Valerio Olgiati A tektonika időtlen minősége

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Valerio Olgiati A tektonika időtlen minősége"

Kinga Fehérné
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 Valerio Olgiati A tektonika időtlen minősége Olgiati elégedett, jól megy az iroda van elég munkájuk világ szerte. Mikor látjuk majd a nagy Olgiatit a sok svájci kis léptékű munka után? Nemsokára kész lesz Zugban egy 70 millió frankos befektetés egy lakó komplexum. Megosztóak a projektjei, miért? Jellemzően a konzervatív Német-Svájci kultúra nehezen fogadja be az újat. Többek között ezért is hagyta ott Zürichet. Képtelenség a fejlett világban nagyszerű építészetet csinálni, nem befogadóak. A harmadik világ és a vidék erre sokkal jobb terep. A megosztáson a negatív hangokat értettem. Ha valami nem megosztó, nem pendített meg kultúrálisan értékelhető húrokat. Azzal vádolnak, hogy provokatív vagyok, pedig nem ezt teszem! Amint a konzervatív értékrendszertől eltávolodsz terroristának bélyegeznek. Én egyszerűen direkt és nyitott gondolkodású vagyok, ez az ahogy az építészetemhez is közelítek. A Grissoni parlament bejárata, az irodája, és a Bardill ház mind olyan munkák amik első lépései voltak az új építészetének. Az új munkáp sokkal radikálisabbak és felszabadultabbak.

2 A paspelsi iskola kapcsán merült fel először, hogy szükségem van vezér gondolatokra, nem lehet szimplán az atmoszférikus alapokra támaszkodni, szükségem van rendező elvekre. Így jutottam el a fehér épületekig, ezekig a ragyogó műtárgyakig. Ezek rendre elég hasonló munkák voltak. Ezután jött a szerkezet és az a késztetés - ami mindmáig tart -, hogy az épületek mint organizmusok jöjjenek létre. Nem az íve hajlított formája az organikus építészetnek, hanem működésében és szerkezetében legyen egy organizmus. Ne egy részekből álló egész legyen hanem egy abti-moduláris rendszer. Ez az épülettmeg vagy test, a tér és a szerkezet egyesítése? Mondhatjuk így is. A Planthof auditórium az egyik ilyen példa. Ott találod magad az épület testében, csontvázában, minden mindennel kapcsolódik holisztikus módon, ez egy önálló entitás. Ez az elérhető legvégső dolog egy építész számára. Könnyen össze hasonlíthatjuk azt amit az építészetben teszek, egy fával. Az ágak hossza összefüggésben van a törzs vastagságával, minden kezdve a levél szerkezetétől a gyökerekig kapcsolatban van egymással. Ott van még a tartalom kérdése: én nem akarok csinos kis épületeket tervezni. Olyan tárgyakat keresek amiknek a belső tartalma egyértelmű és az organikus funkciójuk világosan látszik. Nem hiszem, hogy egy építész nyolcs-tíz munkánáé többet össze tud fogni,

3 ezért nem dolgozom ennél több munkán. Szeretem az épületeket kidolgozni, ha 50 munkán dolgoznék egyszerre oda kéne adnom a munkák egy részét a kollégáimnak. Ez nagyban csökkentené a részvételem. Ez a fajta építész munkamegosztás nem izgat. Amit igazán élvezek a munkámban ha lehetőség van végtelen sok idő tölteni egy projekt kidolgozásával és fejlesztésével. Teljesen abszurd lenne ezt feladni mennyiségi építészet miatt. Hogyan látja Svájc jelenlegi építészetét? A mainstreem építészet Svájcban elég magas technikai és funkcionális minőségben is. Ugyanakkor ezt nem lehet kimondani formai tekintetben. Persze rengeteg kivétel is van. Miért van ez? A jelenlegi építészeti párbeszéd a Német- de az Olasz vagy Francia-Svájci területein is az országnak értelmetlen. Kizárólag a szolgáltatásra fókuszál, teljesen figyelmen kívül hagyva az építészetet mint a kultúra lejenésteli kifejező eszközét. Ha egy párhuzamot akarunk vonni az irodalommal, azt mondhatnánk a mostani építészet egyenértékű egy éttermi menü bonyolultságával. Nem csak hogy nem egy történetet mesél el, de gy mondatot sem mond. Párbeszédet kéne, hogy megindítson de egy éttermi menü erre képtelen. Tehát azt mondja, ezek az építészek tökéletes szolgáltatást nyújtanak?

4 Igen, pontosan. Mindenki mindenkit másol, nem igazán tudja az ember megállapítani a különbségeket. Én azt akarom, hogy a belső tartalom hajtsa a munkám, nem a világ jobbá tétele. Ez a megközelítés ami szerintem az egyetlen érdekes módja a munkának és egyben a legnagyobb kihívás. Olyan építészetet szeretnék művelni ami ami az építészet alap principíunaibó eredezik, és olyan természetesen követi azt, mintha a történeti építészetből vett példa lenne. Nem szándékom, hogy a történeti építészetre fókuszáljak, sőt éppen ellenkezőleg. Nem vagyok konzervatív, nincsenek képi fixációim, nem gondolom hogy a régi értékek megóvása a cél. Csak olyan építészetet akarok csinálni ami újító és nem hasonlít semmire. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy ilyet nem tudok létrehozni a mi európai tradícióktól kikövezett környezetünkben. Talán nagyobb szabadságom lenne ha még mindíg Kaliforniában élnék. Ha 15 éve ott maradtam volna az építészetem biztosan sokkal absztraktabb és kevésbé képszerű lenne. Akárhogyis, része vagyok ennek a kultúrának és arra vagyok programozva, hogy itt éljem az életem. Úgyhogy párbeszédben vagyok a történelmünkkel. Az idő múlásával, úgy érzem nem elővigyázatosabb és bölcsebb lettem, hanem szabadabb, radikálisabb és kísérletezőbb. Ha valamit spontán módon léterhozok, sokkal magabiztosabban hagyom úgy. Ez feltehetően magabiztosság kérdése. Sokkal gyorsabban fejleszetk egy tervet és hamarabb

5 eligazodom a munkákban most. Korábban mindíg hihetetlenül nehéznek éreztem ezt, de ma egy nap alatt feldobok egy tervet. Milyen témák vagy munkák érdeklik a történeti építészetben jelenleg? Változó. Akkor jött elő ez az érdeklődés, mikor először néztem meg a perui, mexikói és gvatemalai Kolombusz-előtti építészetet. Nagyon megérintett a szoros párhuzam az európai és a közép-amerikai építészet között. Az európai tradícionális építészetnek semmilyen hatása nem volt erre. Pontosan! Mégis azt látjuk, hogy függetlenül egymástól egyazon diszciplínából gyökereznek. Ez egybevág azzal a vágyammal, hogy olyan építészetet hozzak létre ami saját principiális alapjaiból ered, ugyanakkor egyedi és független. Lenyűgözött az ott tapasztalt építészet aminek semmilyen európai hagyományokra nem támaszkodik. Ha lehetne milyen munkát kívánna magának a jövőben? Már mindenen dolgozom éppen amin akarok. Kiváló megbízásaim vannak, ahogy remek megbízóim és helyszíneim.

Valerio Olgiati A tektonika időtlen minősége 1958-as születésű. Egyetemi tanulmányait a zürichi ETH-n folytatta. Később Los Angelesbe ment, ahhonnan 1996-ban tért vissza Svájcba.

6 Valerio Olgiati A tektonika időtlen minősége 1958-as születésű. Egyetemi tanulmányait a zürichi ETH-n folytatta. Később Los Angelesbe ment, ahhonnan 1996-ban tért vissza Svájcba. Ebben az évben nyittott irodát Zürichben ban a feleségével Tamarával Flimsbe költöztették az irodát. Vendég professzor volt a zürichi ETH-n, az AA Londonban és a Corlell Universityn ben tanított a Harvardon és Cambridge-ben óta főállású tanár a Mendrizói Építészeti Egyetemen

Hasonló dokumentumok

Ö Á Í Í ű ű ú ű ű ű ű ú ú ú ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ú ű ú ú ú ű ú Á ú ű ű Ó ú ű ű ű ú Ó ú ű ú É ú ú ú ű ű ú ű ú Ú Á ú É ú Ó ú ú ú ú ű ű ű ú É Á É É ű ű Í ú ú Ó Í ű Í ű ű ú ű ű ű É ű ú Á ű ű ú Í ű Á ű ú ú É