Vácegres Község Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Vácegres Község Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vácegres Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Vácegres Község Pest megye északkeleti sarkában, a Galgamácsa-Veresegyház közötti bekötőút mentén, a Cserhát hegység és a Gödöllői - dombság nyúlványain fekszik. Területe 1367 ha, melyből belterület 54 ha. Dombos-völgyes részekre épült, zárt halmazos formájú falu. A domborzati viszonyok miatt a nagy szintkülönbségek, a lejtős, keskeny, görbe utcák a jellemzőek. Az Egres patak két oldalát tájvédelmi körzetté nyilvánították. Területe 10 ha, a patakpart két oldala erdővel szegélyezett. Az ide látogatókat megragadja a nyugalmas, csendes falu, a szép természeti környezet, a tiszta levegő. A település első okleveles említése "Sydo" néven ismert. A Zsidó-nemzetség, illetve a nemzetségből származott Csáky-család ősi birtoka. Szent Balázs vértanúnak szentelt premontrei prépostságáról 1284-ben, 1341-ben találni írott forrást, s egy évi határjárás is említi ben még a Csákyak birtoka, rövidesen a Rozgonyiak tulajdonába megy át, majd 1525-ben Werbőczi Istváné. A török időben sem néptelenedett el a község, ismerjük török birtokosait is. Csak az 1686-os felszabadító háború idején futottak szét lakói, ám ban ismét benépesült római katolikus magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. A kisnemesek kezén lévő falut a XVIII. század első harmadának végén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg és Gödöllő központú birodalmához csatolta. A Grassalkovich család hanyatlása után birtokainak egy részét Tisza Kálmán, majd tőle Fischer Mór vásárolta meg. A földbirtok a XX. században is a Fischer család birtokában volt. A domboldalakra kapaszkodó község földművelő lakossága zártan és nehezen élt az elmúlt századokban. A II. világháború után földhöz jutott a paraszti lakosság, majd hamarosan szövetkezetbe tömörült. A föld már 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 nem tudott mindenkit eltartani, ezért ingázóként a környező városokban és Budapesten keresett és talált munkát a lakosság ig a település neve Zsidó volt. Nevét Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának akaratából változtatták át Vácegresre, mely nevet május 1-én vette fel. A XX. sz. elején Váckisújfaluval volt körjegyzőségben, 1970-től közös tanácsban működött Galgamácsával és Váckisújfaluval. A község lakóinak száma január 1. napján 858 fő. A lakosság körülbelül egynegyede roma származású. Találhatók még szlovák nemzetiséghez tartozó családok. A évi népszámláláskor 67 fő vallotta magát roma nemzetiséghez, és 6 fő vallotta magát szlovák nemzetiséghez tartozónak. A évi népszámláláskor 136 fő vallotta magát roma, 100 fő szlovák nemzetiséghez tartozónak. A évi helyhatósági választásokat követően roma és szlovák nemzetiségi önkormányzat alakult, azóta folyamatosan működnek. A településen élők három egyház gyülekezetéhez tartoznak: római katolikus, evangélikus és baptista. Található a faluban római katolikus templom, evangélikus templom és gyülekezeti ház, baptista imaház és gyülekezeti ház. Munkalehetőség a településen alig akad, viszont Budapestre 30 percenként indul autóbusz, így az emberek eljárnak dolgozni. Főként az iparban és a szolgáltatásokban helyezkednek el. Dolgoznak még a közeli városokban: Veresegyházon, Gödöllőn és néhányan a többi közeli településen (Vác, Erdőkertes, Szada, Fót). Az idősebb korosztály körében a termelőszövetkezet és melléküzemágai megszűnése után jellemző volt a kényszer nyugdíj és leszázalékolás. Főként az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen roma lakosság körében nagyarányú a munkanélküliség. A lakosságszám alakulását mutatja az 1. számú táblázat és diagram. A vizsgált időszakban a lakosságszám stagnált, majd emelkedett, évben viszont már csökkent. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a lakosságszám csökkenése továbbra is folytatódik. A helyi népesség nyilvántartás szerint január 1. napján a lakosságszám 858 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % 4

5 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 50% 0-2 évesek éves % 50% éves % 56% éves % 53% éves % 46% 65 év feletti % 34% 5

6 A lakosság kor és nem szerinti összetételét a 2. számú táblázat és a két kördiagram szemlélteti. A lakosság összetételére jellemző, hogy 60 éves korig a férfiak és a nők fele-fele arányban vannak, vagy a férfiak vannak többségben. A 65 év felettieknél ez az arány már %-ra távolodik. Ebből következik, hogy jelentős a év feletti egyedül élő hölgyek száma. Az idősek célcsoportnál ezt a tényt kiemelten kell kezelni. A település öregedési indexe - melyet a 3. számú táblázat és diagram szemléltet - a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedik, de még mindig jelentősen 100 % alatt van. Ezek az adatok fiatalos népességszerkezetre utalnak. Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 éves személyre hány fő 65 éven felüli személy jut. Ez az index megmutatja, hogy a település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 fölött van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, vagyis a település elöregedő. Fiatalos népességszerkezet esetében a gyermekek, fiatalok fokozottabb ellátására van szükség, természetesen az idősekre való odafigyelés mellett. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,3% ,6% ,4% ,1% ,0% ,3% 6

7 A belföldi vándorlások egyenlege (4. számú táblázat) a lakosságszám csökkenését mutatja és év kivételével az egyenleg negatív, az elköltözők száma meghaladja a beköltözőkét. A település vonzereje csökkent. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

8 A lakosságszám csökkenésére utalnak a természetes szaporodásra vonatkozó adatok is (5. számú táblázat és diagram) ban még héttel több volt az élve születések száma a halálozások számától között az egyenleg nulla, majd 2012-ben már az élve születések számában jelentős csökkenés mutatkozik. A vizsgált időszakban az élve a születések száma stagnál, később csökken, a halálozások száma emelkedik. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Vácegres Község Önkormányzata tagja a Veresegyház Kistérség Önkormányzatai Többcélú Társulásának. A Társulás idősek otthonát, idősek klubját, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt pedagógiai szakszolgálatot nevelési tanácsadót, korai fejlesztő és gondozó központot, beszédjavító általános iskolát - és szociális alapellátási központot tart fenn. A kistérség központja Veresegyház város, mely autóbusszal jól megközelíthető. A Veresegyházi Kistérség 2003-ban jött létre, tagjai Csomád, Erdőkertes, Galgamácsa, Őrbottyán, Vácegres, Váckisújfalu, Vácrátót és Veresegyház. A kistérséget alkotó települések társulásban működtettek gyermekjóléti és szociális alapellátásokat biztosító intézményt, pedagógiai szakszolgálatot, beszédjavító, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek részére általános iskolát. Vácegres ekkor a Veresegyházon kistérségi hatáskörrel működő intézményekhez tartozott az okmányirodai, gyámhivatali és építéshatósági ügyek intézése kapcsán. 8

9 A kistérségek megszűnését követően a társulás átalakult, Vácegres továbbra is tagja maradt. Jelenleg a gyermekjóléti és szociális alapellátásokat biztosító intézményt, nevelési tanácsadót és munkaszervezetet működtetnek, és hozzájárulnak a KLIK fenntartásába került oktatási intézmények költségeihez. Uniós támogatással Veresegyházon termálfürdőt építenek. A település közelsége, és a jó közlekedés miatt a Vácegresen élők számára is teremthet munkalehetőséget fő foglalkoztatására lesz majd lehetőség a tervezett intézményben január 1. napjától Vácegres az Aszódi Járáshoz került besorolásra. A járási hivatali ügyintézésben problémát jelent a lakosságnak, hogy Aszód tömegközlekedéssel csak Galgamácsán történő átszállással érhető el. A galgamácsai községházán hetente egy alkalommal két óra félfogadást tart a Járási Hivatal ügysegédje, mely jelentősen megkönnyíti a galgamácsai és vácegresi lakosok ügyeinek intézését. A Járási Hivatalban intézendő ügyek egy részében az ügysegéd helyben ad lehetőséget az ügyek intézésére (ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság). Azzal, hogy nem kell Aszódra utazni, időt és útiköltséget takarítanak meg a vácegresi emberek. A gazdaságilag inaktívak aránya a fejlődőnek minősített Aszódi kistérségben kiugróan nagy volt, 60% feletti. A megyében élő 417 ezer foglalkoztatott közel hattizede nem saját lakhelyén végezte munkáját. A Pest megyei településeken foglalkoztatottak 36%-át más településekről bejárók adják. Aszódon a foglalkoztatottak közel fele más településen dolgozik. Pest megyében a termelő profilú vállalkozások aránya az Aszódi kistérségben a legmagasabb, kimagasló (30%) az ipari, építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoké. A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket előállító és alacsony jövedelemtermelő képességű ágazatok jelentősebb súlya figyelhető meg. A térség fejlődését dinamizáló, versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozók köre nem elég tág, kialakult azonban egy fejlődőképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az aszódi kistérség fejlődő kistérség. A kistérség lakossága a KSH adatai szerint január 1-jén fő, 2008 január 1-jén fő volt. Vácegres Galgamácsa községgel önkormányzati intézményfenntartói társulást hozott létre közös hivatal működtetésére, óvoda működtetésére, gépkocsi használatra, egészségügyi ellátás biztosítására. Helyben általános iskola nem működik, kötelező felvételt biztosít a Galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola. Emellett több gyermek Veresegyházra és Erdőkertesre jár iskolába. Az orvosi rendelőben hetente két alkalommal rendel a háziorvos, védőnői szolgálat működik heti egy tanácsadási nappal, mellettük fiókgyógyszertár található, mely rendelési időben tart nyitva. A Művelődési Ház és a Faluház alkalomszerűen, rendezvények, összejövetelek alkalmával tart nyitva. A Faluházban könyvtár működik, mely január 1. napjától a Pest Megyei Könyvtár Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeréhez kapcsolódik. A kulturális élet fő meghatározói a Nyugdíjas klub, a Hagyományőrző Csoport, a Vácegres Jövőképéért Kh. Egyesület és a Baptista Fúvószenekar. Településünk közművekkel ellátott. A villany és vízvezeték kiépítését követően a rendszerváltás után készült el a gáz- és a telefonhálózat évben fejeződött be a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Középtávú célkitűzéseink között szerepel park létesítése, a főúti járda újabb szakaszának megépítése, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítése, és a meglévő árkok karban tartása. Pályázatok benyújtásával szeretnénk előteremteni a hiányzó forrásokat. A település területén található volt honvédségi ingatlan az önkormányzat tulajdona lett. Hasznosítására a szabadidő-, sport-, rekreáció területén lesz lehetőség. 9

10 Értékeink, küldetésünk Szeretnénk, ha a jövőben Vácegresen senkit nem érne hátrányos megkülönböztetés. Célunkat intézményeink, valamint a helyi szervezetek és közösségek széleskörű bevonásával kívánjuk megvalósítani. A településen a közszolgáltatások - folyamatos fejlesztés mellett megfelelő minőségben elérhetőek. Az intézményekben a megfelelő szaktudás biztosított. Az Önkormányzat számára fontos az esélyegyenlőség elvének alkalmazása, az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása, a közösségépítés, illetve a környezet védelmére, egészséges életmódra való nevelés. Mindezek alapján kiemelten fontos célcsoport a gyermekek, fiatalok, fiatal családok, ezért alapvető feladatunknak tartjuk a nevelési-oktatási intézmények folyamatos fejlesztését mind infrastrukturális, mind a nevelési programok szempontjából. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Vácegres település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 10

11 A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11

12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Vácegres Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított, egyes szociális ellátásokról szóló 1/2007. (II. 13.) számú rendeletével szabályozott ellátások: rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségére vonatkozó szabályok, méltányossági ápolási díj, önkormányzati segély (átmeneti segély, temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás), karácsonyi támogatás igénylésére és megállapítására vonatkozó szabályok. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat (információs szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás) az önkormányzat kistérségi intézményhez történő csatlakozás útján látja el. Az intézmény a társulási megállapodásban foglaltak szerint ingyenesen biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást településünkön. Vácegres Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/2007. (II. 13.) számú rendelete tartalmazza a helyi tankönyvtámogatás, a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása igénybevételének szabályait. Az étkezési térítési díjakról a nyersanyagnormák megállapításával - az önkormányzat külön rendeletet alkot, mely tartalmazza az iskolai, az óvodai étkezési térítési díjakat, valamint a vendég étkezések díját. 12

13 Vácegres Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közművelődésről szóló 7/2002. (IX. 03.) számú rendelete kimondja: A község minden polgárának és közösségének joga, hogy megismerje a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a nemzeti és nemzetiségi önismeretek formálásában, valamint a rendelkezésre álló eszközök útján ezen értékek védelmével kapcsolatos ismereteket megszerezze. Továbbá joga, hogy igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait. A rendelet meghatározza az önkormányzat közművelődési feladatait: A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az ünnepek kultúrájának gondozása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Vácegres Község Önkormányzat Képviselő-testülete december 10. napján tartott ülésén fogadta el az önkormányzat évi költségvetési koncepcióját, mely a évi költségvetési rendelet elkészítéséhez fő irányként az intézmények működtetését és a helyi ügyek megszokott módon történő továbbvitelét határozza meg. A meglévő intézmények további működtetésével az óvodai, egészségügyi, közművelődési, könyvtári, valamint az önkormányzati hivatali és a hivatalban helyet kapó egyéb szolgáltatásokhoz (pl. családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, közös hivatali ügyfélfogadás, rendőri fogadóóra, szennyvízcsatorna közmű hozzájárulási díj befizetés) való helyi hozzáférést kívánjuk biztosítani minden lakos számára. Az önkormányzat évi költségvetési rendelet tervezete ezen irányelv alapján került beterjesztésre a február 4. napján tartott képviselő-testületi ülésen. A költségvetési rendelet a Galgamácsával közös fenntartásban működtetett intézmények (óvoda, konyha, gépkocsi, hivatal) költségvetésének elfogadását követően kerül elfogadásra március 2-én. Az önkormányzat évre elfogadott ciklusprogramjának általános célkitűzései között szerepel a pénzügyi stabilitás fenntartása, meglévő tervek és programok megvalósítása, megélhetési lehetőségek és körülmények javítása, további helyi közösségek létrehozása, hatékonyabb önkormányzati munka, helyi intézmények megtartása, az ellátott feladatok, szolgáltatások fenntartása, illetve bővítése. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Községünk az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelező feladatainak ellátására Galgamácsa községgel létrehozott önkormányzati intézményfenntartói társulás keretében közös hivatalt, óvodát működtet, védőnői ellátást biztosít és gépkocsit tart fenn. A közösen fenntartott intézmények működését, finanszírozását a társulási megállapodásban foglaltak, és a társulási tanács határozatai szabályozzák. A településen a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ látja el. A feladatellátást és az ehhez kapcsolódó finanszírozást a társulási megállapodás és a társulási tanács döntései szabályozzák. Az esti és hétvégi, valamint a gyermekorvosi ügyeletet a Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központtal kötött ellátási szerződéssel biztosítjuk a lakosság számára. Az ellátási szerződés szabályozza a szolgáltatás igénybevételét, és a lakosságszám alapján fizetendő önkormányzati hozzájárulás összegét. 13

14 Vácegres tagja az Aszód és térsége szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/2F/ ) elnevezésű projekt megvalósítására létrehozott önkormányzati társulásnak. Aszód és térsége szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási munkálatai év augusztusában indultak, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával. A projekt keretében megvalósult a térség közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek teljes biológiai tisztítása, valamint a bagi szennyvíztisztító telep bővítése és a térségi komposztáló telep létrehozása is. A kivitelezési munkálatok a vállalkozók által megadott műszaki ütemterv szerint, a szerződéses véghatáridőig, október 15-ig befejeződtek. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzéshez szükséges adatok a 2/2012. (VI. 5.) számú EMMI rendelet 1. számú mellékletének előírásai alapján az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisából kerültek kigyűjtésre. Felhasználtunk helyi önkormányzati nyilvántartásokat és partnereink által szolgáltatott adatokat: roma nemzetiségi önkormányzat, szlovák nemzetiségi önkormányzat, óvoda, iskola, művelődési ház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat. Hiány mutatkozott főként a foglalkoztatottakra, a regisztráció nélküli álláskeresőkre és a fogyatékkal élőkre vonatkozó adatok tekintetében. A hiányosságok megszüntetésére intézkedést teszünk. 14

15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Mélyszegénységről akkor beszélünk, ha valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és esélye sincs arra, hogy ebből önerejéből kilépjen. A mélyszegénység okai a társadalmi és gazdasági hátrányok, az iskolázottság, képzettség hiánya, a munkanélküliség, melyek együttesen súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulása a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben és az érintettek egészségi állapotában is megmutatkozik. Társadalmunkban a szegények 30 százaléka gyermekkorú, és a szegények több mint 50 százaléka községekben él. A szegénység a társadalomból való kirekesztettségüket okozza, így súlyos problémát jelent a szegregáció. A mélyszegénységben élők csoportja nem azonosítható a roma nemzetiséghez tartozókkal. A mélyszegénység előfordul a munkanélküliek, a hajléktalanok, az idősek körében. Ma Magyarországon minden harmadik ember kb. 3 millió a szegénységi küszöb alatt, közülük 1,2 millió mélyszegénységben él. Ebben a helyzetben kiemelten érintettek a gyermekek, a hátrányos helyzetű térségek lakói, és a romák többsége is a mélyszegénységben élők közé tartozik. Az EU 2020 stratégiában megfogalmazott uniós cél, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élők száma. Ehhez kapcsolódó vállalás, hogy Magyarország 2020-ra félmillió fővel csökkenti a szegénységben élők számát. Romának azt a személyt tekintjük, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A nemzetiségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben törvény, vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. Vácegresen a 2001-es népszámlálás alkalmával 67 fő vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak, ben 136 fő. A településen élő roma családok számáról, összetételéről a roma nemzetiségi önkormányzat intézkedéseihez kapcsolódó nyilvántartásokból kapunk adatokat (karácsonyi csomag, nyugdíjas csomag, tanszer támogatás, középiskolás ösztöndíj) ben 58, 2010-ben 53 roma családot tartottak számon. A nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok száma 2012-ben 24 fő volt évben az általános iskolás korú roma gyermekek száma 35 fő, a középiskolai tanulmányokat folytató roma fiatalok száma 23 fő volt. Vácegresen óta roma nemzetiségi önkormányzat működik. Főként kulturális hagyományaik ápolásához, szabadidős tevékenységek szervezéséhez, a gyermekek oktatásban való részvételének ösztönzéséhez kapcsolódó intézkedéseket tesznek. Részt vesznek a községi ünnepeken (március 15, falunap, falukarácsony), kiveszik részüket a lakosság önkéntes munkavégzésében (parképítés, buszváró festés, szemétgyűjtés). 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 15

16 Az elmúlt években tapasztalható recesszió hatására a roma társadalom anyagi helyzete különösen nagy arányban romlott. Köszönhető ez az építőipar szinte teljes leállásának és nehézkes újraindulásának. A dolgozó roma férfiak többsége az építőiparban általában segédmunkásként és általában feketemunkával kereste kenyerét. A szülőkorban lévő roma asszonyok gyermeket neveltek. Gyakori ezekben a családokban a 3 vagy több gyermek. Mivel ezeknél az embereknél az iskolai végzettség hiánya vagy alacsony szintje figyelhető meg, ez nem tette lehetővé, hogy az amúgy is nehézkes munkahelykeresésben sikeresek legyenek. Egyre több roma ember kényszerül szociális ellátásokból élni. Az idénymunkák kivételével az év nagy részében nem találnak munkát. A munkaügyi központba való bejelentkezésükre az elmúlt évben nyomatékosabban rákényszerültek, mert az ellátások egy részének feltétele a sikeres együttműködés. Az aktív korú roma lakosok többsége ma is alkalmi munkából él. Alacsony iskolai végzettség miatt nem találnak bejelentett munkaviszonyt, ezzel veszélyeztetik idős koruk ellátását is, hiszen az alkalmi munkabérből nem tudnak takarékoskodni, egészségügyi vagy nyugdíj ellátásuk érdekében a megfelelő alapokba befizetni. Az alacsony iskolai végzettség mellett egyes munkahelyeken nem szívesen alkalmaznak roma embereket. Így azoknak a roma embereknek is, akik megbízható munkaerők lennének jelentős hátránnyal kell a diszkrimináció miatt megküzdeniük. Az elmúlt évben a szülők a hosszú munka nélkül töltött idejükkel, a szociális ellátások kényszerű kihasználásával, a reménytelenséggel, és a negatív diszkrimináció élményével gyermekeik részére nem mutattak követendő példát. Ma a roma gyermekeknek többsége nem érzi szükségesnek az iskolai végzettség megszerzését, szakma megtanulását, a munkát, mely hatalmas társadalmi problémákat jelent majd a jövőben. Vácegresen a 2001-es népszámlálás alkalmával 67 fő vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak, ben 136 fő. A településen élő roma családok számáról, összetételéről a roma nemzetiségi önkormányzat intézkedéseihez kapcsolódó nyilvántartásokból kapunk adatokat (karácsonyi csomag, nyugdíjas csomag, tanszer támogatás, középiskolás ösztöndíj) ben 58, 2010-ben 53 roma családot tartottak számon. A nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok száma 2012-ben 24 fő volt évben az általános iskolás korú roma gyermekek száma 35 fő, a középiskolai tanulmányokat folytató roma fiatalok száma 23 fő volt a nyilvántartások szerint. A településen évtől folyamatosan működik a roma nemzetiségi önkormányzat. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A Wikipédia magyarázata szerint munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerőállománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál bejelentkezve, 16

17 egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan. A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt. Magyarország Alaptörvényének XIX. cikk 1) bekezdése rögzíti, hogy: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Országosan évben a munkanélküliségi ráta 11,6 %-os volt. Eltérően változott a férfiak és a nők munkanélkülisége: a férfiak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 12,1 %-ra nőtt, a nőké pedig 0,3 százalékponttal 11,0 %-ra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 502 ezer fős létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11,6 %- os értéke az előző év azonos időszakához képest nem változott. A hazai munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány, munkaerő-piaci részvétel. A férfiaknál az elmúlt években folyamatosan nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, 2012-ben csökkent, főként a férfiak esetében volt ez magasabb arányú csökkenés 4,5 %-ról 2,9 %-ra. Ennek okai lehetnek a közfoglalkoztatásban való részvétel, illetve az is, hogy kikerültek a regisztrált munkanélküli státuszból. forrás: KSH A népszámlálás során összesített adatból látható, hogy az állampolgárok 49 %-a vallotta magát foglalkoztatottnak, inaktív kereső 26 %-uk, munkanélküli 6 %-uk. A foglalkoztatási mutatók, az anyagi javak megléte vagy hiánya befolyásolja az állampolgárok szociális helyzetét, a helyi szociális munka irányát. A munkanélkülivé válás amellett, hogy a megélhetést veszélyezteti, egzisztenciális kihívást jelent, kedvezőtlenül befolyásolja az élet minden területét: anyagi lehetőségeket, fizikai, szociális, pszichés állapotot, emberi kapcsolatokat, önértékelést, identitástudatot. Az egyik legsúlyosabb szociális stressz a munkahely elvesztése, az ebből adódó izoláció. Amennyiben a munkanélküliség tartóssá válik, az elhelyezkedés esélye csökken, az egészségi állapot romlik, a személyes kapcsolatok leépülnek, új kapcsolatok nem alakulnak ki. 17

18 számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 16 5,2% 31 5,1% ,3% 19 7,3% 38 6,8% ,9% 23 7,3% 44 7,1% ,9% 30 9,4% 57 9,2% ,8% 27 8,3% 65 10,4% Vácegresen a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években folyamatosan nőtt ( számú táblázat). A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 2012-ben 10,4%, ami kissé alacsonyabb az országos (11,6%) átlagnál. A munkát kereső nők aránya 2011-ig alacsonyabb a férfiakénál, majd 2012-ben megfordul, és 4,5 %-kal magasabb a férfiakétól. A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlásából ( számú táblázat) látszik, hogy a éves korosztályban (16,9 %), a éves korosztályban (15,4 %), és az éves korosztályban (15,4 %) kiemelkedően magas a munkanélküliek száma. A fiatalabb, 40 év alatti korosztályban a munkanélküliségi adatok javulnak, az éves korcsoportnál romlanak. 18

19 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 6,5% 0,0% 4,5% 5,3% 1,5% év fő % 12,9% 2,6% 2,3% 8,8% 16,9% év fő % 9,7% 23,7% 6,8% 10,5% 13,8% év fő % 16,1% 21,1% 18,2% 17,5% 9,2% év fő % 19,4% 15,8% 15,9% 10,5% 12,3% év fő % 9,7% 15,8% 18,2% 22,8% 15,4% év fő % 12,9% 7,9% 15,9% 12,3% 12,3% év fő % 6,5% 5,3% 11,4% 7,0% 15,4% év fő % 6,5% 7,9% 6,8% 5,3% 3,1% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 19

20 A nyilvántartott munkanélküliek jelentős része tartósan munkanélkülivé válik (2012-ben 53,8 %). Azok, akik elvesztik az állásukat, az esetek több, mint felében fél éven belül nem találnak maguknak új munkalehetőséget, a közfoglalkoztatásban való szűkös elhelyezkedési lehetőségek miatt pedig sok esetben kiesnek a rendszerből ben a nyilvántartott álláskeresők 53,8 %-a tartósan munkanélküli, amely 2010-es évben volt a legmagasabb, itt elérte a 72,7 %-ot. Azokról, akik már nem szerepelnek tartós munkanélküliként az adatsorokban, nem lehet biztosan tudni, hogy csak a nyilvántartásból kerülnek-e ki vagy ténylegesen elhelyezkedtek. Tapasztalataink alapján a tartósan munkanélküliek egy része a látens munkanélküliek közé tartozik számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,3% 53,3% 54,8% ,9% 63,2% 60,5% ,4% 73,9% 72,7% ,7% 33,3% 36,8% ,6% 55,6% 53,8% b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Vácegresen a 15 évnél idősebb korosztályban az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma jelentősen csökkent, 2001-ben 24 %, 2011-ben 9,9 % volt Ez még mindig magasan az országos adat (4,9%) felett van. Nők és férfiak esetében nincs számottevő eltérés. Ez a mostani általános iskolai korosztályra nem jellemző, az iskolai adatsoroknál látható, hogy a nyolcadik osztályt elvégzők aránya 100%. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők főként az idősebbek és a középkorúak közül kerülnek ki. 20