ArtBoom Mûvészet változásban
|
|
- Emma Vinczené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mûcsarnok, Fôigazgatói pályázat, 2005 ArtBoom Mûvészet változásban a Mûcsarnok közötti programja
2 JELENTKEZÉS A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere május 9-én a Kulturális Közlönyben pályázati felhívást tett közzé a Mûcsarnok Fôigazgatói álláshelyének betöltésére. A felhívást a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtásáról rendelkezô 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet elôírásai alapján hirdette meg. A felhívás kimondja, hogy az évi XXVIII. törvénnyel létesített Mûcsarnok, mint reprezentatív intézmény alapfeladata a kortárs hazai és nemzetközi képzômûvészet, valamint a kapcsolódó mûvészeti ágak (itthoni és külföldi) bemutatása. A felhívás meghatározza a Mûcsarnok Fôigazgató feladatait. Ezek a következôk: - az intézmény mûködtetésének irányítása, - az intézmény szakmai munkájának irányítása, az intézményi és szakmai tevékenység koordinálása, - az intézmény szervezeti, vezetési, mûködési struktúrájának felülvizsgálata, korszerûsítése, - az intézmény egyes tevékenységi köreiért felelôs, vezetô munkatársainak kiválasztása, illetve megerôsítése, a jogszabályoknak megfelelô módon történô kinevezése, valamint az alapítói okiratban foglaltak szerint a fenntartói egyetértés megszerzése, - a kortárs magyar képzômûvészet, iparmûvészet, fotómûvészet, valamint a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazatai és az intermediális mûfajok reprezentatív rendszeres bemutatása, - a nemzetközi kortárs mûvészet bemutatása, valamint a magyar kortárs mûvészet külföldi megjelenésének elôsegítése, - nemzetközi kapcsolatok kiépítése, széles körû együttmûködési lehetôségek megteremtése, - kormányzati garanciával megvalósuló nagy nemzetközi kiállítások fogadása, - a Velencei Biennále nemzeti biztosaként felel a magyar pavilon kiállításaiért, a magyar megjelenésért, - az intézmény más mûvészeti ágba tartozó programjainak irányítása, társmûvészeti rendezvények szervezése, - az intézmény kiállításaihoz kapcsolódó kiadványok megjelentetése, - a Mûcsarnokban elhelyezett mûalkotások ôrzése és kezelése. A fentiek ismeretében benyújtom pályázatomat a Mûcsarnok Fôigazgatói álláshelyére. Szilágyi Gábor mûvészettörténész 1026, Budapest, Nyúl u. 8. Budapest, június
3 TARTALOM 1. A MÛCSARNOK KÖZÖTTI MÛVÉSZETI PROGRAMJA 1.1 A Mûcsarnok helye és szerepe a hazai intézményrendszerben 1.2 A Mûcsarnok mûvészeti programjának struktúrája 1.3 A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában szerepet játszó szempontok 1.4 Mûvészeti évadok Az évadok témái Mûvészet és társadalom Mûvészet: regionalizmusok Mûvészet és gazdaság Mûvészeti határok és határátlépések Mûvészet és város 1. 5 Az évadok programjához szorosan nem kapcsolódó kiállítások A Tanácsadó Testület ajánlásai Kormányzati garanciával megvalósuló nagy nemzetközi kiállítások fogadása Mûfajok szerinti programok Képzômûvészet Fotográfia Építészet Intermediális mûfajok Design és iparmûvészet 1.6 Mûvészeti rendezvények, kiállítások, programok, artshop A Mûcsarnok városi vagy országos projektjei Koncertek Irodalmi találkozók Filmprogramok Portfolió-review Közönségtalálkozók MenüPont Magyar részvétel külföldi seregszemléken Velence, San Paolo Artshop - 2 -
4 2. A KOMMUNIKÁCIÓ ERÔSÍTÉSE 2.1 Kommunikációs fórumok Honlap A Mûcsarnok kiadásában megjelenô újság: ArtBoom Sajtókapcsolatok 3. NYITÁS A KÖZÖNSÉG FELÉ 4. A MÛCSARNOK ÚJ KULTURÁLIS ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETE 5. A MÛCSARNOK SZERVEZETI, VEZETÉSI, MÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁJÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK 5.1 A Mûcsarnok jelenlegi szervezeti struktúrája 5.2 A jelenlegi mûködési struktúra változásai Felsôvezetôi szint Tanácsadó Testület A Fôigazgató-helyettes feladatköreinek módosulásai Szervezeti egységek Kommunikációs osztály A Közönségkapcsolatok Osztálya Informatikai és honlapkészítô csoport Kiadványszerkesztô csoport 5.3 A Mûcsarnok átalakított szervezeti struktúrája Vezetôi szintek Szervezeti egységek 6. ÖNÉLETRAJZ 7. EGYÉB MELLÉKLETEK 7.1 Diplomamásolat 7.2 Erkölcsi bizonyítvány - 3 -
5 1. A MÛCSARNOK KÖZÖTTI MÛVÉSZETI PROGRAMJA A Mûcsarnok ötéves programjának kialakításakor a legfôbb szempontom az volt, hogy azt a hazai intézményrendszerben és mûvészeti életben meglévô és megjelenô igényekre építsem. A jelen mûvészeti programomban bemutatom a fontosnak ítélt modelleket, kiállítások és programok témáit, a közönség felé történô nyitás lehetôségeit. Döntô kérdés, hogy újragondoljuk és megfogalmazzuk a Mûcsarnok helyét és küldetését a hazai kulturális rendszerben. Mivel a Mûcsarnokot a XIX. században a mûvészek egyesülete nevében hozta létre a kor kulturális és politikai elitje, az intézménynek a mûvészet különbözô területei felé egyaránt érzékenynek kell lennie. A legfontosabb cél ugyanakkor, hogy a Mûcsarnok mûködésével a jövôben a hazai kulturális rendszerben autonóm, nemzetközi trendekre épülô mûvészeti kommunikációs stratégiák jelenhessenek meg. Ezek közül is kiemelt szerepet tulajdonítok a közönség, a mûgyûjtôk és a mûvészet nemzetközi irányai felé történô nyitás lehetôségének. 1.1 A Mûcsarnok helye és szerepe a hazai intézményrendszerben Hosszú ideje építkezô, jól mûködô kulturális rendszerekben a nemzeti kulturális identitás képének formálása egyszerre több nagyobb intézmény kezében van. Ez stratégiai kérdés, és inspiratív versenyhelyzet, mely erôs intézményi bázisokra épülve decentralizálja a kulturális közéletet. Ennek a több oldalú, több lábon álló intézményi bázisrendszernek a fenntartása szükséges ahhoz, hogy a mûvészeti életben az alkotók, a kiállításrendezôk, a kurátorok, a mûvészettel foglalkozó szakemberek, a támogatók, a piac és nem utolsó sorban a látogatók tájékozódási pontokat találjanak, különbözô vezetési és kiállítási megoldásokat lássanak, és termékeny vitákkal találják magukat szembe. Magyarországon ma a kortárs hazai és nemzetközi mûvészet reprezentatív bemutatásának lehetôsége gyakorlatilag két csúcsintézmény kezében van: a Mûvészetek Palotájába költözött Ludwig Múzeuméban és a Mûcsarnokéban. A Ludwig Múzeum feladata a kortárs mûvészet bemutatása mellett annak múzeumi gyûjteményben való elhelyezése /memoriális funkció/, a Mûcsarnoké a hazai mûvészeti élet koordinálása, külföldi megmérettetése, és határozott programok mentén külföldi kiállítások bemutatása Magyarországon. A Mûcsarnok tehát a kortárs hazai és nemzetközi mûvészet színtere, amely különbözô mûvészeti irányokat, területeket jelenít meg, és olyan programokkal van jelen, amelyekbôl sokak számára azonosulásra képes, követendô jövôkép formálódhat. Mindez erôs közösségformáló erôvel bír. A Mûcsarnok vezetésének fontos szerepet kell vállalnia ebben: segítenie kell, hogy kiforrjon egy társadalmi közbeszéd, amely tisztázza, felépíti és megformálja egy ország minél szélesebb körû kulturális közösségi identitását, segít az értékek megformálásában, és ennek folyamatáról kiállításokon, szimpóziumokon, konferenciákon és a médiumokon keresztül tudósít. Az alábbiakban bemutatom a Mûcsarnok közötti mûvészeti programjának általam elképzelt struktúráját. Mielôtt azonban ezt megtenném, három általam készített kördiagramra hívom fel a figyelmet. A diagramok két külföldi mintaintézmény /MoMA, Centre Pompidou/ és a Mûcsarnok mûvészeti programjának alakulását mutatják, mûvészeti területek szerint, a számok tükrében, közel azonos idôszakban / /. Forrás:
6 Forrás: Forrás: A diagramokon jól látható, hogy a külföldi intézmények programjaik alakításakor igen nagy teret biztosítanak a társmûvészeteknek /fotográfia, építészet, design, intermédia, grafika/. Erre a hazai szakintézmények /Fotográfiai Múzeum, Építészeti Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum, stb./ korlátozott vagy egyáltalán nem is létezô kiállítási lehetôségeit, illetve a fent említett hazai kétpólusú csúcsintézményi struktúrát figyelembe véve a Mûcsarnok esetében a jövôben még inkább szükség lesz. E program hatékony megvalósításához a következô oldalakon bemutatott mûvészeti program kidolgozása fontos, mert - tájékozódási és igazodási pontokat jelent a mûvészek és kurátorok számára, - kapcsolatot teremt a mûvészet egyéb intézményeivel, a mûgyûjtéssel illetve a nemzetközi mûvészeti piaccal, és hatást gyakorol a kortárs mûvészet múzeumi elhelyezésére, - tematizálja a mûvészeti életet, ezzel felkelti iránta az érdeklôdést, - aktivizálja a közönség különbözô rétegeit, - nyitott struktúrára épülô mûködést és jövôképet formál, - a mûvészeti életet a társadalmi közbeszéd részévé teszi. (A program megvalósításához a Mûcsarnok mûködésében átszervezések is szükségesek. Ezeket részletesen A Mûcsarnok szervezeti, vezetési, mûködési struktúrájára vonatkozó elképzelések /5./ címû részben fejtem ki.) - 5 -
7 1.2 A Mûcsarnok mûvészeti programjának struktúrája A Mûcsarnok mûvészeti programjáért a Fôigazgató felel. A programokat a Fôigazgató egy új testülettel, a Tanácsadó Testülettel ( ) közösen vitatja meg, tôle ajánlásokat fogad el. A Mûcsarnok mûködésében késôbb bemutatott átszervezések lehetôvé teszik, hogy az intézmény egy-egy évre megfogalmazott mûvészeti programjai mellett középhosszú távú /5-10 éves/ célokat is kitûzzön maga elé, és ezeket hatékonyan közvetítse. Utóbbi szakmai lebonyolítását a Kommunikációs Osztály ( ) végzi, amely együttmûködik a Fôigazgatóval, a Tanácsadó Testülettel, a kurátorokkal és a szerkesztôséggel. A Kommunikációs Osztály munkáját a Mûcsarnok honlapja és a tervek szerint 2006-tól induló újságja is segíti (2.). 1.3 A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában szerepet játszó szempontok - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása hazai és közép-európai viszonylatban - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása a hazai és nemzetközi mûgyûjtésben - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása a hazai mûvészeti/mûvészettörténeti szakmában: a mûvészeti élet problémáinak felvetése konferenciákon, szimpóziumokon és kiállításokon - az utóbbi évtizedek mûvészeti tendenciáinak ismeretében a társmûvészetek szerepének bemutatása, újragondolása, erôsítése /építészet, design, film, tánc, irodalom/ - mûvészeti, oktatási intézményekkel való együttmûködés, és az oktatás minden szintjén a tanárok továbbképzése - mûvészeti programok megvalósítása a fiatalok és gyerekek számára - látogatóbarát szempontok érvényesítése a kiállításokon - a fogyatékkal élôk számára különprogramok szervezése /és számukra a könnyû, akadálymentes közlekedés biztosítása/ 1.4 Mûvészeti évadok A Mûcsarnok mûvészeti programjának fô elemét a mûvészeti évadok alkotják. Ezek egy-egy fontos mûvészeti kérdést helyeznek középpontba, amelyeket az intézmény kiállításokon, konferenciákon, szimpóziumokon és a rendelkezésére álló egyéb eszközök segítségével úgy dolgoz fel, hogy abban a szakma döntô többsége felvonulhasson. A mûvészeti évadok célja: - egy-egy év mûvészeti programjának összefogása, - mûvészeti problémák középpontba állítása, - az adott téma szakmai kidolgozása, kiállítási elôkészítése, - a tájékozódás elôsegítse Az évadok témái Az évadok témáit a hazai mûvészeti élet még fel nem tárt problémái illetve aktuális mûvészeti kérdések adják. Az évadok szakmai és mûvészeti programjairól kiadványok jelennek meg és 2010 között az alábbi témákra teszek javaslatot: 2006 Mûvészet és társadalom 2007 Mûvészet: regionalizmusok 2008 Mûvészet és gazdaság 2009 Mûvészeti határok és határátlépések 2010 Mûvészet és város (Egy-egy évad éves tematikus kérdésfelvetése nem feltételezi, hogy az intézmény mûvészeti programja évente csak egyetlen témának rendelôdik alá.) - 6 -
8 MÛVÉSZET ÉS TÁRSADALOM Szakmai program Magyarországon ma is kézzelfogható annak a társadalmi és kulturális folytonosságnak a hiánya, amelyet az egymást váltó és így a folytonosságot megmegszakító rendszerek hagytak maguk után. Az évtizedek vagy évszázadok óta egymásra épülô társadalmak hagyományozódó értékrendjéhez képest Magyarország súlyos adósságokat halmozott fel a számára kiválasztandó értékek kérdésében. A nálunk csak nyomokban fellelhetô társadalmi párbeszéd nyilvánvalóan nem tudta még kitermelni azokat a szempontokat, amelyek ebben segítségünkre lehetnének. Az évad szakmai és kiállítási programjának célja tehát, hogy az említett társadalmi párbeszéd meginduljon. Mûvészeti program - A két Németország építészete A kiállítás Európai Uniós támogatással valósul meg. A program németországi kapcsolattartója Konstantin Kleffel, a német építészkamara elnöke. - Közép- és kelet-európai tárgykultúra és építészet szimpózium A program szakértôi megvitatását a 2006-os Hamburger Architektur Sommer fô témájának teszi meg. Ehhez kapcsolódik a közép- és kelet-európai térség tárgykultúráját feldolgozó mûcsarnoki szimpózium, amelynek alapján 2008-ban létrejön a témát feldolgozó kiállítás. A nemzetközi illetve közép-európai programhoz magyarországi részrôl a Mûcsarnok adja az intézményi hátteret és a 2008-as helyszínt. - Kiállítás az októberi forradalom 50 éves évfordulójára Az évforduló alkalmával mûvészeti kiállítás dolgozza fel 1956-ot. A Mûcsarnok hiteles gazdája lehet e tárlatnak, mivel az június 16-i újratemetés, és a Sztálin szobor ledöntése /a forradalom egyik legfontosabb mozzanata/ is szorosan kapcsolódik a Mûcsarnok környezetéhez végén, 2006 elején a program felkért kurátorának felhívása és/vagy felkérése alapján alakul ki a végleges koncepció, a kiállítandók köre és a kiállítás anyaga. Az évfordulóra kiadvány jelenik meg MÛVÉSZET: REGIONALIZMUSOK Szakmai program Az Európai Unióba történt belépésünk sürgetôen felerôsítette a magyarországi szakmai és intézményi hiányosságok tisztázásának szükségességét. Az Unió nyilvánvaló érdeke az intézményi és humán bázis kompatibilitásának elômozdítása, a nemrég csatlakozott országok felé kultúrájuk közvetítése, és ezen országok kultúrájának megismertetése saját közönségükkel. Ennek fontossága túlmutat önmagán, diplomáciai és stratégiai jelentôségû. Nyilvánvaló, hogy ebben a kulturális párbeszéd-keresésben azok az országok juthatnak fokozott elônyökhöz, amelyek egyszerre hajlandóak az együttmûködésre, ugyanakkor a saját kérdéseikkel, problémáikkal való szembenézésre is. Az újjászervezôdô Uniós politikai és kulturális kapcsolatok azonban új együttmûködési lehetôségeket és formákat is kínálnak. A kulturális reprezentáció fontos diplomáciai üzenetet hordoz, az Unió országai közötti kulturális együttmûködések preferált támogatási lehetôséget jelentenek. Olyan közös mûvészeti programokra van tehát szükség, amelyek regionális szintû, kooperatív együttmûködést feltételeznek, és különösen az újonnan csatlakozott országok számára jelentik a támogatások elnyerését. Ez az érintett országok közti párbeszéd megindulását, a közös történelmi múlt feltárását feltételezik, és a megvalósuló kiállítások az egyes kulturális régiók közti párbeszéd megindulását segítik elô. Az évad középpontba állított témája, a mûvészet és regionalizmus kérdése különösen az Unión belüli regionális politika, és az érdekérvényesítés kérdése miatt válik aktuális kérdéssé. Milyen témák, programok mutassák be a közép-európai régió mûvészetét? Hogyan kapható ehhez Európai Uniós támogatás? A Mûcsarnok kezdeményezô szerepbe tud kerülni a közép-európai kulturális együttmûködések kapcsán. Kulturális kapcsolatokat és együttmûködést kell kezdeményeznie többek között Csehországgal, Szlovákiával, Ausztriával, Lengyelországgal, Ukrajnával, a balti országokkal, Romániával, Bulgáriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával. Az említett országokkal konferencia keretében kell megtalálni a közösen képviselhetô érdekeket. Mûvészeti program Kapcsolatfelvétel a régió mûvészeti intézményeivel és kiállítóhelyeivel. Regionális együttmûködések kialakítása. A programok szervezéséhez mintaként szolgálhat a 2006-os Hamburger Architektur Sommer nemzetközi programja. A program elônyei és hatásai: - a mûvészeti mobilitás növelése, - közös kiállítások utaztatása és fogadása a région belüli országok között és az Európai Unióban, - a régió kortárs mûvészeti kultúrája jobban megismerhetôvé válik
9 Lehetôséget kell biztosítani a régióban olyan kiállítások megvalósítására is, amelyek rendezésére pályázati úton külföldi kurátorok is lehetôséget kapnak. Ezzel nem csak mûvészeti programok, de különbözô kiállításrendezôi attitûdök is kicserélôdhetnek. E kezdeményezés megvalósítására a Mûcsarnok pályázatot írhat ki, és kiállításokat valósíthat meg. A program szerint hasonló módon kaphatna lehetôséget hazai kurátor a régión belül más országban projektjeinek megvalósítására. Budapesti helyszínnel felvethetô egy közép-európai mûvészeti biennále vagy triennále rendezésének lehetôsége is. E mûvészeti találkozók megvalósítása Magyarország kulturális kezdeményezôképességének aktivitását pozitívan befolyásolhatják, és alkalmat kínálhatnak arra, hogy - a regionális mûvészet mozgástere kitáguljon, - kiváló szakemberek érkezzenek az országba, - a helyi mûvészek, alkotók kapcsolatrendszere kiszélesedjen, - az információ áramlása felgyorsuljon, - a rendezvények turisztikai szempontból is eredményesek legyenek. A találkozók kiállításainak késôbbi, remélhetôen sikeres európai bemutatása a nemzetközi mûvészeti életbôl hosszú évtizedekig kivont országok újramegjelenését is segíti az adott térségben. - Öndefiníciók a kiállítás olyan közép-európai mûvészek munkáiból válogat, illetve olyan munkák megvalósítását kéri tôlük, amelyek valamilyen módon a saját országuk vagy egy számukra izgalmas másik ország énképének megfogalmazását reflektív módon közvetítik MÛVÉSZET ÉS GAZDASÁG Szakmai program Az állami finanszírozású kulturális intézmények mûködésébe a közeli jövôben külsô, piaci források és támogatók bevonása válik szükségessé. Ennek módjáról és lehetôségérôl közös platformokat kell kialakítani a szóba jöhetô támogatók és az adott mûvészeti intézmény/intézmények között. Ennek kialakítására és koordinálására szakmai programok elindítására van szükség. A programoknak a támogatások lehetôségét kell megvizsgálniuk, és a szereplôk részére javaslatokat kell megfogalmazniuk. Ki kell dolgozni olyan modelleket, amelyek a mûvészeti intézmény és a piaci támogatók közös érdekeit szolgálják, és együttmûködésre sarkalják a szereplôket. Fontos kérdés a mûvészeti piac helyzetének megvitatása is, és ezzel a kortárs mûgyûjtés mozgásterének kitágítása. A jól mûködô mûvészeti piac számos elônyén túl az értékkiválasztás egyik legfontosabb szegmense. Egy kulturális közösség ízlésvilágát és értékorientációit a piaci mozgások és igények jól jelzik vissza. Magyarországon azonban néhány kivételtôl eltekintve a magángalériák a mai napig nem tudták piacképes termékké formálni a képzômûvészetet, és ennek egyik fô okaként, strukturális és egyéb hibák mellett, elsôsorban a fizetôképes felvevôközönség értékorientációja és bizalmatlansága nevezhetô meg. A piaci mûködést számos állami intézkedés segíthetné, és az állami intézmények közül is a Mûcsarnok hivatott leginkább arra, hogy szakmai rendezvényekkel és kiállításaival tematikus kérdéseket vessen fel, életmûvekre hívja fel a figyelmet, és értékeket teremtsen. A Mûcsarnok szerepe ezek szerint elsôsorban mediális: a hivatalosság pecsétjét teheti rá egy-egy életmûre, témára, értékké és a mûvészeti diskurzus részévé téve azt, amit aztán a piac szereplôinek /galériásoknak és vevôknek/ illetve a külföldi társintézményeknek felmutathat és kiközvetíthet. A Nemzeti Fejlesztési Terv és Európa Terv részeként 2007 és 2013 között hazai fejlesztésekre várhatóan jelentôs támogatások érkeznek az országba. Fontos kérdés, a kulturális intézmények hogyan vegyenek részt ezen idôszak eredményeiben, és lehet-e a kulturális szektor akár csak közvetve is nyertese a támogatásoknak? Hogyan köthetôek hosszabb távú kulturális stratégiai megállapodások az intézmények és a piaci szereplôk között? Felül kell vizsgálni a mûvészeti intézmények és a turizmus kapcsolatát: hogyan használható a bevételek növelésére a turizmus, milyen kooperációk szükségesek, és milyen programokkal, kiállításokkal vonzhat, akár regionális szinten, még több látogatót egy-egy kiállítás? A mûvészet és gazdaság témája a hazai mûvészeti élet szempontjából döntô kérdés: - a mûvészeti intézményrendszer hatékony átszervezése miatt, - a mûvészeti piac helyzetének javítása miatt, - a Magyarországra között érkezô jelentôs Uniós támogatások miatt, amelyek gazdaság élénkülését eredményezhetnek, - a kultúra és a turizmus hatékonyabb együttmûködése érdekében. Mûvészeti program A gazdaság és mûvészet kérdésének megvitatása elsôsorban gyakorlati problémákat vet fel. Kiállítások szintjén bemutathatóak: - Hazai és külföldi kortárs magángyûjtemények intézményi és egyéni gyûjtemények. - Közép- és kelet-európai design kultúra az évad fô kiállítása, a 2006-os szimpózium eredményeként létrejövô kiállítás magyarországi bemutatása
10 MÛVÉSZETI HATÁROK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK Szakmai program Az évad a mûvészetben tapasztalható határok épülésének és elmosódásának kérdését tárgyalja. A szakmai diskurzus feladata a képzômûvészet és design, képzômûvészet és építészet, design és építészet, fotográfia és képzômûvészet, fotográfia és építészet stb. kérdéseinek és az ezek ellenhatásaként megjelenô mûvészeti mûfajokban végbemenô identifikáció /ál- vagy valós mûvészeti archaizálás/ kérdésének megvitatása lesz. A program korábbi, a Mûcsarnokban és kisebb kiállító intézményekben megvalósult hasonló tematikájú programok folytatása. Mûvészeti program Elsôsorban olyan tematikus kiállítások megvalósítása a cél, amelyek megmutatják a különbözô mûvészeti területek közti átjárhatóságot, a mûvészeti határok egymásba mosódását, és különbözô alkotói attitûdökre mutatnak rá. Kiállítások: - a korábban már megkezdett design, építészeti, képzômûvészeti programok folytatása - a film, videó, fotó, a különbözô képalkotó technikák illetve az egyéb mûfajok keveredése - a mozgásmûvészetek és a képzômûvészet kapcsolatának vizsgálata MÛVÉSZET ÉS VÁROS Szakmai program A Mûvészet és város évad a 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa programra épül, így annak részleteit a cím adományozásának ismeretében lehet részleteiben kidolgozni. Mûvészeti program Városvíziók A kiállítás a XIX-XX. századi magyarországi urbanisztikai jövôképeket dolgozza fel, és hazai illetve ismert nemzetközi építészek részvételével újabb városvíziókat alkot. Város és mûvészet A kiállítás a városi teret használó és a képzômûvészet határait súroló projekteknek ad bemutatkozási lehetôséget a Mûcsarnokon belül és a város különbözô pontjain: épületek falára vetített fényszínház, hidakon, köztereken megvalósuló mûvészeti programok, akciók formájában. 1.5 AZ ÉVADOK PROGRAMJÁHOZ SZOROSAN NEM KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK A TANÁCSADÓ TESTÜLET AJÁNLÁSAI A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában ajánlásaival fontos szerepet kap a Fôigazgató által életre hívott mûvészeti Tanácsadó Testület. A Testület a Mûcsarnok mûvészeti programjaival kapcsolatban ajánlásokkal élhet. A testület mûködését és hatáskörét Ld , A Tanácsadó Testület alatt KORMÁNYZATI GARANCIÁVAL MEGVALÓSULÓ NAGY NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK FOGADÁSA A Mûcsarnok, mint reprezentatív állami intézmény, melynek fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az állami és diplomáciai szempontból jelentôs kiállítások fogadására készen kell állnia
11 1.5.3 MÛFAJOK SZERINTI PROGRAMOK Képzômûvészet A Mûcsarnok egyik legfontosabb feladata közé tartozik a hazai és nemzetközi kortárs képzômûvészet bemutatása, valamint a kortárs magyar mûvészet külföldi megjelenésének elôsegítése. A hazai és nemzetközi kiállításoknak a magyarországi mûvészeti élet strukturált felépítését, folytonosságát, mûvészeti karrierek és tematikus kérdések felvetését egyaránt segíteniük kell. A kiállítások mûvészeti programjához orientációs pontokat adnak a jelentôsebb mûvé szeti seregszemlék /Velencei Biennále, Kasseli Dokumenta, Isztambuli Biennále, San Paolo-i Biennále stb./, és a különbözô társintézmények kiállításai. A Mûcsarnok általam irányított képzômûvészeti programja az alábbi szempontokat különös figyelemmel kíséri: - közép-európai mûvészet - határterületek és tematikus programok: képzômûvészet és design, képzômûvészet és építészet - új mûvészeti kapcsolatok kialakítása Európán belül Portugália, Írország, Skandináv országok - Mûvészeti Egyetemek és Fôiskolák évi közös kiállítása - az ötéves terminus alatt legalább 1 országos gyermekrajz kiállítás A képzômûvészeti program további fontos feladata, hogy képet adjon a hazai mûvészeti élet jelenlegi helyzetérôl. A rendszerváltás óta nincs ismeretünk arról, milyen és szám szerint összesen hány mûvészeti szervezet képviseli Magyarországon a mûvészeket, milyen céllal szervezôdnek, és mik a pontos céljaik. A hazai mûvészeti szervezetek elfogadható igénye, hogy akár éves kiállítások keretében mutassák be a Mûcsarnokban a hazai mûvészet általuk képviselt irányzatait, de a néhány éve még több mint ötven szervezet erôvonalait fel kell mérni. A nemzetközi mûvészeti életet is jelentôs mértékben foglalkoztatja a mûvészet társadalomban betöltött helye és szerepe. Kutatott kérdéssé vált a mûvészkarrierek alakulása, a mûvészek képviseletét ellátó szervezetek céljai, a mûvészettörténészek pályájának alakulása, és a mûvészeti intézményrendszerek problémái, túlélési stratégiái. A fentiek alapján ezért képet kell kapnunk - a mûvészeti szervezetekrôl - a mûvészek jelenlegi helyzetérôl, karrierjük alakulásáról - a mûvészettörténészek pályájának alakulásáról - a mûvészeti intézményrendszer hazai helyzetérôl. A Mûcsarnok a felvetett kérdéseket 2006-tól mûvészeti programja részévé teszi, azokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken és kiállításokon keresztül kitárgyalja, bemutatja, és az eredményeket kiadványok formájában meg is jelenteti. Javasolt csoportos kiállítások: 2006 Kortárs portugál mûvészet, a Gulbenkian Múzeum bemutatója illetve kortárs design és építészet Portugáliában 2007 Kortárs balti mûvészet 2008 Kortárs kubai mûvészet 2009 A geometrikus mûvészet és más avantgárd irányok a közép- és kelet-európai mûvészetben Építészet és képzômûvészet kortárs hazai és nemzetközi mûvészek és építészek közös kiállítása Néhány javasolt egyéni kiállítás: 2006 Türk Péter; Böröcz András 2007 Antony Gormley, David Hockney, Haász István 2008 Hantay Simon; Megyik János 2009 Frida Kahlo; Francis Bacon, Pátkay Ervin 2010 Kemény Zoltán; Ágnes Dénes Megyik János Dieter Jung Második világ kiállítás, plakát
12 Fotográfia Magyarország fotográfiai nagyhatalomnak számított, és ma is jelentôs, nemzetközi rangú fotográfusaink vannak, de a mûfaj jelentôsen alultámogatott és alulreprezentált. A Fotográfiai Múzeum nem Budapesten található /Kecskemét/, a Mai Manó Ház korlátozott lehetôségek között tud kiállításokat fogadni, ezért a Mûcsarnok programjában kiemelt szerepet szánok a fotográfiának. A pont alatt bemutatott kördiagramok jól szemléltetik, hogy a két külföldi mintaintézmény /MoMA, Centre Pompidou/ programjában a fotó milyen hangsúlyokkal van jelen. Ezekben az intézményekben a fotográfiai bemutatók a hagyományos fotográfiai technikáktól a legfrissebb fotós jelenségekig sokféle irányt mutatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a fotográfiai kiállítások hagyományosan közönségbarát programok. Kiállítási javaslatok: 2006 Kerekes Gábor, egyéni kiállítás 2007 Kortárs magyar fotográfiai mûhelyek: +mûhely, Lumen, Fotókontakt, Dinamó 2008 Ansel Adams és az amerikai fotográfia 2009 Fotográfiai határesetek - olyan fotográfiai alkalmazások, amelyek a fotót vagy eszközként vagy egyedi módon használják /pl. képzômûvészet, építészet, haditechnika, különbözô kutatási területek, ûrtechnika, atomkutatások stb./ 2010 Mû-világ fotóprojekt hazai fotográfusok részvételével A Mûcsarnok különös figyelemmel kíséri a tengeren túli, japán és kínai fotográfiai kiállításokat, illetve a környezô országok fotós fesztiváljait /Pozsony, Krakkó, Moszkva, Bukarest/, és azokról kiállításokat fogad. A Mûcsarnok a bemutatott fotográfiai kiállításokat önálló szervezésben vagy társintézményekkel összefogva nemzetközi biennálékra, mûvészeti fesztiválokra kiközvetíteni. Jokesz Antal Kerekes Gábor Stalter György
13 Építészet A Mûcsarnok éves programjában a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapnia építészeti kiállításoknak. A es pontban a kördiagramok alapján látható, hogy az építészet a nemzetközi összevetések alapján, de önmagában véve is a Mûcsarnok kiállítási programjában jelentôsen alulreprezentált. Az építészet új irányainak felmérése és bemutatása, akár képzômûvészeti és design kiállításokkal párosítva, innovatív és progresszív hatást fejtene ki. Az Építészeti Múzeum, de a magánszektor is érdekelt lehet a Mûcsarnokkal közös építészeti kiállítások megvalósításában, vagy külföldi kiállítások hazai bemutatásában. Rendszeres nemzetközi építészeti seregszemlék a térségben nincsenek, európai viszonylatban tájékozódási pontot a Velencei Biennálék és a Rotterdami Építészeti Biennále jelent. Lehetôség nyílik tehát egy közép-európai építészeti seregszemle életre hívására is, amelynek innovatív, szakmai és technológiai hatásai felbecsülhetetlenek. Az építészeti kiállítások gyakorlati felkészülést jelenthetnek a nemzetközi építészeti seregszemléken való jó szereplésre, témákat generálhatnak a hazai építészeti közbeszédben, és tudatosíthatják a látogatókban az építészet jelentôségét. A kiállítások megvalósításába külföldi kurátorokat is be kell vonni, és találkozási lehetôséget kell biztosítani nemzetközi építészek és a hazai közönség között. A nemzetközi kiállításokon jelentôs projektekkel bemutatkozó építészeket vagy építész csoportokat meg kell hívni elôadásokra. Építész pályák a világ élvonalában: Évente egy-egy jelentôs nemzetközi építész egyéni kiállítása, és hozzá kapcsolódó közönségtalálkozók: Eric van Egeraat, Hrvoje Njiric, Rem Koolhaas, Bachman Gábor, Odile Deck. Javasolt kiállítások: 2008 Loft rozsdaövezeti fejlesztések Közép-Európában /közép-európai városok rozsdaövezeti fejlesztési tervei Prága, Ljubljana, Pozsony, Budapest/ 2009 Budapest ébred városfejlesztési elképzelések, beruházások Budapesten Aires Mateus Arch. Kiss Dániel
14 Intermediális mûfajok Magyarországon a C3 és az Intermédia Intézet e terület kiállításainak és oktatásának gazdája. Az intermédia mûfaja az új tudományos technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának, kreatív használatának, innovatív mûvészeti lehetôségek kutatásának, fejlesztésének, támogatásának letéteményese. A pályázatomban már többször említett mûvészeti területek közti átjárhatóság kérdése miatt az intermediális mûfajok szélesebb körû támogatása fontos a Mûcsarnok kiállítási struktúrájában. Javasolt kiállítás: 2006 a kölni média intézet nemzetközi hologram és média kiállítása Dieter Jung professzor vezetésével Design és iparmûvészet A design és iparmûvészet ügyének több intézmény is letéteményese Magyarországon /Iparmûvészeti Múzeum, Magyar Formatervezési Tanács, az újonnan alakuló Magyar Formatervezési Központ a Design Terminál Kht. mûködtetésében, VAM Design/, de egyik intézmény sem rendelkezik gyûjteménnyel, és nagyobb kiállítások fogadására egyelôre egyik intézmények sincs lehetôsége /bár a VAM Design több ezer négyzetméteres új Király utcai kiállítóhelye elkészülte után jelentôs kiállítási kapacitásokkal rendelkezik majd/. A Mûcsarnok feladata, hogy kiállítási lehetôségeit kihasználva jelentôs hazai és nemzetközi bemutatókat szervezzen, különös tekintettel a fiatal magyar designerek nemzetközi sikereire és a design egyre erôsödô innovatív szerepére a nemzetközi mûvészeti és gazdasági életben. A kiállítások ugyancsak jelentôs érdeklôdésre tarthatnak számot, mivel a design mindennapi életre gyakorolt hatása, gazdaságösztönzô és kultúraformáló szerepe igen jelentôs. A kördiagramokat alapján megállapítható, hogy a külföldi mûvészeti intézmények a design és iparmûvészet ügyét kiállítási szempontból fontos területként kezelik. A kiállítási program tematikus részébe már beillesztettem a közép-európai design kiállítást, így csak megemlítem, hogy további bemutatókat a nagyobb nemzetközi design-találkozókról érdemes elhozni Budapestre /Milánó, Saint-Etienne, London, stb./ Javasolt egyéni kiállítás: Bánfalvi András, ötvösmûvész Skandináv design Skandináv design Eln Ferenc
15 1.6 MÛVÉSZETI RENDEZVÉNYEK, KIÁLLÍTÁSOK, PROGRAMOK A Mûcsarnok városi vagy országos projektjei A Mûcsarnok városi vagy országos jelentôségû programok megvalósításához indokolt esetben társszervezôként hozzájárulhat. Saját programjai és az intézmény népszerûsítése érdekében mûvészetkommunikációs kampányt folytathat, amelyben piaci támogatásra is számít. Az évadokhoz igazított kampányok vizuális megjelenítése és szlogenjének/szlogenjeinek kidolgozása a Kommunikációs Osztály feladata Koncertek A Mûcsarnok megállapodások keretében jazzkoncerteknek, jazzklubnak, klasszikus vagy könnyûzenei koncerteknek ad otthont. A koncertek kiállításmegnyitókhoz is kapcsolhatók Irodalmi találkozók A Mûcsarnok könyvbemutatóknak, irodalmi találkozóknak jelenleg is helyet biztosít. Az írók részvételét ki lehetne terjeszteni kiállítások megnyitására, és alkalmanként tárlatok szubjektív bemutatására is Filmprogramok A Mûcsarnok az esetenkénti, találkozókhoz vagy konferenciákhoz kapcsolódó vetítések mellett otthona lehet magyar és nemzetközi rövidfilm fesztiválok megrendezésének. A külföldön jelentôs díjakat elnyerô, rövidfilmekkel feltûnt fiatal generáció munkáinak bemutatása a filmprogram gerincét adhatja Portfolió-review A Mûcsarnok a fiatal mûvészek pályájának segítése érdekében portfoliók elkészítését és nemzetközi mûvészettörténészek, kurátorok meghívásával portfolióreview programok szervezését is vállalja. A portfóliók elkészítésére pályázat útján lehet majd jelentkezni Közönségtalálkozók A jelentôs nemzetközi mûvészeti, építészeti, design kiállításokon fontos projektekkel szereplô alkotók, alkotócsoportok meghívása, és projektjeik vetített képes bemutatása közönségtalálkozók keretében. A Mûcsarnok a programok megvalósításához a mûvészeti egyetemekkel keres együttmûködési lehetôségét.külföldi kiállítások mûcsarnoki bemutatása esetén alkalmat keresünk arra, hogy a kiállítók és a közönség elôadás vagy beszélgetés keretében találkozzon egymással MenüPont A MenüPont galéria fiatal alkotók új munkáinak bemutatása mellett pályázatot hirdet évi 4-5 kiállítás bemutatására. A MenüPont szervezésében szívesen együttmûködik fiatal kurátorokkal is. A MenüPont kiállításai, programjai hangsúlyos szerepet kapnak az intézmény honlapján Magyar részvétel külföldi seregszemléken Velence, San Paolo A nemzetközi mûvészeti seregszemlék közül a Mûcsarnok Fôigazgatója a Velencei Építészeti és Képzômûvészeti Biennálék nemzeti biztosa, és a San Paoloi Biennálékra magyar részrôl kiállítások delegálója. A Mûcsarnok 2001-ben bevezette a Velencei Biennálékra vonatkozó pályáztatást. Ennek megtartása indokolt, hiszen a jelentkezô kurátorok mûvészeti programjai az adott év nemzetközi mûvészeti felhívására fogalmaznak meg válaszokat. Végig kell gondolni azonban, hogy a Mûcsarnok programjába hogyan illeszthetô be a nem nyertes, de izgalmasnak ígérkezô pályamûvek bemutatása /amennyiben az alkotók annak bemutatását vállalják/, továbbá a San Paoloi Biennáléra történô pályáztatás bevezetése. A Mûcsarnoknak a jövôben más biennálékon való részvétel lehetôségét is mérlegelnie kell /pl. Isztambul/. A Biennálék és minden egyéb, a Mûcsarnok által kiírt pályáztatási rendet pontosan ki kell dolgozni, és be kell tartani. A zsûrikben helyet kell adni a terület jelentôs hazai, de akár Magyarországon dolgozó külföldi szakértôinek, alkotóinak is Artshop A Mûcsarnok épületében mûködô bolt áruválasztékának bôvítési körét meg kell vizsgálni. A bolt állandó, mûvészeti tárgyakat, katalógusokat, könyveket stb. árusító jellegét megtartva az egyes fontosabb kiállításokra az intézmény külön is készíttethet eladható, minôségi árukat /képeslap, kisebb tárgyak, design eszközök stb./
16 2. A KOMMUNIKÁCIÓ ERÔSÍTÉSE A Mûcsarnok a jövôben átgondolt és hatékony mûvészeti és kommunikációs stratégiák alapján kívánja intézményi programját megismertetni és erôsíteni. Ennek érdekében évadok szerint alakítja kiállítási programjait /Ld. 1.4/, keresi az együttmûködés lehetôségét intézményen kívüli programokkal /Ld /, közönségtalálkozókat szervez /Ld /, különálló Kommunikációs Osztályt hoz létre /Ld /, és jelentôs hangsúlyt helyez az alábbi kommunikációs fórumok hatékony mûködésére. 2.1 Kommunikációs fórumok Honlap A Mûcsarnok honlapja az intézmény virtuális arca, ennek megfelelôen az intézmény markáns, lendületes karakterét pontosan kell tükröznie. A honlappal kapcsolatos technikai és tartalmi elvárások: - jól kezelhetô, ergonómikus felületek - fórum rovat - hírlevél funkció - napra kész információk - tartalmi bôvülés / az intézmény küldetésnyilatkozata, megnyitó szövegek, a kiállító mûvészekrôl szóló egyéb információk, stb./ - legalább kétnyelvû folyamatos fejlesztés /magyar, angol/ - jól átgondolt indexálás nemzetközi oldalakon is A Mûcsarnok kiadásában megjelenô újság: ArtBoom A Mûcsarnok kiadásában megjelenô katalógusok mellett önálló médium létrehozására is kísérletet tesz. A lap munkacíme ArtBoom. Az egyelôre félévente megjelenô, kétnyelvû /angol, magyar/ újság formátumú lap célja a Mûcsarnok programjainak ismertetése, a kiállító mûvészekkel készült interjúk, kiállításokról írott cikkek, tanulmányok közlése, mûvészeti hírek, pályázati lehetôségek bemutatása. A lap jelentôs áttörést hozhat az intézmény kiállítási programjainak ismertetésében, egyben ingyenes, önálló termékként kerülne a mûvészeti lapok közé Sajtókapcsolatok Az általam irányított Mûcsarnok a jövôben kiemelten kezeli a sajtókapcsolatok ápolását, erôsítését, a sajtó minél szélesebb körû bevonását az intézmény munkájába. A nemzetközi kiállítások szervezésekor fontos szempont a nemzetközi sajtókapcsolatok építése, és lehetôség szerint a kiállítások nemzetközi sajtóvisszhangjának megteremtése
17 3. NYITÁS A KÖZÖNSÉG FELÉ A Mûcsarnok elkövetkezô öt évében határozott célként fogalmazom meg, hogy a közönség elé olyan kiállítások, programok kerüljenek, amelyek jól tagolt, érthetô szempontok alapján jönnek létre. A nagyobb programokhoz ezért kapcsoltam szinte minden esetben konferenciákat, közönségtalálkozókat, amelyek egy-egy kiállítás vagy bemutató hátterét is megvilágítják az érdeklôdôknek. A Mûcsarnok kiemelt célja a gyermek és fiatal látogatók behozása az intézménybe. Ebben a munkában a Mûcsarnok Közönségkapcsolatok Osztályára jelentôs szerep hárul, és az intézmény meghirdetett programjai közé között legalább egy gyerekek munkáiból rendezett kiállítást szeretnék megvalósítani. Az épület turisztikai szempontból Budapest egyik legfrekventáltabb helyén található. A jelentôsebb kiállítások budapesti fesztiválokhoz, programokhoz igazítása mellett a külföldi látogatók számának növelése érdekében az intézménynek eredményes kapcsolatokat kell kialakítania a turisztikai szervezô központokkal. Meg kell vizsgálni a fogyatékkal élôk épületbe történô bejutásának jelenleginél sokkal hatékonyabban módját. Számukra az intézményben külön programokat, látogatási lehetôségeket is ki kell dolgozni. A Mûcsarnoknak olyan hellyé kell válnia a közönség számára, amely a mûvészet bonyolult, strukturált és sok esetben elvont nyelvének közvetítése mellett illetve helyett az alkotók személyén vagy izgalmas kapcsolódási pontokon, a látogatókat érintô fontos kérdések felvetésén keresztül a szellemi töltôdés és élményszerzés színtere lesz. Ezért építek a jövôben a közönséggel való kapcsolattartás különbözô, eddig nem vagy kevéssé használt formáira: a kommunikációs eszközökre /honlap, önálló lap/, az intézmény programját és jövôképét bemutató kampányokra, és a szórakoztatásra is /jazzklub, fényszínház/. Az általam elképzelt Mûcsarnok olyan intézménnyé formálódhat, amelyik irányítja a figyelmet, és a mûvészeti életben kezdeményezô szerepet tölt be. Megítélésem szerint olyan intézménykép létrehozása szükséges, amelyik mer határozott programmal fontos kérdéseket felvetni, és a közönség illetve az alkotók között a kapcsolatot erôsíteni. 4. A MÛCSARNOK ÚJ KULTURÁLIS ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETE Érdemes végül néhány szót ejteni a Mûcsarnok új, városépítészeti szempontból is meghatározó pozícióiról, amelyek jelentôs változást hoztak az intézmény rendszerváltás óta felhalmozott történetében. Ezek a környezetalakító változások és események hatással voltak és vannak az intézmény arculatának alakításában is. A Mûcsarnok esetében ilyen esemény volt június 16., Nagy Imre és mártírtársai újratemetése. Bachman Gábor és Rajk László Mûcsarnok felé forduló installációja mind a legújabb kori magyar történelem, mind az installációépítészet olyan fordulópontja /nemzetközi szinten is/, amely követendô példát nyújtott, ugyanakkor szakítást jelentett a konvenciók gyakorlásával. Az installáció az Andrássy útra merôleges tengelyt képzett, dekonstruálva a sugárút egyenesének végében felállított millenniumi emlékmû történelmi elôzményeit, új tengelyt, új idôszámítás kezdetét jelezve. Ez az új irány kiindulási pontot jelentett és folytatásra talált az azóta is gazdagodó helyi városépítészeti környezetben. A Mûcsarnok Dózsa György út felôli része a hazai építészeti és képzômûvészeti életet nemzetközi rangú projektekkel gazdagító színtere. Az egykori MEMOSZ székház felújítása és újrahasznosítása, majd mellette az ING Real Estate nemzetközi díjas új épülete a világ élvonalába tartozó építészeti környezetet teremtett. Szemben az új, ferde síkokat mutató épülettel a Khronosz Alapítvány által évtizedek óta menedzselt, eredetileg a millenniumi évre tervezett, majd végül május 1-én elindított Idôkereke újabb fontos állomást jelent: emléke az ország Európai Uniós csatlakozásának, régi-új értelme szerint az újév egyik szimbóluma, és nem utolsó sorban a világon egyedülálló ilyen rendeltetésû épület/mûtárgy. A minden évben a budapesti polgárokkal együtt megforgatott Idôkerék annak a kulturális aktivitásnak is színtere, amely más formában, de már jónéhány éve hozzákapcsolódik az egykori Felvonulási tér eseménytörténetéhez. Az ARC plakátpályázatok évrôl-évre nagy tömegeket mozgató, a kereskedelmi plakátok méretével játszó, fontos kulturális küldetést betöltô public art projektek. E projektek sikerének is köszönhetô, hogy egyéb más, intézményeken kívüli kiállítások is szívesen választják ma is ezt a helyszínt bemutatójukhoz. Az június 16-i újratemetéshez visszakapcsolódva, az 56-os forradalom ötvenedik évfordulójára felállítandó emlékmû szintén a Mûcsarnok vonzáskörében kap majd helyet, közvetlen szomszédságában annak az emlékmû/épület együttesnek, amely a Regnum Marianum 50-es években lerombolt templomának állít emléket. A Mûcsarnok közvetlen környezetében jelenleg is történô változások és a hely folyamatos jelentésgazdagodása az intézmény vezetésére is hatást kell gyakoroljon. Kérdés, hogy a klasszikus mûvészetek templomával, a Szépmûvészeti Múzeummal szemben elhelyezkedô Mûcsarnok mennyire tudja majd hasznosítani ezt a jelentésgazdagodást, és hogyan tud alkalmazkodni a jövôben a környezetében bekövetkezett változásokhoz, hiszen a társadalmat mobilizáló erô, a nyitott mûvészet gondolatának elve, az építészet kultúraformáló ereje a Mûcsarnok közvetlen környezetében már jó ideje jelenlévô szempontokat jelent. Kérdés továbbá, hogy az intézmény ezt a háttérországot milyen szinten tudja majd saját jövôképének formálásába beépíteni. A Mûcsarnok közötti programjának megfogalmazásakor ezeknek a szempontoknak nagy jelentôséget tulajdonítottam
18 5. A MÛCSARNOK SZERVEZETI, VEZETÉSI, MÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁJÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK A Mûcsarnok július 1-ével hatályba lépett és azóta nem változtatott alapító okirata kilenc pontban foglalja össze az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az alapító Kulturális Örökség Minisztériuma által kiadott közlemény meghatározza 1.) a Mûcsarnok alapvetô adatait, 2.) az állami feladatként ellátandó feladatait, 3.) az intézmény jogállását, 4.) fenntartó és felügyeleti szervét, 5.) az intézmény vezetôjének kinevezési rendjét, 6.) a munkáltatói jogok gyakorlását, 7.) az alkalmazottak jogviszonyát, 8.) az ellátható vállalkozások körét és mértékét és kimondja, hogy 9.) az intézmény szervezeti felépítését és mûködési rendjét a fenntartó által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az intézmény Fôigazgatója által jegyzett és a Kulturális Örökség Minisztere által ellenjegyzett SzMSz (2004. november 5.) a Mûcsarnok szervezetét 1. Vezetôi szintekre 2. Szervezeti egységekre bontja szét. 5.1 A Mûcsarnok jelenlegi szervezeti struktúrája 1. Vezetôi szintek 1.1. Felsô vezetés Fôigazgató Fôigazgató-helyettes Gazdasági igazgató 1.2 Középvezetés Gazdasági igazgató-helyettes Osztályvezetô Csoportvezetô 2. Szervezeti egységek 2.1 A Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Fôigazgatói titkárság Belsô ellenôr Jogtanácsos Kiállítási Osztály Közönségkapcsolatok Osztálya Nyomdai elôkészítô Csoport Könyvtár és Archívum
19 2.2 A gazdasági igazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Gazdasági Osztály Mûszaki Osztály Informatikus Gondnokság Biztonsági Osztály Teremôr Csoport Portaszolgálat Mûtárgykezelô és Szállítmányozási Osztály Kiállítástechnikai Csoport 5.2 A jelenlegi mûködési struktúra változásai A jelenlegi mûködési struktúrát mindkét szinten, a felsôvezetôi és a szervezeti szinten is megváltoztatom. A felsôvezetôi szinten a Fôigazgató mellé fôbôl álló Tanácsadó Testületet hozok létre ( ), a szervezeti szintre pedig a Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek mellett 3 fôs Kommunikációs Osztályt szervezek ( ). A jelenleg a gazdasági igazgató irányítása alatt álló informatikust a Fôigazgató felügyelete alá tartózó szervezeti egységek közé illesztem be, egy fôvel kibôvítve létszámát, önálló Informatikai és honlapkészítô csoportként ( ) Felsôvezetôi szint Tanácsadó Testület A Tanácsadó Testület felállítását a Mûcsarnok intézményi bázisának minél szélesebb körû kiterjesztése és legitimációjának biztosítása indokolja. A testület feladata ajánlásokat megfogalmazni a Fôigazgató számára, amelyek vonatkozhatnak - az intézmény mûvészeti programjára - mûködésére - kapcsolati rendszerének építésére - kommunikációjának erôsítésére - hazai és európai pénzügyi támogatok megnyerésére - lobbitevékenységre Tagjai lehetnek: - Fôigazgató - Fôigazgató-helyettes - Gazdasági igazgató - Kommunikációs Osztály vezetôje - mûvészettörténész - képzômûvész - fotómûvészeti szakember - design szakember - építészeti szakember - a fenntartó NKÖM képviselôje - a mûvészeti szervezetek képviselôje A Tanácsadó Testület mûcsarnokon kívüli tagjait a Fôigazgató kéri fel. A testület évente négyszer ül össze, ajánlásait a Fôigazgató számára fogalmazza meg, azok elfogadása vagy elutasítása a Fôigazgató hatásköre A Fôigazgató-helyettes feladatköreinek módosulásai A Tanácsadó Testület felállításával a Fôigazgató-helyettes mûvészeti feladatainak egy részét a konzultációs tanáccsal közösen látja el, a Mûcsarnok vezetôjének távollétében a Mûcsarnok mûködését érintô fontos döntéseket a Kommunikációs Osztály vezetôjével közösen hozza meg
20 5.2.2 Szervezeti egységek Kommunikációs Osztály A Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek közé Kommunikációs Osztályt szervezek. Az osztály 3 fôs, tagjai az osztály vezetôje és két munkatárs. A kommunikációs osztály feladata az intézmény - arculatának ápolása - reklámtevékenységének alakítása - az intézmény társadalmi kommunikációjának kidolgozása - a mûvészeti programok megfelelô módon történô közvetítése a sajtó és a közönség felé - mûvészeti munkájának segítése - átfogó mûvészetstratégiai elképzeléseinek alakítása A közönségkapcsolatok osztályától e feladatkörök kiemelését a feladat fontossága, az intézmény kommunikációjának önálló arculattá formálása, illetve a Tanácsadó Testület által javasolt és a Fôigazgató által jóváhagyott kommunikációs feladatok minél céltudatosabb megvalósítása indokolja. A kommunikációs osztály vezetôje tagja a Tanácsadó Testületnek, munkáját közvetlenül a Fôigazgató irányítja, annak távollétében az intézményt érintô fontos kérdésekben a Fôigazgató-helyettessel közösen dönt A Közönségkapcsolatok Osztálya A kommunikációs feladatok a közönségkapcsolatok osztályától az újonnan létrehozott kommunikációs osztály feladatkörébe kerülnek át. A sajtófigyelô és archiválási feladatok mellett a Közönségkapcsolatok Osztálya így hangsúlyosabban foglalkozhat - múzeumpedagógiai programokkal - sajtókapcsolatokkal - kiegészítô és társmûvészeti programok szervezésével - koordinációs feladatokkal Informatikai és honlapkészítô csoport Az informatikai csoport feladata az informatikus eddigi munkájához képest kibôvül, az informatikai rendszer felügyelete mellett feladata az intézmény honlapjának folyamatos aktualizálása lesz. A Mûcsarnok munkájában a honlapnak hangsúlyos szerepet szánok, mivel a célközönség megtalálásában, az érdeklôdôk minél szélesebb körû informálásában, az intézmény mûködését érintô visszajelzésekben, és a nemzetközi kommunikációban ez egyaránt fontos szerepet játszik. Ennek érdekében a csoport mind a közönségkapcsolatok osztályával, mind a kommunikációs osztállyal szorosan együttmûködik. A csoport egy informatikusból és egy, a honlap szerkesztésével megbízott szakemberbôl áll. Utóbbi az aktuális kiállítások mellett a különbözô osztályoktól érkezô információkat és képeket gyûjti egybe, szerkeszti meg, és az informatikussal együttmûködve helyezi el a honlapon. Feladata a honlap minél szélesebb körû indexálása és a fórum rovatok szerkesztése is Kiadványszerkesztô csoport A Közönségkapcsolatok Osztálya irányítása alatt mûködik a nyomdai elôkészítô csoport, amelynek feladata a Mûcsarnok nyomdai munkáinak szervezése és kiviteleztetése. A csoport mellé önálló egységként egy kétfôs kiadványszerkesztô stábot is felállítok, amelynek feladata az intézmény évente 4 alkalommal megjelenô flyer jellegû újságjának szerkesztése. A csoport a Fôigazgató elképzelései szerint, a Közönségkapcsolatok Osztálya közvetlen irányítása alatt áll. Meg kell vizsgálni, hogy a Mûcsarnok jelenlegi állományából, belsô átszervezéssel megoldható-e a kiadványszerkesztô csoport felállítása, vagy erre két fôt félállásban alkalmazni kell
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre
A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenCsákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és
RészletesebbenA Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató
A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató Feladat Felelős Határidő Megjegyzés A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terv a korábbi
RészletesebbenMagyarország, 2760 Nagykáta Gyóni Géza u. 1. Telefonszám: Mobilszám:
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: PALKÓ TIBOR Cím: Magyarország, 2760 Nagykáta Gyóni Géza u. 1. Telefonszám: +3657502400 Mobilszám: +36305963711 E-mail: palko.tibor@uni-eszterhazy.hu Honlap:
RészletesebbenA Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve
A Balaton Fejlesztési Tanács 2016. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: 6448-1/2015/XIII. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési
RészletesebbenKunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenKacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
RészletesebbenMúzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)
A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenNemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság
Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.
RészletesebbenPályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KELETI ÜZLETI AKADÉMIAI KÖZPONT ÜGYRENDJE
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KELETI ÜZLETI AKADÉMIAI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2016 (2016. december 10. napjától hatályos változat) H-1149 Budapest, Buzogány utca
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenKishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Elnökjelölti program Béres József
Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnökjelölti program 2016-2019 Béres József Budapest, 2016. április 11. 2. oldal Bevezetés A MEE elnökeként 3 évet dolgoztam az Elnökség tagjaival közösen az előző Elnöki
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.
RészletesebbenÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL
1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális
RészletesebbenAmennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat
************************************************************************** 428. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2012-03-01 ************************************************************************** Nemzetközi
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban az Európai
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
RészletesebbenA múzeumok internetes megjelenési lehetőségei. Magyar Nemzeti Múzeum Kölyökmúzeum
A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Magyar Nemzeti Múzeum Kölyökmúzeum Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenA Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!
Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára
RészletesebbenPályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére. Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE Kvo.: 31.402/2007 Pályázat benyújtása a Kultúra Magyar Városa 2008. cím elnyerésére Összeállította: Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
RészletesebbenTapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának
RészletesebbenPályázati felhívás kulturális intézmény vezetői és más alkalmazotti álláshelyének betöltésére 1
3707 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2014. évi 7. szám Pályázati felhívás kulturális intézmény vezetői és más alkalmazotti álláshelyének betöltésére 1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenKözlekedés és környezet
Közlekedés és környezet Közlekedés és környezete A közlekedés története az emberiség történetével kezdődött. A mai, modern kori társadalmakban a közlekedésnek kiemelt jelentősége van ahol nemcsak az előnyökkel,
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban
RészletesebbenBELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE
BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE B e l s ő é s k ü l s ő k o m m u n i k á c i ó s t e r v Oldal
RészletesebbenAz ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjpályázat kiírási rendszere
Az ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjpályázat kiírási rendszere A, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjat adományoz.
RészletesebbenMEGŐRZÉS - MEGOSZTÁS MEGÚJULÁS
MEGŐRZÉS - MEGOSZTÁS MEGÚJULÁS. NOVEMBER a régió kiemelt szakmai konferenciája a jövő múzeumáról, a digitális kor kihívásairól és lehetőségeiről Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Legyen a támogatónk! Öt
RészletesebbenAz önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata
Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenEURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik
Részletesebben1. Közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, egységek feladatai:
1. Közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, egységek feladatai: A Társaság operatív felépítése a) A Társaság operatív felépítése igazgatóságok alapján alakul. b) Az igazgatóságok és osztályok a
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
RészletesebbenPályázati figyelő 2010. szeptember
Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) i keret összege Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma pályázata Magyarországi közlevéltárak
RészletesebbenMódosító okirat. 1. Az alapító okirat 1. pontja mely a módosított okirat pontjában szerepel helyébe a következő rendelkezés lép:
Okirat száma: 3394-2/2015. Módosító okirat A Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény a Téglás Városi Önkormányzat Képviselőtestülete által 2013. október 8. napján kiadott, 99/2013. (X.08.) számú határozattal
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. március 23-ai ülésére Tárgy: Javaslat a Gödöllő Európa Kulturális Fővárosa 2023" című pályázaton való elindulás megerősítésére, valamint
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések
Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális
RészletesebbenIntézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata
Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:
RészletesebbenMagyarországi Akcióterv
Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai
RészletesebbenTapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2018. november 27.) Tapolca Város Önkormányzatának
RészletesebbenPályázati hírlevél 1. évfolyam - 11. szám 2013. március 25. Hallgatók számára
Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 11. szám 2013. március 25. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár
ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár 1.1. Rövidített névalakja: Művelődési Ház és Könyvtár 2. A költségvetési szerv székhelye: 9721 Gencsapáti, Szentegyház
RészletesebbenSzendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenKutatás és kommunikáció
TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi
RészletesebbenAZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA
Iktatószám: 9435/2008. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. -ának és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.
RészletesebbenA NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál
A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenSTUDY IN HUNGARY - CAMPUS MUNDI HALLGATÓ TOBORZÁS BRAINSTORMING Budapest, április 7.
STUDY IN HUNGARY - CAMPUS MUNDI HALLGATÓ TOBORZÁS BRAINSTORMING Budapest, 2016. április 7. Campus Mundi nemzetköziesítés 1. A hazai felsőoktatási intézményekben zajló nemzetköziesítési folyamat elősegítése;
RészletesebbenA Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye
A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai
RészletesebbenMagyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira
Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
Részletesebben2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM
2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység
Részletesebbenfeladat felelős határidő
A Turizmus és Földrajztudományi Intézet Minőségfejlesztési terve a 2016/2017-es tanévre I. Oktatás, kutatás, képzés feladat határidő 1. A beiskolázási rendszer fejlesztése, a képzés népszerűsítése (pl.
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének április 24-i ülésére
III-4. Készítette: dr. Kormányos László jegyző ELŐTERJESZTÉS Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. április 24-i ülésére Tárgy: A Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Művelődési
RészletesebbenMUVÉSZETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS
MUVÉSZETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS VÁCI DUNAKANYAR SZÍNHÁZ MEGBÍZÁSÁBÓL (2600 VÁC, DR. CSÁNYI LÁSZLÓ KRT. 58.) A VÁCI DUNA PARTON, A VÉNÉGY FESZTIVÁL ÉS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ TERÜLETÉN A FESZTIVÁL IDEJÉRE ELHELYEZENDO
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
3. verzió BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BMF Szervezeti és Működési Szabályzata Kari kiegészítése Budapest, 2004. december
RészletesebbenPályázati hírlevél 1. évfolyam - 7. szám február 25. Hallgatók számára
Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 7. szám 2013. február 25. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
Részletesebben2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.
KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók
RészletesebbenSzándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
RészletesebbenCÉLCSOPORTUNK OLDALSTATISZTIKA*
BITPORT Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is IT szakember, akinek pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát?
RészletesebbenA SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA
Iktatószám: 31487-7/2007 A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. -ának és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.
RészletesebbenMagyarországi és határon túli múzeumok kortárs művészeti gyűjteményezése. Vizuális művészetek kollégiuma Képzőművészeti Kollégium 2016-
Magyarországi és határon túli múzeumok kortárs művészeti gyűjteményezése Vizuális művészetek kollégiuma 2012-2015 Képzőművészeti Kollégium 2016- Éves keret nka 2015-40.000.000 közös az iparművészet/foto/képzőművészet
RészletesebbenAz Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója
Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző
RészletesebbenNagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e
Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenKiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján
Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni
RészletesebbenAz Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata
Iktatószám: 7712/2008. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Alapító Okirata Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenAz MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában
Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza
RészletesebbenPETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenBalatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Balatonfüred
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenEGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
RészletesebbenAmennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat
392. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2011-06-09 ************************************************************************** Nemzetközi kulturális hírek A KultúrPont Iroda ingyenes elektronikus hírlevele hirlevel@kulturpont.hu
RészletesebbenZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA
ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése
RészletesebbenElőterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére
Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett
Részletesebben