Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1)
|
|
- Csilla Pintér
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A légkör globális problémái 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
2 Globális környezeti problémák A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei
3 Béka tanmese Vida Gábor: Helyünk a bioszférában előszó ld. pdf dia_id=5&method=inline 3
4 Globális éghajlatváltozás Mi is az az éghajlat? egy területen a légkör jóval hosszabb távon érvényes állapota, mint az időjárás (legalább 30 év) összetett, kaotikusan viselkedő rendszer állapotának statisztikai leírása állapothatározói: nemcsak a besugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék, felhőzöttség átlagértékei, hanem a szélsőségek valószínűsége is!
5 Az éghajlat meghatározó tényezői 5
6 Kérdések Változik-e a Föld éghajlata? Ha változik, milyen gyorsan? Természetes okokból változik, emberi hatásra vagy is-is? Milyen természetes okok lehetnek a háttérben? Milyen nem természetes okok? Lehet-e modellezni, és így előrejelezni az éghajlat változását? stb.
7 A globális felszíni hőmérséklet eltérése az időszak átlagához képest NASA/GISS nyomán search/news/ / main_land-oceanfull.jpg 7
8 A Föld becsült átlaghőmérsékletének alakulása az elmúlt ~100 millió évben logaritmikus skála! (forrás:
9 Kétkedők és meggyőzöttek
10 Az éghajlatváltozás valószínűsíthető természetes okai B) A légkör összetevőinek természetes változásai CO2 (+) és vízgőz (+) természetes változása aeroszolok (-) vulkáni tevékenység: hamu (-), SO2 szulfát aeroszol (-) A) Kozmikus hatások: Naptevékenység (napfoltkitörések (+)) a napállandó változása a Föld keringési és pályaelemeinek időszakos változásai a besugárzás intenzitásának változásai Hőleadás a légkörbe Atlantióceán Csendesóceán Indiaióceán Meleg, felszíni ármalat Hideg, sós, mélyvízi áramlat Hőleadás a légkörbe C) Kontinensek és tengerek egymáshoz viszonyított arányuk kontinensvándorlás növényborítottság (CO2, albedó) jég kiterjedése tengeráramlások
11 A galaktikus kozmikus sugárzás intenzitásának (GCR; szürke vonal) összehasonlítása az átlagos földi hőmérséklettel (T(2m); piros vonal) óta a Nap nem vált aktívabbá A kozmikus sugárzás intenzitásában nem következett be tartós változás, azonban a hőmérséklet emelkedik Forrás: Rasmus Benestad 11
12 A Föld átlaghőmérsékletének és a légkör szén-dioxid tartalmának változása az elmúlt 400 ezer évben (0: 2009) antarktiszi jégmagok analízise ( klímahullámvasút ) legutolsó 10 ezer év folyamatos meleg időszak korábbi csúcsok 1-2 ezer évig tartottak! durva felbontás előidejűség?
13 Mitől függ a földfelszín hőmérséklete? a Napból érkező sugárzástól a földfelszín kisugárzásától az üvegházhatású gázok koncentrációjától, (egyesek) függőleges eloszlásától a felszín, a felhők és a légköri aeroszol albedójától
14 A Föld sugárzási egyenlege
15 Az üvegházhatás a légkört alkotó gázok különböző mértékben verik vissza ill. nyelik el a Napból érkező sugárzást a felszínre érkező sugárzás hosszú hullámú hősugárzássá alakul (Föld infravörös kisugárzása), ezt a légkör egyes nyomgázai (üvegházgázok) elnyelik, majd kisugározzák hőtöbblet keletkezik, felszínhez közeli hőmérséklet megnő ezen üvegházhatás nélkül 33 C-kal alacsonyabb (-18 C) lenne a Föld átlaghőmérséklete légköri gázok mennyisége, aránya befolyásolja a sugárzás visszaverését, elnyelését, átalakulását törékeny egyensúly!
16 Az éghajlatváltozás valószínűsíthető antropogén okai A) Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása (+) B) A Föld albedójának megváltozása (területhasználati változások) C) fosszilis tüzelőanyagok égetése aeroszolok (-, +) D) repülés okozta kondenzcsíkok (+)
17 Üvegházhatású gázok (ÜHG) CO 2, N 2 O, CH 4 fluorozott szénhidrogének (HFC-k) perfluor-karbonok (PFC-k) kén-hexafluorid (SF 6 ) egyéb klór-flour-karbon vegyületek (CFC-k, HCFC-k és CH 3 CCl 3 ) vízgőz halonok ózon Kiotói egyezmény hatálya Montreáli egyezmény hatálya
18 CO 2, CH 4, N 2 O CO 2 : szén-dioxid fosszilis tüzelőanyagok elégetése erdőégetés erdőhiány miatti lekötés csökkenés mészkőfelhasználás CH 4 : metán természetes forrásai: bomlás, fermentáció antropogén forrásai: rizstermelés, hulladékok bomlása, bányászat, energiaipar, biomassza tüzelés, kérődzők N 2 O: dinitrogén-oxid műtrágyázás, gyártási folyamatok (salétrom, adipin, glioxil, glioxálsav)
19 HFC, PFC, SF 6 HFC-k: fluorozott szénhidrogének freonok kiváltására alkalmazzák az 1990-es évek 2. felétől hazánkban (hűtőberendezések hűtőközegeként) PFC-k: perfluorkarbonok CF 4 és C 2 F 6 primer Al előállításakor 2006-ban megszűnt hazánkban az Al előállítás kibocsátás megszűnt SF 6 : kén-hexafluorid sűrűsége a levegő 5-szöröse nagy villamos szilárdság nagy zárlati teljesítményű hálózatok megszakítóiban gáztöltet
20 Freonok és halonok freonok (fluorozott, klórozott szénhidrogének): pl. CFCl 2, CFCl 3 hűtőközeg, vivőanyag halonok: C + F + Cl + Br atomokból állnak tűzoltás 1986 Montreali egyezmény: felhasználásuk csökken, Magyarországon megszűnt stabilak feljutnak a sztratoszférába is fotokémiai folyamatok klóratomok ózont lebontják sztratoszférikus ózon mennyiségét hazánk felett továbbra is csökkentik
21 A fontosabb üvegházhatású gázok antropogén hatású változása (a vízgőz nélkül)
22 1,8 ppm (2011) 400 ppm (2015)
23 Szén-dioxid koncentráció a légkörben az elmúlt években a Mauna Loa szigeti mérőállomás adatai szerint. A piros vonal a havi átlagokat mutatja, a fekete szezonális értékeket korrekcióval
24 A légkör CO 2 koncentrációjának változása az utolsó 400 ezer évben, napjainkig Forrás: EAWAG, Grönland megfúrt 2500 m vastag jegéből, a buborék zárványok analízise alapján
25 forrás: OMSZ
26 Az ÜHG kibocsátás növekedése okozza-e a felmelegedést? antarktiszi jégmagok analízise ( klímahullámvasút ) A CO 2 és hőmérséklet görbe egybeesése legutolsó 10 ezer év folyamatos meleg időszak korábbi csúcsok 1-2 ezer évig tartottak! durva felbontás előidejűség?
27 A CO 2 és a hőmérséklet görbe kisebb időtávban Forrás: A Climate for Recovery. The Colour of Stimulus Goes Green. HSBC Bank. 25 February 2009.
28 A CO 2 nemcsak a légkörben halmozódik fel! kék: CO 2 parciális nyomása a tengervíz felszíni rétegében zöld: ph a tengervíz felszíni rétegében
29 A tengervizek kémhatásának várható változása két éghajlati forgatókönyvre modellezve
30 Hová tűnik el a légkörből hiányzó szén-dioxid? De! világtengerek élővilágának állapotmegőrzése fontos melegebb víz: CO 2 megkötő képesség csökken a biológiai szivattyú
31 Metánhidrát 12 C-os vagy melegebb tengervíz esetén a metánhidrát felbomlik Nature publikáció 2014-ben: 90%-os valószínűségű, hogy 50 milliárd tonna CH 4 kitörés várható (most 5 milliárd tonna CH 4 van a légkörben!) feltárt készlet bizonyított lehetséges in Lóczy D. 2009
32 A tengerszint emelkedésekor szabadulnak-e fel a gázhidrátok?
33 Vagy éppen ellenkezőleg, eljegesedéskor?
34 Gáz-hidrátok jövőbeli szerep?? Szerves szénkészletek a Földön
35 A legfontosabb üvegházgázok mennyiségének alakulása a légkörben ( ) (Forrás: NOAA/CMDL)
36 Az éghajlatváltozás alakulására hatást gyakorló trendek Jelenség Hatása, mennyisége Kapcsolódó visszacsatolás Naptevékenység Jelenleg nincs, későbbiekben Negatív változása hűthet (-0,4-1 C) Veszélyesség Előnyös Vulkáni tevékenység Hűthet, ha növekszik a Negatív Előnyös lenne tevékenység Növényzet megkötő hatása Csökkenő hatás a fogyó erdők és az óceáni élőhelyek sérülése Negatív Előnyös lenne, ha nőne miatt CO2 kibocsátás Növekvő hatás, eddig +0,6 C Pozitív Veszélyes Metánkoncentráció növekedése Növekvő hatás, fordulópont előtt áll, jelenleg +0,1-0,2 C Pozitív Kiemelten veszélyes 36
37 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC: Intergovernmental Panel on Climate Change Jelentés 1990-től néhány évente Különböző éghajlati forgatókönyvek éghajlati modellek Rajenda Pachauri
38 A globális éghajlatváltozás jelenségei páratartalom gleccserek szárazföldek feletti hőmérséklet óceánok feletti hőmérséklet hóborítás troposzféra (alsó légkör) hőmérséklete erdőhatárok É-abbra és magasabbra tolódnak tenger felszíni hőmérséklete tavasz korábban érkezik tengerszint tengerjég jégmezők fajok É abbra és magasabbra vándorolnak óceánok hőtartalma
39 1. A légkör felmelegedése : 0,85 C az alsó légkör átlag-hőmérsékletének növekedése (forrás: National Aeronautics and Space Administration Goddard Institute for Space Studies)
40 Éves középhőmérsékletek Budapesten (forrás: OMSZ) Az elmúlt 100 év alatt 0,68 C-os hőmérséklet-emelkedés
41 A földfelszíni hőmérséklet között megfigyelt változása (forrás: IPCC, 2013)
42 Hőmérsékletváltozások voltak a múltban is A hőmérsékletváltozás trendje Közép-Európában !? néhány évtizedig nem voltak napfoltok!
43 és a régmúltban is jégkorszakok: ezer éve (würm jégkorszak utolsó hidegmaximuma) a Kárpát-medencében mínusz 2-3 C évi középt, -12 C januári, C júliusi középt de a Föld átlaghőmérséklete csak 4-5 C-kal volt hidegebb!! a változások trendje pedig a jelenlegi tizede, ötvenede!
44 és a nagyon régmúltban is A Föld becsült átlaghőmérsékletének alakulása az elmúlt ~100 millió évben logaritmikus skála! (forrás:
45 hőmérsékleti eltérés C (Forrás: IPCC, 2007) A hőmérséklet valós és modellezett változása fekete vonal: a mért hőmérséklet piros vonal: az emberi tevékenységek hatásait figyelembe vevő modell által számolt hőmérséklet kék vonal: az emberi tevékenység hatásait figyelembe nem vevő modell által számolt hőmérséklet
46 A várható globális átlagos hőmérsékleti növekedés az közti időszakhoz képest (forrás: IPCC, 2013) különböző éghajlati forgatókönyvek alapján
47 A földfelszíni és tengerfelszíni várható hőmérsékletemelkedés mértéke két éghajlati forgatókönyvre modellezve (forrás: IPCC, 2013)
48 48
49 49
50 Valószínűsíthető hőmérséklet változások hazánkban A globális emisszió 4 fő szcenáriójára, 16 globális éghajlati modell bevonásával A modellek által becsült eredmények: évi középhőmérséklet: 2050-re: (+0,8)-(+2,8) C 2100-ra: (+1,3)-(+5,2) C Az IPCC alapján Mika J. (2002) előrejelzése: globális hőmérsékletváltozás +0,5 C +1 C +2 C +4 C hőmérséklet a nyári félévben +1,0 C +1,3 C +2,0 C +4,0 C hőmérséklet a téli félévben +0,8 C +1,7 C +3,0 C +6,0 C
51 2. A tenger felszíni vizének felmelegedése tengerek felszíni vize 1860-tól 2000-ig: kb. 0,7 C-kal melegebb Tengerfelszín hőmérséklet változás 3 adatközpont alapján (forrás: Hartmut Grassl 2006)
52 A tengervízben tárolt hőenergia Az éghajlati rendszerben megfigyelt nettó energia növekedés több mint 60%-a a felső óceánvízben (0-700 m), kb. 30%-a a 700 m mélység alatti óceánvízben tárolódik!
53 Az 1978 és 2002 közti éves tengerfelszín hőmérséklet átlagok változása (forrás: in Hartmut Grassl, 2006)
54 3. A csapadékban bekövetkezett változások a magas É-i szélességek: éves csapadékmennyiség nő a közepes É-i szélességek: téli csapadékmennyiség nő a szubtrópusok nyári szárazsága: É-ra kitolódott a félszáraz szubtrópusi területek: több aszályos időszak egy alkalommal lehullott csapadék mennyisége nőtt gyakoribbak a hirtelen árvizek (forrás: IPCC, 2013)
55 60-80 mm-nyi csapadék-csökkenés a 20. szd. során ( : száraz időszak) csapadékextrémitások növekedtek a 20. szd. utolsó negyedében
56 A lehullott csapadék mennyisége Budapesten (forrás: OMSZ)
57 A csapadékmennyiségben bekövetkező változások mértéke két éghajlati forgatókönyvre modellezve (forrás: IPCC, 2013)
58 (forrás: IPCC, in Hartmut Grassl, 2006) A Föld átlagos évi csapadékmennyiségének változása (%-ban) az közti időszak átlagához viszonyítva
59 Január Július A csapadékmennyiség relatív változása (%) a közti időszakban az es időszakhoz képest, januárban és júliusban (forrás: IPCC)
60 Valószínűsíthető csapadékváltozások hazánkban A globális emisszió 4 fő szcenáriójára, 16 globális éghajlati modell bevonásával A modellek által becsült eredmények: az évi csapadékmennyiség változása a maihoz képest: 2050-re: (-1)-(+7) % 2100-ra: (-3)-(+14) % a csapadék várható évszakos eloszlása: nyár és ősz: mainál szárazabb tél és tavasz: mainál nedvesebb Az IPCC alapján Mika J. (2002) előrejelzése: globális hőmérsékletváltozás +0,5 C +1 C +2 C +4 C évi csapadék -40 mm -66 mm bizonytalan mm
61 4.1. A jeges területek változásai tengerjég pozitív visszacsatolás: a globális felmelegedést alátámasztó jelenségek leginkább a hideg területekhez kötődnek kevesebb jég albedó lecsökken nagyobb felmelegedés jégtakaró olvad Hudson-öböli jegesmedvék
62 Az északi Jeges-tenger jégtakarójának kiterjedése nyáron forrás: IPCC, 2013 Jeges-tengeri jégtakaró kiterjedésének csökkenése között: éves csökkenés: 3,5-4,1% / 10 év nyári csökkenés: 9,4-13,6% / 10 év Antarktisz körüli tengerjég csökkenése között: 1,2-1,8% / 10 év
63 É-i sarkvidéki jégtakaró szept. hónapi kiterjedése millió km 2 -ben: megfigyelések és modellezések alapján a vártnál gyorsabban csökken! (forrás: Science)
64 4.2. A jeges területek változásai szárazföldi jégtakaró 1960-as évek vége óta globálisan 10%-kal csökkent a szárazföldi jégtakaró É-i félgömb: 2 héttel csökkent a tavak, folyók jégborítása hóhatár emelkedik (pl. Svájc: m/néhány évtized) a gleccserek visszahúzódása az egész Földön megfigyelhető Andok gleccserei igen gyors ütemben húzódnak vissza számos nagyváros vízellátása, élelmiszerellátása veszélyben (pl. Lima) Tibeti-fennsík gleccserei: 7 nagy folyó táplálói világnépesség 40%-a számára ad ivóvizet!! + mezőgazdaság: öntözés! (2050-re: 2/3-a eltűnhet!) Észak-Amerikában és Európában jelentősen lecsökkent a hóval borított napok száma
65 65
66 66
67 Gleccserek visszahúzódása Muir gleccser, Alaszka, aug aug. (forrás: NSIDC/WDC for Glaciology, Boulder, compiler. 2002, updated Online glacier photograph database. Boulder, CO: National Snow and Ice Data Center)
68 A Kilimandzsáró hava 2005: először készült hó nélküli fotó a hegyről 1993 február 2020-ra teljesen eltűnhet a hósapka 2000 február
69 4.3. A jeges területek változásai Antarktisz Az Antarktisz jégtömege nő! szárazföldi, igen vastag jégtakaró (átlagosan 2000 m) nincs alulról melegítő hatású víz, kivéve: selfjég! évi középhőmérséklet: -49, -56 C: ha néhány fokot melegedik a levegő, még nem indul meg az olvadás melegebb levegő több vízgőzt tud befogadni több hó esik vastagszik a jégtakaró növekvő tömege miatt jégtömbök szakadhatnak le (jégborjadzás) selfjegek mozognak, repednek Ny-antarktiszi tenger alatti jégmező (Ross-selfjég) esetleges leszakadása és olvadása 7 m-es tengerszint emelkedés
70 A Ross-selfjég a Délisarkvidék km² kiterjedésű, közel Spanyolország nagyságával megegyező, legnagyobb selfjege. 70
71 4.4. A jeges területek változásai permafrost réteg É-Alaszka: 3 C növekedés között É-Oroszország: 2 C növekedés között Alaszka, Szibéria, É-i sarkkör: talajfagy tartós csökkenése házak, utak megsüllyednek, csővezetékek stb. veszélybe kerülnek Arktisz tengerfenék, szibériai összefüggő talaj alatti jégtakaró metánt tartalmaz (metánhidrát, ld. korábban) felenged légkörbe kikerül Mrd t (most 5 milliárd t CH 4 ) (mintha a CO 2 -ra nézve 3900 ppm lenne!) A metán kiáramlása már elkezdődött!
72 5. A világtenger szintjének átlagos emelkedése a tenger szintjének emelkedése gyorsul: : 1,7 mm/év : 2,0 mm/év : 3,2 mm/év forrás: IPCC, 2013 A melegedő tengervíz hőtágulása és a gleccserek olvadása okozza a tengerszint emelkedésének 75%-át.
73 A világtenger szintjének emelkedése a műholdas mérések alapján és az IPCC előrejelzése A tengerszint a vártnál gyorsabban emelkedik! 2100-ra: cm-es növekedés is lehetséges korábban IPCC (2007): cm
74
75 Miami Velence 2012 október Kuba Kiribati (Csendes-óceán)
76 Tuvalu: 26 km 2, lakos 4 kis sziget, 5 atoll 4. legkisebb állam (népesség 3.) legmagasabb pont: 4,5 m Új-Zélandra települnek át Kiribati Csendes-óceán, egyenlítő mentén, félúton Hawaii és Ausztrália között 33 korall-sziget, 2 m-rel a tenger fölött 101 ezer fő Sósodás, édesvíz gondok a szomszédos Fidzsin már területet vesz a kormány Tuvalu 76
77 6. Az éghajlatváltozás hatása a folyókra, tavakra a vízgyűjtőterületen bekövetkezett hőmérséklet- és csapadékváltozásoktól függően Hazánk esetében: éghajlatunk melegedik és szárazodik: eltolódás lehetséges egy félszáraz, mediterrán jellegű klíma irányába átlagos évi lefolyás csökkenhet, kisebb tavaink kiszáradhatnak, mezőgazdaság komoly problémák elé néz telek: mainál melegebbek és csapadékosabbak árvízveszély nő (vízfolyások vízhozama nőhet) nyarak: mainál melegebbek és szárazabbak aszályveszély nő (vízfolyások vízhozama csökkenhet)
78 7. Az éghajlatváltozás hatása a növényekre Mezőgazdasági növénytermesztés növényenként változó hőm., nedv., CO 2 stb. igény és ezek változására bekövetkezett válasz egyes haszonnövényeknek kedvező, másoknak kedvezőtlen változások (földrajzi szélességtől is függően) talaj nedvességtartalma is változik Mo-on valószínűleg nő az öntözővíz-igény Erdők fafajok migrációja lassú, gyors környezeti változásokat (hőm. emelkedés, csap.-változás) nem tudja természetes módon követni Mo-on a hőm. emelkedés és csap. csökkenés esetén az erdős sztyepp a zonális erdők rovására terjeszkedne Egyes ökoszisztémák összeomolhatnak a melegedés miatt??
79 Műszaki megoldások??
80 Tehetünk-e valami értelmeset a globális éghajlatváltozás elkerülésére? éghajlatvédelmi stratégiák: energiaszerkezet átalakítása, takarékosság, műszaki megoldások (?) környezetvédelmi szempontból szükségesek! józan megoldás: időben megtett alkalmazkodási intézkedések mitigation adaptation
81 Kiegészítő anyagok: Az El Niño jelenség változása A Broecker féle óceáni szállítószalag lehetséges változása
82 Az El Niño jelenség Átlagos körülmények között: DK-i Csendes-óceán: magas légnyomás Indonézia, É-Ausztrália: alacsony légnyomás Egyenlítő mentén K-i passzátszelek egyenlítik ki: a szelek D-Amerika partjaitól meleg vizet visznek a Ny-Csendes-óceáni térségbe D-Amerika partjai elől a passzát a meleg felszíni vizet elszállítja: hideg víz áramlik fel (8 Ckal hűvösebb itt a víz, mint a Ny-i térségben) miközben a Ny-Csendes-óceáni térségbe szállított meleg vizek 200 m mélységbe leszorítják a meleg felszíni és az alatta lévő hideg vizek határát Passzát szél találkozik a Ny-i szelekkel: heves esőzések a Ny-Csendes-óceáni részen majd K felé áramlik a levegő középső és K-i Csendes-óceánnál lefelé áramlik száraz időjárást okozva
83 Dél-Amerika Ausztrália forrás:
84 El Niño (folyt.) Rendszertelen időközönként a fenti légnyomáskülönbség gyenge K-i szél gyöngül D- Amerika partjainál (K-Csendes-óceán) a szokásosnál melegebb a tenger, a Ny-Csendesóceáni térségben viszont hidegebb El Niño jelenség (kisded v. gyermek Krisztus, karácsony tájékán jelentkező meleg áramlat D- Am. partjainál) D-Am.: melegebb, sósabb tenger halászat romlik trópusi viharok (tájfun, hurrikán: meleg tengerfelszínhez kötöttek) az átlagostól K-ebbre alakulnak ki DK-Ázsia, Ausztrália: nagy szárazság, erdő- és bozóttüzek
85 Ausztrália Dél-Amerika forrás:
86 Az El Niño hatásai és távkapcsolatai 70N 60N 50N 40N 30N 20N 10N EQ 10S 20S 30S 40S 50S 60S 0 60E 120E W 60W világoszöld: nedves és meleg; sötétkék: nedves és hideg; sötétzöld: nedves; piros: meleg; barna: száraz; sárga: száraz és meleg)
87 La Niña D-Amerika: átlagosnál hidegebb tenger tápanyag-ellátottság jobb ez serkenti a fotoszintézist halállomány is gyarapszik Indonézia: átlagosnál melegebb tenger erősebb passzátszél, több csapadék Indonéziánál
88 Dél-Amerika Ausztrália forrás:
89 A La Niña hatásai és távkapcsolatai 70N 60N 50N 40N 30N 20N 10N EQ 10S 20S 30S 40S 50S 60S 0 60E 120E W 60W világoskék: hideg; sötétkék: nedves és hideg; zöld: nedves; narancs: száraz és hideg; barna: száraz; sárga: száraz és meleg
90 El Niño (folyt.) El Niño hatása a világ nagy részén észlelhető a földi légkörzés kapcsolatai miatt ENSO: El Niño and Southern Oscillation 2-10 évenként, 12 hónapig is eltarthat hosszú idősoros kutatások alapján a jelenség a 20. szd.-ban jóval erősebb, mint korábban ( , : legerősebb) El Niño a nagy légköri folyamatok része a globális felmelegedés hathat a változásaira
91 kék: csapadékos narancs: száraz piros: meleg Globális csapadák-anomáliák az El Niño hatására nyáron (fent) ill. télen (lent) forrás:
92 Broecker-féle óceáni szállítószalag Az elmúlt 110 ezer év klímájáról a grönlandi jégtakaróba mélyített fúrások pontos információkat szolgáltattak (jégbe zárt levegő O16/O18 aránya alapján) az éghajlati ingadozások gyorsabbak és gyakoribbak voltak, mint gondoltuk the oceanic conveyor belt (Broecker-féle szállítószalag): a nagy óceáni medencék közt egy folyamatos felszíni és mélytengeri áramláskör 20 millió m 3 /sec vízszállítás (100 Amazonas vízhozama!) 5-10 C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz az Észak-Atlanti térségben az éghajlati változások oka: vélhetően az áramlásrendszer leállása majd újraindulása
93 Az elmúlt 110 ezer év hőmérsékletváltozásai (Broecker 1997 alapján)
94 Óceáni szállítószalag (Földünk állapota e-tankönyv, 2008) Hőleadás a légkörbe Indiaióceán Atlantióceán Csendesóceán Meleg, felszíni ármalat Hideg, sós, mélyvízi áramlat Hőleadás a légkörbe
95 Broecker-féle óceáni szállítószalag a szállítószalag az óceánvíz változó hőmérséklete és sótartalma alapján működtetett (termohalin) áramlás Észak-atlanti áramlás: Izlandnál még C-os, majd párolgás és légáramlatok miatt 2-3 C-ra hűl, sótartalma megnő sűrűsége megnő lesüllyed, D felé áramlik tovább Atlanti-, Indiai-óceán D-i medencéje Csendes-óceán: hideg víz a felszínre kerül Nyra haladva, felmelegedve zárja a rendszert legkritikusabb az Észak-Atlanti térség: kis sótartalom különbség mellett buknak mélybe a vizek ha valamilyen édesvíz-utánpótlás felhígítja az óceán vizét leállhat az áramlás
96 Broecker-féle óceáni szállítószalag Mi csökkentheti le a sótartalmat? 1.: növekvő csapadékmennyiség 2.: a térségbe közvetetten vizet juttató kanadai és szibériai folyók nagyobb vízhozama 3.: az arktikus területek szárazföldi jegének (édesvíz!) olvadása jégtakaró elolvad a sótartalom lecsökken sűrűség nem nő meg nem süllyed le a hideg víz leáll a szállítószalag csökken a térség hőmérséklete leáll a sarki jégtakaró olvadása újra megnő a sótartalom elindulhat az áramlás Ha bekövetkezik az óceáni szállítószalag leállása, akkor azt gyorsan követi az éghajlat megváltozása!
97 Szállítószalag gyengülés lehűlés a múltban 8200 évvel ezelőtt hirtelen lehűlés: 200 év alatt kb. 5 C-t csökkent a középhőmérséklet valószínűleg egy óriási édesvíztömeg kiáramlása indította el a jelenséget, amely leállította az óceáni szállítószalagot a jégkorszak végén az É-Am.-i kontinensen felgyűlt hatalmas jégtömegek olvadásából egy óriási tó jött létre (Agassiz-tó: 2x nagyobb, mint a Kaszpi-tó), É-on jég határolta Hudson-öböl felé kezdett el kiáramlani a tó vize a jég alatt (szubglaciális vízkiáramlás) kb. egy év alatt kiáramlott (5-10 millió m 3 /sec!) termohalin cirkuláció legyengült lehűlés
98 Map of Glacial Lake Agassiz and Lake Ojibway ca 7900 YBP. Designed from Teller and Leverington, 2004 (U.S. Geological Survey) 98
99 Egyezmények az üvegházhatású gázokról Riói Konferencia: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1994-ben lépett hatályba): konkrét határidő és határértékek helyett a korábbi szinten való stabilizálás szükségességére utal az egyezmény EK álláspont: a CO 2 kibocsátás stabilizálása az 1990-es szinten 2000-ig USA: ezt elutasította fejlődő országok: gazdasági fejlődésüket látták veszélyeztetve 37 ország vállalt elvi kötelezettséget, de ha minden fejlett állam betartaná a vállalását, akkor is tovább nőne a CO 2 mennyisége a növekedés megállításához szükséges: az összes antropogén kibocsátást több mint felére kellene csökkenteni
100 Egyezmények az üvegházhatású gázokról Kiotói Jegyzőkönyv (elfogadva: 1997) jogilag kötelező formában az országok kibocsátás-szabályozási kötelezettségvállalásai mára több mint 120 ország csatlakozott Mo: 2002-ben ratifikálta ( : -6%) a kibocsátás csökkentés bázis időpontja általában 1990 emissziós korlátozások: CO 2, CH 4, N 2 O, HFC-k (fluorozott szénhidrogének), PFC-k (perfluorkarbonok), SF 6 (kén-hexafluorid) CO 2 egyenértékre számolják át őket (global warming potencial) kiskapuk, felmentések (egyes országok csak növekedés-korlátozást, szinten tartást vállaltak) (csak akkor léphetett életbe, amikor a csatlakozó országok összes kibocsátása elérte a káros gázok kibocsátásának 55%-át) február 16-án életbe lépett
101 Egyezmények az üvegházhatású gázokról A kiotói jegyzőkönyv rugalmasságai: időbeli rugalmasság (5 év átlagában kell teljesíteni) emissziós rugalmasság (a 6-féle gáz belső emissziós arányai változhatnak, teljes emissziós értéket kell betartani) nyelők kérdése (CO 2 lekötése által is elérhető az emisszió-csökkentés, pl. erdőtelepítések) együttes megvalósítás és emissziós kereskedelem (konkrét vállalást tett országok között: ha egy ország a másikban emissziót csökkentő beruházást végez, annak egy részét saját eredményként elismertetheti; kereskedelem tárgya is lehet a kibocsátás) tiszta fejlesztési mechanizmus (vállalást nem tevő országokban emissziót csökkentő beruházás saját eredményként elismertethető)
102
103 A Föld legnagyobb CO 2 kibocsátói 2002-ben (forrás: IEA)
104 További United Nations Climate Change klímakonferenciák (COP Conference of Parties) 2009: Koppenhága 2010: Cancún (Mexikó) 2011: Durban (Dél-Afrika) 2012: Doha (Katar) 2013: Varsó (Lengyelo.) 2014: Lima (Peru) 2015: Párizs (Franciao.) 2016: Marrakesh (Marokkó) 2017 Bonn (Németország) (COP23)
105 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése O 2 O 3 egyensúly ózontartalom mérése: Dobson egység 1 Dobson = normál nyomáson, tengerszintre vonatkoztatva a légréteg ózontartalma 0,01 mm-nek felel meg az ózonképződés az UV-sugárzástól függ: fő keletkezési helye a trópusi területek feletti sztratoszféra (20-30 km-en) a légköri áramlások azonban elszállítják É-ra és D-re trópusi területek felett: Dobson Északi-pólus felett: 440 Dobson Déli-pólus felett: 300 Dobson (domináns Ny-i szelek az szélességi foknál korlátozzák eljutását az Antarktiszig)
106 forrás:
107 forrás:
108 1 October 2018 Forrás: 108
109 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Sztratoszférikus ózon: fontos szerep: UV sugárzás szűrő hatás csökkenő koncentráció (<220 Dobson: ózonlyuk ) Troposzférikus ózon: napsugárzás és szennyezőanyagok kémiai reakciói által képződik, de káros a jelenléte (ld. pl. Los Angeles típusú szmog) növekvő koncentráció
110
111 A sztratoszférikus ózoncsökkenés egészségügyi hatásai bőrre kifejtett hatás: rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanóma) leégés fényérzékenység napsugárzás okozta bőrelváltozások szemre kifejtett hatások: heveny kötőhártya- és szaruhártya gyulladás szürkehályog szem egyes részeinek rosszindulatú daganata immunrendszerre kifejtett hatások: a sejtes immunválasz elnyomása fokozott fertőzési fogékonyság latens vírusfertőzések aktiválása (pl. herpesz)
112 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése freonok, halonok, szén-tetraklorid, metil-bromoform, metil-bromid stb. hatására az ózon lebomlik: CFCl 3 Cl (atomos) O 3 + Cl (atomos) O 2 + ClO ClO (nem stabil) Cl + O O + O O 2 Cl (atomos) újra bonthatja az O 3 -t elsőként az Antarktisz felett mutatták ki az ózon koncentrációjának igen nagy mértékű csökkenését
113 Az ózontartalom csökkenése az Antarktiszon október közötti átlagok alapján (Forrás: NOAA CMDL)
114 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése az ózon bontásában fő szerep: a poláris sztratoszférikus felhők (PSzF) 3 csoportja: 1. a kondenzációs magokra jég csapódik ki -87 C alatt: gyors lehűlés, nagyobb jégkristályok (pl. gyöngyházfelhők) 2. a kondenzációs magokra jég csapódik ki -87 C alatt: lassú lehűlés, igen apró jégkristályok 3. salétromsav-trihidrát felhők (HNO 3 3H 2 O), már -78 C-on is megjelennek a PSzF-ekben felgyűlnek a klór- és brómvegyületek tavasszal felengednek UV sugárzás hatására a vegyületek átmenetileg felbomlanak ózont lebontják visszaalakulnak megmaradva újrakezdhetik a katalizátor szerepüket!
115 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Az ózon éves változása a D-i pólus közelében: az ózon maximuma (280 Dobson) a nyári félév folyamán (dec.-jan.!), km-en (-40 C-nál melegebb van a magasban) ősz-tél: besugárzás csökken, igen lassan csökken az ózontartalom is, km felett mínusz C PSzF-kben megkötődnek a CFC-k tavasz eleje (szept.!): 220 Dobson körüli az ózon hőmérséklet km-en gyorsan emelkedik PSzF-kből CFC-k felszabadulnak hirtelen, két hét alatt lecsökken az ózon 120 Dobsonra, majd lassan tovább csökken, km-en teljesen meg is semmisülhet nyárhoz közeledve nő a besugárzás nő az ózonképződés is nyár eleje 250 Dobson körül
116 Ózonlyuk 2002 szeptemberében az Antarktisz felett
117 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése az É-i pólus közelében: nincs akkora lehűlés, mint az Antarktiszon rövidebb ideig vannak csak PSzF-k kevesebb CFC tud megkötődni eljutnak a déli területekre is (pedig az É-i féltekén képződik több ózonkárosító anyag!) telén nagy hideg volt: az É-i félgömb 45%-ára kiterjedő ózonvékonyodást észleltek Arktisz felett 37%-kal csökkent Nagy-Britannia felett 47%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága febr-ban 2004 tavasz: 60%-os ózonfogyatkozás 700 millió embert veszélyeztetne egy antarktiszi méretű ózonlyuk legnagyobb ózonlyuk : Déli-sark körüli területeken 29 millió km ban, 85 Dobson (1998-ban: 26 millió km 2 ) az üvegházhatás elősegítheti az ózonréteg vékonyodását, mert a troposzférában bekövetkező melegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez ( hosszabb ideig létező PSzF-k)
118 Ózon-egyezmények 1985 Bécs: keretegyezmény az ózonkárosító anyagok korlátozásáról ez volt az első átfogó egyezmény, ami egy globális környezeti problémában megállapodásra vezetett, mielőtt annak konkrét káros hatását az emberiség elszenvedte volna 1987 Montreali jegyzőkönyv: konkrét kötelezettségek: 5 freonvegyület esetében 1986-os szinten való korlátozás, ig 20%-os, 1998-ig 50%-os csökkentési kötelezettség 1990 London: metil-bromoform, szén-tetraklorid is korlátozásra kerül, korlátozási határidőket előbbre hoznak 1992 Koppenhága: halonokat 1994-ig, a többieket 1996-ig ki kell váltani, korlátozandó anyagok köre is bővült (HCFC, HBFC, metil-bromid) 1995 Bécs fejlődő országokra is érvényes határidők 1999 Peking
119 Az ózonkárosító anyagok kibocsátásának feltételezett alakulása az egyes nemzetközi egyezmények életbe lépését követően
120 Forrás: 120
121 A legfontosabb ózonkárosítók termelése ( ) (Forrás: AFEAS)
122 Az atmoszférikus klór és bróm koncentrációjának változása a légkörben (Forrás: NOAA CMDL)
123 Ózon-eredmények az egyre szigorodó egyezmények hatására megállt az ózonkárosító anyagok kibocsátásának növekedése, majd csökkenő kibocsátás az ózonlyuk mérete és megjelenésének időtartama változatos: 1990-es évek: 22,5 millió km szept ,9 millió km es évek eleje: csökken szept.: 29,5 millió km szept. 22.: 21,2 millió km 2 A NASA tudósai szerint szerepet játszik az ózonlyuk méretének csökkenésében az is, hogy az Antarktisz felett a sztratoszféra alsóbb rétegeiben magasabb lett a hőmérséklet szept-okt. 21,0 millió km 2 néhány fejlődőnek minősített, de jelentős növekedést mutató országnak nyújtott felmentés veszélyes lehet (pl. Kína) vulkanizmus: kénvegyületek PSzF-k kondenzációs magjaként szolgálnak
124 forrás:
125 2006 szeptemberében az ózonlyuk mérete megközelítőleg 29,5 millió km² volt 125
126 A Déli-sark feletti ózonkoncentráció 2013 szeptember 16-án (ózonlyuk: 21 millió km 2 ) 126
127 Antarktisz, hosszú távú trend The graphs above show the variations of ozone from year to year. The red bars indicate the largest area and the lowest minimum value. 127
128 Savas esők nem egységes globális probléma, hanem nagy területekre kiterjedő regionális problémák együttese elsősorban ipari és urbanizált területeken már a 17. szd-ban is észlelték, 1970-es években terjedt el a köztudatban normál csapadék: ph = 5-6,5 savas eső: ph < 5 Okai: 60-70%-ban a kén: égetésekor SO 2 SO 3 vízben oldva kénsav (H 2 SO 4 ) nitrogén-oxidok oldva: salétromsav (HNO 3 ), salétromossav (HNO 2 ) klór HCl (szénfajtákból)
129 Savas esők szennyezések hatásterülete: szélirányoknak megfelelően SO 2 : km, NO x : még nagyobb távolságra eljut Skandináv országok savas esői: javarészt brit szennyezések; Japán savas esői: 1/3-a Kínából az esőben oldott anyagok mennyisége függ az esőcseppek méretétől, élettartamától, hőmérsékletétől felhő savasabb, mint az eső; eső savasabb, mint a hó; nyári zivatar savasabb, mint a csendes eső a hóban a savak felhalmozódhatnak, olvadáskor fejtik ki hatásukat száraz ülepedéssel is: levegőből kiülepedve, később nedvességgel érintkezve (pl. nyálkahártya) fejtik ki hatásukat
130
131 A savas esők hatásai kiülepedve károsítják a növényeket, építményeket, embert (táplálékláncon keresztül) tavak ph-ját lecsökkentik élőviláguk is kipusztulhat pl. Kanada 300 ezer tavából 14 ezerben a halállomány átalakult a savas esők hatására Svédország 85 ezer 1 ha-nál nagyobb tavából 14 ezer már jelentősen savasodott talajok elsavanyítása: Ca-, Mg-sók, egyéb tápanyagok kilúgozódhatnak, nehézfémek felvehető állapotba kerülhetnek, talajbaktériumok és férgek elpusztulnak stb. a talajon élő élővilág is lassan károsodik pl. Németo.: fenyők, Mo.: lombos erdők károsodása zuzmók: bioindikátorok
132
133 133
134 Néhány halfaj alkalmazkodóképessége a víz ph-változásához (USEPA)
135 A védekezés lehetőségei energiafelhasználás drasztikus csökkentése olajok, szenek kéntartalmának csökkentése technológiai változtatások, új technológiák szűrőberendezések savasodást tűrő (növény)fajok speciális védőbevonatok előállítása, alkalmazása
136 Egyezmények, programok a levegőminőség javítására 1979 Genf: egyezmény az országhatárokon átterjedő, nagy távolságokra eljutó légszennyeződésekről (2003-ig: 48 ország és az EU ratifikálta) (időközben folyamatos szigorítások) a savas esőket okozó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, adatszolgáltatás, monitorozás 1984: Európai Monitoring és Értékelési Program: S, N, VOC emissziós és immissziós adatok gyűjtése 1985 Helsinki: kénkibocsátások 30%-os csökkentése 1993-ig az 1980-as szinthez viszonyítva 1988 Szófia: NO x : 1987-es szintet 1994-re nem szabad meghaladni 1991 Genf: illékony szerves vegyületek (VOC) (fotokémiai szmoghoz járulnak hozzá) kibocsátásának szabályozása
137 Egyezmények, programok a levegőminőség javítására (folyt.) 1994 Oslói Jegyzőkönyv: kénkibocsátások szigorítása 1998 Aarhus-i Jegyzőkönyv (Dánia): Pb, Cd, Hg emissziójának csökkentése (minél inkább kiváltani a felhasználásukat) Jegyzőkönyv a hosszú élettartamú (perzisztens) szerves anyagok korlátozásáról (szervezetben felhalmozódnak) 1999 Gothenburgi Jegyzőkönyv (Svédo.): savasodás, eutrofizáció, felszín közeli ózon az országok nagy része jól halad a vállalások teljesítésével, túlteljesítés is van 1990-től USA: savas eső program : SO 2, NO x emisszió csökkentése 2010-ig az as szint alá (Kanada is csatlakozott)
138 A levegő kéntartalmának változása Európában (mg/m 3 ) (Forrás: EMEP 2006)
139 A légkör kéndioxid-szennyezettségének változás az USA-ban (EPA 2006 alapján)
140 Az NO x -kibocsátások alakulása az USA-ban ( ) (Forrás: EPA 2006)
141 a jelentős beavatkozások eredményeként környezetjavulás Európában és É-Amerikában a probléma súlypontja áttolódott Ázsiába 1999: a Föld 15 legszennyezettebb városa Ázsiában található SO 2 alapján: 19-ből 15 legnagyobb szennyezettségű nagyváros Ázsiában (az 1-4. is!) legszennyezettebb levegőjű városok rangsora: Új-Delhi, Peking, Katmandu, Dakka itt még nincsenek kibocsátási egyezmények, a nemzetközi ellenőrzés is most alakul csak ki Japán: gyorsan növekvő kínai szennyezésektől szenved
Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) Globális környezeti problémák. 4. Az atmoszférában bekövetkező változások
Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 4. Az atmoszférában bekövetkező változások 2018/2019-es tanév I. félév Globális környezeti problémák A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei Dr. habil. Zseni
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Széchenyi István Egyetem
2015.02.16. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Globális környezeti problémák A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei A) Földünk környezeti állapota (2. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév
Részletesebben2015.10.08. Környezetvédelem (KM002_1) A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei. 3b. Az antropogén légkörszennyezés. Globális éghajlatváltozás
Környezetvédelem (KM002_1) 3b. Az antropogén légkörszennyezés globális folyamatai A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE,
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részletesebben2015/2016-os tanév II. félév. Béka tanmese. Vida Gábor: Helyünk a bioszférában előszó ld. pdf
Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (2. rész) 2015/2016-os tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Béka tanmese
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3b. Az antropogén légkörszennyezés globális folyamatai 2008/2009-es tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az üvegházhatás a légkört alkotó gázok
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenMelegszik-e a Földünk?
Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenMérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.
Mérlegen a hűtőközegek A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 2017. november 23. Kik vagyunk A CECED Kép forrása: www.ceced.eu A sors útjai Saját fotók 1995: Kémiai Nobel-díj
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenA 2016-os év értékelése éghajlati szempontból
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenWMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések
WMO sajtóközlemény A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. Az előzetes értékelés alapján a 2001-2010-es időszakban felgyorsult az éghajlatváltozás.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenBugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Földrajz - Elődöntő
Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő 018. Földrajz - Elődöntő iskola neve: csapattagok nevei: F.1. Természeti katasztrófák 17 pont Jász-Nagykun-Szolnok megye egyetlen
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenÁltalános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik
. A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenHőmérséklet változás- felmelegedés
Hőmérséklet változás- felmelegedés A napjainkban tapasztalható felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. Az üvegházhatású
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 5. A levegőtisztaság-védelem alapjai. A légkör keletkezése. A légkör összetétele
A légkör keletkezése Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 5. A levegőtisztaság-védelem alapjai 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenHáttér jegyzetek a ppt1-hez
Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenA LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.
Környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet feldolgozni képes Emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása; mértékegysége: m
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenA jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata
A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata Szabó Péter Click to add Text Klímamodellező Csoport Előadás nyári gyakorlatos hallgatóknak OMSZ 2018. 07. 30. Klímaváltozás Népszerű téma (értenek hozzá,
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia
Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész Földközi-tenger: 2., 3. Balti-tenger:
RészletesebbenKOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenÉghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?
Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenFÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak a
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
Részletesebben3 Fenntartható fejlődés és atomenergia. Ózonlyuk, globális felmelegedés. Globális felmelegedés és klímavédelem. 6. előadás
Fenntartható fejlődés és atomenergia és klímavédelem 6. előadás és klímavédelem 2015/2016. tanév őszi félév Dr. Aszódi Attila, Tóth Barnabás BME NTI 1 2 és klímavédelem Ózonlyuk, globális felmelegedés
Részletesebben