TÉTELEK AZ ÖSSZES MELYEKET KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTÁN A TEKINTETES JOGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALÁ BOCSÁT

Átírás

1 TÉTELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGY. KIR. TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTÁN A JOGTUDORI RANG ELNYERÉSE -VÉGETT A TEKINTETES JOGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALÁ BOCSÁT P e ste n, évi jan u ár hó 26-k án, d éli 12 órakor. PEST. N yomatott I I eckenast G usztávnál. SffiCCCtXXH.

2

3 I. A jogbölcsészettanból. 1) Az elévülés nem gyökerezik a természetjogban. 2) Az észjog a tételes jogok eszménye. 3) Az állam léte szükségszerű, miért a társadalmi szerződés inkább csak képzelmény. 4) Államon kivül jogi állapot alig képzelhető. 5) Az állam főczélját nem csak a jog kiképzése, hanem az összes mivelődési érdekek és azok feltételeinek előmozdítása képezi. 6) A jog a társas együttlét szükségén és észszerüségén alapul. 7) Minden ember veleszületett jogokkal bir. 8) Oly alkotmány, mely minden népre, minden körülmények kö/.t illenék, meg nem állapítható. II. A római jogból. 1) A litis contestatio szükségképeni novatiot tartalmaz. 2) Az örökösödési jog lényege abban áll, hogy az örökös az örökhagyó vagyoni személyiségét képviseli. 3) A testületek lényegien különböznek mind az egyszerű, mini az u. n. részvény-társaságoktól. 4) Az elbirtokláshoz csak bona fides initialis szükségeltetik.

4 4 III. A magyar magánjogból. 1) A hiteles helyek még jelenleg is, habár csak igen szűk hatáskörrel, fennállanak. 2) A magyar magánjog az előtt minden ideiglenes jogú birtokot a zálogra vezetett vissza. 3) 1853-ig elbirtoklás czime alatt fekvő tulajdont nálunk keresni nem lehetetett. 4) Az örökbefogadott gyermekeket törvényes osztályrész nem illeti. 5) A hazai magánjogi hitbér (dós) fogalma majdnem teljes ellentétben áll a római jogi dós fogalmával. 6) A királyi adomány nemesitette az adományost, habár ez az adomány levélben ki nem volt fejezve. IV. A magyar polgári törvénykezésből. 1) Külföldi törvény érvényességét bizonyitni az arra hivatkozó fél kötelessége. 2) Bizonyításnál az esetlegességi elv van elfogadva. 3) A pertárnok sem végzést nem hozhat, sem semmiféle bírói fnnctiót nem teljesithet. 4) A magyar polgári perrendtartás a felfojyamodás (recursus) perorvoslatát nem ismeri. 5) Sommás ügyekben a fél nem ügyvéd által is képviseltetheti magát. 6) Esküvel eldöntött perre nézve perújítással nem lehet élni. 7 ) Igazolásnak csak el nem háríthatott akadály esetében Van helye. 8) Vas ri bíróság Ítélete ellen perorvoslatnak helye nincs.

5 V. Az osztrák magánjogból. 1) Kivételek analogia utján ki nem terjeszthetők. 2 ) L eh et pro parte testatus, pro parte intestatus decedere. 3) Házassági összeköttetés által a házastársak közt még vat gyon-közönség nem támad. 4) A reszvényfarsulat némi tekintetben mint jogi személy tekintendő. 5) A szokásjog csak azon esetben vehető figyelembe, ha maga a törvény reá hivatkozik. 6) Örökös közösségre való kötelezettség érvénytelen. 7) Az osztrák polgári jog helyet ad az észjog alkalmazás zának is. f 8) Az osztrák polgári törvénykönyv rendszere a tudomány mai igényeinek meg nem felel. VI. A büntető jog és eljárásból. 1) Jogi személy bűntett alanya nem lehet. 2) A hamisítás büntette a vétkességet kizárja. 3) A kegvelmezes joga a büntetőjog alapelveivel megegyezik és azokkal a legbensőbb kapcsolatban áll. 4) Az eskünek, mint önálló bizonyítéknak a büntető törvénykezésben nincs helye. 5) A törvényszéki gyakorlat a magyar büntetőjog legnyomósabb forrásai közé tartozik. 6) Felségsértést külföldi is követhet el. 7) Hazánkban a királyt még ügyigazgatója személyében sem lehet fenyitő perbe idézni. 8) V étkes bűntetteknél bünkisérlet nem létezhet.

6 6 v VII. A váltójog és eljárásból. 1) A váltó-adóst az engedményes ellen mindazon kifogások illetnek, melyeket az engedményező ellen tehetett volna. 2) A váltó-birtokos a névbecsülésbőli elfogadást nem ellenezheti. 3) A magyar váltójog a váltóképességet kelleténél inkább megszorítja. 4) A váltó természetét sem a szerződési, sem a kereskedelmi papírpénz elmélete teljesen nem fejti ki. 5) A pactum de cambiando csak köztörvényi utón érvényesíttethetik. 6) Váltóügyekben nincs helye választott bíróságnak. 7) Ingatlanokra rendelt végrehajtást a váltó-törvényszék nem foganatosíthat. 8) A személyi végrehajtás a váltó hitelének emelésére nem feltétlenül szükséges. VIII. P olitikai tudományokból. 1) Emelkedő miveltségnél a földjáradék rendesen növekedik. 2) A községben a virilis szavazat politikai szempontból helyeselhető. 3) A nemzetgazdaságban csak a közérdek és közhaszon követelései döntő fontosságúak. 4) Az állambukás semmi körülmények között sem igazolható. 5) A fővárosi rendészet minálunk akkor lesz legjobban szervezve, ha a főváros a rendészeti rendeleteket hozza, az állam pedig azoknak végrehajtásával megbizatik. 6) A lottoregale úgy erkölcsi, társadalmi, m int nemzetgazdasági szempontból káros. 7) Az adó olyan legyen, hogy a tiszta jövedelmet, nem pedig a nyerset érje. 8) A főhatalom megosztása egyik főelve az alkotmányosságnak. 9) A kisebbségek képviseltetése ellenkezik a parlamentarismus alapelvével.

7 7 IX. A statistikáb ó l. 1) A statistikai congressusok a statistika tudományos fejlődését nagy mértékben előmozditák. 2) A vasutak tulgyors létesítése országutak építése nélkül a mi viszonyaink közt ezélszerűtlen eljárás. 3) A protogam esketések növekvő száma csak akkor kedvező, ha azokkal az esketések általános száma is növekszik. 4) A magas napbér iparunk kifejlődését hátráltatja. 5) A kőszéntermelés az utolsó években kedvezőbb fejlődést tanúsít, mint a többi bányászati ágak. 6) E gy középosztály létezése nagy befolyással volna közgazdászat i viszonyainkra.

8