Tájékoztató az egyházi és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményfenntartók részére

Átírás

1 Tájékoztató a évi támogatás igénylésével kapcsolatban az egyházi és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményfenntartók részére Tájékoztató az egyházi és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményfenntartók részére A évi igénylés során felmerült gyakori problémákkal, kérdésekkel összefüggésben az alábbiakról tájékoztatjuk: 1. A évi igénylő adatlap - a korábbi évektől eltérően - tartalmaz egy 4. számú mellékletet, melyben a fenntartóknak nyilatkozni kell a költségvetési támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelésről. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdése tartalmazza, hogy költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. a) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit és igazolásának módját a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) tartalmazza. Azon fenntartók részére nyújtható támogatás, aki e feltételnek történő megfelelésről nyilatkozik. Az NGM rendelet 13. (1) bekezdése alapján az Igazgatóságoknak a támogatást megállapító eljárásban a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (Met), az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései szerint nyilvánosságra hozott adatokból ellenőriznie kell, hogy a támogatás igénylője megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott követelményének. E rendelkezés alapján az igazgatóságok ellenőrzik, hogy adott fenntartó nem szerepel-e - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munka%c3%bcgyi - a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 vagy - az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő munkáltatók" között. b) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: évi CXXII. tv.) 1. a) pontja szerint köztulajdonban álló gazdasági társaság az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A köztulajdonban álló gazdasági fenntartónak minősülő fenntartók közül azon fenntartók részére nyújtható támogatás, aki e feltételnek történő megfelelésről nyilatkozik. Ezzel összefüggésben az Igazgatóságoknak a támogatást megállapító eljárás során kétirányú ellenőrzési feladatot kell ellátni: - egyrészt meg kell vizsgálni, hogy a fenntartó köztulajdonban álló gazdasági társaság-e; - a köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősülő fenntartók esetében meg kell megvizsgálni, hogy a fenntartó eleget tett-e a évi CXXII. tv. 2. -ában írt közzétételi kötelezettségének. c) átlátható szervezetnek minősülő szervezet Az Áht. 50. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában átlátható szervezet a) a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség, az államháztartás alrendszereibe tartozó jogi személy, valamint a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, továbbá b) az olyan államháztartáson kívüli jogi személy vagy az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

3 ba) - a nyilvánosan működő részvénytársaság, civil szervezet kivételével - tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, (a Magyarországon adóilletőséggel rendelkező szervezetek e feltételnek megfelelnek) bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény pont 11. alpontja tartalmazza az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát) és bd) az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) pont szerinti feltételek fennállnak. Azon fenntartók részére nyújtható támogatás, aki e feltételnek történő megfelelésről nyilatkozik. Felhívjuk valamennyi fenntartók figyelmét, hogy azon fenntartók részére, melyek nem nyilatkoznak a feltételeknek történő megfelelésről, az Igazgatóság nem állapíthat meg támogatást. Továbbá, amennyiben a nyilatkozat ellenére, ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy adott fenntartó ténylegesen nem felelt meg a feltételeknek, támogatás részére nem állapítható meg, illetve ha már megállapításra és folyósításra került, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetnie. Kérjük, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelnek, de igénylésükhöz csatolt 4. számú mellékletben erről nem nyilatkoztak, azt - haladéktalanul - pótlólag küldjék meg az illetékes Igazgatóság részére. 2. Minden fenntartónak csatolnia kell a évi igényléshez, valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az Igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására. Az Áht. 50. (5) bekezdése tartalmazza, hogy a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 77. (2) bekezdése szerint biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára

4 szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. A felhatalmazó levél szövegét a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 3. számú melléklet 4. mintája tartalmazza. A Magyar Államkincstár honlapján (Támogatás - igénylés menüpontban a Kapcsolódó anyagok között) közzétett - a fenntartó és a pénzintézet által kitöltendő felhatalmazó levél minta elkészítése ez alapján történt. Kizárólag a közzétett formában és meghatározott feltétel esetén fogadható el. Az Igazgatóságok a felhatalmazó levél alapján beszedési megbízást kizárólag abban az esetben nyújtják be a számlavezető pénzintézethez, ha a fenntartó nem tesz eleget jogerős, végrehajtható visszafizetési, vagy fizetési kötelezettségének. Budapest, január 9. Az egyes nyugdíjbiztosítási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny évi 183. szám) január 1-jei hatállyal módosította az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Nr.). Az Nr. új 20. -a szabályozza a évi támogatással kapcsolatos átmeneti szabályokat. Ez alapján: 1. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 35. (8) bekezdése alapján január és február hónapra a támogatást az igazgatóság hivatalból folyósítja. Erről külön határozatot az igazgatóság nem hoz. (Kvtv. 35. (8) bekezdés: A nem állami szociális fenntartó - ha december 31- én működési engedéllyel rendelkezett és normatív állami hozzájárulásra volt jogosult január és február hónapra a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerinti elszámolás mellett a évi december hónapra tekintettel folyósított normatív állami hozzájárulással azonos összegű támogatásra jogosult. Az egyház és a belső egyházi jogi személy e támogatás után járó kiegészítő támogatására a (4) és (6) bekezdést alkalmazni kell.") A fenntartóknak a évi támogatás iránti kérelmüket január 20-áig kell benyújtani. Az igényléshez a évben normatívában részesült fenntartónak is csatolnia kell valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az Igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására. A évi igénylőadatlapok és felhatalmazó levél minták elérhetőek a Támogatás - igénylés menüpontban a Kapcsolódó anyagok között. A határidőben benyújtott kérelmekről az igazgatóság február 28-áig hoz határozatot. Az igazgatóság a évi támogatást január 1-jétől állapítja meg. A 2013.

5 január és február hónapban folyósított támogatás és a határozatban szereplő támogatás január és február hónapra számított összege közötti különbözetet az igazgatóság a március hónapban folyósítandó támogatással egyidejűleg egy összegben folyósítja, illetve vonja le. Ha a különbözet magasabb, mint a márciusban folyósítandó támogatás összege, a különbözet fennmaradó része a következő hónapban, hónapokban járó támogatásból kerül levonásra. A különbözet után igénybevételi kamat nem kerül felszámításra. 2. Az új fenntartók - változatlanul - a működési engedély jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül nyújthatják be igényüket. Az igényléshez csatolni kell az Nr. 3. (6) bekezdésében szereplő dokumentumokat. 3. Az Nr. 3. (4) bekezdése alapján az igénylés a határidőt követően év végéig továbbra is benyújtható, ebben az esetben az igazgatóság a támogatás iránti kérelemről, a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül határoz. 4. Az igénylő adatlap kitöltésével kapcsolatban felhívjuk figyelmüket, hogy a Kvtv. 8. számú mellékletében szereplő támogatási jogcímek esetében is az Éves átlagos tervezett ellátotti létszám / férőhelyszám / szolgálat" oszlopba a tervezett ellátotti számot kell beírni, az osztást (Gsz=L/4) az Igazgatóság végzi el. Budapest, január 2.