Fent jelzett egyeztetésem nek sem m ia k adá I y ani n cs

Átírás

1 forgó -l-lel, am ely nem hogy helynevekben, de közszavakban is rendkívül ritka, szám neveken való m egjelenése pedig példátlan. "Fent jelzett egyeztetésem nek sem m ia k adá I y ani n cs" [az én kiem elésem : J. D.] (i. h. 79) - írja m agabiztosan a szerző. A zért ném i óvatosság elkelt volna... D olgozatom ban arra a kérdésre keresem a választ, hogy m ilyen tapasztalatokat szűrhetünk le a X V III. századi m agyarországi újságcím eket olvasván. A z újságcím ek értelm ezését szociolingvisztikai szem pontból kísérelem m eg, vizsgálva azt is, hogy m ilyen szem antikai tartalm akat és idológiai vonzatokat hordoztak cím lapjaikon ezek a periodikák. Legelőször azt a problém át kell tisztázni, m it értek X V III. század in és m agyarországin. A X V III. század 1800 decem ber 31-ig tart, ennek ellenére nem veszem figyelem be az 1799-ben és az 1800-ban indult vagy az ekkor cím et változtató újságokat. A m agyarországi jelző tekintetében pedig B éccsel teszek kivételt, am ely város ugyan nem M agyarországon van, de m ert a m agyar vonatkozású és m agyar nyelvű újságjaink jelentős részét ott adták ki, a vizsgálat szem pontjából nem lehet figyelm en kívül hagyni. A z újságok közül azokat a periodikákat, am elyek csak néhány hónapig jelentek m eg, s ezért sokszor csak m ásodiagos forrásból van róluk tudom ásunk, nem tárgyalom. N em vontam a kutatás körébe W indisch K ároly G ottlieb sűrűn nevet változtató erkölcsi hetilapjait sem. H asonlóképpen nem térek ki a lapok általában valam ilyen M úzsa cím m el indított, irodalm i m elléklapjaira. A vizsgálat alapját képező periodikák cím eit egy táblázatban foglaltam össze a dolgozat végén. A z adatokat A magyar sajtó története 1., (szerk. K Ó K A Y G Y Ö R G Y,B p., A kadém iai, 1979) cím ű könyvből vettem. A X V III. századi újságok története 17üS-től a század végégig tart, de fontosabb, jelentősebb szakasza a század utolsó harm adára esik. Ennek ellenére vizsgálatunk szem pontjából nem érdem es külön periódusokra bontani ezt a korszakot. H asznos lehet, ha egységes olvasói elvárási horizontot tételezünk fel,

2 hiszen ebben a korban az olvasói elvárási igények sokkallassabban változtak, m int a későbbi korszakokban vagy akár napjainkban. H a végigtekintünk az újságcím ek során, látjuk, hogy az újságoknak és cím eiknek nyelve m egegyezik. M anapság, m ikor szinte csak ism erős cím eket látunk az újságárusoknál ez nem m eglepő, de érdem es gondolni arra, hogy például ezekből a cím ekből, m int "K urír" vagy "R espublika" vagy "Erato" vagy "Pc-w orld" nem tudnánk pontosan m egállapítani, hogy m ilyen nyelvű lapok. Elsősorban az segít bennünket, hogy a m agyar újságosbódékban többnyire m agyar nyelvű lapokat tudunk vásárolni. A X V III. században azonban az ország lakossága nyelvűségében nem volt olyan nagy m értékben hom ogén, m int napjainkban. Ezen kívül m ás nyom daterm ékek, például könyvek esetében többször előfordult az is, hogy m agyar nyelvű m unkák nem m agyar nyelvű cím ekkel jelentek m eg. Fontos m egállapítás lehet tehát szám unkra, hogy az újságcím ek és a belső szöveg nyelve m indig m egegyezik. A zt jelentheti ez, hogy szám ítottak arra: az olvasó m ég nem ism eri az új sajtóterm éket, ezért gyorsan, m egbízhatóan akar tájékozódni annak nyelvéről. M ásrészt úgy tűnik, hogy az újságokat pontosan körülhatárolt és nyelve által leírható, azonosítható olvasóközönségnek szánták. N em volt szükség valam ilyen külső szem pont, például a m űveltség, vagy egy szakm ai körbe való odatartozás cím beni felm utatására akár a hazai akár a külföldi közönség felé. külsődleges, A z általam vizsgált 28 újságcím közül II m agyar, ez a cím ek 40 % -a. Ez az arány, ha figyelem be vesszük az újságolvasó közönség nem zetiségi m egoszlását, m agas, ám ha a felvilágosodás nem zeti nyelvi program ját tekintjük, akkor nem tűnik túlságosan soknak. Ezen arányokat szem előtt tartva érdem es m egvizsgálni az idegen eredetű szavak használatát a m agyar cím ekben. Ezek többnyire a m itológiához kapcsolható nevek, m int Mercurius, Orpheus, Uránia valam int a köznév Kurír és a Museum. A nem m agyar szavak m ellett viszont nagyon sok cím ben előfordul, a magyar jelző. M i lehetett az oka a m agyar nyelv, a m agyar jelleg ilyen jelentős hangsúlyozásának? Ez a kérdés átvezet a felvilágosodás nyelvszem léletének problém aköréhez, m elyről részletesen szólni e tanulm ány keretei között nincs lehetőség, de a fenti m egfigyelésünk párhuzam ba állítható azzal a nézettel, m ely szerint a felvilágosodás korszakában, az értelm iség többnyelvűségének korában valam ely nyelv használata elsősorban ideológiai döntés és nem kom m unikációs kérdés volt. Ebből az a következtetés adódik vizsgált anyagunkra nézve, az újságok cím eiben m utatkozó kettőség a nem zettudathoz való viszonyulás kétirányúságát hogy tükrözi: az egyik póluson egy régibb, hungarus szem léletet, a m ásik póluson egy újabbat, a kialakuló nacionalizm ushoz kapcsolódót. M int em lítettük, a m agyar cím ekben a m agyar jelzőt és többségében valam ely idegen szót találunk, de az alapcím ben nincs utalás helynévre. A nem m agyar nyelvű cím ek többnyire tartalm aznak valam ilyen helynevet, ahová a 29

3 újság kapcsolható. E z legtöbbször a kiadás helye. H a a kiadás helyének és a cím nek kapcsolatát abból a szem pontból vizsgáljuk, hogy m ely helynevek lettek feltüntetve az újságcím ekben, akkor a következőt tapasztaljuk: Bécs 7-ből 2 esetben, Buda 3-ból 2 esetben, P est 5-ből 1 esetben, P ozsony 5-ből 4 esetben. Na gyszeben, Ka ssa és Kom á rom nem szerepelt a cím ekben, viszont a N agyszebenben nyom tatott újságokban m indig m egtalálható az E rdély földrajzi név. B écs és P est alúlreprezentáltságára választ kell keresni. B écs esetében arra gondolhatunk, hogy az uralkodói székhely olyan szellem i központnak szám ított, m elynek híre, vonzereje abszolút érvénnyel bírt, a császárváros cím beni feltüntetésére nem volt szükség. E hhez társuit, hogy éppen itt gyülekezett az a felvilágosult szellem ű nem esség, am ely szellem i irányultságát tekintve a nacionalizm us felé tájékozódott, tehát m íg egyfelől B écs kulturális életének előnyeit élvezte, m ásfelől a m agyar szellem i és ezen keresztül politikai különállást akarta hangsúlyozni. P est esetében m ás m agyarázatot találhatunk az észlelt jelenségre. A z első lap, a M a gya r M erkurius tulajdonképpen egy' P ozsonyból átköltöztetett kiadvány volt, m ellyel kapcsolatban a kiadó inkább a folytonosságot kívánta hangsúlyozni, m int a kiadás helyének újdonságát. A későbbi újságok viszont feltehetően azért nem kívánták feltüntetni cím eikben a dunaparti várost, m ert széles, országos olvasókörre szám ítottak. E hhez nyilván hozzáj áru It az a büszkeség is, m elyet a P esten csoportosuló értelm iségiek éreztek, látván a hivatali központtá m egtett két szom széd város gyors ütem ű fej lődését. Ú jságcím einkben a m a gya r jelző m ellett m agyar szóként a hírvivő, hírm ondó szavaink állnak, E zen kifejezéseink nyelvújítás korabeliek, noha ezt a két szót nem adatolja történeti etim ológiai szótárunk. H írla p szavunk 18ü8-ból való, a hírnök 1795-ből. A hírm ondó, hírvivő szavaink m inden bizonnyal a ném et újságokban szereplő A nziegen, N achrichten, Z eitung főnevek m agyar fordításai, noha m aga a két szó nem tartalm az utalást sem az időre, sem az újságra, az újdonsá g-ra vonatkozóan. E zt a m egfigyelést azzal m agyarázhatjuk, hogy a hír újdonságértéke kevésbé volt fontos, m int m egbízhatósága, illetve szórakoztató funkciója. M ivel ekkoriban a leveleken keresztül - m elyeket vagy m agánszem élyek vagy postakocsik szállítottak - folyt az inform ációáram lás, az olvasóközönség szám ára a gyorsaság, az eltelt idő nem játszott kom oly szerepet. E hhez igazodtak az újságok is a hírek tem atikáját és a m egfogalm azás stílusát illetően: leíró beszám olókat, részletes tájékoztatókat olvasunk, sokkal kevesebb aktuális, "forró" híranyagot. (E nnek egyik objektív oka az volt, hogy a külországi híreket m ás újságokból vették át szerkesztőink, így azok m ég egy további lépcső beiktatásával kerültek olvasóink elé.) A z újságcím ek között külön csoportot képviselnek a század utolsó évtizedeiben m eginduló szépirodalm i folyóiratok. L istánkat végigtekintve 30

4 látjuk, hogy ezek sokkal egyénibbek, m int a korábbi K urírok, Zeitungok, M ercuriusok. A folyóiratok közül kettőnél m egállapítható a névadás története. A kassai Magyar Museum a ném etországi Deutsches Museum-tóI kölcsönözte nevét. A szépirodalm i orgánum cím adása körül vita tám adt a két szerkesztő, Batsányi és K azinczy között, m ert az utóbbi Magyar Parnassus cím m el indította volna folyóiratukat. M ivel ekkor Batsányi bizonyult erősebbnek, K azinczy cím adási elképzelését csak kevéssel később, végleges szakításuk után valósíthatta m eg, m ikor szabadkőm űves neve után Orpheus-nak keresztelte saját újságját. A Museum cím általánosabb, átfogóbb tartalm ú lapot ígért a kifejezetten szépirodalm i orientációt sugalló Parnassus-nál. K azinczy irodalm i am bícióinak jelentős voltát hangsúlyozhatta az is, hogy ő m ég a m agyar jelzőt sem szerepeltette folyóirata cím ében. az újság elme a kiadás az ú'ság ideie helye nyelve témáia szerkesztőie Mercurius Veridicus ex Hungaria la 1 Nova Posoniensia Pozsony la 5,6 BéIM. Wochentliche zweymal neuankommender Mercurius Buda né 6 NottensteinJ.G. Press burger Zeitung Pozsony né 456 Windisch K. G. Allergnadigst priyiligierte Anzeigen Bécs né 1456 Kollár Á. F. Eohemerides Vindobonenses Bécs la 6 Kereszturv J. Magyar Hírmondó Pozsony ma 56 RátM. Der Mann ohne Vorurtheil 1781 Bécs né 356 Bessenyei GY. Press burger Kundschal'tsblatt Pozsony né 7 MoIIJ. Pester lntellíngenzblatt in Frag- und Anziegen Pest né 46 SíebenbUrger Zeitung Nagyszeben né 16 Hochmeister Pressourske NoYiny Pozsony cseh 6 Tállyai D. Staré NoYiny Litemího Umeni Beszterceb. szlo 36 PlachyO. Magyar Kurír Bécs ma 16 Szacsyay S. Merkur von Ungarn Buda né 25 Koyachich M. Ungarísche Staats- und Gelehrte Nachrichten Pest né 1,6 Schickmayer Magyar Merkurius Pest ma 6 Magyar Museum Kassa ma 2 Batsányi J. Oroheus Kassa ma 2 Kazinczy F. Hadi és Más Neyezetes Történetek Bécs ma 14,5,6 Görög Kerekes Mindenes Gyűitemény Komárom ma 2 Péczeli J. SíebenbUrger OuartaJschril't Nagyszeben né 25 Erdélyi Magyar HírviYŐ Nagyszeben ma 16 Fábián D. Ephemerides Budenses Buda la 126 Tertina M. Magyar Hírmondó (Bécs) Bécs ma 1456 Görög Kerekes Bétsi Magyar Merkurius Bécs ma 16 Pántzél D. Uránia Pest ma 2 Kármán J. Literarische Anziegen fur Ungern Pest né 5 Schedius L. 1: politikai híradás 2: irodalom, nye1yműyelés 3: erkölcsi hetilap 4: gazdasági lap 5: tudományos hírek terjesztése 6: általános tájékoztatás

5 Kárm án József lapjának, az Urániá-nak cím adására vonatkozóan a kutatás eddig nem volt eredm ényes. Feltehető, hogy a szerkesztők dolgok, a csillagászat U rániát az égi m úzsáját kívánták m egidézni e cím m el a jövőbelátás, az előrehaladás gondolatára asszociálva. A kom árom i Mindenes Gyűjtemény m ár tulajdonképpen XIX. századi cím nek tekinthető, hiszen praktikus töm örséggel, közvetlenül, nem m etaforikusan fejezte ki a lap tartaim át. A nem m agyar nyelvű cím ek legtöbbje ném et (11 cím, 40% ). Ezek a cím ek külföldi, elsősorban a ném et birodalom ban területekre alkalm azott változatai kiadott újságok cím einek m agyar voltak. M ivel e lapok közül nem egy közel állt a hivatali, közigazgatási apparátushoz, cím eik részletesek, körülírók, szinte körülm ényesek. K iem elkedik közülük Bessenyei folyóirata, az Előítéletek nélküli ember. Ezzel a cím m el Bessenyei saját m ondanivalójának védelm ét kívánta szolgálni, ugyanis ugyanezzel a titulussal indított m ásfél évtizeddel korábban lapot a bécsi állam m iniszter, Sonnenfels. A latin cím ek (4 cím, 14% ) közül kettő az újságok történetének korai szakaszához kapcsolható, m ikor m ég hazánkban a tudom ányok szinte kizárólagos nyelve a latin volt. Rákóczi sem találhatott volna intem acionálisabb nyelvet, m elyen a világot tájékoztathatta volna a m agyarországi szabadságharcról. A későbbi kettő pedig a felvilágosult értelm iségieknek azon csoport jához vehető, m ely a nem zetfeletti nyelv használatával kívánta bem utatni hazánknak és nem kevésbé a külfóldnek a m agyar kulturális élet eredm ényeit. E rövid elem zés zárlatában néhány szót kell m ég szólni a cím ek és az újságok tém áinak (táblázat 4. oszlop) kapcsolatáról. N oha a kategóriábaosztás talán nem eléggé finom, de a táblázat adatait vizsgálva leginkább az derül ki, hogy az újságok cím ei és tartalm uk tem atikai felosztása között nem lehet szoros összefüggéseket kim utatni. N agy általánosságban elm ondható, hogy a politikai híradásokat és az általános tájékoztatást szolgáló újságok cím eiben m egtalálható a hírvivő, hírmondó és a Mercurius szó, de akadnak fontos kivételek is. Összességében talán azt m ondhatjuk, hogy az újságok cím adási szokásaiban m eghatározóbb volt a hagyom ány követésének igénye, m int a tradíció aktuálissá tétel ének, az adott újságra szabásának gondolata.