogy megyéből a Csurgói-, Kadarkúti-, Nagyatádi-, Baranya megyéből a Komlói-. és a Szigetvári kistérség tartozik, ezeken a területeken minden tízedik, minden ötödik település tekinthető aprófalunak. A helyzetük némiképpen hasonlatos a mikro-falvakéval, hiszen 1992-ben hatvannyolc település tartozott ebbe a kategóriába, s húsz év elteltével, huszoneggyel, közel egyharmaddal bővült a csoport. A kétszáz és ötszáz fő között aprófalvak esetében egy alacsonyabb (10 25%), egy közepes (26 39%), és magas (40 55%) intervallum különíthető el. A mérsékelt elemszámú alacsony osztályba, egyedül Barcsi- (23%), és a Mohácsi- (23%) kistérség sorolható, az ennél népesebb közepes értéktartományú osztályban egyaránt megtalálhatóak somogyi és baranyai térségek is (Csurgói-, Kadarkúti-, Komlói-, Marcali, Szentlőrinci kistérségek), esetükben gyakorlatilag minden harmadik település tekinthető törpefalunak. A rendkívül magas értékű intervallumba javarészt, és döntően baranyai kistérségek fordulnak elő: Pécsváradi- (53%), Sásdi- (41%), Sellyei- (46%), Siklósi- (51%), Szigetvári- (50%) kistérségek. Ezt a sort egészíti ki Somogy megyéből a Kaposvári- (48%), a Lengyeltóti- (40%); Tolna megyéből pedig a Tamási kistérség (44%). Közös tulajdonságuk, hogy gyakorlatilag minden második település aprófalunak tekinthető. Az ötszáz és ezer fő közötti, hosszú távon is nagyobb stabilitással rendelkező kisfalvak a kutatási területen egy alacsony és egy magas intervallumra különülnek el. Az alacsonyabb csoportot a húsz harminc százalék közötti arány jelenti, s ebbe Baranya megyéből a dominánsan nem aprófalvas körzetek kerülnek, úgymint a Komlói- (21%), és Szentlőrinci- (20%) kistérségek. Somogy megyéből a Csurgói- (22%), Kadarkúti- (30%), Nagyatádi- (28%) kistérségek sorolhatóak. A magasabb osztályba Baranya megyét tekintve a Mohácsi- (33%), Somogy megyéből a Barcsi- (31%), és Marcali- (41%), Tolna megyéből pedig a Dombóvári kistérség (38%) tartozik. Az ezer kétezer fő közötti nagyfalvak az aprófalvas területekről kevés kivételtől eltekintve szinte teljesen hiányoznak, és mérsékelten (17-22% között) Somogy megyében a Csurgói- (17%), Kaposvári- (19%), valamint Tolna megyében Tamási (22%) kistérségben jelennek meg. Ennél jóval határozottabban, egyharmados egykettedes arányban, Somogy megyében a Nagyatádi- (28%), Lengyeltóti- (40%), Tolna megyében a Dombóvári kistérség (30%) jelenik meg. A kétezer egy és ötezer fő közötti óriásfalvak, illetve azokból elő lépő kisvárosok a Kadarkúti- (13%), Komlói- (11%), Lengyeltóti- (10%), Pécsváradi- (11%), és a Tamási kistérségen (16%) kívül valamennyi területen tíz százalék alatt találhatóak, és egyes kistérségekből teljesen hiányoznak. A valamilyen mértékű térségszervező, központi funkcióval rendelkező ötezer főnél magasabb lélekszámú kisvárosok problémája az alacsony számú előfordulás, minden kistérségben tíz százalék alatt találhatóak, és több területen egyáltalán nincsenek jelen. 18

19 Kistérség >5001 Db % Db % Db % Db % Db % Barcsi Csurgói Dombóvári Kadarkúti Kaposvári Komlói Lengyeltóti Marcali Mohácsi Nagyatádi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Tabi Tamási Összesen sz. táblázat. Az népességű települések arányai az egyes kistérségekben, és viszonya a nagyobb lélekszámú település kategóriákhoz. Alapadat-forrás: KSH, A számításokat, és táblázatot készítette: Lendvai Tamás, Jelmagyarázat: vanília sárga szín: alacsony csoport (15 25%), narancssárga szín: mérsékelten magas (26 50%), piros szín: kiemelkedően magas csoport (>50%). Σ A kutatási terület településszerkezetének szempontjából valóban kiemelkedő jelentősége éppen az ötszáz fő alatti települések arányainak, illetve számainak összegzéséből adódik (lásd 2. sz. táblázat). Az adatok alapján egy alacsony (1 25%), egy mérsékelten magas (26 50%), és egy kiemelten magas (>50%) értékintervallum rajzolódik ki. Az alacsony csoportba mindössze a Dombóvári- (25%), és a Nagyatádi kistérség (33%) tartozik, ezeken a területeken minden harmadik, minden negyedik település tekinthető ötszáz fő alattinak, a mérsékelten magas értéktartományt a Mohácsi- (47%), és Tamási kistérséget (47%) leszámítva kivétel nélkül a somogyi kistérségek alkotják. Ezzel szemben a rendkívül magas értékű csoportba a Barcsi- (54%), a Kaposvári- (57%) valamint a Tabi (79%) kistérségen kívül egészében baranyai területeket találunk, amelyek nagy részének értéke eléri, vagy meghaladja a nyolcan százalékot: Pécsváradi- (79%), Sásdi- (78%), Sellyei- (86%), Siklósi- (77%), Szigetvári kistérség (80%). 19

20 2. sz. térkép A kutatási terület településszerkezeti vizsgálatakor az egyes településméretek analizálása mellett választ kerestünk arra is, hogy a törpe-, apró-, kis-, valamint ezer főnél nagyobb falvak, esetleg kisvárosok milyen arányban találhatóak meg az egyes kistérségekben. Az eredményeket a 2. sz. térképen leolvasva rálátásunk nyílik arra, hogy az egyes területek milyen mértékben tekinthetőek harmonikusnak, kiegyensúlyozottnak a településszerkezet viszonylatában. A teljes kartogram részletes elemzését az ábrázolás és a táblázat következtében nem tartjuk szükségesnek, ehelyett, részben az előzőeket is összefoglalva a figyelmet a területi anomáliákra, a kiegyensúlyozatlan állapotokra kívánjuk felhívni. Baranya megyében a Sellyei kistérséget gyakorlatilag a törpe- és az aprófalvak uralják, nagyobb méretű település csak elvétve található, részben hasonló, bár némiképpen kedvezőbb a helyzet a Pécsváradi, Sásdi, Siklósi és Szentlőrinci, továbbá Somogy megyéből a Tabi kistérségben is, ahol a települések hetvenöt százaléka az említett két kategóriába tartozik. Köztes helyet foglal el Somogy megyéből a Kaposvári kistérség, ugyanis ezeken a területeken a kettőszáztól ötszáz fős lakosságú aprófalvak az összes település ötven százalékát teszik ki, ugyanakkor a maradék ötven százalék relatíve kiegyensúlyozottan oszlik meg a nagyobb települések között. Végül szintén más arculatot mutat a Lengyeltóti és a Dombóvári kistérség, az előbbiben az aprófalvak, és a kisfalvak teszik ki egyenlő arányban megosztva a települések nyolcvan százalékát, a Tolna megyei kistérséget viszont éppen a kisfalvak, és a nagyobb falvak uralják közel egyenlő, negyven negyven százalékos arányban, s a fennmaradó húsz százalékot a törpe-, és aprófalvak jelentik. A tolna megyei Tamási kistérséget a Dombóváritól kevés eltéréssel egyenlő arányban az apró és és kisfalvak határozzák meg, s emellett csak néhány 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás

SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás Pécs, 2010. április 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató A programterv módosításának oka A programterv módosítására

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A szabad vállalkozási zónák előnyei 2013. Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. június 03.

A szabad vállalkozási zónák előnyei 2013. Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. június 03. A szabad vállalkozási zónák előnyei 2013. Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. június 03. Jogszabályi há.ér 1996. évi XXI. tv. - A terüle2ejlesztésről és a területrendezésről 2012. évi CCVII. tv. - módosító

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben