Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga

Átírás

1 ME oktatás 2019

2 Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga A nemzeti vagyonról szóló törvény: Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. [Bányatörvény] A Polgári Törvénykönyv szerint a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és az un. természeti erőforrásokra nem terjed ki.

3 Az ásványi nyersanyagok tulajdonjogának megszerzése Nemzeti vagyonról szóló törvény: A föld méhének kincsei feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga ágazati törvényben meghatározottak szerint a kitermelést megelőzően is megszerezhető. Bányatörvény: A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át. Az ásványi nyersanyag tulajdonosa személyében bekövetkező változás fizikai feltételét az ásványi nyersanyag környezetétől történő végleges elválasztása (kitermelése), jogi feltételét pedig az államot az elválasztás fejében megillető ellenérték (az un. bányajáradék) megfizetése jelenti. A más hatósági engedély vagy katasztrófahelyzetben kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel az engedélyes tulajdonába kerül. Az állam képviseletében eljáró közutat vagy vasutat építő az MNV Zrt.-től szerezheti meg a kitermelt, de nem az építéssel összefüggő célra felhasznált ásványi nyersanyag tulajdonjogát. Anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül, felhasználás kötött (vizek kártételei elleni védekezés). Autópálya törvény: A célkitermelőhelyről kitermelt ásványi nyersanyag az állami tulajdonból nem kerül ki, felette az engedélyes tulajdonjogot nem szerez. A kitermelt ásványi nyersanyag csak az engedélyben meghatározott helyen és célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

4 A bányajáradék I. Az állam részesedése a kitermelt ásványi nyersanyag után. (Az ásványi nyersanyag tulajdonjogának változása indokolja, a kitermelt ásványi nyersanyag ellenértéke ) Az in situ állapotú ásványi nyersanyag kitermelésével keletkezik (nem feldolgozott, előkészített ásványi nyersanyag). Fizetésre kötelezettek: - bányavállalkozó (föld alatti szénelgázosítás; hordalékban, torlatban bányászati tevékenységet végző is, kivéve a kézi aranymosást) - más hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelő, vagy katasztrófaveszélyben erre jogosított, a katasztrófaveszély megszűnését követő más célú felhasználás, hasznosítás vagy értékesítés - a geotermikus energiát kinyerő, A bányajáradék megfizetésének elmulasztása nem eredményezi az ásványi nyersanyag tulajdonjogának elvesztését. (szabálytalan bányászati tevékenység végzése) A bányajáradék mértéke az állam aktuális gazdaságpolitikáját is tükrözi (kisebb bányajáradék-ösztönzés, magasabb bányajáradék- költségvetési bevétel).

5 A bányajáradék II. Törvényi mentességek (nem kell bányajáradékot fizetni): - az építési engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó mennyiség után, - a közlekedésről és a vasúti közlekedésről szól törvény alapján az állam nevében eljáró más hatósági engedély alapján kitermelést végző építtetőnek, - a 30 C o -ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után - a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után - az anyagnyerő helyről kitermelt és önkormányzati tulajdonban álló vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után - a gyógyászati célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után - kézi erővel végzett aranymosás A mérték alapján nem kell fizetni: - szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a, - a növelt hatékonyságú és környezetkímélő művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után

6 A bányajáradék III. Mértéke: a kitermelt ásványi nyersanyag (geotermikus energia) értékének meghatározott %-a. A kitermelt ásványi nyersanyag értéke (Ft): kitermelt összmennyiség (m3) * jogszabályban rögzített fajlagos érték (Ft/m3) A bányajáradék mértéke: - szénhidrogének esetében speciális szabályok szerint 12%-67%-ig (kőolaj ár függvényében) - a július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%, - a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 8% (nem éghető gáztartalom több, mint 30 %), - az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a; - szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata és a növelt hatékonyságú szénhidrogén kitermelés esetén 0%-a; - egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

7 A bányajáradék IV. Koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter határozza meg a mértéket - az ásványi nyersanyag fajták, - a kitermelés, illetve a geotermikus energia hasznosítás eredményességét befolyásoló természeti adottságok és - egyéb közérdek alapján. Hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a bányatörvényben meghatározott %. A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A bevallás és befizetés: - szénhidrogének esetén havonta, - egyéb ásványi nyersanyagok esetében negyedévente.

8 Felelősség az állami tulajdon iránt Bányaművelési alapvetés, amely garantálja, hogy a bányavállalkozó az ásványi nyersanyag-vagyont ésszerű módon termelje ki. Ha a bányajáradék fizetésére kötelezett a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, ásványvagyon visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi, vagy b) a tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy haszonanyagként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására a bányakapitányság díjfizetési kötelezettséget állapít meg.

9 Az ásványvagyon-gazdálkodás alapelvei Az ásványvagyon gazdálkodás alapját az állami tulajdon védelme és optimális hasznosításának lehetővé tétele, elősegítése képezi. A földkéregben, természetes állapotban meglévő ásványi nyersanyag előfordulások felett az állami tulajdon védelmét biztosítani kell, függetlenül az előfordulások ismeretességi fokától, valamint attól, hogy adott időpontban gazdaságosan kitermelhetők-e vagy sem. Az ásványvagyon gazdálkodás egyidejűleg és párhuzamosan képez állami (hatósági) feladatkört és bányavállalkozói, illetve vállalkozói kötelezettséget. Az ásványvagyon gazdálkodás szempontjából mellékes, hogy az állami tulajdon bányászati vagy más tevékenység eredményeképpen szenved kárt, célja minden esetben az indokolatlan károkozás megelőzése, illetve elhárítása. Az ásványvagyon gazdálkodás keretében a bányavállalkozó hatósági eszközökkel nem kényszeríthető gazdaságtalan kitermelésre, de valamennyi az ásványvagyon mennyiségére és minőségére kiható tevékenységére vonatkozóan elszámolási kötelezettséggel tartozik az ásványvagyon gazdálkodási hatáskörrel felruházott hatóság, a bányafelügyelet felé. A bányavállalkozók kötelesek gondoskodni a még ki nem termelt (állami tulajdont képező) ásványi nyersanyagok értékmegőrzéséről, illetve azok további hasznosíthatóságáról.

10 Ásványvagyon-gazdálkodás A bányafelügyelet azon döntéseinek és intézkedéseinek összessége, amely biztosítja a) az ásványi nyersanyagok mennyiségének, minőségének és lelőhelyeinek nyilvántartását, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatást, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon megőrzését, védelmét, valamint az indokolatlan ásványi nyersanyag kitermelések és igénybe vételek megakadályozását, c) az ásványi nyersanyagok kitermelése során a veszteségek csökkentését és d) a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolást, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetőségét. Részletszabályait kormányrendeletnek kell meghatározni.

11 A bányászati jog I. A Bányatörvény nem ad definíciót. Az egyes rendelkezések tartalmából tudjuk meghatározni a tartalmát. Az a kizárólagos jog amely meghatározott személyt (bányavállalkozó) feljogosít arra, hogy adott területen (térrészben) meghatározott ásványi nyersanyag tekintetében bányászati tevékenységet végezzen. Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy. Bányászati tevékenység: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. (Meddőhányó hasznosítás.) Kizárólagosság: csak a bányavállalkozó végezhet bányászati tevékenységet a meghatározott térrészben és ásványi nyersanyag tekintetében koncesszió vagy hatósági engedély alapján. (kutatási jogadomány, kutatási engedély, bányatelek) Térrész: a kutatási jogadomány területe vagy bányatelek (nevesített, lehatárolt meddőhányó). Meghatározott ásványi nyersanyag: a koncessziós szerződésben vagy hatósági határozatban (kutatási jogadomány vagy engedély, bányatelek, meddőhányó hasznosítási engedély) meghatározott ásványi nyersanyag. A bányászati jog forgalomképes, vagyonértékű jog (átruházható).

12 A bányászati jog II. A bányászati jog megszerzésének módja: - koncesszió - hatósági engedély. A bányászati jog megjelenési formái: - kutatási jogadomány (kutatási koncesszió) - kutatási engedély - bányatelek (kitermelési koncesszió) - meddőhányó hasznosítás Sajátos jogosítvány: - CH-nek esetében próbatermeltetés (főszabály szerint feltárási, kitermelési tevékenységet csak bányatelekben szabad végezni, de CH esetében bányatelek megállapítása nélkül két évig végezhető kitermelési tevékenység a kutatási időszak végétől)

13 Bányászati koncesszió I. A miniszter belföldi vagy külföldi természetes személyekkel, valamint átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti: a) zárt területen aa) az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését, ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, b) a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá - a földgáz kivételével - az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását. Koncessziós pályázatra azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a geotermikus energia kinyerése, vagy a termelés kedvezőnek ígérkezik és lehetséges (perspektivikus terület).

14 Bányászati koncesszió II. Zárt terület: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése, céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. Jelenleg az egész ország területe zártnak minősül: geotermikus energia esetében 2500 m alatti földkéregrészben szénhidrogének, ércek, feketeszén, barnaszén, lignit, szénben lekötött metán vonatkozásában.

15 A bányászati koncesszió III.

16 A bányászati koncesszió IV. A pályázat nyertesével a miniszter koncessziós szerződést köt. A koncesszió jogosultja köteles a bányászati tevékenység végzésére koncessziós társaságot létrehozni, amelyben a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik. (hiányában a koncesszió megszűnik.) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A koncesszió időtartamán belül a kutatás időtartama legfeljebb 4 év lehet (egyszer (kétszer) hosszabbítható a felével) Kutatást követően zárójelentést kell készíteni, majd a bányatelek megállapítását kell kezdeményezni.

17 A bányászati koncesszió V. A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a Bányatörvény 2. -ában előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni. Erre tekintettel: - kutatási műszaki üzemi tervet kell jóváhagyatni, - zárójelentést kell készíteni, - bányatelek megállapítását kell kérelmezni, - kitermelési műszaki üzemi tervet kell jóváhagyatni. - bányajáradékot kell fizetni - műszaki-biztonsági előírásokat be kell tartani (fel. műsz. vez. kinevezés, üzemi utasítások stb.)

18 A bányászati koncesszió VI. A koncesszió megszűnése: - a koncessziós társaságot nem hozzák létre, - a kutatási MÜT-öt nem nyújtják be 6 hónapon belül, vagy a bányafelügyelet elutasítja (anyagi jogi határidő), (a kutatási munkaprogram időarányos részét nem hajtják végre bányafelügyelet kezdeményezheti amegszüntetést), - A kutatási zárójelentés elfogadását követő 5 hónapon belül nem kezdeményezik a bányatelek megállapítását (vagy a bányafelügyelet a kérelmet elutasítja), - a kitermelést a bányatelek megállapításától számított öt éven belül nem kezdik meg és a koncessziós szerződésben meghatározott térítési díjat nem fizetik meg, - szabálytalan vagy engedélytől eltérő bányászati tevékenység végzése esetén a bányafelügyelet kezdeményezi a koncesszió megszűntetését, és a miniszter ennek megfelelően dönt.

19 A bányászati koncesszió átruházása A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. Feltétele: - az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalta, és - megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek (ezt a Vhr. szabályozza 9 feltétel, CH+3). Hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. Új Ptk Hozzájárulás hiányban nem lesz hatályos a szerződés, a szerződés teljesítése nem követelhető! A bányászati jog jogosultjában beálló változás (jogutódlás): - a bányászati jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság átalakulásával (szétválás, kiválás, beolvadás, összeolvadás, cégforma váltás) A bányafelügyeleti nyilvántartásban át kell vezetni.

20 A bányavállalkozó alapvető jogai Kizárólagosan jogosult a bányászati tevékenységet gyakorolni, illetve az ehhez szükséges létesítményeket megépíteni és használni (kutatás, feltárás, kitermelés, szüneteltetés). Bányászati jogának más ásványi nyersanyagokra történő kiterjesztését kérheti (bukkanás kutatásnál). A bányászati tevékenységek elvégzésére vállalkozót vehet igénybe (nem csak egyes tevékenységekre!, bejelentési kötelezettség). Az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezhet, jeleket helyezhet el (szeizmikus kutatás, nem időleges más célú hasznosítás!). A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok tekintetében szolgalom alapítást, kisajátítást kezdeményezhet. A bányatelek határai között fekvő ingatlanon építési tilalom, illetve korlátozás elrendelését kérelmezheti. Bányászati jogát átruházhatja (bányafelügyeleti hozzájárulással). A bányatelket (biztonsági övezetet) érintő építésügyi eljárásban ügyfélként vehet részt.

21 A bányavállalkozó alapvető kötelességei Bányászati tevékenységét az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásványvagyongazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával végezheti (Bt. zsinórmértéke) Műszaki üzemi tervet készíteni (bányafelügyelet ennek keretében engedélyezi a bányászati tevékenységet). A Bt. és annak alapján kiadott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések (biztonsági szabályzatok) előírásait megtartani és végrehajtásukról gondoskodni (üzemi utasítások elkészítése). A bányaüzemben köteles felelős műszaki vezetőt és helyettest kijelölni és bejelenteni a bányakapitányságnak. A bányajáradékot köteles bevallani és megfizetni. A bányászati tevékenység hatásától a védendő létesítményeket és területeket védőpillérrel megóvni. Az igénybe vett külszíni területeket tájrendezni. Az okozott bányakárokat megtéríteni.

22 A bányászati tevékenység végzésének (jogszerzés) lépései Kutatási jogadomány vagy kutatási engedély (elvi jog) [jogszerzéshez kapcsolódó engedély] Kutatási műszaki üzemi terv (MÜT) [joggyakorláshoz kapcsolódó engedély] Kutatási zárójelentés [joggyakorlás] Bányatelek megállapítása (elvi jog), megelőzően környezetvédelmi eljárás (CH kivéve) [jogszerzés] Feltárási, kitermelési MÜT (megelőzően környezetvédelmi engedélyezés CH) [joggyakorlás] Bányabezárási, mező felhagyási MÜT [joggyakorlás] Bányatelek törlése [kérelemre, vagy a hatóság hivatlaból]

23 Az ásványi nyersanyagok kutatása A kutatás célja, hogy az ásványi nyersanyag lelőhelyét és tényleges elhelyezkedését kijelölje, valamint meghatározza a kitermelés számba vehető lehetőségeinek megítéléséhez szükséges mennyiségi és minőségi adatokat. A megismerés folyamata, illetve szabályozása szempontjából a bányatörvény különválasztja egymástól azokat a kutatási módszereket, amelyek nem eredményezik a föld felszínének megbontását, azoktól, amelyek a földkéregbe hatolva szolgáltatnak információt. a) Előkutatás bejelentés alapján b) Kutatás kutatási adomány, engedély alapján

24 A felszíni előkutatás A felszíni előkutatás nyílt területen a talaj felszínének megbontásával nem járó megfigyelések, mérések, stb. gyűjtőfogalma Ilyen kutatás a távérzékeléssel, a a légi geofizikai méréssel, felszíni geofizikai méréssel kivéve a robbantásos szeizmikus mérési módszereket, a terepi földtani észleléssel és méréssel, a felszíni (felszínközeli) laboratóriumi mértékű mintavételezéssel, a felsoroltakhoz hasonló és a talaj felszínének megbontását nem eredményező kutatási módszerekkel végzett tevékenység.

25 A bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás A bányatörvény a felszíni előkutatás végzéséhez csak a megkezdés előtt 30 nappal, a bányafelügyelet felé történő bejelentési kötelezettséget ír elő. A bejelentés az előkutató részére az előkutatással érintett területen előjogot, kizárólagosságot nem biztosít. A bejelentéshez csatolni kell az előkutatással érintett terület helyszínrajzát, illetve a terület tulajdonosával kötött megállapodás másolatát, továbbá a külön jogszabályokban esetleg előírt hatósági engedélyek másolatát (pl. kivett helyen). A bányafelügyelet köteles intézkedni, ha a bejelentés alapján megállapítja, hogy a) az előkutatás a megismerni kívánt ásványi nyersanyag vonatkozásában zárt területet érint; b) a területre ugyanazon ásványi nyersanyagra vonatkozóan korábban már engedélyt adott ki, illetve ilyen eljárás folyamatban van előtte; c) a bejelentésben meghatározott kutatási módszerek nem minősülnek előkutatásnak. Az előkutatás során nyert földtani adatokat az MBFH-nak meg kell küldeni.

26 A kutatási jog megszerzése, megszűnése Zárt területen a miniszter koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad. A kutatási jogadomány és a kutatási jog azonos jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek, csak a kutatási jog megszerzésének módjában van különbség. A kutatási jog megszűnése Ha a bányavállalkozó a koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.

27 A kutatási jog tartalma, időbeni terjedelme A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - az ásványinyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, - a jóváhagyás kezdeményezésére, - az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására (munkaprogram végrehajtására), és - elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának a kezdeményezésére. A kutatás időtartama legfeljebb 4 év lehet (mely egy alkalommal a felével meghosszabbítható, kétszeri hosszabbítás geotermiánál, és nem konvencionális CH előfordulás kutatásánál). A kutatás időtartamát a kutatási műszaki üzemi tervben kell meghatározni.

28 A kutatási jog adományozásának, engedélyezésének kizártsága Kutatás nem engedélyezhető - annak, aki a korábbi kutatási jogadománya vagy engedélye alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette - a bányavállalkozónak szilárd ásványi nyersanyag esetében 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható vagy véglegessé vált határozatban elfogadta - annak, akinek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj-, térítésidíj vagy bírság tartozása van, - a kérelmezett terület azon részére, vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.

29 A szénhidrogénekre vonatkozó sajátos szabályok A sajátos szabályok az Európai Parlament és a Tanács május 30-i 94/22/EK irányelve alapján kerültek a Bt. 22/A. -ba. Az irányelv alapján az engedélyezés (jogszerzés) három formája - koncesszióval - geológiai és termelési szempontok alapján bányatelek bővítés, vagy kutatási jogadományozás a terület engedélyesének (szomszédos terület engedélyeseinek tájékoztatása, hogy 30 napon belül kutatási jog adományozása iránt kérelemmel élhetnek) hatósági engedéllyel (részletszabályok Vhr. módosításban) - nyílt területen (bárki számára hozzáférhető) hatósági engedéllyel ( hirdetmény, bármely jelentős változásáról újabb hirdetmény, kérelmek csak a hirdetmény megjelenését követően, a kérelmeknek a bányafelügyelethez történt beérkezésének sorrendjében lehet elbírálni). Bírósági ítéletek A Bt. alapján jelenleg csak koncesszióval lehetséges szénhidrogének kutatása, feltárása és kitermelése.

30 A kutatási jog megszerzésének feltételei Vizsgálni kell - a kérelmezők műszaki és pénzügyi alkalmasságát (megelőző három évre vonatkozó éves beszámolók, vagy üzleti terv) - azt, hogy a kérelmezők mikor és milyen módon tervezik a kutatást (feltárást, és kitermelést) megkezdeni, illetve végrehajtani (munkaprogram évek szerint szakmai bontásban, a hozzá tartozó költségkerettel) - azt, hogy a kérelmezők a korábbi engedélyeik alapján tevékenységüket milyen hatékonysággal és felelősséggel végezték (megelőző három évre vonatkozó szakmai beszámoló) Biztosíték rendelkezésre állása (csak bányakapitánysági felhívásra kell teljesíteni) - blokkonként 200 M Ft., de legfeljebb 1 Mrd Ft. - csak bankgarancia - biztosíték összege megosztható a munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére - restrikciós jog (érvényesítése a kötelességszegés mértékéig)

31 A kutatási jog korlátozása I. A részben vagy egészben fedő vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozó bányászati jogok konkurálása (nem együttes kitermelés) Később kutatási jogot szerző köteles - tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni - erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges (de a bányafelügyelet hozzájárulása kell a megállapodás módosításához, megszüntetéséhez, felbontásához, felmondásához, a megállapodástól történő elálláshoz). A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését, - a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, - az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.

32 A kutatási jog korlátozása II. A kutatási jogadomány vagy engedélyt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

33 A kutatási tevékenység engedélyezése Kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása (szöveges rész és tervtérkép) Kutatási területet blokkokban kell meghatározni ( km2) 8 blokkos korlátozás (szénhidrogének esetében nem alkalmazandó) Határozatban rendelkezés az időtartamról, biztonságról és a tulajdonvédelemről A jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kell kérelmezni, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges. Kutatási időszak meghosszabbítás akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó - igazolja, hogy a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudja, - a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időszak alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja vagy - a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges. Kutatólétesítmények engedélyezése (53/2012. Korm. rendelet alapján), szolgalmak

34 A kutatási MÜT teljessége A kutatási műszaki üzemi tervet a kutatási terület egészére kell elkészíteni és benyújtani jóváhagyásra. A szilárd ásványi nyersanyagok kutatására készített műszaki üzemi tervben a szükséges kutató létesítmények számát és területi elosztását az előfordulás várható földtani-tektonikai viszonyaira figyelemmel kell megtervezni. Ha a kutatási műszaki üzemi tervet nem a kutatási terület egészére nyújtják be, a kutatási műszaki üzemi tervvel nem érintett kutatási terület tekintetében a Bt. 22. (8) bekezdését kell alkalmazni. (A kutatási jog megszűnik!) Ha a kutatási jog megszűnése miatt a fennmaradó kutatási terület több, egymással nem érintkező részre tagolódna, a Bt. 22. (8) bekezdését a teljes kutatási terület tekintetében alkalmazni kell. (A kutatási jog a teljes kutatási terület tekintetében megszűnik, magyarán maga a kutatási jog megszűnik.)

35 A kutatási MÜT kérelem tartalma A kérelem szöveges részből és tervtérképből áll. Szöveges rész - a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását, - a tervezett kutató létesítmények felsorolását, a helyének és felvonulási útvonalainak leírását, - az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, várható veszélyekés a kedvezőtlen hatások elhárítására és azok elhárítására tervezett intézkedések leírását, - a tevékenység káros környezeti és természeti hatásainak, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését, - a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok ismertetését, - a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosító adatait és - szilárdásványok esetében - az ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak névét, címét, és - a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.

36 A kutatási MÜT kérelem elutasítása Nem hagyható jóvá a MÜT - a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részén, amelyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá, - annak, akinek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj-, térítésidíj vagy bírság tartozása van, - ha a kérelmező a kérelemben megjelölt kutatási területen kutató létesítményekkel történő kutatás elvégzését nem tervezi (szénhidrogének esetében a kutatólétesítményeket nem kell megadni).

37 A kutatás végrehajtása A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás során végzett ásványi nyersanyag kitermelését, valamint a kutatás befejezését 8 napon belül a bányafelügyelet részére írásban bejelenteni. A bányavállalkozó a kutatási tevékenységet akkor végezheti, ha a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan igénybevételi jogát megszerezte. Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését (kivéve ha az ásványi nyersanyagra zárt a terület). A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja, feltéve, hogy területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési és környezetvédelmi, valamint a földvédelmi, talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadás elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.

38 Az ingatlantulajdonos tűrési kötelezettsége Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy - a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el (ide tartozik a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtás, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzése, a mérések elvégzése, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést). Az e tevékenységgel az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. - a használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosa a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. A bányavállalkozó, illetve a földtani kutatást végző az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább 8 nappal a tevékenység megkezdése előtt köteles kiértesíteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát a fenti tevékenységek nem akadályozzák.

39 Az ingatlanok használatának korlátozása Közérdekű használati jogok Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára a hatóság határozatával szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. [Ptk.] A Ptk. szabálya mellett szükséges egy másik jogszabály, amelyik a feljogosítottak körét meghatározza. A bányászatban ez a Bányatörvény.

40 Az ingatlanok használatának korlátozása (szolgalomalapítás) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény elhelyezésére megegyezés hiányában a bányavállalkozó (földtani kutatást végző) szolgalom alapítását kérheti. Bányászati tevékenység végzésére nem kérhető szolgalom alapítás! Főszabály, hogy először az ingatlantulajdonossal meg kell próbálni megállapodni az ingatlanhasználatban. A szolgalom alapítása, valamint a kártalanítás módja és mértéke tekintetében a bányavállalkozó megküldi az ajánlat át az ingatlantulajdonosnak. Amennyiben a megküldött ajánlat alapján a megállapodás nem jön létre, a szolgalom alapítása és az ezért járó kártalanítás tárgyában, kérelemre az illetékes Kormányhivatal határoz. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítás szabályait kell alkalmazni. A szolgalmi jogot a jogosult kezdeményezésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A megállapodáson, illetve a hatósági határozaton alapuló szolgalom azonos megítélés alá esik (ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket keletkezteti).

41 A kutatás végrehajtásának elmulasztása Ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramban, vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatai időarányos részét neki felróható okból nem hajtja végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja, illetve a miniszternél kezdeményezi a kutatásra adott koncessziós szerződésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Felróhatóság vizsgálata (nem úgy járt el a bányavállalkozó, ahogy az adott helyzetben elvárható). A bányavállalkozó megkísérelte-e a kutató létesítményekkel érintett ingatlan igénybevételi jogosultságát megszerezni, annak sikertelensége esetén szolgalom alapítását kezdeményezte-e. Ha a kutató létesítményt termőföldön helyezik el, akkor a termőföld más célú hasznosítási engedélyének megszerzését kezdeményezte-e.

42 Kutatási zárójelentés A kutatás eredményének teljes körű összefoglalása. Földtani szakértővel ellen kell jegyeztetni. (40/2010. (V.12.) KHEM rendelet ) A kutatási zárójelentés elfogadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell - a kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV koordinátáit - a kutatás során - az előírt vizsgálatok eredményei alapján - minősített ásványi nyersanyagok megnevezését és a külön jogszabály szerinti besorolási kódját - azon ásványi nyersanyagok megnevezését, besorolási kódját és vagyonszámítási adatait, amelyeket az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba - a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során - fel kell venni A lényeg A kutatási zárójelentésnek (készletszámítási jelentésnek) olyannak kell lennie, hogy az alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit meg lehessen határozni. (Kitermelhető ásványvagyon: földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten kitermelhető része.) Bányatelek (többek között) csak akkor állapítható meg, ha igazolják, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik.

43 A bányatelek jogintézménye A bányatelek meghatározza a föld felszínének és mélyének a bányászat céljára elhatárolt részét, azt a teret, amelyen belül a bányavállalkozót megilleti meghatározott ásványi nyersanyagok feltárásának és kitermelésének joga. Bányatelket kell megállapítani a meddőhányó hasznosítás kivételével - az ásványi nyersanyagok feltárására és kitermelésére, továbbá a szénhidrogének földalatti tárolására szolgáló földtani szerkezetek hasznosítására. A bányatelek fogalma műszaki szempontból úgy határozható meg, hogy a föld kérgének függőleges helyzetű, sokszög alapú hasábot alkotó része, melynek felső határoló lapja általában a külszín legmagasabb pontjának, alsó határoló lapja pedig a megkutatott ásványi előfordulás, illetve a szénhidrogének tárolására szolgáló föld alatti földtani szerkezet legmélyebb pontjának szintjében van. A bányatelek mindig térbeli idom (hasáb), melynek alsó és felső határoló lapja vízszintes sík.

44

45 A bányatelek megállapítása 1. A bányatelek kérelemre akkor állapítható meg, ha a kérelmező - igazolja, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, - meghatározza az alkalmazandó bányaművelési technológiát, - Igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét, - megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját - által benyújtott bányatelek-dokumentáció tartalma a jogszabályoknak megfelelő. Bányatelek megállapítását kérheti: - bányavállalkozó a kutatási joga alapján - bármely természetes vagy jogi személy készletszámítási jelentés alapján. A bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez mellékelni kell: - a bányatelek műszaki leírását; - a környezetvédelmi engedélyt, EKHE-t vagy az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot (CH kivéve); - az érintett ingatlanok adatait; - az ingatlanok igénybevételi ütemtervét; - a bányatelek térképét; - külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet.

46 Az ingatlan igénybevételi terv I. A külfejtéses bányászati tevékenységek végzésére jogosító bányászati joggal érintett ingatlanok tulajdonosainak alkotmányos joga fűződik ahhoz, hogy a tulajdonukban (használatukban) álló ingatlanok bányászati célra történő tervezett igénybevételéről kellő időben értesüljenek és megfelelő tájékoztatást kapjanak. (jogállamiságból folyó jogbiztonságot sérti a szabályozatlanság:1/2004. AB határozat) Kifejezetten a feltárásról, kitermelésről van szó. Erre szolgál az un. ingatlan-igénybevételi ütemterv a bányatelek megállapításakor. A már megállapított bányatelkek tekintetében utólag kellett jóváhagyatni az ingatlan igénybevételi ütemterveket.

47 Az ingatlan igénybevételi terv II. Az ingatlan igénybevételi ütemtervet a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti, - 5-dik és 35-dik év között ötévenkénti bontásban, - 35 éven túl 35 éven túl utalással kell elkészíteni. Az ütemterv módosításáról ha a MÜT ingatlan igénybevételi terve eltér a jóváhagyott ütemtervtől - a kitermelési műszaki üzemi terv engedélyezési eljárásban kell a bányakapitányságnak dönteni.

48 A bányatelek megállapítása 2. A bányatelket megállapító határozatban a bányafelügyelet megállapítja a) a bányatelek - védnevét, - jogosítottjának nevét vagy elnevezését, és címét vagy székhelyét, - közigazgatási elhelyezkedését ( szilárd ásványi nyersanyag esetében hrsz.) - határvonalának töréspontjait EOV-ban, a bányatelek területét m 2 -ben, b) a bányatelek földtani és kitermelhető ásványvagyonát, ezek haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását, c) védendő létesítményenként, területenként a védő- és határpillérek kijelölését, a védősáv méretét, a határszöget, d) az alkalmazni tervezett bányaművelési technológiát, e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkek felsorolását, f) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az ingatlan igénybevételi ütemtervről szóló döntést, g) az elfogadott újrahasznosítási célt és h) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az elfogadott tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.

49 A bányatelek megállapítása 3. A jogerős bányatelek megállapító határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányafelügyelet megküldi a kérelmezőnek és szilárd-ásványra megállapított bányatelek esetén az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A fentiekből is következik, hogy a bányatelek, illetve a bányatelekben megnyilvánuló bányászati jog elvi jog.

50 A bányatelek módosítása és törlése A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. A módosítás irányulhat: a) a bányatelek területének bővítésére (horizontális bővítés), b) a bányatelek alaplapjának süllyesztésére (vertikális bővítés), c) két szomszédos bányatelek egyesítésére, d) a bányatelek megosztására, e) a bányatelek területének csökkentésére, f) A bányatelekben foglalt bányászati jog más ásványi nyersanyagra történő kiterjesztésére. A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlannyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak. A bányatelek módosítására a megállapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51 A kitermelés megkezdésének kötelezettsége A bányatelek megállapításától (jogerős és végrehajtható határozat) számított öt éven belül a kitermelést meg kell kezdeni. Egy alkalommal kérhető a határidő hosszabbítása (MBFH engedélyezi). Hosszabbítás időtartamára kieső bányajáradék pótlása, térítésfizetési kötelezettség megállapítása jogszabály alapján. Bányászati jog törlése: - bányavállalkozó a kitermelési határidőt engedély hiányában elmulasztja, - a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, - jogutód nélkül megszűnik (kakukk tojás). A törölt bányászati jog új jogosítottját az MBFSZ pályáztatás után jelöli ki. Eredménytelen pályázat esetén a bányatelket törölni kell (tájrendezési kötelezettségek rendezése a rendelkezésre álló biztosíték terhére)

52 A feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv (MÜT) A MÜT-öt (szöveges részből és tervtérképből áll) úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa - az élet, az egészség, - a felszíni és a föld alatti létesítmények, - a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, - a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, - a településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A bányafelügyelet MÜT-öt akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozóan igénybevételi jogosultságát igazolta. A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi. A MÜT-öt jóváhagyó határozat kizárólag a bányavállalkozót jogosítja, illetve kötelezi, függetlenül attól, hogy a bányászati tevékenység részben vagy egészben történő végzésére esetleg vállalkozót vesz-e igénybe.

53 Az ingatlan igénybevételi jogosultság Ingatlan igénybevételi jogosultság igazolása: a) a bányavállalkozó igazolja, hogy a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, b) az ingatlan tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával c) Az ingatlantulajdonossal kötött ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett megállapodással, d) hatósági határozattal (kisajátítás). Probléma: a hozzájárulás visszavonása, megállapodás felmondása (elállás).

54 Az ingatlanok bányászati célú használatra történő igénybevétele I. (kisajátítás) A kisajátítás Ha a bányászati tevékenység, illetve az ezzel összefüggésben elhelyezett létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozzák vagy teljesen megszüntetik, illetve a bányavállalkozónak a bányászati tevékenység végzéséhez az adott ingatlanra tartósan szüksége van. A bányavállalkozó, de az ingatlan tulajdonosa is kezdeményezheti az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy közérdekből az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében - kisajátítás jogcímén szerezheti meg a bányavállalkozó az ingatlan használati jogát. A kisajátítási eljárást kérelem alapján az illetékes Kormányhivatal folytatja le, határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs (rendkívüli jogorvoslat-közigazgatási per).

55 Az ingatlanok bányászati célú használatra történő igénybevétele II. (kisajátítás) Ingatlant kisajátítani közérdekű célra lehet (15 közérdekű cél, közte a bányászat). Feltétele, hogy a) a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

56 Az ingatlanok bányászati célú használatra történő igénybevétele III. (kisajátítás) Bányászati célból, ha - bányászati létesítmények elhelyezése céljából szolgalom alapítását - az ingatlan rendeltetésszerű használatának jelentős mértékű akadályozása, illetve megszüntetése miatt - a hatóság nem engedélyezte, - a bányászati tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, - szénhidrogén szállítóvezetékek, valamint ezek tartozékai és alkotórészei elhelyezése és üzemeltetése céljából szolgalmi jog alapításában a tulajdonos és az engedélyes, illetve a vezeték tulajdonosa között nem jött létre megállapodás, illetve - az ingatlan használatának jelentős akadályozása, illetve megszüntetése miatt - a szolgalmi jogot az illetékes hatóság nem engedélyezte.

57 Az ingatlanok bányászati célú használatra történő igénybevétele IV. (kisajátítás) Kisajátításra csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás ellenében kerülhet sor. A Kormányhivatal a kártalanítás összegének megállapítása céljából szakértőt rendel ki. Bányászati célból ingatlant kisajátítani csak a Magyar Állam javára lehet. A kártalanítás összegét a bányavállalkozó köteles megfizetni. Különös szabály az állam tulajdonában lévő ingatlanokra (szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni). A bányavállalkozó használati jogát a Kormányhivatal határozata alapján be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A kisajátítást követően a bányavállalkozót - a bányászati jogosultsága időtartama alatt - megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok. Koncessziós szerződésben az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat a bányavállalkozó köteles viselni, és az állam képviseletében eljáró szervnek megelőlegezni.

58 A műszaki üzemi terv tartalma A MÜT szöveges része tartalmazza: - az előző műszaki üzemi terv teljesítésére vonatkozó beszámolót, - a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását, - a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését, - a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit, - a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének, technológiáinak ismertetését és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét, - a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét, - a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok végrehajtásának részletes leírását, - az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket (bányaüzemi kutatás, ásványvagyon-veszteség és termelvény-veszteség), - a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, ellenük való védekezés módját

59 A műszaki üzemi terv mellékletei A tervezett tevékenységekkel összefüggésben várható kötelezettségekről és ezek számított költségeiről szóló kimutatás, a kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányavállalkozó által ajánlott biztosítéknyújtás módja és mértéke. A bányavállalkozó igénybevételi jogosultságának igazolása a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel, vagy tervezett létesítményekkel érintett valamennyi ingatlanra vonatkozóan; tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, vagy a tulajdonjogára vonatkozó nyilatkozattal az ingatlan tulajdonosával megkötött, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett megállapodással, az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatával az igénybevételi jogosultságot igazoló jogerős hatósági határozattal vagy bírósági ítélettel Bányászati hulladékgazdálkodási terv Műszaki üzemi tervtérkép Környezetvédelmi térkép Termőföld más célú hasznosításának engedélye (ha kitermelés erdőt érint, és rendelkezésre áll az erdő igénybevételi engedély)

60 A műszaki üzemi terv teljesítési ideje (hatálya) A kitermelésre szóló műszaki üzemi terv, amennyiben a környezet-védelmi engedély hatálya ennél nem rövidebb mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.

61 Biztosíték 1. A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - különösen a bányakárok megtérítésének, valamint a tájrendezési kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányavállalkozónak biztosítékot kell adni (bányatelkenként). A biztosítékot a bányafelügyelet a bányászati jog átruházására, a műszaki üzemi terv jóváhagyására és módosítására vonatkozó eljárásban vizsgálja, és az eljárást lezáró határozatban rendelkezik arról. A bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni a kérelméhez. A költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személynek kellene elvégezni a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat. Biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított - garanciát tartalmazó - biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége), zálogjog, óvadék vagy a bányászatért felelős miniszter által kezelt, a bányabezárásra fordítandó központi költségvetési előirányzat alapján, támogatási szerződéssel lekötött keretösszeg szolgálhat.

62 Biztosíték 2. A költségtervet az egész bányaüzemre úgy kell meghatározni, hogy az engedélyezési időtartamban várható költségek maximumára mindenkor fedezetet nyújtson. A bányafelügyelet a költségterv helyességét az Összevont Építőipari Normagyűjtemény alapján (MBFH Elnöki utasítás) ellenőrzi. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha 90 napon belül a bányavállalkozó nem ad biztosítékot, a bányakapitányság törli a bányászati jogát. Abban az esetben, ha a bányavállalkozó nem tesz eleget az őt terhelő kötelezettségeknek (bányakár megtérítése, tájrendezés elvégzése), a biztosíték igénybevételére sor kerül. A bányafelügyelet helyszíni szemle során megbizonyosodik arról, hogy a bányavállalkozó az őt terhelő kötelezettségeknek nem tett eleget, majd a biztosíték igénybevételéről rendelkezik. Biztosíték felszabadítása: - a bányavállalkozó más biztosítékot ad - a bányavállalkozó a bányászati jogát másra átruházza - a bányavállalkozó a bányabezárási, tájrendezési kötelezettségének eleget tesz

63 A műszaki üzemi terv végrehajtása A tervben foglaltak végrehajtásáért a bányavállalkozó a felelős. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek más személlyel (vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét legalább 15 nappal megelőzően a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak a vállalkozó által folytatott bányászati tevékenységért fennálló felelősségét. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását), a vállalkozó adatait és a vállalkozó alkalmasságának igazolását (személyi és tárgyi feltételek). A bányafelügyelet még akkor is a bányavállalkozó felé intézkedik, ha az általa kifogásolt tevékenységet vállalkozó végzi (kivéve a munkavédelmi, és munkaügyi jogsértéseket).

64 Meddőhányó hasznosítás A meddőhányó hasznosítása a jogosult személy szempontjából történhet oly módon, hogy a hasznosítást ugyanaz a bányavállalkozó végzi, aki a meddőhányót kialakította és utóbb támasztott igényt a meddőhányóból visszahagyott ásványi nyersanyagra. Amennyiben ez utóbbi ásványi nyersanyagra a bányavállalkozó bányászati joga kiterjed, ezt a tevékenységet a műszaki üzemi tervben foglaltak alapján gyakorolhatja. Ha bányászati joga a meddőhányóból kinyerhető ásványi nyersanyagra nem terjed ki, kérheti bányászati joga kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra is. A meddőhányóból hasznosított ásványi nyersanyag után mindkét esetben bányajáradékot köteles fizetni. A hasznosítás történhet úgy is, hogy a hasznosítással érintett meddőhányót egy már bezárt vagy felhagyott bánya üzemeltetése során alakították ki, és a hasznosítás időszakában nincs a területen annak művelésére jogosult bányavállalkozó. Ez esetben a meddőhányó hasznosítására az általános szabályok szerint lehet bányászati jogot szerezni, azzal a különbséggel, hogy bányatelek megállapítása nem szükséges. A meddőhányó hasznosítását a bányakapitányság műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezi, a meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni. A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.

65 Szénhidrogének együttes kitermelése A szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy kitermelésére - több bányavállalkozó jogosult, és - valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a kitermeléshez szükséges feltételekkel A lelőhely feltárására és kitermelésére együttes művelési tervet (nem MÜT!) kell készíteni, amelyben meg kell határozni - kitermelés sorrendjét, mennyiségét és feltételeit, - az ásványvagyon védelmét. Az együttes művelési terv alapján a bányavállalkozók önálló műszaki üzemi terv alapján végzik a tevékenységüket. Ha a bányavállalkozók nem készítik el az együttes művelési tervet az első műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtásáig, akkor a bányafelügyelet készítteti el (bányavállalkozói költségen), és az első műszaki üzemi terv jóváhagyása során dönt az együttes kitermelés feltételeiről.

66 Szilárd ásványi nyersanyagok együttes kitermelése Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. Az együttes kitermelés nem jelenti a bányatelkek egyesítését. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. [A megállapodás módosításához, megszüntetéséhez, felmondásához, felbontásához, attól történő elálláshoz is.] A megállapodásnak tartalmaznia kell - a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit (műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendje, a végrehajtás módja, a költségviselésre vonatkozó szabályok) - a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, és - az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést. A megállapodást a MÜT kérelemhez kell mellékelni (hiányában bányafelügyelet dönt).

67 A kitermelés szüneteltetése 1. Szüneteltetés-szünetelés viszonya Szünetelés: a kitermelés szünetelése a 12 hónapot nem haladja meg. Ez adódhat a kitermelés piaci értékesítési problémák, környezeti, időjárási problémákból. A szünetelés a kitermelési műszaki üzemi terv teljesítési idején (hatályán) belül tervezhető. A szünetelés megkezdését előzetesen be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A szezonális kitermelés nem minősül szüneteltetésnek (pl. téglagyári agyagbányák). Szüneteltetés: kitermelést előreláthatóan 6 hónapot meghaladóan nem fognak végezni. Önálló un. szüneteltetési műszaki üzemi tervet kell készíteni, amelynek többek között tartalmaznia kell a szüneteltetéssel összefüggésben végrehajtandó műszaki-biztonsági intézkedéseket, az ellenőrzési rendjét és a művelés újbóli megindításának feltételeit. A szüneteltetési műszaki üzemi terv legfeljebb 3 évre engedélyezhető.

68 A kitermelés szüneteltetése 2. A szüneteltetés időtartama alatt kieső bányajáradék pótlására a miniszter a koncessziós szerződésben vagy a bányafelügyelet határozatban díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A díj a korábbi műszaki üzemi terv utolsó évére jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után meghatározott bányajáradék mérték 30%-a. (Elemi csapás, bányaveszély esetén nem lehet díjat megállapítani.) A bányafelügyelet hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet, b) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget vagy c) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével a bányafelügyelet végrehajtható döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette. A bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, ha a bányavállalkozó a bánya bezárására és a tájrendezés elvégzésére vonatkozó döntést nem hajtja végre, vagy a bezárásra vonatkozó MÜT-öt elutasítja. Ha a bányatelek rendelkezik kitermelhető ásványi nyersanyaggal, a bányászati jog törlése esetén a bányászati jogot meg kell pályáztatni.

69 Tájrendezés A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott - fokozatosan helyreállítani, és - ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. A tájrendezés más megfogalmazásban műszaki és biztonsági feladatokra (pl. omlásveszély elhárítása, szakadó partok megszüntetése, rézsűk kialakítása), valamint a biológiai rekultivációhoz szükséges egyéb feladatokra (pl. tereprendezés, talajjavítás, humusztelepítés) terjed ki. Az elfogadott tájrendezési előterv és az újrahasznosítási cél ismeretében az aktuális tájrendezési feladatokat a bányavállalkozó a feltárási és kitermelési műszaki üzemi tervekben, illetve a bányabezárási műszaki üzemi tervben köteles kidolgozni. A tájrendezési feladatok végrehajtását a bányafelügyelet ellenőrzi és a kötelezettségek teljesítéséről határozatot hoz.

70 Bányabezárás, mező felhagyás A bánya bezárása (megszüntetése) és a tájrendezés befejezése tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben. A bányabezárási műszaki üzemi terv végrehajtását a bányavállalkozó köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a bejelentést követően helyszíni szemlét tart és ellenőrzi a tervben és az engedélyező határozatban foglaltak végrehajtását, illetve a tájrendezés megtörténtét. Ha a bányabezárás és tájrendezés hiánytalanul megtörtént, akkor erről a tényről a bányafelügyelet határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedését követően a bányafelügyelet törli a bányatelket a nyilvántartásából. A volt bányavállalkozó kötelezettsége a bányakárok és a környezetvédelem vonatkozásában a bányatelek törlését követően is fennáll. A tulajdonában álló ingatlanokat pedig rendeltetésszerűen használhatja, illetve hasznosíthatja.

71 A föld alatti bányatérségek más célú hasznosítása A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítását az erre vonatkozó műszaki terv jóváhagyásával engedélyezi a bányafelügyelet. A bányafelügyeletnek az érdekelt önkormányzat hozzájárulása alapján intézkednie kell a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséről vagy közérdekből történő további üzemeltetéséről. A megszűnt föld alatti bánya nyitvamaradó térségének más célú hasznosítása akkor engedélyezhető, ha - a bányavállalkozó a más célú hasznosítással érintett bányatérséggel kapcsolatban végrehajtotta a bányabezárás műszaki üzemi tervében előírt kötelezettségeit; - a bányavállalkozó a bányászati tevékenységgel okozott bányakárt megtérítette, és a környezeti, természeti kárt helyreállította, kivéve, ha ezeket a hasznosító átvállalta; - a hasznosító biztosítékot ad a nyitvamaradó bányatérséggel összefüggésben bekövetkező bányakárok megtérítésének fedezetére. A más célra hasznosított föld alatti bányatérségek felhagyását a bányafelügyelet engedélyezi a felhagyására vonatkozó műszaki terv engedélyezésével). Fertőrákosi kőfejtő/telkibánya.

72 A bányaüzem minősítése A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányát a fő bányaveszélyek szempontjából minősítsék. A bánya minősítését a bányakapitányság a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor hagyja jóvá. Fő bányaveszélyek: - vízveszély, - tűzveszély, - porártlom-veszély és szilikózisveszély, (külfejtések, bányák kűlszíni létesítményeit) - kőzetomlás-veszély, - gázkitörés-, sújtólég- és szénporrobbanás-veszély. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, vagy bővítést terveznek, amely a bánya minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó köteles haladéktalanul gondoskodni a bánya új minősítésének elkészítéséről. Azonos veszély szempontjából a bánya egyes részei eltérően is minősíthetők.

73 A kivett helyekre vonatkozó előírások A bányászati tevékenységek szempontjából kivett helynek minősül: - a belterület, a külterület beépítésre szánt része, - a közlekedési célt szolgáló terület, temető, - vízfolyás vagy állóvíz medre, - függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, - vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, - védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, - a védett természeti terület, - a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, - honvédelmi létesítmények területe, - a külfejtés vonatkozásában a termőföld (az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott és legalább az minőségi osztályba tartozó termőföld), valamint - amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.

74 Kivett hely bányászati igénybevétele A kivett helyek közös jellemzője, hogy ott a bányászati tevékenységet csak az illetékes hatóság előzetesen kiadott engedélyében meghatározott feltételek mellett szabad folytatni. Lényeges, hogy nem a bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosainak előzetes hozzájárulása szükséges, hanem a kivett hely vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélye szükséges. Az adott ásványi nyersanyag területét érintő kivett helyeket már az ásványi nyersanyag kutatás engedélyezése során, illetve a bányatelek megállapításakor figyelembe kell venni. Ha a kivett hely vonatkozásában érintett hatóság a kivett hely bányászati célra történő igénybevételét elutasítja, akkor a kivett hely területére bányászati jog nem szerezhető, bányafelügyeleti engedély nem adható.

75 A bányászati tevékenység utólagos korlátozása a bányatelken Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján - amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is - a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti. A bányatelek területének hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget a korlátozást elrendelő hatóság köteles megfizetni - kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alkalmával vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét a szakkérdés vizsgálata során jelezte - az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül. Ha a már megállapított bányatelek területét a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. A szabályozás az utólagos kivett hellyé nyilvánítás tekintetében további módosításra szorul.

76 A bányavállalkozó vízhasználati joga A bányászati tevékenységek az alábbi területeken kapcsolódhatnak a felszíni és felszín alatti vizekhez: - a mélyműveléses szilárdásvány bányászat esetében gyakran szükséges a felszín alatti vizek kiemelése, a víznívó lecsökkentése; - a külfejtéses bányászatban sok esetben kerül sor víztelenítésre, meglévő felszíni vízfolyások áthelyezésére, illetve a bányászat gyakran eredményezi tavak kialakulását; - a szénhidrogén bányászat megváltoztatja a tárolók hidrogeológiai viszonyait és igénybe veszi a felszín alatti vízkészleteket (rétegvíz) is. A bányászati tevékenységgel összefüggésben szükségessé váló vízkivételhez, valamint a geotermikus energia felszín alatti vizek kiemelésével történő kitermeléséhez vízjogi engedély szükséges. Ugyancsak vízjogi engedély alapján történhet a vízkutak bányászati technológiával végzett fúrása is. A bányavállalkozó a bányászati tevékenység biztonsága érdekében kiemelt vizet (bányavizet) bányaüzemi célra szabadon felhasználhatja.

77 Bányatavak A tó magát a külfejtést, vagyis a bányászati tevékenység végzésének helyét jelenti. Üzemi vízfelület! Bányató csak a bányászati tevékenység befejezése után lesz. Ha a bányatelek határain belül a tervezett külszíni bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, akkor már a bányatelek megállapításakor, az un. tájrendezési előtervben meg kell határozni az előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, melyeket azután a tájrendezés, illetve a bányabezárás során is figyelembe kell venni. A bányászati tevékenységek befejezését követően a bányató fenntartásának, hasznosításának, üzemeltetésének engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a vízügyi hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.

78 A bányavállalkozó felelőssége I. Deliktuális jog (szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályok) A kártérítés általános szabálya (Ptk.): Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. (rendes felelősség tétele) Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. Exkulpációs bizonyítási rendszer (kárt, okozati összefüggést a károsult, felróhatóság hiányát károkozó bizonyítja). A jogellenességet nem kell bizonyítani, a károkozás ténye bizonyítja a jogellenességet. A veszélyes üzem működéséből eredő károk: Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Már nem a felróhatóság hiányát (vétlenséget) kell bizonyítania a károkozónak! Azt kell bizonyítania, hogy a kár objektíve elháríthatatlan volt.

79 A bányavállalkozó felelőssége II. A Bányatörvény a bányászati tevékenységgel, valamint a geológiai képződmények és szerkezetek földtani kutatásával a más tulajdonában álló ingatlanban, épületben, az ingatlan egyéb alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk megtérítésére - ide értve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is - bányakártalanítás jogcímén a bányavállalkozót, illetve a földtani kutatást végzőt kötelezi. Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül vagy az engedélyben - a kárelhárítás érdekében - megszabott feltételek megsértésével létesítettek. A bányászati tevékenységekkel okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezései az irányadók.

80 A bányavállalkozó felelőssége III. Amennyiben a bányászati tevékenység és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés állapítható meg, a bányavállalkozónak meg kell téríteni a kárt. Egyetlen kimentési ok (két feltétellel): - az építményt építési engedély nélkül, vagy az abban foglalt feltételek megsértésével építették, és - az építmény bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelken belül van. A bányakárért való felelősség a veszélyes üzem üzembentartóját is meghaladó, közel abszolút jellegű felelősség. A bányakártalanítást - ha a bányavállalkozó és az ingatlantulajdonos másként nem állapodik meg - pénzben kell megfizetni.

81 A bányavállalkozó felelőssége IV. A bányakárt szenvedő ingatlantulajdonosnak kártalanítási igényével közvetlenül a bányavállalkozóhoz kell fordulnia. A bányavállalkozó, ha a bányakárt elismeri, köteles megkísérelni az egyezség létrehozását az esedékessé vált kártalanítás módjában és mértékében, továbbá a megtérítés esedékességében. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó - a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül - köteles szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást fizetni a károsultnak. Ha a bányavállalkozó ezt a határidőt elmulasztja, továbbá ha a károsult a kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényt támaszt, akkor a károsult bírósághoz fordulhat, polgári peres eljárás lefolytatása keretében kérve kártalanítási igényének elbírálását. Az eljárás során a kártalanítást igénylőnek kell bizonyítania a bányakár tényleges bekövetkezését és mértékét. A bányavállalkozó felelős a jogelődje által folytatott bányászati tevékenységből fakadó bányakárokért is.

82 Védő- és határpillérek A bányászati tevékenység hatásától a lakótelepülést, épületet, felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, vízkészletet, folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. Védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény, illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek. A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Többtelepes vagy többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.

83 R = P v + H * ctg (β-δβ) P v = 5 m; Δβ= 3 R: védő, illetve határpillér szélessége H: védő, illetve határpillér magassága (kőzettest magassága) Pv: védősáv (biztonsági okból kijelölt vízszintes távolság) β: határszög (amely értéknél a közettest nem csúszik meg) Δβ: határszög korrekciója (bizonytalansági tényező)

84

85 Pontszerű létesítmény védőpillére

86 A földtani adatszolgáltatás A bányavállalkozó a bányászati tevékenység, valamint a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni. A bányavállalkozó köteles a) az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli viszonyaira vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, b) a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá c) a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni. A más hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelő személy az adott évben kitermelt ásványi nyersanyagonkénti mennyiséget köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartását, amelyekkel kapcsolatban a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

87 Üzleti titok/közérdekű adat Üzleti titokként kell kezelni - a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig, - a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig, - a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést elfogadó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, - az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a művelési terv alapján engedélyezett műszaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig. Közérdekű adatnak minősül - az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére, - a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára, - az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére, - a kitermelés, kinyerés helyére, és - a bevallott bányajáradék összegére vonatkozó információ.

88 A bányaüzem felelős műszaki vezetője 1. Minden bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest kell kijelölni. A felelős műszaki vezető felel a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi előírások; az ásványvagyon-gazdálkodási, vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények, a bányabiztonsági szabályzatok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettese csak vele egyetértésben adhat utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést. A felelős műszaki vezető a bányavállalkozó törvényes képviselője. A felelős műszaki vezető (helyettes) megbízását be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a felelős műszaki vezető (helyettes) kijelölésének visszavonását kezdeményezheti, ha figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi a jogszabályokban, bányabiztonsági szabályzatokban, szabványokban meghatározott követelményeket.

89 A bányaüzem felelős műszaki vezetője 2. Felelős műszaki vezetői tevékenység végzését csak előírt képesítési követelményeknek megfelelő és szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű személy végezheti. A tevékenységi terület (bányaüzem) lehet a) sujtólég-veszélyes bányaüzem b) gázkitörés-veszélyes bányaüzem c) az a) és b) pontba nem tartozó föld alatti bányaüzem d) külfejtéses bányaüzem c) szénhidrogén bányaüzem Képesítési követelmények: a) felső fokú végzettség (Bsc, Msc, okl. bányamérnök) b) középfokú végzettség (technikum) [szénhidrogén bányaüzemben középfokú végzettséggel nem lehet felelős műszaki vezető] Gyakorlati követelmények: a bányaüzemtől és a végzettségtől függően 3-5 év.

90 A bányaüzem felelős műszaki vezetője 3. A felelős műszaki vezető más személyre át nem ruházható feladatként köteles gondoskodni: a) a műszaki felügyeletet ellátó személyek illetékességi területének, valamint ellenőrzési kötelezettségének meghatározásáról oly módon, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bánya egész területére és minden tevékenységére; b) a bánya területén dolgozó idegen munkavállalók és a bányaüzem munkájának összehangolásáról, meghatározva a munkavégzés biztonsági feltételeit és követelményeit; c) a kőzetviszonyok kedvezőtlen változása esetén a rézsűk előzetesen meghatározott dőlésszögének, a védő- és határpillérek megfelelőségének haladéktalan felülvizsgálatáról és a szükséges biztonsági intézkedések megtételéről; d) a biztonsági övezet megállapításáról, ameddig személyek, járművek, gépek és berendezések a munkaszint szabad szélét, a hányó vagy a bányafal felső peremét és a rézsűlábat megközelíthetik. A biztonságellenes állapot megszüntetésére tett azonnal végre nem hajtható intézkedése esetében meg kell határoznia az intézkedés végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is. Ha a bányaüzem kiterjedése, a bányabeli munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a bányászati veszélyforrások fokozott mértéke indokolja, akkor a bányahatóság több felelős műszaki vezető helyettes kijelölését is elrendelheti.

91 Műszaki felügyelet A bányaüzem egészének, továbbá az ott folytatott valamennyi tevékenységnek közvetlen műszaki (bányászati, >500 KW = gépészeti és >500 KVA = villamos) felügyelet alatt kell állnia. A műszaki felügyeleti feladatokat a felelős műszaki vezető, illetve helyettese, valamint más felügyeleti személy egyaránt elláthatja. A felelős műszaki vezető, illetve helyettese műszaki-biztonsági és munkavédelmi intézkedéseit köteles az e célra szolgáló üzemellenőrzési naplóba bejegyezni, a munkahelyek közvetlen felügyeletét ellátó személyek pedig munkahelyi ellenőrzési naplót kötelesek vezetni. A munkahelyi ellenőrzési naplóba be kell vezetni az ellenőrzés tényét és a biztonságellenes állapot megszüntetésére tett intézkedést. Az azonnal végre nem hajtható utasítás végrehajtásának megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni és ennek tényét a munkahelyi naplóban ugyancsak rögzíteni kell. Ellenőrzési kötelezettségek: bányászati felügyelet naponta, gépészeti és villamos felügyelet legalább havonta. A felelős műszaki vezető (vagy helyettese) legalább hetente (szüneteltetésnél min. kéthavonta).

92 A hites bányamérő A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatok ellátását. A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányafelügyelet ellenőrzi. Hites bányamérő csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, a) aki az előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal, továbbá szakmai minősítéssel rendelkezik, és b) Aki nem áll bányamérői tevékenység folytatásától történő eltiltás hatálya alatt. Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség: bányamérő, bányaművelő, bánya-, földmérő-, erdő- vagy építő-mérnök hazai egyetemi, vagy földmérési, földrendezői, illetve építési szakterületen hazai főiskolai üzemmérnöki, vagy ilyen képesítést nyújtó külföldi, más elnevezésű oklevele van; Szakmai gyakorlat: az oklevél megszerzését követően bányavállalatnál, bányaüzemnél vagy bányamérési tevékenységet végző egyéb gazdálkodó szervezetnél legalább négy év bányamérési gyakorlatot szerzett, és ezen belül legalább két évig bányamérési feladatokat önállóan irányított; A hites bányamérői tevékenység folytatására irányuló bejelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz kell megtenni.

93 A bányászat hatósági felügyelete A hatósági jogosítványok általában: a) hatósági ellenőrzés, b) hatósági engedélyezés, c) hatósági bizonyítvány, igazolvány kiadása, d) hatósági nyilvántartás vezetése, e) szakhatósági feladatok ellátása, jogsegély, f) hatósági döntések érvényesítése (végrehajtás), g) szankcionálás, h) hatósági szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálat). A bányászati tevékenységek központi igazgatása a bányászati ügyekért felelős miniszter (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) feladatkörét képezi. A miniszter határozza meg az iparpolitika alapelveit, hozza meg az állami tulajdonosi döntéseket és alkotja meg a bányatörvény felhatalmazása alapján a bányászati tevékenység végzésére vonatkozó részletes jogszabályokat.

94 A bányafelügyelet szervezete Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat: a bányászati ügyekért felelős miniszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az MBFSZ gazdasági szervezettel rendelkezik. Az MBFSZ vállalkozási tevékenységet az alaptevékenysége veszélyeztetése nélkül, az összeférhetetlenség szabályainak figyelembevételével folytathat. [2017. július 1-jén jött létre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és a Magyar Földtani és Geológiai Szolgálat összeolvadásával] Bányafelügyeleti hatáskört gyakorló Kormányhivatalok: amelyek a hatáskörükbe tartozó ügyekben illetékességi területükön, első fokon járnak el. Pest Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Veszprém Megyei Kormányhivatal Baranya Megyei Kormányhivatal A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben néhány ügy kivételével első fokon a Kormányhivatal, másodfokon az MBFSZ jár el.

95 A Kormányhivatalok illetékességi területe