Király Bálint, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás elnöke: A társulást hatvan önkormányzat alapította,

Átírás

1 Légy válogatós! A Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodási ISPA-projekt alkalmi kiadványa június HUSZONÖT ÉVRE MEGOLDÓDIK A HULLADÉKGOND 2 3. o l d a l 230 ezer embert szolgál az elkészült hulladékcentrum SZELEKTÍV HELYEK HOL LESZNEK A GYŰJTŐSZIGETEK? 4 5. o l d a l VETÉLKEDŐ A KÖRNYEZETRŐL A KÖRNYEZETÉRT 8. o l d a l Király Bálint, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás elnöke: A társulást hatvan önkormányzat alapította, jelenleg 118 tagja van, és további önkormányzatok tervezik csatlakozásukat. A projekt Szendrőtől Ózdig, Putnoktól egészen Szikszóig mintegy 230 ezer embert érint. Lehetőséget ad arra, hogy élhetőbbé tegyük környezetünket, megóvjuk az elszemetesedéstől falvainkat, erdeinket. Boros Béla, az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. elnök-igazgatója: Nem véletlen, hogy a projekt részeként az óvodákban, általános iskolákban is megkezdődött a szelektív gyűjtés népszerűsítése. Úgy gondolom, ez az a terület, ahol majd a gyerekek tanítják a szülőket, hiszen a kicsik még mentesek a rossz beidegződésektől. Ők figyelmeztethetik szüleiket: nem mindegy, hogy milyen Földet kapnak örökül.

2 A közös cél összetartja a településeket Király Bálint: A környezet védelme érdekében megtettük az első lépést Közel 120 település összefogása egy cél érdekében nem kis feladat még akkor sem, ha az érdekek jelen esetben a hulladékkezelés gondjának megoldása egyeznek. Király Bálintnak, Kazincbarcika polgármesterének sikerült. Azt mondja, pályafutása különös szerencséjének tekinti, hogy részese lehetett a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás létrehozásának, és elnökként dolgozhat a működtetésén. Sokat tanult, tapasztalt az elmúlt években, és a kezdeti nehézségek után mostanra már gördülékenynek tekinthető a települések együttműködése. Lassan befejezéséhez közeledik a Sajó- Bódva völgyi regionális szilárdhulladék-kezelési program. Visszatekintve, hogyan értékeli az elmúlt évek munkáját, a települések összefogását? A társulást hatvan önkormányzat alapította, jelenleg 118 tagja van, és további önkormányzatok jelezték csatlakozási szándékukat. Mint minden új kezdeményezés létrehozása, ez sem ment simán. Nem azért, mert az egyes önkormányzatok nem értettek volna egyet a céllal, vagyis a hulladékkezelés gondjának megoldásával, hanem azért, mert időről időre különböző érdekek kerültek felszínre. Így például a térségben jelenlévő három szolgáltató a Cirkont, az ÉHG, illetve az ÓHG mellett újabb szállítók is megjelentek, alacsonyabb árat ígérve. Ez természetesen érdek- ellentéteket szült, mostanra azonban tisztázódtak ezek a helyzetek, és nyugodtan mondhatom, gördülékeny az együttműködés. Ezt persze csak erősíti, hogy a polgármesterek és a jegyzők rendszeres és korrekt tájékoztatást kapnak a társulás működéséről, a beruházás állásáról, pénzügyeink alakulásáról. Mindezt a társulás irodája végzi? Igen, ezzel a céllal hoztuk létre az irodát két évvel ezelőtt, amely három fővel működik. Szükség volt egy ilyen szervezetre, hiszen a hulladékgazdálkodási projekt Szendrőtől Ózdig, Putnoktól egészen Szikszóig igen nagy területet ölel fel, mintegy 230 ezer embert érint. Napi problémákat, operatív feladatokat kellett és kell megoldani, ezekre az önkormányzat hivatala nincs felkészülve. Én elnökként az illetékes minisztériumokkal tartottam a kapcsolatot, rám hárult a stratégiai döntések meghozatala. A hulladékkezelő centrum átadása után mi lesz a szerepe az önkormányzati társulásnak? Természetesen a társulás tulajdonában marad a nagy értékű objektum, amelynek most már nem a megépítését, hanem a működtetését kell felügyelni. A működtetést az eredeti terveknek megfelelően átadjuk a térség három szolgáltatójának. De ami a projekt befejezését illeti, még hátra van két részprojekt kivitelezése. Az egyikhez tartozik a szuhakállói elkerülő út megépítése, az ózdi átrakóállomás, valamint nyolc hulladékudvar kialakítása. A másik részprojekt 2

3 Az Európai Unió az előcsatlakozási folyamat részeként hozta létre ban az úgynevezett infrastrukturális előkészítő alapot, az ISPA-t. Ennek célja a csatlakozás előtt álló országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése volt. Magyarországra lebontva ez elsősorban a szilárd kommunális hulladékkezelési-rendszerek és a nagy szennyvízhálózatok kiépítéséhez elnyerhető támogatást jelentette. A Sajó Bódva völgye térsége jellemzően aprófalvas terület, ahol a szilárd hulladék megfelelő kezelése nem volt megoldott. A kazincbarcikai és a sajókazai önkormányzat a térség közszolgáltatóinak bevonásával ennek az egyre inkább tarthatatlanná váló helyzetnek a megszüntetésére vállalkozott 1998-ban, amikor az ISPA-pályázat benyújtását, és a siker érdekében a térségi összefogást kezdeményezte. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a projektre csak önkormányzati társulások pályázhattak. A már említett két településhez első körben továba térség öt már korábban bezárt hulladéklerakójának a rekultivációját tartalmazza. Ennek a finanszírozása egyelőre még kérdéses. Igaz ugyan, hogy az ISPA-projekt eredeti költségvetése ezt is tartalmazta, de az a pénzügyi terv 2001-ben készült, ma pedig 2006-ot írunk. Változtak az árak, változott a műszaki tartalom, így öszszességében mintegy 25 százalékkal többe került az első négy részprojekt. Visszatérve a társulás szerepére: ez is mutatja, lesz még feladata bőven. A projekt lebonyolításában vállalt aktív szerep kicsit Önt is hulladékgazdálkodási szakértővé tette Pályafutásom egyik kiemelkedő munkájának tekintem ezt a hulladékgazdálkodási beruházást, amelyből én is, és persze kollégáim is sokat tanultunk. Megtanultuk, hogyan kell az uniós követelményeknek megfelelően elkészíteni egy pályázatot, majd végig vinni a beruházást. Miután a pályázat beadásától kezdve tehát az elmúlt hat évben szinte minden nap foglalkoztam ezzel a témával, nem csoda, hogy ragadt rám egy s más a szakmából. Talán azért is ment ez könnyebben, mert eredetileg kémia-fizika szakos tanár vagyok, a doktorimat kémiából írtam, így az átlagnál nagyobb a téma iránti fogékonyságom. Bár mint említette, a projekt még nem fejeződött be, a társulás életében mégis jelentős dátum június 23-a, hiszen ekkor avatják fel a hulladékkezelő centrumot. Hányan dolgoznak majd ebben a létesítményben? Százötven embernek ad majd munkát a hulladékkezelő centrum. Mondhatni, nem nagy létszám ez egy ilyen munkanélküliség sújtotta térségben, meg persze egy ilyen nagy értékű beruházáshoz képest sem. De a korszerű technológiák ilyenek, és itt elsősorban nem a foglalkoztatás gondjának megoldásán, sokkal inkább környezetünk megóvásán van a hangsúly. Azon, hogy élhetőbbé, szebbé tegyük környezetünket, hogy megóvjuk az elszemetesedéstől falvainkat, erdeinket. Ez sem kis feladat, ráadásul még csak a kezdő lépéseken vagyunk túl. Így kezdődött bi 60 csatlakozott, majd 118 tagúra bővült a Sajó Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás, így a program mintegy 230 ezer lakost érint. A társulás pályázatát 2001 novemberében fogadta el az EU, és egy hónap múlva már meg is kötötték a szerződést az ISPA-val. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházás 10 százalékát az önkormányzatok állják, az EU 50 százalékban, a magyar állam pedig 40 százalékban fedezi a költségeket. A Sajó-Bódva völgyi regionális szilárdhulladék-kezelési program keretében megépített létesítmény alapkövét 2004 nyarán rakták le, majd a tenderkiírások, a beérkezett pályázatok bírálata, a kivitelezők kiválasztása után az érdemi munkálatok valamivel több mint egy éve kezdődtek el Sajókaza határában. Mára pedig elkészült a hulladéklerakó és az ezt kiszolgáló létesítmények, a hulladékválogató mű, a komposztáló és az építésitörmelékfeldolgozó. Mindezek mellett meg- építették a gépszíneket, az irodaépületeket, a csurgalékvíz-tisztítót, valamint befejeződött a közműinfrastruktúra, és az utak kivitelezése is. A létesítmény generálkivitelezői: a Hoffman-Geohidroterv konzorcium és az Alterra Kft. voltak. A hulladékkezelő centrum 25 évre oldja meg a térségben a kommunális hulladékkezelés gondját. Polgármesteri bejárás az épülő sajókazai hulladékkezelő centrumban 3

4 Gyűjtőszigetek Ózdon Zsákomban a 1. Szentsimon bolt (Simoni út 119.) 2. Szentsimon buszfordulóban 3. Bolyki főút 50. előtt 4. Búzásvölgy és Zalai út sarkán 5. Nagy Imre út sz. között 6. Strand út Március 15. út sarka 7. Zsolnai tér 8. Ráctag út 9. Petőfi út és Nap út sarkán 10. Uraji úton a boltnál 11. Susa út sz. 12. Kőalja út Alfi bolt * 13. Damjanich út és Muskátli út sarkán 14. Május 1. és Szemere út sarkán 15. Álmos vezér és Tétény vezér u. kereszteződésében 16. Mekcsey út 17. Mekcsey út és Istenmező út sarkán 18. Lehel vezér és Bulcsú út kereszteződésében 19. Katona József út és Vasvári Pál út sarkán 20. MOL benzinkút mellett 21. Nagyvölgyi út és Nyárjasalja út sarkán 22. Csépányi ÁMK (Újtelepi út) 23. Csépányi út és Deák út elágazásánál 24. Somsály út és Rózsadomb út kereszteződésében 25. Somsályfő autóbusz -forduló 26. Bolyki főút között 27. Centeri út buszforduló 28. Régi piactér (Egyházvölgy út eleje) 29. Hotel Ózd mellett 30. Alkotmány út és Váci Mihály út sarkán 31. Városi Művelődési Központ 32. Borsod Volán Autóbusz Állomás közelében 33. Zrínyi Miklós út 5. (ÓHG Kft. telephelyén) 34. Vasvár út épület előtt 35. Szolgáltatóház mögött 36. Nemzetőr út 4 9. sz. épület előtt 37. Vasvár út 62. sz. épület előtt 38. Profi üzlet mellett 39. Penny Market üzlet mellett 40. Bolyki főút 33. sz. épület előtt 41. Újváros téri ABC előtt 42. József Attila úti ABC mellett 43. Damjanich úti üzletsoron (Bercsényi úttal szemben) 44. Kőalja úti üzletsoron (Gál-völgye útnál) Azokon a kistelepüléseken, ahol nem lesznek hulladékszigetek, más módszerrel oldják meg a szelektív gyűjtést. Ezekben a falvakban direkt erre a célra biztosított zsákokat kapnak majd a lakosok, és ebbe dobhatják be az üveg kivételével az előválogatott hulladékokat. Az így bezsákolt anyagot külön szelektív járatok szállítják majd a sajókazai válogatóba. Végül, de nem utolsó sorban a veszélyes hulladékok gyűjtése a hulladékudvarokban történik majd, ezek közül az első Ózdon még idén megkezdi a működését. A május 19-én startolt szelektív gyűjtést a Sajó-Bódva völgyében a térség három közszolgáltatója végzi: a miskolci Cirkont Rt., a kazincbarcikai központú ÉHG Rt., valamint az ózdi székhelyű ÓHG Kft

5 Szelektív helyek Gyűjtőszigetek Kazincbarcikán Mikszáth K. u. Árpád Fejedelem tér, parkoló Dózsa Gy. u., parkoló Alsóvárosi krt. Attila u. Herbolyai út Tardona-patak kereszteződése Pollach M. u., parkoló Irínyi J. Kollégium, parkoló Ságvári E. Gimnázium, parkoló Egressy B. Művelődési Központ, parkoló Kazincbarcika Sport Központ, belső parkoló Építők u., hátsó udvarrész Irínyi J. u., Surányi E. Szakképző előtt Illyés Gy. u., Don Bosco mellett Városi Kórház, parkoló Tavasz u. Kikelet köz, parkoló Egressy B. u Patak u. Deák tér kereszteződés Szemere B. tér Vasvári P. tér (Sajó ABC) Borsod-Chem lakótelep Táncsics M. u., kultúrház mellett OTP mögötti parkoló Zsirka Autósbolt melletti parkoló Vájár u. vége, buszforduló Tardonai út, Szabó Suzuki parkoló Ifjúmunkás tér Béke tér Radnóti tér Tóth Árpád u. Kiserdősor Völgy u.-i bolt melletti parkoló Ahol gyűjtőszigeteket találnak A városokban: Ózdon 44 sziget, Kazincbarcikán 28, Putnokon 6, Borsodnádasdon 4, Edelényben 8, Nyékládházán 4, Szendrőn 4, Szikszón 4 A kisebb településeken: Aggteleken 2, Arlóban 4, Arnóton 2, Bánhorvátiban 2, Bőcsön 2, Farkaslyukban 2, Gesztelyben 2, Hangonyban 3, Izsófalván 2, Járdánházán 3, Jósvafőn 2, Kurityánban 3, Mályiban 3, Múcsonyban 3, Ongán 3, Ormosbányán 2, Rudabányán 3, Sajóbábonyban 2, Sajókazán 3, Sajóvámoson 2 Azok a települések, ahol a központban helyeznek el egy-egy gyűjtőszigetet: Alacska, Alsóvadász, Berente, Berzék, Bódvaszilas, Borsodbóta, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Domaháza, Felsőnyárád, Hernádkak, Kissikátor, Kondó, Lénárddaróc, Mályinka, Nagybarca, Nekézseny, Parasznya, Perkupa, Radostyán, Ragály, Rudolftelep, Sajóecseg, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sáta, Serényfalva, Szalonna, Szendrőlád, Szuhakálló, Szuhogy, Tardona, Trizs, Vadna, Varbó, Zubogy 5

6 A szelektív gyűjtés ábécéje: mit szabad, és mit nem? A gyűjtőszigeteken elhelyezett konténerek oldalán tájéakoztató feliratokat láthatunk, amelyek eligazítanak arról: mit szabad, és mit nem szabad bedobni az egyes edényekbe. De jó, ha már otthon is az útmutatások szerint válogatjuk a hulladékot, s így megkíméljük magunkat attól, hogy olyasmit is a gyűjtőszigetekhez viszünk, amit nem kellett volna Néhány gyakorlati tanács: a fémdobozokat öblítsük ki, az italos palackok kupakjait vegyük le, mielőtt bedobnánk a konténerbe; Tapossa laposra! mert ha megteszi, a műanyag palackok és a fém dobozok kisebb helyet foglalnak, több fér belőlük a konténerekbe. 6

7 Szelektív szigetek az újrahasznosításért Nem mindegy, hogy gyermekeink milyen Földet kapnak örökségül A Sajó-Bódva völgyi regionális szilárdhulladék-kezelési program egyik fontos eleme a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a régió 118 településén. Ennek első lépéseként az elmúlt hetekben 182 úgynevezett szelektív szigetet alakítottak ki, telepítettek le a nagyobb településeken és azok agglomerációjában. Ezek a szigetek 4 darab egyenként 1100 literes speciális konténerből állnak. Boros Bélával, az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. elnök-igazgatójával a szelektív gyűjtés menetéről, az újrahasznosítási lehetőségekről beszélgettünk. A szakember elmondta, a konténerek közül kettőbe a műanyagokat (palackokat, dobozokat) dobhatják be a lakosok, egy a papír hulladékok (kartonok, újságok, csomagoló anyagok) gyűjtésére alkalmas, egy pedig a fémés az üveghulladék elhelyezésére szolgál. Az országos átlagnak megfelelően a Sajó-Bódva völgyében is 1000 lakosra jut egy ilyen gyűjtősziget. A gyűjtőszigetek konténereit aztán speciális a hulladék tömörítésére alkalmas úgynevezett variopress célgépekkel szállítják majd a válogatóba. Vannak azonban kisebb lélekszámú falvak, ahol a szigeteket direkt erre a célra biztosított zsákok helyettesítik. Az itt élők ezekbe dobhatják be az üveg kivételével a már említett hulladékokat. A bezsákolt anyagot aztán külön szelektív járatok szállítják a sajókazai válogatóba. Csak tiszta hulladékból Apropó válogató. Az ember fejében megfordul, minek még válogatni is, amikor már eleve szelektáltuk a hulladékot azzal, hogy a megfelelő konténerbe dobtuk? Boros Béla azt mondja, a hulladék újrahasznosításának egyik feltétele a tisztaság, a homogenitás. Vagyis, hogy a papír között ne legyen például műanyag vagy üveg, és fordítva. Ezért tehát a válogatóműben dolgozók feladata az, hogy a bekerülő hulladékot a feldolgozók által megkövetelt tisztaságúvá tegyék, majd bálázzák, megteremtve ezzel az újrahasznosítás feltételét. A sajókazai válogatóban hat állásnál két-két ember végzi majd a kézi válogatást, de munkájukat természetesen speciális gépek mint például a mágnesszeparátor is segítik. A hulladékkezelést, így a szelektív gyűjtést is uniós előírások szabályozzák, és a feladat megoldása az önkormányzatok hatásköre. Véleménye szerint ezért is volt nagyszerű kezdeményezés a térségi összefogás, vagyis a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás létrehozása, amely aztán sikerrel pályázott az ISPA-program keretében elnyerhető uniós támogatásra. Hulladékudvarok a felesleges anyagoknak és a veszélyeseknek Amellett, hogy a hulladékkezelő centrum megépítésével eleget tett a térség az uniós szabályoknak, értelemszerűen a környezet megóvásában, az illegális lerakók megszüntetésében is fontos lépést jelent a létesítmény. Ez pedig az itt élők komfortérzete szempontjából egyáltalán nem mindegy. Boros Béla megjegyzi, hogy a projekt fontos fázisa fejeződik be azzal, hogy átadják a hulladékkezelő centrumot, ám hátra van még többek között nyolc hulladékudvar kialakítása, amelyek várhatóan az év végére készülnek el. Ezek a hulladékudvarok lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy a lakosok a hulladékgyűjtő szigetek frakcióin túl térítés nélkül itt helyezhessék el például a háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat, vagy a kiszuperált háztartási gépeket. De tervezik a kertészkedés során keletkező zöld hulladék gyűjtését, majd komposztálását is. Gyerekeinktől tanulhatunk Nehéz az indulás, hiszen új szemléletmódot, új, környezettudatos viselkedést kell közvetítenünk, kialakítanunk mondja a szakember. Hozzáteszi: Ennek csak egy része a technikai, tárgyi feltételek biztosítása, az emberek hozzáállását is meg kell változtatni. Ezt pedig nem lehet elég korán kezdeni. Nem véletlen, hogy a projekt részeként az óvodákban, általános iskolákban is megkezdődött a szelektív gyűjtés népszerűsítése. Úgy gondolom, ez az a terület, ahol majd a gyerekek tanítják a szülőket, hiszen a kicsik még mentesek a rossz beidegződésektől. Ők figyelmeztethetik szüleiket: nem mindegy, hogy milyen Földet kapnak örökül. 7

8 Vetélkedő a környezetről a környezetért A Sajó-Bódva völgyi iskolások versenyéről senki sem távozott üres kézzel Ki tud többet a környezetéről? címmel indult útjára az elmúlt év végén az a vetélkedősorozat, amelynek döntőjét május 19-én tartották a sajókazai hulladékcentrumban. A versenyre a Sajó-Bódva völgyi településeken működő mintegy 100 általános iskolából 86 csapat nevezett be. Természetesen külön mérték össze tudásukat az alsó tagozatosok és a felsősök. A Sajó-Bódva völgyi önkormányzatok regionális települési szilárdhulladék-kezelési rendszere elnevezésű ISPA-projekt megvalósításának felelősei kiemelt gondot fordítanak a gyerekek környezettudatos nevelésére is. A kommunikációs munka vezetője, István Zsolt lapunknak elmondta: a szilárdhulladék-kezelési rendszer megépítésében érdekelt 118 település általános iskolái az elmúlt év végén megkapták azt az oktatócsomagot, amely módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak a szemléletformálás hatékonyabbá tételében. A Hulladék-suli segített A Hulladék-suli Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában címet viselő anyag szerzője Csalló Attila vallja: A környezeti nevelés a példamutató iskolai környezettel kezdődik. A hétköznapi iskolai élet minden elemében így a vízellátásban, a világításban, a fűtésben, a takarításban, a hulladékkezelésben meg kell jelennie a környezettudatosságnak. Vagyis kézenfekvő, hogy takarékoskodunk a vízzel, az energiával, környezetbarát takarítószereket használunk, és a hulladékokat szelektíven gyűjtjük. Ez a Hulladék-suli című oktatócsomag segítette a gyerekek felkészülését arra a vetélkedősorozatra, amelynek címe: Ki tud többet a környezetéről?. A nemes versengésre a régióban működő mintegy 100 általános iskolából 86 csapat nevezett be. Három selejtező A verseny első három fordulójában a versenyzőknek különböző kreatív feladatokat kellett megoldaniuk. Így például terveztek és rajzoltak a környezet védelmére felhívó plakátokat, készítettek olyan használati tárgyakat, amelyek alapanyaga hulladék volt. A teszteken pedig az elméleti tudásukról adhattak számot a diákok. István Zsolttól megtudtuk: a döntőbe végül négy alsós és négy felsős csapat került. A hat hat tagból álló csapatok szakmai zsűri előtt mérték össze tudásukat május 19-én. A döntőt követően a résztvevők megtekintették az átadás előtt álló hulladékkezelő centrumot. A három forduló eredményeinek összesítése alapján a döntőbe jutott csapatok: Ózdi kistérség Alsós: Ózdi Újváros Téri Általános 4. a osztály Felsős: Csokvaományi Általános 6. osztály Kazincbarcikai kistérség Alsós: Kazincbarcikai Herman Ottó Általános 4. a osztály Felsős: Kazincbarcikai Herman Ottó Általános 7. b osztály Zöldikék (1. helyezés!) Edelényi kistérség Alsós: Serényfalvai Móra Ferenc Általános 4. osztály Felsős Szendrői Általános 5. c osztály Miskolc-Szikszó kistérség Alsós: Sajóbábonyi Deák Ferenc Általános 4. osztály (1. helyezés!) Felsős: Szikszói Szepsi Csomor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános 8. a osztály Légy válogatós! A Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodási ISPA-projekt alkalmi kiadványa Felelős kiadó: dr. Király Bálint, az önkormányzati társulás elnöke A társulás címe: 3700 Kazincbarcika, Eszperantó tér 2., Tel./fax: 48/ További információ: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet info@sajobodva.hu, web: