II.4. TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II.4. TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY"

Léna Juhászné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 II.4. TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

1 A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag) A község 1947-ben alakult, de település történeti elızményei sokkal elıbbre nyúlnak vissza.

2 1 A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag) A község 1947-ben alakult, de település történeti elızményei sokkal elıbbre nyúlnak vissza. Az Árpád-korban templomot építettek a község területén, ami valószínősíti, hogy lakott településként létezett. A község elsı írásos említése 1382-bıl való. A solti területek egyik legnagyobb birtokos-családja a Tetétleniek voltak. Máig nem tisztázott, hogy a településrıl kapta-e nevét a család, vagy a családról a település. Tetétlen nevő helység ugyanis több is volt az országban, a név más településtıl is származhatott. Mindenesetre 1400-tól a terület a Tetétleni vagy Tetétlen család birtoka ben a török és rác csapatok pusztításainak következtében Tetétlen elnéptelenedett ben házasságkötés révén a Tetétleni-puszta a Földváry család birtokába került as évek (I. katonai felmérés) A török kipusztította települések utáni táj, de a középkori templom, a Oltóhalom és a szikes tavak jól kivehetık.a feljegyzések alapján 1728-ban már újból voltak állandó lakosai a pusztának, megjelentek az állattenyésztéshez kapcsolódó szálláshelyek. Ebben az idıben dunapatajiak bérelték a területet, 1767-tıl azonban a török elıtti idıkhöz hasonlóan dunavecsei családok, sıt Vecse község is. A század második felében alakultak ki a majorságok a község területén.1808-ban Kovács Mihály bérlı kocsmát vezetett a ma Csárda-dombnak nevezett helyen ban a Földváry család megosztotta birtokait. A velük rokonsági viszonyban lévı családok voltak Tetétlen puszta késıbbi birtokosai. Más források szerint már a XVIII. sz. második felében is a Teleki család volt a birtokos a területen. Az 1870-es években a pusztán már iskola is mőködött. 1 Településképi arculati kézikönyvbıl ávettek dılt betővel 2

Ekkoriban a terület közigazgatásilag Hartához tartozott.

3 1800-as évek közepe (II. katonai felmérés) Megjelennek az elsı majorok A XIX.-XX. század fordulóján Dunatetétlenen Gróf Teleki József volt a tulajdonos a híres Teleki családból. Ekkoriban a terület közigazgatásilag Hartához tartozott. A grófi család virágzó birtokot alakított ki több majorsággal as évek vége (III. katonai felmérés) Az uradalmi központok (Gróf Teleki Nagymajor (mai belterület), Sándormajor, Gróf Teleki Alsómajor már megvannak. 3

1879. évi kataszteri térképen Károly majorként a mai belterület elızménye és Csárda-halom átellenes oldalán a csárdával. 1907-ben 744 lakosa volt Dunatetétlennek.

A Nagymajorban a gróf egy 1-6. osztályos református iskolát tartott fenn.

nem bírta megfelelıen ellátni a feladatot, de azért továbbra is itt élt.

4 1879. évi kataszteri térképen Károly majorként a mai belterület elızménye és Csárda-halom átellenes oldalán a csárdával ben 744 lakosa volt Dunatetétlennek. Vasútállomás, postahivatal, távíróállomás mőködött a településen. A Nagymajor volt a grófi család lakóhelye, ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A Nagymajorban a gróf egy 1-6. osztályos református iskolát tartott fenn. Teleki kúria archív felvételen és ma A két világháború közötti években Gróf Teleki József unokaöccse, Gróf Teleki Mihály vette át a gazdaság irányítását az öreg gróftól, aki már nem bírta megfelelıen ellátni a feladatot, de azért továbbra is itt élt. A földmővelésügyi miniszteri pozíciót is betöltı Mihály gróf országos reformot dolgozott ki a földekre vonatkozóan, amit a Felsıház és a Képviselıház is megszavazott. (1940. évi IV. tv.) A törvény kevés kivétellel 500 holdban maximálta a földbirtokokat és évi hold kiosztását tette volna kötelezıvé. A miniszterségrıl azonban késıbb lemondott, és a törvény végrehajtása a háborús körülmények között elmaradt. 4

határ közelében a Böddi-szék mellett volt birtoka a pezsgıgyáros Törley Antalnak.

5 1941.évi katonai térkép Új elem a Kunszentmiklós, Tass-Dunapataj vasútvonal. A jelenlegi belterülettıl meglehetısen távol a Kígyósi-csatorna és a fülöpszállásisoltszentimrei határ közelében a Böddi-szék mellett volt birtoka a pezsgıgyáros Törley Antalnak. A Böddi-szék Sósér-puszta nevő részén volt kastélya Bauer Rudolfnak, aki 1900-as párizsi olimpián aranyérmet nyert diszkoszvetésben. 5

Védett mőemléki érték, világörökségi, és a világörökségi várományos helyszín illetve terület nincs a településen.

A rendelet 1. melléklete: Védett építmény képe Helyszín Rendeltetés Építéstörténeti adatok 1. Rákóczi u.31.

építészeti érték, közterületrıl feltáruló megjelenése védett. 2. Rákóczi utca 25. 254 Eredetileg magtár, majd rk. templom Közösségi, hitéleti érték, A belsı szekkói védendık.

Másutt, idegenek nyilvánvalóan kúriának neveznék, de helyben ez kastély. Amióta áll mindig a település legfontosabb épülete volt.

6 Védett mőemléki érték, világörökségi, és a világörökségi várományos helyszín illetve terület nincs a településen. A helyi építészeti örökség Dunatetétlen Község Képviselı-testülete a településkép védelmérıl szóló 20/2017.(XII.20.) önkormányzati rendeletével helyi védetté nyilvánította a következıket. A rendelet 1. melléklete: Védett építmény képe Helyszín Rendeltetés Építéstörténeti adatok 1. Rákóczi u /4 hrsz Eredetileg Teleki kastély, ma önkormányzati hivatal, posta, könyvtár, orvosi rendelı Védelem indoka, védendı elemek, javaslatok Közösségi, településképi, építészeti érték, közterületrıl feltáruló megjelenése védett. 2. Rákóczi utca Eredetileg magtár, majd rk. templom Közösségi, hitéleti érték, A belsı szekkói védendık. Tetıhéjazat cserélendı hrsz Híd Történeti, településképi, ipartörténeti érték Teleki kastély A községközpont meghatározó épülte az egykori Teleki kastély. Másutt, idegenek nyilvánvalóan kúriának neveznék, de helyben ez kastély. Amióta áll mindig a település legfontosabb épülete volt. Ma is az, helyet ad az önkormányzati hivatalnak, a postának, a mővelıdési háznak, a könyvtárnak, orvosi rendelınek és szolgálati lakásnak. Az épülethez tartozó kastélypark a település közparkja. Az épület fıhomlokzata 1945-ben a félig már elpusztult itt nem bontani kezdték az épületet, hanem a nagyistálló elbontásából nyert építıanyagból újjáépítették. 6

Híd A Főzvölgyi-csatorna felett átívelı téglaboltozatú híd a dunatetétleni címer másik fontos

Solt irányából közelítve meg a települést az 53-as fıút felıl a hídon áthaladva érkezik meg a látogató

Krisztus Király római katolikus templom A római katolikus temploma 1946 óta van a településnek.

7 Híd A Főzvölgyi-csatorna felett átívelı téglaboltozatú híd a dunatetétleni címer másik fontos tartozéka, amely szintén a község jellegzetes építménye. Építési ideje a XX. század elejére tehetı. Solt irányából közelítve meg a települést az 53-as fıút felıl a hídon áthaladva érkezik meg a látogató a község központjába. Krisztus Király római katolikus templom A római katolikus temploma 1946 óta van a településnek. Ekkor alakították templommá az egykori grófi magtárat. Belül az ismert katolikus pap, író és festımővész, Prokop Péter ben készült mővei láthatóak, amelyeket dunatetétleni gyakorló papként készített. 7

8 Településszerkezet, telekstruktúra és az utcavonal-vezetés az 1900-as évek közepén alakult szabályos mérnöki osztás eredménye. A fésős beépítéső lakótelkek elıkerttel épültek be. A hosszanti telkek hátsó fele kertként hasznosult. A kertmővelés visszaszorulásával a a telekoldalakon gyakran parlag területek tárulnak fel. Utcaképet az adott idıszakban járatos formájú, mérető családi házas beépítések határozzák meg. Településkarakterek Intézményi karakter -településközpont A mérnöki osztású belterület a falu bekötıútjára szervezett. Központját az egykori Teleki kastély és parkja valamint a határos intézményekkel beépített telkek jelölik ki. A település méretébıl adódóan nem épültek - nem is volt rájuk szükség- tekintélyes mérető közintézmények. A családi házak méretét meghaladó nagyságú középületek egyrészt átépítések eredményei, másrészt új épületek. Az egykori kastélyt és magtárat átalakították. Az elıbbiben önkormányzati hivatal, posta, könyvtár, orvosi rendelı mőködök, az utóbbit rk. templom. Léptékhelyes, családi házas beépítésébıl nem kirívó, de a település földszintes laza beépítéső karakterébe jól illeszkedı középületek. óvoda közösségi ház iskola 8

C s a l á d i h á z a s k a r a k t e r A szabályos osztású hosszanti telkek oldalhatárosan azonos mérető

A folyamatosan kiépülı belterület lakóházai az adott építészeti színvonalnak megfelelıek.

Az utcai növényzet egységesíti a különbözı tetıidomokból adódó épülettömegbeli különbségeket.

9 C s a l á d i h á z a s k a r a k t e r A szabályos osztású hosszanti telkek oldalhatárosan azonos mérető elıkerttel épültek be. Egységes beépítési vonal alakult ki. A folyamatosan kiépülı belterület lakóházai az adott építészeti színvonalnak megfelelıek. A gondozott közterületek, a folyamatosan karbantartott házak rendezett falu képét adják. Az utcai növényzet egységesíti a különbözı tetıidomokból adódó épülettömegbeli különbségeket. Lakóházak típusai A kezdetek egytraktusú nyeregtetıs lakóházai toldott tornáccal Az 1960-as évektıl az 1980-as évekig épített sátortetıs lakóházak utcai részében van a lakás, az oldalhatáros folytatásában jellemzıen a gazdasági helyiségek kapnak helyet. 9

10 Az 1980-as években épült emeletes és tetıtér beépítéső lakóház példája Z ö l d t e r ü l e t i k a r a k t e r A község központját a település tágas közparkja jelöli ki. Az egykori kastélypark egy része reprezentatív zöldfelület, másrésrıl játszóhely. 10

11 Ü z e m i k a r a k t e r A belterület szélén lévı fémipari üzem képviseli az üzemi karaktert a belterületen. A rendezés során tervezett változások hatáselemzés Olyan hálózati, területfelhasználási elem nem kerül a településfejlesztési koncepcióba és a településrendezési eszközökbe, amely a települési értékleltárban szereplı elemeket, a kialakult település- és tájszerkezetet érintené. 11

Hasonló dokumentumok

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.