Széchenyi István Egyetem. Széchenyi István Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Széchenyi István Egyetem. Széchenyi István Egyetem"

Átírás

1 Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Globális környezeti problémák A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei A) Földünk környezeti állapota (2. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Globális éghajlatváltozás Mi is az az éghajlat? Kérdések Változik-e a Föld éghajlata? Ha változik, milyen gyorsan? egy területen a légkör jóval hosszabb távon érvényes állapota, mint az időjárás (legalább 30 év) összetett, kaotikusan viselkedő rendszer állapotának statisztikai leírása állapothatározói: nemcsak a besugárzás, hőmérséklet, Természetes okokból változik, emberi hatásra vagy is-is? Milyen természetes okok lehetnek a háttérben? Milyen nem természetes okok? Lehet-e modellezni, és így előrejelezni az éghajlat változását? légnyomás, szél, páratartalom, csapadék, felhőzöttség átlagértékei, hanem a szélsőségek valószínűsége is! Kétkedők és meggyőzöttek stb. Az éghajlatváltozás valószínűsíthető természetes okai a besugárzás intenzitásának változásai napfoltkitörések (+) a Föld keringési és pályaelemeinek időszakos változásai a légköri vulkáni por mennyiségének változásai (-) Hőleadás a légkörbe Atlantióceán Csendesóceán Indiaióceán Meleg, felszíni ármalat Hideg, sós, mélyvízi áramlat Hőleadás a légkörbe légköri CO2 és vízgőz mennyiségének természetes változása a légkör-óceán csatolt rendszer belső változásai (tengeráramlások!) 1

2 Az éghajlatváltozás valószínűsíthető antropogén okai bizonyosság mértéke üvegházhatású gázok koncentrációjának változása (+) a Föld albedójának megváltozása (területhasználati változások) repülés okozta kondenzcsíkok (+) Kis házi feladat! A troposzférikus és a sztratoszférikus ózon szerepe: + vagy Kis házi feladat! A kondenzcsíkok szerepe a felmelegedésben fosszilis tüzelőanyagok égetése aeroszolok (-, +) sugárzási hatás 2011-ben elsődleges 1750-hez sugárzási képest hatás Mitől függ a földfelszín hőmérséklete? A galaktikus kozmikus sugárzás intenzitásának (GCR; szürke vonal) összehasonlítása az átlagos földi hőmérséklettel (T(2m); piros vonal) óta a Nap nem vált aktívabbá A kozmikus sugárzás intenzitásában nem következett be tartós változás, azonban a hőmérséklet emelkedik a Napból érkező sugárzástól a földfelszín kisugárzásától az üvegházhatású gázok koncentrációjától, (egyesek) függőleges eloszlásától a felszín, a felhők és a légköri aeroszol albedójától Forrás: Rasmus Benestad 9 A Föld sugárzási egyenlege Az üvegházhatás a légkört alkotó gázok különböző mértékben verik vissza ill. nyelik el a Napból érkező sugárzást a felszínre érkező sugárzás hosszú hullámú hősugárzássá alakul (Föld infravörös kisugárzása), ezt a légkör egyes nyomgázai (üvegházgázok) elnyelik, majd kisugározzák hőtöbblet keletkezik, felszínhez közeli hőmérséklet megnő ezen üvegházhatás nélkül 33 C-kal alacsonyabb (-18 C) lenne a Föld átlaghőmérséklete légköri gázok mennyisége, aránya befolyásolja a sugárzás visszaverését, elnyelését, átalakulását törékeny egyensúly! 2

3 Üvegházhatású gázok (ÜHG) CO 2, CH 4, N 2 O CO 2, N 2 O, CH 4 fluorozott szénhidrogének (HFC-k) perfluor-karbonok (PFC-k) kén-hexafluorid (SF 6 ) vízgőz halonok ózon egyéb klór-flour-karbon vegyületek (CFC-k) CO 2 : szén-dioxid fosszilis tüzelőanyagok elégetése erdőégetés erdőhiány miatti lekötés csökkenés mészkőfelhasználás CH 4 : metán természetes forrásai: bomlás, fermentáció antropogén forrásai: rizstermelés, hulladékok bomlása, bányászat, energia-ipar, biomassza tüzelés, kérődzők N 2 O: dinitrogén-oxid műtrágyázás, gyártási folyamatok (salétrom, adipin, glioxil, glioxálsav) HFC, PFC, SF 6 Freonok és halonok HFC-k: fluorozott szénhidrogének freonok kiváltására alkalmazzák az 1990-es évek 2. felétől hazánkban (hűtőberendezések hűtőközegeként) PFC-k: perfluorkarbonok CF4 és C 2 F 6 primer Al előállításakor 2006-ban megszűnt hazánkban az Al előállítás kibocsátás megszűnt SF 6 : kén-hexafluorid sűrűsége a levegő 5-szöröse nagy villamos szilárdság nagy zárlati teljesítményű hálózatok megszakítóiban gáztöltet freonok (fluorozott, klórozott szénhidrogének): pl. CFCl 2, CFCl 3 hűtőközeg, vivőanyag halonok: C + F + Cl + Br atomokból állnak tűzoltás 1986 Monterali egyezmény: felhasználásuk csökken, Magyarországon megszűnt stabilak feljutnak a sztratoszférába is fotokémiai folyamatok klóratomok ózont lebontják sztratoszférikus ózon mennyiségét hazánk felett továbbra is csökkentik A fontosabb üvegházhatású gázok antropogén hatású változása (a vízgőz nélkül) Üvegházhatású gáz CO 2 CH 4 N 2 O Koncentráció az iparosítás előtt Jelenlegi koncentráció (2011) Hatékonysági potenciál (CO 2 =1) Légköri tartózkodási idő (év) freon- 11 freon ppm 700 ppb 275 ppb ppm 1803 ppb 324 ppb 258 ppt 530 ppt ,8 ppm (2011) 400 ppm (2015) 3

4 A légkör CO 2 koncentrációjának növekedése az es évek vége óta (Forrás: IPCC 5. jelentés, 2013) A légkör CO 2 koncentrációjának változása az utolsó 400 ezer évben, napjainkig piros adatok forrása: Manua Loa (Hawaii) fekete adatok forrása: Déli-sark Forrás: EAWAG, Grönland megfúrt 2500 m vastag jegéből, a buborék zárványok analízise alapján Az ÜHG kibocsátás növekedése okozza-e a felmelegedést? A CO 2 és hőmérséklet görbe egybeesése antarktiszi jégmagok analízise ( klímahullámvasút ) legutolsó 10 ezer év folyamatos meleg időszak korábbi csúcsok 1-2 ezer évig tartottak! durva felbontás előidejűség? forrás: OMSZ A CO 2 és a hőmérséklet görbe kisebb időtávban A CO 2 nemcsak a légkörben halmozódik fel! kék: CO 2 parciális nyomása a tengervíz felszíni rétegében zöld: ph a tengervíz felszíni rétegében Forrás: A Climate for Recovery. The Colour of Stimulus Goes Green. HSBC Bank. 25 February

5 A tengervizek kémhatásának várható változása két éghajlati forgatókönyvre modellezve Hová tűnik el a légkörből hiányzó szén-dioxid? De! világtengerek élővilágának állapotmegőrzése fontos melegebb víz: CO 2 megkötő képesség csökken a biológiai szivattyú Metánhidrát A tengerszint emelkedésekor szabadulnak-e fel a gázhidrátok? feltárt készlet bizonyított lehetséges in Lóczy D Vagy éppen ellenkezőleg, eljegesedéskor? Gáz-hidrátok jövőbeli szerep?? Szerves szénkészletek a Földön 5

6 A legfontosabb üvegházgázok mennyiségének alakulása a légkörben ( ) (Forrás: NOAA/CMDL) Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC: Intergovernmental Panel on Climate Change 5 jelentés 1990-től 2013-ig Különböző éghajlati forgatókönyvek éghajlati modellek Rajenda Pachauri A globális éghajlatváltozás jelenségei páratartalom A légkör felmelegedése gleccserek : 0,85 C az alsó légkör átlag-hőmérsékletének növekedése szárazföldek feletti hőmérséklet óceánok feletti hőmérséklet hóborítás troposzféra (alsó légkör) hőmérséklete erdőhatárok É-abbra és magasabbra tolódnak tenger felszíni hőmérséklete tengerszint tavasz korábban érkezik tengerjég jégmezők fajok É abbra és magasabbra vándorolnak óceánok hőtartalma (forrás: National Aeronautics and Space Administration Goddard Institute for Space Studies) Éves középhőmérsékletek Budapesten A földfelszíni hőmérséklet között megfigyelt változása (forrás: OMSZ) Az elmúlt 100 év alatt 0,68 C-os hőmérséklet-emelkedés (forrás: IPCC, 2013) 6

7 hőmérsékleti eltérés C Hőmérsékletváltozások voltak a múltban is és a régmúltban is A hőmérsékletváltozás trendje Közép-Európában !? néhány évtizedig nem voltak napfoltok! jégkorszakok: ezer éve (würm jégkorszak utolsó hidegmaximuma) a Kárpátmedencében mínusz 2-3 C évi középt, -12 C januári, C júliusi középt de a Föld átlaghőmérséklete csak 4-5 C-kal volt hidegebb!! a változások trendje pedig a jelenlegi tizede, ötvenede! és a nagyon régmúltban is A hőmérséklet valós és modellezett változása A Föld becsült átlaghőmérsékletének alakulása az elmúlt ~100 millió évben fekete vonal: a mért hőmérséklet piros vonal: az emberi tevékenységek hatásait figyelembe vevő modell által számolt hőmérséklet kék vonal: az emberi tevékenység hatásait figyelembe nem vevő modell által számolt hőmérséklet logaritmikus skála! (forrás: (Forrás: IPCC, 2007) A várható globális átlagos hőmérsékleti növekedés az közti időszakhoz képest A földfelszíni és tengerfelszíni várható hőmérsékletemelkedés mértéke két éghajlati forgatókönyvre modellezve (forrás: IPCC, 2013) különböző éghajlati forgatókönyvek alapján (forrás: IPCC, 2013) 7

8 Valószínűsíthető hőmérséklet változások hazánkban A tenger felszíni vizének felmelegedése A globális emisszió 4 fő szcenáriójára, 16 globális éghajlati modell bevonásával A modellek által becsült eredmények: évi középhőmérséklet: 2050-re: (+0,8)-(+2,8) C 2100-ra: (+1,3)-(+5,2) C tengerek felszíni vize 1860-tól 2000-ig: kb. 0,7 C-kal melegebb Az IPCC alapján Mika J. (2002) előrejelzése: globális hőmérsékletváltozás +0,5 C +1 C +2 C +4 C hőmérséklet a nyári félévben +1,0 C +1,3 C +2,0 C +4,0 C hőmérséklet a téli félévben +0,8 C +1,7 C +3,0 C +6,0 C Tengerfelszín hőmérséklet változás 3 adatközpont alapján (forrás: Hartmut Grassl 2006) A tengervízben tárolt hőenergia Az 1978 és 2002 közti éves tengerfelszín hőmérséklet átlagok változása Az éghajlati rendszerben megfigyelt nettó energia növekedés több mint 60%-a a felső óceánvízben (0-700 m), kb. 30%-a a 700 m mélység alatti óceánvízben tárolódik! (forrás: in Hartmut Grassl, 2006) A csapadékban bekövetkezett változások a magas É-i szélességek: éves csapadékmennyiség nő a közepes É-i szélességek: téli csapadékmennyiség nő a szubtrópusok nyári szárazsága: É-ra kitolódott a félszáraz szubtrópusi területek: több aszályos időszak egy alkalommal lehullott csapadék mennyisége nőtt gyakoribbak a hirtelen árvizek (forrás: IPCC, 2013) mm-nyi csapadék-csökkenés a 20. szd. során ( : száraz időszak) csapadékextrémitások növekedtek a 20. szd. utolsó negyedében 8

9 A lehullott csapadék mennyisége Budapesten A csapadékmennyiségben bekövetkező változások mértéke két éghajlati forgatókönyvre modellezve (forrás: OMSZ) (forrás: IPCC, 2013) A Föld átlagos évi csapadékmennyiségének változása (%-ban) az közti időszak átlagához viszonyítva Január A csapadékmennyiség Július relatív változása (%) a közti időszakban az es időszakhoz képest, januárban és júliusban (forrás: IPCC, in Hartmut Grassl, 2006) (forrás: IPCC) Valószínűsíthető csapadékváltozások hazánkban A globális emisszió 4 fő szcenáriójára, 16 globális éghajlati modell bevonásával A modellek által becsült eredmények: az évi csapadékmennyiség változása a maihoz képest: 2050-re: (-1)-(+7) % 2100-ra: (-3)-(+14) % a csapadék várható évszakos eloszlása: nyár és ősz: mainál szárazabb tél és tavasz: mainál nedvesebb Az IPCC alapján Mika J. (2002) előrejelzése: globális hőmérsékletváltozás +0,5 C +1 C +2 C +4 C évi csapadék -40 mm -66 mm bizonytalan mm pozitív visszacsatolás: kevesebb jég albedó lecsökken nagyobb felmelegedés jégtakaró olvad Hudson-öböli jegesmedvék A jeges területek változásai tengerjég a globális felmelegedést alátámasztó jelenségek leginkább a hideg területekhez kötődnek 9

10 Az északi Jeges-tenger jégtakarójának kiterjedése nyáron forrás: IPCC, 2013 Jeges-tengeri jégtakaró kiterjedésének csökkenése között: éves csökkenés: 3,5-4,1% / 10 év nyári csökkenés: 9,4-13,6% / 10 év Antarktisz körüli tengerjég csökkenése között: 1,2-1,8% / 10 év É-i sarkvidéki jégtakaró szept. hónapi kiterjedése millió km 2 -ben: megfigyelések és modellezések alapján a vártnál gyorsabban csökken! (forrás: Science) A jeges területek változásai szárazföldi jégtakaró Gleccserek visszahúzódása 1960-as évek vége óta globálisan 10%-kal csökkent a szárazföldi jégtakaró É-i félgömb: 2 héttel csökkent a tavak, folyók jégborítása hóhatár emelkedik (pl. Svájc: m/néhány évtized) a gleccserek visszahúzódása az egész Földön megfigyelhető Andok gleccserei igen gyors ütemben húzódnak vissza számos nagyváros vízellátása, élelmiszerellátása veszélyben (pl. Lima) Tibeti-fennsík gleccserei: 7 nagy folyó táplálói világnépesség 40%-a számára ad ivóvizet!! + mezőgazdaság: öntözés! (2050-re: 2/3-a eltűnhet!) Észak-Amerikában és Európában jelentősen lecsökkent a hóval borított napok száma Muir gleccser, Alaszka, aug aug. (forrás: NSIDC/WDC for Glaciology, Boulder, compiler. 2002, updated Online glacier photograph database. Boulder, CO: National Snow and Ice Data Center) A Kilimandzsáró hava A jeges területek változásai permafrost réteg 2005: először készült hó nélküli fotó a hegyről É-Alaszka: 3 C növekedés között É-Oroszország: 2 C növekedés között 2020-ra teljesen eltűnhet a hósapka 1993 február 2000 február Alaszka, Szibéria, É-i sarkkör: talajfagy tartós csökkenése házak, utak megsüllyednek, csővezetékek stb. veszélybe kerülnek Arktisz tengerfenék, szibériai összefüggő talaj alatti jégtakaró metánt tartalmaz (metánhidrát, ld. korábban) felenged légkörbe kikerül Mrd t (mintha a CO 2 -ra nézve 3900 ppm lenne!) A metán kiáramlása már elkezdődött! 10

11 A jeges területek változásai Antarktisz A világtenger szintjének átlagos emelkedése a tenger szintjének emelkedése gyorsul: Az Antarktisz jégtömege nő! szárazföldi, igen vastag jégtakaró (átlagosan 2000 m) nincs alulról melegítő hatású víz, kivéve: selfjég! évi középhőmérséklet: -49, -56 C: ha néhány fokot melegedik a levegő, még nem indul meg az olvadás melegebb levegő több vízgőzt tud befogadni több hó esik vastagszik a jégtakaró növekvő tömege miatt jégtömbök szakadhatnak le (jégborjadzás) selfjegek mozognak, repednek Ny-antarktiszi tenger alatti jégmező (Rossselfjég) esetleges leszakadása és olvadása 7 m-es tengerszint emelkedés : 1,7 mm/év : 2,0 mm/év : 3,2 mm/év forrás: IPCC, 2013 A melegedő tengervíz hőtágulása és a gleccserek olvadása okozza a tengerszint emelkedésének 75%-át. A világtenger szintjének emelkedése a műholdas mérések alapján és az IPCC előrejelzése A tengerszint a vártnál gyorsabban emelkedik! 2100-ra: cm-es növekedés is lehetséges korábban IPCC (2007): cm Miami Az éghajlatváltozás hatása a folyókra, tavakra Kiribati (Csendes-óceán) Kuba Velence 2012 október a vízgyűjtőterületen bekövetkezett hőmérséklet- és csapadékváltozásoktól függően Hazánk esetében: éghajlatunk melegedik és szárazodik: eltolódás lehetséges egy félszáraz, mediterrán jellegű klíma irányába átlagos évi lefolyás csökkenhet, kisebb tavaink kiszáradhatnak, mezőgazdaság komoly problémák elé néz telek: mainál melegebbek és csapadékosabbak árvízveszély nő (vízfolyások vízhozama nőhet) nyarak: mainál melegebbek és szárazabbak aszályveszély nő (vízfolyások vízhozama csökkenhet) 11

12 Az éghajlatváltozás hatása a növényekre Műszaki megoldások?? Mezőgazdasági növénytermesztés növényenként változó hőm., nedv., CO 2 stb. igény és ezek változására bekövetkezett válasz egyes haszonnövényeknek kedvező, másoknak kedvezőtlen változások (földrajzi szélességtől is függően) talaj nedvességtartalma is változik Mo-on valószínűleg nő az öntözővíz-igény Erdők fafajok migrációja lassú, gyors környezeti változásokat (hőm. emelkedés, csap.-változás) nem tudja természetes módon követni Mo-on a hőm. emelkedés és csap. csökkenés esetén az erdős sztyepp a zonális erdők rovására terjeszkedne Egyes ökoszisztémák összeomolhatnak a melegedés miatt?? Tehetünk-e valami értelmeset a globális éghajlatváltozás elkerülésére? Kiegészítő anyagok: éghajlatvédelmi stratégiák: energiaszerkezet átalakítása, takarékosság, műszaki megoldások (?) Az El Niño jelenség változása A Broecker féle óceáni környezetvédelmi szempontból szükségesek! szállítószalag lehetséges változása józan megoldás: időben megtett alkalmazkodási intézkedések Az El Niño jelenség Átlagos körülmények között: DK-i Csendes-óceán: magas légnyomás Indonézia, É-Ausztrália: alacsony légnyomás Egyenlítő mentén K-i passzátszelek egyenlítik ki: a szelek D-Amerika partjaitól meleg vizet visznek a Ny-Csendes-óceáni térségbe D-Amerika partjai elől a passzát a meleg felszíni vizet elszállítja: hideg víz áramlik fel (8 C-kal hűvösebb itt a víz, mint a Ny-i térségben) miközben a Ny-Csendes-óceáni térségbe szállított meleg vizek 200 m mélységbe leszorítják a meleg felszíni és az alatta lévő hideg vizek határát Passzát szél találkozik a Ny-i szelekkel: heves esőzések a Ny-Csendesóceáni részen majd K felé áramlik a levegő középső és K-i Csendes-óceánnál lefelé áramlik száraz időjárást okozva Ausztrália Dél-Amerika forrás: 12

13 El Niño (folyt.) Rendszertelen időközönként a fenti légnyomáskülönbség gyenge K-i szél gyöngül D-Amerika partjainál (K-Csendes-óceán) a szokásosnál melegebb a tenger, a Ny-Csendes-óceáni térségben viszont hidegebb El Niño jelenség (kisded v. gyermek Krisztus, karácsony tájékán jelentkező meleg áramlat D-Am. partjainál) Dél-Amerika D-Am.: melegebb, sósabb tenger halászat romlik trópusi viharok (tájfun, hurrikán: meleg tengerfelszínhez kötöttek) az átlagostól K-ebbre alakulnak ki DK-Ázsia, Ausztrália: nagy szárazság, erdő- és bozóttüzek Ausztrália forrás: Az El Niño hatásai és távkapcsolatai La Niña 70N 60N 50N 40N 30N 20N 10N EQ 10S 20S 30S 40S D-Am.: átlagosnál hidegebb tenger tápanyagellátottság jobb ez serkenti a fotoszintézist halállomány is gyarapszik Indonézia: átlagosnál melegebb tenger erősebb passzátszél, több csapadék Indonéziánál 50S 60S 0 60E 120E W 60W világoszöld: nedves és meleg; sötétkék: nedves és hideg; sötétzöld: nedves; piros: meleg; barna: száraz; sárga: száraz és meleg) A La Niña hatásai és távkapcsolatai Ausztrália Dél-Amerika 70N 60N 50N 40N 30N 20N 10N EQ 10S 20S 30S 40S 50S 60S 0 60E 120E W 60W forrás: világoskék: hideg; sötétkék: nedves és hideg; zöld: nedves; narancs: száraz és hideg; barna: száraz; sárga: száraz és meleg 13

14 El Niño (folyt.) El Niño hatása a világ nagy részén észlelhető a földi légkörzés kapcsolatai miatt ENSO: El Niño and Southern Oscillation 2-10 évenként, 12 hónapig is eltarthat hosszú idősoros kutatások alapján a jelenség a 20. szd.-ban jóval erősebb, mint korábban ( , : legerősebb) El Niño a nagy légköri folyamatok része a globális felmelegedés hathat a változásaira Globális csapadákanomáliák az El Niño hatására nyáron (fent) ill. télen (lent) kék: csapadékos narancs: száraz piros: meleg forrás: Broecker-féle óceáni szállítószalag Az elmúlt 110 ezer év hőmérsékletváltozásai (Broecker 1997 alapján) Az elmúlt 110 ezer év klímájáról a grönlandi jégtakaróba mélyített fúrások pontos információkat szolgáltattak (jégbe zárt levegő O16/O18 aránya alapján) az éghajlati ingadozások gyorsabbak és gyakoribbak voltak, mint gondoltuk the oceanic conveyor belt (Broecker-féle szállítószalag): a nagy óceáni medencék közt egy folyamatos felszíni és mélytengeri áramláskör 20 millió m 3 /sec vízszállítás (100 Amazonas vízhozama!) 5-10 C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz az Észak-Atlanti térségben az éghajlati változások oka: vélhetően az áramlásrendszer leállása majd újraindulása Óceáni szállítószalag (Földünk állapota e-tankönyv, 2008) Broecker-féle óceáni szállítószalag Hőleadás a légkörbe a szállítószalag az óceánvíz változó hőmérséklete és sótartalma alapján működtetett (termohalin) áramlás Észak-atlanti áramlás: Izlandnál még C-os, majd párolgás és Atlantióceán Csendesóceán légáramlatok miatt 2-3 C-ra hűl, sótartalma megnő sűrűsége megnő lesüllyed, D felé áramlik tovább Atlanti-, Indiai-óceán D-i medencéje Csendes-óceán: hideg víz a felszínre kerül Ny- Hőleadás a légkörbe Indiaióceán Meleg, felszíni ármalat Hideg, sós, mélyvízi áramlat ra haladva, felmelegedve zárja a rendszert legkritikusabb az Észak-Atlanti térség: kis sótartalom különbség mellett buknak mélybe a vizek ha valamilyen édesvíz-utánpótlás felhígítja az óceán vizét leállhat az áramlás 14

15 Broecker-féle óceáni szállítószalag Szállítószalag gyengülés lehűlés a múltban Mi csökkentheti le a sótartalmat? 1.: növekvő csapadékmennyiség 2.: a térségbe közvetetten vizet juttató kanadai és szibériai folyók nagyobb vízhozama 3.: az arktikus területek olvadása jégtakaró elolvad a sótartalom lecsökken sűrűség nem nő meg nem süllyed le a hideg víz leáll a szállítószalag csökken a térség hőmérséklete leáll a sarki jégtakaró olvadása újra megnő a sótartalom elindulhat az áramlás Ha bekövetkezik az óceáni szállítószalag leállása, akkor azt gyorsan követi az éghajlat megváltozása! 8200 évvel ezelőtt hirtelen lehűlés: 200 év alatt kb. 5 C-t csökkent a középhőmérséklet valószínűleg egy óriási édesvíztömeg kiáramlása indította el a jelenséget, amely leállította az óceáni szállítószalagot a jégkorszak végén az É-Am.-i kontinensen felgyűlt hatalmas jégtömegek olvadásából egy óriási tó jött létre (Agassiz-tó: 2x nagyobb, mint a Kaszpi-tó), É-on jég határolta Hudson-öböl felé kezdett el kiáramlani a tó vize a jég alatt (szubglaciális vízkiáramlás) kb. egy év alatt kiáramlott (5-10 millió m 3 /sec!) termohalin cirkuláció legyengült lehűlés Egyezmények az üvegházhatású gázokról Egyezmények az üvegházhatású gázokról Riói Konferencia: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (1994-ben lépett hatályba): konkrét határidő és határértékek helyett a korábbi szinten való stabilizálás szükségességére utal az egyezmény EK álláspont: a CO 2 kibocsátás stabilizálása az 1990-es szinten ig USA: ezt elutasította fejlődő országok: gazdasági fejlődésüket látták veszélyeztetve 37 ország vállalt elvi kötelezettséget, de ha minden fejlett állam betartaná a vállalását, akkor is tovább nőne a CO 2 mennyisége a növekedés megállításához szükséges: az összes antropogén kibocsátást több mint felére kellene csökkenteni Kiotói Jegyzőkönyv (elfogadva: 1997) jogilag kötelező formában az országok kibocsátás-szabályozási kötelezettségvállalásai mára több mint 120 ország csatlakozott Mo: 2002-ben ratifikálta ( : -6%) a kibocsátás csökkentés bázis időpontja általában 1990 emissziós korlátozások: CO 2, CH 4, N 2 O, HFC-k (fluorozott szénhidrogének), PFC-k (perfluorkarbonok), SF 6 (kén-hexafluorid) CO 2 egyenértékre számolják át őket (global warming potencial) kiskapuk, felmentések (egyes országok csak növekedés-korlátozást, szinten tartást vállaltak) (csak akkor léphetett életbe, amikor a csatlakozó országok összes kibocsátása elérte a káros gázok kibocsátásának 55%-át) február 16-án életbe lépett Egyezmények az üvegházhatású gázokról A kiotói jegyzőkönyv rugalmasságai: időbeli rugalmasság (5 év átlagában kell teljesíteni) emissziós rugalmasság (a 6-féle gáz belső emissziós arányai változhatnak, teljes emissziós értéket kell betartani) nyelők kérdése (CO 2 lekötése által is elérhető az emissziócsökkentés, pl. erdőtelepítések) együttes megvalósítás és emissziós kereskedelem (konkrét vállalást tett országok között: ha egy ország a másikban emissziót csökkentő beruházást végez, annak egy részét saját eredményként elismertetheti; kereskedelem tárgya is lehet a kibocsátás) tiszta fejlesztési mechanizmus (vállalást nem tevő országokban emissziót csökkentő beruházás saját eredményként elismertethető) 15

16 Az üvegházgáz-index alakulása és a gázok szerepe az energiamérlegben ( ) (NOAA) A Föld legnagyobb CO 2 kibocsátói 2002-ben (forrás: IEA) Koppenhágai klímakonferencia Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése december eredmény: Koppenhágai Egyezmény két és fél oldalas nyilatkozat nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű az ÜHG csökkentése olyan mértékben, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 C-ot (e felett gondolják ellenőrizhetetlenné válónak az éghajlatváltozást) kevés kézzelfogható konkrétum, nincsenek konkrét vállalások legkonkrétabb eredmény: fejlett országok megállapodása: támogatni fogják a tiszta energiát népszerűsítő, illetve a szárazságot, a tengerszintek emelkedését és a klímaváltozás egyéb hatásait enyhítő projekteket a szegény országokban 2010: mexikóvárosi klímakonferencia O 2 O 3 egyensúly ózontartalom mérése: Dobson egység 1 Dobson = normál nyomáson, tengerszintre vonatkoztatva a légréteg ózontartalma 0,01 mm-nek felel meg az ózonképződés az UV-sugárzástól függ: fő keletkezési helye a trópusi területek feletti sztratoszféra (20-30 km-en) a légköri áramlások azonban elszállítják É-ra és D-re trópusi területek felett: Dobson Északi-pólus felett: 440 Dobson Déli-pólus felett: 300 Dobson (domináns Ny-i szelek az szélességi foknál korlátozzák eljutását az Antarktiszig) Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése O 2 O 3 egyensúly ózontartalom mérése: Dobson egység 1 Dobson = normál nyomáson, tengerszintre vonatkoztatva a légréteg ózontartalma 0,01 mm-nek felel meg az ózonképződés az UV-sugárzástól függ: fő keletkezési helye a trópusi területek feletti sztratoszféra (20-30 km-en) a légköri áramlások azonban elszállítják É-ra és D-re trópusi területek felett: Dobson Északi-pólus felett: 440 Dobson Déli-pólus felett: 300 Dobson (domináns Ny-i szelek az szélességi foknál korlátozzák eljutását az Antarktiszig) forrás: 16

17 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Sztratoszférikus ózon: fontos szerep: UV sugárzás szűrő hatás csökkenő koncentráció (<220 Dobson: ózonlyuk ) Troposzférikus ózon: napsugárzás és szennyezőanyagok kémiai reakciói által képződik, de káros a jelenléte (ld. pl. Los Angeles típusú szmog) növekvő koncentráció forrás: A sztratoszférikus ózoncsökkenés egészségügyi hatásai bőrre kifejtett hatás: rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanóma) leégés fényérzékenység napsugárzás okozta bőrelváltozások szemre kifejtett hatások: heveny kötőhártya- és szaruhártya gyulladás szürkehályog szem egyes részeinek rosszindulatú daganata immunrendszerre kifejtett hatások: a sejtes immunválasz elnyomása fokozott fertőzési fogékonyság latens vírusfertőzések aktiválása (pl. herpesz) nemcsak az emberek, állatok is megbetegedhetnek Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Az ózontartalom csökkenése az Antarktiszon október közötti átlagok alapján (Forrás: NOAA CMDL) freonok, halonok, szén-tetraklorid, metil-bromoform, metil-bromid stb. hatására az ózon lebomlik: CFCl 3 Cl (atomos) O 3 + Cl (atomos) O 2 + ClO ClO (nem stabil) Cl + O O + O O 2 Cl (atomos) újra bonthatja az O 3 -t elsőként az Antarktisz felett mutatták ki az ózon koncentrációjának igen nagy mértékű csökkenését 17

18 Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése az ózon bontásában fő szerep: a poláris sztratoszférikus felhők (PSzF) 3 csoportja: 1. a kondenzációs magokra jég csapódik ki -87 C alatt: gyors lehűlés, nagyobb jégkristályok (pl. gyöngyházfelhők) 2. a kondenzációs magokra jég csapódik ki -87 C alatt: lassú lehűlés, igen apró jégkristályok 3. salétromsav-trihidrát felhők (HNO 3 3H 2 O), már -78 C-on is megjelennek a PSzF-ekben felgyűlnek a klór- és brómvegyületek tavasszal felengednek UV sugárzás hatására a vegyületek átmenetileg felbomlanak ózont lebontják visszaalakulnak megmaradva újrakezdhetik a katalizátor szerepüket! Az ózon éves változása a D-i pólus közelében: az ózon maximuma (280 Dobson) a nyári félév folyamán (dec.- jan.!), km-en (-40 C-nál melegebb van a magasban) ősz-tél: besugárzás csökken, igen lassan csökken az ózontartalom is, km felett mínusz C PSzF-kben megkötődnek a CFC-k tavasz eleje (szept.!): 220 Dobson körüli az ózon hőmérséklet km-en gyorsan emelkedik PSzF-kből CFC-k felszabadulnak hirtelen, két hét alatt lecsökken az ózon 120 Dobsonra, majd lassan tovább csökken, km-en teljesen meg is semmisülhet nyárhoz közeledve nő a besugárzás nő az ózonképződés is nyár eleje 250 Dobson körül Az ozonoszféra (ózonpajzs) sérülése Ózonlyuk 2002 szeptemberében az Antarktisz felett az É-i pólus közelében: nincs akkora lehűlés, mint az Antarktiszon rövidebb ideig vannak csak PSzF-k kevesebb CFC tud megkötődni eljutnak a déli területekre is (pedig az É-i féltekén képződik több ózonkárosító anyag!) telén nagy hideg volt: az É-i félgömb 45%-ára kiterjedő ózonvékonyodást észleltek Arktisz felett 37%-kal csökkent Nagy-Britannia felett 47%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága febr-ban 2004 tavasz: 60%-os ózonfogyatkozás 700 millió embert veszélyeztetne egy antarktiszi méretű ózonlyuk legnagyobb ózonlyuk : Déli-sark körüli területeken 29 millió km ban, 85 Dobson (1998-ban: 26 millió km 2 ) az üvegházhatás elősegítheti az ózonréteg vékonyodását, mert a troposzférában bekövetkező melegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez ( hosszabb ideig létező PSzF-k) Ózon-egyezmények 1985 Bécs: keretegyezmény az ózonkárosító anyagok korlátozásáról ez volt az első átfogó egyezmény, ami egy globális környezeti problémában megállapodásra vezetett, mielőtt annak konkrét káros hatását az emberiség elszenvedte volna 1987 Montreali jegyzőkönyv: konkrét kötelezettségek: 5 freonvegyület esetében 1986-os szinten való korlátozás, 1993-ig 20%-os, 1998-ig 50%-os csökkentési kötelezettség 1990 London: metil-bromoform, szén-tetraklorid is korlátozásra kerül, korlátozási határidőket előbbre hoznak 1992 Koppenhága: halonokat 1994-ig, a többieket 1996-ig ki kell váltani, korlátozandó anyagok köre is bővült (HCFC, HBFC, metilbromid) 1995 Bécs 1999 Peking fejlődő országokra is érvényes határidők 18

19 A legfontosabb ózonkárosítók termelése ( ) (Forrás: AFEAS) Az atmoszférikus klór és bróm koncentrációjának változása a légkörben (Forrás: NOAA CMDL) Ózon-eredmények az egyre szigorodó egyezmények hatására megállt az ózonkárosító anyagok kibocsátásának növekedése, majd csökkenő kibocsátás az ózonlyuk mérete és megjelenésének időtartama is csökkenő tendenciát mutatott a 2000-es évek elején de azóta úgy tűnik, csak átmenetiek voltak a kedvező jelek néhány ingadozást mutató év után 2006-ban minden korábbinál nagyobb ózonlyuk néhány fejlődőnek minősített, de jelentős növekedést mutató országnak nyújtott felmentés veszélyes lehet (pl. Kína) vulkanizmus: kénvegyületek PSzF-k kondenzációs magjaként szolgálnak forrás: forrás: Az ózonlyuk nagysága és időbeli kialakulása a Déli Sark környezetében 19

20 Savas esők nem egységes globális probléma, hanem nagy területekre kiterjedő regionális problémák együttese elsősorban ipari és urbanizált területeken már a 17. szd.-ban is észlelték, 1970-es években terjedt el a köztudatban normál csapadék: ph = 5-6,5 savas eső: ph < 5 forrás: Okai: 60-70%-ban a kén: égetésekor SO 2 SO 3 vízben oldva kénsav (H 2 SO 4 ) nitrogén-oxidok oldva: salétromsav (HNO 3 ), salétromossav (HNO 2 ) klór HCl (szénfajtákból) Savas esők szennyezések hatásterülete: szélirányoknak megfelelően SO 2 : km, NO x : még nagyobb távolságra eljut Skandináv országok savas esői: javarészt brit szennyezések; Japán savas esői: 1/3-a Kínából az esőben oldott anyagok mennyisége függ az esőcseppek méretétől, élettartamától, hőmérsékletétől felhő savasabb, mint az eső; eső savasabb, mint a hó; nyári zivatar savasabb, mint a csendes eső a hóban a savak felhalmozódhatnak, olvadáskor fejtik ki hatásukat száraz ülepedéssel is: levegőből kiülepedve, később nedvességgel érintkezve (pl. nyálkahártya) fejtik ki hatásukat A savas esők hatásai kiülepedve károsítják a növényeket, építményeket, embert (táplálékláncon keresztül) tavak ph-ját lecsökkentik élőviláguk is kipusztulhat pl. Kanada 300 ezer tavából 14 ezerben a halállomány átalakult a savas esők hatására Svédország 85 ezer 1 ha-nál nagyobb tavából 14 ezer már jelentősen savasodott talajok elsavanyítása: Ca-, Mg-sók, egyéb tápanyagok kilúgozódhatnak, nehézfémek felvehető állapotba kerülhetnek, talajbaktériumok és férgek elpusztulnak stb. a talajon élő élővilág is lassan károsodik pl. Németo.: fenyők, Mo.: lombos erdők károsodása zuzmók: bioindikátorok 20

21 Néhány halfaj alkalmazkodóképessége a víz ph-változásához (USEPA) 121 A védekezés lehetőségei Egyezmények, programok a levegőminőség javítására energiafelhasználás drasztikus csökkentése olajok, szenek kéntartalmának csökkentése technológiai változtatások, új technológiák szűrőberendezések savasodást tűrő (növény)fajok speciális védőbevonatok előállítása, alkalmazása 1979 Genf: egyezmény az országhatárokon átterjedő, nagy távolságokra eljutó légszennyeződésekről (2003-ig: 48 ország és az EU ratifikálta) (időközben folyamatos szigorítások) a savas esőket okozó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, adatszolgáltatás, monitorozás 1984: Európai Monitoring és Értékelési Program: S, N, VOC emissziós és immissziós adatok gyűjtése 1985 Helsinki: kénkibocsátások 30%-os csökkentése 1993-ig az 1980-as szinthez viszonyítva 1988 Szófia: NO x : 1987-es szintet 1994-re nem szabad meghaladni 1991 Genf: illékony szerves vegyületek (VOC) (fotokémiai szmoghoz járulnak hozzá) kibocsátásának szabályozása Egyezmények, programok a levegőminőség javítására (folyt.) 1994 Oslói Jegyzőkönyv: kénkibocsátások szigorítása 1998 Aarhus-i Jegyzőkönyv (Dánia): Pb, Cd, Hg emissziójának csökkentése (minél inkább kiváltani a felhasználásukat) Jegyzőkönyv a hosszú élettartamú (perzisztens) szerves anyagok korlátozásáról (szervezetben felhalmozódnak) 1999 Gothenburgi Jegyzőkönyv (Svédo.): savasodás, eutrofizáció, felszín közeli ózon az országok nagy része jól halad a vállalások teljesítésével, túlteljesítés is van 1990-től USA: savas eső program : SO 2, NO x emisszió csökkentése 2010-ig az 1980-as szint alá (Kanada is csatlakozott) A levegő kéntartalmának változása Európában (mg/m 3 ) (Forrás: EMEP 2006) 21

22 Az NO x -kibocsátások alakulása az USA-ban ( ) (Forrás: EPA 2006) 127 A légkör kéndioxid-szennyezettségének változás az USA-ban (EPA 2006 alapján) a jelentős beavatkozások eredményeként környezetjavulás Európában és É-Amerikában a probléma súlypontja áttolódott Ázsiába 1999: a Föld 15 legszennyezettebb városa Ázsiában található SO 2 alapján: 19-ből 15 legnagyobb szennyezettségű nagyváros Ázsiában (az 1-4. is!) legszennyezettebb levegőjű városok rangsora: Új-Delhi, Peking, Katmandu, Dakka itt még nincsenek kibocsátási egyezmények, a nemzetközi ellenőrzés is most alakul csak ki Japán: gyorsan növekvő kínai szennyezésektől szenved A technika lehetőségei és jobb tudományos megismerés által hatékonyan fel lehet lépni a légszennyeződések és következményeik csökkentéséért (a gazdasági fejlődés csökkentése nélkül?) 22

2015.10.08. Környezetvédelem (KM002_1) A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei. 3b. Az antropogén légkörszennyezés. Globális éghajlatváltozás

2015.10.08. Környezetvédelem (KM002_1) A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei. 3b. Az antropogén légkörszennyezés. Globális éghajlatváltozás Környezetvédelem (KM002_1) 3b. Az antropogén légkörszennyezés globális folyamatai A globális éghajlatváltozás okai és jelenségei 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3b. Az antropogén légkörszennyezés globális folyamatai 2008/2009-es tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az üvegházhatás a légkört alkotó gázok

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki. Környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet feldolgozni képes Emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása; mértékegysége: m

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások 40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A légkörrel kapcsolatos környezeti problémák 3. elıadás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

21. SZÁZADI FÉLELMEK DRÁMAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOKTÓL. Dr. Koppány György 1

21. SZÁZADI FÉLELMEK DRÁMAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOKTÓL. Dr. Koppány György 1 21. SZÁZADI FÉLELMEK DRÁMAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOKTÓL Dr. Koppány György 1 ÖsszefoglalásA dolgozat rövid áttekintést nyújt az utóbbi években végzett nemzetközi kutatásokról, amelyek megfigyelések és elméleti

Részletesebben

AZ ÉGHAJLAT DINAMIKÁJÁNAK NÉHÁNY NYITOTT KÉRDÉSÉRŐL. Götz Gusztáv

AZ ÉGHAJLAT DINAMIKÁJÁNAK NÉHÁNY NYITOTT KÉRDÉSÉRŐL. Götz Gusztáv AZ ÉGHAJLAT DINAMIKÁJÁNAK NÉHÁNY NYITOTT KÉRDÉSÉRŐL Götz Gusztáv A NAGY REJTÉLY: 1. Egyik oldalról: minimális reagálás a napsugárzás intenzitásának a földi élet 3,8 milliárd évvel ezelőtti megjelenése

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Munkaváltozat véleményezésre Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 3 2 A Stratégia jelentősége és koncepcionális keretei... 4

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia 17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny Ko mp le x 2. kat egó r ia Készítette: 2008.06.05. Iskola neve: Felkészítő tanárok: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Kanyuk

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,

Részletesebben

Globális felmelegedés Oka: a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz.

Globális felmelegedés Oka: a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. Globális felmelegedés Oka: a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A kutatók egy része vitatja létezését, többségük azonban ma

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A légkör kémiája 1. A légköri összetevők és az ózon felfedezése 2. Sugárzási folyamatok 3. A légköri fűtési és hűtési viszonyok

A légkör kémiája 1. A légköri összetevők és az ózon felfedezése 2. Sugárzási folyamatok 3. A légköri fűtési és hűtési viszonyok A légkör kémiája 1. A légköri összetevők és az ózon felfedezése 2. Sugárzási folyamatok 3. A légköri fűtési és hűtési viszonyok 3.1. A fűtés (rövidhullámú napsugárzás) 3.2. A hűtés [hosszúhullámú (infravörös)

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI*

AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI* AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI* (* A mediterrán térség éghajlata a 2010-es években c. előadás szerkesztett változata, mely elhangzott az MTA Társadalomkutató Központjának Délkelet-európai

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

F-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért

F-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért F-gáz szabályozás Tehetünk Földünkért Miért FONTOS? Az üvegház hatás fokozatos növekedése Globális felmelegedés 1978 Klíma változás, tengerszint emelkedés Ivóvíz hálózat csökkenés, Kyotoi Egyezmény 1997/2005

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

http://www.kvvm.hu http://www.met.hu Sikerül-e megmenteni az ózonpajzsot?

http://www.kvvm.hu http://www.met.hu Sikerül-e megmenteni az ózonpajzsot? http://www.kvvm.hu http://www.met.hu Sikerül-e megmenteni az ózonpajzsot? Elôszó Az utóbbi tizedben az érdeklôdés középpontjába került légköri ózonról 1993-ban már megjelentettünk egy rövid kiadványt Veszélyben

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Gyermekeink napoztatása, de okosan! Nagy Erika védőnő

Gyermekeink napoztatása, de okosan! Nagy Erika védőnő Gyermekeink napoztatása, de okosan! Nagy Erika védőnő Mikor, miért és milyen láthatatlan veszélyek leselkednek rátok? Ha a Nap ennyire hasznos, miért kell az embereknek egyre jobban vigyázniuk vele? Ki

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A globális felmelegedés

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben