Galgamácsa Község Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Galgamácsa Község Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Galgamácsa Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Galgamácsa község Pest megye északkeleti részében, a Galga patak felső folyása mentén, Aszód városától nyolc kilométerre északra, az Aszód-Balassagyarmati országút tengelyében helyezkedik el. A település a Galga két partján, határa pedig keleten a Déli-Cserháthoz tartozó Ecskendi tönkre, nyugaton a Gödöllő- Ceglédberceli dombság keleti peremvidékére terjed. Itt torkollik a Galga patakba a Kisnémedi patak. Átszeli a falut az Aszód felől érkező vasúti pályatest, amely itt ágazik el Balassagyarmat és Vác irányába. A település múltja A község határában számos egykor élt nép emlékanyagát találták meg. A közel ötven lelőhely közül a legrégebbiek az újkőkorba vezetnek vissza bennünket. Jelentős a Szilvásdombon megtalált bronzkori (hatvani kultúra) telep. Keleti határában árokkal és sánccal megépített védelmi vonal, a Csörsz-árok egy része húzódik. A község neve puszta személynévből keletkezett, az alapul szolgáló személynév (Mácsa) eredete tisztázatlan. Honfoglalás kori település, létezésének első írásos bizonyítéka 1284-ből származik. Azóta folyamatosan lakott. Mácsa a Galga felső folyásán és a szomszédos területeken több falut birtokló, eredetét a honfoglalásig visszavezető Sydo család egyik ágának birtoka volt. A török megszállás idején mindvégig lakott hely volt. Hosszú ideig a szandai vár török katonaságának az ellátást biztosította a község. A XVI. századi török adóösszeírások Mácsát kiemelik juhtenyésztése miatt. A jobbágyfalu a XVIII. század első harmadának a végén - házasság révén - hatalmas birtoktömbjét kiépítő gr. Grassalkovich Antal kezébe került, ettől kezdve a gödöllői uradalom része lett. Bár az úrbérrendezés a községben is megtörtént, a határ nagyobbik fele a vadban gazdag, kiterjedt erdőségekkel együtt koronabirtok lett, és maradt Horthy Miklós kormányzósága alatt is után az Állami Erdőgazdaság részeként az állami és pártvezetők kedvelt vadászterülete volt. A Galga-előnevet Magyarország helységneveinek rendezése során, november 26-án vette fel a falu a Statisztikai Hivatal ajánlására. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A római katolikus vallású község a palócság délnyugati települése. Galgamácsa a II. világháborúig a külvilágtól elzárkózó parasztfalu volt, ahol megőrződött a hagyományos gazdálkodás, telekhasználat, lakáskultúra, a viselet, régi mesék, dalok, az év jeles napjainak szokásai. E gazdag népi kultúrára a legjelesebb magyar kutatók, Gönyey Sándor, Kodály Zoltán is felfigyeltek. Vankóné Dudás Juli ( ), a népművészet mestere a település gazdag tárgyi, szellemi néprajzi emlékeit gyűjtötte össze, és hagyta az utókorra. Festményein és Falum Galgamácsa című könyvében a paraszti élet ünnepnapjait, hétköznapjait, szokásait mutatta be. Hagyományőrző csoportjával a jeles napok emlékeit elevenítette fel és ismertette meg azokat ország-világ előtt. Kezdeményezésére létesítették ben a galgamácsai falumúzeumot, melyet emlékére Vankóné Dudás Juli Emlékháznak neveztek el. A II. világháború után a parasztság szövetkezetbe tömörült, majd a környező falvak közösségeivel egyesülve hozták létre a Galgaparti-Összefogás Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. Mivel a mezőgazdaság nem biztosított mindenkinek megélhetést, egyre többen helyezkedtek el a környező ipari üzemekben. Emellett jellemzőek voltak a háztáji gazdaságok, melyekben saját szükségletre és piacra is termeltek. Galgamácsa közigazgatási kisközpont volt. Rendszerváltás előtt három falut (Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu) igazgató közös tanács működött. Itt volt a központja az Aszód, Domony, Iklad, Vácegres, Váckisújfalu, Galgamácsa határában gazdálkodó Galgaparti-Összefogás Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek. A község területe 43,31 km 2, lakóinak száma január 1. napján 1870 fő. A lakosságszám 1990-től jelentős növekedésnek indult, ami főként a Panoráma lakótelep felépülésének volt köszönhető. Ekkor a falu más részeire is sok volt a beköltöző, az idős, elhalt emberek házait vásárolták meg től ez a folyamat megszűnt, pár éves stagnálás után évet követően a lakosságszám folyamatos csökkenése figyelhető meg. A lakosságszám csökkenését szemlélteti az alábbi táblázat és diagram. 1. számú táblázat. Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % 4

5 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 48% 0-2 évesek 0-14 éves % 53% éves % 46% éves % 51% éves % 39% 65 év feletti % 25% A lakosság kor és nem szerinti összetételét a 2. számú táblázat és a két kördiagram szemlélteti. Megállapítható, hogy a éves korú lakosság körében a férfi-nő arány már jelentősen eltér a nők javára, és a 65 év felettieknél ez az arány már %-ra távolodik. Ebből következik, hogy jelentős a év feletti egyedül élő hölgyek száma. Emiatt az idős célcsoportnál ezt a tényt kiemelten kell kezelni. 5

6 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,1% ,7% ,1% ,3% ,4% ,1% 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

7 A település öregedési indexe az utóbbi három évben emelkedő mértékben elöregedő településre mutat (3. számú táblázat és diagram). Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 éves személyre hány fő 65 éven felüli személy jut. Ez az index megmutatja, hogy a település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 fölött van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, vagyis a település elöregedő. Elöregedő település esetében az idősek fokozottabb ellátására van szükség, természetesen a gyermekekre való odafigyelés mellett. A lakosságszám további csökkenését mutatja a belföldi vándorlások egyenlege is év óta év kivételével - az egyenleg negatív, az elköltözők száma meghaladja a beköltözőkét. A település vonzereje csökken. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) A lakosságszám csökkenése a természetes szaporodás vizsgálata során is megjelenik (5. számú táblázat) év óta jellemző, hogy a halálozások száma meghaladja az élve születések számát, és a köztük lévő különbség egyre nagyobb. 7

8 A település infrastruktúrája (út, gáz, víz, villany, telefonhálózat) %-ban kiépített évben fejeződött be a szennyvízcsatorna hálózat építése, a háztartások vezetékre történő csatlakozása jelenleg is tart. Az 1990-es évek elején épült fel a Vácegresre vezető út mellett a Panoráma lakótelep 120 lakással, ahová az olcsó lakásárak és a falusi környezet miatt elsősorban városi fiatal házasok költöztek. A lakosságszám jelentős emelkedése ekkor volt tapasztalható. A község határában a rendszerváltás előtt veszélyeshulladék lerakó létesült, melyet jelenleg a Saubermacher-Magyarország Kft. üzemeltet. Több főt foglalkoztató üzemeink a növénytermesztéssel foglalkozó Mácsa 99 Kft, valamint az állattenyésztéssel foglalkozó Homokszeri Szövetkezet. Munkalehetőség a településen alig akad, viszont Budapestre 30 percenként indul autóbusz, így az emberek eljárnak dolgozni. Főként az iparban és a szolgáltatásokban helyezkednek el. Dolgoznak még a közeli városokban: Aszódon, Veresegyházon, Gödöllőn, Vácon, és néhányan a többi közeli településen (Iklad, Erdőkertes, Szada, Fót). Az idősebb korosztály körében a termelőszövetkezet és melléküzemágai megszűnése után jellemző volt a kényszer nyugdíj és leszázalékolás. A település központját a magyar millennium tiszteletére létesített Szent István emlékpark ékesíti. A falu főutcáján található a Vankóné Dudás Juli Emlékház, ahol a paraszti élet tárgyi emlékei mellett Juló néni festményeiből és a róla készült fotókból látható kiállítás. A környező erdők vadban gazdagok, ma is jelentős értéket képvisel az évszázados hagyományokkal rendelkező vadászat. Galgamácsa és Vácegres községek önkormányzatai intézményfenntartói társulást hoztak létre közös hivatal működtetésére, közoktatási feladatok ellátására, gépkocsi használatára, egészségügyi ellátásra. Az önkormányzat legfőbb célkitűzése, hogy intézményeit, szolgáltatásait egyre magasabb színvonalon, a lakosság egyre növekvő igényeinek megfelelően működtesse és bővítse. A községben működik a Galgamácsai Közös Önkormányzati Hivatal, a 12 tantermes Fekete István Körzeti Általános Iskola, a Hétszínvirág Óvoda, fogorvosi, védőnői és háziorvosi rendelő, Művelődési Ház és Könyvtár. Sportolási lehetőség az általános iskola tornatermében és sportpályáján, a Művelődési Házban és a helyi sportegyesület keretében a községi sportpályán kínálkozik. Működik a faluban gyógyszertár, postahivatal, megtalálható a Turai Takarékszövetkezet kirendeltsége, egy vas-műszaki bolt, két virágbolt, négy élelmiszer bolt. Középtávú célkitűzéseink között szerepel a csatornaépítés alatt tönkrement úthálózat rendbe tétele és egy könnyen megközelíthető, akadálymentes egészségház felépítése a település központjában. A község tagja a Veresegyház Kistérség Önkormányzatai Többcélú Társulásának. A Társulás idősek otthonát, idősek klubját, nevelési tanácsadót, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt pedagógiai szakszolgálatot nevelési tanácsadót, korai fejlesztő és gondozó központot, beszédjavító általános iskolát - és szociális alapellátási központot tart fenn. A kistérség központja Veresegyház város, mely autóbusszal jól megközelíthető. A Veresegyházi Kistérség 2003-ban jött létre, tagjai Csomád, Erdőkertes, Galgamácsa, Őrbottyán, Vácegres, Váckisújfalu, Vácrátót és Veresegyház. A kistérséget alkotó települések társulásban működtettek gyermekjóléti és szociális alapellátásokat biztosító intézményt, pedagógiai szakszolgálatot, beszédjavító, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek részére általános iskolát. Galgamácsa ekkor a Veresegyházon kistérségi hatáskörrel működő intézményekhez tartozott az okmányirodai, gyámhivatali és építéshatósági ügyek intézése kapcsán. A kistérségek megszűnését követően a társulás átalakult, Galgamácsa továbbra is tagja maradt. Jelenleg a gyermekjóléti és szociális alapellátásokat biztosító intézményt, nevelési tanácsadót és munkaszervezetet működtetnek, és hozzájárulnak a KLIK fenntartásába került oktatási intézmények költségeihez. 8

9 Uniós támogatással Veresegyházon termálfürdőt építenek. A település közelsége, és a jó közlekedés miatt a Galgamácsán élők számára is teremthet munkalehetőséget fő foglalkoztatására lesz majd lehetőség a tervezett intézményben január 1. napjától Galgamácsa az Aszódi Járáshoz került besorolásra. Aszód vonattal és autóbusszal is elérhető, de a járatszám emelésére lenne szükség. A Községházán hetente egy alkalommal két óra félfogadást tart a Járási Hivatal ügysegédje, mely jelentősen megkönnyíti a galgamácsai és vácegresi lakosok ügyeinek intézését. A Járási Hivatalban intézendő ügyek egy részében az ügysegéd helyben ad lehetőséget az ügyek intézésére (ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság). A gazdaságilag inaktívak aránya a fejlődőnek minősített Aszódi kistérségben kiugróan nagy volt, 60% feletti. A megyében élő 417 ezer foglalkoztatott közel hattizede nem saját lakhelyén végezte munkáját. A Pest megyei településeken foglalkoztatottak 36%-át más településekről bejárók adják. Aszódon a foglalkoztatottak közel fele más településen dolgozik. Pest megyében a termelő profilú vállalkozások aránya az Aszódi kistérségben a legmagasabb, kimagasló (30%) az ipari, építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoké. A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket előállító és alacsony jövedelemtermelő képességű ágazatok jelentősebb súlya figyelhető meg. A térség fejlődését dinamizáló, versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozók köre nem elég tág, kialakult azonban egy fejlődőképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az aszódi kistérség fejlődő kistérség. A kistérség lakossága a KSH adatai szerint január 1-jén fő jan. 1-én fő volt. Értékeink, küldetésünk Szeretnénk, ha a jövőben Galgamácsán senkit nem érne hátrányos megkülönböztetés. Célunkat intézményeink, valamint a helyi szervezetek és közösségek széleskörű bevonásával kívánjuk megvalósítani. Az Önkormányzat célja a népességmegtartás, a helyi lakosság igényeinek megfelelő kiszolgálása a törvényes működés biztosítása mellett. A településen a közszolgáltatások - folyamatos fejlesztés mellett megfelelő minőségben elérhetőek. Az intézményekben a megfelelő szaktudás biztosított. Az Önkormányzat számára fontos az esélyegyenlőség elvének alkalmazása, az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása, a közösségépítés, illetve a környezet védelmére, egészséges életmódra való nevelés. Mindezek alapján kiemelten fontos célcsoport a gyermekek, fiatalok, fiatal családok, ezért alapvető feladatunknak tartjuk a nevelési-oktatási intézmények folyamatos fejlesztését mind infrastrukturális, mind a nevelési programok szempontjából. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Galgamácsa település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. 9

10 A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított, egyes szociális ellátásokról szóló 1/2007. (II. 15.) számú rendeletével szabályozott ellátások: rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségére vonatkozó szabályok, méltányossági ápolási díj, önkormányzati segély (átmeneti segély, temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás), karácsonyi támogatás igénylésére és megállapítására vonatkozó szabályok. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat (információs szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás) az önkormányzat kistérségi intézményhez történő csatlakozás útján látja el. Az intézmény a társulási megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást településünkön. Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/2007. (II. 15.) számú rendelete tartalmazza a helyi tankönyvtámogatás, a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása igénybevételének szabályait. Az étkezési térítési díjakról a nyersanyagnormák megállapításával - az önkormányzat külön rendeletet alkot, mely tartalmazza az iskolai, az óvodai étkezési térítési díjakat, valamint a vendég étkezések díját. 11

12 Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 14/2004. (IX. 23.) számú rendelete kimondja: A képviselő-testület biztosítja mindenkinek azt a jogát, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, a művelődési céljai megvalósításához közművelődési színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. Az önkormányzat feladatának tekinti az iskolarendszeren kívüli oktatási lehetőségek segítését, a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését, a település hagyományainak feltárását, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását. Feladatának tekinti továbbá a helyi társadalom közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését, a környezetkultúra javítását, az ünnepek kultúrájának gondozását, az alkotó műhelyek tevékenységének segítését, a hátrányos helyzetű rétegek kulturális elesettségének mérséklését. A településen található kulturális intézmények a Művelődési Ház, Községi Könyvtár és a Vankóné Dudás Juli Emlékház. Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a sportról szóló 15/2004. (IX. 23.) számú rendelete kimondja, hogy az önkormányzat mindenkori lehetőségeinek megfelelően támogatja a sporttal foglalkozó helyi szervezeteket. Az egészséges, mozgásban gazdag életmód iránti igény felkeltése érdekében szerepet vállal a szabadidősport feltételeinek fejlesztésében. A gyermek- és ifjúsági sportot a szabadtéri létesítmények fejlesztésével, játszóterek fejlesztésével, sportrendezvények lebonyolításának segítésével támogatja. A településen található sportlétesítmények: sportpálya és öltöző, valamint iskolai tornaterem, sportpálya és teniszpálya. 12

13 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Galgamácsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete december 3. napján tartott ülésén fogadta el az önkormányzat évi költségvetési koncepcióját, mely a évi költségvetési rendelet elkészítéséhez fő irányként az intézmények működtetését és a helyi ügyek megszokott módon történő továbbvitelét határozza meg. Az önkormányzat évi költségvetési rendelet tervezete ezen irányelv alapján került beterjesztésre a február 4. napján tartott képviselő-testületi ülésen. A évi költségvetésről szóló 2/2014. számú rendeletét a Galgamácsával közös fenntartásban működtetett intézmények (óvoda, konyha, gépkocsi, hivatal) költségvetésének elfogadását követően, március 3-án fogadta el a testület. Az önkormányzat évre elfogadott ciklusprogramjának általános célkitűzései között szerepel a pénzügyi stabilitás fenntartása, meglévő tervek és programok megvalósítása, megélhetési lehetőségek és körülmények javítása, további helyi közösségek létrehozása, hatékonyabb önkormányzati munka, helyi intézmények megtartása, az ellátott feladatok, szolgáltatások fenntartása, illetve bővítése. Galgamácsa Község Önkormányzatának a község helyi építési szabályzatáról szóló 22/2004. (XII. 21.) kt. rendelete megszabja az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Községünk az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelező feladatainak ellátására Vácegres községgel létrehozott önkormányzati intézményfenntartói társulás keretében közös hivatalt, óvodát működtet, védőnői ellátást biztosít és gépkocsit tart fenn. A közösen fenntartott intézmények működését, finanszírozását a társulási megállapodásban foglaltak, és a társulási tanács határozatai szabályozzák. A településen a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ látja el. A feladatellátást és az ehhez kapcsolódó finanszírozást a társulási megállapodás és a társulási tanács döntései szabályozzák. Az esti és hétvégi, valamint a gyermekorvosi ügyeletet a Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központtal kötött ellátási szerződéssel biztosítjuk a lakosság számára. Az ellátási szerződés szabályozza a szolgáltatás igénybevételét, és a lakosságszám alapján fizetendő önkormányzati hozzájárulás összegét. Aszód és térsége szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/2F/ ) Aszód és térsége szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási munkálatai augusztusában indultak, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával. A projekt keretében megvalósult a térség közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek teljes biológiai tisztítása, valamint a bagi szennyvíztisztító telep bővítése és a térségi komposztáló telep létrehozása is. A kivitelezési munkálatok a vállalkozók által megadott műszaki ütemterv szerint, a szerződéses véghatáridőig, ig befejeződtek. 13

14 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzéshez szükséges adatok a 2/2012. (VI. 5.) számú EMMI rendelet 1. számú mellékletének előírásai alapján az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisából kerültek kigyűjtésre. Felhasználtunk helyi önkormányzati nyilvántartásokat és partnereink által szolgáltatott adatokat: óvoda, iskola, művelődési ház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat. Hiány mutatkozott főként a foglalkoztatottakra és a fogyatékkal élőkre vonatkozó adatok tekintetében. A hiányosságok megszüntetésére intézkedést teszünk. 14

15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Mélyszegénységről akkor beszélünk, ha valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és esélye sincs arra, hogy ebből önerejéből kilépjen. A mélyszegénység okai a társadalmi és gazdasági hátrányok, az iskolázottság, képzettség hiánya, a munkanélküliség, melyek együttesen súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulása a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben és az érintettek egészségi állapotában is megmutatkozik. Társadalmunkban a szegények 30 százaléka gyermekkorú, és a szegények több mint 50 százaléka községekben él. A szegénység a társadalomból való kirekesztettségüket okozza, így súlyos problémát jelent a szegregáció. A mélyszegénységben élők csoportja nem azonosítható a roma nemzetiséghez tartozókkal. A mélyszegénység előfordul a munkanélküliek, a hajléktalanok, az idősek körében. Ma Magyarországon minden harmadik ember kb. 3 millió a szegénységi küszöb alatt, közülük 1,2 millió mélyszegénységben él. Ebben a helyzetben kiemelten érintettek a gyermekek, a hátrányos helyzetű térségek lakói, és a romák többsége is a mélyszegénységben élők közé tartozik. Az EU 2020 stratégiában megfogalmazott uniós cél, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élők száma. Ehhez kapcsolódó vállalás, hogy Magyarország 2020-ra félmillió fővel csökkenti a szegénységben élők számát. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. Az elmúlt években tapasztalható recesszió hatására a roma társadalom anyagi helyzete különösen nagy arányban romlott. Köszönhető ez az építőipar szinte teljes leállásának és nehézkes újraindulásának. A dolgozó roma férfiak többsége az építőiparban általában segédmunkásként és általában feketemunkával kereste kenyerét. A szülőkorban lévő roma asszonyok gyermeket neveltek. Gyakori ezekben a családokban a 3 vagy több gyermek. Mivel ezeknél az embereknél az iskolai végzettség hiánya vagy alacsony szintje figyelhető meg, ez nem tette lehetővé, hogy az amúgy is nehézkes munkahelykeresésben sikeresek legyenek. Egyre több roma ember kényszerül szociális ellátásokból élni. Az idénymunkák kivételével az év nagy részében nem találnak munkát. A munkaügyi központba való bejelentkezésükre az elmúlt évben nyomatékosabban rákényszerültek, mert az ellátások egy részének feltétele a sikeres együttműködés. Az aktív korú roma lakosok többsége ma is alkalmi munkából él. Alacsony iskolai végzettség miatt nem találnak bejelentett munkaviszonyt, ezzel veszélyeztetik idős koruk ellátását is, hiszen az alkalmi munkabérből nem tudnak takarékoskodni, egészségügyi vagy nyugdíj ellátásuk érdekében a megfelelő alapokba befizetni. Az alacsony iskolai végzettség mellett egyes munkahelyeken nem szívesen alkalmaznak roma embereket. Így azoknak a roma embereknek is, akik megbízható munkaerők lennének jelentős hátránnyal kell a diszkrimináció miatt megküzdeniük. Az elmúlt évben a szülők a hosszú munka nélkül töltött idejükkel, a szociális ellátások kényszerű kihasználásával, a reménytelenséggel, és a negatív diszkrimináció élményével gyermekeik részére nem 15

16 mutattak követendő példát. Ma a roma gyermekeknek többsége nem érzi szükségesnek az iskolai végzettség megszerzését, szakma megtanulását, a munkát, mely hatalmas társadalmi problémákat jelent majd a jövőben. Galgamácsán 4 roma család él, számuk elenyésző az összlakosságon belül. A 2011-es népszámláláskor 18 fő vallotta magát roma származásúnak. A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A Wikipédia magyarázata szerint munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerőállományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan. A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt. Magyarország Alaptörvényének XIX. cikk 1) bekezdése rögzíti, hogy: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Országosan évben a munkanélküliségi ráta 11,6%-os volt. Eltérően változott a férfiak és a nők munkanélkülisége: a férfiak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 12,1%-ra nőtt, a nőké pedig 0,3 százalékponttal 11,0%-ra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 502 ezer fős létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11,6%-os értéke az előző év azonos időszakához képest nem változott. A hazai munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány, munkaerő-piaci részvétel. A férfiaknál az elmúlt években folyamatosan nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, 2012-ben csökkent, főként a férfiak esetében volt ez magasabb arányú csökkenés 4,5%-ról 2,9%-ra. Ennek okai lehetnek a közfoglalkoztatásban való részvétel, illetve az is, hogy kikerültek a regisztrált munkanélküli státuszból. 16

17 forrás: KSH A népszámlálás során összesített adatból látható, hogy az állampolgárok 49 %-a vallotta magát foglalkoztatottnak, inaktív kereső 26 %-uk, munkanélküli 6 %-uk. A foglalkoztatási mutatók, az anyagi javak megléte vagy hiánya befolyásolja az állampolgárok szociális helyzetét, a helyi szociális munka irányát. A munkanélkülivé válás amellett, hogy a megélhetést veszélyezteti, egzisztenciális kihívást jelent, kedvezőtlenül befolyásolja az élet minden területét: anyagi lehetőségeket, fizikai, szociális, pszichés állapotot, emberi kapcsolatokat, önértékelést, identitástudatot. Az egyik legsúlyosabb szociális stressz a munkahely elvesztése, az ebből adódó izoláció. Amennyiben a munkanélküliség tartóssá válik, az elhelyezkedés esélye csökken, az egészségi állapot romlik, a személyes kapcsolatok leépülnek, új kapcsolatok nem alakulnak ki számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 19 2,8% 34 2,5% ,1% 26 4,7% 47 3,8% ,9% 30 4,6% 56 4,2% ,6% 30 4,5% 61 4,6% ,0% 19 2,9% 46 3,5% 17

18 Galgamácsán a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2012-ben 1%-al csökkent. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 2012-ben 3,5%, ami alacsonyabb az országos, illetve a megyei átlagnál. A munkát kereső nők aránya magasabb a férfiakénál, a különbség több mint 1%. A nyilvántartott munkanélküliek 51,2%-a tartósan munkanélküli, amely 2010-es évben volt a legmagasabb, itt elérte az 57 %-ot. Azokról, akik már nem szerepelnek tartós munkanélküliként az adatsorokban, nem lehet biztosan tudni, hogy csak a nyilvántartásból kerülnek-e ki vagy ténylegesen elhelyezkedtek. Tapasztalataink alapján a tartósan munkanélküliek egy része a látens munkanélküliek közé tartozik számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő % 11,8% 0,0% 7,1% 3,3% 2,2% fő % 8,8% 17,0% 12,5% 16,4% 15,2% fő % 8,8% 12,8% 8,9% 8,2% 2,2% fő % 14,7% 17,0% 10,7% 13,1% 13,0% fő % 14,7% 14,9% 14,3% 13,1% 10,9% fő % 5,9% 6,4% 10,7% 13,1% 19,6% fő % 5,9% 10,6% 10,7% 6,6% 2,2% fő % 17,6% 14,9% 10,7% 11,5% 17,4% fő % 11,8% 6,4% 14,3% 14,8% 17,4% fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 18

19 A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlásának táblázatából látszik, hogy a éves korosztályban (15,2 %), a éves korosztályban (19,6%), az 51-55éves korosztályban (17,4%) és az éves korosztályban (17,4%) kiemelkedően magas a munkanélküliek száma. A fiatalabb, 40 év alatti korosztályban a munkanélküliségi adatok javulni látszanak, az idősebb korosztályban pedig, a éves korosztálytól eltekintve, jelentősen növekszik számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 26,3% 23,5% ,2% 53,8% 42,0% ,5% 53,3% 57,1% ,1% 40,0% 49,2% ,7% 31,6% 51,2% A nyilvántartott munkanélküliek - főként a nők - tartósan munkanélkülivé válnak (összesen: 51,2%). Azok, akik elvesztik az állásukat, az esetek több mint felében féléven belül nem találnak maguknak új munkalehetőséget, a közfoglalkoztatásban való szűkös elhelyezkedési lehetőségek miatt pedig sok esetben kiesnek a rendszerből. 19

20 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,5% ,8% ,9% ,6% 73 8,4% 36 4,7% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Galgamácsán a 15 évnél idősebb korosztályban az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma óta jelentősen csökkent, 2011-ben már csak 6,6% volt. Ez az országos adat (4,9%) felett van. Jelentős eltolódás látszik a nők felé. Ez a mostani általános iskolai korosztályra nem jellemző, az iskolai adatsoroknál látható, hogy a nyolcadik osztályt elvégzők aránya 100%. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők főként az idősebb korosztály tagjaiból kerülnek ki. A mélyszegénységben élő / roma lakosság körében magas a képzetlenek (8 osztályos végzettséggel, vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők) aránya, viszont erre vonatkozóan pontos adatokkal nem rendelkezünk. A képzetlen munkavállalók nehezen tudnak munkába állni, e munkavállalói réteg foglalkoztatására kevés igény van a településen, így a munkanélküliség e népességen belül a legmagasabb. A munkanélküliség olyan tartós stressz állapot, amely az egyén alkalmazkodási kapacitását maximálisan igénybe veszi. A munkanélküli tartósan frusztrált állapotban van, amely egyfelől az őt ért egzisztenciális, szociális és lelki veszteségek következménye, másfelől a sorozatos kudarcélmények (alkalmatlanság, értéktelenség, bizonytalanságérzés) hatása. A munkanélkülit számos belső konfliktus is gyötri, amely rossz és rosszabb helyzetek közötti választási kényszerben jelentkezik. További veszélyforrás, hogy ezek az emberek baleset, betegség esetén nem jogosultak ellátásra és jövedelem nélkül maradnak. Ezt a helyzetet kénytelenek elfogadni, mert úgy látják, hogy képzettség híján nincs esélyük ebből a státuszból kilépni, s ezen már változtatni sem tudnak. A szegénység kialakulása komplex társadalmi jelenség így a probléma megoldását nem csupán a szociálpolitika hivatott feloldani. Olyan, az egyéni szükségletekre válaszoló, a prevenciót előnyben részesítő, az állampolgári, emberi méltóságot biztosító intézkedésekre van szükség, mely előrébb lendítheti a szegénysorban élők helyzetét számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,9% 11 32,4% 21 61,8% ,0% 15 31,9% 32 68,1% ,0% 19 33,9% 37 66,1% ,0% 24 39,3% 37 60,7% ,2% 19 41,3% 26 56,5% 20