AZ ILLETÉK FOGALMA. Az illeték ADÓNEM (az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény - Art.- 6. (2) bek. a) pont) ALAPVETŐ ILLETÉKSZABÁLYOK

Átírás

1 AZ ILLETÉK FOGALMA Az illeték ADÓNEM (az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény - Art.- 6. (2) bek. a) pont) Az illeték A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELE (Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény I. melléklet XLII. fejezet) ALAPVETŐ ILLETÉKSZABÁLYOK Az illetékekről szóló, többször módosított évi XCIII. törvény (Itv.). - Illetékkötelezettség fogalma, keletkezése - Illetéktípusok (általános és speciális szabályok) - Illetékek mértéke, számítási módja - Fizetésre kötelezettek köre - Fizetés módjának alapvető szabályai - Személyes és tárgyi illetékmentességre vonatkozó szabályok - Illeték visszatérítés szabályai - Illeték megállapításához való jog (speciális) elévülési szabályai - Illetékjogi definíciók - Illetékbélyeggel történő lerovásra vonatkozó szabályok 1

2 A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK (Itv. III. rész V. fejezet) LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: 1./ Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság - a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad vagy azt elutasítja; - az eljárást megszünteti (ide nem értve az ott felsorolt eseteket) - az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le. 2./ Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni. 3./ Az illeték mértéke: - elsőfokú közigazgatási eljárásért ha Itv. melléklete másként nem rendelkezik Ft eljárási illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték) - elsőfokú közig. határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 Ft, de legalább 5 000, legfeljebb Ft, ha a tárgyérték nem állapítható meg, Ft. 2

3 4./ Az illeték fizetésére kötelezettek: - A közigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. - Ha több ügyfél ügyében egy közig. eljárás indul: egyetemleges felelősség (az egyetemlegesség megszűnik, ha a hatóság minden ügyfélre nézve külön döntést hoz) - Ha egy beadvány tartalmaz több kérelmet: kérelmenként kell eljárási illetéket fizetni. 5./ Személyes illetékmentesség: Itv. 5. -ában felsoroltak! Két csoportjuk: - ex lege (a törvény erejénél fogva) személyes illetékmentes (pl. Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai) - Feltételes személyes illetékmentességgel rendelkezők (a mentesség feltétele az Itv - ben meghatározott kritériumoknak megfelelés és erről nyilatkozat). A kérelem előterjesztésekor vizsgálandó! 3

4 6./ Jogorvoslati illeték visszatérítése: Itv. 32. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból kell elrendelni a jogorvoslati eljárást lezáró vagy arra tekintettel hozott határozatban, és azt a visszafizetés foganatosítása végett az ügyfél lakóhelye, székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni. 7./ Tárgyi illetékmentesség alá eső ügytípusokat az Itv. 33. (2) bekezdése tartalmazza. 8./ Tételes közigazgatási illetékek köre az Itv. 24 db mellékletében található. 4

5 A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK MEGFIZETÉSÉNEK MÓDJA A./ Itv. 73. (1) bekezdés: 1./ Az eljárás megindításakor a technikai feltételek esetén elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel. 2./ Az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy az eljáró hatóság felhívására átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint felhívás esetén az ügyszám feltüntetésével. TEHÁT nem lehet házipénztárba készpénzzel, és nem lehet bankkártyával fizetni. (Speciális szabályok vonatkoznak a kormányhivatalokra, járási hivatalokra és kormányablakokra, ott pl. a nem elektronikus úton indított eljárásoknál e két fizetési mód is lehetséges, az illetékbélyeges lerovás viszont nem). 5

6 B./ 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól A rendelet hatálya kiterjed: - Az 1. (1) bek. b) pontja szerint a jegyzőre mint adóhatóságra. - Az 1. (1) bek. d) pontja értelmében mindazon, az (a)-(c) pontba nem tartozó szervezetre, amely az Itv. szerinti illetékköteles közigazgatási hatósági eljárásokat folytat le. Amely rendelkezések hatálya nem terjed ki az önkormányzatra és a jegyzőre, ott a rendelet szövege erre felhívja a figyelmet. (Pl. 4/A. (1)-(2) bekezdés, 6. (1) bekezdés) A rendelet a 7. -ában tartalmazza a Kincstár illetékbevételi számlájára fizetett összegek visszatérítésének szabályait az ott felsorolt adatok kötelező megadása mellett az állami adóhatóságot kell megkeresni a visszatérítés végett! 6

7 C./ 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 145. (4) bekezdés a) pontja értelmében a helyi önkormányzat közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát vezethet. A (8) bekezdés értelmében a (4) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell átutalni. Ez az eset tehát kivétel az általános (állami adóhatóság általi) visszatérítési szabályok alól, mert ha a helyi önkormányzat által fenntartott eljárási illetékbevételi számlára történt készpénz átutalási megbízás útján a befizetés, annak visszatérítéséről (amennyiben az valamely okból szükséges) az önkormányzatnak kell intézkednie. Ez esetben viszont köztartozás-vizsgálatot kell végezni a visszatérítés előtt. /Itv. 79. (4) bekezdés, Art. 76. (1) bekezdés!!!/ 7

8 Itv. 73/A. (1) bek. ELJÁRÁS ILLETÉKHIÁNY ESETÉN (FELHÍVÁS, LELETEZÉS) Ha az ügyfél a kérelmet az eljárási illeték megfizetése nélkül terjeszti elő: - az eljáró hatóság 8 napon belül (elektronikusan kezdeményezett eljárásban a 73. (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően) FELHÍVJA az ügyfelet az illeték megfizetésére (ügyszám, illetékösszeg megjelölésével!) - A felhívásban figyelmezteti a mulasztási bírság lehetőségére is. - Ha az ügyfél az illeték mellőzését kérte, a hatósági döntésig nincs helye felhívás kibocsátásának. - Az ügyfél a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve ha az illeték lerovására illetékbélyegben is lehetősége lett volna, választása szerint zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. - Ha az ügyfél legkésőbb a felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és - a hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy - a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül az illetékhiányról LELETET kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő. 8

9 AZ ILLETÉKBÉLYEGGEL TÖRTÉNŐ FIZETÉS SZABÁLYAI Itv. 74/A.. - Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (kérelem, jegyzőkönyv stb.), ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. - Az illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget 100 forintnak kell számolni. - A felragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. - A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegzéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték. - Ha az illetékbélyeget tartalmazó iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró hatóság veszi át és érkezteti, az átvételre és érkeztetésre jogosult szerv értéktelenít! 9

10 AZ ILLETÉKBÉLYEG ÉRTÉKTELENÍTÉSE Itv Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. - Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás esetén! leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni. - Ha az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet! - A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegre tintával kell rávezetni. - Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni. 10

11 ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ÁLLAMI ADÓHATÓSÁG (NAV) ÁLTALI ELLENŐRZÉSE Itv. 83. (3) bek. - Az állami adóhatóság az illetékkötelezettség teljesítését ellenőrzi az illeték beszedésében közreműködő szerveknél. - Az ellenőrzést éves ütemterv alapján végezzük. Az ellenőrzött szerv vezetője részére értesítést küldünk az ellenőrzés időpontja előtt két héttel. - Az ellenőrzés 5 év ügyköreit öleli fel. - Az ellenőrzésről készült, a szemlealany képviselői által is aláírt végleges jegyzőkönyveket a NAV Központi Irányítása értékeli ki. 11

12 AZ ÖNKORMÁNYZATOK POLGÁRMESTERI HIVATALAIBAN FOLYTATOTT ELLENŐRZÉSEK SORÁN ÉSZLELT TIPIKUS HIBÁK - A jogszabályi változások időnkénti nem ismerete vagy téves jogértelmezés folytán bekövetkező többletilleték-fizettetés, melynek során nem intézkednek az illetéktöbblet visszatérítéséről. - Ennek fordítottja is előfordul, a jogszerű összegnél kevesebbet fizet meg az ügyfél, nem hívják fel az illetékhiány megfizetésére, így lelet kiállítására sem kerül sor. - Többször előfordul, hogy az önkormányzati számlára megfizettetett eljárási illetéket az önkormányzat nem továbbítja a Magyar Államkincstár felé, így az éves eljárási illetékbevétel nem a központi költségvetésbe, hanem az önkormányzat saját költségvetésébe kerül. - Sok esetben nem történik meg az ügyfél személyes illetékmentességének vizsgálata a feltételes személyes illetékmentességgel rendelkezők esetén. (Pl. nem lelhető fel az iratban az ügyfél szükséges adójogi nyilatkozata, de nem fizet illetéket.) Többször észleltünk olyat is, hogy a törvény erejénél fogva személyes illetékmentességet élvező helyi önkormányzatok lerótták az eljárási illetéket és nem történt számukra visszatérítés. 12

13 - Sok esetben az eljárási illeték megfizetésének igazolására megelégedtek a feladóvevény eredeti vagy másolati példányának bemutatásával, nem ellenőrizték, hogy az összeg beérkezett-e a számlára. - Az illetékfizetésre kötelezett ügyfél adójogi megítélés szerint adójogviszony alanya, akit az adóhatóság személyre szóló egyedi adóazonosító jellel vagy adószámmal lát el. Egyedi adóazonosítójához kötöttek mind az adófizetési kötelezettségei, mind az adóvisszatérítésre való jogosultsága. Ha pl. egy hozzátartozó vagy más személy fizette meg az illetéket ténylegesen, akkor is csak a fizetésre kötelezett részére téríthető vissza az illeték, ha a befizetés (helyesen) az ő nevére történt. Ha viszont a hozzátartozó saját nevével teljesíti a befizetést, az illetékfizetésre kötelezettnél illetékjogi megítélés szerint illetékhiány, a befizetőnél (mivel nem ő a fizetésre kötelezett kérelmező) illetéktöbblet mutatkozik. 13

14 - Nagyon gyakori, hogy az illetékbélyegek értéktelenítése egyáltalán nem történik meg. (Ez visszaélésekre, bűncselekmények elkövetésére nyújt lehetőséget az érintetlen bélyegek eltávolításával. - Gyakori az is, hogy nem megfelelő az értéktelenítés: - nincs hivatali bélyegző, vagy az dátum feltüntetése hiányzik a bélyegekről - a bélyegzők nem érintenek minden bélyeget - a bélyegzők nem érintik az irat lapját stb. - Szükséges, hogy a bélyeg az iratra legyen felragasztva észleltünk már tűzőgépes rögzítést, melynek során a bélyegek a laza tűzőkapcsok közül kiestek. 14

15 Egyéb az eljárási illeték beszedéséhez kapcsolódó jogforrások évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól 15