A rehabilitáció esélyei krónikus foglalkozási betegségek és tartós fogyatékosság esetén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A rehabilitáció esélyei krónikus foglalkozási betegségek és tartós fogyatékosság esetén"

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.6 A rehabilitáció esélyei krónikus foglalkozási betegségek és tartós fogyatékosság esetén Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; rehabilitáció; érdekvédelem; esélyegyenlőség; foglalkozási ártalom; fogyatékos; munkahelyi környezet. A fejlett országokban a váz- és izomrendszeri bántalmak okozta költségek elérik a bruttó nemzeti termék 1 2%-át. A számítások szerint csupán a hátfájás háromszor annyiba kerül a társadalombiztosításnak, mint a rák összes fajtája együttvéve. A társadalom azonban mégsem fordít kellő figyelmet a krónikus fájdalmakra. A rehabilitáció a mozgásszervi károsodásoktól a kardiológiai és egyéb fizikai megbetegedéseken keresztül a mentális rendellenességekig számos betegségből visszavezethet a munkaképesség állapotába. Egyre több országban ismerik fel, hogy a rehabilitációra fordított összegek nemzetgazdasági szinten sokszorosan megtérülnek. A munkahelyi rehabilitáció előtérbe kerülésével, a kormányok és az érintettek növekvő érdeklődésével párhuzamosan egyre több felmérés készül, amelyek a munkáltatók rehabilitációs politikáját és gyakorlatát vizsgálják. A legtöbb gond a kisvállalkozásoknál merül fel, ahol nincs igazán gazdája ennek a problémának. Ez kétségtelenül részben annak tudható be, hogy a vezetők már így is túlterheltek az elmúlt évek során a foglalkozás-egészségügy, a humánpolitika, a képzés és a munkavédelem a szakemberek helyett gyakran az általános vezetés feladatává vált. Hasonlóan fontos terület a fogyatékkal élők munkahelyi rehabilitációja is. Ráadásul az a munkahely, amely hozzáférhető és biztonságos a fogyatékkal élők számára, minden alkalmazott, ügyfél és látogató számára is biztonságosabb és hozzáférhetőbb lesz. A fogyatékkal élőket védik az Európai Unió diszkriminációellenes, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági jogszabályai és egyre több forrás is megnyílik az ilyen személyek foglalkoztatásának megkönnyítésére.

2 Lapunkban az elmúlt két évben többször is foglalkoztunk a rehabilitáció aktuális kérdéseivel. A téma fontossága miatt az alábbiakban ezekből a cikkekből olvashatnak összefoglalót. Az összefoglaló első része a krónikus foglalkozási betegségben szenvedők, második fele pedig a fogyatékkal élők rehabilitációs lehetőségeit elemzi. Országos rehabilitációs program Nagy-Britanniában A brit munkaügyi minisztérium 2004 őszére kidolgozott egy szakmai rehabilitációs keretprogramot, amelynek célja a tartós betegállományból visszatérő munkavállalók visszailleszkedésének elősegítése. A program nem egy új, államilag menedzselt vagy finanszírozott rehabilitációs infrastruktúra megteremtését jelenti, sokkal inkább a meglévő költségvetési vagy magán erőforrások rugalmasabb felhasználásának ösztönzését célozza. A kormány megerősíti szerepvállalását a rehabilitációs szolgáltatások piacának fejlesztésében és a piac támogatásához szükséges szakértők biztosításában. A munka- és nyugdíjügyi minisztérium olyan rehabilitációs koncepcióban gondolkodik, amely a különféle intervenciós eszközök szükség szerinti koordinálását is magába foglalja. A rehabilitáció nemzeti szintű elősegítésére már korábban is indítottak munkahely-megtartási programokat. Ezeknek az a céljuk, hogy mindennapi orvosi és szakmai tanácsadás keretében elősegítsék azoknak a visszatérését a munkába, akik betegség vagy baleset következtében hosszú ideje nem tudnak dolgozni, és ezért segélyhez folyamodnának, illetve már segélyből élnek. A cél a munkavédelem, a rehabilitáció és a munkahelymegtartás integrálása egy független foglalkozásegészségügyi támogatási rendszer kialakítása révén. A kormány nem egy új, országos szervezet létrehozását tervezi, hanem a meglévő regionális és ágazati szintű szolgáltatásokra kíván építeni (amilyen például a skóciai Biztonságos és egészséges munkavégzés elnevezésű telefonos segélyvonalon alapuló program vagy az építőiparban tervezett új foglalkozás-egészségügyi szolgálat). A szakszervezetek álláspontja 2004 áprilisában a Szakszervezetek Kongresszusa (TUC) úgy nyilatkozott, hogy bár a munkaképesség védelmének leghatékonyabb módja a megelőzés, a rehabilitációt is létfontosságúnak tartják. Ez számos munkaügyi kérdést vet fel, köztük a finanszírozás biztosítását.

3 A TUC szerint ehhez kötelezni kellene a munkaadókat arra, hogy a már kötelező foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi biztosításuk részeként kössenek rehabilitációs biztosítást is. Ennek hatására a biztosítók arra ösztönöznék a munkaadókat, hogy esetleg egy új típusú biztosítás keretében vegyék fontolóra a rehabilitációs programok előnyeit. A TUC azt is támogatja, hogy a munkaadók megtérítsék a társadalombiztosítási rendszeren (NHS) keresztül a munkahelyi sérülések és megbetegedések kezelésének költségeit. A szakszervezeti kongresszus azt tartaná ideális megoldásnak, ha az NHS-en keresztül egy központilag finanszírozott ellátási rendszert hoznának létre. Ugyanakkor a nagy munkaadók továbbra is fenntarthatnák saját finanszírozású, illetve saját működtetésű ellátásaikat. Ennek eredményeként a kisebb cégek munkavállalói ugyan továbbra is egy túlterhelt és lassú állami rendszertől függenének, ezt az egyenlőtlenséget azonban a biztosítók egy kollektív alap segítségével ellensúlyozhatnák. Az építőipar máris messzemenően támogatja a kollektívan finanszírozott foglalkozásegészségügyi alap koncepcióját, amely munkavállalóik számára elérhetővé tenné a rehabilitációs ellátásokat. A munkaadók bevonása Az NHS egyre több olyan rehabilitációs projektet indít, amelyek a munkaadók bevonásával segítenek az embereknek, hogy tovább dolgozhassanak, illetve hogy a tartós betegszabadság után visszatérhessenek a munkába. Az egyik ilyen, teljes egészében az NHS által finanszírozott, a hátfájásban szenvedők támogatását szolgáló projekt például a gyógyszerek nélküli kezelésre helyezi a hangsúlyt, és igyekszik a fájdalmakban szenvedőket visszaintegrálni a közösségbe, beleértve a munkahelyüket is. A projekt bázisául szolgáló rehabilitációs intézet elkészített egy tájékoztató füzetet a körzeti orvosok számára, amely felhívja figyelmüket a korai diagnosztika fontosságára, és ismerteti a rendelkezésre álló aktív terápiás lehetőségeket. A tájékoztató szerint a betegek többségének a terápia megkezdéséhez nincs szüksége szakorvosi kivizsgálásra, amelyet gyakran hosszú várakozás előz meg. A krónikus fájdalmakban szenvedők számára ugyanis ez a várakozás elviselhetetlen. Ezért a projekt keretében létrehoztak egy fizikoterapeutákból, foglalkozás-egészségügyi terapeutákból, ápolónőkből és pszichológusokból álló csapatot. A körzeti orvosok közvetlenül utalhatják

4 a hátfájással küszködő pácienseket (évente 18 ezer beteget) a csapathoz, amely szükség esetén kivizsgálás után beutalja őket a gerincrendellenességeket kezelő intézményhez. A csapat a hangsúlyt a holisztikus szemléletre helyezi: arra törekszenek, hogy a páciensek testét, lelkét és szívét is bevonják saját gyógyulási folyamatukba. Ezért aktívan támogatják a páciensek függetlenségét, és elvárják, hogy önállóan járjanak el a kivizsgálásokra és a kezelési programokra. Hetente 11 csoport vesz részt a helyi szabadidőközpontban, edzőteremben vagy táncklubban tartott héthetes programban. A tapasztalatok szerint a program befejezése után a résztvevők 98%-a tovább folytatja a testedzést ezeken a közösségi helyszíneken. Ezzel elkerülik, hogy kórházba kelljen menniük, a kezelés pedig ingyenes. A programban résztvevők 71%-a ugyanakkor ez idő alatt nem hiányzik a munkahelyéről. Az NHS számára különösen fontos eredménye a projektnek, hogy a várólistás betegek száma jelentősen csökkent. Míg 2000-ben a krónikus hátfájásban szenvedőknek mintegy 84 hetet kellett várniuk a kórházi kivizsgálásra, mára ez az idő 10 hétre csökkent. A kézzel fogható eredmények láttán a munkaadók is szívesebben vesznek részt a projektben. Ezek a kifinomult rehabilitációs programok azonban még nem mindenki számára elérhetőek. Noha a krónikus hátfájást előidéző munkahelyi balesetek többsége a munkahelyek nem megfelelő biztonságából következik be, sok munkaadó nem tanúsít kellő türelmet a sérült munkavállalók elhúzódó rehabilitációjával szemben. A társadalmi felelősség és az egyéni kezdeményezések Vannak azonban olyan munkaadók is, akik elismerik a felelősségüket, és vállalják az ebből adódó feladatokat. Az egyik tűzoltó szolgálat például újszerű módszert vezetett be a sérült tűzoltók rehabilitációjára. A szolgálat felismerte, hogy a betegségből vagy sérülésből adódó hiányzások mértékének csökkentése nemcsak üzleti, de morális szempontból is fontos, és a munkaadónak társadalmi felelőssége, hogy törődjön sokszor megterhelő és veszélyes körülmények között dolgozó munkavállalói jólétével. A rendszeres ingyenes egészségügyi vizsgálat és állapotfelmérés az egyenruhás dolgozók számára kötelező, de a nem egyenruhás munkavállalók számára is rendelkezésre áll. Ezt széles körű megelőző és utókezelések is kiegészítik.

5 A szolgálat foglalkozás-egészségügyi részlege által elvégzett állapotfelmérést követően a dolgozók számára lehetővé válik különféle létesítmények használata. Emellett a tűzoltók országos jóléti alapja rendelkezik egy egyénre szabott kezelési programokat kínáló rehabilitációs központtal, és két utógondozó intézménnyel. Ezek a létesítmények minden rászoruló aktív vagy nyugállományú tűzoltó, illetve özvegyeik számára nyitva állnak. Felmérés a kisvállalkozások tartós betegállománnyal és rehabilitációval kapcsolatos gyakorlatáról A munkahelyi rehabilitáció előtérbe kerülésével párhuzamosan készült egy felmérés, amely 896 brit kisvállalkozás rehabilitációs politikáját és gyakorlatát vizsgálta. A kutatás elsősorban az elmúlt két év tartós hiányzásainak alakulására, az ezzel kapcsolatos eljárásokra, és a rehabilitáció gyakorlati kérdéseire összpontosított. A felmérésben részt vett kisvállalkozások felénél jelentős gondot okoznak a betegszabadságok egyre nagyobb hányadát kitevő tartós hiányzások költségei. 10-ből 7 kisvállalkozásnál emelkedést tapasztaltak a stressz és egyéb mentális betegségek okozta tartós betegállomány terén. A mozgásszervi és hátpanaszokat a kisvállalkozók valamivel több mint egyharmada említette a hosszú távú betegszabadságok egyre gyakoribb okaként. A vizsgált munkaadók több mint kétharmada kínál a tartós betegállományban lévő dolgozóknak rehabilitációs lehetőségeket. A megkérdezettek igen eltérően ítélték meg rehabilitáció értékét. Egyesek szerint a rehabilitáció költségeit nem a munkaadóknak kellene fedezniük, míg mások szerint a rehabilitáció teljes mértékben kifizetődik, és mindenkit arra bátorítanának, hogy dolgozzon ki programokat a betegállományból visszatérő dolgozók munkába állásának elősegítésére. Nagyon kevés vállalkozás ajánl fel rehabilitációt egy meghatározott idő eltelte után automatikusan: a legtöbb társaságnál az egyéni körülmények határozzák meg, hogy mikor merül fel a rehabilitáció lehetősége. Amint az 1. táblázatból is kitűnik, a rehabilitáció nem egzakt tudomány, számos rugalmas program létezik, amelyeknek általában része a fokozatos munkába állás és a módosított feladatkör, amelyet a munkaadóval, a közvetlen vezetővel, a személyzeti és a foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel folytatott rendszeres elbeszélgetések során határoznak meg.

6 1. táblázat Miért került előtérbe a tartós hiányzás kérdése? A felmérés során megkérdezett munkaadók 50%-ánál az alábbi okok miatt vált fontosabbá a tartós betegállományból adódó problémák kezelése Ok Válaszadók száma A tartós hiányzások költségei egyre nagyobb gondot okoznak a vezetésnek 350 Az összes betegszabadságon belül növekszik a tartós betegállomány aránya 198 A munkavállalók jó közérzete miatti fokozott aggodalom 192 A munkavállalók egyre nagyobb arányú kártérítési igényei és a biztosítási díjak 156 emelkedése miatti aggodalmak Nyomásgyakorlás a közvetlen termelésirányítók részéről 118 A rehabilitáció a munkakörülmények általános javítását szolgáló intézkedések 98 része A leszázalékolások számának emelkedése miatti fokozott aggodalom 45 A kormány és a munkaegészségügyi hatóságok kezdeményezéseinek hatása 37 Szakszervezeti nyomásgyakorlás 6 Egyéb okok 38 A legtöbb szervezetnél a rehabilitáció részét képezi a korábbi feladatoknak a fokozatos munkába állást lehetővé tevő átmeneti megváltoztatása, illetve módosítása. A tipikus rehabilitációs programnak része még a munkaképesség megállapítását szolgáló orvosi vizsgálat, a munkaidő módosítása és a rendszeres kapcsolattartás a betegállományban lévő dolgozóval. (2. táblázat) Ahol azt alkalmazták, a rehabilitáció sikeresnek bizonyult, és az esetek túlnyomó többségében a tartós betegállományból visszatérők végül visszakerültek eredeti munkakörükbe. Viszonylag kevés munkaadó számolt be arról, hogy a rehabilitációs próbálkozások végső soron a dolgozó leszázalékolásához vezettek. Ezt alátámasztja az is, hogy a megkérdezettek 66%-a nem értett egyet azzal az állítással, hogy a dolgozók általában a rehabilitáció helyett a leszázalékolást választják. A megkérdezett munkaadók többsége szerint a rehabilitáció leghatékonyabb módját a fokozatos munkába állás és a feladatok módosítása jelenti. Sokan igen hatékonynak tartják a kapcsolattartást is a betegszabadságon lévő dolgozóval (levélben: 65,7%, telefonkapcsolat a közvetlen vezetővel: 57,8%, a személyzeti vezetővel: 55,6%). Az otthoni látogatásokkal szemben sok munkaadónak fenntartásai vannak, csupán alig egynegyedük választja a kapcsolattartásnak ezt a formáját.

7 A rehabilitációs programok elemei 2. táblázat Válaszadók száma A korábbi feladatok módosítása vagy más munkakör (pl. könnyebb feladatok) 725 Munkaidő-kedvezmény a visszatérés utáni rehabilitációs tevékenységeken 648 részt vevőknek (pl. tanácsadás) Orvosi vizsgálatok/orvosi jelentések átnézése a munkaképesség megállapítása 622 érdekében A fokozatos visszatérést lehetővé tévő módosított munkaidő 589 Kapcsolattartás a betegállomány teljes időszakában (pl. telefonos érdeklődés, 550 otthoni látogatások) A betegállományban lévők ösztönzése, hogy belátogassanak a munkahelyükre 347 Terv készítése a munkába visszatéréshez 247 Átképzés biztosítása 238 A feladatok elvégzését megkönnyítő speciális berendezések vagy segédeszközök 233 biztosítása Korai intervenció (pl. fizikoterápia) annak megakadályozására, hogy az akut 188 problémák krónikussá váljanak A munkavégzés helyének megváltoztatása (pl. részben otthoni munkavégzés) 118 Segítség a munkába járáshoz 84 Belső átszervezés annak érdekében, hogy a visszatérőknek alternatív munkaköröket 56 találjanak Új típusú felügyeleti, támogatási formák biztosítása 48 Hozzáférés külső karrier-tanácsadó szolgáltatásokhoz 12 Egyéb elemek, például egyéni orvosi vizsgálatok finanszírozása 25 Korlátok A rehabilitáció legfőbb akadályát a munkavállaló egészségi állapota jelenti: a munkaadók valamivel több mint 40%-a jelölte meg ezt az okot a sikeres rehabilitáció legnagyobb problémájának. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy a megfelelő rehabilitációs szolgáltatások (pl. a fizikoterápia) korlátozott kapacitása is nehezíti az alkalmazást. A munkaadóknak mintegy 50%-a a munkavállalók elutasító hozzáállását is akadályként említette, különösen olyan sérülés esetén, amely kártérítési keresethez vezet. Vannak olyan munkavállalók, akik addig nem térnek vissza a munkába, amíg minden lehetséges segélyforrást ki nem merítettek. Néhány kisvállalkozásnál az jelentett gondot, hogy a tartós betegállományban lévők számának növekedésével kifogytak az

8 olyan könnyű feladatokból, amelyeket a rehabilitációban részt vevő munkavállalók el tudnának látni. Sokak szerint az utóbbi években kialakult gyakorlat miatt feszültté vált a viszony a munkaadók és a háziorvosok között a betegszabadság igazolása miatt. Vannak, akik szerint az orvosok túl könnyen írják ki hetekre az embereket, és nem követik nyomon állapotuk alakulását. A munkaadók annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a munkaképesség megállapításakor kevés háziorvos van tisztában a foglalkozási ártalmakkal és más munkahelyi kérdésekkel. Krónikus panaszok és a gyógyulás esélyei Egy 2003-ban végzett felmérés rávilágított arra, hogy a tartósan krónikus fájdalmaktól szenvedő embereknek milyen közös pszichológiai problémái vannak. A betegek sokszor kerülnek hosszú várólistákra, mielőtt eljutnának a megfelelő szakorvoshoz Addig az orvosok különféle gyógyszerekkel kísérleteznek rajtuk, amelyeknek a mellékhatásait azután újabb gyógyszerekkel igyekeznek orvosolni. A kérdés az, hogy a betegek pszichésen mennyire szenvedik meg ezt a kezelést? Ezeknek az embereknek a kezelése holisztikusabb szemléletet tesz szükségessé, amely a pszichológiai, mentális szenvedésüket is figyelembe veszi, hiszen a fizikai fájdalmakhoz nagyon gyakran társul csökkent vitalitás és az érzelmi problémákból fakadó szerepkorlátozottság. A krónikus fájdalmaktól szenvedő emberek életminőségének javításához ezekre a tényezőkre is oda kell figyelni. Ennek a szemléletnek a gyakorlati alkalmazása megkönnyítheti a munkavállalók rehabilitációját, amely mára égető kérdéssé vált. A krónikus fájdalmaktól szenvedők problémái A felmérések alapján a krónikus fájdalmaktól szenvedők számára a legfontosabb kérdések az alábbiak: Félelem attól, hogy a fájdalom egy súlyos betegség jele, illetve hogy a fájdalommal járó tevékenységek súlyos károsodást okoznak. Nem megfelelő kommunikáció sok páciens számára nehezen elfogadható, hogy nem diagnosztizálják a betegségüket, a körzeti orvosoknak rendszerint nem sikerül eloszlatniuk a félelmeiket, és megfelelően megmagyarázni a krónikus fájdalom okait.

9 Társadalmi elszigeteltség a fájdalom együtt jár a társadalmi tevékenységek beszüntetésével. Ez részben a fizikai képességek korlátozottsága miatt következik be, de emellett szerepet játszik az is, hogy az egyén nem akar feltűnést kelteni, illetve fél attól, hogy nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek. Érzelmek általában váratlan, az egyénre nem jellemző, erőteljes érzelmi hullámzások következnek be. A kontroll hiánya nem egyértelmű, hogy a betegeknek milyen befolyásuk van a saját helyzetükre, illetve, hogy mi a terapeuta mozgástere. Környezet rendkívül összetett, egymásra ható tényezők, például a társadalmi helyzet, a munkahelyi nehézségek, az esetleges pereskedés, a segélyezési rendszer szerepének együtthatása. Az egészségügyi dolgozók jelentik az egyik legveszélyeztetettebb csoportot Diane Crook mentős azt a feladatot kapta, hogy egy túlsúlyos, mozgásképtelen beteget szállítson kórházba. A kórházban nem volt betegfelvonó, ezért a mentősöknek maguknak kellett a hordágyat megemelniük. Ehhez négy mentős sem volt elég, Diane háta megroppant, egy porckorongja elmozdult, és az ideg becsípődött. Egy időt betegállományban töltött, majd folytatta munkáját a manchesteri mentőszolgálatnál. Néhány hónap múlva azonban egy fájdalomtól leroskadó köszvényes beteg elrántotta, és Diane háta újból megsérült, gerincét 18 hónap múlva meg kellett műteni. Ezután hátfájása elmúlt ugyan, de megrokkant. Jobb lába érzéketlen lett, egyes részei viszont nyomásra még egy lepedő súlyára is túlérzékennyé váltak. Éjszaka nem tudott aludni, ezért mindig fáradt volt. Bottal vagy kerekesszékkel közlekedett és fájdalomcsillapítóval élt, így 56 évesen nyugdíjba kellett vonulnia. Otthon teljesen férje segítségére szorult, még mosakodni sem tudott egyedül. Elveszítette korábbi magabiztosságát, depresszió elleni gyógyszereket kell szednie. A házaspár korábbi élénk társadalmi élete beszűkült, életüket a napi rutincselekvések töltik ki. A férj neje ápolása mellett pénzkereső munkát is végez, riasztókat szerel fel, így felesége a hét öt napját nagyrészt egyedül tölti. Ilyenkor olvas, levelet ír vagy gyönyörködik a házuk előtt elterülő tájban. Szombatonként bevásárolnak, vasárnap pedig néha lakókocsival kirándulnak. A feleségnek azonban hiányzik a hivatali munka, az otthoni tevékenység

10 és a korábbi élénk társadalmi élet. Korábbi munkáltatója nem törődik vele. A kilépő alkalmazottakkal általában nem foglalkoznak. Az egészségügyben töltött sokévi munka után még a megfelelő kezelésért is harcot kellett folytatnia. Külön kellett kiharcolnia a kezelést, a fizikoterápiát, még állapotának elmagyarázását is. A szteroid injekcióra várók listájára tették, de nem mondták el, milyen kezelésben kívánják részesíteni. A fizikoterápián közölték vele, hogy állapota nem fog javulni. Úgy érzi, hogy állapotától és a bánásmódtól évtizedeket öregedett. A szemléletet kell megváltoztatni Andrew Baird, a Loughborough-i Egyetem egészségügyi és biztonsági ergonómiai szakának kutatója szerint a legtöbb példa azt bizonyítja: a jelenlegi beteggondozás azt az elvet követi, hogy megkeres egy szervi bajt, és azt próbálja meg kezelni. A kutató úgy véli azonban, hogy ez a megközelítés leegyszerűsíti a beteggondozást. Véleménye szerint a beteg fájdalomérzete és viselkedése nagymértékben függ olyan külső tényezőktől, mint a munkaadó várható reagálása a betegállományra, a munkaadó félelme a pereskedéstől, vagy akár az egészségügyi dolgozók hozzáállása. Például azzal biztatnak egy krónikus beteget, hogy az orvos meggyógyítja, ugyanakkor azonban hosszú várólistára teszik. Eközben állapota romlik, mert amíg az orvosi és gyógyszeres kezelésre vagy a sebészeti beavatkozásra vár, kevesebb aktivitást tanúsít, mint egyébként tenné. Így a rokkantság önmagát beteljesítő jóslattá válik, mert a beteg egyre kevesebbre lesz képes. A kutató úgy véli, hogy a krónikus fájdalomban szenvedők érzéseit és tüneteit holisztikus módon kell megközelíteni. Így a betegek életminősége lényegesen javítható, hiszen nem mindegy, hogy a beteg csak fájdalmat érez, vagy pedig emellett még rokkanttá is válik. A munkatudomány és az ergonómia alkalmazása a szakmai rehabilitációs eljárás során Mindig az vezet munkakieséshez, ha a dolgozó egészségi állapota és a munkakövetelmények nincsenek összhangban. Mivel itt sok tényező közrejátszhat, nem szabad a munkakiesést minden további vizsgálat nélkül a munkaterhelés rovására írni. Meg kell nézni, hogy az üzemorvosi vizsgálat hasonló tüneteket mutat-e ki azonos munkahelyen dolgozók esetében. Amennyiben az üzemorvosi vizsgálatok igazolják, hogy a

11 megbetegedéseket a munkaterhelés okozta, intézkedni kell a munka átszervezéséről. A betegség miatti hiányzások üzemgazdasági következménye könynyen számszerűsíthető. A munka ergonómiai szempontoknak megfelelő kialakítása itt is kulcsszerepet játszik. Ezért fontos feladat, hogy a jövőben további "egészségjelző" tényezőket tárjanak fel, és ezekkel is bővítsék az eddig főleg a munkakiesések alapján készített foglalkozásegészségügyi jelentéseket. Ahhoz, hogy a betegség miatt ideiglenesen vagy véglegesen megváltozott munkaképességű dolgozók részére megfelelő munkahelyet lehessen biztosítani, állapotukat először foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton kell felmérni. Ez megmutatja az adott személyek alkalmassági profilját, amelyet összhangba kell hozni a munkahelyi követelményi profillal. A két profilrendszernek egymással társíthatónak kell lennie ahhoz, hogy a célnak megfelelő alkalmas munkahelyet megtalálják, vagy adott esetben további átalakítást lehessen igényelni. A munkahelyre vonatkozó követelményprofiloknak is naprakészen és hiánytalanul rendelkezésre kell állniuk. A szakmai rehabilitációs eljárás az egészséggondozási folyamat egyik láncszeme, amelynek minőségét többek között a foglalkozásegészségügyi alkalmassági jelentés is meghatározza, amennyiben az lehetőség szerint konkrétan meghatározza a munkával kapcsolatos követelményeket. A munkával kapcsolatos követelmények leírásának mint ergonómiai feladatnak hasonlóképpen az egészségi paraméterekhez kell igazodnia. Tehát a szakmai rehabilitációs eljárásnál is szoros kapcsolatban kell állnia az egészséggondozásnak és az ergonómiának. A fogyatékkal élők munkahelyi kockázatainak általános elemzése A kockázatelemzés a dolgozókat érintő munkahelyi veszélyek alapos vizsgálatát jelenti annak megítélése érdekében, vajon elegendőek-e a megtett óvintézkedések, vagy pedig többre van szükség az adott ártalom elkerülésére. Az eredmények a legmegfelelőbb óvintézkedések kiválasztását segítik. Minden munkahelyi kockázatelemzésnek ki kell terjednie: A feladatra, pl. a munka, munkatevékenység jellegére. Az egyénre, pl. van-e a fogyatékossággal összefüggő bármilyen különleges igénye.

12 A munkahelyi felszerelésre, pl. a kisegítő technikai eszközökre, ill. arra, hogy a munkavégzés helyszínét és a munkaeszközöket az egyéni szükségletekhez igazították-e. A munkahelyi környezetre, pl. a helyiségek elrendezésére, világítására, fűtésére, megközelítési és elhagyási útvonalakra. A munkaszervezésre, valamint a munkabeosztásokra. A fizikai veszélyekre, veszélyes anyagokra; az asztmások pl. érzékenyebbek lehetnek a munkahelyen használt vegyi anyagokra. A pszichoszociális veszélyekre, pl. a stressz vagy a durva bánásmód; a fogyatékosság ürügyként szolgálhat a durva bánásmódra. Az információs és képzési igényekre, pl. munkavédelmi információ és oktatás nyújtása különböző médiumok révén. A munkavállalók és képviselőik bevonására, ideértve a veszélyek és kockázatok közös megbeszélését. A munkaadóknak törekedniük kell arra, hogy megfeleljenek az egészség- és munkavédelmi követelményeknek, és egyidejűleg elkerüljék a diszkriminációt. A biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtését a fogyatékkal élő munkavállalók számára, pl. az oktatást vagy a fogyatékosok számára hozzáférhető speciális eszközök biztosítását mind a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági, mind a diszkriminációellenes törvények előírják. Ritka az olyan konfliktus, amikor az egyik szabály betartása lehetetlenné teszi a másik betartását. A kockázatkezelési folyamat minden szakaszában szem előtt kell tartani a diszkriminációellenes hozzáállást, és a munkahelyi környezetet, felszerelést és a munka megszervezését szükség szerint meg kell változtatni vagy át kell alakítani a kockázatok és a diszkrimináció kiküszöbölése vagy legalábbis minimalizálása érdekében. Kockázatértékelés Elképzelhető, hogy az általános kockázatértékelésnek a munkavállalók egyéni különbségeivel is számolnia kell. Nem szabad úgy tenni, mintha minden munkavállaló egyforma lenne, ugyanakkor el kell kerülni egészségi és biztonsági kockázatok társítását bizonyos fogyatékosságokhoz. Néhány fontos szempont: Meg kell határozni azon munkavállalói csoportokat, amelyek nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

13 A fogyatékosság jellegének és mértékének, valamint a munkahelyi környezetnek a figyelembevételével a számukra kockázatot jelentő tényezőkről külön kockázatelemzést kell készíteni. A munka megtervezésénél figyelembe kell venni a dolgozók képességeit, a fogyatékos dolgozók ugyanis sokszor speciális készségekkel rendelkeznek, amelyeket nem szabad veszni hagyni a nem megfelelő munkakörülmények miatt. A kockázatelemzési folyamat során ki kell kérni az érintett munkavállalók véleményét. Szükség esetén tanácsot kell kérni. Tanácsért lehet fordulni munkahelyi munkavédelmi szolgálatokhoz és hatóságokhoz, egészségügyi, biztonságtechnikai és ergonómiai szakemberekhez, fogyatékkal élők foglalkoztatásával megbízott szolgálatokhoz vagy a fogyatékkal élők szervezeteihez. A munkáltató részéről ésszerű lehet azon megközelítés elfogadása, hogy előbb meg kell vizsgálni, milyen intézkedéseket ír elő a diszkriminációellenes jogszabály, majd mérlegelni kell, milyen további esetleges intézkedésekre van szükség az egészségvédelmi és biztonsági előírások betartásához. Megelőzés A megelőzés vezérelve: a munkát kell a munkavállalóhoz igazítani, és nem a munkavállalót a munkához. Óvintézkedések lehetnek: a munka, munkaidő, munkaeszközök, utasítások, környezet, eljárások stb. átalakítása, technikai segédeszközök alkalmazása, valamint az oktatás. A munkáltatónak meg kell beszélnie az intézkedéseket a fogyatékkal élő személlyel, hiszen ő az, aki a legjobban meg tudja határozni, mire van szüksége. Koordináció A munkavédelmi feladatokkal megbízott személyeknek, valamint az egyenlő elbánás ügyével megbízottaknak, pl. a humánerőforrás-szakembereknek össze kell hangolniuk tevékenységüket annak érdekében, hogy mindkét oldal szempontjai egyformán érvényesüljenek. A fogyatékossághoz kötődő munkahelyi politikának vagy cselekvési terveknek fel kell ölelniük a munkavédelem ügyét, és a fogyatékos munkavállalók szükségleteit be kell építeni a munkahelyi egészségjavító kezdeményezésekbe.

14 Tippek a fogyatékos munkavállalók megfelelő elhelyezésére és biztonságos munkahelyük kialakítására A hozzáférhetőség nemcsak az épületek elérhetőségére vonatkozik, hanem arra is, hogy a munkahelyen az alkalmazottak milyen könnyen tudják használni a helyiségeket, és mennyire lehetnek a lehető legönállóbbak. Vonatkozik ez mindenféle fogyatékosságra, legyen szó mozgáskorlátozottságról, tanulási nehézségről, látás- vagy halláskárosodásról. Sok egyszerű és olcsó intézkedés jelentős változást hozhat e téren. A fogyatékos dolgozók igényeit már a tervezés stádiumában figyelembe kellene venni, ahelyett hogy megvárnák, míg egy fogyatékos dolgozó munkába áll, ami változtatásokat tesz szükségessé. Például egy új riasztórendszer felszerelésekor automatikusan fény- és hangjelző rendszert is kellene egyidejűleg alkalmazni. Az alábbiakban csoportokba öszszefoglaljuk a legfontosabb megfontolandó intézkedéseket. Munkahelyi környezet Helyiségek vagy munkaállomások megfelelő kialakítása, pl. rámpák; liftek; villanykapcsolók; élénk színnel festett szélű lépcsőfokok; tapintható figyelmeztető csíkok a lépcsőfeljárók tetején; figyelmeztető hangjelzések; önműködő nyitószerkezetek nehéz ajtókon; tolókocsival közlekedők számára elérhető és gyengénlátók számára észrevehető kilincsek, csengők és nyílászáró szerkezetek; csúszásmentesített, sima padozat. Az érintett dolgozó áthelyezése másik munkahelyi környezetbe, pl. a földszintre, megközelíthetőbb dolgozóhelyiségbe vagy otthonra. Speciális munkaeszközök beszerzése vagy a meglévők átalakítása, pl. Braille-billentyűzet vagy kéz használatát nem igénylő telefon. Utasítások vagy kezelési útmutatók módosítása, pl. vizuális, képi utasítások. Felolvasó vagy tolmács biztosítása; szövegküldő készülék (minicom) siketek számára, vagy jeltolmács alkalmazása bizonyos találkozókra, rendezvényekre. Hangfelismerő program telepítése a számítógépre munkavégzésből eredő, felsővégtagi váz- és izomrendszeri betegségben szenvedők vagy látásukban károsodottak számára; gyengénlátóknak szövegkinagyító, lemezen tárolt jegyzetek, esetleg audiokazetták. A gyengénlátók és a szájról olvasók számára jó megvilágítás.

15 Biztonsági jelzések használata Meg kell vizsgálni, miképp lehet segíteni a dolgozók épületen belüli közlekedését és eljutásukat oda, ahová éppen menni akarnak. Számba kell venni, miként lehet megkönnyíteni a gyengénlátók térbeli tájékozódását (pl. élesen eltérő színű bútorzat, szőnyegek, falak és kapubejárók, vagy domború alakzatok a padlóburkolaton). Nagy, feltűnő betűkkel nyomtatott közlemények kifüggesztése, hogy a gyengénlátók tisztán kivehessék azokat. Kilincsek melletti figyelmeztetések Braille-, tapintható és nagybetűkkel nyomtatva. Ábrák és képi megjelenítés alkalmazása, mivel ezeket a jeleket a tanulási nehézségekkel küzdők könnyebben értik. Matt felületű jelek alkalmazása a tükröződés megakadályozására. A könnyebb olvashatóságért a szöveg és a háttér élesen váljon el. Kommunikáció Mindenféle egészségvédelmi és munkabiztonsági információt az érintettek számára hozzáférhető formában kell nyújtani. Munkaszervezés és feladatok A fogyatékkal élők egyes feladatainak, pl. a gépkocsivezetésnek átruházása másik munkavállalóra. A dolgozó áthelyezése egy számára megfelelőbb beosztásba. Munkaidő A munkaidő megváltoztatása, ideértve szükség esetén a részmunkaidőt is, pl. azért, hogy a fogyatékos munkavállaló a csúcsforgalmon kívül közlekedhessen. Távolmaradás engedélyezése rehabilitáció, kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából. Szakaszos újra munkába állás megszervezése.

16 Képzés és ellenőrzés Intézkedések annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő ne kerüljön hátrányos helyzetbe az egészségvédelmi és munkavédelmi oktatás, utasítások és információk terén. A fogyatékkal élő dolgozók számára, a munkájukhoz vagy munkavégzéshez használt különleges felszerelésükhöz kapcsolódó bármilyen specifikus, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kiegészítő oktatás biztosítása. A vezetők és a többi alkalmazott számára speciális, a fogyatékkal élő dolgozó segítésének lehetőségeire vonatkozó tájékoztatás és képzés nyújtása. Képzésben kell részesülniük azoknak, akik veszély esetén ideértve különleges mentőfelszerelés használatát is a fogyatékos dolgozók kimenekítését hivatottak segíteni. A diszkriminációellenes kérdésekkel megbízottaknak feladatukhoz kapcsolódó munkabiztonsági és egészségvédelmi képzésben kell részesülniük. Előléptetés és áthelyezés Az előléptetés vagy áthelyezés lehetőségének minden erre alkalmas munkavállaló előtt nyitva kell állnia képességeinek és gyakorlatának függvényében. A vizsgáztatási vagy értékelési eljárások módosítása. Előléptetés vagy áthelyezés esetén a fogyatékos dolgozó számára biztosítani kell a szóba jövő új munkahely megtekintését, hogy fel lehessen mérni, a változás új, speciális szükségletekkel jár-e. Összeállította: Pál András Gates, E.: Recovery positions. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 7. sz p Silcox, S.: Getting better at getting back. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 6. sz p Ensuring the health and safety of workers with disabilities. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work 53. sz Carrivick, P. J. W.; Lee, A. H. stb.: Evaluating the effectiveness of a participatory ergonomics approach in reducing the risk and severity of injuries from manual handling. = Ergonomics, 48. k. 8. sz jún. p

A fogyatékkal élő munkavállalók terheinek csökkentése az EU irányelvei alapján

A fogyatékkal élő munkavállalók terheinek csökkentése az EU irányelvei alapján ERGONÓMIA 5.6 A fogyatékkal élő munkavállalók terheinek csökkentése az EU irányelvei alapján Tárgyszavak: esélyegyenlőség; diszkrimináció; egészségvédelem; munkabiztonság; szabályozás; kockázatkezelés;

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Esélyegyenlőség a callcenterben

Esélyegyenlőség a callcenterben Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Dr. Kudász Ferenc Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: kudasz@omfi.hu Telefonszám: +36-1-459-3086 Ergonómiai

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Nők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában

Nők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.2 4.2 Nők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában Tárgyszavak: emberi erőforrás; munkahelyi ártalom; foglalkozás-egészségügy; női munkaerő;

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Veszprém, Stromfeld Aurél utca 9/E V.l13. Veszprém, 2012.

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről 192. sz. Ajánlás a mezőgazdaság munkavédelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2001. június

Részletesebben

Betegbiztonság és a. (Evidence Based Design)

Betegbiztonság és a. (Evidence Based Design) Betegbiztonság és a tényeken alapuló lótervezés (Evidence Based Design) Evidence Based Design 1 Az EBD egy olyan folyamat, amely hiteles kutatási eredményeket vesz figyelembe az épített ttkörnyezet kialakítása

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Veszprém, Stromfeld A. u. 9/E 5/13 Veszprém, 2011. március

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

Megnyító A stressz és annak megelőzése

Megnyító A stressz és annak megelőzése Kecskemét, 2011. szeptember 13. Megnyító A stressz és annak megelőzése Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet "A stressz az összegzése mindannak a kopásnak,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása

A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása Előadó: Dr. Kudász Ferenc szakorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség

T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség 27 Bevezetés T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség A munkabalesetek társadalmi-gazdasági költségeinek leltára A munkavédelem szintjének emelése gazdasági hasznot hozhat a vállalatok, munkavállalók

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban

A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkavédelmi szakma jövője az Egyesült Államokban Tárgyszavak: munkavédelem; szakmai fejlődés; szerkezetátalakítás; képzés; változáskezelés; prezentáció. Az Egyesült Államokban a munkavédelmi

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi EGYÉB HASZNOS ÚTMUTATÓ ÖSSZEFOGLALÓ FIGYELEMFELHÍVÁS Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL

B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Pápa, Kürt u. 1. Pápa, 2010. március 12. Glück Erika

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008. május 29. Határozat

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Melléklet az ADATLAP-hoz N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Figyelemfelhívás! Figyelem! A NYILATKOZAT-ban adott válaszait a szakértői vizsgálat és a véleményezés folyamán felhasználjuk, mivel

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben