Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására. Zárótanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására. Zárótanulmány"

Átírás

1 Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására Zárótanulmány

2 CROST II Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására Zárótanulmány Kiadó: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. felelős, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és/vagy az Irányító Hatóság hivatalos állásfoglalásának.

3 Tartalomjegyzék 1. Köszöntő 7 2. A PROJEKTPARTNEREK BEMUTATÁSA 11 A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség...11 Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség VIDRA Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS TAPASZTALATAI 16 Előzmények...16 A pályázat...17 Megvalósítás...18 ötletek utóélete...22 Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés A SZEKTORÁLIS ÉS TERÜLETI ELEMZÉSEK RÖVID KIVONATA 25 Oktatás és képzés...27 Egészségügyi és szociális ellátás...28 Természet- és környezetvédelem...31 Turizmus A PROJEKT SORÁN TÁRGYALT PROJEKTJAVASLATOK KIVONATOS BEMUTATÁSA 36 Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés...36 Oktatás és képzés...38 Egészségügyi és szociális ellátás...45 Természet- és környezetvédelem...49 Turizmus KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 58 A fejezetben alkalmazott hivatkozások

4 Köszöntő Tisztelt Olvasó, Kedves Horvát Partnereink, Hölgyeim és Uraim, A Dél-Dunántúl, mint Magyarország legdélebbi, legmediterránabb régiója kitüntető szerepet tulajdonít a határon átnyúló együttműködésnek. Nemcsak földrajzi elhelyezkedése, hanem az itt élők körében felhalmozódott történelmi tapasztalat is azt mondatja, hogy a határokon átnyúló együttműködés nemcsak egy, az Európai Unió által szorgalmazott és támogatott régiófejlesztési megoldás, hanem komoly potenciálokat rejt. Magyarország 2004-ben vált az Európai Unió tagjává. Az azóta eltelt több mint hat évben a régiónk sokat változott, nagy fejlődésen ment keresztül. A kézzel fogható, látható fejlesztéseken túl fontos megemlíteni azokat a készségeket, szemléletmódot, melyek a fejlesztéspolitika kialakításához, a forrásfelhasználáshoz kapcsolódóan jelentek meg a régió szereplőinél. Ebben a Dél-Dunántúl teljesítménye országosan kiemelkedő. A CROST II projekt célja e készségek átadása úgy, hogy a szimpla információátadáson túl kialakítsa a konstruktív együttgondolkodás légkörét, mely Horvátország közelgő tagságát követően a határ mindkét oldalán érezhető, tartós, helyi adottságokra, szinergiára épülő növekedést tud generálni. A két ország közötti kétoldalú kapcsolatokat nem terhelik jelentős problémák, így minden feltétel adott a jó együttműködés kialakításához. Ezt kiegészíti az Európai Unió területi együttműködéseket támogató politikája, továbbá a közelmúltban elfogadott Duna Stratégia. Abban egészen biztos vagyok, hogy Horvátország uniós csatlakozásával a Dél-Dunántúl csak nyerhet. A horvát oldal sikere elsősorban szomszédainktól-barátainktól függ, azonban készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy tapasztalatainkat átadjuk, hogy eredményeinkből és hibáinkból tanulni tudjanak. Mert horvát partnereink sikere a mi érdekünk is. Szekó József a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 6 7

5 Tisztelt Résztvevők, Engedjék meg, hogy a CROST II Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására projekt sikeres zárása alkalmával megelégedettségemet fejezzem ki Kapronca-Körös megye nevében, amely partnerén, a PORÁ-n (Drávamente és Hegyvidéki Fejlesztési Ügynökség) keresztül résztvett a projekt előkészítésében és végrehajtásában. Kapronca-Körös megye már rég felismerte a nemzetközi és különösen a határmenti együttműködés fontosságát az európai normák elsajátításában és a horvát csatlakozást követő új feltételekre való felkészülésben. A magyar intézményekkel, mint projektkel való együttműködés felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az új tudás és tapaszatalat megszerzésében az EU előcsatlakozási, későbbiekben pedig a strukturális alapjai által finanszírozott projektek előkészítésében és lefolytatásában. Kapronca-Körös megye aktívan vett részt a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program kidolgozásában, amely a Magyarország-Horvátország IPA program pályázatainak előfeltétele volt, és már akkor a közös fejlesztési prioritások áttekintésére törekedett a régióban, melyet a Dráva köt össze, és amely egyben a program szlogenjeként is szolgál. A CROST II valójában a sikeres CROST projekt folytatása, amelynek alapvető célja volt a határ két oldalán lévő intézmények összekötése és a leendő határon átnyúló együttműködés alapjainak megteremtése, melynek végrehajtásába Kapronca-Körös megye örömmel kapcsolódott be. Már e projekt végrehajtása során kialakultak a jövőbeli új projektek irányai, melyek közül az egyik ilyen a CROST II. Úgy véljük, hogy a kölcsönös határon átnyúló projektekkel megerősíthetjük a határmenti megyék között már létező megállapodásokban rögzített együttműködést, az intézmények közötti partnerséggel pedig minőségi előfeltételeket teremthetünk az eljövendő közös projektek számára. Horvátország hamarosan bekövetkező európai uniós csatlakozása számos főként regionális jellegű kihívás elé állít minket. A partnerkapcsolatok fejlesztése és a tapasztalatgyűjtés olyan célok, amelyekre Kapronca- Körös megye és intézményei is törekednek. A CROST II projekt pedig megalapozta az együttműködés folytatását továbbá az újabb, közös projektek jövőbeni kialakítását is. Darko Koren Kapronca-Kőrös megye főispánja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Eszék-Baranya megye az utóbbi néhány évben nagyon intenzíven készült az európai uniós csatlakozásra. A fejlesztés stratégiai tervezése és a projektekben való gondolkodás a mi vidékünkön leginkább a különböző egyesületek, intézmények, a helyi és területi önkormányzatok továbbá az üzleti szektor szervezeteinek számos tevékenységén keresztül mutatkozott meg, melyek projektjeit az EU vagy más nemzetközi alapok finanszírozták. A megye felismerte, hogy valamennyi szektor vonatkozásában szükség van a kapacitásfejlesztésre, mindazon érintettek hálózatba szervezésére, akik közös munkájukkal a megye egész területének fejlődését segítik. Ezzel a céllal alakult meg 2006-ban Szlavónia és Baranya Regionális Fejlesztési Ügynöksége, amely sikeresen vesz részt a projektek előkészítésében és megvalósításában, illetve a brüsszeli képviseleten keresztül hasznos és nélkülözhetetlen információkat gyűjt és szolgáltat az előcsatlakozási folyamat egészéről, és azon változásokról, amelyek Horvátország teljesjogú csatlakozásával várnak ránk. Eszék-Baranya megye teljes északi határával a Magyar Köztársasággal szomszédos. Már az a tény, hogy megyénk egy része ugyanazt a nevet viseli, mint az egyik magyarországi megye, a közös történelemről, illetve a határmenti térségben élők hasonló és közös törekvéseiről árulkodik. A kitűnő együttműködés Baranya megyével, Pécs városával, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a többi szereplővel sok jó projektet eredményzett, különösen az IPA CBC HU-HR programban, melynek keretein belül partneri kapcsolatok létesültek a résztvevők között a határ mindkét oldalán. E partnerségek egyike a CROST projektben realizálódott, amelyből már konkrét kapcsolatok születtek és közös projektötletek valósultak meg. Emellett a CROST II projekt amely három határon túli horvát megyét kötött össze a Dél-dunántúli régióval megvalósulásával új partnerségek köttettek, új projektek valósultak meg, valamint nagyban előmozdította a szektorális határon átnyúló hálózatba szerveződést is, melyet a projekt kiemelt értékének tekintünk. Saját tevékenységünkben a határ egyik oldaláról származó jó ötleteket igyekszünk a másik oldalon is megvalósítani (pl. Pécs 2010), továbbá támogatjuk a jó példákból való tanulást, a tapasztalat- és tudástranszfert. A magyar tapasztalatai az alkalmazkodásnak ebben a fázisában különösen értékesek mindannak tekintetében, ami a csatlakozás után ránk vár. dr. Vladimir Šišljagić Eszék-Baranya megye főispánja 8 9

6 Kedves Barátaink és Partnereink! Az IPA Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program projektek által köti össze a horvát-magyar szakmai et, és biztosítja régiónk gyorsabb fejlődését. A horvát és a Verőce-Drávamente megyei résztvevők számára ez a program különösen értékes, mert a határon átnyúló együttműködésen keresztül a tanulás, kapcsolódás és hálózatba szerveződés lehetőségét kínálja. Ismert tény, hogy az Európai Unióban nem léteznek határok, és az Európai Unió szerkezeti előnyei láthatók e programban is. Az intézmények összekapcsolódásának jelentősége mellett, amelyek a közös projekteken keresztül átadják a tudást, tapasztalatot gyűjtenek, és megerősítik emberi erőforrásaikat, kiemelném a programban támogatott területek vállalkozásainak együttműködést is, hogy versenyképessé váljanak a nagyon igényes európai uniós piacon. Verőce-Drávamente megye és a VIDRA (Verőce-Drávamete Megye Regionális Fejlesztési Ügynöksége) hoszszú évek óta működik együtt a pécsi Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. A megvalósított CROST II projekten, illetve a belőle született projekteken keresztül ez az együttműködés méginkább megerősödött. Erőink egyesítésével és hálózatba kapcsolt intézményeinkkel jó úton haladunk egy versenyképes Európai uniós régió felé, amelyben a Dráva, számos hídképző projektjével, nagyon fontos összekötő kapocs. A közös célok és érdekek amit ez a projekt is igazolt csak segíthetik a kölcsönös és egyenletes regionális fejlődést. Megköszönve minden CROST II projektpartner eddigi együttműködését, bízva a további közös projektekben, szívélyes üdvözlettel: Tomislav Tolušić Verőce-Drávamente megye főispánja A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Az 1996-ban elfogadott területfejlesztésről szóló törvény értelmében1997-ben, az országban elsőként kezdte meg működését a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (mely területileg Baranya, Somogy és Tolna megyét fedi le) azzal a céllal, hogy a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását és megvalósítását, valamint más közös fejlesztési feladatokat lásson el. E célok olyan új, nagy léptékű feladatok végrehajtásával társultak, melyek elengedhetetlenné tették egy professzionális, képzett munkatársakból álló regionális munkaszervezet megalakítását. A Tanács július 1-jén hozta létre a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget (Ügynökség), a régió előtt álló feladatok hatékony koordinálására. A Tanács meg- A PROJEKTPARTNEREK BEMUTATÁSA növekedett feladatai miatt a két Kísérleti PHARE Program, később a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamint az Új Széchenyi Terv a létszám gyorsan bővült elején mintegy száz főből álló, fiatal, képzett és dinamikus társaság segíti a régió fejlődését. Az Ügynökség a Dél-dunántúli régió mindhárom megyeszékhelyén Pécsett, Kaposváron és Szekszárdon is rendelkezik irodával, ezzel is erősítve a megyék összetartozását és a régiótudatot. A már 10 11

7 több mint tíz éve működő Ügynökség tevékenységével szorosan támogatja a Tanács fő feladatainak megvalósítását, melyek többek között: a Dél-dunántúli régióban folyó pályázati programok menedzselése; a regionális tervezési folyamatok szervezése, ko- Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség A SZBRFÜ tevékenységének stratégiai irányavonalai: A fejlesztéspolitikai szereplők és az Ügynökség kapacitásának növelése; Az EU-s alapok, a Közösségi Kezdeményezések, továbbá más nemzetközi és nemzeti pénzügyi CROST II Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltásárára (IPA CBC HU-HR); DRAVIS II Actions in Emergency (IPA CBC HU-HR); CHEE Energy Efficiency (IPA CBC HU-HR); ordinációja és monitoringja; források kiaknázása; Datourway Transnational Strategy for regionális szintű projektgenerálási tevékenység; A régió fenntartható fejlődése, a vállalkozások Sustainable Rural and Tourism Development in saját kezdeményezésű fejlesztési programok fejlesztése, az innováció és a külföldi befekteté- the Danube Area (IPA SEE Programme); megvalósítása; sek vonzása. DONAUREGIONEN+ - The Spatial Development a térség külső és belső kapcsolatainak kialakítása, Concept of Interregional Co-operation in the továbbformálása, menedzselése; március 13-án hivatalosan megnyílt az Ügy- Danube Space (IPA SEE Programme); a Tanács titkársági teendőinek ellátása. nökség brüsszeli irodája, mely mint a szlavóniai és FATE From Army to Economy (IPA SEE baranyai régió képviselete leendő üzleti és poten- Programme); Az Ügynökség tevékenységében a határon átnyú- ciális partnerségi kapcsolatok kialakítását célozza. Stop CSVF A higiénés sztenderdek javítása a ló együttműködési projektek végrehajtása kiemelt Brüsszelben, az Európai Unió politikai és admi- sertéspestis megelőzése érdekében; feladatot jelent. A PHARE Kísérleti Kisprojekt A Szlavónia és Baranja Regionális Fejlesztési Ügy- nisztratív központjában nyitott iroda jelentőségét HERMES Helping Transfer Enlargement Alap 2003-as pályázatára benyújtott CROST című nökség Kft. (SZBRFÜ) 2006-ban alakult, társ-alapí- híven tükrözi, hogy Eszék-Baranya megye és Eszék Reasons Through Media for European Society; projekt alapozta meg az Ügynökség kapcsolat- tói Eszék városa és Eszék-Baranya megye. Az ügy- városa aktív résztvevője mindazon kezdeményezé- Education and Networking Oppurtunity for rendszerét a szomszédos horvát megyékkel és nökséget operatív munkaszervezetként alapították, seknek, amelyek jelenleg a horvát régiók, illetve a Employment. tette a régió legaktívabb határon átnyúló együtt- amely a fejlesztéspolitika szereplőinek nyújt szak- Horvát Köztársaság, mint tagjelölt ország számára működési szereplőjévé. A későbbiekben az Ügy- mai segítséget a fejlesztési projektek kidolgozásá- hozzáférhetőek. nökség számos projekt végrehajtásában vett részt az INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program keretében (Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése, Szigetvár országhatár főút előkészítése, Beremendi útkorszerűsítés, Drava Bike Tours, CrossboR&D, Herbal Network). A határon átnyúló együttműködési projekteken kívül az Ügynökség nagy tapasz- ban, e projektek finanszírozása érdekében a finanszírozásának pályáztatásában, különös hangsúlyt fektetve az EU-s alapokra. A regionális fejlesztésről szóló törvény értelmében a SZBRFÜ megyei fejlesztési ügynökséggé válik (mint nonprofit jogi személy), és fokozatosan át kell vennie a régió fejlesztésének koordinációs szerepét a területi (regionális) önkormányzatok vonatkozásában. Közös fejlesztési projektek, továbbá a régiók közötti és a határon átnyúló együttműködések ösz- VIDRA Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség talatokkal rendelkezik különböző EU-s támoga- tönzésében a regionális (megyei) ügynökség tással megvalósuló transznacionális (INTERREG együttműködik más fejlesztési ügynökségekkel és A VIDRA Verőce-Drávamente Megye Regionális IIIB CADSES, Central Europe) és interregionális intézményekkel. Fejlesztési Ügynökséget (röviden: VIDRA Fejlesz- (INTERREG IIIC és IVC) programokban, melyek Az eddigi munkában elért átlagon felüli ered- keretében eddig összesen öt projektet zárt le és to- mények nagyrészt az SZBRFÜ munkatársainak vábbi négy megvalósításában vesz részt. A határon köszönhetőek, akik rendelkeznek a szükséges átnyúló együttműködésnek tulajdonított jelentősé- speciális tudással, készségekkel, meghatározott get kiválóan példázza, hogy az Ügynökség a Dél- gyakorlattal, magas elkötelezettséggel és motiváci- Dunántúl brüsszeli képviseletét júliusától a óval, illetve részei egy több éve nemzeti és nemzet- Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynök- közi szinten működő hálózatnak. séggel közösen, annak irodájában látja el. Az aktuális projektek: Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Turisztikai Termékterv (IPA CBC HU-HR); Agencija Virovitičk 12 13

8 10 projektet dolgozott ki Verőce-Drávamente me- PORA által megvalósított projektek az EUQUALEN gyei intézmények számára, továbbá két projektet (Friuli Venezia Giulia Régió interregionális együtt- az IPARD 101 programban, amelyek megvalósítása működési alapja) és a MLEKO (PHARE CBC/ folyamatban van. INTERREG IIIA), míg a folyamatban lévő projek- A VIDRA Fejlesztési Ügynökség aktívan bekap- tek a DRAVIS2, CROST II, Mobile Region Drava- csolódott a Magyarország-Horvátország IPA CBC Gastrolobby és az Unireg Impulse (IPA CBC HU- programba. Az első körben a megye és a szlatinai HR ). Eugen Kumičić Általános Iskola számára két pro- A nemzetközi együttműködés terén az Ügynökség jektet dolgozott ki, amelyekben az előbb említett a regionális fejlesztési feladatokat is. A Kapronca- nagyon jó kapcsolatokat épített ki számos part- intézmények a fő. Partner még három Körös megyei Regionális Operativ Program (ROP) nerrel, intézménnyel, helyi- és regionális önkor- további projektben, melyekben magyar intézmé- gazdájaként a megye fejlesztési programjainak mányzattal Európa különböző országaiból. Ebből nyekkel működik együtt, többek között a CROST stratégiai tervezéséért és irányításáért felelős köz- kifolyólag a PORA a megye vezető patnereket ösz- II projektben is. ponti intézményévé válik, majd 2007-ben formá- szefogó intézménye, amely a horvát és a különböző tési Ügynökség) Verőce-Drávamente Megye Köz- A Magyarország-Horvátország IPA CBC program lisan is átalakul PORA Fejlesztési Ügynökséggé. európai kel együttműködve előkészíti és gyűlése június 22.-i határozatával hozta létre, második pályázatán éppen Verőce-Drávamen- Az ügynökség alapítója és egyedüli tulajdonosa megvalósítja a közös, határon átnyúló projekteket, mint közintézményt, amelynek alaptevékenysége te megye lépett a legnagyobbat előre a benyújtot Kapronca-Körös megye. a nemzetközi és regionális partnerségi programok- projektek számát illetően az egész horvát-magyar Tevékenységének alapterületei a stratégiai tervezés, ban való technikai (szakmai) és tanácsadói segít- programtérben: 6 projektet nyújtott be vezető ked- fejlesztési projektek végrehajtása, a vállakozások ségnyújtás, különös tekintettel az európai uniós vezményezettként a Verőce-Drávamente megyei támogatása és fejlesztése, a befektetői környezet forrásokra és a gazdaság fejlesztésének ösztönzé- intézmények számára, továbbá még 9 projektben javítása, az EU-s és az állami eszközök társfinan- sére. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség 8 munkavál- jelenik meg a VIDRA Fejlesztési Ügynökség ma- szírozásával megvalósuló projektek előkészítése lalót foglakoztat, 6 felsőfokú képesítéssel rendel- gyar intézmények ént. Mint fiatal ügy- és megvalósítása, továbbá Kapronca-Körös megye kezőt és 2 szakközgazdászt. A VIDRA Fejlesztési nökség, a VIDRA Fejlesztési Ügynökség nagyra hírnevének öregbítése. A PORA a vállakozások Ügynökség munkájának és tevékenységének célja értékeli azt a tapasztalatot, amelyet a határon át- számára központi információs és tanácsadó testü- Verőce-Drávamente megye lakossága életszínvo- nyúló projektekben nála tapasztaltabb - letként működik, a helyi önkormányzatok és civil nalának fenntartható növelése, valamint a teljes kel együtt szerzett, ezért kész a további együttmű- szektor fejlesztésében háttérintézmény-szerepet Pannon Horvátország régió szélesebb értelemben ködésre. tölt be. vett érdekeit képviselő projektek kidolgozására és Mint a fejlesztés-irányítás központi intezménye a megvalósítására. PORA koordinálja a Megye fejlesztési stratégiájá- A VIDRA Fejlesztési Ügynökség víziója: A VID- RA Fejlesztési Ügynökség megbízható és elismert szakmai ügynökség a Pannon Horvátország régióban. Munkájának minősége és szolgáltatásainak értéke a megye és a régió összes szereplőjének növekvő versenyképességével mérhető. PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség nak kidolgozását, amely a as időszak stratégia alapdokumetumaként meghatározza Kapronca-Körös megyei fejlesztések alapvető irányait, vízióját, céljait, prioritásait és lépéseit. Partnereivel együttműködve Kapronca-Körös megyében a PORA az alábbi megyei vásárok szerve- azzal a céllal, hogy előmozdítsa Kapronca-Körös megye fejlesztését, továbbá a tudás- és tapasztalatcserét az EU-s eszközök által társfinanszírozott projektek előkészítés a megvalósítása terén. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség küldetése Verőce- zésének kereskedelmi-pénzügyi feladataiért felel: Drávamente megye, továbbá a Pannon Horvátor- Dani travnjaka (A gyepes táj napjai), Dan povrća szág régió versenyképességének növelése, illetve A PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési (Zöldség nap) és Dani voća (Gyümölcs napok), il- társadalmilag felelős és jövedelmező projektek Ügynökség jogutódja a Kapronca-Kőrös Megyei letve szervezi a megyei vállalkozások részvételét a megtervezése, kidolgozása és megvalósítása a me- Vállakozói Központnak, mely 1998-ban kezdte meg régiós vásárokon. gye és a régió szereplőivel együttműködve, csapat- működését a megyei kisvállakozások informáci- Az EU-s projektek megvalósítása területén a PORA ban. ós, tanácsadó, konzultációs és képzési központja- a sikeres, EU által társfinanszírozott projekteken 2009 és 2010 folyamán az IPA IIIC és az IPA IV prog- ként. Üzletpolitikáját mindig környezetének valós keresztül jelentős tapasztalatokra tett szert a ramok keretében a VIDRA Fejlesztési Ügynökség igényeihez igazította, és így fokozatosan átvette projektek előkészítésében és megvalósításában. A 14 15

9 Előzmények közvetlen előzménye a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által júliusa és júniusa között a PHARE Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország-Horvátország határon átnyúló együttműködési programjának támogatásával megvalósított CROST projekt volt. A CROST egy alapozó, kapcsolatépítő projekt volt, melynek általános célja a magyar-horvát határtérség forrásabszorpciós képességének javítása, illetve konkrét horvát-magyar határ menti együttműködések kialakítása és megerősítése volt. a célterületen található három szomszédos horvát megye önkormányzata (Eszék-Baranya, Kapronca- Kőrös és Verőce-Drávamente) voltak, akik a projektben részt vevő horvát oldali szakértők többségét adták. során hasonlóan a CROST II projekthez egy nyitókonferencia és összesen 6 A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS TAPASZTALATAI területi munkacsoportban 12 műhelymunka-találkozó megszervezésére került sor. tevékenységeinek zömét kitevő műhelyek fő célja projektmenedzsmenttel kapcsolatos alapvető ismeretek átadása (PCM, logframe-módszer), az uniós strukturális és előcsatlakozási alapokkal való megismerkedés, illetve projektjavaslatok felvetése és közös megbeszélése. Az első napon zajlottak ez elméleti előadások, illetve a javaslatok felvetése. A második napon került sor a javaslatok részletes megbeszélésére. megvalósítása éppen az INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program két pályázati fordulója között zajlott, így a projekt a célcsoport számára konkrét, kézzelfogható ismereteket nyújtott. A találkozók alkalmával tárgyalt projektek közül több sikeresen pályázott a Szomszédsági Program második fordulójában, más projektek később, más támogatási programok segítségével valósultak meg. A konkrét együttműködési javaslatokon túl a projekt legnagyobb hozadéka a személyes kapcsolatok, illetve a határtérség fejlesztését fókuszba állító, határon átnyúló konstruktív együttgondolkodás légkörének kialakítása volt. Mindez igen kedvező közegben zajlott. A magyar oldalon megindult a as programozási időszakra való felkészülés, aminek keretében önálló regionális operatív programok készültek, köztük a Dél-Dunántúlra is. Horvátország európai integrációja biztos pályára állt: megkezdődött a megyei fejlesztési programok kidolgozása, folyamatosan alakultak a megyei fejlesztési ügynökségek, megkezdődtek az előkészületek az új egységes előcsatlakozási eszköz, az IPA (Instrument for Pre- Accession) fogadására. Egyúttal kiderült, hogy a as időszakban immár nem Szlovéniával közös, hanem külön kétoldalú magyar-horvát határon átnyúló együttműködési program készül. Az Operatív Program kidolgozásakor a CROST projektzáró tanulmánya a hivatkozott szakmai háttéranyagok között szerepelt. A pályázat A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (a továbbiakban IPA CBC) a 2007 és 2013 közötti időszakban nyújt támogatást a magyar-horvát határon együttműködési projektek finanszírozásra. A program finanszírozása közös, melyet magyar oldalról az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból, horvát oldalról pedig az Előcsatlakozási Eszköz (Instrument for Pre-Accession IPA) II. komponense forrásai tesznek lehetővé. A fenti program első pályázati felhívására lett benyújtva a projekt, melyet hosszas, 2008 tavaszán indult előkészítő munka előzött meg. az előkészítési időszakban kétszer találkoztak, mindkét alkalommal Pécsen. Az első találkozó alkalmával a három határ menti horvát megye, Eszék-Baranya, Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente megye önkormányzatának Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation programme vezetője lett megszólítva. Az első találkozó alkalmával bemutatásra került a közvetlen előzmény CROST projekt, illetve az Ügynökség egy korábbi regionális kapacitásfejlesztő projektje, melyet az Európai Unió által támogatott Regionális Operatív Program forrásaiból hajtott végre az Ügynökség 2005 és 2007 között TIPP néven. Az eredeti terv egy két éves, kapacitásfejlesztési, oktatási és projektmenedzsment ismereteket magában foglaló többmodulos képzés lett volna. Az eredeti tervek megvalósítása nem volt lehetséges, mivel az IPA CBC program pályázati konstrukciója maximum 12 hónapos projektekre adott lehetőséget. A második találkozó alkalmával ezért már egy lehetőségekhez illesztett projektjavaslat megtárgyalására került sor, mely bár kibővült a szektorális megközelítéssel sokban hasonlított a CROST projektre. A partnerséget a három szomszédos megye fejlesztési ügynöksége vállalta fel, mely utólag igen szerencsés konstrukciónak bizonyult: a viszonylag frissen alakult szervezetek számára a CROST II révén az együttműködés egy szabályozott, kölcsönös előnyökön alapuló keretbe került. Társult partnerként csatlakozott a projekthez a magyar oldalon érintett két megye önkormányzata (Baranya és Somogy), illetve a horvát oldalon csatlakozó megyeként Belovár-Bilogora Megye Önkormányzata. átfogó célja egy szinergikus és együttműködő határtérség kialakítása, melyre jellemző a két oldal területfejlesztésben érdekelt szereplői közti intenzív kapcsolat, különös tekintettel Horvátor

10 szág európai uniós csatlakozására. A specifikus cé- benne lévő adatok segítséget nyújtanak a partner- lok a következők: keresésben, illetve a projektötletek kidolgozásakor a Dél-Dunántúl és a szomszédos horvátországi me- szükséges szakpolitikai referenciák összeállításá- gyék helyi szereplői közti kapcsolatok kiépítése; hoz. az egyes szektorális politikák és a helyi regioná- megfelelő szakmai tartalmának biztosí- lis politikák alakításában részt vevő magyaror- tásához szakértők bevonására volt szükség. Az öt szági és horvátországi helyi szereplői számára kiválasztott ágazatra vonatkozó szakmai hátteret információátadás; a magyar oldalon a vezető partner Dél-Dunántúli projektjavaslatok kidolgozása a határon átnyúló Regionális Fejlesztési Ügynökség biztosította. Hor- együttműködésben is alkalmazandó vezető ked- vát oldalon a következőképpen osztották fel a té- vezményezett elvvel összhangban. materületet a : PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési fő célcsoportjai hasonlóan a határon Ügynökség: kis- és közepes vállalkozások fejlesz- átnyúló együttműködés lehetséges kedvezménye- tése, befektetés- és innovációösztönzés; környe- zettjeinek köréhez elsősorban területfejlesztési zet- és természetvédelem. szakterületen, határon átnyúló együttműködésben Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügy- dolgozók, lehetséges projektgazdák és kedvezmé- nökség: oktatás és képzés, turizmus; nyezettek, döntéshozók, egyéb fejlesztéspolitiká- VIDRA Verőce-Drávamente Megye Regionális A nyitó konferenciára május 5-én Pécsen, a egészségügy és szociális ellátás; ban érdekeltek, legszélesebben értelmezve pedig a Fejlesztési Ügynökség: egészségügy és szociális Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsol- turizmus. projekt célterületének lakossága. ellátás. nay-termében került sor, igen nagy érdeklődés A fenti szektorok közül négy egyértelműen a ha- mellett. A résztvevők száma összesen 108 fő volt, táron átnyúló együttműködés kulcsterülete. A A tématerületek kidolgozását a vezető partner sa- 55 magyar és 53 horvát. A konferencián a határon környezet- és természetvédelem és a turizmus je- Megvalósítás ját szakértői bázisára építve, a horvát részben saját erőforrásaikra támaszkodva, részben külső szakértők közreműködésével végezték. átnyúló együttműködés témakörén túlmutatóan általános fejlesztéspolitikai szakmai előadásokra került sor, bemutatva a magyar és horvát gya- lentősége a magyar-horvát határtérségben különösen nagy, mivel ez a két téma alkotja az IPA CBC program 1. prioritását, melyre az Operatív Prog- A szektorális elemzések kidolgozására egységes korlatot. Szó volt az Európai Unió külső határain ram forrásainak 60%-a irányul. Az egészségügyi az IPA CBC program Monitoring Bizottsá- tematikus vázlat készült. Ennek ellenére komoly található régiók európai szintű együttműködé- és szociális ellátás beillesztése a tárgyalt szektorok gának pozitív támogatási döntését követően kihívást jelentett a két oldal között meglévő szem- séről, illetve a CROST II projekt várható menet- közé jövőbemutató: a határon átnyúló szolgálta- február 1-jén vette kezdetét. Az első partnertalál- léletbeli különbség áthidalása és egy átfogó és átte- rendjéről. tásszervezés kérdése egyre gyakrabban felmerül a kozóra Pécsen került sor február 19-én, ahol kinthető anyag elkészítése. Mivel mindegyik téma- tevékenységek gerincét ezúttal is a mun- határon átnyúló kapcsolatokban, különösen ritkán a áttekintették a projekt keretében végre- terület önmagában is elég bonyolult és sokrétű volt. kacsoportokban végzett műhelymunka-találkozók lakott térségek esetében. Ennek eredményi Horvát- hajtandó feladatok időbeli ütemezését, a műhely- A rövid rendelkezésre álló idő csak a legfontosabb adták, melyek a pécsi nyitókonferenciát követően ország uniós csatlakozását követően mutatkozhat- munka-találkozók tananyagát jelentő szektorális információk összegyűjtését tette lehetővé. Mindez kerültek megrendezésre. A CROST projekt alkalmá- nak meg. és területi elemzés elkészítésének módszertanát és a magyar oldalon különösen nehéz volt, mivel az val alkalmazott területi fókusz ezúttal szektorális Az öt szektorális munkacsoport találkozóinak első a projektnyitó konferencia szervezésével kapcsola- elemzés készítésének időszakában választások, kor- fókusszal egészült ki, mivel a területileg lehatárolt napján, mely rendszerint a magyar oldalon zajlott, tos teendőket. mányváltás, jogi és szervezeti változások történtek munkacsoportok több, a teljes határszakaszt érin- a szakértői bemutatták az adott ágazatra első fázisában készült szakmai és terüle- és történnek jelenleg is, melynek következtében az tő témát nem tudtak volna megfelelően kezelni. A vonatkozó meghatározó nemzeti és regionális szin- ti elemzés célja az volt, hogy készüljön egy rövid, anyagok tartalmát a kidolgozás és a nyomdába kül- projekt a következő ágazatokat válasz- tű politikákat, intézményeket, fejlesztési forrásokat áttekintő jellegű anyag a határon átnyúló együtt- dés között több ízben módosítani kellett. Az egyes tották ki, mint a határon átnyúló együttműködés és meghatározó jó gyakorlatokat, a kidolgozott működés szempontjából meghatározó kulcsterüle- kulcsterületek vonatkozásában a jövőben hasznos szempontjából meghatározó szektorok: tananyag alapján. Ezt követte az együttműködési tekről, mely a leendő kedvezményezettek számára lenne az adatok folyamatos frissítése, a szakpoliti- kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befekte- javaslatok felvetése, melyek részletes megbeszélé- betekintést ad a másik oldalon az intézményrend- kai változások figyelemmel kísérése, mely külön tés- és innovációösztönzés; sére a második napon került sor, egy horvát oldali szer működésébe, a meghatározó stratégiai célok- szektorspecifikus projektek tárgya lehetne. oktatás és képzés; helyszínen. A turisztikai szektorális munkacsoport ba és rendelkezésre álló fejlesztési forrásokba. A környezet- és természetvédelem; rendhagyó volt. A téma jelentőségénél fogva mind

11 Munkacsoport Első nap Második nap Oktatás és képzés Barcs, május 26. Petrijevci, június 15. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés két alkalmat a turizmusfejlesztési stratégiák, többek között a készülő közös határon átnyúló turisztikai termékterv bemutatásának szenteltük, igen nagy érdeklődés mellett. Tekintettel arra, hogy a turizmusfejlesztés iránt igen komoly érdeklődésre számítottunk, együttműködési javaslatok felvetésére a területi munkacsoportok szolgáltak. A területi műhelymunka-találkozók magyar oldali első találkozói alkalmával a szakértő előadók bemutatták az adott megyét és kistérségeket, azok fejlesztéspolitikai kihívásait. Ezt követően zajlott az együttműködési javaslatok felvetése, melyek részletes megtárgyalására szolgált a második nap, egy horvát oldali helyszínen. A várakozásoknak megfelelően a felvetett javaslatok túlnyomó többsége turisztikai jellegű volt. Kővágószőlős, június 9. Kapronca, július 2. Környezet- és természetvédelem Pécs, július 1. Kapronca, július 14. Egészségügy és szociális ellátás Harkány, szeptember 22. Višnjica, október 12. Turizmus (általános workshop) Eszék, szeptember 24. Pécs, szeptember 30. Csurgói, Nagyatádi kistérségek Kapronca- Kőrös megye Barcsi, Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségek Verőce-Drávamente megye Mohácsi, Pécsi, Siklósi kistérségek Eszék- Baranya megye Őrtilos, október 26. Barcs-Drávaszentes, november 4. Mohács, november táblázat: keretében szervezett műhelymunka-találkozók témája, helyszíne és ideje. A fenti táblázatban látható, hogy a projektben összesen 16 találkozó megrendezésére került sor, mely a rendelkezésre álló időt figyelembe véve igen sűrű menetrendet jelentett. Két rendezvény között átlagosan 12,5 nap telt el, ami, ha levesszük az inaktív nyári periódust július második felétől augusztus végéig, akkor a két rendezvény között eltelt átlagos idő mindössze 9,5 nap. Ez a menetrend a projektben részt vevő minden közreműködőtől komoly rugalmasságot és megfeszített munkát igényelt. A fentieken kívül szerveztünk két soron kívüli találkozót (Kaposvár, augusztus 25. és Sellye, szeptember 3.), mely magas kidolgozottságú, beadás előtt álló projektekhez nyújtott szakmai segítséget. Egy találkozón (a rendkívülieket nem számolva) átlagosan 30 fő vett részt, melyek közül átlagosan kerekítve 13 képviselte a magyar oldalt és 17 fő a horvát oldalt. Néhány statisztika a projekt keretében szervezett rendezvényekről: keretében szervezett rendezvényeken összesen 352 fő vett részt. A horvát résztvevők száma 189 (54,47%) a magyaroké 158 (45,53%) volt. Az összes rendezvényen részt vett öszszes résztvevő száma 603 fő, melyek közül 331 (54,89%) horvát és 274 fő magyar (45,44%) volt. Egy műhelymunka-találkozón (a rendkívülieket nem számolva) átlagosan 30 fő vett részt, melyek közül átlagosan 13 képviselte a magyar oldalt és 17 fő a horvát oldalt. Kapronca, november 12. Orahovica, november 23. Pélmonostor, november 30. A nők valamelyest felülreprezentáltak voltak a projekt rendezvényein: a rendezvényeken résztvevők 51,01%-a volt nő, az összes résztvevő közül pedig 52,4%. A legnőiesebb szektorok az oktatás (62,5%), az egészségügy és szociális szféra (62,12%), amitől nem marad el túlságosan a vállalkozásfejlesztés (61,2%). A férfiak legnagyobb arányban a turisztikai workshopokon képviseltették magukat. A rendezvényeken összesen 49 önkormányzat képviseltette magát (29 horvát, 20 magyar), melyből összesen 24 volt város (14 horvát és 10 magyar) és 25 község (15 horvát és 10 magyar). Ez összesen 377 települést, illetve fő lakosságot jelent: főt a horvát, főt a magyar oldalon. A megyék bontásában a résztvevők száma a következőképpen alakult: horvát oldalról Eszék-Baranya 61 fő, Verőce-Drávamente 44 fő, Kapronca-Kőrös megye 71 fő, továbbá Belovár- Bilogora megye 2 fő. Magyar oldalról Somogyból 40 fő (kistérségenként Barcs 19, Csurgó 7, Kaposvár 11, Nagyatád 3 fő), Baranyából összesen 123 fő (Mohács 9, Pécs 71, Sellye 23, Siklós 18, Szentlőrinc 1, Szigetvár 1 fő). A horvát oldal nagyobb aktivitása mindenképpen szembeötlő, melyet különböző okokkal lehet magyarázni. Közigazgatási különbözőségekből fakadó okok: horvát oldalon hasonlóan a magyar oldalhoz az intézményfenntartás, de a szakigazgatási szervek jelentős része is megyei szinten szervezett. Így gyakorlatilag minden struktúra megháromszorozódik. Ezzel szemben a magyar oldalon a megyei önkormányzatok kizárólag az oktatási és az egészségügyi-szociális területen rendelkeznek intézményekkel, valamennyire a turizmus koordinációjában van szerepük. Egyéb szakterületek tekintetében (környezet- és természetvédelem, közegészségügy, részben turizmus) jellemzően regionális szinten, zömében Pécsen működő dekoncentrált szervek működnek, így az intézményrendszer meglehetősen Pécs-központú. A kevesebb potenciális partnerintézmény kevesebb ember részvételét igényli magyar oldalról. Forrásra utaltság: a magyar oldalon az utóbbi években a különböző uniós felzárkóztatási programok pályázati forrásainak relatív bősége volt jellemző (pl. Dél-Dunántúli Operatív Program), melyekhez képest a határon átnyúló együttműködés forrásai csupán kiegészítő jellegűnek tekinthetők. Az elmúlt években az önkormányzatok között kialakult egy forrásszerzési verseny, melynek következtékben tartalékaikat felélték, eladósodtak, így újabb projektek indítása nehézzé vált. Ezzel szemben a horvát oldalon a határon átnyúló együttműködés képezi a szabadon pályázható források legjelentősebb részét (IPA II. komponense), emiatt a megyék célja, hogy minél több határon átnyúló program célterületévé váljanak (ez magyarázza a Magyarország-Horvátország IPA CBC program viszonylag nagy horvát oldali célterületét). Ez az érdekeltségei aszimmetria egyfelől pozitívan hat a horvát oldal hozzáállására, másfelől viszont magában hordozza annak a veszélyét, hogy a horvát oldalról érkező együttműködési javaslatok között számos nem határon átnyúló jellegű is felmerül, melyek nehezen CBC-síthetők. Európai lelkesedés : Horvátország a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában van, a 20 21

12 keresés, a határon átnyúló programhoz való illesztés (célok és célcsoportok meghatározása), illetve a projekttevékenységek kidolgozásában való közreműködés. Ezt a tevékenységet a projekt szakértői végezték, kapcsolatot tartva az ötletgazdákkal, bevonva az ellentétes oldal szakértőit. A találkozók alkalmával számtalan javaslat merült fel, melyek közül minden munkacsoport esetében (kivéve az általános turisztikai találkozókat) három javaslat részletes megtárgyalására volt mód. Ez összesen 21 projektötletet jelent. A hez összesen szintén 21 adatlap érkezett be, melyek nem teljesen egyeztek a tárgyalt javaslatokkal. A két kategória összefésülését követően összesen 25 projektjavaslat született a találkozók során, melyek közül 20 ötlet rövid bemutatására nyújt lehetőséget a jelenlegi kiadvány. ötletek utóélete A 2. táblázat mutatja a tanulmányban röviden bemutatott javaslatokat áttekintő jelleggel. Mivel a műhelymunka-találkozók félidejében zajlott a évi pályázatok beadása, az első időszakban felvetett javaslatok közül összesen négy (zölddel jelölve) benyújtásra is került, melynek eredménye a projekt lezárását követően várható. javaslatok közül érdemes kiemelni pár olyat, melyek a térség felzárkóztatása szempontjából jelentősnek nevezhető. Ezeket két csoportba lehet osztani: oktató és tapasztalatcserére irányuló projektek; illetve konkrét fejlesztések előkészítését vagy megvalósítását célzó akciók. Az oktatási fókuszú projektek közül kiemelendők a következők: A természettudományok iránti érdeklődés a határ mindkét oldalán alacsony fokú a középiskolai diákság körében, mely rövidtávon veszélyezteti az oktatás minőségét, középtávon pedig a gazdaság működését. A természettudományok nem ismernek határokat című projekt ezen közös probléma megoldására próbál határon átnyúló együttműködést kialakítani, melyet megkönnyít a reáltudományok egzakt jellege, mely részben a nyelvi akadályok lebontásához is hozzájárul. A társadalom elöregedése miatt az idősekről való gondoskodás jelentősége megnő. A gyógyíthatatlan rákos betegekkel való foglalkozás a szociális szférára igen nagy terhet ró, melyet csak a beteggel és a családdal együttműködve, megfelelő szakértelemmel és pszichikai felkészültséggel rendelkező emberek tudnak végezni. A horvát oldalon a palliatív ellátás kiépítésében tud szakmai segítséget nyújtani a Képzési együttműködés kialakítása a palliatív ellátás terén című projekt, melyet hiánypótlónak nevezhetünk. A társadalom elöregedése magával hozza a mozgássérültek számának növekedését, mely egyúttal a társadalom számára is újszerű problémák megoldását teszi szükségessé. A társadalmi szolidaritás és szociális befogadás atmoszférájának kialakításához szükséges, hogy a mozgássérültek jogai ne sérüljenek, illetve a számukra szükséges szolgáltatásokhoz hozzá tudjanak jutni. A magyar oldalon az uniós támogatási programok előírásként megkövetelték a projektgazdáktól az akadálymentesítést, mely Horvátország esetében is előírás lesz a közeljövőben. A mozgássérültekre vonatkozó integrációs politika tapasztalatainak cseréjére szolgál a Kéz a kézben című projekt, mely a maga nemében egyedülálló innovatív próbálkozásnak tekinthető. Konkrét fejlesztésekre irányuló javaslatok: A hulladékkezelés kérdése mindkét oldalon megoldandó probléma. Magyarországon kialakultak a társulások, horvát oldalon ez szintén folyamatban van. A gyűjtés és feldolgozás racionális, határon átnyúló megoldásokat is magában foglaló szervezése hozzájárulhat a rendszer fenntarthatóságának megteremtéséhez, ezáltal a környezet állapotának javításához. Ennek megalapozását szolgálja a Magyar-horvát regionális hulladékkezelési projekt. 1 2 csatlakozási szerződés aláírása a közeljövőben megtörténhet. A csatlakozást követően megnyíló kohéziós forrásokért való versenyben nem elhanyagolható az uniós programok menedzsmentjében szerzett tapasztalat. A CROST II projekt az egyszerű tapasztalatszerzésen túlmegy, mivel a Projekt Szektor PROMINVEST Befektetési lehetőségek promóciója a magyar-horvát határtérségben Inkubátorházak fejlesztése a magyar-horvát határtérség rurális területein Munkaadók és Gyáriparosok Dél-Dunántúli Regionális Szövetsége Besence Község Önkormányzata 3 A természettudományok nem ismernek határokat Kaposvári Egyetem Oktatás 4 5 Iskolák határon átnyúló együttműködése a társadalmi konfliktusok kezelésében Korszerű oktatással a termelékeny és kompetens munkavállalókért Csányoszró Község Önkormányzata Eszéki Eletkrotechnikai és Közlekedési Iskola projekt lényege a közös tanulás: az együttműködési javaslatok közös megbeszélése és határon átnyúló együttműködés logikájához illesztése. Ezzel szemben a magyar oldalon részben az előző pontban említettek miatt helyenként közöny jellemzi az uniós fejlesztéspolitikát. Vállalkozásfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Oktatás Oktatás 6 Új technológiák oktatása Eszéki Gépészeti Szakiskola Oktatás Környzetvédelem a megújuló energiaforrások középiskolai oktatásán keresztül 7 Đurđevac-i Szakiskola Oktatás Határon átnyúló képzési program kidolgozása az Integrált Dél-Dunántúli Regionális 8 Oktatás Városfejlesztési Stratégia készítésének módszertanára Fejlesztési Ügynökség 9 Képzési együttműködés kialakítása a palliatív ellátás terén Szociális Háló Egyesület Egészségügy Kéz a kézben - Tapasztalatcsere a fogyatékkal élőkkel való bánásmód terén A határőrök, vám- és pénzügyőrök speciális képzése: hogyan ismerhetők fel a drogfüggőség jelei a drogfüggőknél és drogcsempészeknél 12 Magyar-horvát regionális hulladékkezelési projekt A közvélemény tudatának formálása a környezetvédelem területén határon átnyúló oktatási tevékenységen keresztül A környezet felszín alatt vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata a Dráva folyó mentén A turisztikai infrastruktúra fejlesztése a Dráván és a Murán Légrád és Őrtilos térségében 16 Kerékpárút létesítése a Đurđevac Nagyatád útvonalon 17 Kikötési helyek kialakítása a Dráva folyón 18 Két keréken a Dráva mentén 19 Közös online borturisztikai marketing Baranyában 20 Az Európai Borút Minőség rendszerének bevezetése Baranyában Mozgáskorlátozottak Egyesülete Szlatina Verőce-Drávamente Megyei Szent Rókus Közegészségügyi Intézet Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Orahovicai Zöldek A Természet Barátai Egyesület Egészségügy Egészségügy Környezetvédelem Környezetvédelem Kapronca-Kőrös Megyei Környezetvédelem Közegészségügyi Intézet Őrtilos Község Önkormányzata Đurđevac Város Önkormányzata Sopje Község Önkormányzata Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat Villány-Siklósi Borút Egyesület Villány-Siklósi Borút Egyesület Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus 2. táblázat: a CROST II projekt során felvetett együttműködési javaslatok. szakmailag egyik legfontosabb eleme a projektjavaslatok kidolgozásában való közreműködés volt. Ez a következőt foglalta magában: partner

13 Az ivóvizek állapota jövőnk szempontjából kulcskérdés. Míg a magyar oldalon a talajvizek elszennyeződését követően a legtöbb településen megoldott a rétegvízből történő vízellátás, Horvátországban sokhelyütt egyedileg fúrt kutakat használnak ivóvíz-nyerésre. A környezet felszín alatt vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata a Dráva folyó mentén című projekt a magyar oldali szakhatóság segítségével készítené el a határtérség horvát oldalának ivővízminőség-térképét. A Dráva mente 2009-ben a nemzetközi európai kerékpárút-hálózat (Eurovelo) részévé vált, mely a Vasfüggöny nyomvonal nevet kapta, mivel a nyugati és keleti blokk határán fut, többek között a volt jugoszláv-magyar határon. Ennek a nyomvonalnak a fejlesztése európai céllá vált. A Két keréken a Dráva mentén című projekt ennek a nemzetközi hálózatnak a részét képezi, párhuzamosan a magyar oldalon futó Három folyó kerékpáros túraútvonallal. a horvát oldali tanulmánykészítésen túl magában foglalja a magyar oldalon bizonyos hiányzó kapcsolati elemek kialakítását is. A Villány-Siklósi Borút a helyi összefogásra épülő turisztikai kínálat és a közösségi marketingre épülő promóció hatására a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb turisztikai attrakciójává vált az elmúlt években. A turisztikai kínálat minőségének biztosításában nagy szerepe van annak az európai uniós forrásból kialakított minőségirányítási rendszernek, melynek bevezetésére vonatkozóan megállapodás született a Borút és több turizmusban érdekelt eszék-baranyai szervezet között. Az Európai Borút Minőség rendszerének bevezetése Baranyában című projekt ezen rendszer horvát oldali kialakítását célozza, a magyar oldali szakemberek közreműködésével. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés Magyarország A SZEKTORÁLIS ÉS TERÜLETI ELEMZÉSEK RÖVID KIVONATA A Dél-Dunántúl legfejlettebb térségei a nagyvárosok térsége, illetve a Balaton menti kistérségek: Kaposvár, Pécs, Szekszárd, illetve Siófok környéke. Kiemelendő még az atomerőműnek köszönhetően Paks szerepe. A Dél-Dunántúl relatív pozíciója a magyar és a másik három dunántúli régióval öszszehasonlítva is romlott. A régió bruttó hazai terméke az Európai Unió (EU27) átlagának csupán 43%-át érte el 2008-ban (KSH). Rendszerváltást követően a gazdasági szerkezet lényegesen átalakult. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé csökkenő tendenciát mutat. A szolgáltatási szektor erős pozíciója régiós összehasonlításban is kiemelkedő, a rangsorban csak a Közép-magyarországi régió előzi meg. A régió ipari értékesítésén belül az export aránya jelentősen elmarad az országos kiviteli hányadtól. A külföldi tőke vonzása tekintetében a régiók között Dél-Dunántúl helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. A K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A régió részesedése az országos ráfordításokból mindössze 2,15% (2008). A vállalkozói infrastruktúra a következő intézményekből áll: Vállalkozói központok megyei szinten: tanácsadás, oktatásszervezés, mikrohitelezés; Megyei kereskedelmi és iparkamarák: köztestületként működnek; Agrárkamarák; Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: fejlesztési programok kidolgozása, Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtása; Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: a Regionális Innovációs Stratégia végrehajtása, regionális innovációs hálózatok működtetése, projektfejlesztés. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt.: vállalkozások finanszírozása kockázati tőke segítségével, fejlesztési projektek és tanácsadás kivitelezése; Ipari parkok: a régióban 19 működik; Üzleti inkubátorok: több helyen is létesült a régióban, de a legtöbb helyen működésük nem éri el az inkubátoroktól elvárható szolgáltatási szintet; Vállalkozói övezetek: Mohácson és Barcson, előkészítés alatt áll a dél-balatoni övezet (Siófok, Tab); Egyetemek (Pécs és Kaposvár); Klaszter-együttműködések; Állami intézmények regionális szervei (munkaügyi központok, befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség)

14 Meghatározó stratégiák: Regionális Innovációs Stratégia (2004): cél a régióban lévő KKV-k versenyképességének megerő- Regionális Fejlesztési Alap: célja a horvát régiók kiegyensúlyozott fejlesztése; Fejlesztési és Foglalkoztatási Alap; Oktatás és képzés sítése volt, innováció által. Kiemelt ágazatok: élel- Horvát Munkaügyi Intézet: közvetítői feladato- miszeripar, gépipar és fémfeldolgozás, textil- és bőripar, egészségipar, kulturális ipar, környezetipar. kat lát el a foglalkoztatás területén. Magyarország Üzleti szolgáltatások stratégiai fejlesztési prog- Helyi szinten a következő szervezetek segítik a kis- ramja a Dél-dunántúli régióban (2006); és közepes vállalkozások fejlesztését, A magyar közoktatás egészének eredményessége Barnaövek és városi területek rehabilitációja stra- fejlesztési ügynökségek: mindhárom megyében a nemzetközi összehasonlításokban évek óta ala- tégiai fejlesztési program (2006). működnek; csony szintű. Tapasztalható továbbá az is, hogy a Támogatási programok: vállalkozói központok: mindhárom megyében társadalomban zajló negatív folyamatokat mint- Új Széchenyi Terv, Dél-Dunántúli Operatív Prog- működnek, illetve több városban: Kapronca egy leképezve a magyar iskolarendszer hihe- A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stra- ram 1. prioritása a városi térségek fejlesztésére (Koprivnica), Kőrös (Križevci), Eszék (Osijek), tetlen mértékben szelektív és jelentős mértékben tégiája: iránymutatást ad a közoktatási szerep- alapozott versenyképes gazdaság megteremtése ; Alsómiholjác (Donji Miholjac), Pélmonostor (Beli szegregál. A Dél-dunántúli régióban a fentiekhez lőknek az elkövetkező évek fejlesztésének terve- Új Széchenyi Terv, Gazdaságfejlesztés Operatív Manastir), Belistye (Belišće), Valpó (Valpovo); hozzáadódik az aprófalvas településszerkezet zéséhez. Program: európai uniós társfinanszírozású köz- vállalkozói inkubátorok: Kapronca, Gornja Rije- problémája, a gazdaság fejletlensége, az öt lesza- ponti, ágazati program; ka, Eszék; kadó kistérség, a felnőttek alacsony szintű átlagos Az oktatás fejlesztésére szolgáló források a követ- Kutatási és Technológiai Innováció Alap: Baross vállalkozási övezetek: mindhárom megyében iskolázottsága, a hátrányos helyzetű családok ma- kezők: Gábor Program; számos helyszínen; gas aránya. Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 3. pri- Széchenyi-kártya; technológiai fejlesztési központ Eszéken. Az oktatási ágazatban, ezen belül a közoktatásban oritása Humán közszolgáltatások fejlesztése. Mikrohitelek. Mindhárom megyében rendelkezésre állnak mi- nincs hagyománya a megyei szintet meghaladó re- Egyediség a Dél-dunántúli régió oktatási kiírásá- nisztériumi és megyei együttműködéssel külön- gionális tervezésnek. ban az a tény, hogy az infrastrukturális fejleszté- böző kisvállalkozás-hitelezési lehetőségek, me- Az oktatás fejlesztéséért felelős intézményrendszer sek mellett a pályázók számára kötelezően előír- Horvátország lyek vállalkozói hitelek kamattámogatását teszi lehetővé. Ezeket egészítik ki a nemzeti szintű főbb elemei: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI); ja a szakmai tartalmi fejlesztést is. Társadalmi Megújulás Operatív Program A horvát gazdaságfejlesztési politika csúcsszerve kkv-fejlesztési programok, a Horvát Felújítási és Oktatási Hivatal (OH): a NEFMI dekoncentrált (TÁMOP). a Gazdasági-, Munka- és Vállalkozásügyi Minisz- Fejlesztési Bank programja, illetve a Horvát Kis- szerve; Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program térium. A feladatellátásban a Horvát Kisgazdasági gazdasági Ügynökség hitelgarancia-progamja. Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaköz- (TIOP). Ügynökségre (HAMAG) támaszkodik. Az Ügy- Ezen túl a vállalkozási zónákba befektetők szá- pont (OKÉV); nökség feladata a pénzügyi ösztönzők kapcsán mára mindhárom horvát megyében, községi és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI); garanciák és szakértői segítség nyújtása, továbbá egyéb segítségnyújtási szolgáltatások a KKV-szfé- városi szinten különböző támogatási formák és kedvezmények érhetők el. Az oktatási ágazat fejlesztése szempontjából meghatározó stratégiák és tervek a következők: Horvátország ra számára. A Kormányprogram oktatási fejezete meghatá- A horvát oktatási rendszer a következő elemekből A kisgazdaság fejlesztését szolgáló, az intézményi rozza az oktatási rendszer fejlesztésének fő irá- áll: iskola előtti nevelés, oktatás (bölcsődei ellátás, kerethez tartozó egyéb intézmények: nyait. óvodai nevelés); alapfokú oktatás; középfokú ok- Horvát Gazdasági Kamara: minden cégbírósá- A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája tatás; felsőoktatás. A Horvát Köztársaság törvényei gon bejegyzett cég kamarai tag; az egész életen át tartó tanulásról. minden arra jogosult polgára számára sokrétű ok- Horvát Iparkamara: a horvát egyéni iparos vál- Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia: kije- tatási lehetőséget biztosítanak. Az országban sajná- lalkozók ( obrtnik ) intézményi képviselője; löli a legsürgetőbb fejlesztendő területeket. latosan alacsony az egész életen át tartó tanulásban Horvát Szövetkezeti Szövetség; Dél-Dunántúli Humán Stratégiai Fejlesztési részt vevők aránya, kb. Görögországgal egy szin- Export és Befektetés-fejlesztési Ügynökség: fel- Program (SFP, 2006): 2020-ig fogalmazza meg a ten helyezkedik el. adata a befektetők számára nyújtott teljes körű regionális célokat. Az SFP tartalmaz egy, az or- A felsőfokú oktatási intézmények sorában hor- szolgáltatás, Horvátország külföldi promóciója, szágos szinten is újdonságnak számító beavatko- vát specifikumnak tekinthető a politechnikum mint befektetési célország; zási irányt: az integrált szolgáltatások fejlesztését. ( veleučilište ), mely a főiskola egy fajtája, mely 26 27

15 legalább három képzést folytat legalább három kü- lett a helyi önkormányzatok fordítják a legtöbbet fogó, népegészségügyi szemléletű, konszenzussal szükségletek kielégítése, és feladatuk a szociális lönböző szakterületen. az oktatás-nevelés finanszírozására. Az oktatás-ne- elfogadott és folyamatosan karbantartott program, szolgáltatások biztosítása. Az ellátási hierarchia a Az oktatásirányitás intézményrendszere a követke- velésre elkülönített eszközök folyamatosan közelí- amely az egészségügy működési keretét, továbbá következőképpen jellemezhető: ző szerveket foglalja magában: tik az uniós államok színvonalát. A finanszírozás fejlesztési módszertanát/stratégiáját meghatározná. Állam szintje: a finanszírozást részben vállalja, Tudományos-, Oktatásügyi- és Sportminisztéri- nemzeti forrásai: A szociális szolgáltatások tekintetében a helyzet biztosítja a jogi keretet. um; A minisztériumok többségének éves költségveté- nagyon hasonló az egészségügyéhez. Sok esetben Helyi szint (a megyék is): helyi szükségletek Oktatási Intézet: a minisztérium háttérintézmé- se tartalmazza az életen át tartó tanulással kap- a törvényi túlszabályozás és a finanszírozás hiá- helyben történő kielégítése. nye; csolatos elkülönített eszközöket, amelyeket egye- nya/kiszámíthatatlansága szinte ellehetetleníti az Kizárólag piaci elven működő ellátások szintje: Tankönyvi Tanács; sületek, intézmények, információs vagy oktatási ésszerű működtetést, alternatív megoldásokra emeltszintű szolgáltatások, differenciált igények Általános és Művészeti Oktatási Tanács; tevékenységet folytató szervezetek különböző kényszerítve a fenntartókat ezzel is tovább nehe- kielégítése. Nemzeti Felsőoktatási Tanács; projektek finanszírozására nyerhetnek el. zítve az ellátottak helyzetét. Közösségi szintek: olyan közösségek, amelyek Nemzeti Tudományos Tanács; Régiós/helyi szinten az önkormányzatok (helyi Az egészségügyi intézményrendszer hierarchiáját valamilyen módon szociális ellátást nyújtanak, Tudományos és Felsőoktatási Ügynökség. közigazgatási egységek) a civil szektor fejlesz- áttekintve az egészségügy igazgatási rendszerében gondoskodnak tagjaik szociális igényeiről. tésére létrehoztak olyan pénzügyi támogatási az alábbi szintek különíthetőek el: A család és az egyén szintje: családon belül szer- Az európai uniós csatlakozás új kihívások elé állítja mechanizmusokat, amelyek az ismeretterjesztő Az alapellátás helyzetét tekintve az ország leg- vezett ellátás, esetleges öngondoskodás. a horvát oktatási rendszert a minőség, rugalmas- és oktatási programok tekintetében nyújtanak több részén jól kiépült, üzemeltetői a magán ság, és mobilitás javítása terén. Hatékony válaszo- segítséget (vissza nem térítendő pályázati eszkö- vagy kisvállalkozó orvosok. kat kell adnia a társadalmi változásokra, a megvál- zök). Középszint a szakrendelői ellátás szintje. Azon tozott horvát és az európai társadalmi igényekre. kistérségekben, ahol nem található fekvőbeteg- Az Oktatás-nevelési rendszer fejlesztési terve A nemzeti programokon kívül az uniós társfinan- ellátás, ott megtalálható a járóbeteg-szakrendelői egy stratégiai fejlesztési dokumen- szírozású programok közül az IPA IV. komponense szint. Az elmúlt 2-4 évben ez a terület jelentős fej- tum, amelyet az oktatási-nevelési rendszer átfogó az emberi erőforrások fejlesztését célozza. A többi lesztési forrásokat kapott a megújulásra. újragondolására fogadott el a Horvát Kormány IPA-kiírásban is van lehetőség oktatási és ismeret- Az ellátás felső szintjét a kórházi hálózat jelen ben, melyet az utóbbi években számos, tudo- terjesztő jellegű tevékenységek támogatására. ti. A kórházi ágyak terén a kilencvenes években mányos, szociális és más szakértő partnerrel egyez- drasztikus csökkenés következett be és jelenleg tetett. A fejlesztési terv 2010-ig négy kulcsprioritást a rendszerben egy profilosodási folyamat zajlik. fogalmaz meg: Az oktatás-nevelés minőségének és hatékonyságának javítása; A pedagógusok és egyéb oktatásban részt vevő szakemberek folyamatos továbbképzésének biz- Egészségügyi és szociális ellátás Az elmúlt időszakok egészségügy átszervezésének programjai döntően a kórházakat érintették. Az otthoni ápolás intézményrendszere a kilencvenes években indult fejlődésnek. Mivel azonban a kielégítetlen szükséglet jelentős, ezért ez a Az önkormányzatokon keresztül jut el a szociális szolgáltatások normatívája az intézményekhez, s tosítása; forma még igen messze tart attól, hogy a kórházi ezt az önkormányzat kiegészít(het)i saját forrásból. Az oktatás-nevelési rendszer irányítási stratégiáinak és a stratégiák hatékonyságának javítása; Magyarország kapacitásokat legalábbis részben kiváltsa. Az egészségügyi ellátásokat az Országos Egész- Jelen pillanatban a mai Magyarországon nagyon kevés az olyan szociális ellátás, amely képes lenne A fejlesztést, gazdasági növekedést és társadalmi A magyar egészségügyre az elmúlt időszakban a ségügyi Pénztár (OEP) kasszája finanszírozza, az az önfenntartásra, szinte minden esetben az önkor- kohéziót erősítő oktatás-nevelés. folyamatos változás jellemző. Európai trendeknek ellátási szinteknek megfelelő eltérő módokon. Ter- mányzatoknak jelentős összegekkel támogatniuk megfelelően elindult az ellátási struktúra és az el- mészetesen lehetőség van az ellátásokat önfinan- kell az egyébként állam által finanszírozott szol- A megyei fejlesztési programok (stratégiák vagy látási szintek racionalizálása, az új kor és demográ- szírozó módon igénybe venni, de ez jellemzően gáltatásokat. operatív programok) a nemzeti stratégiával össze- fiai elvárások kihívásainak megfelelően. Azonban csak a fogászat, plasztikai sebészet és szülészet te- A szociális szféra legjelentősebb nemzeti szintű hangolt prioritásokat és intézkedéseket határoznak ezek a fejlesztések nem minden esetben a leghaté- rületén elterjedt. stratégiái: meg a helyi szintű fejlesztési célok elérése érdeké- konyabb módon zajlottak. A hatékony fejlesztések Szociálpolitikai szempontból az intézményrend- Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia; ben. megvalósítását leginkább hátráltató ok forrásaként szer hierarchiája nagyon hasonló az egészség- Nemzeti Ifjúsági Stratégia; Források tekintetében az oktatási rendszer legjelen- azonosítható az a tény, miszerint a magyar egész- ügyhöz. A szociális törvény végrehajtói a helyi Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP); tősebb pénzügyi támogatója a Minisztérium, emel- ségügyben jelen pillanatban még hiányzik egy át- önkormányzatok. Az ő kötelességük a helybéli Idősügyi Nemzeti Stratégia

16 Egészségügyi stratégiák és koncepciók nemzeti Kralj Zvonimir Köztársasági Alap. Telepített egészségügyi intézmények: klinikai zés területén elmaradásban van az európai uniós szinten: Nemzeti szinten a következő stratégiák határozzák központok (Eszék), megyei kórházak (Kapronca, elvárásokhoz képest. Egészségügyi Fejlesztési Koncepció; meg a prioritásokat: Verőce, Našice), szülészotthonok (Đakovo). A nemzeti szintű környezetvédelmi szabályozások Egészség Évtizedének Népegészségügyi Prog- Nemzeti Egészségügyi Stratégia: a rendszer mellett megyei és települési szinten az önkormány- ramja; 2011-ig törtenő fejlesztésének programját hatá- Horvátországban a szociális ellátásra való jog gya- zatok helyi rendeletalkotási jogkörrel rendelkez- Közös kincsünk a gyermek nemzeti program; rozza meg, az egészségügy valamennyi területé- korlásához szükséges eszközöket (kivéve a lakha- nek. Környezetvédelmi területen helyi rendeletben Nemzeti Rákellenes Program; re vonatkozóan; tási támogatást) a központi költségvetés biztosít- határozható meg pl. a különféle környezet, ill. ter- Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének Egészségügyi reform: célja a biztosított/beteg ja, az ellátórendszerben dolgozók bérét szintén a mészetkárosítás esetén alkalmazandó szankciók és gyógyításának nemzeti programja. középpontba helyezése, az egészségi állapot, központi költségvetés biztosítja. A szociális ellátás bizonyos köre. Szintén helyi rendelettel rendelkez- egészségügyi indikátorok, egészségügyi ellátás kedvezményezettje az egyén vagy család, mely het az önkormányzat a helyi jelentőségű védett ter- Regionális szinten a Dél-Dunántúli Humán Straté- javítása és az egészségvédelmi rendszer fejlesz- nem rendelkezik az alapvető életszükségletei biz- mészeti területek kijelöléséről. giai Fejlesztési Program készült. tése; tosításához szükséges pénzügyi eszközökkel, és A környezetvédelem irányítását végző nemzeti Fejlesztési források tekintetében a következő euró- Nemzeti akcióterv influenzajárvány esetére; nem képes azt munkával, vagy más jövedelemfor- szintű intézmények és azok regionális szervei a kö- pai uniós társfinanszírozású programok elérhetők: A diabéteszben szenvedő betegek nemzeti egész- rásból előteremteni. vetkezők: Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 3. pri- ségvédelmi programja; A törvénnyel összhangban a szociális ellátó tevé- Kormány: Vidékfejlesztési Minisztérium környe- oritása Humán közszolgáltatások fejlesztése A vastagbélrák korai felismerésének nemzeti kenységet a szociális ellátó központok, más szo- zetügyi államtitkársága. címen; programja; ciális ellátó intézmények, a területi (regionális) és Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa: a kor- Társadalmi megújulás OP (TAMOP), mely szoft Az emlőrák korai felismerésének nemzeti programja; helyi önkormányzatok szervei végzik. A szociális mány jogalkotási és jogalkalmazói tevékenységét jellegű beavatkozásokat támogat; Sürgősségi betegellátás fejlesztési és beruházás- ellátás intézményei: segíti. A Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) egész- tervezési projektje; szociális ellátó központok; Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi ségügyi és szociális tématerületeket érintő infra- A szociális juttatások reformja: cél a juttatások megyei családügyi központok; és Vízügyi Főfelügyelőség: a miniszter irányítása strukturális beruházásokat támogat. számának csökkentése, azok célzottabbá tétele, öregek és elesettek otthonai; alatt működő minisztériumi hivatal. hatékonyságának növelése. gyermekotthonok. Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek: a miniszter irányítása alatt Horvátország Napirenden van a közegészségügyi szolgáltatások koncesszióba adása. Ezzel a lehetőséggel a regioná- Az ellátás megyei szintű szervezését a megyei közegészségügyi hivatalok végzik. A finanszírozási a működő területi közigazgatási szervek, felettes szervük az Országos Környezetvédelmi, Termé- A horvát szociális juttatások rendszere országos lis (megyei) önkormányzatok élhetnek. Horvát Egészségbiztosítási Intézet megyei irodáin szetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. szinten, továbbá a területi (regionális) és helyi Megyei szinten a következő stratégia dokumentu- keresztül zajlik. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok: fel- önkormányzatok szintjén valósul meg. Országos mok irányadóak: adatai a vízkárelhárítás, védekezés, vízkészlet- szinten a rendszert több minisztérium, intézet, ál- megyei fejlesztési stratégiák; gazdálkodás, vízrajz-monitoring, vízellátás és lamigazgatási hivatal, megyei szinten pedig a szociális ellátó központok alkotják. A szociális juttatások rendszerében tevékenykedő intézmények: Egészségügyi és Szociális Minisztérium; Horvát Egészségbiztosítási Intézet; megyei kábítószer-ellenes akciótervek; megyei egészségügyi tervek stratégiai kerettervei, építve a megyei egészségtérképekre. A megyei szintű egészségügyi intézményeket a kö- Természet- és környezetvédelem szennyvízkezelés, környezetvédelem. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI): a Dél-dunántúli régióban illetékességi területtel rendelkező Nemzeti Park Igazgatóság, a kormány által kijelölt védett természeti területek Családi, Veteránügyi és Generációk Közötti Szo- vetkezőképpen lehet csoportosítani: természetvédelmi kezeléséért felelős. lidaritás Minisztériuma; Megyei Államigazgatási Hivatalok; Elsődleges egészségmegőrzés (rendelőintézetek, egészségházak ): csecsemők, kisgyerme- Magyarország A helyi szintek környezettel kapcsolatos feladatai Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet; kek egészségének védelme és az általános vagy A Dél-dunántúli régió kedvező természeti, táji a következők: Gazdasági, Munka- és Vállalkozásügyi Miniszté- családorvosi tevékenység. Ők biztosítják az alap adottságokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik, A megyei önkormányzatok fő feladata a helyi rium; egészségügyi ellátást és a védőoltásokat a bizto- ugyanakkor a környezeti kockázatok elleni véde- védett területekkel kapcsolatos települési önkor- Horvát Munkaügyi Intézet; sítottaik számára. lem, valamint a környezetvédelmi infrastrukturá- mányzati feladatok összehangolása. Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Sürgősségi betegellátás: számos városban elérhe- lis ellátottság különösen a szennyvízkezelés és A települési önkormányzatok feladatkörébe tarozik Minisztérium; tő, egyedileg telepített intézmények. tisztítás, valamint a sík- és dombvidéki vízrende- a helyi jelentőségű védett természeti területek kije

17 lölése, fenntartása, természeti állapotának fejlesz- nemzeti hozzájárulással kiegészítve, valamint Ma- mészetvédelmi Hivatallal együttműködve dol- A Környezetvédelmi Területfejlesztési és Építés- tése és őrzése. További feladatuk a lakosság egész- gyarország költségvetési fejezeteiben biztosított gozza ki a törvényi előírásokat és ellenőrzi azok ügyi Minisztérium támogatásai; séges ivóvízzel való ellátása, a települési szilárd nemzeti támogatási programokon keresztül. Utób- végrehajtását. A Kulturális Minisztérium támogatásai. hulladékok összegyűjtése, valamint a települési biak 2009-től szinte teljesen leépültek. Az uniós Régiós (megyei) szinten a környezet és termé- Az állami alapok forrásain túl a megyei önkor- szennyvizek elvezetése és kezelése. társfinanszírozású programok a következők: szetvédelem kérdéskörével a megyék közigaz- mányzatok és a helyi szint a környezetvédelmi A legfontosabb nemzeti szintű stratégiák és prog- A Környezet és Energia Operatív Program gatási szervei foglalkoznak, melyek részt vesz- célú beruházások legjelentősebb finanszírozói. ramok: (KEOP) célja, hogy mérsékelje Magyarország nek az előírások betartásának ellenőrzésében, Nemzeti Környezetvédelmi Programok (6 éves); környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom környezeti tanulmányok készítésében stb. Az Vízgazdálkodás Országos Koncepciója a 2015-ig terjedő időszakra; Ivóvízminőség-javító Program; életminőségét. A Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) 5. prioritása keretében jelennek meg a környezet- említett szervek együttműködnek a felügyeleti szolgálatokkal és a természetvédelmi közintézményekkel. Turizmus Ivóvízbázis-védelmi Program; védelmi célú támogatási lehetőségek. Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program; Európai Területi Együttműködés programjai kiemelten kezelik a környezeti kérdéseket. A legfontosabb nemzeti szintű stratégia a Környezetvédelmi Nemzeti Stratégia és a Nemzeti Magyarország Országos Környezeti Kármentesítési Program; Környezetvédelem Akcióterv, melyek mindenben A Dél-Dunántúli Régió kiemelkedő potenciállal bír Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT); megfelelnek az EU 5. és 6. akcióprogramja alapkö- a turizmusfejlesztés területén, különleges termé- Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP); Horvátország vetelményeinek és a jogharmonizációs elvárásoknak. A terv részletes cselekvési programokat tartal- szeti értékeire, kultúrtörténeti emlékeire, folklórhagyományaira, gasztronómiai és borászati adott- Stratégia a magyarországi megújuló energiafor- A vizsgált térség felszínét tekintve főleg síkság, maz a környezetvédelem tematikus területeire. ságaira, gazdag termálkincsére és változatos aktív rások felhasználásának növelésére ; melyet a Dráva, illetve a Bilo-hegység, a Kalniki- Regionális szinten megszülettek a szükséges stra- szabadidő-eltöltési lehetőségeire alapozva. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007); hegység és a Papuk-hegység határolnak. Klímája tégiai fejlesztési tervek, melyek az egyes megyék A kedvező adottságok jelentős része azonban tu- Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia kontinentális. Területén számos természeti érték és környezeti politikájának alapjait jelentik: risztikai céllal jelenleg még részben, vagy teljes erőforrás található, jelentős ivóvízkészletekkel ren- megyei környezetvédelmi programok; egészében kihasználatlan. A vendégek fogadását Regionális szintű stratégiák, programok: delkezik, a terület homok-, sóder-, kőolaj- és föld- megyei területi (rendezési) tervek; és kiszolgálását biztosító háttér-infrastruktúra sok- A dél-dunántúli régió környezetvédelmi prog- gázlelőhelyekben gazdag, a felsorolt nyersanyagok megyei hulladékgazdálkodási tervek; helyütt elégtelen, a minőségi igényeknek nem felel ramja (2000); aktív kitermelése folyik. Bár a térség Magyaror- megyei levegőminőség-védelmi és javítási prog- meg, a hosszabb tartózkodási idő érdekében kiala- A Dél-dunántúli régió környezetfejlesztés straté- szággal határos, nincs határon átnyúló környezeti ramok; kított kiegészítő programkínálat szerény. Jellemző giai fejlesztési programja (2006); rizikófaktor, mivel a megyék területén nincsenek környezetvédelmi beavatkozási tervek; a turisztikai kínálat és kereslet nagyfokú koncent- Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, a Víz Keretirány- környezetkárosító, környezetszennyező veszélyes megyei fejlesztési stratégiák vagy regionális ope- ráltsága a régió nagyvárosaiba, illetve, bizonyos elv (VKI) által kitűzött cél elérése érdekében: anyagot kibocsátó egységek, melyek területileg ki- ratív programok a időszakra; területekre. Mindezeken felül problémát okoz a Mura, Rinya-mente és a Fekete-víz; terjedtebb környezeti hatást fejthetnének ki. ásványkincs-gazdálkodási tervek; turisztikai attrakciók megközelítése. Regionális Hulladékgazdálkodási Terv; A környezetvédelem jogi területét egy sor törvényi védett természeti értékek katalógusa. A turizmus szabályozásának legnagyobb hiányos- A megyei területfejlesztési programok közül va- előírás szabályozza, az azt kísérő határozatokkal sága, hogy jelenleg nem létezik kifejezetten a turiz- lamennyi tartalmaz környezetet érintő beavatko- és szabályokkal, melyek harmonizáltak az európai Valamennyi megyében cél a megyei környezet- mussal foglalkozó törvény, amely megfogalmazná zásokat; jogok és a nemzetközi egyezmények követelmé- védelmi információs rendszer létrehozása, mely a turizmus jelentőségét, lefektetné a turizmus alap- Számos kistérség rendelkezik kistérségi környe- nyeivel. A legfontosabb nemzeti szintű igazgatási egyrészt valós szükségletből ered, másrészt egy- definícióit, valamint szabályozná a turizmus mű- zetvédelmi programmal, vagy a kistérségi straté- szervek a következők: értelműen összhangban van az országos, egységes ködésének struktúráját. giai fejlesztési program, esetleg a kistérség terü- Környezetvédelmi, Területrendezési és Építés- környezeti információs rendszer létrehozásának A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfej- letfejlesztési koncepciója részeként. ügyi Minisztérium; céljával. lesztésért felelős helyettes államtitkára alá tartozó Környezetvédelmi Ügynökség: a kormány hozta Turizmus Főosztálya látja el a turizmus állami irá- Magyarországon a környezet- és természetvédelmi létre, feladata a környezetvédelmi adatok gyűjté- A környezet- és természet védelmét szolgáló nem- nyításával kapcsolatos feladatokat. Az Országos fejlesztések számára támogatási források alapve- se és feldolgozása. zeti szintű támogatások: Idegenforgalmi Bizottság (OIB) a Minisztérium tően két fő irányból érhetőek el. Az Európai Unió A természetvédelem legfelsőbb állami szerve a A Környezetvédelmi és Energetikai Hatékonysá- tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként mű- által biztosított támogatási programok keretében Kulturális Minisztérium, mely az Országos Ter- gi Alap támogatásai; ködik. A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) 32 33

18 regionális szakmai részvételre alapozott idegenfor- Regionális stratégiák: gok kialakítására, fürdő- és tematikus vonzerő- is, valamely igazgatási osztály hatáskörbe tartoz- galmi koordinációs szervezet, melynek felügyele- Dél-Dunántúli Turisztikai Régió Turizmusfej- fejlesztésre, a kereskedelmi szálláshelyek fejlesz- nak. tét szintén a Minisztérium látja el. lesztési Stratégiája; tésére, turisztikai klaszterek kialakítására, illetve A legfontosabb érdekvédelmi szervezetek a követ- A Magyar Turizmus Zrt. a Minisztérium egy- Turizmusfejlesztési Stratégiai Fejlesztési Prog- desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozá- kezők: személyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai ram, mely meghatározza a régió turisztikai mag- sára. Horvát Utazási Irodák Egyesülete (UHPA); marketingszervezet. A Magyar Turizmus Zrt. területeit és az azok területén fejlesztendő termé- Nemzeti Kis- és Családi Hotelek Egyesülete tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a ha- keket; (OHM); zai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása, mely a megvalósuló Horvátország Falusi Turizmus Közösség / Falusi Turisztikai Tevékenységet Folytató Gazdaságok Közössé- és nemzetközi turizmusból származó bevételek gyógy- és termálturisztikai fejlesztések régiós Horvátország a Mediterráneum egyik legjelentő- ge: a Horvát Gazdasági Kamarán belül működő növelését. A Tourinform irodákat a helyi önkor- szintű, termék alapú fejlesztését alapozza meg; sebb turisztikai célpontjaként hosszú turisztikai szakképviselet; mányzatok, illetve társulásaik, valamint turiszti- hagyománnyal és jelentős fejlesztési lehetőségek- Horvát Farmer Rt.: gazdasági társaság, mely a kai szervezetek üzemeltetik az MT Zrt.-vel kötött A megyei turisztikai hivatalok jogszabály alapján kel bír. A turisztikai kínálat megkülönböztető ele- vidéki területek fejlesztésének és marketingjének névhasználati és együttműködési megállapodás készítik el a megyére vonatkozó turizmusfejlesz- mei közt a megőrzött természeti kincsek és környe- céljából a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium alapján. tési stratégiát, mely inkább irányelveket vázol. zeti értékek, a kulturális és történelmi örökség, a kezdeményezésére jött létre. A turisztikai desztinációmenedzsment-rendszer Azonban a megyének nincs ráhatása a települések kellemes mediterrán klíma, az európai piacok kö- kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégi- turisztikai fejlesztéseire, a források a települési ön- zelsége valamit a védett környezetben való aktív A turizmus fejlesztését szolgáló meghatározó fej- ában meghatározott országosan kiemelt turisztikai kormányzatoknál vannak. Kistérségi szinten nem időtöltés sorolható fel. A turizmus Horvátország lesztési stratégiák: szervezet- és rendszerfejlesztési feladat. kötelező a stratégia készítése, ennek ellenére né- számára stratégiai nemzeti ágazat. A horvát idegenforgalom fejlesztési stratégiája A legfontosabb nemzeti szintű turisztikai stratégi- hány kistérség elkészítette a saját turizmusára vo- A kontinentális turisztikai lehetőségeket Horvátor ig; ák a következők: natkozó stratégiát. szágban még közelről sem aknázták ki optimális A kulturális turizmus fejlesztésének stratégiája; Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia , A fenti stratégiák megvalósítására szolgáló forrá- mértékben, így különösen fontosak a turisztikai A horvát turizmus stratégiai marketingterve melynek átfogó célja a turizmus fenntartható sok a következők: fejlesztések a falusi családi gazdaságokban, ahol ez ; fejlődésének elősegítése; attrakciófejlesztés; a Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nemcsak kiegészítő bevételt jelentene, hanem alap- A horvát idegenforgalom akcióterve a 2009 és turistafogadás feltételeinek javítása; emberierő- keretében vidéki szálláshelyek és egyéb kapcso- tevékenységgé, megélhetési forrássá is válhatna es évekre. forrás-fejlesztés; hatékony működési rendszer lódó szolgáltatások fejlesztése. Az Idegenforgalmi Minisztérium látja el az ágazat- kialakítása. Új Széchenyi Terv, Dél-Dunántúli Operatív Prog- tal kapcsolatos irányítási és egyéb feladatokat. A Megyei szinten valamennyi megyében léteznek a Országos egészségturizmus-fejlesztési straté- ram 2. prioritása: turisztikai potenciál erősítése kulturális örökség védelmével kapcsolatos irányí- turisztikai szektor fejlődését meghatározó straté- gia (OES), célja koncepcionális iránymutatás az a régióban címmel, melynek keretében mód van tási és egyéb feladatokat a Kulturális Minisztérium giai jellegű dokumentumok: rendezési tervek, re- egészségturisztikai fejlesztések tekintetében. térségi alapú komplex turisztikai termékcsoma- végzi, hozzájuk tartozik a természetvédelmi terüle- gionális operatív programok, megyei fejlesztési tek, természeti és nemzeti parkok felügyelete. stratégiák, megyei átfogó turisztikai tervek. Ezen A Horvát Idegenforgalmi Közösség egy nemzeti felül kiemelkedő jelentőségű a magyar-horvát ha- idegenforgalmi szervezet, melynek célja Hor- tártérségre készülő regionális turisztikai termék- vátország turizmusáról alkotott kép, benyomás terv jelentősége, mely a 2013-ig tartó programozási kialakítása valamint továbbfejlesztése, egységes időszakra vonatkozó alapdokumentum. turisztikai stratégia és promóciós koncepció meg- A turizmus fejlesztésének támogatásában a legna- tervezése, megvalósítása, a teljes horvátországi gyobb részt az Idegenforgalmi Minisztérium kép- idegenforgalmi kínálat minőségének javítása. A viseli, mely számos különböző programot indít. horvát idegenforgalmi közösségek rendszere pi- Ezt egészítik ki vidékfejlesztés vonatkozásában a ramisszerűen épül fel. A nemzeti csúcsszerv mel- Mezőgazdasági Minisztérium forrásai. A megyék lett megyei, községi, térségi (több község vagy éves költségvetésükben biztosítják az idegenfor- város), illetve helyi szinten létrehozott szerveztek galmi fejlesztések pénzügyi hátterét, az ágazat pro- működnek. Az idegenforgalom megjelenik a helyi mócióját és a benne dolgozók szakmai továbbkép- és a regionális önkormányzatok szervezetén belül zését

19 A PROJEKT SORÁN TÁRGYALT PROJEKTJAVASLATOK KIVONATOS BEMUTATÁSA Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés céljai PROMINVEST Befektetési lehetőségek promóciója a magyar-horvát határtérségben Munkaadók és Gyáriparosok Dél-Dunántúli Regionális Szövetsége (MGYDDRSZ) PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség VIDRA Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Eszéki Vállalkozói Központ (EVK) Határon átnyúló üzleti partnerkeresés A magyar-horvát határtérségben a gazdasági kapcsolatok területi eloszlása igen nagy szóródást mutat, alakulásuk esetleges. A földrajzi közelség ellenére a kapcsolatok jelentős része a nemzeti fővárosokon keresztül bonyolódik, a szélesebb határtérség teljes bevonása nélkül. A határtérség közvetlen tőkebefektetési adatai igen kedvezőtlenek és igen magas a munkanélküliség. Ennek következtében a határtérség vonzereje tovább csökken, folytatódik a befektetések koncentrálódása a két főváros alkotta tengelyen. Ennek egyik oka, hogy nincs egységes befektetési lehetőségeket bemutató adatbázis, a térség promóció tekintetében nem jelenik meg egységesen, illetve a promóciós tevékenység igen elszórtan zajlik: a helyi és megyei önkormányzatokon keresztül, illetve nemzeti szinten, igen alacsony hatékonysággal. Így szükséges a helyi promóciós tevékenységek koordinációja. Általános cél: fejlesztési impulzusok adása a határtérségnek, a határon átnyúló befektetési tevékenységek jobb koordinációján keresztül, a gazdaságfejlesztés új pályára állítása és a foglalkoztatás növelése érdekében. Specifikus célok: A célterületen található befektetési lehetőségek részletes kataszterének elkészítése, lefedve az üzleti infrastruktúra valamennyi eszközét (ipari parkok, vállalkozási övezetek, inkubátorok, pénzügyi ösztönzők); Egy határon átnyúló stratégiai vállalkozási infrastruktúra-fejlesztési program kidolgozása; Befektetés-ösztönzési tevékenységek a határ mindkét oldalán. 1 Projektmenedzsment: partneri és projektszintű menedzsment, jelentéskészítés. 2 Kataszterkészítés a Dél-Dunántúl területére, illetve a három horvát megye területére vonatkozóan: ipari parkok, barnamezők, fejlesztési övezetek. 3 Vállalkozói infrastruktúra-fejlesztési stratégiai program készítése. 4 Weboldal készítése online-adatbázissal. 5 Publikáció: valamennyi horvát partner területére, illetve a magyar oldalra külön készül egy komplett befektetés-ösztönzési anyag a kataszter alapján. Felelős MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK Befektetésösztönzési rendezvények: két nemzetközi rendezvény szervezése, mely egyben a projekt eredményeinek kommunikációját is szolgálja. 6 MGYDDRSZ, PORA et hosszas közös tervezés előzte meg. valamennyi tevékenysége közös, minden partner a saját területére vonatkozóan végzi az adatgyűjtést és a dokumentációk készítését, így a tevékenységek finanszírozása is közösen zajlik. A munkatársaiból összeálló közös projektcsapat folyamatos kommunikációt folytat a projekt során. Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés 1 2 céljai Inkubátorházak fejlesztése a magyar-horvát határtérség rurális területein Besence Község Önkormányzata Gornja Rijeka Község Önkormányzata Határon átnyúló üzleti partnerkeresés célterülete a határtérség árnyékterületeihez tartozik: messze találhatók a városi központoktól, környezetük alapvetően rurális, magas munkanélküliségi adatok jellemzőek. Ezekben a térségekben az inkubátorházak működése alapjában véve különbözik a fejlett térségekben működő hasonló intézményektől. Sokkal nagyobb szerepet játszik a foglalkoztatásban és a helyi népesség megtartásában, mivel önfoglalkoztatási lehetőséget biztosít a helyi lakosságnak. keretében együttműködő két önkormányzat és inkubátor fontos szereplője a helyi gazdaság fejlesztésének, egyúttal tipikus példái a helyi vidéki összefogásnak és, bár helyzetük sokban hasonló, eltérő működési modelljük szolgálja az együttműködés és a tapasztalatcsere alapját. Általános cél: A fejletlen, elzárt vidéki határ menti térségek gazdaságának fejlesztése a helyi inkubátorházak fejlesztésén keresztül, a célterületen a gazdasági tevékenység élénkítése és a köztük lévő együttműködés serkentése. Specifikus célok: Sikeres inkubátorház-működtetési modell kidolgozása, ismeretátadás a két oldal között. Lehetőség biztosítása a határ két oldala közti gazdasági kapcsolatok élénkítésére oktatási műhelymunka-találkozók szervezésén és partnerkereső eseményeken keresztül. A meglévő inkubátorházak infrastruktúrájának fejlesztése, hogy jobban illeszkedjen a helyi gazdaság igényeihez. Projektmenedzsment: a tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, beszámolók készítése, kapcsolattartás, partnertalálkozók lebonyolítása. Az inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Besencén (a meglévő inkubátorépülethez kapcsolódó csűr felújítása) és Gornja Rijekában (multifunkcionális rendezvényterem kialakítása a meglévő inkubátorházban). Felelős Besence, Gornja Rijeka Besence, Gornja Rijeka 3 Határon átnyúló partnerkereső rendezvények szervezése: tapasztalatcsere az inkubátorházak működési modelljeit illetően, illetve kapcsolatépítés a két oldal helyi vállalkozásai Besence, Gornja Rijeka között. 4 Együttműködési program kidolgozása három éves időtartamra. Besence, Gornja Rijeka Promóció: sajtótájékoztatók szervezése, weboldal létrehozása, publikáció megjelentetése. 5 Besence, Gornja Rijeka ek valamennyi tevékenysége közös, a közösen hajtják őket végre. A beruházási tevékenységek külön, de időben összehangoltan zajlanak. tartalmának kidolgozása közösen, több személyes találkozó formájában zajlott. A közös megvalósítás közös finanszírozást von maga után

20 Oktatás és képzés céljai A természettudományok nem ismernek határokat Kaposvári Egyetem (KE) Petar Preradović Gimnázium, Verőce (PPG) Belovár-Bilogora Megyei Önkormányzat (BBMÖ) Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok célterülete (Horvátország és Magyarország határmenti területe) az innováció tekintetében mindkét ország legfejletlenebb területeinek egyike. A korszerű innovatív technológiák a természettudományok (matematika és fizika) alapos ismeretén alapulnak, melyek elengedhetetlenek a modern társadalom működéséhez és az életminőség fenntartásához. Ugyanakkor a természettudományok népszerűsége az utóbbi évtizedben csökkent, ennek következtében csökken a természettudományokat oktató pedagógusok száma, ami hosszútávon a társadalom műkködését veszélyezteti. A kedvezőtlen tendenciák megelőzésére konkrét lépések szükségesek. Általános cél: A természettudományok oktatási színvonalának emelésén keresztül az innovációs kapacitásokat erősítve növelni a határ menti térség versenyképességét. Specifikus célok: A természettudományok (matematika és fizika) népszerűtlensége okainak feltárása a határ menti térségben. A természettudományok népszerűsítése a középiskolások és leendő felsőoktatási hallgatók körében, továbbá a műszaki szakmák népszerűsítése. Természettudományos oktatás jó gyakorlatainak alkalmazása. Projektmenedzsment: a Kaposvári Egyetem, mint vezető partner felel a projektszintű menedzsmentért. A Petar Preradović Gimnázium és Belovár-Bilogora megye felelősek a projektpartneri szintű KE, PPG, BBMÖ menedzsmentért. Elemzések: gyakorlat- és példagyűjtemény a természettudományok oktatásának területéről, a természettudományok népszerűségének felmérése illetve a népszerűsítésük érdekében tett lépések bemutatása. megvalósításához szükséges felszerelés beszerzése: interaktív tábla, számítógépek, programok, kísérletezéshez szükséges felszerelés, a fizika oktatásához szükséges bemutató készlet, geometriai optika és egyéb felszerelések. Matematikai műhelymunka találkozó és verseny. Minden projektpartner képviselője részt vesz. Fizikai műhelymunka találkozó és verseny, az összes projektpartner képviselőjének részvételével. Zárókonferencia szervezése: eredményeinek, a jó gyakorlat példáinak bemutatása és a megtartott versenyek eredményhirdetése. KE, PPG, BBMÖ KE, PPG, BBMÖ KE, PPG, BBMÖ KE, PPG, BBMÖ 7 Promóciós tevékenység: kétnyelvű szórólap a műhelymunka-találkozókra, a megvalósított projekttevékenységek és eredmények kétnyelvű, képekkel illusztrált publikációja, KE, PPG promóciós ajándékok a résztvevők számára (pólók, ajándékok a versenyzők számára). A tevékenységek közös megvalósítása, közös határon átnyúló műhelymunka-találkozók, közös projetkfinanszírozás. KE Oktatás és képzés céljai Iskolák határon átnyúló együttműködése a társadalmi konfliktusok kezelésében Csányoszró Község Önkormányzata Dora Pejačević Általános Iskola, Našice Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogamok A határ mindkét oldalán jellemzőek az alábbi társadalmi jelenségek: A családok többsége felbomlott vagy mint család működésképtelen. Jellemző a mélyszegénység, alkoholizmus, bűnözés, prostitúció. A munkaképes lakosság jelentős része már évek óta kiszorult a munkaerőpiacról vagy sohasem végzett tartós és rendszeres munkát: segélyből, támogatásból, alkalmi munkákból élnek. Jellemző az adósságfelhalmozás. Az alacsony számú foglalkoztatott réteg életminősége nem alkalmas arra, hogy a felnövekvő nemzedék számára követendő például szolgáljon. A helytelen táplálkozás és mozgáshiány miatt sok a túlsúlyos/elhízott gyermek. A helyi társadalmi problémák megoldását célzó hatékony humánerőforrás-fejlesztő eszközök száma igen alacsony. Az iskolai erőszakra, az oktatásirányításnak és az iskoláknak csak időleges válaszuk van, csak egy kreatív, szakmaiságában és pedagógustisztességében kiemelkedő, egységes, paradigmaváltó nevelőgárda képes gátat vetni a súlyos frusztrációkból adódó deviáns megnyilvánulásoknak, és negatív energiákat pozitívvá formálni. Általános célok: a súlyosan hátrányos néprétegek felzárkóztatása és az esélyegyenlőség erősítése innovatív pedagógiai know-how alkalmazásával és a negatív társadalmi jelenségek csökkentése céljából szakmai párbeszéd kialakítása. Specifikus célok: Az oktatók analizáló, pedagógiai célokat és módszereket megfeleltető szemlélete kialakulásának elősegítése. A tanítva tanulás fejlesztő lehetőségének kihasználása a pedagógusegyesületek szakmai tudása kiteljesedésének érdekében. A célcsoport szemléletének és lehetőségeinek tágítása közösségszervezéssel. A célcsoport személyes igényeire szabott, a számára adaptálható oktatási eszköztár kialakítása. A partneriskolák pedagógiai progamjának bemutatása, a kölcsönös adaptálhatóság módszertanának kialakítása. Megalapozó ( warm-up ) célképzés megvalósítása: a közös munkára való felkészülést szolgáló program, jó gyakorlatok beazonosítása. Közös módszertan és pedagógiai progam kidolgozása: innovatív, a gyermekek motivációjának fokozását célzó program kialakítása cserelátogatásokon, esetmegbeszéléseken keresztül. Csányoszró, DPÁI Csányoszró, DPÁI Csányoszró, DPÁI A kidolgozott módszertan és oktatási technikák bemutatása, gyakorlati alkalmazása, 4 Csányoszró, DPÁI záró konferencia szervezése. a magyar partner kezdeményezésére kerül kialakításra, bár annak kidolgozásában közreműködött a horvát fél is. A megvalósítás valamennyi tevékenység tekintetében közös, melyet közös finanszírozás alapoz meg. A iskoláinak szakembereiből egy közös szakembergárda kialakítására kerül sor

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail)

A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) A Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail) Go Green (IPA CBC) nyitókonferencia Pámer Zoltán DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2013. március 9. A projekt általános bemutatása Az egykori vasfüggöny vonalán (Iron

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EU Compass projekt ismertetése 1.

EU Compass projekt ismertetése 1. EU Compass projekt ismertetése 1. Támogató alap: Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat benyújtás: 2010. 09. 15. Döntés: 2011. 03. 25. Szerződéskötés:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme

Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme INTERREG IIIB CADSES Közösségi Kezdeményezések Program HERITOUR Kulturális tematikus utak fejlesztése vidéki területeken Lencsés Tamara 2007. október 04. ÁTTEKINTÉS INTERREG programok INTERREG IIIB CADSES

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben