Klímakutatással a mezőgazdaságért

Átírás

1 Szeptember 1 3. között már tizenegyedik alkalommal lesz a KÁN helyszíne az egyetemhez tartozó Pannon Lovasakadémia. Az egyetem képzési struktúrája az elmúlt években stabilizálódott, az AKK eddig is meghatározó, az agrár-felsőoktatási intézmények közül kiemelkedő gyakorlati oktatása pedig a duális képzés bevezetésével és szerkezetének kialakításával megerősödött, sőt, a további erősödése várható. Az egyetem képzéseiről, tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységéről, a terveikről, folyamatban lévő projektjeiről, az agrár-felsőoktatás és az agrárképzés helyzetéről, a beiskolázásról, a szakma népszerűsítésével kapcsolatos feladatokról és a KÁN-hoz való kapcsolódásról is beszélgettünk Szávai Ferenc professzorral, rektorral és Tossenberger Jánossal, az AKK dékánjával. Mint megtudtuk, az agrárkaron jelenleg, illetve a tanévre meghirdetett alapképzésben lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki, valamint természetvédelmi mérnöki szakokon lehet diplomát szerezni. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki szak egyedül itt indul az országban. Vidékfejlesztő agrármérnöki BSc szakon is indul képzés a Gazdaságtudományi Karon. A mesterképzésben állattenyésztő mérnöki szakon, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki szakon, illetve a GTK-n vidékfejlesztési agrármérnöki szakon lehet magas szintű szakmai tudást elsajátítani és diplomát szerezni. Az egyetem a közelmúltban két szak, az MSc diplomával záruló agrármérnöki osztatlan képzésre és a környezetvédelmi mérnöki BSc képzésre adta be igényét és programját szak indítására, az engedélyezésük folyamatban van. Mindkét szak elindításának és gondozásának biztosítottak a tárgyi és személyi feltételei. A felsőoktatási szakképzésben ménesgazda, és mezőgazdasági szakokon lehet tanulni Kaposváron, a szakirányú továbbképzés keretében pedig halászati, juh- és kecskeágazati, sertéstenyésztő, szarvasmarha- tenyésztő, takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakmérnöki, valamint lótenyésztő szakokon lehet oklevelet, illetve speciális szakképzettséget szerezni. 1. oldal (összes: 5)

2 Szávai Ferenc: a Kaposvári Egyetem egyik fontos célkitűzése a nemzetköziesedés A különböző szempontok alapján kialakított intézményi helyezési listákon az egyetem és az AKK minden évben előkelő helyen szerepel, így például a HVG listáján a KE oktatói és hallgatói kiválóság tekintetében a 13. helyezést érte el legutóbb a 44 hazai felsőoktatási intézmény között. Az agrárkarokat külön is minősítő Heti Válasz az AKK-t az első helyre sorolta 2016-ban. Az intézmény erős a tudományos kutatás és innováció területén, ezt garantálja az AKK-n oktató négy akadémikus is. Az egyetem erősített a duális képzés terén is: már majdnem 100 céggel kötöttek megállapodást, bár az agráriumban nem könnyű a képzés megszervezése. Sok a kis cég, kisvállalkozó és kisgazda, gazdaság, amelyek csak egy-két hallgatót képesek vállalni. Emiatt nagy a szóródása a diákoknak és nehéz a szervezés. A képzés komoly erőfeszítést és pluszbefektetést igényel a hallgatótól (például vizsgaidőszakban is el kell látniuk munkahelyi feladataikat), amit nem mindenki vállal szívesen, annak ellenére sem, hogy ez várhatóan megkönnyíti az elhelyezkedésüket. Ennek ellenére a jövő útja mindenképpen ez, és az egyetem mindent megtesz annak érdekében pályáztak a duális központ címre is, hogy a 2020-ra tervezett 8 százalékos arányt elérjék, tehát hogy a képzésben résztvevők ebben az arányban vegyenek részt duális képzésben, elsősorban az AKK-n és a GTK-n. Jelenleg a mezőgazdasági mérnöki, a természetvédelmi mérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szakokon lehet duális képzésre jelentkezni. Az egyetem és a kar vezetése az idegen nyelven folytatott képzést és oktatást ugyancsak fontosnak tartja. A takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki szakon, valamint az állattenyésztési doktori iskolában már angol nyelvű képzés is elérhető, és összesen öt szakon, illetve doktori iskolában lehet idegen nyelvű (angol vagy német) képzésben részt venni az egyetemen. A céljuk a nemzetköziesedés, vagyis minél több külföldi hallgató idevonzása, illetve a 2. oldal (összes: 5)

3 magyar hallgatók külföldi részképzésben való részvételi lehetőségeinek bővítése. Részben e célok érdekében dolgoznak olyan nyugat-európai egyetemeken már futó és nemzetközi megbecsülést élvező szakok kaposvári adaptálásán és elindításán, amelyekkel megnyerhetik maguknak a külföldi hallgatókat. Az agrár-felsőoktatás beharangozott, de nem kellően átgondolt átszervezése (különböző integrációk, agrárképzési központok kialakítása stb.) nem tett jót az idei felvételi jelentkezéseknek, és ez a Kaposvári Egyetemen is megmutatkozott. Az agrár-felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenését a mezőgazdaság, a szakma presztízsének változatlanul rossz megítélése, illetve az oktatás, az intézményválasztás előbbiekből következő, a szülők és a felvételiző tanulók körében tapasztalt bizonytalansága okozza, valamint bizonyos szakok kivezetése az agrárterületen is. A Kaposvári Egyetemet kilenc szak kivezetése érintette. Ezek közül kettő az AKK szakjai közül (állattenyésztő mérnök BSc, növénytermesztő mérnök BSc) került ki, és a várakozásokkal ellentétben a jelentkezők nem mentek át a megmaradt szakokra. Mindennek köszönhetően mintegy 20 százalékkal kevesebb volt az első helyen ide jelentkezők száma az agrárvonalon. Ennek ellenére még így is elmondható, hogy a megmaradt szakokon kis mértékben nőtt a jelentkezők száma a tavalyi rekordhoz képest. Az összképet még javíthatja, hogy a meghirdetett pótfelvételire szép számban jelentkeztek. Ezt a helyzetet mindenképpen át kell gondolni, és ezért fogott össze a Szent István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem, illetve az intézmények agrárképzésben résztvevő karai. Újfajta kommunikációt kívánnak kialakítani, ami az agrárképzést, a mai agráriumhoz szükséges magas szintű és korszerű ismereteket, az informatikai tudást is megkövetelő, a precíziós gazdálkodás irányába haladó mezőgazdaságot, illetve állattenyésztést mutatja be az összes kommunikációs eszköz igénybevételével, a pálya népszerűsítését szolgálva. A célcsoportjuk már a 18 év alattiaké: az óvodásokkal és általános iskolásokkal kezdődik, és a szülőket, a felnőtt társadalmat is meg kell nyerni. Az egyetem és az AKK talán a K+F és a tudományos eredmények terén mondható a legerősebbnek, mert ezeknek náluk komoly infrastrukturális és beruházási háttere van. Az utóbbi években több kutatási-fejlesztési programot is indítottak, jelenleg kilenc K+F projektje van az egyetemnek, amelyek összköltségvetése több mint 8 milliárd forint, és amiben az önrész is benne van. Ezekből kettőt emelünk ki, amelyek az AKK-hoz kapcsolódnak, és amelyek a K+F-költségvetésük mintegy felét teszik ki. Az egyik, talán a legfontosabb projektjük a 4 éves klímatudományi kutatási projekt, amelyben a KE a konzorciumvezető, és részt vesz benne a Bábolna Tetra Kft. és a Bonafarm Csoporthoz tartozó Dalmand Zrt. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) keretében Klimatikus változásokhoz adaptált növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése a fenntartható mezőgazdaság és a minőségi élelmiszer-előállítás megvalósítása érdekében intenzív termelési környezetben címen zajlik kutatás. Ennek keretében építik fel a legkorszerűbb felszereléssel ellátott és legmodernebb kísérleti épületeket az egyetem Állattudományi Klímaközpontjában, amelybe a precíziós állattenyésztést szolgáló technológiákat is beépítik. A másik K+F projekt konzorciumvezetője a szintén a Bonafarm Csoportba tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt., és a KE mellett a Debreceni Egyetem is részt vesz benne. Ennek a címe Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében. Ez a kiváló minőségű állatitermék-előállítást hivatott szolgálni. 3. oldal (összes: 5)

4 Tossenberger János: tavaly az agrárszakok rangsorában első volt az AKK A KE nagy jelentőséget tulajdonít a tudományos konferenciáknak és nagyszabású szakmai rendezvényeknek, amelyeknek adottságainak köszönhetően kiváló házigazdája. Idén ezeknek a rendezvényeknek a sorába illeszkedett a magyarországi Póni Európa-bajnokság, amit a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) értékelése szerint kiválóan, profi módon szerveztek meg. Sikere jó hírét vitte az egyetemnek és az országnak egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban, rengeteg infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre az Eb kedvéért: építettek egy 3500 négyzetméteres csarnokot és 5 km utat, egy új lovas pályát, új fedeles istállókat stb. Ezek természetesen mind itt maradnak, és a többi között a KÁN-t is szolgálják a jövőben. Az egyetem oktatói, szakemberei és hallgatói sokat dolgoztak az Eb megszervezésén és lebonyolításán: az egy héten keresztül zajló bajnokságon 20 ország 165 lovasa három szakágban versenyzett. Alig fejeződött be a Póni Eb, már nyitja is a kapuit a KÁN, az ország egyik legnagyobb állattenyésztési seregszemléje, amelynek a programja talán még az eddigieknél is gazdagabb lesz az idén. A lovasprogramok, az állatsimogató, a vadaspark, az állatbemutatók, a vadgasztronómia, a gazdaudvar, a gépbemutató és az élelmiszeripari kiállítás mellett az egyetem a szakmai 4. oldal (összes: 5)

5 szimpóziumokat is fontosnak tartja, amelyeken új kutatási eredményeiket is bemutathatják. Végül, de nem utolsó sorban pedig jó lehetőséget, alkalmat biztosít a rendezvény és a hozzá kapcsolódó szakmai programok az agrárium, a gyakorlat szereplőivel, a cégekkel való eszmecserére, egyeztetésre, megbeszélésekre, képzéseik gyakorlati szempontból való megítélésére, a vélemények ütköztetésére, a jövő közös kitalálására és a szakma népszerűsítésére. A programok között szerepel a 18. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium, amire nagy előzetes érdeklődés mutatkozik. Idén is megrendezik a VI. Állattartás Gépesítése Konferenciát ennek mottója a tömegtakarmány- betakarítás, valamint a II. Magyar Lótenyésztési Napokat Nemzeti kincsünk, a magyar ló rendezvényt is. A hagyományoknak megfelelően megtartják a IX. Országos Agrár-felsőoktatási Intézmények Gazdászversenyét is, amelyen a hazai agrárintézmények, agrárkarok hallgatói versenyeznek, elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésében mérve össze tudásukat. Az egyetemnek ma is az állattenyésztés a fő profilja, mindenütt ott lesz a rendezvényen, de saját standján is fogadja a látogatókat, a képzései iránt érdeklődőket. Minden karról részt vesznek és segítenek a hallgatók a KÁN megszervezésében, a kiállítók és a látogatók eligazításában, sőt a kétkezi munkákban is a rendezvény alatt. A standokon és a kiállítóhelyeken saját termékeivel vadszalámival, vadkolbásszal stb. is megjelenik az egyetem, továbbá a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont nem mindennapi tevékenységével is megismerkedhetnek az érdeklődők. A Kaposvári Egyetem hallgatói, oktatói, kutatói és más szakemberei mind magukénak érzik a rendezvényt, büszkék rá, és mindent megtesznek a siker érdekében, hogy ezzel is öregbítsék egyetemük jó hírét. Szerző: Szekeres Béla Közzététel ideje: , szerda, 08:38 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)