Egészségpszichológia. Történetiség elızmények

Átírás

1 Egészségpszichológia Történetiség elızmények Biomedikális modell: a már megjelenı betegségtüneteket gyógyszeresen kezelték Pszichoszomatika: pszichodinamikai, pszichofiziológiai megközelítések ALEXANDER (nukleáris konfliktus-elmélet) Magas vérnyomás (hipertónia); gyomorfekély; pajzsmirígytúlmőködés; sokízületi-gyulladás (reumatoid athrithis) fekélyes vastagbél-gyulladás (colitis ulcerosa), neurodermatitis; asztma WOLFF pszichoszomatikus egység elve Kapcsolati zavarok: düh vérny.emelk.; depresszió csökk. KOPP MÁRIA keringési zavarok pánikbetegségek kogn. Terápia Bio-pszichoszociális modell: A szervezet egészére kihat a szervek rendellenes mőködése, így a rendellenes pszichés mőködés is okozhat betegséget rendszer szemlélet. a. pszicho-neuroimmunológia: az immunrendszert az idegrendszer irányítja az életesemények érzelmek, az érzelmek befolyásolják a hormontermelést, ez pedig befolyásolja az immunrendszer mőködését. Optimális stresszekeresı viselkedés (immunszupresszor-termelés) kivédheti az autoimmunbetegségeket. (Kis stressz nem!) Önálló tudományág kialakulásának okai: Az egészség betegség értelmezésében a gyógyszeres terápia nem volt elégséges Megjelent az életminıséggel való kutatási irányzat A krónikus betegségek elıtérbe kerülése A viselkedéstudományok fejlıdése Alternatív megoldások keresése a drága betegség-kezelés helyett

2 Az egészségpszichológia értelmezési lehetıségei (fogalom) Matarazzo: A pszichológia specifikus edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elısegítéséhez, fenntartásához, a betegség megelızéséhez és kezeléséhez, az egészség, betegség és a különbözı mőködészavarok etiológiai és diagnosztikus korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez. STONE: Az egyéntıl a szociokulturális struktúráig terjedı fogalom, mely az egyén (személyiség) támogatását végzi, annak egészsége érdekében. BUDA: Folyamat, mely képessé teszi a személyiséget arra, hogy egészségét kontrollálni javítani legyenek képesek. Az egészségpszichológia célja és módszerei: (Kulcsár): cél Az egészség és betegség értelmezéséhez való hozzájárulás, valamint a gyógyszeres gyógyítás pszichológiai ismeretekkel való integrálása. Oktatás és szolgáltatás fejlesztése az egészséggel és betegséggel kapcsolatban. A közvélemény és a szakma folyamatos tájékoztatása a legújabb tudományos eredményekrıl. Módszerek Kognitív módszer mőtéti elıkészítésben. Fájdalomcsökkentés pszichológiai eljárásokkal. Biofeedback. Hipnotikus terápiák.

3 Tárgya Egészségpszichológiai alapismeretek Preventív egészségviselkedés Az egészségviselkedés módosítása Problematikus egészségviselkedések módosítása Stressz betegség stresszredukció A betegségek kialakulásának kapcsolata a stresszel A stressz szerepe specifikus betegségek kialakulásában Megküzdési módok, coping és stresszmenedzselés A személyiség az egészségügy rendszerében Ki, miért veszi igénybe a szolgáltatást? Orvos beteg kapcsolat A beteg és a kórház A fájdalom és diszkomfort-érzés kezelése Mi a fájdalom? A fájdalomkontroll A diszkomfort és a pszichológiai kontroll Krónikus és terminális betegségekkel való megküzdés Krónikus betegségek jellemzıi Specifikus krónikus betegségek Elırehaladott és terminális állapotok pszichológiai problémái Klinikai egészségpszichológia magatartásorvoslás: Interdiszciplináris tudományág, integrálja a viselkedés és biomedikális megközelítéseket a fizikai egészség és betegség szempontjából releváns ismereteket és módszereket, így tudást és gyakorlatot biztosít a prevencióhoz, diagnózishoz, kezeléshez és a rehabilitációhoz.

4 Egészségmagatartás és egészségmegırzı magatartás Az egészségviselkedés demográfiai összetevıi: Szociokulturális faktorok: a szocioökonómiai státusz következményei és okai Okok: rossz egészségszokások attitődök (külsı kontroll) kockázati tényezıkre vonatkozó kevés ismeret életkor táplálkozás; terhesség alatti fertızések; nikotin és gyógyszerek (csecsemık és kisgyermekek betegség-magyarázata) nemi különbségek nık: nemi hormonok; férfiak: magasabb csecsemıkori halandóság; több baleset, több dohányzás alkohol (férfias viselkedés); veszélyesebb munkahely, szabadidıs tevékenység. Evolúciós biológia: A reprodukcióra való nagyobb ráfordítás rövidebb élettartam (férfiak poligám hajlama); utógondozásra való nagyobb ráfordítás hosszabb élettartam (nık mint anyák). Egészségtudat egészségmagatartás Tudatos egészségmagatartás (befolyásoló tényezık): Egészségügyi kultúra; nevelés; oktatás. Annak alapján befolyásoljuk viselkedésünket, amennyit, ahogy tudunk valamit az egészségrıl. Nem tudatos egészségmagatartás: Saját tapasztalatokon alapuló intuitív módszerek alkalmazása: pl. magas vérnyomás optimista, nyugodt szemlélés. Sorsválasztás (Szondi): a betegségre való hajlam kivédhetı a megfelelı hivatás és párválasztással.

5 Egészségmagatartás (önköntroll): Folyamatszabályozó kogníció a. redresszív (helyreállító) b. reformatív (átalakító) a helyzet kihívásként való megélése tanult leleményesség learned recourcefulness: a. maladaptív gondolkodás monitorozása b. problémamegoldó stratégiák c. emóció önkontroll-stratégiák Egészséghiedelem-modell (objektív szubjektív): a. észlelt hajlam + észlelt fenyegetettség b. egészségvédı akciók elınyei/akadélyai c. akcióra késztetı jelek száma (etnikai, szociális, személyiség-faktorok) Konfliktusmodell: A betegség vagy arra való hajlam konfliktushelyzetként való értelmezése, racionális döntéshozatali képesség próbája: 1. Jelen viselkedés elemzése 2. alternatív megoldás keresése 3. ezek mérlegelése, a legjobb kiválasztása 4. döntés a legjobb mellett elkötelezıdés 5. kitartás a negatív visszajelzések ellenére is. A stressz lehetséges szerepe: Konfliktusátélés hiánya nincs. Kockázatosnak való ítélés, de megoldási alternatívát talál; kivédett stressz. Defenzív elkerülés: felismeri a konf.-t, de úgy éli át, hogy a megoldás nem fog segíteni fokozott stressz. Hipervigilancia (hiperérzékenyítés): súlyosnak ítéli a kockázatot, de úgy éli át, a kivédésre nincs elég idı: kapkodó megoldások. Vigilancia: súlyos a kockázat, de van remény: nagy a racionális döntés esélye.

6 Az egészségvédelem fokozatai prevenció-típusok Primer prevenció: A pszichés megbetegedések elıfordulásának csökkentése: olyan hatások, erık elleni tevékenység, melyek lelki bajokat okozhatnak a. testi szomatikus Biológiai alapszükségletek kielégítése (étel, ivóvíz, lakás, testmozgás; tisztálkodás, levegıszennyezés) fertızı és hiánybetegségek megjelenésének kivédése, terhesség c. pszichoszociális szocializációs csoportok emberi kapcsolatok feladata, funkciója a kognitív, érzelmi fejlıdés, fejlesztés érdekében rizikószemélyiség: pszichés károsodás iránti fogékonyság (örökletesség+ családi körülmények) balesetvédelem baleseti hajlam d. szociokulturális ellátás hátrányos csoportokhoz való tartozás (kisebbség, deviancia, munkanélküliség) ember környezet viszonya: természetes, épített környezet - építıanyag, zsúfoltság, hajléktalanság, bőncselekmények, nyelvi környezetszennyezés rivalizálás egészségnevelés + médiumok Szekunder prevenció: A korai stádiumban lévı megbetegedések gyors, hatékony megoldása. Szőrés: Korai kezelésre alkalmas csoportok Krízisesetek Krónikus csoportok (a család rejteget )

7 Tercier prevenció: Széleskörő rehabilitáció az elszenvedett megbetegedés további károsító hatásainak, következményeinek csökkentése. a. A kórkép okozta károk felmérése (elidegenedettség és produktivitáscsökkenés mértékének megállapítása) b. A környezet beteg kapcsolatának javítása (elidegenedés csökkentése) c. A kórházi kezelés lehetıség szerinti elkerülése d. A beteg aktivitásának stimulálása (változatos motivációs eljárás beépítése a kezelésbe) e. A szociális környezetbe való visszailleszkedés megkönnyítése

8 Betegségmagatartás Minden olyan magatartás tevékenység, amit a beteg azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelı gyógykezelést. (Kasl & Cobb) Parsons: Betegszerep 1. Felelısségvállalás hiánya a betegség kialakulásáért. 2. A betegség természetétıl függı, egyéb szociális szerep alóli felmentés. 3. A szerep nemkívánatos címkézése: a beteg dolga, hogy ezt megszüntesse segítséget keressen. 4. Feladata: az orvossal való együttmőködés, annak való engedelmeskedés Az az állapot, mely a személyiséget az önmagával való foglalkozásra, valamint segítség keresésére készteti (Mechanic) Súlyos életkrízis, mely fizikai és pszichés dezorganizációt okoz. (Moos & Tsu- Davis) Következmény: Az interocepció dominánssá válása Szociális támaszkeresés felerısödése Függıség regresszió Krónikus betegség krízis Leírása: libidó energialekötés; narcizmus; latens infantilis vágyak megjelenése kiszolgáltatottság regresszió (Freud) pathoneurózis : testi történések felé fordulás korlátozottság érzése (Ferenczi) pathopszichózis: pszichotikus állapotot idéz elı a betegség (Meng) Változások: a. testi funkciók integritás fenyegetettségének érzése (tünetek, orvosi vizsgálatok, kezelés negatív hatásai mellékhatások, fájdalom ) b. új helyzethez való alkalmazkodás szintje

9 c. testkép észlelésének negatív irányú változása d. szociális szerepek és státuszok veszélyeztetettségének átélése (család munka) e. A pszichés állapot negatív irányú változása: Emocionális kiegyensúlyozatlanság; halálfélelem; bőntudat Tehetetlenség, autonómia kontrollvesztés Bizonytalanság Önértékelés megváltozása Betegségszakaszok: 1. A tünet megjelenésétıl a diagnosztizálásig 2. terápiás mézeshetek, támogatás hiányában a megküzdıkapacitás nem elégséges, összeomláshoz, szuicidumhoz vezethet 3. Viszonylagos egyensúly: az állapot hullámzása relapszusok (súlyos állapotok) mintázzák a jó állapotokat 4. Terminális szakasz: a megküzdési energiák kiürülnek; negatív indulat viszont-indulatáttétel halálhoz való viszonyunk tisztázatlan, megoldatlan. Megküzdés-elméletek: Oki kontroll: problémafókuszú megküzdést indukál a probléma kiváltó okára koncentrál; Következmények feletti áttolt kontroll: gyógyíthatatlan betegség esetén jobb emocionális állapotot eredményez, életminıséget javít olyan tevékenységekben éli ki magát, amelyekre a betegség nincs kihatással a. Emocionális kontroll pozitív viszonyulás hit aktivitás b. Kapcsolatok kontrollja: kommunikáció, panaszkodás elkerülése Elsıdleges másodlagos kontroll Elsıdleges: a világ megváltoztatására koncentrál; Másodlagos: az én megváltoztatása a cél

10 A számonkérés témakörei egészségpszichológiából (ifjuságsegítık) 1. Az egészség mint érték; nemzetközi kitekintés; párhuzamok és ellentétek a hazai helyzettel összehasonlítva (történeti áttekintés Platontól, Galenus; Pinel; Forol; BEERS; USA, Anglia; CHARCOT; FREUD; Meng; Caplan; Tress) elmeegészség mental health mentálhigiéné Hárdi István (1992): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica, Bp p. Hárdi István (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Kiadó Rt., Bp p. Buda Béla (2003): A lélek egészsége. Nemzeti TK., Bp p. Kulcsár Zsuzsanna (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Bp p. 2. A lelki egészségvédelem mentálhigiéné alapfogalmai ( egészségmgts. - egészségmegırzı mgts.; betegségmagatartás; terminális betegségek tanatológia; primer, szekunder, tercier promóció; krízisintervenció; stressz; védekezı elhárító mechanizmusok; trauma; függıségek érett függıség, patológiás- állandó- alkalmi- tudatos- tudattalan- látszatfüggıség, álfüggetlenség, egyéni és közösségi függıségek; agresszió frusztráció, tanuláselmélet, ösztönelmélet; agresszió a beszédben; család funkciója szerepe; szorongás fóbiák; szervezet és vezetés a munkahelyen, szabadidı; életkori problémák: kisgyerekkor, serdülıkor, öregkor; kisebbségi csoportokhoz való tartozás) Hárdi István (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Kiadó Rt., Bp p. Hárdi István (1992): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica, Bp p. Buda Béla (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Bp ; ; ; p. Buda Béla (2002): A lélek közegészségtana. Animula, Bp p. Buda Béla (2003): A lélek egészsége. Nemzeti TK., Bp ; ; p. 3. A bio-pszichoszociális jóllét megırzése és fejlesztése ( szocioökonómiai státusz szegénység, bevándorlás, kisebbség kultúra; identitás, öregség, munkanélküliség) Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. Animula, Bp p. Zsuzsanna (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Bp p. Buda Béla (2003): A lélek egészsége. Nemzeti TK., Bp p.

11 Hárdi István (1992): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica, Bp ; p. 4. Az egészséget támogató társadalompolitikai kérdések ( magány, kultúra, szakrális dimenzió, munkahely, család, gazdaság, biztosítás betegbiztosítás; szervezetek, képzés;) Buda Béla (2002): A lélek közegészségtana. Animula, Bp p. Buda Béla (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Bp p. Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. Animula, Bp ; p. 5. Az egészséget támogató környezet kialakításának technikái ( munkahely vezetés; kommunikáció emberi kapcsolatok; életmód pihenés; lakástámogatás tervezés; település-egészségtan csatornázás, ivóvíz, utak, közlekedési eszközök) Buda Béla (2002): A lélek közegészségtana. Animula, Bp ; ; p. Hárdi István (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Kiadó Rt., Bp ; ; p.

12 Tantárgy neve: Egészségpszichológia Kredit: Heti óraszám 2 30 Óratípus Elıadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés Kollokvium X Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A kurzus megismerteti a hallgatót a mentálhigiéné értelmezési lehetıségeivel, összefüggésbe hozza ezt az egészség pszichológiájával. Megismerteti a hallgatót az egészségpszichológia alapfogalmaival, majd felvázolja a nemzetközi gyakorlattal való összehasonlítás alapján a magyarországi helyzetet; röviden bemutatja az aktuális társadalom-szociálpolitikai változásokat, beillesztve azt a mindennapi életbe. Célja: Olyan korszerő bio-pszichoszociális szemlélet kialakítása, mely megkönnyíti a hallgatók számára a problémás fiatalokkal való kapcsolat kialakítását; segítséget nyújt a segítı foglalkozásúak számára a diagnosztikához; eligazítja ıket elméleti alapon a tényleges problémák feltárásának útján. Oly módon, hogy pszichológiai alapismereteiket a személyiséggel kapcsolatban is fel tudják használni. Tartalom: 1) A mental-helth és az egészségpszichológia kialakulásának története; Európa és az USA eredményeinek összehasonlítása a magyar viszonyokkal. 2) Alapfogalmak a mentálhigiénében és az egészségpszichológiában 3) A mentális egészséget védı, azt károsító tényezık 4) A primer, szekunder és tercier prevenció területei 5) Az egészség és betegség fogalma; a környezet és az egészség viszonya 6) A szociális környezet egészséget támogató és veszélyeztetı tényezıi: a család mint intézmény, funkciói; családi erıszak és típusai; válás csonka család; válni vagy egymás mellett élni; szociálpolitika, társadalompolitika és a család jogi értelmezésének kapcsolatai. 7) A család változó szerepe az életkor változása alapján; egészségkárosító tendenciák problémák, konfliktusok. 8) Az intézmények (bölcsıdétıl az öregek otthonáig) szerepe az egészség alakulásában 9) A munkahely pszichés klímája; vezetıi stílusok és az X Y elmélet összefüggései 10) A munkanélküliség prevenciós lehetıségek (társadalom-szociálpolitika) 11) LLL mentális egészség betegségek összefüggései (pszichoszomatika) 12) A relaxáció tudatos egészségmagatartás; betegségmagatartás 13) Terminális betegségek gyászmunka 14) Terápiás csoportok önsegítı csoportok Követelmények: A szakirodalom és az elıadás anyagának tartalmi ismerete, élethelyzetekhez való kapcsolása, alkalmazása. E képességek meglétének színvonalát az év végi számonkérésen kell bizonyítani, a kollokviumon szóban, vagy írásban gyakorlati feladatok megoldástervezetének elkészítésével. Elégséges a reprodukciós szint, jeles a kreatív módon, egyéni ötletekre építı problémamegoldás. Kötelezı irodalom: Kulcsár Zs. (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Buda Béla (2002): A lélek közegészségtana. AnimulaBp. Buda Béla (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Bp Hárdi István (1992): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica, Bp. Ajánlott irodalom: Buda B.(1994): Mentálhigiéné. Animula, Bp. Gerevich J. (1989): Közösségi mentálhigiéné. Gondolat, Bp. Grezsa F. (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. TF., Bp.

13 Tantárgyfelelıs: Démuth Ágnes PhD Oktatók: Démuth Ágnes, Kovács Mariann, Kádár Gabriella PhD

14 Tantárgy neve: Pszichológia (A személyiség és a szociális környezet) Kredit: Heti óraszám 2 30 Óratípus Elıadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés Kollokvium X Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A személyiségrıl, s annak alakulását befolyásoló tényezıkrıl (szocializáció)egy alapvetı, de átfogó értelmezéshez alapot adó kép kialakítása általános pszichológiai (kognitív folyamatok, pszichés állapotok, viselkedés-magatartásmintázat), fejlıdéslélektani (fejlıdés érés; kritikus szenzitív periódus; fejlıdési szakaszok), szociálpszichológiai (attitőd, értékek; meggyızés, befolyásolás, manipuláció; csoport csoportjelenségek; a csoport alakulásának szakaszai)elméletek bemutatásával Célja: A leendı ifjúságsegítık egy árnyalt képet, fogalmat alakítsanak ki a személyiségrıl, melynek alapján képesek lesznek a másság devianciák okainak megértésére; a problémák okainak feltérképezésére, ami segítı munkájuk alapjául szolgál. Tartalom: 1) A pszichológia mint a személyiség vizsgálatának tudománya (pszichológiai iskolák és nézıpontok). 2) Elképzelések, definíciók a személyiségrıl; 3) A kognitív pszichológia a személyiség munkadefiníciója 4) A viselkedés és magatartásmintázat kapcsolata az attitőd és értékrendszerrel. 5) A megismerı folyamatok I. Érzékelés észlelés; arousal-rendszer és tevékenység összefüggései 6) A figyelem vizsgálatának módszerei; kapcsolata a személyiség jellemzı jegyeivel 7) A megismerı folyamatok II. Emlékezet tár-elméletek, mnemotechnikák 8) A megismerı folyamatok III. képzelet (kreativitás) 9) A gondolkodás problémamegoldás intelligencia 10) Az érzelmek (érzelem-elméletek; alap differenciált érzelmek szocializációval való kapcsolata) 11) Motiváció a tevékenységet befolyásoló tényezık kompetencia megerısítés mint a szociális környezet visszajelzései. 12) A személyiség fejlıdését befolyásoló tényezık (nézıpontok; szenzitív periódusok; kötıdés 13) Fejlıdési szakaszok szocializációs hatások 14) A csoport jellemzıi, alakulásának szakaszai; szociális szerepek Követelmények: A szemeszter végére a hallgatók alakítsák ki saját munkadefiníciójukat a személyiségrıl. Alakuljon ki az igény az önfejlesztésre a pszichológiai ismeretek bıvítésére vonatkozóan. Bizonyos személyiségsajátosságok alapján legyenek képesek visszakövetkeztetni a személyiséget ért hatásokra, hogy a megfelelı segítség típusát ki tudják választani. E képességük színvonaláról a szemesztert záró vizsgán tegyenek tanúbizonyságot. Elégséges az a felelet, mely legalább a megadott jellemzıket értelmezni tudja. Jeles a felelet, ha elméleti megalapozásra épülı, összefüggéseket indokolni tudó értelmezést adnak. Kötelezı irodalom: Bernáth László Révész György (1997): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Bp. Démuth Á. (2006): Amit a hallgatónak tudni illik a: motivációról. JGYFK, Szeged Kovács M. (2006): Amit a hallgatónak tudni illik a: személyiségrıl. JGYFK, Szeged Szabó I. (1997): Bevezetés a szociálpszichológiába. TK., Bp. Vajda Zs. ((1999): A gyermek pszichológiai fejlıdése Helikon, Szekszárd Ajánlott irodalom: Réger (1990): Utak a nyelvhez Akadémiai Kiadó, Bp.

15 Salamon (1994): A megismerı tevékenység fejlıdéslélektana Nemzeti TK., Bp Bagdy E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Bp Kiss T. (1978): Az én-kép alakulása és fejlıdése. Tankönyvkiadó, Budapest Tantárgyfelelıs: Démuth Ágnes PhD Oktatók: Démuth Ágnes, Kovács Mariann, Kádár Gabriella PhD

16 Tantárgy neve: Kommunikáció Kredit: 2 Heti óraszám 20 Óratípus Elıadás Szeminárium Gyakorlat X Értékelés Kollokvium Gyakorlati jegy X Tantárgy leírása: Ismerkedés a kommunikációs stílusokkal (elfogadó elutasító; konfliktusteremtı problémamegoldó), melyek kapcsolódnak az attitődökhöz, mutatói az elfogadásnak, támogatásnak, empátiának. Megismerteti a kurzus a hallgatókat a dekódolást nehezítı helyzetekkel; ízelítıt ad az emberi játszmák felismeréséhez; segítséget nyújt a játszmákból való kilépés lehetıségeinek felismeréséhez, miközben indirekt módon önismeretet, önkritikát, problémafelismerı megoldó képességet fejleszt a verbális nonverbális jelzések megfigyelésével, elemzésével, gyakorlásával- Célja: Olyan kommunikációs helyzetek gyakoroltatása, melyekben a verbális és nonverbális jelek alapján a személyiség érzelmi állapotára énvédı mechanizmusainak felismerésére beazonosítására van lehetıség. Mindezt annak érdekében, hogy a hallgatók a beszélgetések témaválasztásában, a párbeszédek indirekt irányításában gyakorlatot szerezzenek, melynek segítségével bizalomra, elfogadásra épülı kapcsolatot képesek kialakítani bármilyen helyzetben Tartalom: Ismerkedés a saját hanggal, közlıképességgel a nonverbális verbális jelzések metakommunikációs üzeneteivel (dramatizációs helyzetek, ismerkedés bizalomépítés) A tranzakció-analízis és az énállapotok; az ennek megfelelı verbális jellemzık felismerése - beazonosítása; a keresztezett tranzakciók következményei. A létezı és kommunikációs hibákból eredı konfliktusok lehetséges okainak beazonosítása. Énállapotok és a támogató elfogadó kommunikáció (kioktatás együttérzés empátia különbségei) Korlátozott kommunikációs helyzetek következményei; attribúció-elmélet és a problémamegoldás összefüggései. Az érzelemkerék mint a segítı beszélgetés egyik lehetséges módszere. Követelmények:.A gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvétel; közlıképesség és kommunikációs képesség közötti különbségek felismerése; a kurzus végére megismételt önjellemzés összehasonlítása az induló önjellemzéssel. A kurzuskövetelményeit elméleti anyag tanulásával, majd errıl való beszámolóval, írásbeli dolgozattal helyettesíteni nem lehet. Aki a foglalkozások háromnegyedén nem tud résztvenni, az a következı szemeszterben pótolhatja mulasztását. Kötelezı irodalom: Ajánlott irodalom: Tantárgyfelelıs: Démuth Ágnes PhD Oktatók: Démuth Ágnes, Kovács Mariann, Kádár Gabriella PhD