Többmilliárdos beruházás 230 ezer ember környezetének védelmére

Átírás

1 Légy válogatós! május Többmilliárdos beruházás 230 ezer ember környezetének védelmére Szilárdhulladék-kezelési rendszer kialakítása kezdődött meg 2004-ben a Sajó Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás gesztorálásával. A projekt Borsod-Abaúj-Zemplén megye 118 települését érinti, a tervek szerint 2006 őszén fejeződik be. A beruházás tervezett értéke 3,2 milliárd forint. A tervek szerint a két évig tartó kivitelezési munkálatok megvalósítása több alprojekt keretében történik, és a bekapcsolódó valamennyi céget pályázat útján választják ki. szervezett lakossági hulladékszállítás 118 településen hulladékudvarok és hulladékszigetek külön a papír, a műanyag és az üveg európai normák környezetünk megóvása érdekében szelektív hulladékgyűjtés a Sajó és a Bódva völgyében Már elkezdődött: Az elmúlt év második felében a Sajókaza határában lévő hulladéklerakó építése. Az építkezés 4,5 millió euróba kerül, a munkálatokat a Hoffmann Geohidroterv konzorcium végzi. A teljes beruházás mérnöki felügyeletét az Utiber Kft. nyerte el. Az ISPA-beruházás PR-kampányának koordinálása, amelyet a pályázók közül a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete nyert el. Folyamatban van: A sajókazai regionális hulladéklerakó területén létesítendő hulladékválogató mű, komposztálótelep és építésitörmelék-feldolgozó kialakítása. A csurgalékvíz-tisztító berendezés telepítése, melyet az Alterra Kft. végezhet el az április 18-án megkötött szerződés alapján. Előkészítés alatt: A Szuhakálló Múcsony közötti elkerülő út építése Hulladékgyűjtő szigetek létesítése: Kazincbarcikán, Edelényben, Putnokon, Szendrőn, Ózdon, Szikszón, Nyékládházán Hulladékátrakó állomás építése Ózdon. A hulladékgazdálkodási rendszer működéséhez szükséges gépek, eszközök beszerzése A korábbi aggteleki, edelényi, kazincbarcikai, ózdi és szikszói környezetszennyező szeméttelepek teljes rekultivációja Az ISPA-projekt keretében megvalósuló beruházás 25 évre oldja meg a térség hulladékgazdálkodását tudtuk meg dr. Király Bálinttól. Hulladék vagy szemét? A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük. Ezer ember válaszait gyűjtötték össze annak a közvélemény-kutatásnak a keretében, amely a térség lakosságának a környezet védelméhez való viszonyáról rajzolt átfogó képet oldal 4. oldal 6 7. oldal

2 Huszonöt évre megoldódik a hulladékgond A SAJÓ BÓDVA VÖLGYI TELEPÜLÉSEK ÖSSZEFOGTAK, ÉS ÉLTEK AZ ISPA-PÁLYÁZAT LEHETŐSÉGÉVEL Kétmillió köbméter hulladék elhelyezése oldható meg a Sajókaza határában megépülő regionális, települési szilárdhulladék-kezelési rendszernek köszönhetően. Az ISPA-projekt keretében megvalósuló beruházás 25 évre oldja meg a térség ilyen irányú gondjait tudtuk meg dr. Király Bálinttól, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás elnökétől. A 2004-ben elkezdett munkálatok a tervek szerint 2006 őszén fejeződnek be. Az Európai Unió az előcsatlakozási folyamat részeként hozta létre 1998-ban az úgynevezett infrastrukturális előkészítő alapot, az ISPA-t. Ennek célja a csatlakozás előtt álló országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése volt. Magyarországra lebontva ez elsősorban a szilárd kommunálishulladék-kezelési rendszerek és a nagy szennyvízhálózatok kiépítéséhez elnyerhető támogatást jelentette kezdte a beszélgetést dr. Király Bálint. Ha megnézzük szűkebb pátriánk, a Sajó Bódva völgye hulladékkezelési szokásait, máris kiderül, miért gondoltuk úgy hat évvel ezelőtt, hogy ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Borsod-Abaúj- Zemplénnek ez a térsége aprófalvas, és a szilárd hulladék megfelelő kezelése nem megoldott. Szinte minden településnek megvan a maga szemétdombja összesen 95 de ezek nem rendelkeznek az előírások szerinti engedélyekkel, ugyanakkor a lakosok az önkormányzat tudtával, beleegyezésével szállítják ide a szemetüket. Nem kell hosszasan bizonygatni, milyen veszélyeket rejt magában egy-egy ilyen tároló. Elég csak azt megemlíteni, hogy itt a gyógyszerek, a festékmaradékok és szárazelemek ugyanúgy megtalálhatók, mint a kiszolgált autógumik, vagy a műanyagok tömege. Társulás a megoldásért A kazincbarcikai és a sajókazai önkormányzat az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. bevonásával ennek az egyre inkább tarthatatlanná váló helyzetnek a megszüntetésére vállalkozott 2001-ben, amikor az ISPA-pályázat benyújtását, és a siker érdekében a térségi összefogást kezdeményezte. Ez utóbbira azért volt szükség derült ki dr. Király Bálint szavaiból mert a projektre csak önkormányzati társulások pályázhattak. A már említett két július 15-én ünnepélyes keretek között írták alá a nagyszabású beruházás dokumentumait és elhelyezték az alapkövet. A főszereplők: dr. Persányi Miklós (jobbról) környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint dr. Király Bálint, Kazincbarcika polgármestere, az önkormányzati társulás elnöke. 2

3 településhez első körben további 60 csatlakozott, mára viszont már 118 tagja van a Sajó Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulásnak. Az elnök szerint ez a szám várhatóan tovább bővül az elkövetkezendő időszakban, és összességében tagra számítanak, ami azt jelenti, hogy így a program 230 ezer lakost érint. Az elnök szerint a társuló települések felismerték érdekeiket, és örültek a lehetőségnek. De azért akadtak olyan falvak is, ahol tartottak a szállítás költségeinek várható növekedésétől. Mára az ügyintézés menetének gyorsítása érdekében kazincbarcikai székhellyel létrejött az önkormányzati társulás háttérszervezete. Az operatív feladatok intézését 3 munkatárs végzi. Kétmillió köbméter elfér Ilyen egy korszerű hulladéktároló ilyen lesz ebben a térségben is A társulás pályázatát 2001 novemberében fogadta el az EU, és egy hónap múlva már meg is kötötték a szerződést az ISPA-val. A beruházás finanszírozása a következőképpen alakul: a 3,2 milliárd forint 50 százaléka uniós forrás, 40 százalékát a magyar költségvetés fedezi, 10 százalék pedig az önerő. Az ISPA-projekt keretében elkészül egy kommunális hulladéklerakó, egy hulladékválogató mű, egy komposztáló telep és kialakítanak egy építési törmelék feldolgozót is. A lerakóban 2 millió köbméter hulladék elhelyezésére lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő 25 évre megoldódnak a térség ilyen jellegű gondjai mondta az elnök. Hozzátette azt is, hogy a válogatómű éves kapacitása eléri majd a 30 ezer tonnát, 8 ezer négyzetméteres területen alakítják ki a komposztálót, az építésihulladékfeldolgozó pedig évi 100 ezer tonnás teljesítményre képes. Ezek a létesítmények jelentik a projekt legfontosabb elemeit, de ugyanilyen fontos része például a szükséges gépek, berendezések beszerzése, vagy a Szuhakálló Múcsony közötti elkerülő út megépítése, illetve a 146 gyűjtősziget kialakítása a nagyobb településeken. Vagy az öt régi lerakó a kazincbarcikai, az ózdi, a szikszói, az edelényi és az aggteleki rekultivációja. Az idő mindenesetre sürget, hiszen a projekt befejezésének tervezett határideje 2006 ősze. A Föld napján A Sajó Bódva hulladékgazdálkodási ISPA-projet keretében a Bay Zoltán Intézet rajzpályázatot hirdetett a térség alsó tagozatos általános iskolásai számára a Föld Napja alkalmából. A verseny célja, hogy a kisiskolások számára lehetőséget biztosítson a hulladékgazdálkodás, fogyasztói szokások témakörökben szerzett ismereteik képi megjelenítésére. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálta. A kiválasztott rajzokból vándorkiállítás készül, valamint felhasználják azokat a hulladékgazdálkodási portál fejlesztésében is. A győztes rajz lesz a következő évi általános iskolai órarend háttérrajza is. A pályaművek elkészítéséhez szabadon választott technikát alkalmazhattak a gyerekek. A pályázat eredményhirdetésére a közelmúltban került sor a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolában, felvételünk is ott készült. A versenyen 1. helyezést ért el Kovács Liliána 4. c; Árpád fejedelem Újvárosi Általános Iskola, Kazincbarcika, felkészítő tanára: Bodnár Béláné. 3

4 Értsünk szót! Alapfogalmak és jelentésük Hulladék vagy szemét? A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük. Ugyanígy érdemes tisztázni például azt is, mit értenek a hulladékgazdálkodással foglalkozó szakemberek újrahasználaton, újrahasznosításon, vagy éppen ártalmatlanításon. A szemét: Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt, szétszórt anyagokat, holmikat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. Az újrahasználat: Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor válnak hulladékká. A szelektív hulladékgyűjtés: Az egyes hulladékösszetevők különkülön, anyagfajták szerinti begyűjtését szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük. Célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása; a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése; az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. A hulladék: Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyag-együttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag stb.) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás a hulladékok újrahasználatát, -hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti. Az újrahasznosítás: A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy szolgáltatásban történő felhasználását hasznosításnak nevezzük. Ez a folyamat irányulhat hulladékban lévő különböző anyagok (szerves, szervetlen anyagok) visszanyerésére, újrafeldolgozására, vagy a hulladék anyagaiban rejlő energia felhasználására. műanyaghulladék begyűjtés műanyag termékek csomagolása A hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere. Foglalkozik a hulladékok keletkezésének megelőzésével, mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, ezek tervezésével és ellenőrzésével. Gondoskodik a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetéséről, bezárásáról, utógondozásáról, a működés felhagyását követő vizsgálatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról. kézi válogatás bálázás aprítás félkész termék granulálás tisztítás 4

5 A hulladékok történelme MÁR A RÓMAIAK IS GONDOT FORDÍTOTTAK A SZELEKTÍV GYŰJTÉSRE A hulladék egyidős az élettel. Minden élőlény termel valamiféle hulladékot élete során, és maga is hulladékká válik, amikor elpusztul. Ugye, ezek vitathatatlan tények. Így hát nem kérdés: a hulladékoknak valóban van történelmük, amelynek főszereplője, alakítója az ember. A természetben keletkező hulladékok nyersanyagként szolgálnak más élő szervezetek számára az életközösségek táplálékláncában részévé válnak az anyagok természetes körforgásának. A lebontó szervezetek (pl. gombák, baktériumok) azok az élőlények, amelyek visszaalakítják az elhalt szerves anyagokat ásványi anyagokká. Az erdőkben lehulló avar méteres vastagságú lenne, ha nem működnének ezek a lebontó mikroorganizmusok. Amíg az emberek kisebb populációkban, a természettel szoros harmóniában éltek, nem jelentett különösebb problémát a keletkező hulladék, hiszen azok a természetben található, főleg szerves anyagokból álltak, melyek viszonylag gyorsan lebomlottak. Középkori sötétség A sötét középkorban a szemetet kihajították az ablakon az utcára, a vároldalba. Az emberek a rothadó, bűzlő anyagokkal teli utcákon csak gólyalábon, vagy az azóta divatos magas sarkú cipőkben tudtak járni. Rengeteg patkány nyüzsgött ezeken a helyeken rendszeres járványokat okozva (pestis, kolera). Mikor felismerték a szemét és a járványok közötti összefüggést, magánvállalkozások alakultak a szemét elszállítására. A hulladék eltakarítása azonban csak a XIX. században vált általánossá, miután Robert Koch kétséget kizáróan igazolta, hogy bizonyos betegségeket a szemétben lévő kórokozók okoznak. A keletkezett szemetet elszállították a településen kívülre, azonban biztonságos elhelyezésről még nem lehetett beszélni. Talán a legkörnyezetkímélőbb hulladékkezelést valósították meg a falusi parasztgazdák. Gyakorlatilag elszállítandó hulladékot nem termeltek. Csomagolóanyagokra nem volt szükségük, mert nagyrészt önellátóak voltak, tárolóedényeiket pedig évtizedekig használták. A szerves hulladékokat feletették a háziállatokkal, vagy a talaj trágyázására használták. Civilizációs ellenség Az emberi civilizáció rohamos fejlő- désének eredménye a hulladéktermelés drasztikus növekedése. A civilizált ember által termelt hulladék jelentős része azonban a természetben már nem talál felvevőre. Az elmúlt századok alatt a hulladék mennyisége mellett az összetétele is megváltozott. Ma már megjelentek benne kémiailag egészen új, nehezen lebomló, részben erősen mérgező (esetleg sugárzó) anyagok, amelyek évszázadok alatt sem bomlanak le. A környezetet a hulladékok korábban elképzelhetetlen gigantikus mennyisége fenyegeti. Az első szeméttelep Az állandó települések mellett jöttek létre az első szeméttelepek. A legrégebbi szeméttárolók egyikét egy kőkorszaki településen találták Norvégiában. A hatalmas szemétdombot, amely csontokból, cserepekből és hamuból állt, a jelek szerint időnként felgyújtották, valószínűleg azért, hogy megszabaduljanak a kellemetlen bűztől. A rómaiak fejlett kultúrájában már létezett a maihoz hasonló szemétszállítási rendszer. A keletkező szilárd konyhai hulladékot cserépedényekben tárolták, és megfelelő fizetségért naponta elszállították azt a városon kívüli parasztgazdáknak. A folyékony hulladékot, szennyvizet modern csatornarendszer vezette el, melyet szintén térítés ellenében lehetett igénybe venni. Igaz ugyan, hogy a rajz a hulladékok mennyiségének és összetételének angliai változását szemlélteti, ám a tendencia, a nagyságrend érvényes valamennyi európai országra. (Forrás: 5

6 Ezren válaszoltak a kérdezőbiztosoknak KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁSRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ VALÓ VISZONYRÓL Mennyire fontos az Ön számára a környezetünk védelme? Mi ösztönözné leginkább a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésre? Tudja-e, mit jelentenek a hulladékudvar, gyűjtősziget kifejezések? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az a közvélemény-kutatás, amelyet a Real-PR 93 Kft. végzett, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetének megbízásából. A debreceni közvélemény-kutató cég természetesen a Sajó Bódva völgyi hulladékgazdálkodási program kapcsán végezte 2004 novemberében a vizsgálatot. A felmérés célja az volt, hogy az ISPA-program megvalósítása előtt feltárja a lakosság környezetvédelemről alkotott véleményét, hulladékkezelési szokásait, a témához kapcsolódó fogalmak ismeretét. Emellett kíváncsiak voltak a megbízók arra is, kész-e szerepet vállalni a lakosság az új típusú hulladékgazdálkodásban? A kutatók számára az úgynevezett alapsokaságot a Sajó Bódva Völgye Önkormányzati Társuláshoz csatlakozott 118 település 18 évesnél idősebb lakosai jelentették. Ebből a létszámból választották ki a szakemberek különböző szempontok alapján a megkérdezett 1000 személyt. A válaszok elemzésének, feldolgozásának egyes részeredményei olvashatók le az itt látható grafikonokról is. A kutatók a tervek szerint a hulladékgazdálkodási beruházás befejezésekor megismétlik a vizsgálatot, hiszen így derülhet ki: változtak-e az itt élők ismeretei, szokásai a program hatására? Hazánkban melyik a három legsúlyosabb környezetvédelmi probléma? Az adatokat hosszasan és részletesen lehetne értékelni, de ezúttal egyetlen, nagyon markánsan kirajzolódó tendenciára figyeljünk: az emberek annál érzékenyebbek a környezetvédelmi problémákra, minél közelebb érzik azt magukhoz, minél inkább fenyegetettnek gondolják önmagukat. Jól mutatja ezt, hogy ha kategóriánként összeadjuk az első két adatot (a válaszadók milyen arányban gondolják az adott problémát a legsúlyosabbnak vagy a második legsúlyosobbnak), akkor egyértelműen vezet a lakossági hulladék kezelése (20,5%), a levegőszennyezettség (39,1%) és a vizeink állapota (45,9%). Ez a problémaérzékenység azért is fontos, mert alapot adhat a megoldásokban való aktív közreműködésre kiváltképpen a lakossági hulladékkezelésben, ahol nemcsak lehetőség van erre, de nélkülözhetetlen is a feladatokban való részvétel. 6

7 Mennyire fontos Ön szerint környezetünk védelme? A megkérdezettek 97,5%-a legalább fontosnak tartja környezetünk védelmét, csaknem 60% pedig nagyon fontosnak gondolja. Ez ugyancsak arra utal, hogy számos vélekedéssel ellentétben nem elsősorban az úgynevezett környezettudatos gondolkodással van baj, hanem sokkal inkább a környezetvédelem társadalmasítását szolgáló intézményrendszer, illetve a szükséges infrastruktúra hiányosságai hátráltatják a komolyabb előrelépést. A beruházás eredményességének, hatásosságának alapvető feltétele a lakosság közreműködése, hajlandósága. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy emiatt nem kell aggódni! A megkérdezettek több mint 70%-a határozottan szelektív-párti, és már-már elenyésző azoknak az aránya, akiket a jelek szerint nem lesz könnyű rávenni a válogatásra... Külön gyűjtené és elszállítaná-e a megfelelő hulladékot a gyűjtőszigethez, illetve a hulladékudvarba? Tudja-e, mit jelentenek az alábbi fogalmak? A szelektív hulladékgyűjtés fogalma jól ismert, de a gyakorlat szempontjából fontos tudnivalók egyelőre hiányosak. Ezt enyhítendő, röviden: gyűjtősziget sűrűn lakott területeken jól láthatóan és megközelíthetően elhelyezett konténercsoport az egyes hulladéktípusok (üveg, papír, műanyag...) elkülönített gyűjtésére hulladékudvar a funkciója ugyanaz, de nagyobb területen (udvarban) nagyobb tárolóedények szolgálják sokszor egy település, de legalább egy településrész lakóit. A program sikere azon is múlhat, hogy mennyire tartják azt lényegesnek az adott területen élők saját helyzetük, életminőségük javulása szempontjából. Nos, az adatok megnyugtatóak ugyanakkor növelik is a munkában részt vevők felelősségét: a megkérdezettek csaknem 60%-a gondolja úgy, hogy a saját életére jelentős hatással lesz a hulladékgazdálkodási program megvalósulása. Milyen hatással lesz az Ön és családja életére a hulladékgazdálkodási program? 7

8 Konferencia és filmfesztivál a környezetvédelemről A környezet- és természetvédelem problémáiról, a hulladékgazdálkodás aktuális kérdéseiről volt szó egyebek között a Kazincbarcikán megrendezett II. Országos Környezet- és Természetvédelmi Konferencián. A Köztisztasági Egyesülés és a Sajó- Bódva Völgye Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás szervezésében március 17-én és 18-án megtartott rendezvényhez ezúttal is környezet- és természetvédelmi filmfesztivál társult, amelyre 20 alkotó 29 filmmel jelentkezett. A zsűri ezek közül 11-et jutalmazott. A szakmai tanácskozás első napján előadást tartott dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is. A szaktárca vezetője megtekintette az önkormányzati társulás gesztorálásával között megvalósuló a kommunális hulladék kezelését szolgáló beruházás kivitelezési munkálatait. Dr. Király Bálint, a 118 települést tömörítő társulás elnöke az ISPA-projektről szólva kiemelte: 2006-ra a kistérségben létrejön a rendszeres, szervezett kommunálishulladék-szállítás feltételrendszere, kiegészülve a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájával is, továbbá elkészül több, a korszerű hulladékgazdálkodást segítő létesítmény. Dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter kazincbarcikai óvodásokkal. A BERUHÁZÁSBAN ÉRINTETT 118 TELEPÜLÉS: ABOD AGGTELEK ALACSKA ALSÓDOBSZA ALSÓSZUHA ALSÓTELEKES ALSÓVADÁSZ ARLÓ ARNÓT BALAJT BÁNHORVÁTI BECSKEHÁZA BERENTE BERZÉK BORSODBÓTA BORSODNÁDASD BÓDVALENKE BÓDVARÁKÓ BÓDVASZILAS BŐCS CSOKVAOMÁNY DAMAK DEBRÉTE DÉDESTAPOLCSÁNY DÖVÉNY EDELÉNY ÉGERSZÖG FARKASLYUK FELSŐKELECSÉNY FELSŐNYÁRÁD FELSŐTELEKES GALVÁCS GESZTELY GÖMÖRSZŐLŐS HANGONY HEGYMEG HERNÁDKAK HIDVÉGARDÓ IMOLA IZSÓFALVA JÁKFALVA JÁRDÁNHÁZA JÓSVAFŐ KAZINCBARCIKA KÁNÓ KELEMÉR KISSIKÁTOR KOMJÁTI KONDÓ KURITYÁN LAK LÁDBESENYŐ LÉNÁRDDARÓC MARTONYI MÁLYI MÁLYINKA MESZES MUHI MÚCSONY NAGYBARCA NAGYCSÉCS NEKÉZSENY NYÉKLÁDHÁZA ONGA ORMOSBÁNYA ÓZD PARASZNYA PERKUPA PUTNOK RADOSTYÁN RAGÁLY RAKACA RAKACASZEND RUDABÁNYA RUDOLFTELEP SAJÓBÁBONY SAJÓECSEG SAJÓGALGÓC SAJÓIVÁNKA SAJÓKAZA SAJÓKÁPOLNA SAJÓKERESZTÚR SAJÓLÁSZLÓFALVA SAJÓMERCSE SAJÓVÁMOS SAJÓVELEZD SÁTA SELYEB SERÉNYFALVA SÓSTÓFALVA SZALONNA SZENDRŐ SZENDRŐLÁD SZIKSZÓ SZIN SZINPETRI SZÖGLIGET SZŐLŐSARDÓ SZUHAFŐ SZUHAKÁLLÓ SZUHOGY TARDONA TERESZTENYE TOMOR TORNABARAKONY TORNAKÁPOLNA TORNANÁDASKA TORNASZENTANDRÁS TORNASZENTJAKAB TRIZS UPPONY ÚJCSALÁNOS VADNA VARBÓ VARBÓC VISZLÓ ZÁDORFALVA ZUBOGY A filmfesztivál díjkiosztó ünnepsége. R. Bakonyi Ágnes, a környezetvédelmi tárca sajtófőnöke adja át a díjat Koncz András amatőrfilmesnek a Csendes csodák című alkotásáért. Középen dr. Király Bálint, az önkormányzati társulás elnöke. Légy válogatós! A Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodási ISPA-projekt alkalmi kiadványa Felelős kiadó: dr. Király Bálint, az önkormányzati társulás elnöke A társulás címe: 3700 Kazincbarcika, Eszperantó tér 2., Tel./fax: 48/ További információ: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet info@sajobodva.hu, web: 8