C S O N K A M I N D S Z E N T Településképi Arculati Kézikönyv TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV CSONKAMINDSZENT. község.

Átírás

1 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásában, illetve a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi megkötései alapján készült CSONKAMINDSZENT község Orosz László építészmérnök, főépítész, műemlékvédelmi szakmérnök ( nyilvántartási számon bejegyezve) Pécs, 2017december. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, köszöntő 3 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 5 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója-utcák, terek, közparkok, közterek Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Beépítési vázlat 87 A legcsábítóbb talán az idelátogatók számára a körben besimuló táj erdői, halászattal, vadászattal és a település főközlekedési utakról nem sejthető bája, az udvarok kertek kisállatai, az itt élők vendégszeretete, hagyománytisztelete, mindez egy a nagyváros közelében ragyogó természetjárási lehetőséggel. 2

3 1. Bevezetés, köszöntő Azt gondolom, velünk született elemi igényünk, sőt kötelességünk, hogy lakóhelyünket lehetőségeink keretein belül ugyan, de a lehető legkellemesebbé tegyük, már csak puszta önzésből is. Ez az önzés azonban a környezetünkhöz igazodva történik, nem szabad, hogy akár méreteiben, akár anyag, vagy színhasználatában sértse a közösségi, települési, vagy táji érdekeket, szempontokat! Engedjék meg községük főépítészeként idéznem Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr szavait! Lakókörnyezetünk színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb még ha olykor figyelmen kívül is hagyott feltétele. Otthonunk, valamint tágabb értelemben vett épített és természeti környezetünk, az utca szépsége és korszerűsége nagymértékben hozzájárul emberi létünk méltóságához. Az esztétikai minőség, a korszerűség és funkció fontosságát szem előtt tartó szemléletet azonban mind lakóházaink építése, mind településeink fejlesztése során el kell sajátítanunk. Felelősek vagyunk azért, hogy régi és új épületeink hozzájáruljanak településeink képének jobbá tételéhez, harmonikusan illeszkedjenek környezetük hagyományos épített és természetes kincsei alkotta tájba. A településkép védelméről szóló, évi LXXIV. törvény egyik legfontosabb, gyakorlati megvalósulást segítő eszköze a, a szépségében rejlő értékeket megőrző, erőforrásaival okosan gazdálkodó, innovációs lehetőségeit hatékonyan kihasználó településfejlesztéshez, település szépítéshez nyújt hathatós segítséget. Egy-két évszázada úgy építette hajlékait a vidék embere, hogy a kiszemelt hely természetföldrajzi lehetőségeit próbálta meg a lehető legjobban kihasználni. Ügyesen alkalmazkodott a különböző szintkülönbségekhez, a benapozáshoz, a vízfolyásokhoz, tavainkhoz, mérlegelte a gazdálkodási feltételeket, kitaposta közlekedési útvonalait, és a fellelhető természet kínálta anyagokból építkezett. Családjaikat, jószágaikat és egyéb javaikat remek beosztású, és jó arányokkal bíró, maguk építette házaikban tudhatták biztonságban, ezek a mi örökségünk ma, a különböző járulékaikkal (templomok, temetők, fészerek, kutak, kerítések stb.) együtt. Ma szabályozott keretek között szabad csak újat építenünk, vagy az előbb említett örökségünket óvnunk és tovább örökítenünk. Emiatt el kell hát újra sajátítanunk a közelmúlt bő fél évszázad alatt megkopott esztétikai és funkcionális szemléletet, szem előtt tartva természetesen a mai korszerű tendenciák és fejlődési lehetőségek kínálta irányokat. Ahhoz, hogy szeressünk itt élni, és szívesen látogassanak bennünket más települések turistái, sőt munkaadó befektetők is, ahhoz kell az a helyi egészséges én tudat ami a múltból ránk maradt építészeti, vagy természeti értékek használatát a jövőben is biztosítja, és ízléses új építkezéseinkkel, karbantartásainkkal igyekszünk ennek további hangsúlyt adni. Ez a kézikönyv segít abban, hogy meglássuk a szépet, az arányosat, a praktikusat, ezek majd nyilván ráirányítják a figyelmet a kevésbé esztétikusra is, melyeken kis körültekintéssel javíthatunk. Nem az a jövő útja, hogy folyton az üres pénztárcára hivatkozunk, hanem az, amit a napokban láttam: 3

4 - Egy kedves arcú hölgy több sebtől vérző házacskáján festegette a földgázcsövet. Az első reakciónk mindig az, hogy na de hogy kezdjem, ennek soha nincs vége, nincs nekem erre pénzem A múlt értékei is emiatt omlanak itt-ott össze, mert nem tisztítjuk ki azonnal az ereszcsatornát a falevelektől, az értékes kovácsoltvas kerítésen megvárjuk, még elmarja a rozsda, a ház lábától nem vezetjük el a vizet, hónapokig hagyjuk a tetőt beázni stb. A folyamatos apró karbantartások évtizedeket jelenthetnek egy épület életében és mindig kevés ráfordítást igényelnek. Ha pedig lehetőségünk nyílik újat építeni, tegyük azt a szabályok betartása mellett a település utcaképét, összképét javító esztétikus, jó arányú, és színezésű épülettel és illeszkedő kerítéssel, mintegy új értéket hozzáadva ez által lakóhelyünkhöz. Óvakodjunk a túlméretezett, össze nem illő anyagokból épített bonyolult tömegű élénk színű épületektől. Végezzük mindezt a természetes környezet legcsekélyebb sérülésével, kertjeink, köztereink, parkjaink értő felvirágoztatása mellett. 4

5 2 A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Terület : 5,53 km2, Lakosok száma : 178 fő, Az Árpád-kor-i településnek már 1183-ban említették az oklevelek az Okorfolyó melletti Mindenszentekről elnevezett monostorát Okur alakban írva. A monostor kegyura az oklevél szerint a Szalók nemzetségből (Györffy György szerint inkább a Kán nemzetségből való Baya volt, mivel a Baya személynév inkább a Kán nemzetségre volt jellemző) előtt a Szák nemzetségbeli Pál a monostornak adományozta Töttös (Szentegyed) föld felét. Az apátságnak volt birtoka még Sámod mellett, Kisszentmárton területén, Gyürü földtől keletre a mai Csonkamindszent területén is, ahol a monostor is állt ban a monostor apátja egy fertó pápai tizedet fizetett. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolták fel, tehát Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol a kápolnától délnyugatra eső telken 1957-ben a lakosság még a kolostorépület alapfalairól is tudott. A települést 1554-ben említették először a mai Csonkamindszent nevén, nevét akkor Chonta Mindzenth-nek írták. Az ősi magyar falu előző neve Okor-, vagy Okormindszentvolt. Határában az Árpád-korban álló bencés apátság a török hódoltság alatt pusztult el. 1 A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE Csonkamindszent Baranya megyében, Pécstől 18 km re a 6 os út mentén fekszik, Szentlőrinctől mindössze 3 km re. Területe: 552 ha. A lakosság száma januári 1 jei adatoknak statisztikai adatok alapján 186 fő. Csend és jó levegő jellemző a hangulatos, aprócska falura. A parányi település hosszú történetre tekinthet vissza. Az 1200 as években már említik a települést. Az első neve Okor vagy Okrimindszent volt a település mellett folyó Okor patakról. Az Árpád korban bencés apátság működött területén, ami a török hódoltság idején elpusztult, majd újraépítették. Az első írásos említése 1183 ból Monasterium Omnium Santorum de Okur Okormindszent apátsága, melynek kegyura Kán nembéli Baya volt ban Szalók nembéli János és Miklós kegyuraságáról van írásos említés. Az apátságról az utolsó írásos adat 1363 ból való. 1 NET

6 A település neve később 1554 ben Csonta Myndzenth, majd 1565 ben Csonkamindszente, mely elnevezések utalhatnak az újabb birtokos család nevére: Csonta, vagy Csonka. A szájhagyomány szerint a falu délnyugati részén állhatott a monostor. Az egyik változat szerint a csonka tornyú romos templomról kapta a Csonkamindszent nevet. A török hódoltság idejében is folyamatosan lakott magyar falu lehetett. A település jelenlegi településmagja és elrendezése visszavezethető a középkori településszerkezetre, annak megtartása, továbbéltetése eredményezte a mai állapotot. A töröktől való visszafoglalás után feltehetően a monostor romjai a szentlőrinci uradalmi építkezéseknek szolgálhatott építőanyagul, területén újabb jobbágytelkeket osztottak ki. Az épületek anyaghasználata, léptéke, kialakítása azonban lassú, majd a kiegyezés után felgyorsult módon megváltozott. A XVIII. század második felében, Mária Terézia úrbéri rendezése, és az első építési szabályok változtatnak nagyon lassan a favázas, sövényfalas, sárral tapasztott, náddal fedett házakból álló faluképen. Az erdők használatának korlátozása is hozzájárult ahhoz, hogy fa helyett vályogból kezdtek építkezni, kő és égetett tégla alapozásra. Ez csak a XIX. század derekára vált általánossá, amikorra végleg eltűntek az utolsó favázas házak is. Településszerkezete máig megőrizte a hagyományos halmazos beépítés szerkezeti vonzatait. Az új parcellázás szerencsére nem érintette ezt a történeti szerkezetet, az új házhelyek a települést a 6 os úttal összekötő bekötő út mentén sorakoznak. A feltehetően magyar lakta falu népessége nemzetiségi összetételében napjainkra sem igen változott. Népességszáma 1870 től 1890 ig 338 főről 345 re változott, tehát gyakorlatilag stagnált ig aztán ütemesen csökkent 240 főre, majd 1949 ismét némi növekedés tapasztalható a 49 es népszámlálásban regisztrált 265 főig. Az itt élőket magas fokú mezőgazdasági kultúra jellemezte. Az arany és ezüst kalászos gazdák jelentős állattenyésztéssel is foglalkoztak, amit az a két világháború között épült szecessziós paraszt polgári lakóházakon és a portákon ma is megtalálható. A kollektivizálás hatására többen elköltöztek a faluból, majd több család folyamatosan visszaköltözött, így népessége fő körül mozgott. Település rendezett képet mutat, lakói büszkék falujukra, ápolják, védik értékeit. Gyermekintézményei a községnek nincsenek, ezeket a közeli Szentlőrinc biztosítja számára, de az egyéb alapellátás helyben elérhető, és a központban áll meg a mozgó posta is. Saját mélyfúrású kútból vezetékes vízzel minden porta ellátott. A keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban gyűjtik, szippantásuk megoldott. A háztartási hulladékok gyűjtése heti egy alkalommal történik. A település igen sok szállal kötődik Szentlőrinchez, és ennek a kötődésnek az erősítése elsősorban a közeli várossal való közlekedési kapcsolat erősítésével még szorosabb lehetne, mely egyben a település népességmegtartó képességének egyik fontos feltétele vizsgalt_2015.pdf 6

7 Nevezetességei Római katolikus temploma 1902-ben épült. Szentlőrinctől 2 km-re, É-ra fekvő zsáktelepülés. A falunak az Árpád-házi királyok idején bencés monostora volt, ami a török időkben a faluval együtt elpusztult. A kis templom tágas téren szabadon áll. Adatok a baranyai Okormindszenti Bencés Apátság történetéhez OKORMINDSZENT mint név összetett szóként előtagjában Baranya megye nyugati dombos vidékének egyik ma is Okor nevű patakja. A szó második tagja egyházi intézményt jelöl. Szent Benedek szerzetes rendjének a magyar népi elnevezésükben Bencéseknek a nomád magyarság európai szintű műveltségre emelésében, állammá szervezési segítő munkájában elvitathatatlan érdemei vannak. Ennek a szervezési munkának központjai voltak a kolostorok. A Bencés-rend szellemi vezető szerepét első királyunktól, Szent Istvántól számíthatjuk. Az apátság birtokaira nézve Győrffy Györgynél az alábbi ismertetést olvashatjuk: Az Okor folyó melletti mindenszentekről nevezett monostor 1183-ban fennállt s Baya volt a kegyura, akit az oklevél szalók nb-nek mond előtt a Szák nb. Pál Töttös (Szentegyed) föld felét a monostornak adományozta. Birtokolt még az apátság Sámod mellett (Kisszentmárton területén 1257) s Gyürü földtől K-re (1278), a mai Csonkamindszent területén, ahol a monostor is állt. Apátja II:1 fertő, II:1 fertő II:55 báni pápai tizedet fizet. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolják fel. Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol kolostorépület alapfalairól tudott a lakosság. A jelzett alapfalak a kápolnától DNy-ra eső telkeken vannak. Az említett Boldogasszonyfa nem azonos a szentlászlói plébániához tartozó filiálissal. 7

8 Az Okor patak névadó szerepét bizonyítják az Okormellék, Okorvölgy, a hajdani Okriszentlőrinc, Okormindszent, Okriszentgál, Okriszentiván, Monosokor, Okorág települési helynevek is. Nem ismeretes eddig az Okormindszenti apátság alapítási éve. Mindenesetre Árpád házi királyaink kedvelt szerzeteseinek a Bencéseknek az alapítása. Eddigi ismereteink szerint létezésénél első ismert éve a somogyi Zselicben fekvő Töttös földet II. Géza ( ) adta a Szák nb-li Nagylábu Pálnak, aki 1183-ban hagyományozta örökösök híjával a szent trinitási és okormindszenti monostorokra. Az első adományozó tehát II. Géza, míg a tulajdonos által történt továbbadományozás (1183) III. Béla idejében történt. Az Okormindszenti Bencés Apátság tehát mindenképpen Árpád kori alapítás.természetesnek kell vennünk, hogy az apátság központjában a kolostor mellett templom is állt. Tudjuk, hogy a kolostortemplom mindenszentek tiszteletére van szentelve. Ezért is Okormindszent a falu neve is. Az Okor folyó melletti mindszent. A tatár 2 év múlva elvonult, de a török itt maradása 150 évig tartott. Falvak sorra semmisültek meg, hogy soha többet ne épüljenek fel. Intézmények lettek semmivé. S ki számolta meg? A magyarság százezrei jutottak a török rabszolga piacokra. Ekkor semmisült meg az évszázadokig virágzó Okormindszent falu is bencés kolostorával együtt. A török kivonulása után Okormindszent területére is visszaszivárogtak a zselici erdőkben menedéket találó bujdosók. A tornya dűlt kolostortemplom az apátsági kolostorral együtt romokban hevert. Ekkor adták a megcsonkult templomú Okormindszenti Apátságnak a Csonkamindszent nevet. A falu népe pedig hihetetlen szorgalommal látott hozzá a falu felépítéséhez. Újra családi otthonokat építettek a romok helyére. A kolostor és templom romjait benőtte a fű, elsimította a föld. Egyházilag ma a szentlőrinci plébánia fiókegyháza. 3 Jellemző, hogy a község a környező, gyakorlatilag erdős hátságos és szántókkal, legelőkkel borított tájba belesimul, bármely irányból közelítjük meg. Csonkamindszent község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban, Szigetvártól keletre, Nagyváty és Szentlőrinc között fekszik a 6 számú főközlekedési úttól északra 1 kilométerre. 3 Sásdi Honismereti Szakkör munkája:2002 8

9 A Szentlőrinci járás falvai, és Csonkamindszent (Google térkép) 9

10 Csonkamindszent a Mecsek nyugati vonulata többé kevésbé észak-déli irányú terep nyúlványai előtt elterülő és az Ormánság mint tájegység felé megnyíló közel sík terület települése. A középtájon belül a Bükkösdi-víz síkja kistáj területén fekszik. A külterületi táj a kistáj jellegzetes jegyeit viseli magán. Felszínének jelentős része közel síknak mondható, tipikusan mezőgazdasági táj. A tájhasznosítás igazodott a domborzat adta lehetőségekhez, a jellemző tájhasználati mód a mezőgazdaság. Ezen belül nagyobb súllyal jelenik meg a szántóföldi növénytermesztés, de hagyományos rét-legelőgazdálkodás is jelentős területi hányaddal maradt fenn, foltokban erdőterületeket is láthatunk. A Bükkösdivíz és a vasút közötti sáv nagy részét összefüggő, természeti értéket képviselő gyepfelület borítja. A települést délről a 6-os számú főút, keletről a Bükkösdi víz a vasúttal, északról Helesfa előtti területek, nyugatról Nagyváty körzete határolja Az egyutcás zsáktelepülés főutcája a forgalmat lebonyolító Fő utca, többé-kevésbé észak-déli irányú, a Mindenszentek kápolna és községháza körüli teresedésnél nyugatra, majd ezután ismét északra fordul, miközben fakorona szerűen terebélyesedik, és mondhatjuk, hogy a szélrózsa minden irányában kis zsákutcákra fűzött telekosztást mutat. Ezek a délnyugati irányba induló Kis utca a községházától kelet-északkeletre pedig két kisebb köz. A hagyományos szalagtelkes, fésűs beépítés rendje a kápolna környezetében a Fő utca kettős elfordulása miatt megbomlik, különböző szabálytalan telekformációkat képez, illetve ami az egyik utcafrontra merőleges az a másikon utcával párhuzamos beépítést eredményez, de látunk bizonyos szakaszokon fűrészfogas beépítést is. A rendezett, kerített temető a település északnyugati sarkán van. A lakóterülethez nyugat és észak felől mezőgazdasági területek csatlakoznak állattartó, valamint mezőgazdasági funkcióval. Csonkamindszenten külön helyrajzi számon szereplő közpark nincs. Az oktatás óvodai és általános iskolai szinten Szentlőrinc látja el. 10

11 A település belső vizuális jellegét, utcaképeit a kevésbé egységes tömegű, szintszámú és tetőformájú épületek jellemzik, a fentiekben már részletezett körülmények, adottságok miatt eltérő beépítésekkel, utcáról is látható melléképületeivel. A csekély történeti részektől utcafrontra épült utcával párhuzamos gerincű, egyszintes, helyenként 20. sz-i tetőteres épületek térnek el. Szalagtelkes, egyszintes fésűs beépítés Utcával párhuzamos gerincű 11

12 Utcával párhuzamos gerincű és tetőtér beépítéses épület Utcával párhuzamos és manzárd tetős épületek Tetőteres beépítés 12

13 Utcáról is látható melléképület Címtáblák elsősorban a homlokzatokon, vagy kerítésen jelennek meg szolid, nem hivalkodó formában, különböző anyaghasználattal. 13

14 Emléktábla, kettő van a templom előtti közterület nyugati oldalán a feszület előtt a két világháború hőseinek emlékére, egy pedig a faluba bevezető út bal oldalán emelt 1956-os emlékhely sziklatömbjén. A kertekben gyakori a gondozott gyepes, örökzöldekkel szegélyezett felület, a közterületek, ápolt gyepes területek, szegélyek, biztonságos vízelvezető árkokkal. Önkormányzati program keretében a falu központi részét, az emlékhelyet, a vízmű dombját, egynyári virágok díszítik. A néhány épület előtti közterületi kiszögelléseket évtizedek óta a helyiek telepítik be különböző talajtakaró, sövény, vagy örökzöld növényekkel és gondozzák folyamatosan. 14

15 15

16 A külterületi kistáj jellemzően mezőgazdasági, legelő, vagy erdőterület. 16

17 Történeti térképek 1. Katonai felmérés ( ) Második katonai felmérés ( ) 17

18 Csonkamindszent kataszteri térképe

19 Csonkamindszent mai utcahálózata Figyelemre méltó, a település tájban történő fejlődése, nyilván megmutatkozik ennek hatása úgy a telekosztásban, mint a lakóház típusokban, melléképületek használatában. A fenti történeti térképekről a következőket vonhatjuk le. Az egyik, a település történeti magja egyértelműen elkülöníthető a későbbi terjeszkedésektől, hiszen csupán csak egy utcácska volt, térképi és minden bizonnyal fizikai értelemben is. A másik, hogy az ágas, halmazos utcahálózat már a második katonai felmérésen egyértelmű, ami könnyen beazonosítható az 1865-ös kataszteri térképen is, viszont ez utóbbi már nagy pontossággal jelzi a telekosztást is, ami az épületek elhelyezésével együtt már jelentős eltéréseket mutat az előző térkép tendenciáitól. A beépítés történeti típusa olvasható le a kataszteri térképről: a fésűs illetve annak egy változata a fűrészfogas beépítés. Az utóbbinál a kataszteri térképen láthatunk arra is példát, amikor az egy helyiségsoros lakóépület főbb melléképületeinek egy része (nyári konyha, füstölő stb.) nem csak mögötte, hanem részben vagy egészben a szomszéd épülettel csatlakozik az ellentétes oldalhatáron. Ekkor még minden épület az utcára merőleges beépítést mutat. 19

20 A község déli bejárata A zsáktelepülés északi bejárata 20

21 3 Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők MŰEMLÉKEK: nincsenek HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET: Foltokban érvényre jut itt a fésűs, a fűrészfogas, az utcával párhuzamos, az egyszintes és többszintes beépítés is, mégis a halmazos történeti településkép adja a falu fő jellegzetességét. A 6-os útról megérkezve egy jellegtelen 20. századi egyoldalas utcasorral találkozunk, amely alig észrevehetően simul a környező sík tájba. Miután az út kanyarodni kezd, egy lazább parkos, részben szabadidős, és emlékmű hangulatokkal szembesülünk, ami egy tudatos településfejlesztési gesztus eredménye mintegy előkészíti, és egyszersmind elkülöníti az ősi településszövetet, aminek különös, halmazos képződménye központi részében találjuk magunkat. Akár végighaladva ezen egészen a temetőig, akár a kisebb utcák, közök felé vesszük utunkat, elmondható, hogy bár egységes ház típust, jellegzetes beépítési sajátosságot nem fedezhetünk fel, éppen a halmazosság, és annak különböző beépítési és épülettípusai a település sajátja összességében. Érzékelhető, a hátsókertek gazdálkodó létformájának fenntartása, és élő kapcsolata a környező tájjal. A natúr téglahomlokzatú épületek építési szokásainak erőteljes hagyatékaival találkozunk számos helyen, akár lakóház, akár melléképületek formájában, amely a helyiek egyfajta érzékeny hagyománytiszteletének köszönhető. Mindezekben testesül meg a falu egyedisége 21

22 HELYI VÉDETT NÖVÉNYZET: nincs KIEMELKEDŐEN ÉRTÉKES NÖVÉNYZET: Két hársfa a Fő utca 30 előtt, védetté nyilvánításukat érdemes megfontolni. 2db lucfenyő a templom előtti téren 22

23 Lucfenyő a Kis utca 41 udvarán Három ezüstfenyő a Fő u. 6. sz. ház udvarán 23

24 Tölgyek a bevezető úttól keletre, védetté nyilvánításukat érdemes megfontolni. 24

25 HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK: (Csonkamindszent településrendezési tervéből) A Fő utca 4. számú háza 25

26 A 7-es számú épület kovácsoltvas kerítése, kapuja. (felületkezelése egységesebb színválasztással javításra szorul) 26

27 A 6-os számú ház eklektikus homlokzata Tégla ornamentikás csűr és istállóépület ásott kúttal a 6. sz. lakóépület udvarán 27

28 Kovácsoltvas kerítés kapuval, ugyanott. (felületkezelése javításra szorul) 28

29 29

30 A 11-es sz. századfordulós épület eklektikus főhomlokzattal, kovácsoltvas kapuval, tömör téglakerítéssel, ólakkal, istállókkal, kerekes ásott kúttal. 30

31 A Fő utca 23. számú saroktelek a 20. sz. első felében épült natúr téglaornamentikás melléképületeivel és kovácsoltvas kerítés-kapuval, amely sürgős felújításra vár. 31

32 Fő u. 28. falazott utcai kerítés, 29. kovácsoltvas kerítés, 30. új kovácsoltvas kerítés 31. sz. pajtaépület 32

33 33

34 A fő utca 32. számú utcafronti lakóépület, felújított melléképületei, kerítése (felújítandó) 34

35 Átépített utcafronti épület korabeli natúr tégla istálló épülete. Fő u 46 35

36 Gépi drótfonat betéte kovácsoltvas kerítés a templom jobb oldali telkén a 47. sz. háznál. A 16. sz. népi lakóház 36

37 Az 1902-ben épült Mindenszentek kápolna Feszület a Fő utca bevezető szakaszán. Állíttatták 1932-ben Feszület a falu északi végén 37

38 ÉS A KÖRNYEZŐ TÁJ: A község a környező, gyakorlatilag erdőkkel és szántókkal, legelőkkel borított tájba belesimul. A tájhasznosítás igazodott a domborzat adta lehetőségekhez, a jellemző tájhasználati mód a mezőgazdaság. Ezen belül nagyobb súllyal jelenik meg a szántóföldi növénytermesztés, de hagyományos rét-legelőgazdálkodás is jelentős területi hányaddal maradt fenn, foltokban erdőterületeket is láthatunk. A Bükkösdi-víz és a vasút közötti sáv nagy részét összefüggő, természeti értéket képviselő gyepfelület borítja. Szántóföld művelés alatt 38

39 A Bükkösdi víz gyepfelülete Az egykori fűz telep a Bükkösdi-víz mellett A hátsó kertek táji kapcsolata 39

40 EGYÉB: A település tájjal való kapcsolata 40

41 Jellegzetes fésűs beépítés földszintes oromfalas népi lakóházakkal Fűrészfogas beépítések Tégla homlokzatú melléképület a Fő u. elején 41

42 1956-os emlékhely, bükkösdi vállalkozó tervezte és alkotta; 2006-ban avatta az önkormányzat 19. századi ólak Léc terménytároló és oldalhatáros nyári konyha a Fő u. 3. sz lakóépület udvarán 42

43 A község egyedüli manzárd tetős lakóépülete Település ősi szerkezet Település szerkezet: Az önkormányzattól távolabbi köz; a végén a Fő u. 9. sz. házzal 43

44 Településszerkezet: A községháza melletti köz, a végén egy 16. századi oromzatos népi lakóházzal Ellentétes oldalhatáron álló épület falazott-vakolt sarok lizénákkal, ablak keretelésekkel, főpárkánnyal és macskalépcsős oromzattal. A 20. század elején épült, Kezdetben az volt a Polgármesteri hivatal, manapság Egészségháznak hívják a helyiek és a háziorvos, védőnő rendel ott 2 hetente egyszer. 44

45 Az épület hátsóudvari homlokzata Az eredetileg a templom előtt baloldalon állott tönkrement feszület helyett 1993-ban állítottak feszületet világháborús hősi emlékoszlopokkal, és 1948-as kopjafával együtt. 45

46 A Fő u. 18. sz. újszerű lakóépület karbantartott melléképülete Deszkapalánk kerítés 46

47 Kerekes kút apácaráccsal és új cseréptetővel Kerekes kút léc kútházzal, szalagcserép fedéssel 47

48 Lakóépület törtvonalú utcai homlokzati fallal, eklektikus díszítéssel Oromzatos népi lakóház 48

49 Népi lakóház kemence, vagy tűzhely kéménye A 30-as szám felújított natúr téglaornamentikás melléképületei 49

50 A temető kerített, parkosított területe 50

51 4 Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával. A történeti, örökségi szempontok mentén gondolkodva, a történeti térképek adatait nem hagyhatjuk figyelmen kívül az utcarend és telekosztás tekintetében. 51

52 Az elkülöníthető belterületi részek a következők: 1. TERÜLET: Típusa: Lakó övezet. A település déli bejáratánál lévő úszó telek. Emberemlékezet óta úgynevezett fűz telep volt, nyilván azok számára, akiknek a fűzből való fonás, mint életforma a sajátjuk volt, mellyel némi megélhetési forráshoz lehetett jutni; ma magántulajdonú lakóház. A Fő utca keleti oldali beépítésével egy időben kerülhet be a telek a település összefüggő lakóövezetébe. 2. TERÜLET: Típusa: Lakó övezet. A település 6-os út felé eső, a nyugati oldalán beépített szakasza, a település legfiatalabb része, amely nagyon helyesen nem csak térképen, hanem fizikai valójában is elkülönül a település eredeti településtesttől, az 56-os emlékhely és a szemben lévő sport és játszótér együttessel. Az itt épült ületek vegyesen sátortetős, utcára merőleges, és azzal párhuzamos tetőgerincű kétszintes tetőteres kontyolt, vagy csonkakontyolt, esetleg mediterrán jellegűek. 3. TERÜLET: Típusa: Emlék és szabadidős övezet. Az 1956-os emlékpark, játszópark, víztorony és vízmű. Tudatos településfejlesztési gesztus eredménye ez a rész, itt fellazul, megszakad az ősi településszövet, a beépítetlen zöld felület és a Fő út elfordulása vizuálisan és használatában is elkülöníti a 2-ben részletezett legújabb települési beépítést, amelynek a keleti oldala hosszútávon alkalmas lehet további parcellázásra és beépítésre, amennyiben erre igény és lehetőség nyílik. Ezzel a falu különböző korú utcarészei világosan izolálhatók, és a kívülálló számára is egyfajta könnyen követhető települési történelemkönyv. 52

53 4. TERÜLET: Típusa: Lakó övezet. A 18. századi történeti településrész. A történeti térképek szerint az első településrész, néhány házból állt csak, mint ahogyan ma sem nevezném terjengősnek. Már a 18. század idején is vegyesen voltak utcára merőleges, azzal párhuzamos, vagy L alaprajzú épületei. 5. TERÜLET: Típusa: Központi övezet. Az előbbitől északra kialakult századi fordulóján már létrejött történeti településszerkezeti rész. Az évszázadok során kijárt útvonal érdekes kettős kanyarulatára szerveződött, halmazos településszerkezet, többnyire az útra merőlegesen kialakított telekhatárokkal, melynek a következménye egy kis utca és két köz, melyeknek mindegyike zsákutca lett. Az úttest elfordulásai miatt a nyugati részén láthatunk fűrészfogas beépítést is, a kelet-északkeleti fordulónál pedig az úttól ellentétes irányban kiszélesedő, sőt belső telkeket. 53

54 6. TERÜLET: Típusa: Kegyeleti övezet. A temető a falu északnyugati részén került kiépítésre, a Fő utca végétől új betonjárdán lehet megközelíteni, gépjárművel azonban csak szilárd burkolat nélkül. Bejárata északi tájolású, bekerített, parkosított, gondozott temető, újszerű ravatalozóval. Javasolt a tájékozódás megkönnyítésére az utcasarkokon oszlopokra helyezett utcanév és útbaigazító intézménynév táblák kihelyezése. 54

55 A közigazgatási terület további meghatározó részei: 7. TERÜLET: Az erdőterületek: Csonkamindszent a Mecsek nyugati vonulata többé kevésbé észak-déli irányú terep nyúlványai előtt elterülő és az Ormánság mint tájegység felé megnyíló közel sík terület települése. A középtájon belül a Bükkösdi-víz síkja kistáj területén fekszik. Erdőterületek elég jelentős foltokban találhatók. 8. TERÜLET: A mezőgazdasági területek: A külterületi táj a kistáj jellegzetes jegyeit viseli magán. A lakóterülethez nyugat és észak felől mezőgazdasági területek csatlakoznak állattartó, valamint mezőgazdasági funkcióval. Felszínének jelentős része közel síknak mondható, tipikusan mezőgazdasági táj. A tájhasznosítás igazodott a domborzat adta lehetőségekhez, a jellemző tájhasználati mód a mezőgazdaság. Ezen belül nagyobb súllyal jelenik meg a szántóföldi növénytermesztés, de hagyományos rétlegelőgazdálkodás is jelentős területi hányaddal maradt fenn, foltokban erdőterületeket is láthatunk. 9. TERÜLET: Vízgazdálkodási terület:a Bükkösdi-víz és a vasút közötti sáv nagy részét összefüggő, természeti értéket képviselő gyepfelület borítja. Jelentős árokrendszer hivatott levezetni a csapadék- és talajvizet. 55

56 ELTÉRŐ KARAKTERŰ KÜLTERÜLETI TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA 56

57 ELTÉRŐ KARAKTERŰ BELTERÜLETI TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA 57

58 58

59 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója-utcák, terek, közparkok, közterek Építészeti útmutató: 1. TERÜLET: Úszó telek AJÁNLÁS: A helyi szabályozásban már tervezett és általam is életképes további parcellázás és beépítés szerves része lehet majd. Javasolom a település e bevezető szakaszán kerékpárút kiépítését. 2. TERÜLET: 6-os út felé eső AJÁNLÁS: Javasolom az egységes bejáróhidak és járda kiépítését. 3. TERÜLET: 1956-os emlékpark, játszópark, víztorony és vízmű AJÁNLÁS: Javasolt a sportpálya kiépítése, elkerítése, a környezettől fasorral való elkülönítése, valamint az úttest két oldalán lévő funkciók megközelítéséhez egy közös parkoló tervezése, kiépítése. 4. TERÜLET: A 18. századi történeti településrész Lf-1 AJÁNLÁS: A foghíjak beépíthetők, a meglévő helyi védett épületek, építmények karbantartása, és a védett melléképületek használata, folyamatos karbantartása javasolt. 5. TERÜLET: Az előbbitől északra kialakult 19. századi történeti településrész Lf-1 AJÁNLÁS: A meglévő helyi védett épületek, építmények karbantartása, és a védett melléképületek használata, folyamatos karbantartása javasolt. Az önkormányzattól keletre eső két köz szilárd burkolattal való kiépítése javasolt. 6. TERÜLET: A temető AJÁNLÁS: Megközelítésére szilárd burkolattal való kiépítése javasolt. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ: Kialakult falusias lakóterületek: Lf-1 A történeti településrészben ahol esetleg elavult régi épület felújítására, korszerűsítésére, lenne igény, ott törekedni kell a meglévő arányok és tető hajlásszög megtartásával, természetes anyagok, és szolid, nem kirívó (vagy a korabeli eredeti) színek használatával építkezni. A történetileg kialakult utcára merőleges gerincű oldalhatáron álló, egyszintes beépítés esetén, vagy a meglévő hajlásszöggel, vagy fok közöttivel kell kivitelezni. Ugyanez vonatkozik azokra a területekre, ahol esetleg új telkek parcellázásával új lakóépületek építésére nyílik lehetőség. 59

60 Az oldalhatáros úgynevezett arche típusú beépítés az észak-déli utcákban egyébként is jóval kedvezőbb benapozást biztosítanak, de másutt is jobb terület kihasználásra adnak lehetőséget, és a déli tetősíkok távlati esetleges napelem telepítésére is alkalmasak, bár esztétikai megjelenésük egy épület disszonáns aszimmetriájához vezet, nem beszélve ipari jellegükről A helyi védett épületeken azonban közterületről látható módon gépészeti berendezés nem helyezhető el. Új kontyolt tetejű házat építhetünk, azokon a településrészeken ahol ez az építés az illeszkedő. Kerülni kell új építés esetén az utcával párhuzamos gerincű építést is, (bár a történeti részektől ez sem idegen) hacsak nem az a kialakult környezet az adott helyen. Keresztbe beforduló épületszárnyat szintén ne építsünk, a meglévő haránt építésű melléképületek belül átalakíthatók, de küllemükben ragaszkodjunk a történetiséghez. Persze az a legszerencsésebb, ha ezeknek az eredetivel azonos, vagy jellegében hasonló a rendeltetésük marad meg. Természetesen az a leghelyesebb, ha a község hagyományainak megfelelően létesülnek, azzal összhangban. Utcafronti gépkocsi tároló nem ajánlott! Kerítések építésénél is javasolt az épülettel összhangban lévő jó arányú áttört kerítés, a jó példákból merítve gondolatokat. Tömör utcai kerítés legfeljebb 1,60m magasságig javasolt. Élő sövény sem kívánatos ennél magasabbra. Oldalhatáros kerítéseknél javasolt a hagyományos gépi drótfonat, a sövény, vagy a kettő kombinációja. Hosszútávon javasolt néhány hagyományos épület rendbetétele az országos falusi túrizmus hálózatához csatlakozva, és legalább egyből, vendéglátó étterem kialakítása. Látva, hogy a település foglalkozik még jószágok tartásával, tenyésztésével, érdemes végiggondolni egy kisebb bemutatható mintagazdaság felfejlesztését, akár állat simogatóval, ami manapság az elurbánosodtt városi gyerekeknek vonzó program lehetne, helyi termékek érétékesítési lehetőségével egybekötve. 60

61 2. TERÜLET Lf-2: 6-os út felé eső AJÁNLÁS: a) Telepítés: Csonkamindszent legújabb rész nyugati oldalán az esetleges új családi házak telepítése utcára merőleges és oldalhatáron álló legyen amennyiben ez a szomszédos épületek, oldalkerti és tűzvédelmi paramétereit nem rontja az OTÉK előírásaival szemben. A kevésbé fegyelmezett környezetben törekedni kell az egységes előkertek kialakítására, és a növényzettel elhatárolt beépítésre nem szánt, hátsó haszontelek részekre. Helytelen telepítés 61

62 Helytelen telepítés Helyes telepítés b) Magasság: A meglévő utcaképbe (különösen a keleti oldalon) épülő új házaknak hasonló párkány és gerincmagassággal szabad csak épülniük, mint szomszédjaik. Az ettől erőteljesen eltérő nem kívánatos, nem felel meg az illeszkedés szabályának. Helytelen, kirívó magasság 62

63 Helyes magasság c) Tető hajlásszög: Az új, vagy felújítandó épületeknek is a fenti közel azonos hajlásszöggel kell épülniük, ezzel alkalmazkodna a legjobban a hagyományos környezethez. Az ettől eltérő dőlésszög nem javasolt. Helytelen hajlásszög Helyes hajlásszög 63

64 d) Falusias szín: A természetes anyag és színhasználattal egységes településkép jön létre. Az eltérő harsány színű épületek nem illeszkednek a meglévő házakhoz. Az ábra egyszerre nyújt példát a helytelen magasság (szintszám) és a kirívó színhasználatra is. 4. TERÜLET Lf-1: A 18. századi történeti településrész AJÁNLÁS: a) Telepítés: Csonkamindszent első történeti utcájában a terület sűrűsége és beépítettsége miatt új építésre nincs esély, de az esetleges felújítások épületei utcára merőlegesek és oldalhatáron állóak legyenek, konty nélküli oromzatos nyeregtetőkkel. Helytelen telepítés 64

65 Helytelen telepítés Helyes telepítés Továbbra is törekedni kell az egységes előkertek kialakítására, és a növényzettel elhatárolt beépítésre nem szánt, hátsó haszontelek részekre. b) Magasság: A meglévő utcaképbe épülő felújítások esetében, vagy az esetleg később kialakult foghíjakon az új házaknak hasonló párkány és gerincmagassággal szabad csak épülniük, mint szomszédjaik, alkalmazkodni kell a közvetlen környezethez, ez vonatkozik a később kialakult foghíjak esetében az új építésűekre is. Az ettől erőteljesen eltérő nem kívánatos, nem felel meg az illeszkedés szabályának. az illeszkedés szabályának. Helytelen, kirívó magasság 65

66 Helyes magasság c) Tető hajlásszög: Az új, vagy felújítandó épületeknek is a fenti közel azonos hajlásszöggel kell épülniük, ezzel alkalmazkodna a legjobban környezethez. Az ettől eltérő dőlésszög nem javasolt. Helytelen hajlásszög Helyes hajlásszög 66

67 d) Falusias szín: A természetes anyag és színhasználattal egységes településkép jön létre. Az eltérő harsány színű épületek nem illeszkednek a meglévő házakhoz. Az ábra egyszerre nyújt példát a helytelen magasság (szintszám) és a kirívó színhasználatra is. 5. TERÜLET Lf-1: Az előbbitől északra kialakult 19. századi történeti településrész AJÁNLÁS: a) Telepítés: A halmazos településszerkezet nyugati részén van még lehetőség néhány beépítetlen lakótelek beépítésére, az esetleges parcellázások után épülő új épületek utcára merőlegesen és oldalhatáron állónak kell megtervezni, konty nélküli oromzatos nyeregtetőkkel, egységes előkertekkel az OTÉK előírásainak megfelelően. Helytelen telepítés 67

68 Helytelen telepítés Helyes telepítés b) Magasság: A tervezett új utcakép a község építészeti történeti hagyományainak megfelelő hasonló párkány és gerincmagassággal jöhet létre. Az ettől erőteljesen eltérő nem kívánatos, nem felel meg az illeszkedés szabályának. Helytelen, kirívó magasság 68

69 Helyes magasság c) Tető hajlásszög: Az új, épületeknek is a fenti közel azonos hajlásszöggel kell épülniük, ezzel alkalmazkodna az utcarész legjobban a környezethez. Az ettől eltérő dőlésszög nem javasolt. Helytelen hajlásszög Helyes hajlásszög 69

70 d) Falusias szín: A természetes anyag és színhasználattal egységes településkép jön létre. Az eltérő harsány színű épületek nem illeszkednek a meglévő házakhoz. Az ábra egyszerre nyújt példát a helytelen magasság (szintszám) és a kirívó színhasználatra is. Kerítésekről: A jó arányú áttört kerítés jól átlátható településképet eredményez 70

71 A túl magas tömör kerítés nem átlátható településképet hoz létre Utcák, terek, közparkok, közterek útmutatója: A település utcái ápoltak, a vízelvezető árkok, tiszták rendezettek. Ajánlott a központi részen a beérkező gépjárműveknek forgalomlassító megépíttetése, megfelelő buszfordulóval, a KRESZ szabályok szerinti jelzőtáblákkal és útburkolati jelekkel kiegészítve. Ugyancsak ajánlott az utca középső intézményi részén 30-as sebességkorlátozó táblák és kijelölt gyalogátkelő építése. Javasolt a Fő utca két oldalán a teljes hosszban virágosítani, és a fasorok hiányait előnevelt díszfákkal pótolni. A telepíthető fás szárú növények őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek; minden esetben kertészmérnökkel egyeztetve, megterveztetve. Terek, Közterek a faluban nincsenek, javasolt a központi részen egyet megterveztetni tájékoztató táblákkal, gyepes, virágos felületekkel, padokkal, szemetessel. Közpark: A játszópark továbbfejlesztése ajánlott egy összefogott szabadidő központtá a Fő utca felől biztosított kulturált megközelítésekkel, tájékoztató táblákkal, parkolóval. Beépítetlen jellegű, speciális természeti és táji értékek. A település közigazgatási területéhez tartozó külterületeken csak az övezetnek megfelelő épületek, építmények építhetők. Lejtős telkeken a lejtő aljába építkezzünk, a mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos, tetőhajlásszöge fok, tetőformája nyeregtető legyen. A tájba illesztés érdekében az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítése javasolt, a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén. 71

72 Kiépített piknikező közösségi hely padokkal Az elkerített játszótér közúttal ellentétes oldalán lévő kaszálón ideiglenes lekerítetlen focipálya kapukkal. 72

73 6 Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása Épületek, kerítések, homlokzatképzések: Ebben a fejezetben a képaláírások vastagított szövegrészei fejezik ki, mi az, ami az adott épületen, vagy kerítésen érték, megőrzésre javasolt, követendő, megfelelő arányú, színhasználatú stb. (A képek lehangoló színtelensége az évszaknak köszönhető.) Fa szerkezetű üvegezett buszváró kis hajlású tetővel, virágtartóval. Szimpatikus anyaghasználat, bár arányaiban a helyi hagyományoktól idegen. Jó arányú megfelelő magasságú léckerítés tömör lábazattal. 73

74 Megfelelő magasságú keményfa deszkakerítés Kapubejáró híd talpfából; természetes anyaghasználat Megfelelő magasságú keményfa deszkakerítés 74

75 Átjáró híd faszerkezetű védőkorlátja Közösségi piknikező hely faanyagú ülőpadokkal és szemetessel. A közút melletti lekerített játszótér karám jellegű faanyagú kerítése. 75

76 Kiépített, tisztított csapadékvíz elvezető árok, családi házak kifolyóival 76

77 Minden bizonnyal nagygazda polgári jellegű lakóháza volt, mai tulajdonosa is megtartotta korabeli nyílászáróit; a szomszéd felé zsalugáterrel, az utcai befelé nyíló ablakokat belső spalettákkal, a bejárati ajtót díszített tokborítással, kovácsoltvas pántokkal, és a pajtaajtó is az eredetinek a stílusával és anyaghasználatával azonos. Történeti értékek, megőrzésre, felújításra javasolt. 77

78 Megtartott, jó arányú kovácsoltvas kerítés kapuval. Településképi történeti érték, megőrzésre, felújításra javasolt. Megfelelő visszafogott színválasztás. A lábazat javítandó Megtartott és használatban lévő natúr tégla homlokzatú melléképületek. Településképi történeti érték, megőrzésre, felújításra javasolt. 78

79 Megtartott homlokzati tagozatok, díszítések, és kovácsoltvas kapu, tömör téglakerítéssel. Településképi történeti érték, megőrzésre, felújításra javasolt. Az eredeti szín valószínűleg kevésbé komor lehetett. Jó arányú épület megfelelő színválasztás. A bejárati előtető nem hiteles kiegészítés. 79

80 Megfelelő visszafogott homlokzati színválasztás, megőrzésre, felújításra javasolt. Kissé harsányabb, de még mindig megfelelő visszafogott homlokzati színválasztás, megőrzésre javasolt. 80

81 Melléképületek déli tetősíkjára helyezett napelemek, az utcáról nem látszik, a településképet nem zavarja. Megtartott kerekes kút, feltehetően már csak a jószágok itatására alkalmas. Népi lakóépület megtartott korabeli zsalugáteres ablakokkal. megőrzésre, felújításra javasolt. 81

82 . Karbantartott, gondozott kovácsoltvas kerítés kapuval, megőrzésre, felújításra javasolt. Megtartott és felújított natúr tégla homlokzatú gazdasági és melléképületek, megőrzésre, felújításra javasolt. Településképi történeti érték. 82

83 Oromzatos népi lakóházak megtartott eredeti tömege. Településképi történeti érték, megőrzésre, felújításra javasolt. Temetői ravatalozó épület megfelelő homlokzati színválasztás 83

84 Kertek, zöldfelületek: Karbantartott közút melletti csapadékvíz elvezető árok. Gyalogos járda és árok közé telepített örökzöld talajtakaró növények. Az 56-os emlékhely bejárójának egynyári virágokkal szegélyezett oldalai. 84

85 A játszótér örökzöld egzótákkal, és lombhullató japánjuharral díszített területe. A vízmű rézsűjének zöld és ezüst talajtakarókkal beültetett felülete. A központ körszigete petúniákkal és levendulával. 85

86 A templom területe hársfasorral szegélyezett. Fűrészfogas beépítésű ház előtt telepített díszfű. 86

87 Erdő és mezőgazdasági területek, közlekedő területek. A mezőgazdasági terület és a falu kapcsolata északi irányban. Művelés alatt a termőföld 87

88 Földút a hátság felé Szántóföld A környező erdők vadakat táplálnak 88

89 7 Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések A településen reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések, kategóriában követendő, ajánlható, mintaértékű további jó példa nincs, csak az itt felsoroltak értékelésére nyílott lehetőség. Címtáblák, cégtáblák: Irimi Zsolt vállalkozó kellően figyelemfelkeltő, mégsem tolakodó műanyag cégtáblája az utcai homlokzatra szerelve 89

90 Buszmegálló fa szerkezetű ülőpaddal és fedett reklám felülettel, virágokkal, dísztökkel díszítve. Karbantartása, felületkezelése javasolt. Kedves, dekoratív házszámtábla a Fő utca 9. számú házon a legdélibb Közben. 90

91 Faanyagú ülőpad és szemetes közterületen Ugyancsak faanyagú ülőpad és fedett reklámhordozó hirdető felület a Községházán. Központilag egységesen szabályozott címtábla portálra helyezve 91

92 A Községháza felirat jól látható markáns méretű, plasztikus betűkkel készült, jó, hogy a homlokzattal azonos színnel jelenik meg. Az ovális táblák a megfelelő helyen, falra simuló szabvány felületek. A Könyvtár címtáblája megfelelően informatív, diszkrét méretű és elhelyezésű. Településképi szempontból elmondható, hogy a település belterületén az infrastruktúra léges hálózata jelentősen rontja a településképet. További fejlesztésekkor a földalatti, vagy vezeték nélküli fejlesztés javasolt. 92

93 8 Beépítési vázlat: Szabadság u. 4 Helyszínrajz a Fő utca bevezető szakasz keleti feléről 4 Orosz László építész 93

94 A Fő utca keleti részének beépítési modellje déli irányból keleti irányból és északról tekintve. 94

95 Impresszum: Készítette: Orosz László Megrendelő: CSONKAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7940 Csonkamindszent Fő utca12. polgármester: Szabó Mónika (73) csonkamindszent@gmail.com 95