Marchiş Julianna INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marchiş Julianna INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK"

Átírás

1 Marchiş Julianna INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 1

2 Modulok 1. A számítógép felépítése Operációs rendszer és állománykezelés Szövegszerkesztés Prezentáció készítés Táblázatkezelés Az Internet

3 Utasítások A könyv sok feladatot is tartalmaz, javasolom, hogy ezeket oldják meg. Három típusú feladat van: Információgyőjtés: legtöbbször az Interneten kell információkat győjteni, ezeket feldolgozni; Számítógépen megoldandó feladat Papíron megoldandó feladat ezek általában tesztek. Vannak olyan feladatok, melyek megoldásához Internet kapcsolatra is szükség van. A szövegszerkesztés fejezet esetén a begépelendı szöveg keretben jelenik meg, hogy jól elkülöníthetı legyen, de természetesen csak a keretben levı szöveg kell megjelenjen (nem kell keretben legyen), amikor beírják a számítógépbe. Jó tanulást! 3

4 1. A számítógép felépítése Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenı adatok (input) fogadására, ezeken különféle, elıre beprogramozott mőveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetıek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Wikipédia Szőkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információ-feldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, mőködését vezérli, azaz programozott mőködéső. Wikipédia A mai számítógépek a Neumann-elvek alapján mőködnek: Soros utasítás-végrehajtás; Kettes számrendszer használata; Belsı memória használata a program és az adatok tárolására; Teljesen elektronikus mőködés; Széles körő felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra; Központi vezérlıegység alkalmazása. Ezeket az elveket Neumann János 1946-ban fogalmazta meg, és mai napig alkalmazzák ıket a számítógépek tervezésénél. A következıkben felsoroljuk a számítógép legfontosabb részeit illetve a legelterjedtebb perifériákat Alaplap Az alaplap egy mőanyaglap, mely rengeteg elektronikus áramkört és csatlakozóhelyet tartalmaz. Közvetlenül vagy bıvítıkártya segítségével a számítógép részei az alaplaphoz kapcsolódnak Processzor A processzor (CPU Central Processing Unit) a számítógép értelmezı és utasítás végrehajtó része (1.1. ábra). Az alaplapon helyezkedik el, ennek legfontosabb része. A processzor tulajdonképpen egy integrált áramkör. Az elsı mikroprocesszort 1971-ben az INTEL cég készítette. Az elsı processzorokban 29 ezer tranzisztor volt beépítve, napjainkban már több mint 5 millió. Napjainkban elterjedt márkák az INTEL és az AMD ábra. Processzor A következı fontosabb részei vannak: Aritmetikai és logikai egység (ALU Arithmetic and Logical Unit). Végrehajtja az alapvetı logikai és aritmetikai mőveleteket. 4

5 Vezérlıegység (CU Control Unit). Ez a rész ütemezi, szervezi a processzor munkáját: lehívja a memóriából a soron következı utasítást, értelmezi és végrehajtja azt, meghatározza a következı utasítás címét. Regiszter. A processzorba beépített nagyon gyors eléréső memória. Addig tárol valamely információkat, amíg a processzor dolgozik velük. Cache. Olyan kisebb mérető, alacsony hozzáférési idejő memória, amely a processzor és az operatív memória között helyezkedik el. Óra. (1.2. ábra) Az egész számítógép mőködéséhez szükséges ütemet biztosítja. Az óra magában foglal egy kvarckristályt, ami az órajel elıállításához szükséges rezgést adja. Sebességét Hertzben (Hz) mérjük, egy óra körülbelül 100 MHz-es rezgést ad, ezért a mai nagysebességő processzorokban egy szorzót alkalmaznak, hogy magasabb órajelet, ezáltal gyorsabb processzort kapjanak. A processzor részegységei az órajel ütemére végzik feladataikat: amikor egy részegység megkapja az órajelet egy elektronikus jel formájában, akkor elvégzi a soron következı mőveletet, amikor megkapja a következı jelet, akkor a következı mőveletet végzi el. Az órajel a processzor sebességére utaló egyik fı jellemzı. Buszok. A processzor egyes részeit összekötı olyan vezetékcsoport, melynek egyes vezetékein csak két feszültségszint jelenhet meg (az egyik az 1-nek, a másik a 0-nak felel meg). Egy ilyen vezetéken egy idıpillanat alatt 1 bit információ van jelen. Léteznek 8, 16, 32, 64 bites buszok ábra. Órajel A processzorokat hőteni kell, különben elolvadnának az elektromos áram hıhatására. Több fajta hőtırendszer létezik: Léghőtéses: A processzorra felszerelnek egy hőtıbordát, ami elvonja a hıt, és egy hőtıventillátorral hőtik azt. A hőtıborda és a processzor közé szinte mindig hőtıpasztát tesznek, a jobb hıátadás érdekében. Vízhőtéses/freonhőtéses: Csövekben vizet/freont cirkuláltatnak, és ezt kötik rá a hőteni kívánt alkatrészre. Teljesen halk, igen hatékony, de drága. Nálunk még nem terjedtek el az ilyen hőtıberendezések Memória A számítógépben kettes számrendszerben tároljuk a számokká alakított adatokat. A két lehetséges számjegy a 0 és az 1. Ezeket együtt bitnek nevezzük. 8 bit = 1 byte = 1 B 1024 B = 2 10 B = 1 kilobyte = 1 KB 1024 KB = 2 10 KB = 2 20 B = 1 megabyte = 1 MB 1024 MB = 2 10 MB = 2 30 B = 1 gigabyte = 1 GB 5

6 Feladat Melyik nagyobb és miért? a) 8512 bit és 1 KB b) 40 bit és 5 byte c) 25 KB és byte d) 1024 bit és 1 MB e) 1 GB és 100 MB Hogyan alakítunk át egy számot tízes számrendszerbıl kettes számrendszerbe? A számot osztjuk 2- vel, majd a hányadost újra osztjuk 2-vel, mindaddig, míg a hányados zéró lesz. A maradékokat fordított sorrendbe olvasva megkapjuk az illetı tízes számrendszerbeli szám felírását a kettes számrendszerben. Példa: Írjuk fel a 25-öt kettes számrendszerbe. 25 : 2 = : 2 = 6 6 : 2 = 3 3 : 2 = 1 1 : 2 = = (2) Hogyan alakítunk át egy kettes számrendszerbeli számot tízes számrendszerbe? (2) = = (2) = 25 Feladatok 1. Alakítsa át a következı tízes számrendszerbeli számokat kettes számrendszerbe: a) 17 b) 26 c) 8 d) 37 b) 40 bit és 5 byte 2. Alakítsa át a következı kettes számrendszerbeli számokat tízes számrendszerbe: a) (2) b) 1011 (2) c) 111 (2) d) (2) A belsı memória típusai: ROM (Read Only Memory): Csak olvasható memória. Olyan adatokat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a számítógép mőködéséhez. Itt található a BIOS program is, amelynek fontos szerepe van a számítógép indításakor. RAM (Random Access Memory): A számítógép operatív memóriája. A RAM-ban csak addig tárolódnak az adatok, amíg a számítógép mőködik A processzor mindig elıbb a RAM-ban keresi az éppen elvégezendı mővelethez szükséges adatokat, mivel a RAM elérhetısége a leggyorsabb. Napjainkban a legelterjedtebb RAM méret az 1 GB Háttértárak Merevlemez (HDD Hard Disk Drive): Több korongból (lemezbıl) állhat, amelyek között találhatók az olvasó/író fejek. A lemez felülete sávokra van bontva, a sávok pedig szektorokra. Amikor a lemezre írunk, a lemez mágnesessége változik meg. A merevlemez fıbb jellemzıi: Tárolókapacitás. Napjainkban 40 GB 2 TB között változik. Írási és olvasási sebesség. Ezt befolyásolja a lemez forgási sebessége. Csatolófelület. Ezen keresztül történik az adatátvitel, több fajta létezik: ATA, SATA (SATA I és SATA II), PATA, SCSI 6

7 Floppy lemez: A lemez felülete sávokra van bontva, a sávok pedig szektorokra. Amikor a lemezre írunk, a lemez mágnesessége változik meg. A legutolsó változata a 3.5 inches, 1,44 MB teljesítményő lemez. Napjainkban már szinte teljesen kiment a használatból. CD: A CD három rétegbıl áll: a középsı fémréteg, amely az optikai jeleket tárolja, és amelyet mindkét oldalon egy-egy réteg véd. Az olvasható oldalon a fémréteget egy átlátszó mőanyag réteg védi, a másik oldalon sokszor csak egy festékréteg, amelyre speciális filctollal ráírhatjuk a CD tartalmát. A CD-re spirálisan, belülrıl haladva kifele, kis gödröcskéket (pit) írnak. Olvasáskor a korong felületére fókuszált lézernyaláb a pitekbıl nem verıdik vissza élesen, így ott más jeleket érzékel az olvasó. A CD kapacitása 650 MB és 900 MB között lehet. DVD: Hasonlóképpen mőködik, mint a CD, csak sokkal kisebb piteket lehet ráírni, így több információ fér rá, mint a CD-re. Kapacitása jóval nagyobb, mint a CD kapacitása: 4,7 GB 17 GB. Tartósabb, mivel a nem olvasható felén is egy vékony mőanyagréteg védi. USB ceruza (flash memória, pendrive): Nagyon praktikus hordozható memória. Az USB porthoz csatlakoztatjuk, és adatokat olvashatunk róla illetve írhatunk rá. Az elterjedt kapacitások 1 GB és 8 GB közöttiek. Figyelem! A CD-nek és a DVD-nek nem szabad megfogni a fényes felületét. A Floppy lemezt, a merevlemezt és az USB ceruzát óvjuk a mágneses tértıl. A merevlemezrıl gyorsabban olvassa az adatokat, mint a floppy lemezrıl vagy a CD-rıl Bemeneti perifériák Billentyőzet Egy billentyő lenyomása billentyőkódot állít elı. Ezt a kódot a billentyőzet belsı vezérlıje egy karakter kódjává alakítja, és ez bekerül a gép memóriájába. A billentyőzet részei: Karakteres billentyőzet: a betőket, számokat és írásjeleket tartalmazza. Segéd- vagy módosító billentyők: SHIFT, CTRL, ALT. Vezérlı billentyők: ENTER, BREAK (program leállítására szolgál), nyilak. Funkcióbillentyők: F1, F2,, F12. Numerikus billentyőzet. Egér Az egér belsejében egy gumival bevont golyó található, az egérpaddal érintkezve elfordul. A forgását két görgı továbbítja két, egymással merıleges tengelyő tárcsára. Mindkét tárcsa egyik oldalán két kis fényforrás van, amelynek fényét a túloldalon levı érzékelık a réseken át érzékelik. Az egérbe épített processzor az érzékelt fényváltozásokból számítja ki, hogy milyen irányba és mennyit mozdult el az egér. Az optikai egér esetén a golyó elmozdulásai helyett a fénysugár elmozdulását érzékeli a számítógép. Az egér használata: Az egérkurzor általában nyíl vagy kéz, de a programtól függıen lehet más is. Az egérrel végzett legfontosabb mőveletek: mutatás (point): az egérkurzort egy pont fölé visszük a képernyın kattintás (click): az egér bal gombját rövid ideig lenyomjuk, anélkül, hogy az egeret elmozdítanánk dupla kattintás (double-click): az egér bal gombjával gyorsan egymásután kétszer kattintunk, anélkül, hogy az egeret elmozdítanánk húzás (drag-and-drop): az egérkurzort egy megjelölendı pont fölé visszük, lenyomjuk a bal egérgombot, majd ezt lenyomva tartva az egérkurzort az új hely felé mozgatjuk, majd elengedjük a gombot. Az egér jobb gombja a környezeti gomb, a programtól függıen általában egy helyi menü jelenik meg. Az egér görgıje segít a hosszabb dokumentumokban való gyorsabb elıre-hátra haladásban. 7

8 Mikrofon A mikrofon egy elektroakusztikai átalakító. Célja a fizikai közegben (pl. levegıben) terjedı rezgések átalakítása elektromos jellé. Webkamera: Internet kapcsolattal rendelkezı géphez kapcsolt kamera. Szkenner (lapolvasó) A szkenner részei: az olvasófej, amely egy fénycsövet és egy tükröt tartalmaz, az üvegfelület, amelyre a beolvasandó anyagot tesszük, az érzékelı, a fejmozgató motor és az elektronika. Az olvasófejet a léptetımotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD érzékelıre fókuszálja; majd az érzékelı digitális képpé alakítja a beérkezı fényt. A szkenner fıbb paraméterei: felbontás a számítógéphez való csatlakoztatáshoz használt illesztıfelület a megkülönböztetett színek száma a beolvasható adathordozó típusa és nagysága jel-zaj viszony Kimeneti perifériák Képernyı A képernyı tulajdonságai: Méret: a legelterjedtebb a 15 inch és 17 inch átlójú képernyık. Felbontás: a megjeleníthetı pontok számát jelenti. A felbontás a képminıség alapvetı meghatározója. Frissítési frekvencia: milyen gyakran frissíti a képernyın megjelenı képet. Mértékegysége a Hz (hertz). Ha ez az érték alacsony, a képernyı villog. Minél nagyobb a frissítési frekvencia, annál kevésbé fárasztó a képernyı a szemnek. A képernyık típusai (a mőködésük leírása a Wikipédia alapján): Katódsugárcsöves képernyı (CRT): a tévéknél használt technológia továbbfejlesztése. A CRT monitor egy katódsugárcsövet tartalmaz, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyıvel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lı ki, ezt mágneses mezı irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyıre a számítógép utasításának megfelelıen, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Folyékonykristályos képernyı (LCD Liquid Cristal Display): Az LCD monitor két, belsı felületén mikronmérető árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot tartalmaz, amely nyugalmi állapotában igazodik a belsı felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel. A kijelzı elsı és hátsó oldalára egy-egy polárszőrıt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedéső folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá esı fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja, így a fény az elsı szőrın átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszőrı elé már csak egy színszőrıt kell helyezni. Plazmakijelzık (TFT/PDP - Thin Film Transistor / Plazma Display Panel) A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelı hullámhosszú energia éri ıket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhetı, a monitor villódzástól mentes, tökéletes színekkel rendelkezı képet is adhat, bármely szögbıl nézve. Nyomtató A legismertebb nyomtató típusok: Tős (mátrix) nyomtató: A nyomtató feje apró tőket tartalmaz. Nyomtatáskor a tőket a festékes szalaghoz nyomja, így nyomot hagy a papíron.

9 Tintasugaras nyomtató: A nyomtató feje kicsiny festékkamrákat tartalmaz, melyeket egy kis vékony csı köti össze a külvilággal. A festékkamrákat felmelegítve egy csepp tinta nagy sebességgel a papírlapra csapódik és itt megszáradt. Ezután a kamra lehől, és újabb festékcseppet szippant a tartályból. Lézernyomtató: A fénymásolókkal hasonlóan mőködik, oldalanként nyomtat. Elsı lépésben egy szelénhengerre íródik az oldal képe, töltéssel rendelkezı részek formájában. A töltött helyekre felragadó festékpor az ellentétes töltéső papírra kerül, majd ráégetıdik. A nyomtatás minıségét az egy hüvelykre kinyomtatható pontok számával mérik, ennek mértékegysége a dpi (dot per inch). A nyomtatók fıbb jellemzıi: felbontás (dpi) a percenként nyomtatható oldalak száma milyen fajtájú és tömegő papír főzhetı bele. Teszt 1. Jelölje az igaz állítást (állításokat)! a) A HDD a merevlemezt jelenti. b) A merevlemezen általában több adat tárolható, mint a RAM-ban. c) A számítógép kikapcsolásakor az el nem mentett információk automatikusan a merevlemezre kerülnek. d) A RAM elérése gyorsabb, mint a floppy lemezé. e) A floppy lemezen levı adatok elérése gyorsabb, mint a merevlemezen levı adatoké, mivel a floppy lemezen lényegesebben kevesebb adat tárolására van lehetıség. f) Az adat nem lehet egyidejőleg a RAM memóriában és a merevlemezen. g) A ROM a számítógép operatív memóriája, tartalma a gép kikapcsolásakor elveszik. h) Minél kisebb a merevlemez, annál gyorsabb a programok végrehajtása. 2. A számítógép gyorsabb, ha a) a RAM nagyobb b) tartozik hozzá modem c) a billentyőzet modern d) az órajele nagyobb e) optikai egere van. 3. Jelölje meg a perifériákat! a) nyomtató b) RAM c) merevlemez d) egér e) billentyőzet 4. Melyek az elınyei a DVD-nek a CD-hez képest? a) A DVD lila színe alkalmasabb a 0 vagy 1 bitek írásához szükséges kontraszt megvalósítására b) Sokkal nagyobb a tárolási kapacitása c) Az ár/tárolási kapacitás arány sokkal elınyösebb a DVD-k esetén d) Bármely DVD egység által olvasható/írható, a CD-tıl eltérıen, melyhez speciális író egység szükséges. 5. Mi a RAM rövidítés helyes értelme? a) Real-time Access Memory b) Random Alleatory Memory c) Random Access Memory d) Real-time Alleatory Memory 9

10 6. Melyek igazak, és melyek hamisak az alábbi állítások közül? a) A merevlemez kapacitását MHz-ben mérik. b) Egy 32 MB RAM memóriával rendelkezı számítógép korszerőnek tekinthetı. c) A képernyın egyszerre megjeleníthetı maximális színek számát képernyıfelbontásnak nevezzük. d) A lézernyomtató egy perc alatt több oldalt nyomtat, mint egy mátrixnyomtató. e) Egy biten több információt tárolhatunk, mint egy byte-on. 10

11 2. Operációs rendszer és állománykezelés 2.1. Az operációs rendszer A gépet mőködtetı programokat operációs rendszernek nevezzük. A ROM memóriában levı BIOS program a hardver alapvetı mőködését irányító program. A számítógép indításakor ez a program betöltıdik a memóriában, ellenırzi a hardver legfontosabb részeit (memória, merevlemez, billentyőzet, stb.), majd megkeresi és betölti az operációs rendszert. A kezelıi felület szerint az operációs rendszerek lehetnek: Szöveges felülető. A régebben használt operációs rendszerek szöveges felületen dolgoztak (CLI Command Line Interface), parancsszavakat kellett beírni. Az egység a képernyın egy kis téglalap, ami egy karakternek megfelelı helyet jelent. Ilyen operációs rendszer például a DOS vagy a UNIX régebbi változatai. Grafikus felülető. A napjainkban használt operációs rendszerek grafikus felületőek (GUI Graphic User Interface), ikonokra kattintva, menüpontokat kiválasztva végezhetjük el a mőveleteket. A grafikus felületen a képernyı képernyıpontokra (pixelekre) van felbontva, ezek nagysága függ a képernyı felbontásától. A legismertebb grafikus felülető operációs rendszer a Windows. Más grafikus felülető operációs rendszerek a UNIX újabb változatai A felhasználók számát figyelembe véve vannak: Egyfelhasználós operációs rendszerek, például a DOS; Többfelhasználós operációs rendszerek, például a UNIX, NOVELL, Windows XP, stb.). Az egyidejőleg futtatható programok száma szerint az operációs rendszerek lehetnek: Monoprogramozott egyszerre csak egy programot tud futtatni, ilyen például a DOS; Multiprogramozott egyszerre több programot is tud futtatni, ilyen például a Windows vagy a UNIX. Az operációs rendszer legfontosabb feladatai: biztosítja a programok betöltését, ha szükséges, helyet foglal számukra a memóriában; felügyeli a programok mőködését; gondoskodik a programok közötti erıforrás megosztásról (a memória, processzor, perifériák megosztása); vezérli és felügyeli a perifériák mőködését; biztonságban megırzi a programokat és az adatokat; jelzi a mőködési hibákat; fenntartja a párbeszédet a gép kezelıjével. Ha a programok közötti erıforrás megosztásban, vagy a program mőködésének felügyeletében hiba csúszik, a program, vagy rosszabb esetben a számítógép lefagy. Ebben az esetben a CTRL + ALT + DEL billentyőkombináció lenyomásával megjelenik az éppen futó programok listája, és leállítható a hibás program. Ha a gép van lefagyva, akkor ugyancsak a CTRL + ALT + DEL billentyőkombináció lenyomásával újraindítható a gép. A DOS operációs rendszer A DOS parancssoros operációs rendszer. Minden mőveletet valamely paranccsal kell megadni. A parancsok általános formája: parancsszó paraméterek Néhány példa DOS parancsokra: DIR kiírja az aktuális alkönyvtár tartalmát DIR C:\DOKOK\CV kiírja a C:\DOKOK\CV úttal megadott CV alkönyvtár tartalmát. COPY C:\DOKOK\CV\cv1.doc G:\NYOMTATNI átmásolja a cv1.doc állományt a C meghajtó DOKOK alkönyvtárának CV alkönyvtárából a G meghajtó NYOMTATNI alkönyvtárába. Láthatjuk, hogy a parancsok megadásakor pontosan ismernünk kell mindegyik parancs szintaxisát. A Windows operációs rendszer A Windows operációs rendszer grafikus felülető, több program futtatására képes párhuzamosan. Több verziója is ismert, például Windows 95, Windows 97, Windows NT, Windows 2000, Windows 2003, Windows XP (napjainkban ez a legelterjedtebb), Windows Vista (a legújabb). 11

12 Figyelem! A Windows 3.1. nem önálló operációs rendszer, hanem a DOS grafikus kiterjesztése. Az elsı DOS-tól függetlenül mőködı Windows verzió a Windows 95. A Windows munkaterülete az asztal (desktop). Az asztal tartalmazza: alsó részében a tálcát a felhasználó által leggyakrabban használt alkalmazások ikonját. Ezek az ikonok általában csak hivatkozások (shortcut) az állományok fele (ebben az esetben az ikon bal alsó sarkában egy kis nyíl látható). Az ikonra az egér bal gombjával duplán kattintva elindíthatjuk a programot. A tálca tartalmazza: a bal alsó sarokban a gombot egy-egy miniatőr fejlécet a futó programok számára néhány alkalmazás speciális ikonját az aktuális idıt a nyelv opciókat: itt választjuk ki, hogy milyen nyelven szeretnénk írni. Ez fontos, mert ha például magyar nyelven írunk, akkor ki kell választani a magyar nyelvő billentyőzetet, hogy az ékezetes betőket is könnyen begépelhessük. A START gomb segítségével elérhetık a telepített alkalmazások, a dokumentumok, bizonyos karbantartási opciók. Itt található a Shut down menüpont is, amely segítségével lezárjuk a számítógépet. Figyelem! A számítógépet a Shut down menüpont kiválasztásával zárjuk le. Van olyan gép, amelyik teljesen kikapcsolódik, más gépek esetén megjelenik egy üzenet, hogy most már biztonságos a gép kikapcsolása. Ha egyszerően az üzemeltetı gomb megnyomásával zárjuk le a gépet, megsérülhetnek bizonyos állományok vagy maga az operációs rendszer is. Az újabb gépeknél általában be lehet állítani a power gombot, hogy shutdown parancsot adjon a windowsnak. fejléc menüsor ablak felnagyítása/ ablak bezárása lekicsinyítése ablak lehúzása a tálcára tárca görgetısáv 2.1. ábra. A Windows ablak részei 12

13 A Windows és a különbözı programok ablakokban jelenítik meg az információkat. Egyszerre több ablakot is megnyithatunk, de mindig csak egy ablak aktuális, ennek a fejléce más színő. Az ablakok közti legegyszerőbb váltási mód, hogy a tárcán rákattintunk a kiválasztott alkalmazás miniatőr fejlécére. Teszt 1. Jelölje a helyes állítást (állításokat)! a) Az operációs rendszer nem program. b) Az, hogy milyen operációs rendszert választunk, teljesen mindegy, a meglevı programjainkat mindegyiknek kell tudnia futtatni. c) Az operációs rendszer felelıs a perifériák kezeléséért. d) Az operációs rendszer futtatja a programokat, alkalmazásokat. e) Az operációs rendszernek nincs hardver igénye, bármilyen konfiguráción kell mőködnie. f) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor automatikusan a RAM-ba töltıdik. g) Több operációs rendszer is létezik. h) Operációs rendszer nélkül más program sem használható a gépen. i) Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a könyvtárszerkezet kezelése. j) Az operációs rendszer nem feltétlenül szükséges a számítógép mőködéséhez. 2. Válassza ki az operációs rendszereket a következı programok közül! a) DOS b) Microsoft Word c) UNIX d) Windows NT e) FTP f) OS/2 g) Windows Az alábbiak közül mely állítások igazak a grafikus felületre, és melyek a szöveges felületre? a) A parancsok kiadása ikonokon keresztül történik. b) Felbontását pixel pontokban adjuk meg. c) A felhasználónak parancsszavakat kell begépelni a mőveletek végrehajtásához. d) Jó minıségő grafikus megjelenítı ajánlott hozzá. e) Ilyenek voltak a legelsı programok. 4. Melyek a GUI és CLI közötti különbségek? a) A GUI segítségével kétirányú kommunikáció, míg a CLI segítségével csak egyirányú (a felhasználó kommunikál a számítógéppel) kommunikáció valósul meg b) Egy CLI interfész barátságosabb, mint egy GUI interfész c) Egy GUI interfész barátságosabb, mint egy CLI interfész d) A grafikus interfészek (GUI) pont-és-kattintás típusúak, míg a parancssoros interfészek (CLI) esetén szükséges a parancsok és ezek szintaxisának ismerete A Windows konfigurálása Az asztal háttérképének beállítása Az asztalra (destopra) kattintunk az egér jobb billentyőjével, a megjelenı helyi menübıl kiválasztjuk a Properties menüpontot. A megjelenı dialógusablak Destop lapját választjuk ki, ahol választhatunk a megadott hátterek közül, vagy a Browse... gombra kattintva bármilyen képet kiválaszthatunk. A képernyımentı beállítása Az asztal helyi menüjének Properties menüpont Screensaver lapján beállíthatjuk milyen legyen a képernyımentı, hány perc után induljon el, kérjen-e jelszót, amikor újra használni szeretnénk a gépet. A Power... gombra kattintva beállíthatjuk, hogy ha nem használjuk a gépet, hány perc után kapcsoljon ki a 13

14 merevlemez, a képernyı, stb. A 2.2. ábrán láthatjuk ezt a dialógusablakot laptop esetén (ebben az esetben be lehet állítani különbözı értéket annak függvényében, hogy a laptop az akumlátorról megy vagy be van dugva az áramba) ábra. A képernyımentı beállításai A Windows ablakok és menük megjelenítési alakjának megváltoztatása Az asztal helyi menüjének Properties menüpont Appearance lapján beállíthatjuk, hogyan nézzenek ki a Windows ablakok és menük. Választhatunk már meglevı sablonok közül, de ugyanakkor a Windows ablak minden elemét külön-külön formázhatjuk is. A képernyı felbontásának beállítása Az asztal helyi menüjének Properties menüpont Settings lapján beállíthatjuk a képernyı felbontását. Új nyelv hozzáadása Ha több nyelv is fel van telepítve, akkor a tárca jobb oldalán megjelenik az éppen aktuális nyelv (lásd a 2.1. ábrán a HU-t tartalmazó kis ikont). Ha erre az ikonra kattintunk, akkor megjelenik a telepített nyelvek listája, ezek közül választhatunk. Ha új nyelvet szeretnénk hozzáadni a listához, akkor a START/Control Panel (vezérlıpult) opcióját választjuk ki. A megjelenı kategóriák közül a Date, time, language and regional settings kategóriára kattintunk, majd a Add other languages opcióra. Az így megnyitott dialógusablak Languages lapját kell kiválasztani, itt a Details... gombra kattintani. Ekkor megjelenik a már telepített nyelvek listája. Az Add... gombra kattintva adhatunk a listához új nyelvet. Az aktuális idı és dátum beállítása A tárca jobb oldalán láthatjuk az aktuális idıt. Ha erre duplán kattintunk, megjelenik egy dialógusablak, melyben beállíthatjuk a dátumot és az órát Állomány és könyvtárkezelés Az adatokat állományokban (file) tároljuk. Az állomány neve Windows alatt általában két részbıl áll: név.kiterjesztés A kiterjesztés utal az állomány típusára. Például: exe, bat, com végrehajtható állományok; txt szöveges állomány; doc, rtf Word dokumentum; pas a Pascal programozási nyelvvel írt program; ppt Power Point bemutató; htm, html html nyelvben írt oldal, az Internet böngészı programok segítségével jeleníthetı meg; 14

15 rar, zip összecsomagolt állomány avi, wmv filmet tartalmazó állomány; sys olyan állományok, amelyek tartalma az operációs rendszer számára szükséges; mp3 tömörített hangállomány. Ahhoz, hogy rendszerezzük a számítógépen levı állományokat, alkönyvtárakba (directory vagy folder) csoportosítjuk. Egy alkönyvtár tartalmazhat más alkönyvtárakat is, így egy alkönyvtárrendszer jön létre a számítógépen. Egy alkönyvtárban nem lehet két azonos nevő állomány. A továbbiakban ismerkedjünk meg a Windows Explorer kezelıfelülettel. A Windows Explorer-t elindíthatjuk a Start gomb/ Programs/ Accessories/ Windows Explorer menüpont segítségével. A munkafelület két részre van osztva (2.3. ábra): - baloldalt megjelenik a gépen levı alkönyvtárrendszer - jobboldalt megjelenik az aktuális alkönyvtár tartalma. Az állományok, alkönyvtárak kijelölése Egy állományt kijelölhetünk, ha az egérrel rákattintunk. Ha több állományt szeretnénk kijelölni, az egyik lehetıség, hogy a CTRL billentyőt lenyomva tartva egyenként kattintunk a kijelölendı állományokra. Ha az összes állományt vagy alkönyvtárt ki szeretnénk jelölni, akkor a CTRL + A billentyőkombináció segítségével a legegyszerőbb. Ha kijelölünk egy állományt, majd a SHIFT billentyőt lenyomva tartva kijelölünk egy másik állomány, akkor ki lesz jelölve az összes olyan állomány, mely a listában a két kijelölt állomány között helyezkedik el. Az állományok, alkönyvtárak átnevezése Ha az állományra kettıt kattintunk (rövid idıt várva a két kattintás között), akkor az állomány neve kék háttérrel fog megjelenni, és tetszılegesen átírható. Ennek egy másik módja, hogy a helyi menübıl kiválasztjuk a Rename opciót. Új állomány, alkönyvtár létrehozása A jobb oldali ablak fölött az egér jobb gombjával kattintva, a megjelenı helyi menübıl kiválasztjuk a New / Folder opciót. Ekkor megjelenik egy új alkönyvtár New Folder névvel, mely nevet tetszılegesen változtathatjuk. Új szöveges állomány létrehozásához a helyi menübıl a New / Text document opciót választjuk ki ábra. A Windows Explorer kezelıfelülete 15

16 Az állományok, alkönyvtárak törlése Kijelöljük az állományt és megnyomjuk a DELETE billentyőt. Ez megvalósítható a helyi menü Delete opciója segítségével is. Ekkor az állomány a lomtárba (Recycling bin) kerül. A lomtárból még visszahozható a kitörölt állomány, ha megnyitjuk a lomtárat (az asztalon levı Recycling bin re kattintunk), kiválasztjuk az illetı állományt és a helyi menübıl a Restore opcióra kattintunk. A lomtárban levı állományok még helyet foglalnak a meghajtón, így idınként ajánlatos kiüresíteni a lomtárat. Ezt úgy valósítható meg, hogy a lomtár feletti helyi menübıl kiválasztjuk a Empty Recycling Bin opciót. Ha azonnal, véglegesen törölni szeretnénk egy állományt, akkor kiválasztjuk és a SHIFT + DELETE billentyőkombinációt nyomjuk meg. Figyelem, ekkor az állomány már nem kerül be a lomtárba, így véglegesen törlıdik, nem tudjuk visszahozni. Az állományok, alkönyvtárak másolása, áthelyezése Egy kijelölt állományt vagy állománycsoportot áthelyezhetjük vagy átmásolhatjuk egy más alkönyvtárba. Másoláskor, áthelyezéskor egy virtuális memóriarészt, az úgynevezett vágólapot, használjuk. Másolás esetén az állomány vagy alkönyvtár megmarad az eredeti helyén, és lesz egy új példány az új helyen. Az alábbi rajzon megfigyelhetjük, mi történik másoláskor: a másolás parancsot kiadva a vágólapra kerül a kijelölt állomány vagy állománycsoport, majd a beillesztés paranccsal az új helyre másolódik. A másolás és beillesztés mőveletet többféleképpen is megoldhatjuk: egérrel: lenyomjuk a CTRL billentyőt és lenyomva tartjuk, míg megfogjuk a kijelölt állományt és abba az alkönyvtárba húzzuk, ahova másolni szeretnénk helyi menübıl: a kijelölt állomány feletti helyi menübıl kiválasztjuk a Copy opciót, majd belépve abba az alkönyvtárba, ahova másolni szeretnénk, a helyi menübıl a Paste opciót választjuk ki billentyőkombinációval: kijelöljük az állományt, megnyomjuk a CTRL+C billentyőkombinációt, majd belépve abba az alkönyvtárba, ahova másolni szeretnénk, megnyomjuk a CTRL + V billentyőkombinációt Áthelyezés esetén az állomány vagy alkönyvtár nem marad meg az eredeti helyén, csak az új helyen lesz meg. Az áthelyezést is többféleképpen megoldhatjuk: egérrel: megfogjuk a kijelölt állományt és abba az alkönyvtárba húzzuk, ahova át szeretnénk helyezni helyi menübıl: a kijelölt állomány feletti helyi menübıl kiválasztjuk a Cut opciót, majd belépve abba az alkönyvtárba, ahova át szeretnénk helyezni, a helyi menübıl a Paste opciót választjuk ki billentyőkombinációval: kijelöljük az állományt, megnyomjuk a CTRL+X billentyőkombinációt, majd belépve abba az alkönyvtárba, ahova át szeretnénk helyezni, megnyomjuk a CTRL+V billentyőkombinációt mappa másolás vágólap beillesztés 2.4. ábra. A másolás mechanizmusa 16

17 Állománykeresés Ha nem emlékszünk arra, hogy hova mentettünk egy állomány, ezt meg kell keressük. Ha az állománynév csak egy részére emlékszünk, akkor használhatjuk a következı globális karaktereket:? egy karaktert helyettesít. Például a b?? az összes 3 hosszúságú b betővel kezdıdı állományt vagy alkönyvtárt jelenti. * egy karaktersort helyettesít. Például, ha csak annyit tudunk, hogy a keresett állomány a betővel kezdıdı Word dokumentum akkor az a*.doc ra fogunk rákeresni. A START/Search programot kiválasztva, a megjelenı ablak bal oldalán levı menübıl az All files and folders opciót választjuk ki. Ekkor a bal oldali menü átalakul (2.5. ábra). Beírjuk annak az állománynak a nevét vagy a nevének egy részét, amelyet keressük. Használhatjuk a globális karaktereket (?,*) is. Példa: ha beirjuk, hogy logo, akkor minden olyan állomány kiír, amelyben valahol szerepel a logo karaktersor, például socrates_logo, logokis, evo_logo_popup Hasonlóképpen keres, csak nem az állománynévben, hanem az állomány tartalmában. Megadhatjuk, hogy hol keressen, melyik meghajtón. Speciális keresési opciók ábra. Állományok keresése Kereshetünk például a szerint is, hogy mikor változtattunk rajta utoljára. Ekkor a When was it modified? opció melletti nyilakra kattintunk, és megjelennek további keresési kritériumok (2.6. ábra) ábra. Állományok keresése módosításuk dátuma szerint Az állományok tömörítése Minden információ tartalmaz ismétlıdı jeleket (ezt a jelenséget redundanciának nevezzük). A tömörítés tulajdonképpen a redundencia csökkentése. A tömörítés aránya függ az állomány típusától. A tömörítés legfontosabb elınye az, hogy az állomány mérete kisebb lesz. Egy másik elıny, hogy több állományt egy állományba tudunk csoportosítani. Ez hasznos, amikor on kell elküldenünk több állományt. A két legelterjedtebb formátum a ZIP és a RAR. ZIP archívum népszerő, maximálisan 2 GB-ot lehet egy állományba tömöríteni. RAR archívum jobb tömörítést nyújt, mint a ZIP, gyakorlatilag korlátlan mérető állományokat tud kezelni. 17

18 Bizonyos képformátumok már tömörített formában tartalmazzák az információt, ilyen például a JPEG. Ha egy JPEG állományt tömörítünk, a mérete általában már nem változik, vagy csak elhanyagolható mértékben csökken. A tömörítés lehet Veszteségmentes tömörítés amikor a be- és kitömörített állományok bitrıl bitre megegyeznek. Ilyen például a RAR, a ZIP. Adatvesztéses tömörítés a be- és kitömörített állományok között pár százalékos eltérés van. Általában hanganyag, képek, filmek tömörítésénél használják. Ilyen például a képek esetén a JPEG formátum, vagy a videók esetén az MPEG formátum. A Windows Explorert használva nagyon egyszerő tömöríteni: kiválasztjuk azt az állományt (vagy állományokat), amelyet tömöríteni szeretnénk, majd a helyi menübıl a Send to Compressed (zipped) Folder opciót. Ekkor az aktuális alkönyvtárban létrehoz az állomány nevével megegyezı ZIP formátumú állományt. Teszt Társítsa helyesen az állomány típusát a kiterjesztéssel, felhasználva a táblázatban megadott példát. Kiterjesztés Társítás Állomány típus a) txt a - 2 1) film b) avi b 1 2) szöveges állomány c) pdf 3) bemutató (Microsoft PowerPoint) d) doc 4) kép e) rar 5) Microsoft Word dokumentum f) jpeg 6) Internet oldal g) html 7) Adobe Acrobat h) bmp 8) táblázatkezelı (Microsoft Excel) i) bat 9) végrehajtható állomány j) gif 10) összecsomagolt állomány/állományok k) ppt l) exe m) wmv n) zip o) xls Feladat. a) Hozza létre a következı alkönyvtárrendszert a saját alkönyvtárába: MUNKA -- DOCUMENTUMOK -- PROGRAMOK -- PASCAL -- FOXPRO Útmutatás. Hozzuk létre a MUNKA alkönyvtárt, benne a DOKUMENTUMOK és a PROGRAMOK alkönyvtárt, majd a PROGRAMOK alkönyvtárba a PASCAL és a FOXPRO alkönyvtárt. b) Hozzon létre egy szoveg.txt nevő szöveges állományt a DOKUMENTUMOK alkönyvtárba. c) Másolja át a szoveg.txt állományt a PASCAL alkönyvtárba. 18

19 2.3. Vírusok A vírus olyan számítógép program, amelynek fıbb jellemzıi: szaporodás a felhasználó explicit elérése nélkül sokszorosítja magát rejtızködés speciális megoldásokkal megpróbál észrevehetetlen lenni destruktivitás bizonyos körülmények között kártékony mőveletet hajtanak végre. Nem kötelezı, hogy egy vírus mindhárom tulajdonsággal rendelkezzen. Sok vírus nagyon ügyesen tud rejtızködni, például úgy, hogy nem növeli meg a fertızött állomány méretét, és a memóriában elfoglalt helyet sem jelzi a rendszer. A vírusok általában a felhasználó valamely mőveletére aktiválódnak, például: - az on terjedı vírusok esetén sokszor elég, ha megnyitjuk az illetı t - a rendszerlemezen vagy merevlemezen terjedı vírusok az operációs rendszer indításakor automatikusan aktiválódnak - makrónyelvben írt vírus, amely például a Word dokumentumokhoz csatolva terjed, és a dokumentum megnyitásakor aktiválódik - egy bizonyos dátumon aktiválódik. A vírusok kártékony tevékenysége például a következıkben állhat: - bizonyos idıközökkel megjelenik egy üzenet a képernyın - nagyon nagy sebességgel szaporodik, megtölti a merevlemezt - letöröl alkönyvtárakat, állományokat - megtámad programokat, azok nem indulnak többet - formázza a merevlemezt - fizikai hibákat okoz a merevlemezen. Láthatjuk, hogy ezen tevékenységek az ártatlan kis viccelıdéstıl egészen a durva, anyagi károkat is okozó mőveletekig terjednek. A vírusok elleni védekezési lehetıségek - legyen a gépen vírusölı program - minden lemezt vagy CD-t ellenırizzünk használat elıtt egy antivírus programmal - soha ne nyissunk meg ismeretlen feladótól jövı, csatolt állományokat tartalmazó t - legalább kéthavonta végezzünk általános vírusellenırzést a gépen - a fontos állományokat rendszeresen mentsük - a lemezeket, amikor nem másolunk rájuk, tartsuk írásvédetten - ha vírusos lesz a gépünk, akkor jól gondoljuk meg, mit teszünk, mert lehet mi több kárt okozunk, mint maga a vírus. Ha nem értünk hozzá, inkább zárjuk el a gépet, és kérjünk segítséget. Figyelem! Létezik olyan vírus is, amelyet a felhasználók nem tartanak vírusnak, és éppen ezért terjesztik. Például gyakran elıfordul, hogy t kapunk a következı szöveggel: kering az Interneten egy xyz nevezető levél, amely egy vírust tartalmaz, és ez a levél megnyitásával aktiválódik. A valóságban nincs is ilyen vírus, hanem maga ez a körlevél a vírus: képzeljük el, ha mindenki továbbküldené a címlistájában levı összes címre, olyan nagyszámú levél keringene egyszerre az Interneten, hogy ez lelassítaná a hálózatot. Például egy ilyen levél miatt a Yahoo szervere két napig használhatatlan volt. Tehát, ha ilyen levelet kapunk, ne küldjük tovább!!! Fontoljuk meg a következıt: A vírusok sokkal kevésbé terjednének, ha az ártatlan felhasználók nem lopnának programokat, és ha a dolgukat végeznék ahelyett, hogy játszanának. Dark Avenger, vírusíró A vírusok típusai Féreg (worm): Nem fertız meg más programokat. Általában az Interneten keresztül terjed, nem is igyekszik elrejtızni. Azonnal vagy rövid idın belül elkezdi romboló mőködését. 19

20 Trójai ló: A felhasználó mőveletei által szaporodik, teljesen ártalmatlan programnak álcázza magát, így a felhasználó maga másolja fel és indítja el. Általában bizonyos idı eltelte után aktiválódik. Makró vírus: makrónyelvben írt vírus, mely dokumentumokhoz, táblázatokhoz, okhoz csatolva terjed. Nagyon gyorsan szaporodik. Legtöbbször akkor aktiválódik, amikor megnyitjuk a dokumentumot vagy eümailt. Klasszikus vírus: Az igazi vírus, mely programokat fertız meg. Figyelem! Vannak olyan vírusok is, amelyek fizikai károsodást is okozhatnak. Ilyen például a CIHvírus, mely felülírja a frissíthetı BIOS-t. Teszt Az alábbi állítások közül válassza ki azt (azokat), amelyik (amelyek) a legjobban illik (illenek) a vírusokra. a) A vírusok hálózaton keresztül is a rendszerbe juthatnak. b) A floppy lemezek írásvédı funkciója meggátolja azt, hogy a lemezrıl vírus kerüljön a rendszerbe. c) A vírusok programok. d) Az Interneten keresztül is bejuthat vírus a számítógépbe. e) A vírusok maguktól keletkeznek. f) Legrosszabb esetben a RAM és ROM memória veszhet el miattuk. g) A számítógépen egyszerre több vírus is elıfordulhat. h) A vírusok hardver eszközt is tönkretehetnek. 20

21 3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegegységek A karakter A karakterek jellemzıi: A tollhegy: milyen típusú, formájú, állású eszközzel rajzoljuk meg. - azonos vastagságú vonalak segítségével rajzolt karakterek: a toll hegye kör alakú, így akárhogy tartjuk a tollat, a vonalak vastagsága azonos. - váltakozó vastagságú vonalak segítségével rajzolt karakterek: a toll hegye ellipszis, attól függıen, hogy a tollhegyet milyen állásban tartjuk, rajzolhatunk vékonyabb és vastagabb vonalakat. aabbcc azonos vastagságú vonalak aabbcc különbözı vastagságú vonalak Dılésszög: a bető tengelyének dılésszöge. Ezt a legjobban a kerekded betők esetén figyelhetjük meg. OOO álló betők OOO jobbra dılt betők A betőtalp: milyenek a betővégzıdések. - betőtalpas (serif): a betővégzıdései kiszélesedık. - betőtalp nélküli (sans serif): az olyan betőtípusok, amelyek nélkülözik a betőtalpakat. aabbcc betőtalp nélküli aabbcc betőtalpas A betőtalpas karakterek esetén könnyebb követni a sorokat, ezért könyvek írásánál ilyen típusú betőket használnak. Betőtípus (font): azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formajegyekkel rendelkezı, általában a betőtípus alkotójának nevét viselı betősor és a hozzá tartozó írásjelek. Egy esztétikus betőtípus megtervezése nem könnyő feladat. A betőtörténet körülbelül 2000 latin betőtípust tart számon, de a számítógépes programokban alig betőtípus van. Ha magyar ékezetes karaktereket használunk, akkor alig 20 betőtípus közül választhatunk, mivel sokban nem található meg például az ő és ı bető. aabbcc Arial betőtípus aabbcc Comic Sans MS betőtípus aabbcc Times New Roman betőtípus aabbcc Terminal betőtípus Kiválasztva egy bizonyos betőtípust, megadhatjuk a - betőfajtát: álló, dılt, félkövér, kiskapitális (a kisbetők helyett kisebb mérető nagybetőket használunk) a karakter méretét, amely mértékegysége a pont. 1 pont = 0,3759 mm. Dolgozatok esetén általában 12 pontos, könyvek esetén pontos, míg újságokban 8-10 pontos betőket használunk. aabbcc aabbcc aabbcc 10 pontos 12 pontos 14 pontos 21

22 Érdekes megfigyelnünk, hogy sok esetben a betőméret nem egyezik meg a bető valódi méretével, vagyis a nagybető tetejétıl a legmélyebbre lenyúló bető aljáig mért távolsággal. Például az Arial típus betői nagyobbak, mint a Times New Roman típus betői. aabbcc Arial betőtípus aabbcc Times New Roman betőtípus A bekezdés A szövegtagolás alapvetı egysége a bekezdés. A bekezdés jellemzıi: A behúzás: megadható, hogy egy bekezdés hány centiméterrel kezdıdjön beljebb, mint a baloldali margó (baloldali behúzás) és hány centiméterrel fejezıdjön be hamarabb, mint a jobboldali margó (jobboldali behúzás). Ugyanakkor megadható, hol kezdıdjön a bekezdés elsı sora. Sortávolság: az egymás alatt levı sorok alapvonalának távolsága. Lehet egyszeres, 1.5-szeres vagy többszörös sortávolság. Dolgozatok írásánál sokszor használunk 1.5-szeres sortávolságot. Ügyelnünk kell arra, hogy a sortávolság ne legyen nagyon nagy, mert akkor a bekezdés szétesik, olvashatósága romlik. Ugyanakkor a nagy sortávolság azt a hatást kelti, hogy nyújtani szeretnénk a szöveget, mivel nincs sok mondanivalónk. 22

23 Könyvek írásánál általában egyszeres sortávolságot használunk. Dolgozatok esetén az elterjedt a 1.5-szeres sortávolság. Különbözı sortávolságok A kétszeres sortávolság fölösleges, azt sugallja, hogy nincs mondanivalónk. Igazítás: azt állítjuk be, hogy a bekezdés a behúzásokkal beállított pozíciókhoz képest hogyan helyezkedjen el. - balra igazítás: a baloldali behúzási pozícióhoz igazodik a bekezdés szövege. A sorok egymás alatt egyvonalban kezdıdnek, de nem végzıdnek egyvonalban, mivel a szóközök szélessége egyforma. - jobbra igazítás: a jobboldali behúzási pozícióhoz igazodik a bekezdés szövege. A sorok egymás alatt egyvonalban végzıdnek, de nem kezdıdnek egyvonalban, mivel a szóközök szélessége egyforma. - középre igazítás: a bekezdés szövege a bal és jobboldali behúzási pozíció között középen elhelyezkedı tengelyre szimmetrikusan helyezkedik el. - sorkizárt: a sorok a baloldali behúzás pozíciójánál kezdıdnek, és a jobboldali behúzás pozíciójánál végzıdnek. A szóközök nem egyforma szélesek, a program megfelelıen megnöveli ezeket. A címeket középre igazítjuk. Cím A balra igazítás esetén csak a szöveg bal oldalát rendezi a szövegszerkesztı program, a jobb oldalon a sorok különbözı helyen végzıdnek. Különbözı igazítású bekezdések Hosszú szövegek esetén a sorkizárt igazítást használjuk. Ebben az esetben a szöveg jobb és bal oldala is rendezve van. A jobbra igazítást ritkán használjuk, általában csak akkor, ha egy gondolatot így szeretnénk kiemelni. A bekezdések közti távolság: beállíthatjuk, hogy a bekezdések között nagyobb távolság legyen, mint a bekezdés sorai közötti távolság. Ezt általában akkor használjuk, ha valamit ki szeretnénk emelni. Összefüggı szöveg esetén a bekezdések közötti nagyobb távolság fölösleges, mivel a bekezdések jól elkülönülnek az elsı sor behúzása miatt. A plusz helykihagyás helypazarló és rontja az oldal összképét. Bekezdések esetén találkozunk a következı fogalmakkal: - özvegy sor: a bekezdés elsı sora, ha a lap vagy oszlop alján egyedül marad. - árva sor: a bekezdés utolsó sora, ha a lap vagy oszlop tetejére egyedül kerül át. Mindkét forma kerülendı. A szövegszerkesztı programok, ha megfelelıen állítjuk be, kikerülik ezeket az eseteket. - kimeneti sor: a bekezdés utolsó sora. A kimeneti sor legalább olyan hosszú kell legyen, mint a bekezdés elsı sora behúzásának mértéke. Címsorok tördelése A többsoros címsorok tördelésénél az alábbi elrendezések valamelyikét kell használni. 23

24 Kerüljük tehát a piramisszerő elrendezést! Az oldal Oldalméret. A következı formátumok elterjedtek: A = 841 mm 1189 mm B = 1000 mm 1400 mm C = 917 mm 1297 mm A bető melletti szám azt jelenti, hogy a lap a teljes ív hányszori összehajtásával kapható meg. Például az A4-es lap az A ív 4-szeres összehajtásával kapható meg, így egy A ívbıl 16 darab A4-es lap lesz. Egy A4- es lap 210 mm 297 mm mérető. Könyveknél elterjedt méretek még a B5, mely 176 mm 250 mm, valamint az A5-ös méret (kettéhajtott A4-es lap), mely 148 mm 210 mm nagyságú. Gyakran használják az inch (hüvelyk) mértékegységet: 1 inch = 25,4 mm. A következı táblázatban láthatjuk a különbözı papírformátumok méreteit milliméterben és hüvelykben is. Formátum A B C Méret mm mm in in mm mm in in mm mm in in A margók: jobb, bal felsı, alsó margó és a kötési margó (gutter). A kötési margó a normál margón felül értendı. A margók által határolt területet szövegtükörnek nevezzük. A lábjegyzet: egy-egy fogalomhoz, kevésbé ismert kifejezéshez főzött magyarázó szöveg. A lap alján, a szövegtükrön belül helyezkedik el, a többi résztıl elválasztó vonala automatikusan jön létre. A jelzett fogalom mellé a szövegbe egy hivatkozási jelet teszünk. A fejléc a lap tetején, a fizikai széltıl meghatározott távolságra helyezkedik el, a lábléc az oldal alján, a lap alsó szélétıl adott távolságra található. A fejlécbe vagy a láblécbe szokás tenni például az oldalszámot. Kiemelések Ha valamely fogalmat, helységnevet, évszámot, stb. Ki szeretnénk emelni, sok lehetıség van rá a szövegszerkesztı programokkal. Azonban ne vigyük túlzásban a kiemeléseket, mert ha a szövegben nagyon sok a kiemelés, akkor már nem is látjuk, melyek a fontos fogalmak. Számítógépes szerkesztés esetén nem szoktuk használni az aláhúzást, más módon emelünk ki, például félkövér vagy dılt betőkkel. 24

25 3.2. A szöveg begépelése A sor végén nem nyomunk ENTER-t, mivel szövegszerkesztı automatikusan megtöri a sort. A szóköz jelöli a sor végét, így az utolsó szót, amely nem fér ki a sorba, átviszi a következıbe. Ezért fontos, hova tesszük szóközt! Új bekezdést ENTER-el kezdünk. Szabályok - mondatközi (, :?), mondatzáró (.?) írásjelek és az elıttük levı szó között nincs szóköz, de az írásjel és a következı szó között van pl. helyes: arany, ezüst, helytelen: arany, ezüst - a szón belül álló szóköz mindkét oldalán a szóhoz kötıdik pl. egy-két - szóismétlı kötıjel és a szó közé nem kell szóköz pl. név- és tárgymutató - zárójel (idézıjel) esetén a zárójelek (idézıjelek) és a zárójelbe (idézıjelbe) írt szöveg között nincs szóköz, a zárójelen (idézıjelen) kívül igen pl. A rossz idı (szél, hideg) ellenére elment kirándulni. Ha a zárójel (idézıjel) után mondatközi, mondatzáró írásjel van, az erre vonatkozó szabályt alkalmazzuk. pl. A rossz idı (szél, esı), a sok munka ellenére elment kirándulni. - egymás után nem írunk két szóközt - egymás után nem nyomunk két ENTER-t A szövegkurzor áthelyezése A szövegkurzor az a kis függıleges vonalka, mely villog, ahol írunk. A szövegkurzort nem lehet akárhova áthelyezni: például a sor vége jel vagy a dokumentum vége jel után. - a kurzormozgató nyilakkal egy karakterrel vagy egy sorral arrébb mozgatjuk a kurzort. Ezt akkor érdemes használni, ha csak néhány karakterrel vagy sorral kell elmozgatni. - egérrel: a kívánt helyre kattintunk az egérrel - speciális billentyőkkel HOME a kurzor a sorának elejére áll CTRL+HOME a kurzor a dokumentum elejére áll END a kurzor a sorának végére áll CTRL+END a kurzor a dokumentum végére áll PAGEUP egy képernyıoldallal feljebb kerül a kurzor PAGEDOWN egy képernyıoldallal lejjebb kerül a kurzor Figyelem! Billentyőkombináció használata esetén egyszerre kell lenyomni a két vagy néha három billentyőt. Ezt úgy a legkönnyebb, hogy egyszer lenyomjuk a funkció billentyőt (pl. CTRL vagy SHIFT), ezt lenyomva tartjuk, és megnyomjuk egyszer a másik billentyőt. Karakter törlése BACKSPACE a kurzortól balra levı betőt törli DELETE a kurzortól jobbra levı betőt törli A beszúró és átíró üzemmód - beszúró üzemmód: az újonnan beírt karakter a kurzor helyére kerül, miközben az ott lévı szöveg a kurzorral együtt eggyel jobbra ugrik, helyet csinálva így az új karakternek - átíró üzemmód: az új karakterrel a kurzortól jobbra levı karaktert átírjuk. Az átírt karakter elvész. A két üzemmód között az INSERT billentyő lenyomásával váltunk. Nagybetők gépelése - a SHIFT billentyőt lenyomva tartva nyomjuk meg a billentyőt 25

26 - a CAPS LOCK billentyő lenyomásával bekapcsoljuk a nagybetős írásmódot. Ekkor a billentyők lenyomásával nagybetőket ír. Kisbetőket úgy írhatunk, hogy a SHIFT billentyőt lenyomva tartva nyomjuk meg a billentyőt. A nagybetős írásmódot a SHIFT billentyő újbóli lenyomásával kapcsolhatjuk ki. Feladat. Gépelje be a következı szöveget. Figyeljen a helyes gépelési szabályokra! Táborozás A Foundation of European Film magyarországi szervezete rajzfilmes tábort szervez a Hővösvölgyben, a nyári vakációban. A programban: filmkészítés, rajzfilmvetítés, játékos foglalkozások, számítógépes animáció készítése, fényképezés. A 9-16 óra közötti foglalkozások részvételi díja 5 napra forint. Jelentkezés: Mérai Csabánál, telefon: , Legtöbb esetben ki szeretnénk menteni a számítógépre, amit dolgoztunk. A következı részben megnézzük, hogy ezt hogyan tehetjük. Ne zárja be a dokumentumot, olvassa el a következı részt, és mentse ki reklam.doc néven, amit írt A dokumentummal végzett mőveletek Dokumentum mentése Menteni a File/Save menüpont segítségével lehet. Elsı mentéskor a Save as ablak jelenik meg (3.1. ábra). Itt megadhatjuk az állomány nevét a File name szövegdobozban, azt, hogy hova szeretnénk kimenteni a Save in szövegdobozban. Ugyanakkor megadhatjuk, milyen típusú állományként szeretnénk kimenteni a Save as type szövegdobozban. Itt több választási lehetıségünk van, itt csak hármat említünk meg: - Word Document: DOC kiterjesztéssel menti ki, mint Word dokumentum. Elıfordulhat az, hogy egy új Microsoft Word verzióval írt, és Word dokumentumként kimentett állományt régebbi verziójú programmal nem tudunk megnyitni, vagy hibásan jelennek meg a formázások. - Rich Text Format: RTF kiterjesztéssel menti ki. Az állomány mérete általában nagyobb lesz, mivel több információt kiment, mint az elızı formátum esetén. Elınye, hogy bármilyen verziójú Microsoft Word program meg tudja nyitni és helyesen megjeleníteni az így kimentett állományt. - Web Page: HTML vagy HTM kiterjesztéssel menti ki, olyan formátumban, amelyet az Internetes böngészı programok értelmezni tudnak. Így web-oldalakat is szerkeszthetünk Word-ban. A mentést megvalósíthatjuk az eszköztáron található ikonnal is, vagy a CTRL + S billentyőkombinációval. Késıbbi mentésekkor nem jelenik meg többet az ablak. Ha ki szeretnénk menteni a már kimentett dokumentumot más néven vagy más alkönyvtárba, akkor a File/Save as... menüpontot választjuk. Ebben az esetben megjelenik a fenti dialógus ablak, és új nevet adhatunk a dokumentumnak, vagy kimenthetjük más helyre. A régi dokumentum is megmarad, tehát lesz két, ugyanazzal a tartalommal rendelkezı, de különbözı nevő dokumentum (ha más nevet adunk), vagy két, ugyanazzal a tartalommal és névvel rendelkezı dokumentum, de különbözı alkönyvtárban (ha más alkönyvtárba mentjük). Megjegyzés! Észrevehetjük, ha a menüpont mellett... található, akkor kiválasztásakor megjelenik egy párbeszédablak. 26

27 Megkereshetjük a helyet, ahova mentünk az alkönyvtár, amelybe mentjük az állomány típusa az állomány neve 3.1. ábra. Dokumentum mentése Dokumentum megnyitása Az File/Open... menüpontot választjuk ki (3.2. ábra). A Look in legördülı menüben megkereshetjük a dokumentumot, amelyet meg szeretnénk nyitni. Az állomány megnyitását megvalósíthatjuk az eszköztárból kiválasztva a ikont, vagy a CTRL + O billentyőkombinációval. A megnyitott dokumentumon lehet változtatni, a változtatásokat ki lehet menteni. Ha az Open gombon levı lefele nyílra kattintunk, akkor a következı opciók közül választhatunk: - Open megnyitja a kiválasztott dokumentumot. A dokumentumon tudunk változtatni, a változtatásokat ki tudjuk menteni (a fenn tárgyalt eset). - Open as Read-Only megnyitja a kiválasztott dokumentumot csak olvasásra. A dokumentumon végzett változtatásokat nem tudjuk kimenteni. Viszont a Save as segítségével kimenthetjük más néven a dokumentumot, így a változtatásokat is. - Open as a Copy a kiválasztott dokumentumról egy másolatot készít, és ezt a másolatot nyitja meg. A másolatot lehet változtatni, ki lehet menteni a változtatásokat. Azonban az eredeti dokumentum tartalma nem változik. 27

28 A lefele nyílra kattintva a következı opciók jelennek meg: Open, Open as Read-Only, Open as a Copy 3.2. ábra. Dokumentum megnyitása Új dokumentum megnyitásakor a File/New menüpontot választjuk ki, vagy az eszköztáron a ikonra kattintunk, vagy a CTRL + N billentyőkombinációt nyomjuk le. Ha a menüpont segítségével nyitjuk meg az új dokumentumot, akkor az üres dokumentum mellett választhatunk meglevı sablonok közül is, ha a billentyőkombinációval, akkor megnyit egy üres dokumentumot. Figyelem! Kezdık gyakran követik el a következı hibát: Megnyitnak egy új dokumentumot, majd meg akarnak nyitni egy már meglevı dokumentumot. Viszont összekeverik a megnyitást a mentéssel (láthatjuk, hogy a Save as ablak nagyon hasonló az Open ablakkal), a mentés ablakban kiválasztják azt a dokumentumot, amit meg szerettek volna nyitni. Ekkor felülírják az illetı dokumentumot az üres dokumentummal, és elveszítve annak tartalmát. Dokumentum bezárása Az File/Close menüpontot választjuk ki (3.3. ábra). Ha a dokumentumon még változtattunk az utolsó mentés után, megkérdi, ha ki szeretnénk menteni az állományt. A nyomtatási kép megtekintése Mielıtt kinyomtatjuk a dokumentumot, javasolt megnézni a nyomtatási képet. Ezt a File/Print Preview menüpont segítségével láthatjuk vagy rákattintva a ikonra. Nyomtatás Általában azért írunk be egy szöveget a szövegszerkesztıbe, hogy azt kinyomtassuk. Ezt a File/Print menüpont kiválasztásával, vagy a ikonra való rákattintással, vagy a CTRL + P billentyőkombináció segítségével valósíthatjuk meg. A 3.3. ábrán látható dialógusablak jelenik meg. 28

29 3.3. ábra. Dokumentum nyomtatása Nyomtatáskor meg kell adni, melyik nyomtatóval nyomtatunk a Name legördülı listából kiválasztva a nyomtató nevét. Ha csak egy nyomtató van feltelepítve, akkor annak automatikusan megjelenik a neve, nem kell semmit kiválasszunk. Ha több nyomtató is fel van telepítve, akkor kiválaszthatjuk, melyik nyomtatóval nyomtatunk. A nyomógombra kattintva a nyomtató típusától függıen beállíthatunk néhány opciót, például a lap méretét (lehet, automatikusan nem A4-es lap van beállítva, így ajánlatos ellenırizni ezt), azt, hogy a lap mindkét oldalára nyomtasson. A Page range alatt megadhatjuk, hogy a dokumentum mely részét szeretnénk kinyomtatni. Alapértelmezésben az egész dokumentumot nyomtatja (All), de kinyomtathatjuk az aktuális oldalt (Current page), a kijelölt szövegrészt (Selection) vagy a megadott oldalakat (Page). Ha például ki szeretnénk nyomtatni az 5-ös oldaltól a 19-ig, akkor a Pages szövegdobozba beírjuk: A Copies alatt megadhatjuk, hány példányban szeretnénk nyomtatni. Teszt 1. Mi történik, ha egy dokumentumot az Open as Read-Only opcióval nyitjuk meg? a) A dokumentumot a WordPad-ben nyitja meg, mely csak olvasni tudja a Word dokumentumokat (a.doc formátumot), de nem tudja kimenteni b) Létrehoz egy másolatot a dokumentumról, és csak ezt nyitja meg, hogy biztos legyen, hogy a dokumentumban nem végzünk változtatásokat c) Megnyitja a dokumentumot úgy, hogy nem tudjuk kimenteni a változtatásokat. Ha változtatunk a dokumentumon és ki szeretnénk menteni, akkor a Save as funkciót kell használjuk. d) Nem létezik olyan opció, hogy Read-Only. 2. Mi történik, ha egy dokumentumot az Open as a Copy opcióval nyitjuk meg? a) Létrehoz egy másolatot a dokumentumról, és csak ezt nyitja meg, hogy biztos legyen, hogy a dokumentumban nem végzünk változtatásokat. b) Megnyit egy új dokumentumot, és a változtatások automatikusan bemásolódnak az eredeti dokumentumba. c) Az MS Word létrehoz egy másolatot a dokumentumról, majd megnyitja az eredeti dokumentumot. d) Nem létezik olyan opció, hogy as Copy. 29

30 3. Miért elınyösebb a File menü New opcióját használni a CONTROL+N helyett egy új dokumentum létrehozására? a) Nincs semmi különbség, tehát elınye sem. b) A menüben levı opciót használva kiválaszthatjuk az MS Office dokumentum típusát (Excel file, PowerPoint bemutató, stb.) c) A billentyő kombinációt használva választhatunk a meglevı sablonok (template) közül. d) A menüben levı opciót használva választhatunk a meglevı sablonok (template) közül. 4. Amennyiben új néven mentettük el a dokumentumunkat: a.) a régi változat törlıdik a merevlemezrıl. b.) lesz két egyforma tartalmú munkánk, eltérı névvel. c.) lesz két egyforma tartalmú munkánk, megegyezı névvel. Oldalbeállítások Új dokumentum megnyitása után, mielıtt nekifogunk gépelni, ajánlatos beállítani a lap méretét, a margók méretét, stb. Ezek az oldalbeállítások. A File/Page Setup menüpont alatt adhatjuk meg ezeket a beállításokat. Egy három lapból álló dialógusablak jelenik meg, a lapok fülei: Margins, Paper, Layout. Az elsı oldalon, a Margins oldalon (3.4. ábra), állíthatjuk be a margók méretét (top, bottom, left, right), a kötési margó méretét (gutter), és azt, hogy ez baloldalt vagy fenn helyezkedik el, a fejléc és lábléc méretét. Ugyancsak ebben a dialógusablakban állítjuk be azt, hogy álló (portrait) vagy fekvı (landscape) helyzetben legyen a lap. Elıfordul, hogy egy dokumentumban csak egy oldal van fekvı helyzetben, a többi álló helyzetben. Automatikusan a beállítások az egész dokumentumra vonatkoznak (Apply to: Whole document), de beállíthatjuk, hogy csak egy szövegrészre vonatkozzanak, ha a Apply to legördülı listából a This point forward opciót választjuk ki. Amikor olyan dokumentumot szerkesztünk, hogy a lap mindkét oldalára nyomtatunk (például könyvek esetén), a páros és páratlan oldalak egymással szemben tükörképben helyezkednek el. Ezt a Multiple Pages lista Mirror margins elemét kiválasztva állíthatjuk be. Ha két oldalt szeretnénk nyomtatni egy lapra (az A4- es lap esetén pl. fekvı helyzetben helyezi a lapot, és két oszlopra osztja, így 2 darab A5-ös oldalt tesz egy lapra) a Multiple Pages lista 2 pages per sheet elemét választjuk ki. A második lapon, a Paper oldalon (3.5. ábra), megadhatjuk a lap méretét (Paper size). Mindig ellenırizzük le a lap méretét, mert lehetséges, hogy alapbeállításban nem A4-es lappal dolgozik, és akkor nyomtatáskor probléma lehet. Láthatjuk, hogy az ábrán is automatikusan a Letter méret jön be, és ha így próbáljuk kinyomtatni, egyes nyomtatók hibaüzenetet küldenek, és nem nyomtatják ki. A harmadik lapon, a Layout oldalon (3.6. ábra), megadhatjuk a fejléc és a lábléc helyét (a távolságát a lap széleitıl), valamint azt, hogy a dokumentum elsı lapján más legyen a fejléc, illetve a dokumentum páros és páratlan oldalain különbözı legyen a fejléc. Automatikusan minden oldalon ugyanaz a fejléc, egyszer kell beírni valamely oldalon, és mindegyiken látszani fog. 30

31 felsı margó baloldali margó alsó margó jobboldali margó kötési margó 3.4. ábra. A margók beállítása a papírméret kiválasztása Változtatva ezt a két értéket nem konvencionális lapméreteket is beállíthatunk, viszont ez nem javasolt. Akkor használjuk ezt a lehetıséget, amikor olyan lapméretet akarunk mgadni, amilyent nem található a megadottak között ábra. A papírméret beállítása 31

32 Ha ezt kiválasztjuk, akkor a fejléc és a lábléc különbözı lehet a páros és páratlan oldalakon. Ha ezt kiválasztjuk, akkor a fejléc és a lábléc különbözı lehet az elsı oldalon ábra. A fejlécre és láblécre vonatkozó beállítások Feladat. Nyisson meg egy új dokumentumot, és gépelje be a következı szöveget. Figyeljen a helyes gépelési szabályokra! Mentse ki a dokumentumot kepernyo.rtf néven (tehát Rich Text Format-ban). Ezután ellenırizze a nyomtatási képet, és nyomtassa ki a szöveget. A színes kép a monitoron valójában csak három alapszín használatával alakul ki. Ez a vörös, a zöld és a kék. Ezeket együtt az angol nevük kezdıbetői alapján (red, green, blue) RGB rendszernek nevezzük. Egy képpont (pixel) valójában a három színpont együttese. Ha mindhárom színpont bekapcsolt, akkor összeadódásuk eredményeként fehér színt vél érzékelni a szemünk. Ha egyik sem világít, azt feketeként érzékeljük Szövegrész kijelölése Mielıtt egy dokumentumrészleten (blokkon) valamilyen mőveletet hajtanánk végre, azt ki kell jelölnünk. Egyszerre csak egy összefüggı szövegrész lehet kijelölve. A kijelölt rész inverz módban jelenik meg a képernyın. A kijelölésnek több módszere van: Billentyőzetrıl - a kijelölendı szöveg elejétıl a végéig mozgatjuk a kurzort a SHIFT billentyőt lenyomva tartva. - a kijelölı módot bekapcsoljuk az F8 billentyővel. Ezután a SHIFT billentyő lenyomása nélkül mozgathatjuk a kurzort a kijelölendı szövegen. Az ESC lenyomásával kapcsoljuk ki a kijelölı módot. - az F8 billentyő kétszeri lenyomásával egy szót jelölünk ki - az F8 billentyő háromszori lenyomásával egy mondatot jelölünk ki - az F8 billentyő négyszeri lenyomásával egy bekezdést jelölünk ki - az F8 billentyő ötszöri lenyomásával az egész dokumentumot kijelöljük - a SHIFT+END billentyőkombinációval kijelöljük a szöveget a kurzor helyétıl a sor végéig - a SHIFT+HOME billentyőkombinációval kijelöljük a szöveget a kurzor helyétıl a sor elejéig - a SHIFT+CTRL+END billentyőkombinációval kijelöljük a szöveget a kurzor helyétıl a dokumentum végéig - a SHIFT+CTRL+HOME billentyőkombinációval kijelöljük a szöveget a kurzor helyétıl a dokumentum elejéig

33 - oszlop kijelölése: állítsuk a kurzort a kijelölendı oszlop bal felsı sarkába, majd kapcsoljuk be az oszlopkijelölı módot a SHIFT+CTRL+F8 billentyőkombinációval, végül mozgassuk a kurzort az oszlop átellenes sarkába. Egérrel: - az egérkurzort a bal gomb nyomva tartása mellett húzzuk végig a kijelölendı blokkon - kijelölhetünk egy szót, ha a szóra kattintunk duplán az egér bal gombjával - kijelölhetünk egy mondatot, ha a CTRL billentyőt lenyomva tartva a mondatra kattintunk az egér bal gombjával - kijelölhetünk egy sort, ha a sor elıtti kijelölı sávra (ahol az egérkurzor egy jobbra mutató nyíllá alakul) kattintunk az egér bal gombjával. Ha az egér bal gombját lenyomva tartjuk és rámutatunk a sorokra, akkor több sort is kijelölhetünk. - kijelölhetünk egy bekezdést, ha a bekezdés melletti kijelölı sávra duplán kattintunk az egér jobb gombjával - kijelölhetjük az egész dokumentumot, ha a kijelölı sávra triplán kattintunk az egér bal gombjával - kijelölhetünk egy oszlopot, ha az oszlopot, ha az ALT billentyőt és az egér bal gombját lenyomva tartva az oszlop egyik sarkából az átellenes sarokba húzzuk az egeret A szöveg formázása Karakterek formázása Format/Font menüpontra kattintva megjelenik egy három oldalas dialógus ablak (3.7. ábra). A legtöbb beállítási lehetıség az elsı lapon van (Font), ahol kiválaszthatjuk: a betőtípust (Font), a betőméretet (Size), a bető stílusát (Font style): normál, dılt, félkövér, dılt és félkövér, a bető színét (Font color), az aláhúzás típusát (Underline style). Ugyanakkor kiválaszthatunk különleges effektusokat is, mint például a felsı index vagy alsó index, a kiskapitális. A karakterek formázásánál figyeljünk a következıkre: - Számítógéppel szerkesztett szöveg esetén nem javasolt az aláhúzás használata, ez az írógép által felkínált lehetıség kiemelésre. Ha ki szeretnénk emelni valamely fogalmat vagy gondolatot, azt írjuk más stílusú betőkkel, például félkövér vagy dılt stílusban. - Kerüljük a túlzott kiemelést. Ha túl sok mindent kiemelünk, akkor a végén már nem fog látszani, mit szerettünk volna kihangsúlyozni. - Kerüljük a túlzott formázást, például a fontok váltakozását. - Ha fehér-fekete nyomtatón nyomtatjuk ki a szöveget, ügyeljünk arra, milyen színeket használunk, nehogy az írás túl halvány legyen. Feladat Végezze el a karakter formázásokat a reklam.doc dokumentumban kimentett szövegen. Táborozás A Foundation of European Film magyarországi szervezete rajzfilmes tábort szervez a Hővösvölgyben, a nyári vakációban. A programban: filmkészítés, rajzfilmvetítés, játékos foglalkozások, számítógépes animáció készítése, fényképezés. A 9-16 óra közötti foglalkozások részvételi díja 5 napra forint. Jelentkezés: Mérai Csabánál, telefon: , 33

34 3.7. ábra. A karakterek formázása Feladat Gépelje be és formázza a következı szöveget! Gólyabál! Szombaton, október 21-én minden GÓLYÁT szeretettel várunk! Délután, pontosan 4-kor légy itt! Bekezdések formázása Format/Paragraph menüpont segítségével formázhatjuk a bekezdéseket. Figyeljük meg a dialógus ablakot a 3.8. Ábrán. Az elsı lapján (Indents and Spacing) a következıket adhatjuk meg: a szöveg igazítása (Alignment) a szöveg bal és jobboldali behúzását (Indentation), ahol külön lehetıség van beállítani a bekezdés elsı sorának behúzását. A bekezdések közötti távolságot (Spacing), itt külön megadhatjuk a sorok közti távolságot (Line spacing). 34

35 3.8. ábra. A bekezdések formázása Ezen beállítások nagy részét a vonalzó segítségével is elvégezhetjük, a vonalzón levı kis háromszögek mozgatásával. Figyeljük meg a 3.9. Ábrát. A bekezdés elsı sora kezdıdik itt A bekezdés többi sora kezdıdik itt A bekezdés sorai itt végzıdnek 3.9. ábra. A behúzások beállítása a vonalzó segítségével Ugyanakkor a vonalzón levı kis négyzetet mozgatva, együtt mozgathatjuk a bal oldalon levı két kis háromszöget. A legkönnyebben ezt úgy próbálhatjuk ki, hogy beírunk egy legalább három soros bekezdést, és a kis háromszögeket illetve a kis négyzetet mozgatva megfigyeljük, mi történik. Feladat Nyissa meg a reklam.doc dokumentumot és formázza a bekezdéseket az alább megadott módon! 35

36 Táborozás A Foundation of European Film magyarországi szervezete rajzfilmes tábort szervez a Hővösvölgyben, a nyári vakációban. A programban: filmkészítés, rajzfilmvetítés, játékos foglalkozások, számítógépes animáció készítése, fényképezés. A 9-16 óra közötti foglalkozások részvételi díja 5 napra forint. Jelentkezés: Mérai Csabánál, telefon: , Kis- és nagybetős szöveg közötti váltás Elıfordul, például, hogy véletlenül megnyomjuk a CAPS LOCK billentyőt, és mire észrevesszük, már egy pár szót beírtunk. Ahhoz, hogy ne kelljen kitörölni és újraírni a Format/Change Case menüpontot kiválasztva (3.10. ábra) válthatunk a kis- és nagybetős szöveg között ábra. Kis- és nagybetős szöveg közötti váltás Feladat Gépelje be és formázza az alábbi szöveget, majd mentse ki szovegegysegek.doc néven. Formázási szövegegységek Karakter: A legkisebb egység, mely bető, számjegy vagy írásjel lehet. A karakternek van: típusa: Arial, Times New Roman stílusa: félkövér, dılt, aláhúzott betőpozíció: emelt, süllyesztett Bekezdés: a szöveg két bekezdésvégjel közötti része. Jellemzıi: sortávolság: az eddigi szöveg egyszeres sortávolsággal van írva. A kétszeres sortávolság már nagyon nagy, ha ezt használjuk egy dolgozatnál, azt érzékeltetjük vele, hogy nincs sok mondanivalónk. Felsorolás, számozás Format/Bullets and Numbering menüpont segítségével használhatunk felsorolást illetve számozást. Az eszköztáron levı illetve ikonok segítségével is kezdhetünk felsorolást illetve számozást, de ekkor az utoljára használt típusú jelenik meg. 36

37 A felsorolás esetén a Bulleted lapra kattintunk, majd itt kiválaszthatjuk, hogy milyen jel kerüljön mindegyik elem elé (lásd a Ábrát). Ha kiválasztjuk valamely lehetıséget, akkor a Customize... gombra kattintva a Ábrán levı ablak jelenik meg. Itt a Bullet... gombra kattintva megjelenik egy karakterlista, bármely karaktert kiválaszthatjuk a felsorolás elemei megjelölésére. Ugyanitt beállíthatjuk, hány centiméteres behúzás legyen a felsorolás elemeit megelızı jel elıtt, milyen távol legyen a szöveg a jel után, és mekkora legyen a behúzás a többi sor esetén. Figyeljük meg a Preview ablakban, hogyan változik a felsorolás igazítása a három érték változtatásával ábra. Felsorolás A jel távolsága a baloldali margótól. A jel utáni elsı sor távolsága a baloldali margótól. A többi sor távolsága a baloldali margótól ábra. A behúzás beállítása a felsorolás esetén Számozás esetén kiválaszthatjuk, hogy arab vagy római számokkal, illetve betőkkel szeretnénk a felsorolás elemeit jelölni. Itt is a Customize... gombra kattintva megjelenik egy párbeszédablak, ahol többek között meg lehet adni azt, hogy milyen számmal kezdıdjön a felsorolás (Start at). Ez hasznos lehet, ha valahol félbeszakítunk egy számozást, majd késıbb folytatni szeretnénk. 37

38 Milyen számmal kezdje a számozást. A szám (bető) utáni elsı sor távolsága a baloldali margótól. A szám (bető) távolsága a baloldali margótól. A többi sor távolsága a baloldali margótól ábra. A behúzás beállítása a számozás esetén Tabulátorok Tabulátorokat akkor használunk, ha szeretnénk, hogy az egymás alatti sorokban valamely szöveg pont egymás alá kerüljön. Tabulátorütközıket a legegyszerőbb a vonalzó segítségével beszúrni. Többféle típusú tabulátor ütközı van, ezek abban különböznek, hogy a szöveg hogyan lesz igazítva az illetı tabulátor jelnél. A leggyakrabban használtak: - balra igazítás ; - jobbra igazítás; - középre igazítás; - a tizedes pontokat igazítja egymás alá. A Ábrán láthatjuk, hogyan szúrunk be tabulátorütközıt. Tabulátor ütközıt úgy törölhetünk, hogy megfogjuk a jelet a vonalzón, és kihúzzuk a vonalzóról. 1. lépés: Itt választjuk ki, hogy milyen típusú tabulátort szeretnénk használni 2. lépés: A vonalzóra kattintunk arra a helyre, ahova a tabulátorjelt be szeretnénk szúrni ábra. A tabulátorütközık megadása a vonalzón A menü segítségével is megadhatunk tabulátor ütközıket, a Format/Tabs... menüpont által kinyitott dialógusablakban. Itt megadhatjuk a tabulátorütközık pontos helyét és típusát. Feladat Gépelje be és formázza az alábbi szöveget. Használjon tabulátorokat figyelje meg, hogy az utolsó oszlopban a tizedes pontok vannak egymás alá igazítva! 38

39 Név Napok száma Fizetett Luka Sándor 3 nap 3.12 RON Véka Péter 2 nap 2.34 RON Miklós Vilma 5 nap RON Szövegrész másolása, áthelyezése Hasonló a gondolatmenet, mint az alkönyvtárak, állományok másolásánál, áthelyezésénél. Egy vágólapnak nevezett memóriarészt használunk, elıbb oda kerül a szövegrész, majd onnan illeszti be a megfelelı helyre a dokumentumba. A másolás többféleképpen megoldható: egérrel: lenyomjuk a CTRL billentyőt és lenyomva tartjuk, míg megfogjuk a kijelölt szövegrészt és arra a helyre húzzuk a dokumentumban, ahova másolni szeretnénk. Ez csak abban az esetben használható, ha csak néhány sorral lejjebb vagy feljebb szeretnénk másolni. helyi menübıl: a kijelölt szövegrész feletti helyi menübıl kiválasztjuk a Copy opciót, majd az egérkurzort arra a helyre áthelyezve, ahova másolni szeretnénk, a helyi menübıl a Paste opciót választjuk ki billentyőkombinációval: kijelöljük a szövegrészt, megnyomjuk a CTRL+C billentyőkombinációt, majd az egérkurzort arra a helyre áthelyezve, ahova másolni szeretnénk, megnyomjuk a CTRL+V billentyőkombinációt A szövegrész áthelyezése is többféleképpen megoldható: egérrel: megfogjuk a kijelölt szövegrészt és arra a helyre húzzuk a dokumentumban, ahova át szeretnénk helyezni. Ez csak abban az esetben használható, ha csak néhány sorral lejjebb vagy feljebb szeretnénk mozgatni a szövegrészt. helyi menübıl: a kijelölt szövegrész feletti helyi menübıl kiválasztjuk a Cut opciót, majd az egérkurzort arra a helyre áthelyezve, ahova át szeretnénk helyezni, a helyi menübıl a Paste opciót választjuk ki billentyőkombinációval: kijelöljük a szövegrészt, megnyomjuk a CTRL+X billentyőkombinációt, majd az egérkurzort arra a helyre áthelyezve, ahova át szeretnénk helyezni a szövegrészt, megnyomjuk a CTRL+V billentyőkombinációt Szövegrészlet keresése, cseréje A Edit/Find... menüpont segítségével megkereshetünk egy adott szövegrészt a dokumentumban, míg a Edit/Replace... menüpont lehetıséget ad egy szövegrész kicserélésére. Ekkor meg kell adnunk, hogy mit mire szeretnénk kicserélni (3.15. ábra) ábra. Szövegrész kicserélése más szövegrésszel Szegélyezés, kitöltés A Format/Borders and Shading... menüpontra kattintva a Ábrán látható párbeszédablak jelenik meg. Az elsı oldalon (Borders) beállíthatjuk, hogy a kijelölt szövegrésznek legyen kerete, megadhatjuk a keret típusát, színét, a keretet alkotó vonal vastagságát. A harmadig oldalon (Shading) a kijelölt szöveg alapszínét adhatjuk meg. 39

40 3.16. ábra. Keret megadása Fejléc, lábléc, lábjegyzet A láblécbe vagy a fejlécbe kerül az oldalszámozás. Ezt a Insert/Page numbers... menüpont adhatjuk meg. A megjelenı dialógus ablakban megadhatjuk az oldalszámozás helyét. Dolgozatok esetén általában a lap alján, középen helyezzük el az oldalszámozást. A láblécbe vagy fejlécbe beírhatunk bármilyen szöveget. A beírt szöveg mindegyik oldalon meg fog jelenni. A fejlécet illetve láblécet a View/Header and Footer menüpont segítségével tehetjük szerkeszthetıvé. Ekkor szaggatott vonalas keretben megjelenik a lap tetején a fejléc helye, illetve a lap alján a lábléc helye, és a lapon levı szöveg szürke, halványabb lesz. Ugyanakkor megjelenik egy eszköztár a fejléc illetve lábléc kezelésére. Ezen az eszköztáron levı Close gomb segítségével bezárhatjuk a fejléc illetve lábléc szerkesztését. Ugyanezt úgy is megtehetjük, hogy duplán kattintunk a lapon levı szövegre. Lábjegyzetet 1 az Insert/Footnote... menüpont segítségével szúrunk be. Ekkor az aktuális szó mellett megjelenik egy kis szám vagy jel, és a szövegkurzor a lap aljára ugrik, ahova beírhatjuk az illetı szóhoz tartozó lábjegyzetet. Figyeljük meg, itt a lábjegyzet szó mellett megjelenik egy kis 1-es, a lap alján pedig az 1-es mellett a magyarázat. Hasábok Ha több hasábba szeretnénk írni a szöveget, a Format/Columns... menüpont kiválasztásával megjelenik a ábrán látható párbeszédablak, ahol megadhatjuk, hogy hány hasáb legyen, mindegyik hasáb szélességét, valamint a hasábok közti távolságot is. 1 Lábjegyzetet általában a szövegben megjelenı fogalmak értelmezésére szoktunk használni. 40

41 3.17. ábra. Hasábok 3.6. Objektumok beszúrása, formázása Kép beszúrása Az Insert/Picture/Clip Art... segítségével megjelennek a Clip art-ban levı rajzok, ezek közül választhatunk és beszúrhatunk egyet a dokumentumba. Ha más rajzot, fényképet szeretnénk a dokumentumba beszúrni, akkor az Insert/Picture/From File... menüpontra kattintva megkereshetjük azt a képet, amelyet be szeretnénk szúrni. Lehetıség van a kép formázására is. Ezért kijelöljük a képet (rákattintunk), és a helyi menübıl kiválasztjuk a Format Picture... opciót. Ekkor egy több oldalas dialógusablak jelenik meg. Az elsı lapon (Colors and Lines) beállíthatjuk a kép alapszínét (ez annak a téglalap alakú keretnek az alapszíne, amelyben a kép található), a kép keretének színét (3.18. ábra). A második lapon (Size) beállíthatjuk a kép méretét. Ezt azonban úgy is változtathatjuk, hogy a képre kattintunk, és a sarkokban megjelenı valamely kis négyzetet megfogjuk és a kép belseje fele (kicsinyítés esetén), vagy a kép külseje fele (nagyítás esetén) húzzuk. Fontos a harmadik lap (Layout), mivel itt azt állíthatjuk be, hogy írhatunk-e a kép mellé vagy sem (3.19. ábra). A kép keretének alapszíne. A kép keretének színe ábra. Képek formázása: alapszín, keret 41

42 A kép elhelyezése. Általában az elsı két elhelyezés valamelyikét alkalmazzuk ábra. Képek formázása: a kép és a szöveg elhelyezésének módja Alapértelmezésben általában a szöveg csak egy sorban jelenik meg a kép aljával egyvonalban, ha viszont szeretnénk, hogy a szöveg folyamatosan körülvegye a képet, itt kell azt megadni. A Picture lapon állíthatunk a kép fényességén, kontrasztján, vagy átalakíthatjuk a képet fehér-fekete képpé. Szövegdoboz Ha rákattintunk az Insert/Text box menüpontra, akkor az egérkurzor átalakul egy + formává, és megrajzolhatjuk a szövegdobozt. A szövegdoboz kerete fölötti helyi menübıl kiválasztva a Format Text Box opciót a kép formázáshoz hasonló párbeszédablak jelenik meg. Az elsı lapján beállíthatjuk a szövegdoboz alapjának színét, valamint a szövegdoboz keretének színét (itt kell azt is megadni, hogy ne látszódjon a keret). Speciális karakterek beszúrása Ha olyan karaktert szeretnénk használni, melyet a billentyőzetrıl nem tudunk bevinni, akkor ezt az Insert/Symbol menüpont segítségével tudjuk megvalósítani. Táblázatok Táblázatot a Table/Insert/Table... menüpont kiválasztásával szúrhatunk be. A megjelenı dialógus ablakban megadhatjuk a sorok és az oszlopok számát. Itt fontosabb az oszlopokat helyesen megadni, mert azok számán késıbb nehezebb változtatni. Sort könnyen akármikor beszúrhatunk, így nem kell itt megállni és számolgatni, hány sorunk is lesz, fıleg hogy sokszor ezt nem is tudjuk elıre. 42

43 Oszlopok száma Sorok száma ábra. Táblázat beszúrása A táblázat cellái között a legkönnyebben a TAB billentyő segítségével sétálunk, illetve a nyilakat is használhatjuk A táblázat oszlopainak szélességét úgy változtathatjuk, hogy az egérkurzort az oszlopokat elválasztó vonal fölé visszük, ekkor ez egy dupla nyíllá alakul, ekkor lenyomjuk az egér bal gombját, és lenyomva tartva mozgathatjuk a vonalat. Új sor beszúrása Kétféleképpen is történhet. Ha a táblázat utolsó cellájában vagyunk, és megnyomjuk a TAB billentyőt, akkor a táblázat végére keletkezik egy új sor, és a szövegkurzor az új sor elsı cellájába ugrik. Másképp a Table/Insert/Row Above segítségével szúrunk be egy sort az aktuális sor felé, és a Table/Insert/Row Below segítségével az aktuális sor alá. Új oszlop beszúrása A Table/Insert/Columns to the Left segítségével beszúrunk egy oszlopot az aktuális oszlop bal oldalára, míg a Table/Insert/Columns to the Right segítségével egy új oszlopot az aktuális oszlop jobb oldalára. Azonos szélességő oszlopok Elıfordul, hogy egy olyan táblázatot szeretnénk szerkeszteni, hogy az elsı oszlopa szélesebb, a többi keskenyebb, és ugyanolyan szélességő. Például a következı táblázatot: Ekkor beszúrunk egy 5 oszlopos táblázatot, majd az elsı oszlopnak megnöveljük a szélességét. A maradék szélességet a többi négy oszlop között szeretnénk egyenlıen elosztani. Kijelöljük a többi négy oszlopot és kiválasztjuk a Table/AutoFit/Distribute Rows Evenly menüpontot. Cellák összeolvasztása és felbontása Létre szeretnénk hozni a következı táblázatot: Ekkor kétféleképpen is eljárhatunk: - létrehozunk egy 5 oszlopos, 2 soros táblázatot, majd az elsı sor utolsó 4 celláját összeolvasztjuk - létrehozunk egy 2 oszlopos, 2 soros táblázatot, és a második sor második celláját felbontjuk 4 darab cellára. 43

44 Cellák összeolvasztása esetén kijelöljük azokat a cellákat, amelyeket össze szeretnénk olvasztani, majd a Table/Merge Cells menüpont segítségével elvégezzük a mőveletet. Cellák felbontása esetén kijelöljük azokat a cellákat, amelyeket fel szeretnénk bontani több cellára, majd a Table/Split Cells menüpontra kattintva megjelenik egy ablak, ahova beírhatjuk, hogy hány sorra és oszlopra szeretnénk felbontani a cellát. Feladat Hozza létre a következı táblázatot. A táblázatban levı adatok rendezése A táblázatban levı adatokat rendezhetjük a Table/Sort... menüpontra kattintva. Ehhez elıször ki kell jelölni a táblázatot, majd rákattintunk a Table/Sort... menüpontra, és a megjelenı párbeszéd ablakban megadjuk, hogy melyik oszlop szerint rendezze az adatokat. Ha a táblázatnak van fejléce, fontos, hogy bejelöljük ezt (Header row opció), mert másképp az elsı sort is elköltöztetheti rendezéskor. Egy cella alapszínének megadása A Format/Borders and Shading... menüpont Shading lapján módosíthatjuk a kijelölt cella/cellák alapszínét. Egy cella kereténeknek megadása A Format/Borders and Shading... menüpont Borders vonatkoznak a beállítások. lapján adjuk meg. A kijelölt cellákra Feladat Készítse el a következı táblázatot. A gyártó adatai 1. A cég neve 2. Engedélyszám 3. A cég címe A termék adatai 4. A termék megnevezése 5. Mennyiség 6. Súly/méret 7. Szín 8. Gyártás vagy importálás idıpontja 9. Csomagolás 10. A termék lényeges tulajdonságai: 11. Szállítási, raktározási elıírások: 12. Használati, kezelési elıírások: 13. Egyéb adatok: A minıségi bizonyítvány kiállítójának adatai 14. A minıségi bizonyítvány kiállítója 15. A minıségi bizonyítvány kiállítójának 16. Dátum aláírása 44

45 3. 7. Stílusok használata Hosszabb szöveg esetén ajánlatos stílusokat használni. A stílus vonatkozhat egy karakterre vagy egy bekezdésre. Általában bekezdésre vonatkozó stílusokat használunk. A stílus magában foglal minden formázást, amit az illetı bekezdésre elvégeznénk: a karakterek típusa, stílusa, mérete, színe; a bekezdés igazítása, sortávolság, stb. Új stílus létrehozása Új stílus létrehozásakor a Format/Styles and Formatting menüpontra kattintva a ábra bal rajzán látható menü jelenik meg a képernyı jobb oldalán. Itt a New Style... gombra kattintva a ábra jobb rajzán látható dialógusablak jelenik meg. Itt adjunk nevet a stílusnak (Name). Legyünk nagyon figyelmesek, amikor megadjuk azt, hogy milyen stílusra alapozzon a mi stílusunk (Style based on). A stílusunk fogja örökölni a kiválasztott stílus formázásait. Sokszor javasolt, hogy ne épüljön más stílusra. A Formatting részben megtaláljuk a legfontosabb formázásokat. Ha olyan formázást szeretnénk, amelyet itt nem találunk meg, akkor az ablak bal alsó sarkában levı Format gombra kattintva legördülı menüként a Format menüpontjai jelennek meg. Miután rákattintunk az OK gombra, az új stílus is meg fog jelenni a stílusok listájában. Ha egy bekezdést ezzel a stílussal szeretnénk formázni, akkor kijelöljük a bekezdést, és a stílusok listájában a megfelelı stílusra kattintunk. Így egyetlen egy kattintással egy sor formázást elvégeztünk! ábra. Stílusok létrehozása Stílus megváltoztatása A jobboldali menüben az egér jobb gombjával arra a stílusra kattintunk, amelyet meg szeretnénk változtatni. A helyi menübıl kiválasztjuk a Modify opciót. Ekkor megjelenik egy, a ábra jobb dialógusablakjához hasonló dialógusablak, ahol változtathatunk a formázásokon. Figyelem! Ha változtatni szeretnénk egy, stílus segítségével formázott szövegen, akkor a stílust változtassuk meg, és ne a szöveget formázzuk. Kísérlet. - Hozzunk létre egy cim nevő stílust a következı formázásokkal: 14 pontos, Times New Roman, félkövér, fekete karakterek, középre igazított, a cím elıtt és után 12 pontos távolság. - Hozzunk létre egy szoveg nevő stílust a következı formázásokkal: 12 pontos, Times New Roman, normál, fekete karakterek, sorkizárt. 45

46 - Írjunk egy rövid szöveget, mely tartalmazzon 3 címet, mindegyik cím után egy bekezdésnyi szöveget. A címeket a cim stílussal, a többi szöveget a szoveg stílussal formázzuk. - Változtassuk meg a cim stílust a következıképpen: a karakterek legyenek dıltek és félkövérek, pirosak. - Figyeljük meg a dokumentumot. Mi történt? Következtetés. Észrevehetjük, hogy minden olyan szöveg, melyet a cim stílussal formáztunk, átalakul. A stílusok használatának elınyei Egyetlen egy kattintással elvégezhetünk egy sor formázást, tehát idıt takarítunk meg; Stílusokat használva a szöveg egységesebb kinézetet kap, például biztos, hogy mindegyik fejezetcím ugyanúgy van formázva; Ha eldöntjük, hogy változtatunk a formázásokon, elég csak a stílusok formázásait megváltoztatni; Stílusok segítségével könnyen létrehozhatunk tartalomjegyzéket Tartalomjegyzék és tárgymutató Tartalomjegyzék készítése Elıször is fontos, hogy a címek, alcímek stílusokkal legyenek megadva. Az Insert/Reference/Index and Tables... menüpont segítségével elıhívott dialógusablak Table of Contents lapját választjuk ki (3.22. ábra). Itt formázhatjuk a tartalomjegyzéket, megadhatjuk milyen írásjellel töltse ki a címek és az oldalszámok közti részt, stb. (lásd a brán levı magyarázatokat). Ahhoz, hogy megadjuk, mi kerüljön a tartalomjegyzékbe, az Options gombra kell kattintani. Ekkor megnyílik egy új dialógusablak (3.23. ábra). Itt automatikusan a Heading 1 stílushoz 1-es ír, a Heading 2 stílushoz 2-est és a Heading 3 stílushoz 3-ast. Az 1- es azt jelenti, hogy az illetı stílussal írt szöveg a legfontosabb cím, a 2-es a második fontossági sorrendben, stb. Például 1-es jelölné a fejezetcímeket, 2-es az alfejezet címeket, 3-as a további alcímeket, stb. Ha a saját stílusainkat szeretnénk használni, akkor kitöröljük az ablakban megjelenı 1, 2 és 3 számot, majd 1-es írunk a nálunk legfontosabb címstílushoz, 2-est a következıhöz, stb. Kísérlet. - Hozzunk létre egy fejezet nevő stílust a következı formázásokkal: 14 pontos, Times New Roman, félkövér, fekete karakterek, középre igazított, a cím elıtt és után 12 pontos távolság. - Hozzunk létre egy alfejezet nevő stílust a következı formázásokkal: 12 pontos, Times New Roman, félkövér, fekete karakterek, középre igazított, a cím elıtt és után 6 pontos távolság. - Írjunk egy rövid szöveget, mely tartalmazzon legalább két fejezetcímet, és mindegyik fejezetben legalább két alfejezet címet. Ezeket a címeket formázzuk az általunk létrehozott stílusokkal. - Szúrjunk be egy tartalomjegyzéket a dokumentum végére, mely tartalmazza a fejezet- és az alfejezet címeket. - Nyomjunk CTRL + ENTERT t mindegyik fejezet és alfejezet cím elıtt (ekkor mindegyik cím új oldalon fog kezdıdni). - Nézzük meg a tartalomjegyzéket. Mit veszünk észre? Következtetés. A tartalomjegyzéket nem aktualizálja automatikusan! 46

47 Mivel töltse ki a cím és az oldalszám közötti részt Lehet választani többféle formázás közül. Ha a From template beállítást hagyjuk, akkor a Modify gombra kattintva tetszılegesen formázhatjuk a tartalomjegyzé ket ábra. Tartalomjegyzék beszúrása A tartalomjegyzék aktualizálása Az egér jobb gombjával a tartalomjegyzékre kattintunk, és a megjelenı menübıl az Update Field opciót választjuk ki. Ekkor két lehetıséget kínál fel a program: - Update page numbers only csak az oldalszámokat aktualizálja, ha közben megváltoztattunk egy címet, vagy beszúrtunk egy új címet, azt nem fogja kijavítani; - Update entire table az egész tartalomjegyzéket aktualizálja. Mindig használjuk a második opciót ábra. Tartalomjegyzék szerkesztése Tárgymutató készítése Elıször meg kell adnunk, milyen szavak kerüljenek a tárgymutatóba. Ehhez kijelöljük a szót, és az Insert/Reference/Index and Tables... menüpont segítségével elıhívott dialógusablak Index lapját választjuk ki (3.24. ábra). Itt a Mark entry... gombra kattintunk, majd a megjelenı párbeszédablak Mark gombjára. Ezt a mőveletet megismételjük minden olyan szóra, amelyet szeretnénk a tárgymutatóba betenni. 47

48 3.24. ábra. Tárgymutató beszúrása A tárgymutató beszúrásakor szintén az Insert/Reference/Index and Tables... menüpont segítségével elıhívott dialógusablak Index lapját választjuk ki, de most elıbb formázzuk a tárgymutatót (Formats legördülılista hasonlóképpen mint ahogy a tartalomjegyzéknél le van írva), majd az OK-ra kattintunk. A tárgymutatót hasonlóképpen kell aktualizálni, mint a tartalomjegyzéket Beállítások A beállítások a Tools/Options menüpont segítségével adhatók meg. Itt rengeteg beállítás van, csak néhányat fogunk a következıkben megemlíteni: Sokszor a Word a hüvelyket (inch) használja mértékegységnek. Beállíthatjuk, hogy milyen mértékegységet használunk a General lapon (3.25. ábra). 48

49 Ha ez ki van jelölve, akkor rajzok, szövegdobozok beszúrásakor létrehoz egy keretet, ami jóval nagyobb mérető mint a rajz. Ez sokszor problémát okoz, a keret belsejébe nem tudunk írni, így ki kell törölnünk azt (ami körülményes). Ezért ajánlatos ezt az opciót nem kiválasztani. A használt mértékegység beállítása ábra. Beállí tások (pl. használt mértékegység) Amikor beszúrunk egy rajzot, szövegdobozt, elıfordul, hogy egy nagy felülető keretben szúrja ezt be. A késıbbi formázások során ez gondot okozhat. Ezért ajánlatos ezt az opciót kiszedni a General lapon (3.25. ábra). Beállíthatjuk, milyen gyakran mentsen automatikusan a Save lapon. Jelszót adhatunk meg egy dokumentumhoz a Security lapon. A jelszót a dokumentum megnyitásakor fogja kérni. Helyettesítse-e a kijelölt szöveget az éppen gépelt szöveggel (Edit lap ábra) Engedje-e a szöveg másolását/áthelyezését úgy, hogy kijelöljük a szöveget és az egérrel mozgatjuk (Edit lap ábra) Hogyan helyezze el a szöveget és a képet (Edit lap ábra) Ellenırizze-e a helyesírást és a nyelvtani szabályokat gépeléskor (Spelling & Grammar lap ábra) 49

50 Ha ki van választva, akkor ha kijelölünk egy szöveget, és elkezdünk gépelni, a kijelölt szöveget helyettesíti. Ha ki van választva, akkor a kijelölt szöveget megfoghatjuk az egérrel, és máshova költöztethetjük. Hogyan helyezze el a szöveget és a képet, alapértelmezésben ábra. A beállí tások menüpont szerkesztés lapja A nyelvi helyesség ellenırzése Szükséges, hogy meglegyen annak a nyelvnek a helyesírásellenırzıje, amelyiken írunk. Ki kell választanunk a nyelvet a Tools/Language/Set Language... menüpont segítségével, és beállítanunk a Tools/Options Spelling & Grammar lapján, hogy már gépeléskor jelezze a hibákat. Ha egy szót aláhúz, azonnal kijavíthatjuk, vagy az egér jobb gombjával a szóra kattintva láthatjuk azokat a szavakat, amelyeket az illetı szó kicserélésére felkínál. 50

51 Ha ez ki van választva, akkor gépelés közben rögtön aláhúzza pirossal a helytelen szavakat. Akkor szoktuk kikapcsolni, ha olyan nyelven írunk, amelyhez nincs helyesírás ellenırzınk. Ellenırzi a nyelvtant. A nyelvtani hibákat zölddel húzza alá. Ugyancsak zölddel jelöli a gépelési hibákat is: ha több szöközt ütünk le egymás után, ha nem jó helyen hagyunk szóközt, ábra. A helyesírásellenırzésre vonatkozó beállí tások Elıfordulhat, hogy az általunk megadott szó helyes, ekkor betehetjük a szótárba a szóra kattintva a jobb egérgombbal, és kiválasztva az Add to Dictionary opciót. A Tools/Spelling and Grammar... menüpontot kiválasztva sorra veszi mindegyik hibás szót vagy mondatszerkezetet, és mindegyik esetén eldönthetjük, hogy kicseréljük (kiválasztva a megadott változatok közül a megfelelıt, majd a Change (kicseréli az aktuális szót) vagy a Change All (kicseréli a szó összes elıfordulását) gombra kattintva), vagy változatlanul hagyjuk (az Ignore Once (a szó aktuális elıfordulását változatlanul hagyjuk) vagy Ingnore All (a szó összes elıfordulását változatlanul hagyjuk) gombra kattintva) 51

52 Feladat Gépelje be és formázza az alábbi szöveget, majd mentse ki feladatlap1.doc néven. Feladatlap Megugrottak a mássalhangzók 1. Itt van a csacsihangra emlékeztetı két magánhangzó: IÁ. Kerítsünk hozzá illı mássalhangzókat! Például: VIRÁG, VILÁG, VIDÁM, DIÁK, KIÁLT, Alkoss szavakat a következı magánhangzókkal: AÓ EE 2. Írd be a négyzetbe a megfelelı betőt! papagá harká 3. Töltsd ki a hálót a meghatározások szerint! Ha a vastag vonalak közé került betőket lefelé olvasod, egy fiú nevét kapod. A A A A A Á Á Á Á Á 1. sor: Aki kapával dolgozik, ezt teszi. 2. sor: Halat fog 3. sor: Földmunkánál erre is szükség van 4. sor: Leánynév 5. sor: Nem rokonod, mégis hozzád tartozik Melyik névrıl van szó? 52

53 Feladat Gépelje be és formázza az alábbi szöveget, majd mentse ki feladatlap3.doc néven. A címek formázáshoz használjon stílusokat, és a tartalomjegyzéket a stílusok segítségével generálja Karakter 1. Formázási szövegegységek A karakter a legkisebb egység, mely bető, számjegy vagy írásjel lehet. A karakternek van a) típusa: Arial, Times New Roman b) stílusa: félkövér, dılt, aláhúzott c) betőpozíció: emelt, süllyesztett 1.2. Bekezdés A bekezdés a szöveg két bekezdésvégjel közötti része. Jellemzıi: a) sortávolság: az eddigi szöveg egyszeres sortávolsággal van írva. A kétszeres sortávolság már nagyon nagy, ha ezt használjuk egy dolgozatnál, azt érzékeltetjük vele, hogy nincs sok mondanivalónk. b) igazítás: A leggyakrabban használt a sorkizárt, ahogy az eddigi szöveg van írva. A címeket középre igazítjuk 2. Blokk kijelölése - szövegrész kijelölése egérrel K i j e l ö l é s A r á mu t a t á s h e l y e A g o mb n y o má s szó szó duplán a bal gomb sor a sor elıtt a kijelölı sávon bal gomb bekezdés a bekezdés mellett a kijelölı sávon duplán a bal gomb Tartalomjegyzék 1. Formázási szövegegységek Karakter Bekezdés Blokk kijelölése Tartalomjegyzék

54 4. Prezentáció készítés 4.1. A prezentáció tervezése A prezentáció fóliákból (slide) áll, tehát bemutató készítéskor ezeket kell megtervezni és megszerkeszteni. A fóliák tartalmazhatnak szöveget, grafikát, fényképeket, diagramokat, stb. Egy bemutató fı részei: Bevezetés: A bevezetés feladata nem csupán annyi, hogy elmondjuk, mirıl fog szólni a bemutató, hanem fel kell keltenünk a hallgatóság érdeklıdését is. Ezt megtehetjük egy érdekes példa, rajz segítségével Törzsanyag Összefoglalás Ezekre a részekre figyelnünk kell a prezentáció megtervezésénél. Ugyanakkor azt is szem elıtt kell tartsuk, hogy ha a prezentáció üteme gyors, akkor a hallgatóság nem sokkal marad a bemutató után. Így a prezentáció megtervezése egy nagyon fontos folyamat, még mielıtt nekifogunk dolgozni a számítógépen, egy tervet ajánlatos készíteni. A prezentáció készítésénél figyeljünk a következıkre: - a háttér színe és az írás színe találjon, de ne legyen hasonló, mert akkor nem látszik az írás - a betőméret legyen eléggé nagy, hogy kivetítéskor jól olvasható legyen - könnyen követhetı hierarchikus részekre bontsuk a bemutatót, hogy a hallgatóság mindig tudja, hol vagyunk a témán belül - a bemutatott információ a fontos, így kerüljük az olyan speciális effektusokat, amelyek elterelik a figyelmet a témáról - ne kerüljön egy fóliára túl sok információ, mert akkor nehezen áttekinthetı lesz - jól gondoljuk meg, mikor és milyen animációt használunk. A túl sok animáció idegesítı lehet (például ha egy szöveg betőnként jelenik meg) Prezentáció készítése PowerPoint-ban Prezentáció készítésre az egyik legismertebb program a Microsoft PowerPoint (4.1. ábra). Ennek a programnak a használata nagyon hasonló a Microsoft Word alkalmazásához, ezért csak azokra az elemekre térünk ki, amelyek eltérnek. Új prezentáció megnyitása File/New menüpont segítségével kezdünk el egy új prezentációt (4.1. ábra). Itt a jobb oldali menüben több különbözı opció közül választhatunk, a két legfontosabb: - Blank presentation: egy formázatlan bemutató elsı, üres lapja jelenik meg. Akkor választjuk ezt az opciót, amikor mi szeretnénk a bemutató kinézetét megadni. - From Design Templates: a meglevı sablonok közül választhatunk (4.2. ábra bal oldali rajza). Figyelem, nem mindegyik sablon felel meg a prezentáció kinézetére vonatkozó kritériumoknak! 54

55 4.1. ábra. Új prezentáció Sablon szerkesztésénél egy mesteroldalt (Master Slide) szerkesztünk meg. Bármilyen szövegrészt, képet, háttérszínt, formázásokat adunk meg a mesteroldalon, ez automatikusan megjelenik minden oldalon, kivéve a címoldalt. A címoldalak felépítését a mestercímlapon (Master Title) adjunk meg. A mesteroldalt a View/Master/Slide Master menüpont segítségével lehet megnézni és szerkeszteni. Prezentáció mentése A mentés hasonlóképpen történik, mint a Microsoft esetén. Az állomány kiterjesztése PPT lesz. Új oldal beszúrása a prezentációba Insert/New Slide menüpont kiválasztásával szúrunk be egy új oldalt, ahol kiválaszthatjuk az új oldalra kerülı elemek elhelyezkedését (4.2. ábra jobb oldali rajza) ábra. A prezentáció kinézete (bal ábra), 55

56 egy fólián levı elemek elhelyezése (jobb oldali ábra) Áttérés egyik fóliáról a következıre A Slide Show/Slide Transition menüpont segítségével lehet megadni (4.3. ábra). Animációk készítése Alapértelmezésben a fólián levı elemek egyszerre jelennek meg. Sokszor elınyös az, hogy például egy felsorolás pontjai csak rendre jelenjenek meg. Ekkor animációt kell használnunk. A Slide Show/Custom Animation menüpontra kattintunk. Ekkor a képernyı jobb oldalán megjelenik egy menü (4.4. ábra). Kijelöljük azt az objektumot, amelyet animálni szeretnénk, és az Add Effect gombra kattintunk. Ekkor négy választási lehetıség jelenik meg: - Entrance hogyan jöjjön be a képernyıre a kiválasztott objektum; - Emphasis hogyan emelje ki a kijelölt objektumot; - Exit hogyan menjen ki a képernyırıl a kiválasztott objektum; - Motion Path milyen pályán mozogjon a kiválasztott objektum. Láthatjuk a 4.4. Ábrán, hogy az animációkat a megadásuk sorrendjében megszámozza. Ezen a sorrenden változtathatunk, kiválasztva egy animációt a jobb oldali listából a menü alján levı fel és le nyíllal változtathatjuk a helyét a listában. Az egér jobb gombjával kattintva egy animációra a listából megjelenik egy helyi menü, ahol beállíthatjuk, mikor kezdje el az illetı animációt (például egérkattintásra, az elızı animációval együtt, az elızı animáció után). Ugyanebben a helyi menüben kiválasztva a Remove opciót kitörölhetjük az illetı animációt. az áttérés módja (kiválaszthatunk egyet a listából) az áttérés sebessége Ha szeretnénk, hogy csak a navigációs elemekre kattintva lehessen továbblépni, akkor ezt az opciót kikapcsoljuk. az áttérést kisérı hang 4.3. ábra. Áttérés egyik fóliáról a másikra 56

57 4.4. ábra. Animáció készítése A prezentáció megtekintése Slide Show/View Show menüpont kiválasztásával vagy az F5 gomb lenyomásával megjelenik a bemutató teljes képernyın, és az ENTER vagy a szóköz vagy a lefele nyíl billentyő lenyomásával illetve egérkattintással léphetünk a következı oldalra. Az elızı oldalra a BACKSPACE vagy a felfele nyíl segítségével léphetünk. Az egér jobb gombja segítségével megjeleníthetjük a helyi menüt, itt kiválaszthatjuk, hogy egy megadott fóliára ugorjunk, vagy elıre illetve hátra haladjunk a lejátszásban. Az ESC billentyő segítségével kiléphetünk a diavetítésbıl. Hivatkozások a bemutatóban Elıfordulhat, hogy az animációt nem a fóliák megadott sorrendjében szeretnénk lejátszani. Például az elején készítünk egy tartalomjegyzéket. Szeretnénk, hogy ha egy címre kattintunk a tartalomjegyzékben, akkor behozza a megfelelı oldalt. Az Insert/Hyperlink menüpont segítségével szúrunk be egy hivatkozást (4.5. ábra). A hivatkozás mutathat egy Internet oldalra vagy egy meglévı állományra (ekkor a dialógusablak bal oldalán az Existing File or Web Page opciót választjuk ki), a bemutató egy fóliájára (ekkor a dialógusablak bal oldalán a Place in This Document opciót választjuk ki), egy új dokumentumra (ekkor a dialógusablak bal oldalán a Create New Document opciót választjuk ki), vagy egy címre (ekkor a dialógusablak bal oldalán az Address opciót választjuk ki) ábra. Hivatkozások 57

58 58 Feladat. Készítsen egy PowerPoint prezentációt, amelyben bemutatja a számítógép használatának elınyeit és hátrányait.

59 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelés az adatkezelés egy speciális formája. Az adatok táblázatba való írása segít abban, hogy azokat rendszerezzük, átláthatóbbá tegyük. A táblázatkezelı programok ennél sokkal többet nyújtanak: lehetıvé teszik az adatok gyors és változatos feldolgozását A Microsoft Excel program A Microsoft Excel táblázatkezelı programot fogjuk a következıkben megismerni. Az Excel indításakor az 5.1. ábrán látható ablak jelenik meg: munkalapok 5.1. ábra. Az MS Excel ablak Egy megnyitott munkafüzetet (workbook) látunk itt, mely munkalapokból (worksheet) áll. Mindig az egyik munkalap aktív (aktuális), de valamely munkalap nevére kattintva azt aktívvá tesszük. Automatikusan három munkalappal nyitja meg az Excel a munkafüzetet. De beszúrhatunk új munkalapokat is, nevet adhatunk a munkalapoknak. Ha valamely munkalap nevére az egér jobb gombjával kattintunk, akkor megjelenik egy helyi menü. Ebben a menüben található opciók közül a következıket említjük meg: Rename: átnevezhetjük az aktív munkalapot Delete: kitörölhetjük az aktív munkalapot Insert: beszúrhatunk egy új munkalapot az aktív munkalap elé Láthatjuk, hogy egy munkalap egy táblázat, mely cellákból áll. Mindig van egy aktuális cella, melynek a kerete sötétebb. Ezt a sötétebb keretet nevezzük táblázat kurzornak. Ha adatokat viszünk be a billentyőzetrıl, akkor az aktuális cellába írja Képletek használata Hivatkozás egy cellára, egy tartományra Egy cellára az oszlop és sor segítségével hivatkozunk. A 5.1. ábrán az aktuális cella az A1. Egy összefüggı, téglalap alakú tartományra úgy hivatkozunk, hogy megadjuk a bal felsı sarokban levı és a jobb alsó sarokban levı cellákat kettısponttal elválasztva. Figyeld meg az 5.2. ábrán levı téglalap alakú tartományokra való hivatkozást. 59

60 C2:C3,D3 G3:H7 G10:H11 C13:G134 A7:A14 C7:E10 Ha ebbıl a két téglalapból álló tartományra szeretnénk hivatkozni: C7:E10,G10:H ábra. Hivatkozás egy tartományra Ha egy tartomány nem téglalap alakú, felbontjuk téglalap alakú tartományokra, mindegyikre külön leírjuk a hivatkozást, és vesszıvel elválasztva soroljuk fel ezeket. Ugyanígy járunk el akkor is, ha nem egy összefüggı tartományra kell hivatkozni: a különálló részekre való hivatkozást felsoroljuk, vesszıvel elválasztva. Figyeld meg a 5.2. ábrán a két példát. Figyelem! Nem számít, ha a hivatkozásban kis vagy nagybetőt használunk: A1 ugyanazt jelenti, mint a1. De miért van szükség arra, hogy hivatkozzunk egy tartományra? Mivel az Excelben használhatunk képleteket, ezen képletek esetén lesz majd szükség arra, hogy egy tartományra hivatkozni tudjunk. Képletek Excelben A képleteket = jellel kezdjük, innen tudja a program, hogy képletrıl van szó. Ha elfelejtjük kiírni az egyenlıség jelet, akkor a program szövegként kezeli az illetı cellában levı adatokat. 1. Példa. Két oszlopba számokat írunk, a harmadik oszlopba az elsı két oszlopban levı számok összegét szeretnénk kiszámítani. Lássuk, hogyan oldjuk meg ezt a feladatot. A megoldás lépései: - kitöltjük a táblázat elsı sorát és elsı két oszlopát - a C2 cellába beírjuk a következı képletet: =A2+B2, majd ENTER-t nyomunk. Láthatjuk, hogy akkor a cellába az eredmény jelenik meg, és a táblázatkurzor a C3 cellára ugrik. - A harmadik oszlop többi cellájába is be kell kerüljön a képlet. A C3 cellába az =A3+B3 képletet írnánk, a C4 cellába az =A4+B4. De ha ezt 111-szer kéne beírni? Ezért más módszert választunk: másoljuk a képletet. A C2 cellára kattintunk (egyszer!), akkor a táblázatkurzor oda ugrik. Az egérkurzort a sötét keret jobb alsó sarkában levı kis négyzet fölé visszük, így egy + jellé alakul. Ezután lenyomjuk az egér bal gombját, és azt lenyomva tartva lefele húzzuk a kis + jelet a táblázat aljáig. Ekkor megjelenik az eredmény mindegyik cellában. Most kattintsunk a C3 cellára. Ellenırizzük, milyen képlet jelenik ott meg. Az =A3+B3 képlet. Ez érdekes, mivel mi az =A2+B2 képletet másoltuk át! Amikor megadjuk az =A2+B2 képletet, az Excel a 60

61 következıképpen értelmezi: össze kell adni az a cella elıtti két cellába levı értéket, ahova a képletet írtuk. Láthatjuk, hogy ily módon a képlet hatása függ attól, hogy melyik cellába van a képlet. Ha egy cellára kattintunk, a cellában az eredményt látjuk, de itt a használt képletet. Ha kétszer kattintunk egy cellára, akkor a cellában is a képlet jelenik meg, és változtathatunk rajta ábra. Képletek használata Például: - ha átmásoljuk a képletet a C3 cellába, akkor a C3 cella elıtti két cella az A3 és B3, így a képlet =A3+B3 lesz - ha átmásoljuk a képletet a D3 cellába, akkor a D3 cella elıtti két cella a B3 és C3, így a képlet =B3+C3 lesz Ezt a hivatkozási módot relatív hivatkozásnak nevezzük. Kísérletezzünk! - Az A6 cellába írjunk egy 7-est, a B6 cellát hagyjuk üresen. Másoljuk a képletet a C6 cellába. Mennyi lesz az eredmény? Az eredmény 6, mivel ha egy cellába semmit nem írunk, akkor úgy veszi a program, hogy ott nulla van. - Az A7 cellába írjunk egy 7-est, a B7 cellába az egy szót. Másoljuk a képletet a C7 cellába. Mennyi lesz az eredmény? A C7 cellában a következı jelenik meg: #VALUE!, mivel nem tud számot szöveggel összeadni. - A C7-ben levı képletet másoljuk a B8 cellába. Mi lesz az eredmény? Újra egy hibaüzenetet kapunk: #REF! Lássuk miért. A képlet szerint a B8 cella elıtti két cellában levı számokat kell összeadni. De a B8 elıtt csak egy cella van! Így egy olyan cellára hivatkozunk, ami nem létezik. 2. Példa. Egy cégnél a ledolgozott órák függvényében fizetik az alkalmazottakat. Számítsuk ki mindegyik alkalmazott fizetését, ha ismert ki hány órát dolgozott és mennyi az órabér (jelenleg 25 lej). A megoldás lépései: - beírjuk a táblázat fejlécét és az elsı két oszlop adatait - a C2 cellába a következı képletet írjuk: =B2*25, majd megnyomjuk az ENTER-t - másoljuk a képletet a C oszlop többi cellájába 5.4. ábra. Képletek használata Láthatjuk, hogy a C oszlopban mindegyik képletben megjelenik a 25-ös szám. Ez az érték változhat idıvel, mivel általában az órabér változik hónapról hónapra. Változás esetén az összes képletet meg kell változtatni. 61

62 Ezért javasolt, hogy az órabér értékét csak egyszer írjuk be a táblázatba, és a képletekben erre az értékre hivatkozzunk. - írjuk be az órabér értékét az 5.4. ábrán látható módon - módosítsuk a C2-ben levı képletet: a B2 és F1 cellák tartalmát kell most összeszorozni. A C3-ban a B3 és F1 tartalmát kell összeszorozni, a C4-ben a B4 és az F1 tartalmát, stb. Láthatjuk, hogy mindegyik képletben szerepel az F1. Viszont ha a C2-ba beírjuk az =B2*F1 képletet, és átmásoljuk a C3 cellába, akkor =B3*F2 képletet kapjuk, ami nem megfelelı. Így az F1-re másképp kell hivatkoznunk, úgynevezett félig abszolút vagy abszolút hivatkozást kell használnunk. A $ jellel rögzíthetjük az oszlopot vagy a sort. Például: o ha egy képletben szerepel az $A1 hivatkozás, akkor bárhova másoljuk az illetı képletet, az A oszlop változatlan marad, csak a sorszám változhat (A2, A5, stb.) ez a félig abszolút hivatkozás o ha egy képletben szerepel az A$1 hivatkozás, akkor bárhova másoljuk az illetı képletet, a sor változatlan marad, csak az oszlop változhat (A1, B1, D1, stb.) ez a félig abszolút hivatkozás o ha egy képletben szerepel az $A$1 hivatkozás, akkor bárhova másoljuk az illetı képletet mindig az A1 hivatkozás jelenik meg ez az abszolút hivatkozás Tehát a C2-be az =B2*F$1 képletet kell írni, mivel mindegyik képlet a C oszlopban van, az oszlop nem mozdul, így elég a sort rögzíteni. De írhatjuk a =B2*$F$1 képletet is. Feladat. Másoljuk át az alkalmazottak neveit és a fizetésüket egy másik táblázatba. - Ha a fizetés oszlopot átmásoljuk (Copy Paste segítségével), akkor az új helyen mindegyik alkalmazott fizetése nulla lesz. Miért? Mert a képleteket másoltuk át, mint az elızıekben is, és láttuk, hogyha nincs semmi egy, a képletben megjelenı cellában, oda nullát vesz. Így minden alkalmazott esetén a nullát szoroztuk az F1 cellában levı értékkel, így az eredmény nulla lett. - Ezért a Copy parancs kiadása után az Edit menü vagy a helyi menü (amit az egér jobb gombját lenyomva kapunk) Paste special opcióját használjuk. Ekkor az 5.5. ábrán látható dialógusablak jelenik meg ábra. Paste special dialógusablak Itt kiválaszthatjuk, mit szeretnénk beszúrni: - All: ez az automatikus, ekkor mindent átmásol (képlet, formázások) - Formulas: csak a képletet másolja át, a formázásokat nem - Values: csak az eredményt másolja át - Formats: csak a formázásokat másolja át, a cellák tartalmát nem A fenti feladatban a Values opciót kell választanunk. 62

63 5.3. A táblázat formázása A Format menü Cells alpontját kell kiválasztanunk, itt találunk meg mindent, ami a formázással kapcsolatos. Feladat. Írjuk be és formázzuk az ábrán levı táblázatot. Az elsı lépések: - kijelöljük az A9 és A10 cellákat, megnyitjuk a Format/Cells (5.6. ábra) ablakot, és kiválasztjuk az Alignment lapot Vízszintesen rendezi a szöveget a kiválasztott módon: középre igazítja, balra igazítja, jobbra igazítja, sorkizártan írja, stb. Függılegesen igazítja a szöveget a kiválasztott módon: a cella aljára írja, középre igazítja, a cella tetejére írja, stb. A kijelölt cellákban megtöri a sort, vagyis a szöveg nem fér ki egy sorban a cellába, akkor több sorba írja. Összeolvasztja a kijelölt cellákat ábra. Cellák formázása: a szöveg igazítása a cellában o a Merge cells kiválasztónégyzetre kattintunk, ezzel összeolvasztjuk a két cellát o a Text alignment részben a vízszintes (horizontal) és függıleges (vertical) igazítást is középre (center) állítjuk, ezáltal az írás a cella közepén lesz - beállítjuk a háttérszínt a Format/Cells ablak Patterns lapján. Figyelem! Láthattuk, hogy az Excel nem töri meg automatikusan a sort egy cellán belül, folytatólagosan ír, még akkor is, ha a szöveg nem fér ki a cellába. Viszont ha írunk a következı cellába is, akkor a kilógó írás eltakaródik. Az Alignment lapon a Wrap text kiválasztónégyzetre kattintva lehetséges lesz több sort is írni egy cellába (lásd például az 5.7. ábra N9-N10 összeolvasztott cellájába írt szöveget). A pénznem megadása is a Format/Cells menüpont által megjelenített dialógusablak Number lapján történik (5.7. ábra). 63

64 Megadjuk, hogy hány tizedesnyi pontosággal írja ki a számokat. Kiválasztjuk, hogy milyen pénznemet írjon a szám mellé. Ha innen tesszük be a péznemet, az Excel számként fogja kezelni az adatokat. Ha a szám mellé csak egyszerően begépeljük a pénznemet, akkor szövegként fogja kezelni az adatokat, és nem fogunk tudni aritmetikai mőveleteket végezni ezekkel az adatokkal ábra. Cellák formázása: az adatok típusának meghatározása Elıször kiválasztjuk a keret színét és típusát, majd betesszük a keretet ábra. Cellák formázása: keretek A cellák közötti elválasztó vonalak csak segédvonalak. Ha szeretnénk, hogy nyomtatás esetén is el legyenek választva a cellák, be kell tennünk ezeket a vonalakat a Format/Cells menüpont által megjelenített dialógusablak Border lapján (5.8. ábra) Függvények használata 3. Példa. A tanulók 10 tantárgyat tanulnak. Készítsünk egy táblázatot, mely segít kiszámítani a tanulók tanulmányi átlagát. Az eddigi ismereteinkkel a következıképpen oldhatjuk meg: Lépések: 64

65 - beírjuk a táblázat fejlécét (név, a tantárgyak nevei, átlag) és A-tól K-ig az oszlopok tartalmát (a neveket és a jegyeket); - az L2 cellába a következı képletet írjuk, majd megnyomjuk az ENTER-t: =(b2+c2+d2+e2+f2+g2+h2+i2+j2+k2)/10 - másoljuk a képletet az L oszlop többi cellájába 5.9. ábra. Függvények használata Láthatjuk, hogy ez a képlet nagyon hosszú. Ilyen esetekben ajánlott a függvények használata. Az AVERAGE függvény átlagot számít, így a fenti képlet helyett az =AVERAGE(b2:k2) képletet írhatjuk (5.9. ábra). Aritmetikai függvények. Számértékekkel dolgoznak, és eredményül is számot térítenek vissza. Függvény Hatása SUM(tartomány) Kiszámítja a tartományban levı számok összegét. AVERAGE(tartomány) Kiszámítja a tartományban levı számok átlagát. PRODUCT(tartomány) Kiszámítja a tartományban levı számok szorzatát. MAX(tartomány) Visszaadja a tartomány legnagyobb értékét. MIN(tartomány) Visszaadja a tartomány legkisebb értékét. 4. Példa. Készítsünk egy táblázatot, mely segít kiszámítani cégek negyedéveséves nyereségét, ha ismert a havonkénti nyereség. A megoldás lépései: - beírjuk a táblázat fejlécét és A-tól D-ig az oszlopok tartalmát (5.10. ábra). - az E3 cellába a következı képletet írjuk, majd megnyomjuk az ENTER-t: =sum(b3:d3) - másoljuk a képletet az E oszlop többi cellájába - formázzuk a táblázatot ábra. Függvények használata Logikai függvények. Logikai értékekkel dolgoznak. Függvény Hatása AND(logikai_érték_1,...,logikai_érték_n) Igazat ad vissza, ha a paraméterlistában szereplı összes logikai érték igaz; hamisat ad vissza, ha legalább az egyik hamis. OR(logikai_érték_1,...,logikai_érték_n) Igazat ad vissza, ha a paraméterlistában 65

66 NOT(logikai_érték) IF(feltétel, érték_ha_igaz, érték_ha_hamis) szereplı logikai értékek közül legalább az egyik igaz; hamisat ad vissza, ha az összes hamis. Igazat ad vissza, ha a logikai érték hamis; hamisat ad vissza, ha a logikai érték igaz. Ha a feltétel igaz, akkor az érték_ha_igaz értékét adja vissza; ha a feltétel hamis, akkor az érték_ha_hamis értékét adja vissza. 5. Példa. Készítsünk egy táblázatot, mely segít eldönteni, hogy egy osztály tanulói átmentek-e matematikából, ismerve a tanulók matematika médiáját. A táblázat a következı oszlopokat tartalmazza: a tanulók neve, matematika jegye, átment-e. Az utolsó oszlopot képlettel kell kiszámítani. A megoldás lépései: - Beírjuk a táblázat fejlécét (a szürke alapú cellák tartalmát) és az elsı két oszlop többi cellájának tartalmát (5.11. ábra). - A C2 cellába egy képletet kell írnunk. Két érték közül választhatunk, amikor ezt az oszlopot kitöltjük: átment és megbukott. A média függvényében döntjük el, hogy melyiket írjuk. Ezért IF függvényt fogunk használni. =IF(B2>=5, átment, megbukott ) Feltétel: a matematika jegye legalább 5-ös Ezt írja ki, ha a feltétel igaz. Ezt írja ki, ha a feltétel hamis. - Átmásoljuk a képletet a C oszlop többi cellájába. - Formázzuk a táblázatot ábra. Az IF függvény használata (5. példa) 6. Példa. Készítsünk egy táblázatot, mely segít eldönteni, hogy egy osztály tanulói milyen képességőek matematikából, ismerve a tanulók matematika médiáját: 9-10 média között jó 6-8 média között közepes 6-nál kisebb média esetén gyenge A táblázat a következı oszlopokat tartalmazza: a tanulók neve, matematika jegye, minısítése. Az utolsó oszlopot képlettel kell kiszámítani. A megoldás lépései: - Beírjuk a táblázat fejlécét (a szürke alapú cellák tartalmát) és az elsı két oszlop többi cellájának tartalmát (5.12. ábra). (Ha az elızı példát követtük, akkor felhasználhatjuk ) - A C2 cellába egy képletet kell írnunk. Most három érték közül kell választani: jó, közepes és gyenge. A média függvényében döntjük el, hogy melyiket írjuk. Ezért IF függvényt fogunk használni. Viszont az IF függvényben csak két lehetıséget tárgyalhatunk. Gondolkozzunk a következıképpen:

67 o Ha a média nagyobb vagy egyenlı 9-nél, akkor a jó szócskát kell beírni: IF(B2>=9, jó, ) Ezzel megadtuk, mit írjon ki ha a feltétel igaz. o Ha a feltétel nem igaz, még mindig két esetet kell tárgyalnunk. Ezért az érték_ha_hamis helyére egy IF függvényt írunk. IF(B2<6, gyenge, közepes ) Akkor fogja kiértékelni ezt az IF függvényt, amikor a B2-ben levı érték kisebb, mint 9. Tehát ha B2 nem kisebb mint 6, akkor a [6, 8] intervallumban van. o A képlet, amit a B2-be kell írnunk: = IF(B2>=9, jó, IF(B2<6, gyenge, közepes )) - Átmásoljuk a képletet a C oszlop többi cellájába. - Formázzuk a táblázatot ábra. Az IF függvény használata (6. példa) 7. Példa. Egy busztársaságnak kétféle járata van: luxus és normál. A jegyárat a következıképpen számolják ki: luxusjárat esetén: kilométerek száma X 0.3 RON normáljárat esetén: kilométerek száma X 0.2 RON Készítsünk egy táblázatot, mely segít a cégnek kiszámítani a jegyárakat. A táblázat a következı oszlopokat tartalmazza: kiinduló város, cél város, kilométerek száma, járat típusa, a jegy ára. Az utolsó oszlopot képlettel kell kiszámítani. A megoldás lépései: - Beírjuk a táblázat fejlécét és az elsı négy oszlop többi cellájának tartalmát (5.13. ábra). - Az E2 cellába képletet kell írnunk. A járat típusa (D oszlop) függvényében döntjük el, hogy milyen értéket írunk. Most az értéket képlet segítségével számítjuk ki: ha luxusjárat, akkor a C2*0.3 képletet használjuk, különben a C2*0.2 képletet. =IF(D2="luxus",C2*0.3,C2*0.2) - Átmásoljuk a képletet az E oszlop többi cellájába. - Formázzuk a táblázatot ábra. Az IF függvény használata (7. példa) 67

68 8. Példa. Készítsünk egy táblázatot, mely kiszámítja a tanulók médiáját, ha mindegyik tantárgyból átmentek. A táblázat a következı oszlopokat tartalmazza: a tanuló neve; a tanuló jegyei a következı tantárgyakból: román, magyar, matematika; a tanuló médiája. Az utolsó oszlopot képlettel kell kiszámítani. A megoldás lépései: - Beírjuk a táblázat fejlécét és az elsı négy oszlop többi cellájának tartalmát (5.14. ábra). - Három feltétel egyszerre kell teljesüljön ahhoz, hogy számíthassunk médiát: B2>=5,C2>=5,D2>=5. Mivel egyszerre kell teljesüljenek, összekapcsolhatjuk ıket az AND függvénnyel: AND(B2>=5,C2>=5,D2>=5) - Ha a fenti feltétel teljesül, akkor médiát kell számolni, ha nem teljesül, akkor nem írunk ki semmit, ezt az egymásután következı két idézıjellel oldjuk meg. =IF(AND(B2>=5,C2>=5,D2>=5), AVERAGE(B2:D2),"") - Átmásoljuk a képletet az E oszlop többi cellájába. - Formázzuk a táblázatot ábra. Az IF függvény használata (8. példa) Kísérletezzünk! Mit ír ki, ha a következı képletet írjuk be az E2 cellába, és másoljuk az oszlop többi cellájába? =IF(AND(B2>=5,C2>=5,D2>=5), AVERAGE(B2:D2)) Azon tanulók esetén, akik valamely tantárgyból megbuktak, a média helyett a FALSE szócskát írja ki. Ez azért történik, mert nem írtunk harmadik paramétert, így nem adtuk meg, milyen értéket írjon ki, ha a feltétel nem teljesül. Feladat. Egy vizsgán a tanulók három tantárgyból írnak: román, magyar és matematika. A következı táblázatban a tanulók által elért jegyeket tároljuk. Az a tanuló megy át a vizsgán, aki mindhárom tantárgyból legalább 5-öst ír. Gépeljük be a táblázat fejlécét és az elsı négy oszlopának tartalmát, majd az ötödik oszlopot képlet segítségével töltsük ki. Név Román Magyar Matematika Átment-e? Útmutatás. Használjuk az AND függvényt a feltételben Diagramok készítése Az Insert/Chart menüpontra kattintunk vagy az eszköztáron a diagram beszúrás jelre. Ekkor egy négy lépésbıl álló diagramvarázsló jelenik meg. 68

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

2. ALKALOM. Bekezdés Elválasztás Tabulátor Vezérlıkarakterek Beállítás Oldalbeállítás BEKEZDÉS

2. ALKALOM. Bekezdés Elválasztás Tabulátor Vezérlıkarakterek Beállítás Oldalbeállítás BEKEZDÉS 2. ALKALOM Bekezdés Elválasztás Tabulátor Vezérlıkarakterek Beállítás Oldalbeállítás BEKEZDÉS Két ENTER közé esı szövegrészt kezel egy bekezdésként a szövegszerkesztı program. Bekezdés (alinea) tulajdonságok:

Részletesebben

3. modul - Szövegszerkesztés

3. modul - Szövegszerkesztés 3. modul - Szövegszerkesztés - 1-3. modul - Szövegszerkesztés Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ezen a vizsgán

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány.

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. INFORMATIKA KISOKOS informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. információ: Olyan új ismeret, ami a korábbi tudásunkra épül. információs

Részletesebben

PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA

PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA PDF DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett bináris fájlformátum. Ebben a formátumban dokumentumok tárolhatók, amelyek különbözı szoftverekkel, hardverekkel

Részletesebben

Az operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer fogalma Készítette: Gráf Tímea 2013. október 10. 1 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépekben a programok végrehajtását vezérli. 2 Az operációs rendszer

Részletesebben

18. Szövegszerkesztők

18. Szövegszerkesztők 18. Szövegszerkesztők A szövegszerkesztés olyan számítógépes művelet, amelynek során később nyomtatásban megjelenő szövegegységeket, dokumentumokat hozunk létre, majd azokat papírra kinyomtatjuk. A különböző

Részletesebben

Táblázatok. Táblázatok beszúrása. Cellák kijelölése

Táblázatok. Táblázatok beszúrása. Cellák kijelölése Táblázatok Táblázatok beszúrása A táblázatok sorokba és oszlopokba rendezett téglalap alakú cellákból épülnek fel. A cellák tartalmazhatnak képet vagy szöveget. A táblázatok használhatók adatok megjelenítésére,

Részletesebben

6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p

6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p 6. Alkalom Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél K é p Képet már létezı képállományból vagy a Word beépített CLIPART képtárgyőjteményébıl illeszthetünk be. Képállományból kép beillesztése A szövegkurzort

Részletesebben

Forgalom nyilvántartó program Kezelési útmutató

Forgalom nyilvántartó program Kezelési útmutató Forgalom nyilvántartó program Kezelési útmutató 1. A program telepítése. Futtatási környezet: PIV számítógép, min. 256Mbyte RAM, min. 20mByte szabad terület, Windows-XP operációs rendszer. A telepítıprogram

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

Szövegszerkesztés Verzió: 0.051

Szövegszerkesztés Verzió: 0.051 Verzió: 0.051 1 Tartalomjegyzék A Word 2003 munkakörnyezet...9 Word 2003 program megnyitása...9 A Word 2003 képernyő...9 Program bezárása:...11 Az eszköztár...12 Környezetfüggő eszköztár...13 Fájl menü...14

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Egy kattintás ikonok, fájlok megjelölése, menü megnyitása, linkek megnyitása, a tálcán programok megnyitása.

Egy kattintás ikonok, fájlok megjelölése, menü megnyitása, linkek megnyitása, a tálcán programok megnyitása. Desktop asztal-1 Számítógépes ismeretek A számítógép használata és a fájlkezelés alapjai Desktop asztal- 2 Ikon fájlokat, mappákat, programokat és egyéb elemeket jelölő kisméretű képek. Start menü tartalmazza

Részletesebben

Lapműveletek. Indítsuk el az Excel programot és töröljük ki a Munka1 nevű munkalapot!

Lapműveletek. Indítsuk el az Excel programot és töröljük ki a Munka1 nevű munkalapot! Bevezetés Ebben a fejezetben megismerkedünk az Excel munkalapjainak beszúrásával, törlésével, másolásával, valamint áthelyezésével, illetve csoportos kezelésével. Képesek leszünk különböző munkafüzetek

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE

WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE ASZTAL Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenı képernyıterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve

Részletesebben

Számítógép perifériák I.

Számítógép perifériák I. Perifériák csoportosítása I. Output perifériák: monitor nyomtató plotter hangszóró Számítógép perifériák I. II. Input perifériák: billentyűzet egér szkenner kamerák mikrofon III. Háttértárak Pl: Mágneses

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

72-74. Képernyő. monitor

72-74. Képernyő. monitor 72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás

Részletesebben

Tudásszint mérés feladatlap

Tudásszint mérés feladatlap Tudásszint mérés feladatlap 9. évfolyam Útmutató: Semmilyen segédeszköz nem használható! A feladatlap kitöltésére 40 perc áll rendelkezésedre! Gondold át válaszaidat! Név:... Dátum:... Iskola:... Osztály:...

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai írásbeli vizsgatétel T Szakképesítés: 33 4641 01 Számítógép-kezelő (- használó) (azonosító száma, megnevezése) Tantárgy: Írásbeli feladat Kódszám: T OM 33 4641 01 C5 1 Jóváhagyta:

Részletesebben

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam Operáció rendszer ECDL tanfolyam Alapok A Windows áttekintése Asztal Tálca Start menü Lomtár használata Súgó használata Felhasználói fiókok kezelése Kijelentkezés, felhasználóváltás Fájlok és mappák Sajátgép

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

PDF. Tartalomjegyzék 1/21

PDF. Tartalomjegyzék 1/21 PDF Napjainkban a publikálás elterjedt formája a PDF dokumentumok előállítása. A weben ez szinte szabvánnyá vált hosszú dokumentumok esetén. Akkor is nagyon hasznos lehet, ha a gondosan megformázott word

Részletesebben

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix Microsoft Excel Táblázatkezelés Dr. Dienes Beatrix A táblázatkezelı feladata: Táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése. Nagy adathalmazok adatbázis-kezelı Legfontosabb szolgáltatások:

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Meglévő munkafüzet megnyitása, mentése új néven

Meglévő munkafüzet megnyitása, mentése új néven Példánkban a következő lépéseket végezzük el: megnyitunk egy korábban mentett munkafüzetet, a megnyitott munkafüzetről egy másolatot készítünk, azaz új néven mentjük el. Meglévő munkafüzet megnyitása Egy

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv

Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv Tartalomjegyzék 1. Symbian rendszer...2 1.1 Funkciók és követelmények...2 1.2 Telepítés és használat...2 2. Windows Mobile rendszer...6 2.1

Részletesebben

Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához

Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához V 1.3 A támogatott operációs rendszerekhez tartozó leírás hamarosan bıvülni fog, jelenleg a következı leírásokat tartalmazza: Windows XP, Windows Vista,

Részletesebben

Számítástechnika-kidolgozott szóbeli tételek (11-15.)

Számítástechnika-kidolgozott szóbeli tételek (11-15.) Számítástechnika-kidolgozott szóbeli tételek (11-15.) Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Kidolgozott szóbeli tételek I. (11-15.) 11. tétel a.) Az operációs rendszerek alapvetõ jellemzõi Az

Részletesebben

Chat felhasználói segédlet

Chat felhasználói segédlet Chat felhasználói segédlet A Chat indítása, regisztráció, belépés A Chatre a honlapról www.smlista.hu, vagy a http://chat.smlista.hu címrıl lehet belépni. A fıoldalon van a belépés a Chatre, ha már van

Részletesebben

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató képzelje el a lehetőségeket Szerzői jog 2009 Samsung Electronics Co., Ltd. Minden jog fenntartva. Ez a felügyeleti útmutató csak tájékoztató célt szolgál.

Részletesebben

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható 20. Fővárosi Informatika lkalmazói Tanulmány Verseny 2010/11. Elméleti feladatlap Szövegszerkesztés kategória Név:. Kerület: 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Mérleg moduljának használatához

FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Mérleg moduljának használatához FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Mérleg moduljának használatához www.dimenzio-kft.hu Tartalomjegyzék A. BESZÁMOLÓK... 3 I. MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁS... 3 I. 1. Mérleg... 3 I.

Részletesebben

18. Fővárosi Informatika Alkalmazói Verseny

18. Fővárosi Informatika Alkalmazói Verseny 18. Fővárosi nformatika Alkalmazói Verseny SZÖVEGSZERKESZTÉS Elméleti feladatlap Neved:... Kerületed:... 1. Keresd meg az összetartozó fogalmakat, majd írd a táblázatba megoldást!../ 10 pont 1) dual core

Részletesebben

Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások

Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások A formázás sorrendje 1. Begépelem a szöveget folyamatosan 2. Helyesírást ellenőrzök 3. Entert (bekezdés) vagy Shift + Entert ütök 4. Formázok KIJELÖLÖM A FORMÁZANDÓ

Részletesebben

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A 1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A következıkben leírt telepítési lépések, csak azokon a gépeken végezhetık el, ahol elızıleg is üzemelt már a DECÉRT rendszer, mivel a programhoz

Részletesebben

Témák. Bevezetés az informatikába 7. Előadás. Szövegfile-ok típusai. Szövegszerkesztők típusai. Mértékegységek. Szövegszerkesztők szolgáltatásai

Témák. Bevezetés az informatikába 7. Előadás. Szövegfile-ok típusai. Szövegszerkesztők típusai. Mértékegységek. Szövegszerkesztők szolgáltatásai Bevezetés az informatikába 7. Előadás Számítógépes dokumentumkészítés I Témák Szövegfile-ok típusai Szövegszerkesztők típusai Szövegszerkesztők szolgáltatásai Microsoft Word szövegszerkesztők Szövegfile-ok

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Program megnyitása Indítsuk el valamelyik tanult módszerrel a 2007-es verziót. Figyeljük meg, hogy most más felületet kapunk, mint az eddigi megszokott Office

Részletesebben

Képek és grafikák. A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása

Képek és grafikák. A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása Képek beszúrása A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása Az eszköztárról is beszúrhatunk ClipArt képeket, ha kihúzzuk a ClipArt ikont,

Részletesebben

Telepítési útmutató DoktorInfo B300 jelentéshez

Telepítési útmutató DoktorInfo B300 jelentéshez Telepítési útmutató DoktorInfo B300 jelentéshez Letöltés A program telepítıjét a DoktorInfo CRM rendszerébıl lehet letölteni. Ehhez nem kell mást tenni, mint a http://crm.doktorinfo.com címen megadni a

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A 1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A következıkben leírt telepítési lépések, csak azokon a gépeken végezhetık el, ahol elızıleg is üzemelt már a DECÉRT rendszer, mivel a programhoz

Részletesebben

Tudásszintmérő dolgozat 9. osztály MEGOLDÁS, ÉRTÉKELÉS

Tudásszintmérő dolgozat 9. osztály MEGOLDÁS, ÉRTÉKELÉS Tudásszintmérő dolgozat 9. osztály MEGOLDÁS, ÉRTÉKELÉS 1. feladat: a) 101001110 1 pont b) 10011001 1 pont c) 1x2 8 + 0x2 7 + 1x2 6 + 0x2 5 + 0x2 4 + 1x2 3 + 1x2 2 + 1x2 1 + 0x2 0 = = 256 + 0 + 64 + 0 +

Részletesebben

K o m m u n i k á c i ó

K o m m u n i k á c i ó K o m m u n i k á c i ó T a r t a l o m Mintafeladatok... 434 01. Feladat... 434 Megoldás... 434 02. Feladat... 435 Megoldás... 435 03. Feladat... 436 Megoldás... 436 04. Feladat... 437 Megoldás... 437

Részletesebben

2012.09.30. p e r i f é r i á k

2012.09.30. p e r i f é r i á k Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek II. 2012. szeptember 30. Készítette: Gráf Tímea A számítógép felépítése p e r i f é r i á k 2 1 Perifériák Beviteli perifériák: billenty zet egér érint pad,

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

ECDL számítógépes alapismeretek modul

ECDL számítógépes alapismeretek modul 1. Mire szolgál az asztal? A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére. 2. A tűzfal funkciója A tűzfal funkciója, hogy biztosítsa a számítógép hálózati védelmét illetéktelen külső behatolással

Részletesebben

VarioFace dokumenta cio

VarioFace dokumenta cio VarioFace dokumenta cio Tartalom Felhasználói dokumentáció... 2 1. A program felépítése... 2 1.1. Vario csatlakoztatása... 2 1.2. Főablak... 3 1.3. Képkijelölő ablak... 4 2. A program használata... 4 2.1.

Részletesebben

Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe

Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe Rádi Viktor 1. Bevezetés 1.1. Célok Ez a bemutató a hallgatókat hivatott segíteni a VirtualBox használatának elsajátításában

Részletesebben

3. ALKALOM. Felsorolás Helyesírás ellenırzés Váltás kis és nagybető között Táblázat Ablak felosztása Formátummásoló FELSOROLÁS ÉS SZÁMOZÁS

3. ALKALOM. Felsorolás Helyesírás ellenırzés Váltás kis és nagybető között Táblázat Ablak felosztása Formátummásoló FELSOROLÁS ÉS SZÁMOZÁS 3. ALKALOM Felsorolás Helyesírás ellenırzés Váltás kis és nagybető között Táblázat Ablak felosztása Formátummásoló FELSOROLÁS ÉS SZÁMOZÁS Felsorolás jelölés és számozás A felsorolás készítése bekezdés

Részletesebben

Oktatási anyag Excel kezdő

Oktatási anyag Excel kezdő Oktatási anyag Excel kezdő 2010.10.11. 1 Tartalom I. Alapfogalmak... 3 A munkafüzet és részei... 3 Aktív cella... 3 Tartomány... 3 Összefüggő tartomány... 3 Nem összefüggő tartomány... 4 II. A program

Részletesebben

POSZEIDON dokumentáció (1.2)

POSZEIDON dokumentáció (1.2) POSZEIDON dokumentáció (1.2) Bevezetés a Poszeidon rendszer használatába I. TELEPÍTÉS Poszeidon alkalmazás letölthető: www.sze.hu/poszeidon/poszeidon.exe Lépések: FUTTATÁS / (FUTTATÁS) / TOVÁBB / TOVÁBB

Részletesebben

A nyomtatókkal kapcsolatos beállításokat a Vezérlőpulton, a Nyomtatók mappában végezhetjük el. Nyomtató telepítését a Nyomtató hozzáadása ikonra

A nyomtatókkal kapcsolatos beállításokat a Vezérlőpulton, a Nyomtatók mappában végezhetjük el. Nyomtató telepítését a Nyomtató hozzáadása ikonra Nyomtató telepítése A nyomtatókkal kapcsolatos beállításokat a Vezérlőpulton, a Nyomtatók mappában végezhetjük el. Nyomtató telepítését a Nyomtató hozzáadása ikonra duplán kattintva kezdeményezhetjük.

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

VARIO Face 2.0 Felhasználói kézikönyv

VARIO Face 2.0 Felhasználói kézikönyv VARIO Face 2.0 Felhasználói kézikönyv A kézikönyv használata Mielőtt elindítaná és használná a szoftvert kérjük olvassa el figyelmesen a felhasználói kézikönyvet! A dokumentum nem sokszorosítható illetve

Részletesebben

ÁVF oktatási és közösségi portál

ÁVF oktatási és közösségi portál 0 --- Általános Vállalkozási Fıiskola --- ÁVF oktatási és közösségi portál (. rész) Belépés és a portál felépítése (-4 oldal) Profil beállítása (egyszer kell megcsinálni) (5-7 oldal) Saját kurzusok kezelése

Részletesebben

Hogyan kell a projektort használni?

Hogyan kell a projektort használni? Hogyan kell a projektort használni? Össze- és szétszerelési útmutató. Készítette: Sándor Tibor NYME MÉK 2006.03.14. 2 A projektor és tartozékai A+K x201-es projektor távirányító 230V-os tápkábel vga-vga

Részletesebben

LCD kezelési útmutató 4.1 verzióhoz

LCD kezelési útmutató 4.1 verzióhoz LCD kezelési útmutató 4.1 verzióhoz 1. Fıképernyı Az LCD modul egy 4 soros és soronként 20 karakteres képernyıvel rendelkezik. A számbillentyőzeten megtalálhatóak 0-9-ig a számok. A * és # gombok funkció

Részletesebben

A számítógép felépítése

A számítógép felépítése A számítógép felépítése Hardver- a számítógép kézzel fogható részei: processzor, monitor, kábel, csatlakozó Szoftver- a számítógép kézzel nem megfogható részei. A szoftver működteti a hardvert, pl: operációs

Részletesebben

A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje

A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 e-mail: zk@3szs.hu / web: http://www.3szs.hu A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje Tisztelt Felhasználó!

Részletesebben

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A

1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A 1. A NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ PROGRAM TELEPÍTÉSI FELTÉTELE. A következıkben leírt telepítési lépések, csak azokon a gépeken végezhetık el, ahol elızıleg is üzemelt már a DECÉRT rendszer, mivel a programhoz

Részletesebben

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak.

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak. JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM Használati utasítás A program segítségével korlátlan számú hagyományos B kategóriás tesztlap nyomtatható, valamint 2345 kérdésből tetszőleges összeállítású tematikus

Részletesebben

Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok TSD-QA89 (2011/11)

Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok TSD-QA89 (2011/11) Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok TSD-QA89 (2011/11) 1. K: Hogyan tudom bekapcsolni a 3D funkciót az ASRock Vision 3D és ION3D rendszeren? V: Az elté monitor/tv/tartalom/lejátszó szoftver összeállításoknak

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

VEZETÉK NÉLKÜLI SZÍNES INFRA KAMERA DIGITÁLIS VIDEO RÖGZÍTİVEL CIKKSZÁM GP-812BF (KAMERA GP-812T, DVR GP-7301)

VEZETÉK NÉLKÜLI SZÍNES INFRA KAMERA DIGITÁLIS VIDEO RÖGZÍTİVEL CIKKSZÁM GP-812BF (KAMERA GP-812T, DVR GP-7301) VEZETÉK NÉLKÜLI SZÍNES INFRA KAMERA HU DIGITÁLIS VIDEO RÖGZÍTİVEL CIKKSZÁM GP-812BF (KAMERA GP-812T, DVR GP-7301) Kérjük, olvassa el a használati útmutatót, mielıtt használatba venné a kamera szettet.

Részletesebben

Adatok bevitele a dokumentumba

Adatok bevitele a dokumentumba Adatok bevitele a dokumentumba A szövegszerkesztés egyik legfontosabb és legegyszerűbb lépése a szöveg begépelése. A szövegszerkesztő dokumentumablakában egy függőleges vonal villog. Ezt a jelet szövegkurzornak

Részletesebben

4. BEMENET EGYSÉGEK. 4. Bemenet egységek

4. BEMENET EGYSÉGEK. 4. Bemenet egységek 4. Bemenet egységek A bemeneti perifériákkal a számítógépbe kívülről adatokat, programokat juttathatunk be. Íme röviden felsorolva a legismertebb bemeneti egységek: 1. Billentyűzet 2. Egér és más mutató

Részletesebben

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat. A feladat megoldásához a Sharepoint Designer 2007 programot használjuk, mely ingyenesen letölthető a Microsoft weboldaláról. Az érettségi aktuális szoftverlistája alapján az Expression Web 2, az Expression

Részletesebben

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés 1. Ablak A képernyő azon része, amelyben programok futhatnak. 2. Aláhúzott A karakter egyszeres vonallal történő aláhúzása a szövegben. 3. Algoritmus Egy feladat megoldását eredményező, véges számú lépések

Részletesebben

1.1.1 Dátum és idő függvények

1.1.1 Dátum és idő függvények 1.1.1 Dátum és idő függvények Azt már tudjuk, hogy két dátum különbsége az eltelt napok számát adja meg, köszönhetően a dátum tárolási módjának az Excel-ben. Azt is tudjuk a korábbiakból, hogy a MA() függvény

Részletesebben

Operációs rendszer feladatai. Informatikai alapismeretek. Multiprogramozás. Közös jellemzık. Virtuális tárkezelés. Multiprogramozás problémái

Operációs rendszer feladatai. Informatikai alapismeretek. Multiprogramozás. Közös jellemzık. Virtuális tárkezelés. Multiprogramozás problémái Operációs rendszer feladatai Informatikai alapismeretek Operációs rendszerek, szövegszerkesztés számítógéppel Perifériák kezelése Kommunikáció felület biztosítása Fájlkezelés Programok futtatásának biztosítása

Részletesebben

Hozzávalók keresése és csatolása

Hozzávalók keresése és csatolása Hozzávalók keresése és csatolása VUE támogatja digitális tartalmak hozzáadását saját gépről, WEB-ről, távoli rendszerekből, mint az FTP oldalak, digitális forrásokból és Google szerverekről. A tartalmak

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

A szövegszerkesztő program (MS Word)

A szövegszerkesztő program (MS Word) A szövegszerkesztő program (MS Word) A Word szövegszerkesztő a Microsoft Office programcsomag része. A csomag telepítése után általában a Start menü/minden program/microsoft Office menü alatt találjuk

Részletesebben

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt Internetkonfigurációs követelmények Annak érdekében, hogy csatlakoztatni tudja a Hozzáférési Pontját a Hozzáférési Pont Kezelőhöz, a következő konfigurációs paramétereket kell beállítania a számítógépe

Részletesebben

Ellenıri jelentés kitöltési útmutató Játékvezetı ellenır és megyei adminisztrátorok számára

Ellenıri jelentés kitöltési útmutató Játékvezetı ellenır és megyei adminisztrátorok számára Ellenıri jelentés kitöltési útmutató Játékvezetı ellenır és megyei adminisztrátorok számára Használati útmutató az MLSZ ügyviteli rendszeréhez (2009. július 20- állapot) Készítette: Czett Szabolcs 2009.07.20-i

Részletesebben

Ablak és ablakműveletek

Ablak és ablakműveletek Ablak és ablakműveletek 1. Jelölje meg az igaz állításokat! A. A képen egy ablakot lehet látni. B. A Windows operációs rendszerben a mappák és programok ablakokban nyílnak meg. C. Egyszerre csak egy ablakot

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható 20. Fővárosi Informatika lkalmazói Tanulmány Verseny 2010/11. Elméleti feladatlap Szövegszerkesztés kategória Név:. Kerület: 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Világbanki Középiskolák 2003. M/74 Elbírálási útmutató közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához Tételszám Megoldás Pontszám Tételszám Megoldás Pontszám 1. B 2

Részletesebben

Informatika 9. évf. Alapfogalmak. Informatikai alapismeretek I.

Informatika 9. évf. Alapfogalmak. Informatikai alapismeretek I. Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek I. 2013. szeptember 12. Készítette: Gráf Tímea Alapfogalmak Hardver: A számítógép alkotórészeinek összessége. Szoftver: A számítógépre írt programok összessége.

Részletesebben

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat A Geo5 szoftvert (1. házi feladathoz opcióként, 2. házi feladathoz kötelezően) online felületen keresztül, távoli asztal kapcsolattal lehet használni. Az ehhez

Részletesebben

Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról

Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról Felhasználói Segédlet MICROSEC Kft. 1022 Budapest, Marczibányi tér 9. telefon: (1)438-6310 2002. május 4. Tartalom Jelentés készítése...3 Új

Részletesebben

Ablakok. Fájl- és mappaműveletek. Paint

Ablakok. Fájl- és mappaműveletek. Paint Ablakok. Fájl- és mappaműveletek. Paint I. Ablakok I.1. Ablak fogalma Windows = ablak, rövidítése: win Program indítás kinyílik az ablaka I.2. Ablak részei A programablak rendszerint az alábbi részekre

Részletesebben

1. MODUL IKT ALAPISMERETEK. Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl.

1. MODUL IKT ALAPISMERETEK. Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl. AZ ELSİ MODUL TARTALMA 1. MODUL IKT ALAPISMERETEK Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl. Az egyes témakörök kérdéseinek száma,

Részletesebben

A kontrolladat-szolgáltatás elkészítése

A kontrolladat-szolgáltatás elkészítése A kontrolladat-szolgáltatás elkészítése Az alábbi leírás tartalmazza a kontrolladat állomány elkészítésének lehetséges módjait, valamint az adatszolgáltatás elektronikus teljesítésének lépéseit. Valamint

Részletesebben