Bartók Béla élete. Szülőföld

Átírás

1 Bartók Béla élete Szülőföld Születtem március 25-én Nagyszentmiklóson, Torontál megyében - kezdte Bartók egyik önéletrajzát. Nem tette hozzá: Magyarországon" ezt ugyanis magától értetődőnek tartotta. Csakhogy Közép-Kelet -Európában olykor elmozdultak az országhatárok. Városok, tájak kerültek át egy másik országba. Előfordult, hogy egy család három-négy országot is megjárt - holott soha nem lépte át faluja határát. Frakkos diplomaták határoztak úgy, hogy a határ holnaptól másképp húzódjon. Gyerekkor Már egészen kicsi korában észrevettük - írja visszaemlékezéseiben az édesanya -, hogy nagyon szereti az éneket, a zenét... Egyszer másfél éves korában történt: én egy táncdarabot játszottam, melyet figyelemmel hallgatott, másnap a zongorára mutatott és intett (beszélni még nem tudott), hogy játsszam; én többféle táncdarabot játszottam, de ő mindig csóválta a fejét, hogy nem azt. Akkor azt a bizonyos darabot vettem elő, erre ő mosolyogva igent intett." 1

2 Négyéves korában már a zongorához is odamerészkedik, egy ujjal kiütögeti az ismerős dallamokat; vagy negyvenet tud már. A következő évben kezdődik a rendszeres zongoratanulás a tanár édesanya irányításával. De talán még jelentősebb az apa hatása. Ez a tehetséges, széles látókörű ember azonban nem sokáig irányíthatta fia fejlődését: 1888-ban, hosszú betegeskedés után meghalt. Az özvegy ekkor magához hívatta nővérét. Irma néni vezette a háztartást, míg Bartók Béláné ott tanított, ahol éppen állást kapott. A rákövetkező években a család a régi Magyarország számos városában megfordult. A sok vándorlás alatt a gyerek zenei fejlődése ellentmondásosan alakult. Az anya hamar felismerte fia kivételes tehetségét, és tudta, irányításához nem elég az ő zenei képzettsége. Először egy nagyváradi tanár foglalkozott a fiúval, aki azonnal csodagyereket szeretett volna faragni belőle. Roppant sok darabot tanult emlékezett az édesanya de kissé felületesen". A pozsonyi évek 1894-ben özvegy Bartókné végre megkapta azt a kinevezést, amelyet régóta várt: Pozsonyban taníthatott. Ebben a városban a fiatal Bartók minden szempontból avatott irányítókhoz került, zongorára Erkel László a neves magyar operakomponista, Erkel Ferenc fia tanította. Ami a komponálást illeti, a tizenéves fiatalember már szonátákat, fantáziákat ír és sok kamaradarabot: vonósnégyes-t, zongorás kvartettet vagy kvintettet. Munkáinak gyakran német 2

3 címet ad, saját nevét is németes formában írja a kéziratra: Béla von Bartók. Pozsonyban, amely ma Szlovákia fővárosa (Bratislava), s amely valamikor a magyar országgyűlésnek adott otthont, a tehetősebb polgárság a századforduló körül németajkú és magyar családokból állt. Erősen hatott itt a közeli Bécs kultúrája. Bécsben divat volt a kamaramuzsikálás Pozsony polgárai követték a divatot. Főként Mozart, Beethoven, Schubert és Schumann zenéjét játszották, az újabb mesterek közül pedig Brahmsét. Dohnányi, a gimnáziumi matematikatanár kirobbanóan tehetséges fia az egész városban általános csodálatnak örvendett. Nyitva állt előtte az út a bécsi konzervatóriumba, ám ő a kevésbé ismert budapesti Zene-akadémiát választotta. Választása alapvetően meghatározta a magyar zene XX. századi történetét. Dohnányi volt a budapesti Zene-akadémia első olyan növendéke, aki világhírre tett szert, nem csupán zongoraművészként, hanem zeneszerzőként is. Zongorás kvintettjével még a nagyon szigorú Brahms dicséretét is kiérdemelte. Dohnányi példáján felbuzdulva döntött a Bartók család is úgy, hogy Béla ne Bécsbe, hanem Budapestre utazzon, a Zeneakadémia növendéke legyen. A Zeneakadémia 1899-ben költözik Bartók Budapestre, hogy megkezdje tanulmányait a Zeneakadémia zongorazeneszerzés szakán. Az előbbin Thomán István, az utóbbin Koessler János a mestere, akárcsak Dohnányinak. A budapesti Zeneakadémiát Liszt Ferenc alapította 1875-ben, s tanárai kezdettől fogva a legjobbak közé tartoztak. Thomán még Lisztnél tanulhatott. Nemzeti mozgalmak Ekkor tetőzik Magyarországon a millennium óta egy-re erősebb nemzeti" mozgalom. Az es magyar forradalmat és szabadság-harcot 49-ben leverték ben a két állam vezető rétegei kiegyeztek, és megalakították az Osztrák Magyar Monarchiát, melyben Magyarország önálló állam lett, saját belpolitikával, de nem volt független. Ferenc József osztrák császár volt egyben a magyar király is. A XX. század elején a fiatalság már nem akart beletörődni abba, hogy az állam élén az a Ferenc József áll, aki 1849-ben eltiporta a magyar szabadságharcot. Bartókot magával ragadja a hazafiság áramlata. Aki nem is olyan rég még Béla von Bartók"-ként jegyezte német versekre írott dalciklusát, most magyaros mentét ölt, s dörgedelmes leveleket ír Pozsonyba: Terjesszétek, terjesszétek a magyar nyelvet, szóval, tettel, beszéddel!" A muzsikában azonban nem olyan egyszerű felelni a kérdésre: mi számít magyarnak. A múlt század bizonyos ritmusokat tartott magyarosnak (például a csárdás ritmusát), s akadt egy hangsor, amely sűrűbben feltűnt a magyarosnak számító művekben. Brahms magyar táncai mutatják talán legjobban mindezt. Volt emellett a magyarországi zenekultúrának egy rétege, amely a század utolsó évtizedeiben főleg a vidéki kisvárosokban virágzott. Elsősorban az elszegényedett, ám az úri életformáról lemondani nem tudó nemesek, a dzsentrik kedvelték a dalokat, amelyeket a mulatókban cigányzenekar kíséretében lehetett énekelni. Ezeket tartotta Liszt tévesen magyar nép-daloknak", s dolgozta fel zongorarapszódiáiban. Feltámadó hazafias buzgalmában a fiatal Bartók is igyekezett megismerni ezt a néha bizony szentimentális dallamkincset. A parasztzene 1904 nyarán Bartók a Ratkó melletti Gerlice-pusztára utazik (ma a helység Szlovákiában található). Itt, távol a nagyváros zajától, szép környezetben komponál, gyakorol. Egy napon különös énekre lesz figyelmes: egy Erdélyből idekerült parasztlány dalol munka közben. A dallam nem hasonlít semmihez, amit Bartók eddig népdalnak hitt. Ez lenne az igazi" népdal? 3

4 A fiatalembert nem hagyja nyugodni a felfedezés. Most új tervem van írja 1904 végén húgának, a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjteni s a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelni". A terv persze naiv. Hiszen milyen alapon lehet eldönteni, melyek a legszebb" népdalok? S egyáltalán: hogyan határozható meg a népdal fogalma? Mi a nép"? Mindezek a kérdések egyelőre fel sem merülnek Bartók számára. Homályos-romantikus elképzelésekkel kezdi a kutatást hogy aztán a huszadik század egyik legnagyobb népzenekutatója váljék belőle. Bartók és Kodály A tudóssá válás folyamatában a legdöntőbb talán az 1905-ös esztendő. Bartók ekkor ismerkedik meg a nála egy évvel fiatalabb Kodály Zoltánnal. Közös az érdeklődésük, Kodály épp egyetemi diplomamunkájához gyűjt népdalokat (a magyar népdal strófaszerkezetéről ír tanulmányt). Ismeri a szakirodalmat, s azokat a fonográffelvételeket, amelyeket 1896-tót kezdve Vikár Béla készített ban adják ki a Magyar népdalok első füzetét, amely húsz dalt tartalmaz, tízet Bartók, tízet Kodály feldolgozásában. A dalosgép" 4

5 Bartók hamar belátja, hogy tudományos igényű népdalgyűjtés csak fonográf segítségével végezhető tól járja fonográffal a vidéket, 1907-ben erdélyi gyűjtőútra indul. Egyre világosabban látja: a régi magyar népdalok jellemző hangsora a pentatónia. De hogy megállapíthassa, mi tekinthető magyarnak a parasztzenében" (inkább ezt a kifejezést használja majd, mert pontosabb, mint a népdal"), meg kell ismernie a más nyelvet beszélő parasztok muzsikáját is. A sort a Magyarországon élő szlovákokkal kezdi, már 1906-ban feljegyez tőlük dallamokat. Az intenzív román gyűjtés első éve Gyűjt rutén (ukrán) dalokat is, sőt, később eljut messzi tájakra: 1913-ban az algériai Biskra-oázisban arab dallamokat vesz fonográfra. Népszerű, eccerű, szelíd, mosolygó kis ember vót, mindig jókedvű. Vót neki egy kis felvevő dalosgépje én csak így tudom a nevit s amit beledanoltunk, a géppel mind visszadanolta nekünk emlékezett később egy erdélyi fafaragó mester. De nem volt könnyű rávenni az embereket, hogy beledanoljanak", s ha mégis kötélnek álltak, inkább úri nótát" vagy templomi éneket daloltak. Nem akarták elhinni, hogy a fiatalúrnak azok a régi" dallamok kellenek, amelyeket az öregek tudnak, s amelyeket idegen urak előtt szinte szégyell a falu népe. A másokkal szemben Oly zárkózott Bartók azonban a parasztemberekkel kitűnően megérti magát. Ha kell szlovákul, románul beszél. Elégedetten hajtja álomra fejét nyirkos falú, ablaktalan viskókban, s másnap szekerezik vagy gyalogol tovább a szomszéd községbe, amíg a hidegtől meg a rossz ételektől meg nem betegszik. Ám semmi nem riasztja el. A paraszti létformát természetesnek" érzi, csak a nagyvárost tartja riasztónak, elviselhetetlennek amilyennek A csodálatos mandarin színpadán megjeleníti majd. Ha a felnőtteket nem ragadja meg a népdal, talán érdemes a gyerekekkel próbálkozni: ők a jövő zeneszerető közönsége. Bartók 1908-ban kezd bele a Gyermekeknek sorozatba. összesen négykötetnyi darabot készít el magyar és szlovák népdalokra. Ezeken a műveken generációk tanulták meg azóta a zongorajáték alapelemeit. 5

6 Művei Műveinek teljes jegyzékét Szőllősy András zenetörténész alkotta meg [4], így Bartók kompozícióit Szőllősy-jegyzékszámmal határozzák meg. Az újabb BB-számozás jelenleg előkészületben van. Főbb művei Színpadi művek 1911: A kékszakállú herceg vára. Opera egy felvonásban, ősbemutatója 1918-ban : A fából faragott királyfi. Balett, bemutatója 1917-ben : A csodálatos mandarin. Balett, bemutatója 1926-ban. Zenekari művek 1923: Táncszvit 1936: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára 1943: Concerto zenekarra Versenyművek 1926: I. zongoraverseny : II. zongoraverseny : II., vagy Nagy hegedűverseny 1945: III. zongoraverseny Kamarazene 1937: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre 1938: Kontrasztok hegedűre, klarinétra és zongorára Zongoraművek 1908: 14 bagatell 1908: Gyermekeknek 1911: Allegro Barbaro 1913: 18 könnyű darab 1915: Román népi táncok 1926: Kilenc kis zongoradarab 1926: Szabadban 1926: Szonáta zongorára 1933: Három rondó : Mikrokozmosz Vokális művek 1898: Dalok zongorakísérettel 1930: Cantata Profana dupla kórusra, szólistákra és zenekarra : Gyermek- és nőikarok 6