ÖKOLÓGIÁJÁHOZ A RÁBA ÁRTERÉBEN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKOLÓGIÁJÁHOZ A RÁBA ÁRTERÉBEN"

Kornél Farkas
4 évvel ezelőtt
Látták:

ADATOK A FÜGGŐCINEGE (REMIZ PENDULINUS) ÖKOLÓGIÁJÁHOZ A RÁBA ÁRTERÉBEN Barbácsy Zoltán A sárvári járás madárvilágának tanulmányozása során 1973 74.

1 ADATOK A FÜGGŐCINEGE (REMIZ PENDULINUS) ÖKOLÓGIÁJÁHOZ A RÁBA ÁRTERÉBEN Barbácsy Zoltán A sárvári járás madárvilágának tanulmányozása során évben különös figyelmet fordítottam a függőcinegék megfigyelésére. Mivel iskolai elfoglaltságom akadályozott abban, hogy költésbiológiai kérdésekkel foglalkozzam, ezért főleg a függőcinege-fészkek elhelyezésének ökológiai viszonyait vizsgáltam. % I A méréseket 1973-ban VIII között, 1974-ben VII között 20H 1SA sa 1 \ 4,1 \ ,4-118,4 116,3 114,3 111,2 3,1 4, m 35. ábra. Bába melléki függőcinege-fészek földtől számított magassági szintjének szám szerinti megoszlása Abbildung 35. Höhenverteilung der Beutelmeisen Nester bei dem Baab 13* 195

végeztem. A vizsgálat helye a Rába 42 km hosszú járási szakasza a holtágakkal együtt, valamint Sárvár, Csenve, Répcelak és Zalavég községek területén levő egy-egy tó.

2 végeztem. A vizsgálat helye a Rába 42 km hosszú járási szakasza a holtágakkal együtt, valamint Sárvár, Csenve, Répcelak és Zalavég községek területén levő egy-egy tó. A Rába járási szakaszának mintegy 54%-át különböző korú és szélességű (leggyakrabban 5 10 m széles) füzesek szegélyezik. A füzesek általában tiszta állományúak, néhány helyen azonban főleg nyárral, kisebbrészt égerrel vegyesen fordulnak elő. A fennmaradó 46%-ban akácosok, nemesnyárasok, különböző bokrosok szegélyezik a folyót. Nicknél, Sárvárnál, Ikervárnál t Dél 36. ábra. Bába melléki függőcinege-fészkek (86 db) röpnyílásának égtájankénti és szám szerinti megoszlása Abbildung 36. Verteilung von 86 Beutelmeisen Nester nach Himmelsrichtungen ihres Flugloches und ihrer Zahl gerechnet 196

és Meggyeskovácsnál kb. 30 füzesekkel szegélyezett holtág van, így ezeken a helyeken megnövekszik a fészkelési lehetőség, amely megmutatkozik a fészkelőpárok számában is.

3 és Meggyeskovácsnál kb. 30 füzesekkel szegélyezett holtág van, így ezeken a helyeken megnövekszik a fészkelési lehetőség, amely megmutatkozik a fészkelőpárok számában is. A holtágak szegélyének többségét nád vagy gyé kény növi be, az ilyen helyeken fészkel a legsűrűbben a függőcinege. Ennek illusztrálására legjobb példa Kenyéri határában elterülő két, összesen kb. 600 m hosszú holtág, ahol 1974-ben 9 pár függőcinege fészkelt (15 pár/km), ahol nem ritkaság, hogy az egymással szomszédos párok fészkei m-re vannak egymástól ben a Rába mentén 90 pár függőcinege fészkelt. 62 pár a szorosan vett szegélyfüzesben, 26 pár a holtágak mentén és 2 pár a Rába árterében folyó kis patak partján. A folyó menti füzesekben fészkelő 62 pár adataiból kiszámított átlagos egyedsűrűség 1,38 pár/km. Az előbb említett 62 párból 21 pár a bal parton, 41 pár a jobb parton fészkelt, ezen eltérés azzal magyarázható, hogy a bal part 40%-át, a jobb part 68%-át borítják füzesek. A fészkek elhelyezési magasságát a földtől vagy a vízszinttől számítva a fészkek aljáig mértem egy horgászbotszerű berendezéssel. A Rábánál végzett (1973/74) 98 magasságmérés adatainak minimuma 187 cm, maximuma 1187 cm, az átlagos magasság pedig 628,27 cm. A magassági méretek szám szerinti megoszlását a 35. ábra szemlélteti. Az egyéb területeken mért értékek (7 adat) 356 cm és 578 cm között mozognak ben 86 esetben iránytűvel meghatároztam a fészek csőszerű röpnyílásának irányát is. Ennél a meghatározásnál a fészek belsejéből kifelé mutató irányt vettem figyelembe. Az adatok égtájankénti és szám szerinti gyakoriságát a 36. ábra mutatja. A területen uralkodó szélirány északnyugati. Az ábra magyarázatához még további megfigyelések, mérések szükségesek, mivel valószínű, hogy a röpnyílás kialakítására egyéb körülmény is befo- - Ivást gyakorol. A Rába mellékén talált függőcinege-fészkek 97,14%-át fűzfán, 2,14%-át nyárfán és 0,72%-át kökénybokron találtam. ( es adat alapján.) 1974-ben a Rábánál 140 fészek közül csak 15 alkalommal találtam víz fölé épített fészket. Ezeken kívül még két kései fészkelést említek meg VII. 11-én, valamint VIII. 5- én a fészekben fiókáit etető függőcinegét figyeltem meg Sárvár, illetve Kenyéri határában. Minthogy a függőcinegék vonulási viszonyai elég tisztázatlanok, kívánatos

lenne hazánkban is mind több függőcinege meggyűrűzése. Erre a célra készítettem a fészeknél való gyűrűzéshez egy egyszerű fogóeszközt, melyet a következőkben ismertetek és a gyűrűzőknek ajánlok.

4 lenne hazánkban is mind több függőcinege meggyűrűzése. Erre a célra készítettem a fészeknél való gyűrűzéshez egy egyszerű fogóeszközt, melyet a következőkben ismertetek és a gyűrűzőknek ajánlok. Ez 1,0 1,5 mm-es merevebb drótból hajlított 11 cm átmérőjű kör alakú gyűrűből és ugyanabból a drótdarabból hajlított kb. 15 cm-es nyélből áll. Erre a vázra erősítettem fel egy kb. 30 cm hosszú keményebb műanyagból készített hálót, mely lehetőleg zöld színű legyen és a keret síkjára többékevésbé merőlegesen álljon, így a berepülő madár közvetlenül a háló végébe kerül. Ugyancsak a kerethez erősítettem rugalmas, vékony anyagból a 4 5 cm széles mandzsettát, amelynek másik végébe spárgát fűztem. A háló rajzát a 37. ábra szemlélteti. A következőképpen használható: a fészek magasságához megfelelő botot keresek a helyszínen, amit hozzádrótozok a keretnyélhez. A rugalmas mandzsettát először a hálóra hajtom kívülről, majd a szélét, amibe a spárga van befűzve visszahajtom a drótra. Kilesem, amikor a madár beröpül a fészekbe, akkor a hosszú botnál fogva a keretet ráhelyezem a fészek nyílására. A fészket kicsit mozgatva a madár a hálóba repül, ekkor meghúzom a spárgát, így a háló nyílása bezárul. Egy fészeknél rövid időn belül többször próbálkozni nem tanácsos. Ezzel a módszerrel 1974-ben 12 függőcinegét gyűrűztem. Daten über die Ökologie der Beutelmeise (Remiz pendulinus) im Überschwemmungsgebiet der Rába Zoltán Barbácsy Meiner Beobachtungen in den Jahren wandte ich besondere Aufmerksamkeit der Beobachtungen der Beutelmeisen, nicht nur der Vogelwelt im Allgemeinen. Da ich wegen meines Schulunterrichts keine Zeit hatte mich mit der Brutbiologie zu befassen, deshalb wandte ich mich an die ökologischen Verhältnisse der Unterbringung der Beutelmeisennester. Die Messungen führte ich im 1973 von 16. bis 23. August, im 1974 von 12. bis 29. August aus. Das Beobachtungsgebiet war die 42 km lange Strecke des Raabs in unserem Bezirk mit den toten Armen, sowie die Seen bei Ortschaften Sárvár, Csénye, Répcelak, Zalavég. Etwa 54% der Ufer des Raabs sind mit Weidenstreifen von verschidenem Alter und iinterschiedlicher Breite um geben (meist 5 10 m breit). Die Weiden sind kaum mit anderen Arten, Pappeln, Erlen vermischt. 46% des Ufers ist mit Akazien, Edelpappeln, verschiedenen Sträuchern, oder mit für den Nestbau weniger geeigneten Weidenbuschen bewachsen. Bei Nick, Sárvár, Ikervár, Meggyeskovács sind etwa 30 mit Weiden umrandete Totarme zu finden, so erhöht sich auch die Nistmöglichkeit. Diese Möglichkeit wird in Nummer der Brutpaare auch ausgedruckt. Die Rahmen der Totarme bestehen aus Schilf, Binse, Rohrkolben und dies erhöht die Gegebenheiten noch weiter. Die werden durch die Wiese bei Kenyéri veranschaulicht, mit den zwei anschliessenden toten Armen in 600 m Lange, wo Paare der Beutelmeise brüteten (15 P/km 2 ), und wo es keine Seltenheit war, dass einzelne Paare m voneinander brüteten brüteten längs des Raabs 90 Paare der Beutelmeise. 62 Paare in dem Weidengalerienwald, 26 Paare längs der toten Armen, 2 Paare am Ufer eines kleines, in den Raab mündendes Baches. Die Dichte der Besiedlung ist 1,38 Paare/km 2, nach den 62 Paaren gerechnet. Aus den 62 Paaren brüteten 21 am linken, 41 am rechten Ufer, diese Abweichung ist damit zu erklären, dass die Weiden am linken Ufer 40, am rechten 68% bedecken. Die Höhe der Nester mass ich mit einer Angelnute von der Erde, oder von dem Wasserspiegel. Minimum der Messungen bei dem Raab lag bei 187 cm, maximmn bei 1187 cm, die Ergebnis von 98 Messungen bedeuten. Durchschnittswert 628,27 cm. Die Verteilung 198

der Daten ist aus der Abb. 35. ersichtlich. Die Ergebnisse aus anderen Gebieten liegen bei 356 Min. und 578 cm Max. 1973 74 mass ich die Richtung der Flugöffnungen mit einem Kompass, in 86 Fallen.

5 der Daten ist aus der Abb. 35. ersichtlich. Die Ergebnisse aus anderen Gebieten liegen bei 356 Min. und 578 cm Max mass ich die Richtung der Flugöffnungen mit einem Kompass, in 86 Fallen. Bei dieser Messung beobachtete ich die Richtung aus dem Nestinneren. Die Daten sind aus der Abb. 36. ersiehtlich. Die herrschende Windrichtung des Gebietes ist NW. Um die Ergebnisse deuten zu können, brauchen wir jedoch noch andere Daten, da auf die Austaltung des Flugloches sonstige Faktoren auch mitwirken können. Bei dem Raab fand ich 97,14% der Nester auf Weiden 2,14% auf Pappeln, 0,72% auf Schlehdorn. Aus 140 Daten aus 1974, fand ich nur 15 Nester die über Wasser hingen. Abschliessend möchte ich noch zwei späte Brüte erwähnen am und am beobachtete ich noch fütternde Beuteimeisen bei Kenyéri bzw. bei Sárvár. Die Zugverhältnisse der Beutelmeise sind in unserer Heimet noch ziemlich unbekannt so dass es erwünscht wäre möglichst mehr Beutelmeisen zu ringen. Zum diesen Zweck erarbeitete ich eine einfache Fangmethode die ich den Beringern empfehlen möchte. Das Werkzeug selbst besteht aus einem Drahtring von 11 cm Durchmesser, aus 1,0 1,5 mm Draht mit einer 15 cm lagen Fortsetzung, als Schaft. Auf den Drahtring wird ein Kunststoffnetz in 30 cm Lange befestigt, möglichst aus grünem Material, aus härterem Stoff. Zum Ring wird ein Streifen aus weichem Material, 3 4 breit, angefestigt, so dass man einen Faden für das Zusammenziehen durchführen kann. Die Abbildung Nr. 37. veranschaulicht das Netz. Es wird folgendermassen benutzt: wir suchen einen Stab der die Höhe des Nestes erreicht, dann wird das Netz mit Draht zum Stab befestigt. Den Streifen falte ich auf das Netz zurück, dann ziehe ich das Faden führende Teil vor dem Netz. Wir warten bis der Vogel in das Nest fliegt, dann legen wir das Netz an das Nest und jetzt soll es ein bisschen bewegt werden. Der aufgescheuchte Vogel fliegt in das Netz imd jetzt soll der Faden gezogen werden das Netz ist zu. Bei einem Nest soll binnen kurzer Zeit nur einmal geprobt werden beringte ich mit dieser Methode 12 Beutelmeisen. Anschrift des Verfassers: 9600 Sárvár Ady E. u

Hasonló dokumentumok

Public-Key Kryptography mit Diskreten Logarithmen

Public-Key Kryptography mit Diskreten Logarithmen Jan Schwarz Kristine Jetzke 11.01.2005 Gliederung Das ElGamal Kryptosystem Algorithmen zum Lösen von Diskreten Logarithmen Untere Komplexitätsgrenze Das