Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése"

Átírás

1 Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Jászberény, február 22.

2 Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Miért szükséges a projekt? Miért kell támogatni? A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása A megvalósítás tervezett ütemezése A végrehajtó szervezet bemutatása Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A projektgazda tevékenységei A projektgazda korábbi fejlesztései A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában Együttműködő partnerek és az együttműködés formái Projekt menedzsment szervezet bemutatása Projektüzemeltető szervezet bemutatása A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- KÖRNYEZETI HÁTTERE A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA Helyzetértékelés SWOT-elemzés Kereslet-kínálat elemzése Kínálatelemzés Keresletelemzés Célcsoportok Versenytársak A projekt indokoltsága, célkitűzései, eredményei MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVÁK A projekt nélküli alternatíva bemutatása Szakmai és műszaki leírás Üzemeltetési feltételek Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése

3 5.2 A javasolt alternatíva bemutatása A projekt előkészítettsége Szakmai és műszaki tartalom Üzemeltetési terv Marketing terv Célkitűzések A projekt célcsoportjainak kategorizálása Marketingkommunikációs stratégia Horizontális szempontok (javaslatok, a pályázatban pontosan megnevezésre kerülnek a kötelező vállalások) PÉNZÜGYI ELEMZÉS Kiinduló feltevések Beruházási forrásigény A finanszírozás forrásai Működési bevételek A Fürdő működési költségei Pénzügyi elemzések Eredményszámítások Cash-flow és megtérülési idő Nettó jelenérték (NPV) Belső Megtérülési ráta (IRR) Összegzés KOCKÁZATELEMZÉS A kockázatokról általában A kockázatok értékelése Kockázatok kezelése Stratégiai kockázatok A versenyképességet befolyásolni képes kockázatok Tulajdonosi döntést igénylő kockázatok

4 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 Miért szükséges a projekt? Jászberény abban az érdekes helyzetben van, hogy noha nem tartozik a legnagyobb hazai városok közé két fürdővel is rendelkezik. Legalább az egyik fürdő fejlesztése a Város vezetésének már évek óta kiemelt célja, ennek érdekében az Önkormányzat minden kínálkozó lehetőséget megragad. Ugyanakkor Jászberény sokáig nem részesült olyan támogatásban, mely látványos fejlődést idézett volna elő bármelyik fürdőben. A két fürdőlétesítmény, a belvárosban található Strand- és Termálfürdő, illetve a Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője, mely a Hűtőgépgyárnál helyezkedik el. Ezek alapján a címben szereplő kérdés úgy is fölmerülhet, hogy miért ez a projekt szükséges, tehát miért a Strand- és Termálfürdő, miért nem a Lehel Sport és Szabadidő Központ fürdőjének fejlesztését javasoljuk elsőként? A választást több szempont is alátámasztja: 1) Finanszírozás Sem az európai uniós pályázatok keretében, sem a Város teherbíró-képességét tekintve nincs lehetőség egyszerre két pályázatot benyújtani. 2) Elhelyezkedés A Hűtőgépgyárnál, a Város peremén található a Lehel Sport és Szabadidőközpont Fürdője. A Belvárostól kb. 4 km-re fekvő fürdő esetében nem megoldott az árvízvédelem, a potenciális fejlesztési területet többször elönti az áradó Zagyva folyó. A védőgát kiépítése eddig nem történt meg, ennek megvalósítása a beruházást jelentősen drágítaná. A Strand- és Termálfürdő viszont közel van a Belvároshoz, Jászberény sokkal vonzóbb részén található, így esélyesebb, hogy az ide látogató turisták is felkeressék elvégre turisztikai célú pályázat kiírása várható. A Strand- és Termálfürdő közvetlen környezetét érintik, és ezáltal a megvalósítandó fejlesztést alátámasztják a Város 2011-ben realizálódó nagy volumenű fejlesztései, úgy mint a belváros-rehabilitációs projekt, a városi Zagyva folyó revitalizációja és a Jászság Népi Együttes Víz utcai székházának felújítása. 3) Programok A Strand- és Termálfürdő e tekintetben is inkább központban van: pl. a Fürdő közelében rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 4) Kapcsolat szálláshellyel A Strand- és Termálfürdőhöz képest a szomszédos telken áll a Touring Hotel, melynek 30 szobája van, bővíthető, és biztosítható az összeköttetés a Fürdővel mint ahogyan ez a vázlatterven is szerepel, ill. a további tervezés is figyelembe veszi azt a szakmai tapasztalatot, hogy egy fürdő és egy hozzá kapcsolódó szálloda egymással erős szinergiában működnek, hiszen hozzájárulnak egymás jóval kedvezőbb kihasználtságához. Meggyőződésünk, hogy egy átfogó fejlesztéssel, a szolgáltatások bővítésével a jelenlegi látogatószám látványosan növelhető, akár meg is duplázható. A projekt egyik lényeges célja, hogy a Fürdő képes legyen egész éven át tartó, bőséges fürdőprogrammal rendelkező kínálati elemként fellépni a régió egészségturizmus piacán, és váljon versenyképes, egész éves turisztikai vonzerővé, melyből Jászberény és a kistérség vállalkozásai is profitálnak. 4

5 A bővítést a Település vezetése úgy kívánja végrehajtani, hogy a Fürdő a jövőben komoly turisztikai vonzerőt jelentsen, színesítse Jászberény programkínálatát és megfelelő jövedelmet termeljen. A projekt tehát elsősorban azért szükséges, hogy hosszú távon minőségi vonzerőt jelentsen és garantálja a Fürdő, illetve Jászberény Város versenyképességet a turizmusipar piacán. 1.2 Miért kell támogatni? A projekt támogatása nem nélkülözhető, mivel a turisztikai vonzerők döntő többsége (köztük a fürdők) nem bírnak olyan kedvező megtérüléssel és jövedelemtermelő képességgel, hogy felkeltsék a magántőke figyelmét. A természeti, valamint az épített attrakciókban rejlő turisztikai lehetőségek első vonalbeli kiépítése és menedzselése tehát döntően a helyi önkormányzatokra és cégeikre hárul. Hazánkban legfőbb természeti erőforrásunknak, a bőségesen rendelkezésre álló termálvíznek köszönhetően, kiemelt jelentősége van az egészségturizmusnak: ez a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és az Új Széchenyi Terv első számú termékfejlesztési prioritása. Ennek fényében döntött Jászberény Önkormányzata a Strand- és Termálfürdő szezonális jellegének kiküszöbölését és szolgáltatásainak bővítését célzó beruházás megvalósítása mellett, hogy területi szinten számottevő, versenyképes egészségturisztikai kínálatot hozzon létre, melynek finanszírozása nem nélkülözheti az Európai Unió támogatását. Az eddig ismert pályázati kiírások kívánalmainak megfelelően a megvalósítás során külön gondot fordítunk a szolgáltatások egyedi jellegének kialakítására, továbbá nemcsak a rendkívül jó gyógyhatású termálvíz, hanem a környezetbarát szemlélet jegyében a termálvíz hőenergiája is hasznosításra kerül. Jászberény gazdaságában és néhány évtizedes múltjában meghatározó szerepet tölt be az Electrolux (volt Lehel Hűtőgépgyár). Számos család megélhetését biztosítva, jótékonysági célokat szolgálva és számottevő adót befizetve joggal állíthatjuk, hogy az Electrolux a Város életének meghatározó szereplője. Ennek megfelelően a Fürdő egyediségét némileg arra kívánja építeni, hogy a lehető legtöbb berendezési tárgy és műszaki eszköz az Electroluxdesign-t kövesse, megvalósuljon a hagyományos fürdőszolgáltatások hi-tech környezetben. Támogatás hiányában a fejlesztések elmaradnak, a Fürdő, illetve az Önkormányzat több év alatt, nagyrészt hitelből tudná csak megvalósítani azokat. Ezalatt a Fürdő versenyhelyzetéből veszíteni fog, hiszen a Régió fürdőinek felújításával, és ott az új szolgáltatások bevezetésével a vendégek várhatóan elpártolnak a Jászberényi Strand- és Termálfürdőtől. 1.3 A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése A projekt helyszíne: 5100 Jászberény, Hatvani u. 5. A Jászberényi Strand-, és Termálfürdő 1964-ben nyílt meg Jászberény központjában, jellegzetes páros kupolával rendelkezik (Zalaváry Lajos tervei). A kupolákban két meleg vizes körmedence található. A termálvíz 800 méter mélyről tör a felszínre, alkálihidrogénkarbonátos gyógyvíz, a víz minősítése azonban még nem történt meg. A fürdőben elérhető szolgáltatások: o Gyógyászat: orvosi állapotfelmérés, orvosi gyógymasszázs, tangentor, iszappakolás, fizikoterápia, gyógytorna; o Wellness: szauna, gőzkabin; o Szépségápolás: fodrászat, pedikűr-manikűr, szolárium; o Sport: konditerem, jógaoktatás, egyéb női sportfoglalkozások; o Büfé. 5

6 A strand területén meleg vizes medence, úszó és tanmedence, valamint gyerekmedence találhatóak, melyek csak a nyári hónapokban használhatóak. A fürdő általános állapota nem túl jó, a berendezés és a belső megjelenés a 80-as éveket idézi, igényes célcsoport fogadására nem alkalmas. Belső medencéi kicsik, kizárólag a helyi gyógytorna igények kiszolgálására alkalmasak, szolgáltatási köre is mellőzi a jól eladható, ma divatos elemeket. A Fürdő vendégforgalma: fő (2010-ben). 1.4 A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása A Fürdő stratégiai céljai: 1. Jelenlegi infrastruktúra javítása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítésével. 2. Jászberény egészségturisztikai kínálatának színesítése, versenyképességének javítása, a gyógyászati, wellness és családbarát kínálat erősítése; 3. A szezonalitás csökkentése egy új, jelentős téli kapacitással is bíró fürdőépület építésével; 4. Jászberény turizmusának fellendítése: a Fürdőből és a Fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, közlekedés, vendéglátás) igénybevételéből származó turisztikai bevételek növelése, újabb turisztikai beruházások indukálása; A Fürdő operatív céljai: 1. Az eladott fürdőbelépők számának növelése %-kal (fenntartási időszak 1-5 éve); 2. Egészségturisztikai szolgáltatások bővítése, 13 új szolgáltatás bevezetése; 3. Akadálymentes környezet biztosítása a fogyatékkal élők számára; 4. Környezeti (geotermikus fűtés, kerékpáros és gyalogos megközelítés), pénzügyi (nyereséges működés) és humán (lakosságnak nem teher, hanem kedvező, népszerű szolgáltatás) szempontból fenntartható üzemelés; 5. Munkahelyek teremtése: a tervek szerint, a felfutás után 31 új munkahely. 1.5 A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása A Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése kapcsán igyekeztünk egy olyan létesítmény szolgáltatási programját és műszaki tartalmát kidolgozni, amely a jövőben képes lesz egy közepes méretű város, Jászberény és vonzáskörzete lakossági igényeinek megfelelni, emellett lesz annyira egyedi és attraktív, hogy turistákat is vonzani tud a Városba. A Fürdő alapterülete adott, komolyabb áldozatok vagy ráfordítások nélkül nem bővíthető, ezért úgy kellett meghatározni a kialakítandó szolgáltatásokat, hogy azok a rendelkezésre álló helyet gazdaságosan kihasználják, ill. a szolgáltatások, szolgáltató helyiségek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen. Ennek érdekében számos funkció (termál-gyógymedence, masszázsok, tangentor) úgy kerül kialakításra és elhelyezésre, hogy azok mind a hétköznapok délelőttjére és kora délutánjára eső gyógyászati, mind pedig a hétköznap kora este és hétvégén igénybe veendő wellness szolgáltatások számára megfelelő legyen. A program része még egy családi élményfürdő is, mely tartalmaz családi élménymedencét, babamedencét és vízi játszóteret. 6

7 A tervezett szolgáltatások listája: 1. Gyógyászati szolgáltatások o Termál-gyógymedence 2 db* o Masszázs helyiségek 8 db* o Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* o Víz alatti gyógytorna o Szénsavas kádfürdő 2 db o Iszappakoló helyiség, zuhannyal ellátva 4 db o Súlyfürdő 8 db függesztőhellyel o Gyógyúszás 18 év alatt kinti úszómedence lefedése esetén o Gyógytorna-helyiség (egyéni és csoportos) 1 db helyiség o Elektroterápia 4 db kezelő helyiség 2. Wellness szolgáltatások 1 Termál-gyógymedence 2 db* Masszázs helyiség 8db* Víz alatti vízsugár masszázs kezelő 2 db* Szauna oázis o gőzkamra, o fényterápiás szauna o finn szauna o ördög szauna, melegebb szauna o aromaszauna (gyengébb szauna) o sókristály szauna o infrakabin o iglu o merülőmedence o hűtőfürdő (élmény zuhanyok) o pihenőágyak o biobár Jacuzzi Hang- és fényterápiás helyiség Wellness étterem, vitaminbár Pihenőtér Szépségközpont (fodrászat, kozmetika, pedikűr-manikűr, szolárium szalon) 3. Élményfürdő nagy, családi élménymedence fedett és külső medencetérrel kültéri vizi játszótér babamedence 1 Megjegyzés: a 2db termál-gyógymedence, a 8 db masszázs-helyiség és a 2 db víz alatti vízsugármasszázs kezelő olyan átfedést közös területet jelentenek a gyógyászati és wellness szolgáltatások szempontjából, melyeket mindkét vendégkör használni tud. 7

8 1.6 A megvalósítás tervezett ütemezése Megvalósíthatósági tanulmány készítése: február Pályázat beadása: 2011-ben a kiemelt pályázatok határidejének megfelelően Elbírálás: áprilisig Szerződéskötés: augusztusig Építési munkák: szeptembertől májusig, Műszaki átadás: május 31. Próbaüzem: június Hivatalos nyitás: június 16. A pályázati kiírások és az esetleges új eljárásrend megjelenéséig a fenti ütemezés mint becslés kerülhet figyelembe vételre. 1.7 A végrehajtó szervezet bemutatása Jelen projekt gazdája a Jászberényi Strand- és Termálfürdő tulajdonosa: Jászberény Város Önkormányzata. A projektmenedzsment szervezet munkatársai: Vezető projektmenedzser: koordinálja a projektet, a beruházás teljes menetét, kapcsolatot tart a beruházóval, a projektgazdával, valamint a beruházásban részt vevő valamennyi érdekelttel, partnerrel, valamint irányítja és ellenőrzi a többi projektmenedzser munkáját. Műszaki menedzser: a projekt műszaki megvalósítását felügyeli és ellenőrzi, kapcsolatot tart a kivitelezővel, ügyel a beruházás helyes ütemezésének betartására. Pénzügyi menedzser: a projekt pénzügyi számviteli ügyintézését végzi, számlát állít ki és fogad be, a költségvetésben szereplő összegek helyes és szabályszerű elszámolását végzi. Erre a posztra egy a Fürdő ügyvitelét jól ismerő, pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársat javaslunk. Turisztikai és marketing menedzser: feladata a projekt, a létrejövő új szolgáltatási paletta piacra vitele, a hatékony marketing munka elindítása és levezényelése, a majdani pályázatban kötelezően kiírt nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzése. Erre a munkakörre egy agilis, jó szervezőképességgel megáldott turisztikai végzettségű szakembert ajánlunk. Az Önkormányzat még nem döntötte el, hogy a fenti posztokra kiket jelöl. 1.8 Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása Jelenleg az Önkormányzat tulajdonában lévő Fürdő üzemeltetését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. végzi. A tervezett projekt eredményeképpen azonban egy komoly, turisztikai vonzerőt is képező fürdőlétesítmény jön létre, mely része lesz a turisztikai és szabadidőiparnak, tehát teljes mértékben része, szereplője ennek a piacnak. Ez azt jelenti, hogy nem maradhat egy önkormányzati vízművállalat égisze alatt, hiszen teljesen más a két iparág jellege. Szükséges egy önálló menedzsment, mely felkészülten és költséghatékonyan tudja üzemeltetni (akár mindkét jászberényi fürdőlétesítményt), és aki majd felkészült, szolgáltatóiparra alkalmas munkatársakkal tölti föl az új Fürdőt. Mindenre azért van szükség, mert egészen más egy közfeladatokat ellátó önkormányzati intézmény koordinálása (pl. óvoda, egészségház stb.), mint egy gazdasági alapon működő, jövedelemtermelő egység vezetése. Az első esetében a lakosság ellátása a fő cél, nincs szándék, sem nyomás bevételt generálni, az esetleges veszteséges üzemeltetés sem jár további negatív hatásokkal. Ezért ez a fajta irányítás híján van több, egy gazdasági alapon működő 8

9 egység számára nélkülözhetetlen intézkedésnek, mint pl. pénzügyi tervezés, marketingtevékenység vagy HR-politika. Egy piaci alapon működő Fürdő esetében elsődleges fontosságú a marketingmunka, a piac folyamatos nyomon követése, elemzések készítése, fejlesztések előirányzása stb. Mindez olyan mértékű plusz munkát, utánajárást igényel, amely már nem kivitelezhető egy önkormányzati intézmény más típusú feladatai közé sűrítve, nem beszélve arról, hogy alapvetően más gondolkodásmódot igényel ez a fajta munka. A leendő, létszámát tekintve kibővült cég a mostani (14 fő) dolgozók, valamint számos új (a felfutás után 31) munkatárs szaktudására és tapasztalatára alapozva alakítja ki szervezeti struktúráját, összesen tehát 45 fős létszámmal. 1.9 A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása A projekt összköltsége közel ~2 milliárd forint, a tervezett finanszírozási forrásösszetétele az alábbiak szerint alakul: 1. Táblázat: a projekt forrásösszetétele Alapadatok Mértékegység Teljes összeg Arány Beruházás ezer Ft % Saját erő ezer Ft % Támogatás ezer Ft % Hitel teljes összege ezer Ft % Törlesztési időszak év 10 Törlesztésmentes időszak év év Kamat % EURIBOR +5% 5% Éves tőketörlesztés ezer Ft fix Összességében elmondható, hogy a 2 Mrd Ft-os beruházás által jelentős mennyiségű (a felfutás után 31) új munkahely teremtődik, jóval színvonalasabbá válik Jászberény egészségturisztikai kínálata, az intézmény jelentős vesztesége pedig több tízmilliós nagyságrendű nyereségbe fordul. A projekt inkább megalapozó beruházásnak tekinthető, így elsősorban nem jövedelemtermelő készségét kell vizsgálni, hanem annak lehetőségét, hogy a helyi vállalkozások (szállodák, éttermek) és fejlesztések mozgatórugójává válhat. Ugyanakkor a befektetés pénzügyi szempontból is megállja a helyét, évi millió, majd a hitel visszafizetése után millió Ft-os nettó pénzárammal rendelkezik, megtérülési ideje (10,4, illetve 14,7 év) pedig a létesítmények tényleges használati idejének töredéke. 9

10 2 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1 A projektgazda tevékenységei A Fürdőt a 100%-ban Önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. üzemelteti július 1-én a Szolnok megyei Víz-és Csatorna Vállalattól Jászberény Városa kilépett. Az akkori városvezetés a jászberényi Városgazdálkodási Vállalaton belül létrehozott egy főmérnökséget és ettől kezdve Jászberény önállóan biztosította a vízellátását január 1- én a Városgazdálkodási Vállalatból megalapították a Városi Vagyonkezelő Részvénytársaságot. A JÁSZVÍZ Jászberényi Vízgazdálkodási Kft-t a város vízi közműveinek üzemeltetésére Jászberény város víziközmű vagyonának tulajdonosa illetve üzemeltetője, a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Rt. alapította július 01-jén. A társaság fő tevékenysége Jászberényben az ivóvíztermelés, szolgáltatás, szennyvízelvezetés, -tisztítás, valamint a városi strand- és termálfürdő üzemeltetése; Portelken vízellátással kapcsolatos tevékenységek. Kiegészítő tevékenysége: a települési folyékony hulladékszállítás, -tisztítás, kisebb mértékű építési-szerelési munkák. A kft. biztonságos üzemeltetés mellett valósítja meg az ütemezett hálózatrekonstrukciót, a tisztítóművek, a strand- és a termálfürdő építészeti, gépészeti és irányítástechnikai berendezések felújítását. 2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései A Város számos nyertes projekt megvalósításával fejleszti, szépíti magát, melyek között infrastrukturális beruházások, felújítások, gazdaságélénkítő vállalkozások valamint jóléti intézkedések egyaránt helyet kaptak. A jelen dokumentumban csupán néhány, a legfontosabbak között számon tartott, főként ben megvalósuló turisztikai, vagy a turizmus kiszolgálását segítő, kapcsolódó projekteket válogattunk ki. 1. Hivatásforgalmú kerékpárút hálózat fejlesztés: I. kör: ÉAOP c. pályázati konstrukció: a támogatás eredeti összege: Ft, a beruházás eredeti összköltsége: Ft volt. Az időközben bekövetkezett ÁFA-kulcs változás, valamint műszaki tartalom változás (közös gyalogút térkővel történő burkolása) miatt a beruházás tényleges teljes bruttó költsége: Ft, a támogatás: Ft, az önerő összege: Ft. II. kör: tavaszán indul az ÉAOP-3.1.3/A kódszámú Kerékpárút hálózat fejlesztése Jászberényben című nyertes pályázat révén, mely Ft támogatásban részesült, Ft saját forrás mellett az összes elszámolható költség Ft. 2. Szabadtéri Színpad felújítása A Szabadtéri Színpad felújítása a Rendezvényturizmus erősítése a régió lehetőségeinek a figyelembe vételével Jászberény városában című, ÉAOP-2.1.1/D kódszámú pályázat keretében valósult meg. A beruházás teljes bruttó költsége: Ft, igényelhető támogatás összege: Ft, az önerő összege: Ft. 10

11 3. Jászkun Kapitányok nyomában A JNSZ Megyei Önkormányzat sikeresen pályázott a Jászkun kapitányok nyomában című tematikus út kialakítására a megyében. A projekt teljes bruttó költsége: Ft, az igényelt támogatás összege: Ft, melyből a jászberényi projekt teljes bruttó költsége: Ft, az önerő összege: Ft. A projekt vonatkozása Jászberényre: Jász múzeum: Akadálymentesítés, hátsó bejárat, illemhely átalakítása, vendégfogadó területek kialakítása, látogatóbarát fejlesztések. A fejlesztés bruttó költsége: Ft. Civil Ház: Jász látogató központ kialakítása, bruttó költsége: Ft. 4. Funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés Jászberény Város Önkormányzata évben pályázatot nyújtott be az ÉAOP /D-2008 számú európai uniós forrásból finanszírozott pályázati felhívásra. A projekt tervezett bruttó összköltsége: Ft, melyből az igényelt támogatás összege: Ft, az önerő összege: ,- Ft. A pályázat komplex településközpont fejlesztést tartalmaz az alábbiak szerint: Városi Zagyva sétány építése Déryné Művelődési Központ homlokzat felújítása Szentháromság téri park felújítása Lehel vezér Gimnázium homlokzatának felújítása Fürdő utcai közterület felújítása Kőhíd kétirányúsítása Nyilvános WC telepítése 5. Körforgalmi csomópont építése márciusában a Jászteleki-Jákóhalmi úti körforgalmi csomópont tervei benyújtásra kerültek a Balesetveszélyes csomópontok átépítésének társfinanszírozására kiírt hazai finanszírozású pályázatra. A pályázat pozitív elbírálásban részesült. Támogatás összege: Ft. A beruházás összköltsége: Ft, a saját erő összege: ,-Ft. Az eredetileg 2009 évre tervezett beruházás egy év csúszással ez évben készült el a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ bonyolításában. 6. Térfigyelő rendszer fejlesztése A 2008-ban kiépített 3 kamerás rendszer továbbfejlesztése 8 kamera telepítésével. A projekt teljes költsége bruttó Ft. Igényelhető támogatás bruttó összege: Ft. A saját forrás bruttó összege: Ft. Pályázati díj: Ft. 2.3 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában Jászberény Város Önkormányzata számára a két helyi fürdő állapota és gyér kihasználtsága régóta gondot jelent. A Fürdők különösen a jelen projekt tárgyát képező belvárosi kupolás főként a helyi társadalmi igények kielégítésére szorítkoznak (mint pl. TB beutaltak kezelése, úszásoktatás, nyári szezonális strandolás stb.), ám nem rendelkeznek igazi turisztikai potenciállal, ami a súlyos veszteségeket produkáló üzemeltetésen is meglátszik. 11

12 A Város a veszteségeket kipótolja ugyan, hogy a lakosság ez irányú igényeit továbbra is ki tudja elégíteni, ám a jelenlegi elavult profil mellett új vendégkörre ezáltal többletbevételre biztosan nem tud szert tenni. Ezért az Önkormányzat a Fürdő felújítása mellett döntött. A belvárosi kupolás fürdő egy a gyógy és wellness igények kiszolgálására alkalmas reprezentatív fürdőegység lesz. A stratégia értelmében a Fürdő a közfeladatok ellátásán túl bekapcsolódik a hazai egészségturizmusba (Touring Hotellel való együttműködés), segíti a térségben jelen lévő egyéb turisztikai szolgáltatók rentabilitását, végső soron a nyereséges működtetés a cél. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiája kimondja, hogy az elkövetkezendő években olyan gazdaságélénkítő beruházások elindítása élvez elsőbbséget, melyek a Város dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését idézik elő. Az IVS priorizálja a városban végrehajtandó fejlesztési tevékenységeket, nevesítve olyan kulcsfontosságú beavatkozásokat, mint a városközpont funkcióbővítése, turisztikai és rekreációs célú beavatkozások. 2.4 Együttműködő partnerek és az együttműködés formái Az együttműködés jelen esetben egy anyagiaktól mentes, egymás ajánlására, tehát főként marketing célokra értendő. Lényege, hogy a turisztikai szolgáltatók egymás szolgáltatásait ajánlják a vendégeik számára, ezzel is segítve egymás jövedelmezőségét és a vendég helyben tartását. Az egészségturizmusra jellemző, hogy a szálláshelyek és a fürdők szinergikus kapcsolatban vannak, hozzájárulnak egymás jobb kihasználtságához, ezért a legfontosabb együttműködő partnerek a helyi szállásadók lesznek. Szállásadók o Hotel Lehel Gyöngye***, o Touring Hotel, o Sólyom Panzió és Étterem, Szakmai és marketing szervezetek: o Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatósága o Innovatív Turizmus Klaszter, o Ibusz Utazási Iroda Jászberény, Étkeztetés: o Aranysas Vendéglő, o Arizona Steak Hause, o Viktorio Pizzeria, o Insomnia Cafe&Bar o Promenad Kávézó o River Étterem, o Apostol Kávéház, o Gösser Söröző Egyéb szervezetek, személyek: o Jász Múzeum, o Déryné Művelődési Központ, o Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria, o Jászberényi Állat-, és Növénykert, 12

13 o Andrássy Rendezvényház, o Szent Erzsébet Kórház, Jászberény, o Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt., o Jászság Népi Együttes, o MALOM filmszínház. 2.5 Projekt menedzsment szervezet bemutatása Jelen projekt gazdája a Jászberényi Strand- és Termálfürdő fenntartója: Jászberény Város Önkormányzata. A projektmenedzsment szervezet munkatársai: Vezető projektmenedzser: koordinálja a projektet, a beruházás teljes menetét, kapcsolatot tart a beruházóval, a projektgazdával, valamint a beruházásban részt vevő valamennyi érdekelttel, partnerrel, valamint irányítja és ellenőrzi a többi projektmenedzser munkáját. Műszaki menedzser: a projekt műszaki megvalósítását felügyeli és ellenőrzi, kapcsolatot tart a kivitelezővel, ügyel a beruházás helyes ütemezésének betartására. Pénzügyi menedzser: a projekt pénzügyi számviteli ügyintézését végzi, számlát állít ki és fogad be, a költségvetésben szereplő összegek helyes és szabályszerű elszámolását végzi. Erre a posztra egy a Fürdő ügyvitelét jól ismerő, pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársat javaslunk. Turisztikai és marketing menedzser: feladata a projekt, a létrejövő új szolgáltatási paletta piacra vitele, a hatékony marketing munka elindítása és levezényelése, a majdani pályázatban kötelezően kiírt nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzése. Erre a munkakörre egy agilis, jó szervezőképességgel megáldott turisztikai végzettségű szakembert ajánlunk. Az Önkormányzat még nem döntötte el, hogy a fenti posztokra kiket jelöl. 2.6 Projektüzemeltető szervezet bemutatása Jelenleg az Önkormányzat tulajdonában lévő Fürdő üzemeltetését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Jászvíz Kft. végzi. A tervezett projekt eredményeképpen azonban egy komoly, turisztikai vonzerőt is képező fürdőlétesítmény jön létre, mely része lesz a turisztikai és szabadidőiparnak. Ez azt jelenti, hogy nem maradhat egy önkormányzati vízművállalat égisze alatt, hiszen teljesen más a két iparág jellege. Szükséges egy önálló menedzsment, aki majd felkészült, szolgáltatóiparra alkalmas munkatársakkal tölti föl az új Fürdőt. Mindenre azért van szükség, mert egészen más egy közfeladatokat ellátó önkormányzati intézmény koordinálása (pl. óvoda, egészségház stb.), mint egy gazdasági alapon működő, jövedelemtermelő egység vezetése. Az első esetében a lakosság ellátása a fő cél, nincs szándék, sem nyomás bevételt generálni, az esetleges veszteséges üzemeltetés sem jár további negatív hatásokkal. Ezért ez a fajta irányítás híján van több, egy gazdasági alapon működő egység számára nélkülözhetetlen intézkedésnek, mint pl. pénzügyi tervezés, marketingtevékenység vagy HR-politika. Egy piaci alapon működő Fürdő esetében elsődleges fontosságú a marketingmunka, a piac folyamatos nyomon követése, elemzések készítése, fejlesztések előirányzása stb. Mindez olyan mértékű plusz munkát, utánajárást igényel, amely már nem kivitelezhető egy önkormányzati intézmény más típusú feladatai közé sűrítve, nem beszélve arról, hogy alapvetően más gondolkodásmódot igényel ez a fajta munka. A leendő, létszámát tekintve kibővült cég a mostani (14 fő) dolgozók, valamint számos új (a felfutás után 31) munkatárs szaktudására és tapasztalatára alapozva alakítja ki szervezeti struktúráját, összesen tehát 45 fős létszámmal. 13

14 3 A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KÖRNYEZETI HÁTTERE Jászberény a Jászság központja, Jász-Nagykun Szolnok megyében a Zagyva két partján terül el. A település besorolása a következő: Észak-alföldi Statisztikai Tervezési régió Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi kistérség Az Észak-alföldi régió Magyarország észak-keleti részén terül el, három megye alkotja: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A régió központja Debrecen, mely Hajdú-Bihar megyében található. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. Területe km 2, az ország területének 6%-a. A megye székhelye Szolnok, a térség közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központja. A megye 2005-ben megfogalmazott Területfejlesztési Koncepciója szerint turizmusának alapvető fejlődési iránya a termál- és gyógyturizmus fejlesztése, amely elősegíti a szezonnyújtást, a tartózkodási idő növelését, valamint fizetőképes keresletet vonz. A termál- és gyógyturizmus központjai a megyében a 14 minősített gyógyvízzel rendelkező település: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti, Karcag, Kisújszállás, Martfű, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Túrkeve, Törökszentmiklós, Tiszaörs és Tiszajenő. További helyi jelentőségi fürdők a megyében: Abádszalók, Jászberény, Jászboldogháza, Jásszentandrás, Jásztelek, Kunhegyes, Tiszafüred, Tiszaörs, Jászberényi kistérség A kistérség, más néven a Jászság összesen 18 települést foglal magába: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor. A területen a népességszám csökkenést mutat, oka részben az elöregedő társadalmi szerkezet, illetve a fiatal felnőttek nagy arányban hagyják el a kistérséget. A munkanélküliségi ráta az országos átlagnak megfelelő, a megyei értékekhez képest kicsivel kedvezőbb. A térségen két országos főútvonal (31-es Budapest - Jászberény - Füzesabony, 32-es Hatvan - Jászberény - Szolnok) halad át nyolc települést érintve. Mindkét főútvonal jelentős személy- és teherforgalmat bonyolít, bekapcsolva a térséget a gazdaság vérkeringésébe. Jászberényben és a tőle északra fekvő településeken az ipar a meghatározó, míg a Jászberénytől délre eső településeken a lakosság inkább mezőgazdasági munkálatokból tartja fenn magát. Ez utóbbi településeken általában magasabb a 14

15 munkanélküliségi ráta is. A jelentős ipari üzemek nagy része a jászárokszállási és a jászfényszarui ipari parkban, valamint Jászberény három ipari övezetében működik. A Jászságban 2008-ban összesen 5253 olyan vállalkozás végzett tevékenységet, melynek a székhelye ide volt bejegyezve. Ebből 2419 volt a társas és 2834 az egyéni vállalkozás ban, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP 50-ben szereplő vállalkozások közül 17 a jászsági, kettővel kevesebb, mint 2007-ben. Ebből 12 jászberényi, három jászárokszállási, egy jászapáti, egy jászkiséri. A 20 legnagyobb árbevételű vállalkozás közül 10 jászsági (7 jászberényi, 2 jászárokszállási és 1 jászkiséri); a 10 legnagyobb közül 6 jászsági (4 jászberényi, 2 jászárokszállási). A megye nettó árbevételének a 44,1%-a a Jászságban keletkezett. A megyei 50 között kiemelt 17 vállalkozása 76,8%-ban járult hozzá a kistérség összes árbevételéhez, a maradék 23,2%-on osztozott a többi, több mint 5000 vállalkozás. (Forrás: Helyi lapok Online) A térség legjelentősebb természeti értéke a termálvíz, melyre épülő gyógyfürdő a fenti települések közül nyolcnál van jelen. Jászberényben a Jász Múzeumban őrzik a hazai történelem egyik legrégebbi ereklyéjét, Lehel kürtjét. A Jászság bővelkedik továbbá hagyományőrző és szórakoztató rendezvényekben, mint pl. Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok, Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklórfesztiválja, valamint a Népi Ételek Főzőversenye és a Nemzetközi Mézvásár. A kistérség legjelentősebb rendezvénye a minden évben más jász településen megrendezésre kerülő Jász Világtalálkozó. Éghajlat: A jászság éghajlata, mint az Alföld egésze, kontinentális jellegű. Hőmérsékletjárása igen szélsőséges. Az évi hőingadozás (l901-l950 között mért adatok szerint: 1969.) meghaladja a 24 C-ot. Az évi középhőmérsékleti átlag 10,3 C. A felhőzet évi átlagban 50 %, legkevesebb felhő a három nyári (június, július, augusztus) hónapban fordul elő. A napsütéses órák száma éves átlagban megközelíti a 2000 órát. A Jászság csapadékban egyik legszegényebb területe hazánknak. Mennyiségének évi átlaga 519 mm. Jászberény A Jászság fővárosa. Lakóinak száma fő így a megye legsűrűbben lakott települése. Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, Budapesttől 80 km-re, a Mátrától 40 kmre a Zagyva folyó két partján fekszik. A terület már a kőkorszak óta lakott, ma ismert jellegét a 13. században betelepülő jászok adták meg től városi rangú település, mely kiváltságos helyzetét (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás) még a török idők alatt is meg tudta őrizni. A Város jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, melynek fő pillérét a külföldi és magyar nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók tevékenysége jelenti. A legjelentősebb közülük az Electrolux, mely 2011-ben 370 ezer termékkel kíván többet gyártani jászberényi üzemében, így növelve a város adóbevételét és csökkentve a munkanélküliséget. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években növekedett: 2007-ben 2969 vállalkozás működött, rá egy évre több mint 20%-al több. Az egyéni vállalkozások száma szintén növekedést mutat: 2007-ben 1865 egyéni vállalkozót regisztráltak, míg 2008-ban 2710-et. A helyi mezőgazdasági élet elenyésző. A szántóföldeken főként repcét, kukoricát, búzát, és napraforgót termesztenek, a gyümölcsök közül a dinnye eladása a legjelentősebb. A Város infrastrukturális ellátottsága jó, a csatornázás, a Tv- és telefonhálózat csaknem 100%-ban kiépített, belterületi utak majd 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek. A Város elérhetősége kedvező, vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg, közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal 15

16 összekötő 32-es főúton érhető el (kapcsolat az M3-as autópályához). Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől. Kulturális eseményekben bővelkedő település. A Jász Múzeum a Jászság és az itt élő emberek hagyományait, szokásait bemutató állandó kiállításai és benne a térség legkiemelkedőbb történelmi emléke, Lehel kürtje egész évben látogathatóak. A Város büszkesége a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus és a Malom Film- Színház. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. Lovaglási lehetőség adott, a Jászberényi Lovas Baráti Kör szervezésében lovas programok egész évben elérhetőek. Ennek ellenére Jászberény turisztikai potenciálja nem jelentős, oka a komplex turisztikai termék hiánya, nincsenek szezonon kívül több napos itt tartózkodást lehetővé tevő programok, valamint a nívós szálláshelyek hiánya is megnehezíti a fizetőképes vendégforgalom lebonyolítását. Egyéb látnivalók: a Város főként a fentiekben leírt kulturális eseményekkel hívja fel magára az figyelmet. Épített örökségek tekintetében inkább csak helyi jelentőségű látnivalókat tudhat magáénak. A főként római katolikus vallású településen több katolikus templom található: Magyarok Nagyasszonya Katolikus templom, Ferencesek temploma. A helyi Állat-, és Növénykert is számos térségbeli látogatót vonz. Továbbá: Művésztelep Tőtevényben Hamza Múzeum LEHEL Sport- és Szabadidő központ (fedett uszoda plusz egyéb szolgáltatások) A Város hírességei: elsőként a jászberényi születésű Déryné Széppataki Rózát kell kiemelni, aki hazánk első operaénekesnőjeként szerzett hírnevet a Városnak, nevét a helyi művelődési központ őrzi. Sok sikeres művészt és sportolót adott a település az országnak. Közülük páran: Beleznay Antal karnagy, zeneszerző, Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó, Székely Mihály operaénekes, Rékasi Károly színész. Jászberény testvérvárosi kapcsolatokat ápol az alábbi településekkel: Yazd (Irán) Vechta (Németország) Sedalia (USA) Conselve (Olaszország) Sucha Beskidzka (Lengyelország) Técső (Ukrajna) Természetes vonzerők tekintetében Jászberény igen gazdag: Zagyva-ártér, Borsóhalmi legelő, Hajta-mente. A természetvédelmi területek sok hazai vonatkozásban ritka madárfajoknak adnak otthont, mint pl. parlagi sas, kerecsen sólyom, kék vércse, szalakóta. A Település nevét mai napig jelentős mértékben kötik össze a korábbi Lehel Hűtőgépgyárral. A városban két fürdő létesítmény található. Az egyik a korábbi Lehel hűtőgépgyárhoz kapcsolható uszoda létesítmény, a másik a város kezelésében lévő termál- és strandfürdő. A tanulmány célja ez utóbbi létesítmény fejlesztése. A fürdőlétesítmény vízbázisát egy relatív alacsony vízhozamú és hőmérsékletű mélyfúrású kút biztosítja, ezért a fejlesztés első lépéseként hidrogeológiai tanulmány elkészítését követően egy újabb termálvizes kút fúrása indokolt. 16

17 A város lakossága elöregedőben van. Ez a tény három alapvető feladatot indukál: az idős lakosság életminőségének javítása, a város turisztikai célú újrapozícionálása, a munkahelyteremtés útján a fiatalok elvándorlásának csökkentése, ezzel a jövő nemzedék megteremtése és annak egészséges életmódra való nevelése. Termálvíz hasznosítás: Jászberényben jelenleg két fürdő működik. Jászberényi Strand- és Termálfürdő: 1964-ben nyílt meg Jászberény központjában, jellegzetes páros kupolával rendelkezik. A kupolákban két meleg vizes körmedence található. A termálvíz 800 méter mélyről tör a felszínre, alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, a víz minősítése azonban még nem történt meg. A fürdőben elérhető szolgáltatások: o Gyógyászat: orvosi állapotfelmérés, orvosi gyógymasszázs, tangentor, iszappakolás, fizikoterápia, gyógytorna; o Wellness: szauna, gőzkabin; o Szépségápolás: fodrászat, pedikűr-manikűr, szolárium; o Sport: konditerem, jógaoktatás, egyéb női sportfoglalkozások; o Büfé. A strand területén meleg vizes medence, úszó és tanmedence, valamint gyerekmedence találhatóak, melyek csak a nyári hónapokban használhatóak. A fürdő általános állapota nem túl jó, a berendezés és a belső megjelenés a 80-as éveket idézi, igényes célcsoport fogadására nem alkalmas. Belső medencéi kicsik, kizárólag a helyi gyógytorna igények kiszolgálására alkalmasak, szolgáltatási köre is mellőzi a jól eladható, ma divatos elemeket. Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője: a strandfürdő főként szezonális strand jellegű szolgáltatásokkal rendelkezik. Egy fedett tanmedence és két nyitott medence áll a vendégek rendelkezésére. Egyéb szolgáltatások: szauna, talpmasszázs, svéd-, és frissítő masszázsok, bioptron lámpás kezelés, valamint csak szezonban használható sportpályák. 17

18 4 A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1 Helyzetértékelés A turizmus helyzetét elsősorban olyan rendelkezésünkre álló adatokból mérhetjük fel, mint a szálláshelyek vendégszáma, vendégéjszaka-számok, átlagos tartózkodási idő. A Régión belül a 2009-es, kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált adatok alapján az Észak- Alföld leglátogatottabb települése a nemzetközi gyógyturisztikai centrum, Hajdúszoboszló, országos viszonylatban 3. helyen áll 732 ezer vendégéjszakával. Ezt követi Debrecen 311 ezer vendégéjszakával, de jelentős vendégéjszaka-számmal büszkélkedhet még Nyíregyháza (104 ezer) és Berekfürdő (96 ezer) is. Ez az 5 település együttesen a Régió vendégforgalmának közel 70%-át bonyolítja le. 2. táblázat: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Év Ország Észak-Alföld Jász-Nagykun- Jászberényi Szolnok megye Kistérség Jászberény Forrás: KSH Hazánk kereskedelmi szálláshelyein megfordult vendégek mindössze 8,6%-a választotta 2009-ben az Észak-alföldi régiót. Az előző évhez képest ez 10,7%-os csökkenést jelent, ami nem örvendetes, de az ország valamennyi régiójában csökkenés volt tapasztalható a válság hatására. A Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben eltöltött összes vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken éj volt, 7%-al kevesebb, mint 2008-ban. A fenti táblázatból leolvasható, hogy a megelőző években a Jászberényi kistérségben kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő vendégek közel harmada Jászberényben szállt meg, mely arány 2009-re jelentősen csökkent. Jászberényben, sőt a kistérségben sincs magas igényeket kiszolgálni tudó, komplex egészségturisztikai kínálattal rendelkező szálloda. A régió egészségturisztikai keresletének alakulása A régió kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számából a nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések 65%-kal részesednek, az országos, regionális és helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések pedig együttesen 29%-kal. A fennmaradó 6%-kal a többi, 345 régióbeli település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakák számának 94%-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszaka-számot generálhat a régióban, s bár a fürdővel rendelkező településeken más turisztikai attrakció (kulturális, természeti stb.) is megtalálható, a régióban a 10 legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül 3 (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) legfőképp gyógyfürdőjéről ismert. Az Észak-Alföldi régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló és tőle némileg lemaradva Debrecen kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió 18

19 gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmusban, ami a turizmus más területeire is továbbgyűrűző hatást gyakorol. Az adatok alapján a települések rangsorából kiemelkedik Hajdúszoboszló: 2008-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött kétmilliós vendégéjszaka számból pedig közel egymillióval rendelkezik (a régió összes vendégéjszakájának a 43%-a). Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladja a régió átlagát: 2008-ban 3,8 éjszaka volt. Debrecen lemaradva a második, közel 400 ezer vendégéjszakával (a régió összes vendégéjszaka számának 16%-a). A régió tíz települése bírja a vendégéjszakák 85%-át (és az ÉAOP fejlesztési források 65%-át is). Ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a gyógy tényezővel nem rendelkező településeken eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5%. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal rendelkező települések túlnyomó többségében az attrakció kínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja. (Forrás: Turizmus Bulletin) Turizmus a kistérségben A kistérség áttörő, akárcsak regionális jelentőséggel bíró, több napos tartózkodást lehetővé tevő komplex turisztikai programcsomaggal jelenleg nem rendelkezik. Helyi jelentőségű időszakos programok vannak, főként Jászberényben, mely megmozgat kistérségen kívüli látogatót is, ám ezek csak egynapos programlehetőségek, vendégéjszakát, szállásdíj-bevételt nem vagy alig generálnak. A kistérség bővelkedik természetvédelmi területekben, halastavakban, ahol a falusi-, kerékpáros-, lovas- és horgászturizmus magvait lehetne elvetni, ám ezek megfelelő menedzsment hiányában és a térséget jellemző általános forráshiány miatt nem jelentősek. A kistérség erőssége lehet a termálvíz, a 18 település közül 8 hasznosítja is ezt fürdők formájában, ám a létesítmények infrastrukturális állapota és a szolgáltatások szűk keresztmetszete nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb, jól fizető vendégforgalmat generáljanak. Többségük kifejezetten strandfürdő, így a májustól szeptemberig terjedő időszakban fogadják a zömmel helybéli látogatókat, ám fedett szolgáltatások híján szezonon kívül csak fenntartási költséget termelnek. Mindehhez hozzájön a nívós szálláshelyek és egyéb szolgáltatók hiánya. Így elmaradnak a turizmus ismert jótékony hatásai, mint pl. munkahelyek teremtésével a szakképzett népesség megtartása, infrastrukturális fejlődés, gazdaságélénkülés stb. 3. táblázat: A kistérség szálláshely adatai Működő kereskedelmi szálláshelyek száma (db) Kiadható szobák száma (db) Kiadható férőhelyek száma (db) A kistérségben működő kereskedelmi szálláshelyek száma évről évre csökken, ezzel szemben a kiadható szobák és férőhelyek száma kismértékű növekedést mutat. Ennek oka, hogy a 19

20 stabil hátérrel rendelkező egységek fejlődtek, míg a kis kapacitású szálláshelyek forráshiány miatt megszűntek. 4. táblázat: A kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) , , , ,9 A vendégek és vendégéjszakák száma a 2008-ról 2009-es évre átlagosan 5%-al emelkedett, hála a sajnos csak időszakosan megtartott, de egyre népszerűbb jászsági rendezvényeknek, fesztiváloknak és egyéb sport-, kulturális rendezvényeknek. Ezt támasztja alá, hogy az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül mozog, ami országos átlagban is jónak mondható. A számokból és az alábbi táblázatból látszik, hogy bár a rendezvények szép, egyre növekvő számú látogatót vonzanak, egyéb eladható turisztikai termék (az elavult fürdőket nem nevezhetjük igazán annak) és nívós szálláshely hiányában a vendégek érkezése szezonális marad és a fajlagos költés is alacsony. Egy mondat erejéig említést érdemel, hogy a vendégszámokban benne van a nyári idénymunkára érkezők száma is (pl. a dinnyearatásnál és eladásnál alkalmazott idénymunkások), akik persze pénzkeresés miatt érkeznek a térségbe, így a legolcsóbb szálláshelyet veszik igénybe és egyéb turisztikai jellegű szolgáltatásra jellemzően nem költenek. Település Jászberény Jászapáti Jászalsószentgyörgy Jászárokszállás Jászboldogháza Jászkisér Jászszentandrás 5. táblázat: Szálláshelyek a kistérségben Szálláshely neve Hotel Lehel Gyöngye*** (férőhely 37), Touring Hotel** (férőhely 61 fő), Kata Vendégszállás (férőhely 25 fő), Rózsa Büfé (férőhely 25 fő) Jóbarát Vendéglő panzió (férőhely 26 fő), Lugas Szállás (férőhely 13 fő), Sárközi Vendégház*** (14 férőhely), Sólyom Panzió és Étterem (férőhely 31 fő), Taczman Tanya (férőhely 6 fő), Andrássy Termál Hotel*** Frikandó Fogadó Tölgyes kemping Eszter Vendégház Honvéd Üdülő Sztrandfürdő és Kemping Horgásztó vendégház Andrástermál Strandfürdő és Kemping Kókai Vendégház Strohmayer Vendégház Látható, hogy nemhogy Jászberényben, de az egész kistérségben sincs nívós 4 vagy 5 csillagos szálláshely. Ennek oka, hogy nincs jól eladható komplex turisztikai termék, de sok helyen még az alap infrastrukturális ellátottsággal és közbiztonsággal is komoly gondok akadnak. 20

21 Pedig a vidék bővelkedik kiaknázatlan lehetőségekben: a táj nagy része természetvédelmi terület, ahol részben érintetlen erdőségek, állat- és madárfajok élnek, nem beszélve a termálvízről, mely szintén bőven kiszolgálná az egészségturizmus igényeit. Ehhez azonban kistérségi szintű összegfogásra lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy a térséget az általános elszegényedés és munkanélküliség jellemzi (kivéve Jászberényt, ahol a külföldi és hazai tőke pörgeti a város gazdaságát). A mezőgazdasági termelés ma már nem ad egész éves jó megélhetést egyetlen magyar desztinációnak sem, így mindenképpen valami gazdaságilag rentábilis kiugrási lehetőséget kell keresni. Erről a Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program ( ) a következőképpen vélekedik: o I. prioritás: Humánerőforrásra építő versenyképes innovatív gazdaság továbbfejlesztése, o I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése, I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, Támogatható tevékenységek: vízi turizmus, lovas, kerékpáros, horgász, tematikus útvonalak, marketing tevékenység, o II. prioritás: a jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése, o III. prioritás: a kisvárosi és vidéki életminőség javítása o IV. prioritás: az agrárium fejlesztése o V. prioritás: a természeti és környezeti elemek védelme, fenntartása 21

22 4.2 SWOT-elemzés A Jászberényi Kistérség és Jászberény Város SWOT analízise SIKERTÉNYEZŐK Erősségek Jó megközelíthetőség, M3 autópályán egy órányi út Budapest; Több kül-, és belföldi nagyvállalat központja, köztük a legjelentősebb a multinacionális Electrolux; Színvonalas középfokú oktatás; Erős jászsági öntudat, helyi történelmi emlékek, Lehel kürtje, Jász Múzeum (az év múzeuma 1999.); Hagyományőrző kulturális programok; Jászság bővelkedik természetvédelmi területekben, halastavakban, több ritka madárfaj élőhelye. Lehetőségek Falusi, öko, horgász, kerékpáros turizmus: valamennyi feltétele adott, A termálfürdő felújításával gazdaságélénkítő egészségturizmus beindulása; Ökoturizmus kapcsolódása: biotermények beszállítási lehetősége (mezőgazdaság szerepének növelése); Egészségturizmus: gyógy- és termálfürdők fejlesztése, 8 településen van fürdő a kistérségben; EU-s pályázati lehetőségek a fejlesztésekre (ROP, AVOP); K+F tevékenységek erősödése. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Gyengeségek A 31-es főút romló állapota, Mezőgazdasági termelés ellaposodása; A Jászságot döntően aprófalvas térszerkezet jellemzi: o lassú gazdasági fejlődés, o elszigetelt kistelepülések, o a képzettség alacsony szintje, o munkanélküliség, sok a kényszervállalkozás, o a földből élők kiszolgáltatott helyzete (időjárás, gazdaságpolitikai döntések), o magas bűnözési ráta, o elvándorlás, kihaló települések, Sok elavult fürdő a környéken kevés fejlesztés; Jászberényben két fürdő is van, de egyik sem felel meg a mai kor elvárásainak sem infrastrukturális állapotában, sem szolgáltatásainak számában és minőségében; Nincsenek többnapos tartózkodást lehetővé tevő nívós szálláshelyek és programkínálat; Gyenge turisztikai potenciál: csak helyi jelentőségű látnivalók, a színvonalas szállás- és vendéglátóegységek hiánya; A Város kenyerét adó nagyvállalatok számára nincsen megfelelő utánpótlásképzés. Veszélyek Jászberény és térsége gazdasága nem nő az elvárt ütemben; EU-s támogatások el nem nyerése, projektek elmaradása; Közlekedési viszonyok továbbra is kedvezőtlenek maradnak (pl. 31-es és 32-es főutak felújításának elmaradása); Extrém időjárási viszonyok, belvíz, viharkárok, horgásztavak szennyezése; Kihasználatlan földterületek, ingatlanok amortizációja; Hagyományőrző falusi értékek eltűnése; A falvak elnéptelenedése, a szakképzett munkaerő eltűnése; A faluvidékek elszegényedése; Gazdasági világválság. 22

23 A Jászberényi Termál- és Strandfürdő SWOT analízise SIKERTÉNYEZŐK Erősségek o Szerencsés elhelyezkedés, strand és termálrész a Város szívében, o Jó minőségű termálvíz, o Meglévő gyógyászati szolgáltatások, o Nagy strandterület (belvárosi elhelyezkedéshez képest); o Érdekes épület (Zalaváry Lajos kas alakú tornyai). Lehetőségek o Az egészséges életmód terjedése, az egészségturizmus növekvő népszerűsége; o A Fürdő fedett szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi javításával csökken a szezonalitás mértéke; o Gazdaságélénkülés, minőségi szálláshely befektetések a Városban; o Színes, helyi hagyományokon alapuló és egyéb rendezvények meghonosítása a Fürdőben és a településen; o Együttműködés a helyi TDM szervezettel. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Gyengeségek o Nincs minősítve a termálvíz, o Elavult infrastruktúra, kis medencekapacitás, o Trendi szolgáltatások hiánya, o Nincs igazán nagy volumenű turisztikai attrakció, mely a Városba nagyszámú vendéget vonzana; o Nívós szálláshelyek hiánya a Városban fürdő és szálláshely együtt sikeresek, Veszélyek o További egészségturisztikai beruházások a térségben (Karcag, Cserkeszőlő, Püspökladány, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló): növekvő konkurenciaharc; o A megfelelő minőségű szálláskapacitások kiépítése elmarad, nem alakul ki komplex termék; o Rossz marketingtevékenységgel párosítva a fejlesztés nem lesz nyereséges; o Általános gazdaságpolitikai okok miatt a vendégek elmaradnak, a fejlesztésekbe invesztált összegek nem térülnek meg. 4.3 Kereslet-kínálat elemzése Kínálatelemzés Jászberény elsősorban az ott zajló ipari termelésről és K+F tevékenységéről ismert, kissé kevésbé, hogy a Jászság fővárosa, számos hagyományőrző rendezvény és történelmi emlék otthona, egy természeti értékekben igen gazdag vidék központja. Itt őrzik a jászsági történelem ismert ereklyéit és népi művészetének emlékeit. Turisztikai szempontból azonban nem markáns település. A Város fölött szinte észrevétlenül suhant át a turisztikai fejlesztések szele, az ipari telepek adta lehetőségekkel élve nem épült ki egyéb gazdaságélénkítő forrás. A Településnek mindössze egy 3 csillagos szállodája van (mely nincs összeköttetésben egyik fürdővel sem), és két, infrastruktúrájában és szolgáltatásaiban frissítésre, rekonstrukcióra szoruló fürdője, melyek az Országos Egészségturizmus fejlesztési Stratégia szerint helyi jelentőségű besorolást kaptak ban a Lehel Strandfürdő és Uszoda pályázatot adott be a Regionális Operatív Program keretében rekonstrukcióra és szolgáltatásainak bővítésére, de a projekt saját forrás hiánya miatt nem valósult meg. A fürdő megmaradt eddigi feladatainál, mint a fiatalok úszás oktatása, sportolási lehetőség biztosítása és a nyári strandszolgáltatások. Amennyiben a Város be kíván lépni az országos egészségturizmus vérkeringésbe, a fürdőket jellegük, jelenlegi szolgáltatásuk és jövőbeni fejlesztési irányvonaluk szerint külön kategóriákba kell sorolni annak alapján, hogy később milyen célcsoport számára kívánják érékesíteni. A gyógyturisztikai szolgáltatásokra szánt (belső, kupolás) fürdőt pedig piacképes és megfizethető új kínálati elemekkel kell felvértezni. 23

24 Piacképes, trendi szolgáltatásokat nyújtó egészségturisztikai létesítmény (vagy egyéb, jól eladható turisztikai attrakció) hiányában a szálloda-befektetők is távol fognak maradni a Várostól. A jelenlegi szálláshely kínálat: Jászberényben működő szálláshelyek: 1. Hotel Lehel Gyöngye*** (férőhely 37) 2. Touring Hotel** (férőhely 61 fő) 3. Kata Vendégszállás (férőhely 25 fő) 4. Rózsa Büfé (férőhely 25 fő) 5. Jóbarát Vendéglő panzió (férőhely 26 fő) 6. Lugas Szállás (férőhely 13 fő) 7. Sárközi Vendégház*** (14 férőhely) 8. Sólyom Panzió és Étterem (férőhely 31 fő) 9. Taczman Tanya (férőhely 6 fő) A jelenlegi programkínálat: o Jász Múzeum egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Jászberényi Állat-, és Növénykert egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Ferences templom és kolostor egy napos elfoglaltság, eseti vonzerő, o Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Hajta mocsár egy napos elfoglaltság, eseti vonzerő, o Sisa József alkotóház egy napos elfoglaltság, másodlagos vonzerő, o Jászberény Nyári Vigadalmi napok, o Csángó fesztivál, o Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó. Aktív kikapcsolódási lehetőségek: o horgászat, o lovaglás, o túrázás. Jászberény tehát bővelkedik szabadidő eltöltésére való programokban, a gond ott van, hogy ezek legtöbbje mindössze egy-, maximum kétnapos tartózkodást tesz lehetővé, valamint nem megfelelő marketingtevékenység miatt csak egy szűk kör számára ismertek Keresletelemzés Az előzőekben bemutatott szálláshelyek minősége és kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a fürdő felújítása után annak új célcsoportját (wellness vendégek) fogadni tudja. A jelenlegi szálláshelyek kategóriájukban és áraikban megfelelnek az 1-2 napra, programokra, valamint idénymunkára érkezők igényeinek, ám ha a fürdő az igényes wellness-gyógy kínálat irányába kíván fejleszteni, akkor a vendégek kiszolgálására egy megfelelően nívós szálláshely létrejötte is nélkülözhetetlen lesz. A Város elhelyezkedése és jellege, valamint a fürdő új arculata egy jó minőségű 3 csillagos, kb. 50 férőhelyes wellness szálloda/panzió gazdaságos eltartását teszi majd lehetővé. Ezt az 24

25 igényt leginkább a Fürdő szomszédságában álló Touring Hotel szolgálhatja majd ki természetesen egy felújítást követően. A Fürdő szálláshellyel való közvetlen összeköttetésének kialakítására a Jászság Népi Együttes Víz utcai székháza előtti épületek bevonása által nyílhat lehetőség, távlatilag akár a Touring Hotel bővítése kapcsán is. A 4.1-es fejezetben található 4. táblázatból kiderül, hogy bár a kistérségben a vendégérkezések száma kis mértékben növekedett, Jászberényben a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma évről-évre csökken, sőt drasztikus visszaesés volt tapasztalható ről 2008-ra. Látható, hogy a vendégek az erősödő versenyben alulmaradó város helyett egyre inkább más Városokban/településeken keresik a pihenést (a kistérségben regisztrált vendégek számából Jászberény részesedése 30%-ról 16%-ra esett vissza). Feltételezhető, hogy a főként nyári idénymunkára érkezők sem Jászberényben szállnak meg, hanem a térség más kisebb településein, ahol a lehető legolcsóbb szálláshelyeket kapják meg. Tehát amennyiben a Település részt kíván venni a turizmusban, okvetlen szüksége lesz egy minőségi, több napos tartózkodást lehetővé tevő programcsomag és egy megfelelő minőségű szálláshely (preferáltan szálloda) létesítésére. Amennyiben a felújítást követően a Fürdő szomszédságában nem épül meg egy hasonlóan jó minőségű szálláshely, úgy a Fürdő várt sikere elmarad. Év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 6. táblázat: Jászberény vendégforgalma Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH 25

26 A Jászberényi Strand- és Termálfürdő statisztikái A vendégérkezések a Fürdőben Vendégszám Felnőtt Vendégszám Kedvezményes Vendégszám TB beutalt Vendégszám Összesen A 2006-os és a 2007-es évben a felnőtt és a nyugdíjas belépők száma együttesen lett számolva, így ezek megoszlását ezen évekre nézve nem ismerjük tól regisztrálták külön-külön a két belépőtípust, és a diagramról első ránézésre is megállapítható, hogy a Fürdő jelenlegi helyzete nem túl kedvező a vendégek összetételét tekintve. Látható, hogy a fizető belépők (felnőtt, kedvezményes) száma évről-évre, átlagosan 10%-al csökken, míg az OEP által támogatott vendégek száma közel azonos arányban növekszik. A Fürdő állapotára hivatkozva jelenleg az OEP-beutalóval érkező vendégektől a kezelésekért nem kér pénzt. Tehát az OEP-es vendégforgalom kizárólag ráfizetést jelent a Fürdőnek. Visszás helyzet, mellyel a legtöbb, döntően gyógyászati profillal rendelkező hazai fürdő küzd. 7. táblázat: A Fürdő bevételei és kiadásai Árbevétel (Ft) Működési költség (Ft) Az OEP támogatású szolgáltatásokat főként a helyi önkormányzat által fenntartott fürdőkben szükséges rossz nyújtani, egyrészt azért, mert így hellyel-közzel kiegyenlített a vendégforgalom, másrészről az önkormányzatnak presztízs-kérdés, hogy ezt az alapellátást nyújtani tudja a lakosság rászoruló részének, így hajlandó vállalni akár a ráfizetést is. Az OEP szolgáltatások után járó támogatási összeg évek (2007.) óta nem követi a piaci árak változását (nem beszélve a gazdasági válság okozta drasztikus árnövekedésről). Így a fürdők (és rajtuk keresztül a fenntartó önkormányzatok) kénytelenek vállalni ezt a plusz költséget, ha azt akarják, hogy szezonon kívül is valaki rájuk nyissa az ajtót, hiszen a kezelésre szorulók elenyésző hányada lenne képes kifizetni a többletet, amennyiben a fürdő rajtuk keresztül próbálná azt pótolni. 26

27 Ördögi kör, amelyből csak az előremenekülés stratégiájával lehet kikerülni. Vagyis olyan jól eladható, ma divatos (nem utolsó sorban OEP támogatástól mentes) szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyeket a desztináció vendégköre is képes és hajlandó megfizetni. 8. táblázat: A gyógykezelések igénybevételének aránya a készpénzes és a TB támogatásban részesülő vendégek között Orvosi gyógy Csoportos Tangentor Iszapkezelés masszázs gyógytorna TB támogatott Készpénzes Látható, hogy a kezelések elenyésző részét képezik a teljes áron igénybe vett szolgáltatások, tehát jelen körülmények között e szolgáltatásokat üzleti alapon értékesíteni gyakorlatilag lehetetlen. Nem sokkal jobb a helyzet a strand esetében sem. Egy stabil vendégszám-növekedés után 2009-ről 2010-re egy közel 10%-os visszaesés volt tapasztalható. És bár a szezonban jóval több vendég érkezik, mint az év többi hónapjaiban együttvéve, a működéssel járó költségek itt is jóval meghaladják a bevétel összegét. Vendégek száma a strandon Vendégszám (Fő) 9. táblázat: A Strand bevételei és kiadásai Árbevétel (Ft) Működési költség (Ft) A fenti táblázatból látható, hogy a működési költségek a vizsgált években átlagosan 35%-kal haladják meg az árbevétel összegét, így a Jászberényi Strand- és Termálfürdő súlyos veszteséggel üzemel. 27

28 A veszteséges működtetés okai: o Túlnyomórészt ráfizetéses OEP szolgáltatások (a Fürdő jelenleg semmilyen kompenzációt nem kér a kezelésekért vendégeitől), o Elavult eszközpark és infrastruktúra, o Kis medencekapacitás, o Kevés fizetős szolgáltatás, o Gyenge marketingmunka. A probléma orvoslását szolgáló megoldások: o Teljes épület rekonstrukció, eszközök cseréje; o Külső medencék lefedése, folyosók kialakítása a szezonmentes használhatóság érdekében; o A meglévő szolgáltatási kultúra feljavítása, eladhatóvá tétele; o Új piacképes döntően wellness jellegű szolgáltatások bevezetése; o Új arculat kialakítása, hatékony marketingmunka Célcsoportok A Fürdő jelenlegi vendégkörei egy igen szűk rétegből tevődnek össze: o Kezelőorvos által beutalt, TB-finanszírozott, már meglévő betegséggel küzdő helybéli, idősebb korosztály, akik egész évben látogatják a Fürdőt, de alacsony költési hajlandóság jellemzi őket; o Fiatalok, családok a strand részben, kizárólag szezonban, és csak jó idő esetén, alacsony/közepes költési hajlandósággal; o Külföldi vendég (elenyésző számban). A megújuló fürdő olyan magasabb színvonalú gyógy- és wellness szolgáltatásokkal rendelkezik majd, melyek a jelenlegi célcsoportok mellett a következő új vendégköröket vonzzák: Motiváció alapján: o Elsősorban a gyógyulni és relaxálni vágyó vendégek, orvosi beutalóval érkezők és egészségpénztári tagok, akik szeretik a kényelmet, szívesen kipróbálnak valami újat és hajlandóak érte méltányos árat fizetni ide tartoznak azok a jelenlegi fürdővendégek is, akik egy méltányos összegért hajlandóak lennének plusz kényelmi szolgáltatásokat is igénybe venni, ám erre jelenleg nincs lehetőségük, o Másodsorban a Jászságot és kultúráját megismerni kívánó új, illetve már ismerő és visszatérő turisták a helyi rendezvényeknek, a testvérvárosi kapcsolatoknak, illetve az eredményes marketingtevékenységnek köszönhetően. Várhatóan az itt töltött időt a fürdőprogramokkal egészítik ki; o Harmadsorban a településre üzleti céllal érkező, magasabb költési hajlandóságú utazók (itteni cégek partnerei); o Továbbá az ipari vállalkozásoknál és a kapcsolódó tevékenységek miatt a környéken dolgozó fizetőképes, közép-idősebb korosztály. Korcsoport alapján: o A gyógyulni vágyó vendégek elsősorban az idősebb korosztályból kerülnek ki; 28

29 o Akik a betegségtudat és a gyógyszerszedésen alapuló gyógyulás helyett a természetes gyógymódok és újszerű eljárások útján keresik a gyógyulást, illetve a testi-léleki kikapcsolódást, év közöttiek, főként preventív jelleggel; o A középkorúak és fiatalok, elsősorban a rehabilitációra szorulók, de az egészségmegőrzést fontosnak tartók is felkereshetik a Fürdőt; o A település és környéke rendezvényeit látogatók, családok, 3 generáció; o A nyári szezon során korosztály szerint szintén vegyes vendégkör érkezik. Utazási forma, szervezettség szerint: o A gyógyulni, ill. üzleti céllal érkező vendégek általában egyéni szervezésben utaznak (üzleti utazók rendszerint egyedül, a gyógyvendégek a házastársukkal); o A családdal utazó vendégek a strand szolgáltatásaiért, illetve a települési és környéki rendezvényekre túlnyomórészt nyáron, egyéni szervezésben érkeznek; o Az ipari parkokba érkező külföldi üzleti vendégek és kísérőik, egyénileg utazók, o Csoportok fogadására csak akkor lesz lehetőség, ha kellően nívós szálláshely létesül a Városban. Küldő területek szerint: o Elsősorban belföldi, 50 km-nél várhatóan nem nagyobb távolságból érkező vendégek; o Külföldiek közül a testvérvárosok, illetve az ipari parkok külhoni érdekeltségeinek képviselői, kísérői Versenytársak A Jászberényi Strand- és Termálfürdő a helyi jelentőségű fürdők közé tartozik. A fejlesztéssel egy regionális szintű, igényes wellness- és gyógyfürdő komplexumot kívánunk létrehozni. Így a versenytársakat a helyi és regionális fürdők között kell keresni. Versenytársak Jászszentandrás Jászapáti 10. táblázat: A Jászberényi Strand- és Termálfürdő jövőbeni versenytársai Versenytársak pozícionálása A fürdő neve Publikált ár (nyújtott (Ft) szolgáltatások, Erősségek célcsoport alapján) Termálfürdő és Kemping Tölgyes Gyógyvizű Strand és Kemping Helyi jelentőségű fürdők Kizárólag nyitott szolgáltatások: termálmedence, csúszda, úszó-, és gyerek medence, kemping Teljes: 970 Kedv: 810 Teljes: 900 Kedv: 600 Fedett gyógy-, és úszómedence, nyitott élmény, gyerek gyógy és tanmedence, Családias hangulat, kedvező ár, nagy kiterjedésű strand és kemping Minősített gyógyvíz, rá épülő OEP szolg. közül 4-et nyújt, számos fejlesztés, kemping Gyengeségek Csak szezonális működés, gyenge marketingtevékenység Télen kis medencekapacitás 29

30 Jászárokszállás Jászboldogháza Versenytársak Heves Nagykáta Szolnok Berekfürdő Cegléd Termál-, és Strandfürdő Strandfürdő A fürdő neve Hevesi Strandfürdő Nagykátai Városi Gyógyfürdő Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő Berekfürdői Termál és Strandfürdő Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidő Központ Teljes: 730 Kedv.: 570 Teljes: 800 Kedv: 600 Publikált ár (Ft) n.a. Nyitott termál ülő, élmény és egy úszómedence Két termál és egy gyerekmedence, sportpályák, büfé, játszótér Versenytársak pozícionálása (nyújtott szolgáltatások, célcsoport alapján) Nyitott úszó, termál és gyerekmedence Regionális jelentőségű fürdők Teljes: 1100 Kedv: 700 Teljes: 1300 Kedv: 820 Teljes: 1200 Kedv: 1000 Teljes: 1700 Kedv: 1300 Úszó-, tan-, gyógy-, gyerekmedencék és pancsoló Termálmeden-cék, strand-, úszó-, tan-, gyerek- és sportmedence, csúszdák, számos wellness szolgáltatás, szauna Gyógymedencék, úszó és termálmedencék, valamint élménymedence, számos rendezvény a Fürdőben Számos fejlesztésen átesett, igényes gyógy és wellness fürdő. Összesen 10 medencéje és 17 csúszdával rendelkezik. Országos: nem releváns Fejlesztések: medencekorszerűsítés, új élménymedence, közelben kemping Barátságos, csöndes falusi fürdő Erősségek Nyugodt családias környezet, nagy kiterjedésű strand Szépen ápolt park a Város központjában, minősített gyógyvíz Egész évben nyitva tart, fejlesztések a ben, hatalmas fejlesztési terület. Nagy kiterjedésű, igényes parkos terület, jelentős medence kapacitás, gyógyászat, Szépen kialakított modern fürdő, számos gyógy és wellness szolgáltatás 3 generációs számára, aquapark. Kis medencekapacitás, nincsenek egyéb szolgáltatások, csak szezonban van nyitva Csak szezonban van nyitva, kis medencekapacitás, nincs egyéb szolgáltatás Gyengeségek Csak szezonális nyitva tartás, nincsenek gyógyászati szolgáltatások. Csak szezonális nyitva tartás, nincsenek kiegészítő szolgáltatások. Nem történt átfogó fejlesztés, a strand egyes részei rossz állapotban vannak. Csak egy fedett gyógymedence, elavult eszközpark és infrastruktúra, nincsenek újszerű szolgáltatások Üzemeltetési problémák, vendégszám elmarad a várttól. 30

31 1. ábra: A versenytársak elhelyezkedése és Jászberénytől való távolságuk (közúton) A versenytársakat 50 km-en belüli, hasonló mérettel, profillal és árfekvéssel rendelkező fürdők között kerestük, kivételt képez Berekfürdő, melynek bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert Jászberényhez hasonlóan kis kapacitású, leromlott infrastruktúrájú fürdő, ami fejlesztés előtt áll, így a későbbiekben (távolságtól függetlenül) komoly versenytárs lehet. A fenti fürdők árait tekintve a Jászberényi Strand- és Termálfürdő a közepes-alsó régióban foglal helyet, míg a kialakítást és a jelenlegi állapotot tekintve az utolsók között foglal helyet. A fejlesztéssel minőségi előrelépés történik, mely megfelelő üzemeltetéssel és marketingmunkával párosultan a Fürdőt a ceglédi és a nagykátai fürdők színvonalára emeli. 4.4 A projekt indokoltsága, célkitűzései, eredményei Figyelembe véve az országos tervezés meghatározó folyamatait, az Országos Területpolitikai Koncepcióban szereplő területfejlesztési célokat, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Program célkitűzéseit, az Észak-alföldi operatív program átfogó célja: Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A regionális gazdaság egyik a régióban kedvező adottságokkal rendelkező ágazata a turizmus, a fejlesztésében rejlő potenciál kihasználása nemcsak a regionális versenyképességet növelheti, hanem mivel a kedvező adottságok jelentős részben az elmaradott térségekben találhatók nagymértékben hozzájárul az elmaradott, vidéki települések felzárkóztatásához is, az átfogó cél teljesítését elősegítve. Ezért növelni kell a turizmus gazdasági húzóágazat szerepét és jövedelemtermelő képességét. Különösen igaz ez a Jászság elmaradott településeire, ahol bár általános szegénység uralkodik, gyakorlatilag nincs gazdasági termelés, mégis szépen rendezett kis falusi fürdőket találunk és a rendszeresen megtartott falusi rendezvények keretében élénken élő néphagyományokkal találkozhatunk (pl. Jászapáti Aratónap, Jászboldogháza: Hagyományok Hétvégéje stb.). 31

32 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program ( ) I. prioritásának I.2.4-es pontja a Turisztikai termékek tematikus összekapcsolását szorgalmazza a desztinációra jellemző, eladható kínálati elemek eladható programcsomaggá gyúrását, mint horgászat, lovaglás, kerékpáros, falusi és egészségturizmus. Ebben a TDM pályázati forrás nyújthat segítséget. III. prioritás: Kisvárosi és vidéki életminőség javítása o III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása o Szezonalitástól mentes szolgáltatások kialakítás a meglévő fürdőkben, o Új trendkövető wellness és gyógy-szolgáltatások bevezetése, o Szakemberképzés, o Gyógytermék fejlesztés. Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Megállapítása: jelenleg nincs a Városnak turisztikai potenciállal rendelkező komplex terméke. Fejlesztési irányok: o Hivatás és konferenciaturizmus, o Egészségturizmus fürdőfejlesztés. A Fürdő stratégiai céljai: a. Jelenlegi infrastruktúra javítása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítésével. b. Jászberény egészségturisztikai kínálatának színesítése, versenyképességének javítása, a gyógyászati, wellness és családbarát kínálat erősítése; c. A szezonalitás csökkentése egy új, jelentős téli kapacitással is bíró fürdőépület építésével; d. Jászberény turizmusának fellendítése: a Fürdőből és a Fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások (szállás, közlekedés, vendéglátás) igénybevételéből származó turisztikai bevételek növelése, újabb turisztikai beruházások indukálása; A Fürdő operatív céljai: a. Az eladott fürdőbelépők számának növelése %-kal (fenntartási időszak 1-5 éve); b. Egészségturisztikai szolgáltatások bővítése, 13 új szolgáltatás bevezetése; c. Akadálymentes környezet biztosítása a fogyatékkal élők számára; d. Környezeti (geotermikus fűtés, kerékpáros és gyalogos megközelítés), pénzügyi (nyereséges működés) és humán (lakosságnak nem teher, hanem kedvező, népszerű szolgáltatás) szempontból fenntartható üzemelés; e. Munkahelyek teremtése: a tervek szerint, a felfutás után 31 új munkahely. A projekt mind a megvalósulás, mind az üzemelés során a helyi és a kistérségi gazdaságot fogja erősíteni, munkahelyeket teremt és hozzájárul az itt élők életminőségének javításához. Fontos megemlíteni, hogy a Fürdő hosszú távon csak akkor lesz sikeres és fenntartható, ha a szolgáltatások színvonalának megfelelő igényes szálláshely is létesül a közelben. 32

33 Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Mutató neve Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek Típus Mértékegység Bázisérték (2011.) 11. Táblázat Indikátortábla Megvalósítási és fenntartási időszak Minimum elvárt célérték eredmény fő eredmény fő eredmény fő Vendégek száma* eredmény fő Új szolgáltatások száma** Felújított szolgáltatások száma Felújított épületek alapterülete Új épületek alapterülete eredmény db eredmény db eredmény M eredmény M Mutató forrása / mérés gyakorisága Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente Saját adatszolgáltatás/ évente *A strand és a termálfürdő együttes vendégszámát tekintjük bázisnak. **Bázis (meglévők): meleg vizes medence, víz alatti gyógytorna, orvosi gyógy-masszázs, víz alatti sugármasszázs (tangentor), iszapkezelés, szauna, a kamillás gőzkamra, a pedikűr és a manikűr, konditerem, szolárium, női- és férfifodrászat, kozmetika, büfé. Újak: súlyfürdő, gyógy úszás, gyógytorna, szénsavas kádfürdő, elektroterápia, szauna-oázis, jacuzzi, hang és fényterápiás helyiség, wellness étterem, vitaminbár, pihenőtér, nagy családi élménymedence, Vizi játszótér, babamedence, 33

34 5 MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVÁK 5.1 A projekt nélküli alternatíva bemutatása A beruházás elmaradása esetén a jelenlegi veszteséges üzemeltetés tovább súlyosbodna, mígnem az Önkormányzat két, hosszú távon nem gazdaságos megoldás közül választhatna: o Alap rekonstrukciós beruházás az újító jellegű szolgáltatások bevezetése nélkül. Ebben az esetben a Fürdő állapota javulna ugyan, melynek maximum a nyári hónapokban lenne érzékelhető hatása, ám a szezonon kívüli időszakban továbbra is túlnyomórészt OEP vendégek látogatnák. Ez a megoldás nem szolgálja a Fürdő gazdaságosságának helyreállítását, csak a jelenlegi veszteséges üzemelést konzerválja. o A Fürdő bezárása a további veszteségek megelőzése érdekében, mely szintén nem szerencsés megoldás, mert ebben az esetben a Város elesne attól a lehetőségtől, hogy bekapcsolódjon a hazai egészségturizmus vérkeringésébe, és további gazdaságélénkítő beruházásokat vonzzon a térségbe. A tervezett gyógyászati és élmény jellegű szolgáltatások összetétele a mai kor igényeinek megfelelő, hiszen egy viszonylag új fejlesztési területről van szó. A wellness és családbarát szolgáltatások hiánya azonban a jövőben mindenképp hátrányt fog jelenteni a Fürdőnek (a térségben várható ez irányú fejlesztések miatt).... A kas (jelenlegi állapotában) Szakmai és műszaki leírás A Fürdő óta üzemel Jászberény központjában. Jellegzetessége a páros, kasszerű kupola. 4 nyitott csak nyáron használható és 3 beltéri medencével rendelkezik. Vize 45ºC fokos alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz, nincs gyógyvízzé minősítve. Elsősorban degeneratív, mozgásszervi betegségek, porcelváltozások, nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas. A Fürdő az OEP által támogatott kezelések közül 3-at végez. A Fürdő jelenlegi szolgáltatásai: Földszint: o Orvosi konzultáció, o Fizikoterápia, o Gyógytorna, o Büfé, o Fodrászat, Emelet: o Két kör alakú termálvizes ülőmedence, o Gőzkabinok (2db) o Tangentor, 34

35 o Hideg vizes medence, o Pihenő helyiség, o Iszapkezelés, o Szolárium, o Konditerem, o Szauna Üzemeltetési feltételek Az üzemeltetés feladata az Önkormányzat részéről: Éves költségvetési keret meghatározása, Döntéshozatal a Fürdőt érintő nagyobb beruházásokban, Pályázati, fejlesztési projektmenedzsment és tanácsadás, Vezető beosztású alkalmazottak kiválasztása, Kontrolling. Az üzemeltetés feladata a Fürdő részéről: Költségvetési keret beosztása és betartása, Szükséges fejlesztések, karbantartási munkálatok előirányozása, Éves marketingstratégia kidolgozása, lebonyolítása, A Fürdő mindennapi életének irányítása, Költség-haszon elemzés Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése Vendégszám (fő) 12. Táblázat A Fürdő jelenlegi gazdasági adatai TERMÁL-FÜRDŐ Év Felnőtt Fizető vendég Nyugdíjas TB beutalt Összesen Árbevétel (Ft) Működési költség (Ft) STRAND Év Vendégszám (fő) Árbevétel (Ft) Működési költség (Ft) ÉVES VESZTESÉG (Termálfürdő Strand együtt): A projekt nélküli alternatíva esetén várhatóan fennmarad, sőt, nőni fog a Fürdő éves több tízmilliós vesztesége, ami az Önkormányzat számára mind turisztikailag, mind pénzügyileg rendkívül kedvezőtlen. 35

36 5.2 A javasolt alternatíva bemutatása A projekt előkészítettsége Az Önkormányzat mindkét fürdőjének megtartása mellett döntött, de a továbblépéshez szükség van egy szakmai döntés-előkészítő anyagra, mely a beruházás megkezdése előtt elkészül: o Egy döntés előkészítő anyag (előzetes vizsgálati dokumentáció = EVD), mely meghúzza a lehetséges fejlesztési irányvonalakat és egy költségbecsléssel készülő pénzügyi tervben előrevetíti a várható bevételeket és kiadásokat, o Tervdokumentáció, mely a fejlesztési terület átalakítását, a szolgáltatások lehetséges elhelyezését ábrázolja. Szempontrendszer a Strand- és Termálfürdő, vagy a Lehel Strand és Uszoda fejlesztéséről történő döntés meghozatalához: 1) Finanszírozás Sem az európai uniós pályázatok keretében, sem a Város teherbíró-képességét tekintve nincs lehetőség egyszerre két pályázatot benyújtani. 2) Elhelyezkedés A Hűtőgépgyárnál, a Város peremén található a Lehel Sport és Szabadidőközpont Fürdője. A Belvárostól kb. 4 km-re fekvő fürdő esetében nem megoldott az árvízvédelem, a potenciális fejlesztési területet többször elönti az áradó Zagyva folyó. A védőgát kiépítése eddig nem történt meg, ennek megvalósítása a beruházást jelentősen drágítaná. A Strand- és Termálfürdő viszont közel van a Belvároshoz, Jászberény sokkal vonzóbb részén található, így esélyesebb, hogy az ide látogató turisták is felkeressék elvégre turisztikai célú pályázat kiírása várható. A Strand- és Termálfürdő közvetlen környezetét érintik, és ezáltal a megvalósítandó fejlesztést alátámasztják a Város 2011-ben realizálódó nagy volumenű fejlesztései, úgy mint a belváros-rehabilitációs projekt, a városi Zagyva folyó revitalizációja és a Jászság Népi Együttes Víz utcai székházának felújítása. 3) Programok A Strand- és Termálfürdő e tekintetben is inkább központban van: pl. a Fürdő közelében rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 4) Kapcsolat szálláshellyel A Strand- és Termálfürdőhöz képest a szomszédos telken áll a Touring Hotel, melynek 30 szobája van, bővíthető, és biztosítható az összeköttetés a Fürdővel mint ahogyan ez a vázlatterven is szerepel, ill. a további tervezés is figyelembe veszi azt a szakmai tapasztalatot, hogy egy fürdő és egy hozzá kapcsolódó szálloda egymással erős szinergiában működnek, hiszen hozzájárulnak egymás jóval kedvezőbb kihasználtságához. Meggyőződésünk, hogy egy átfogó fejlesztéssel, a szolgáltatások bővítésével a Strand- és Termálfürdő jelenlegi látogatószáma látványosan növelhető, akár meg is duplázható. A projekt egyik lényeges célja, hogy a Fürdő képes legyen egész éven át tartó, bőséges fürdőprogrammal rendelkező kínálati elemként fellépni a régió egészségturizmus piacán, és váljon versenyképes, egész éves turisztikai vonzerővé, melyből Jászberény és a kistérség vállalkozásai is profitálnak. 36

37 Javaslatunk szerint a külső Lehel Strandfürdő megmarad a lakosság nyári strand-, illetve a fiatalok sport igényeinek kiszolgálására, míg a belvárosi kupolás termálfürdő a helyi egészségturizmus új központja lesz. Ennek kiépítésére az Önkormányzat a várhatóan tavasszal kiírásra kerülő fürdőfejlesztési pályázaton kíván elindulni Szakmai és műszaki tartalom Egy komoly fürdőmúlttal nem rendelkező település esetében olyan új szolgáltatások kiépítésében kell gondolkodni, amelyek relatíve közepes árszínvonalon kínálhatóak és helyben, illetve a környéken is keresletre találnak. Jászberényben és a Jászság területén számos helyi jelentőségű fürdő található, ám ezek döntően szezonálisan működnek és híján vannak komolyabb gyógy- és alap wellness szolgáltatásoknak. Ma már hála a mindenhol jelen lévő médiának az egészséges életmódról, annak előnyeiről és a prevenció fontosságáról szinte mindenütt hallottak az emberek. Egyre többen, ki-ki a pénztárcájához mérten szeretné kivenni részét a pihentető-kényeztető wellness szolgáltatásokból. Bizonyíték erre a hazai wellness turizmus robbanásszerű fejlődése, amely még a gazdasági visszaesés idejében is stabil bevételi forrást jelentett a hazai egészségturizmusnak. Erre a megállapításra alapozva bátran mondhatjuk, hogy a jó minőségű gyógyturizmusnak és egy relatíve kedvezőbb árszínvonalat képviselő, ám minőségi alap wellness szolgáltatási körnek jövője van a településen. Az alábbi szolgáltatásokkal célunk, hogy az eddigi vendégkört megtartsuk, számukra igényes alap-gyógy ellátás nyújtása mellett új, preventív jellegű wellness szolgáltatásokat is kínáljunk, illetve tegyünk ismertté, továbbá az eddig szolgáltatások hiányában távol maradó wellness vendégkört bevonzzuk a Fürdőbe. Az új kínálati elemek kialakításánál törekedtünk arra, hogy a gyógyászatban használatos drága berendezések, és a meglévő infrastruktúra a wellness szolgáltatások esetében is használhatóak legyenek (pl. gyógymedence, masszázshelyiségek, tangentor), így kevesebb ráfordítással szélesíthető a kínálat és érhető el többlet-bevétel. Mindez persze nem zárhatja ki a fürdőn végzendő teljes rekonstrukciót és állagjavítást, amely magába foglalja az épület külső-belső rehabilitációját, a belső terek dizájnos és igényes kialakítását, új berendezési tárgyak beszerzését. A szolgáltatások összehangolásával, helyes idő-, és térbeni ütemezésével (délelőtti és délutáni vendégkörre és szolgáltatásokra bontva) elérhető a fürdő egyenletes töltése, szezontól mentes stabil működése. Fontos megjegyezni, hogy a jelen projekt egy felzárkózó beruházás. Célja, hogy Jászberény betörjön az egészségturizmus piacára, alapot képezzen egy jövőbeni beruházás-folyamatnak, melynek eredményeképpen a Fürdő gazdaságilag stabil, trendkövető wellness, medicalwellness arculattal járul hozzá a desztináció turisztikai versenyképességéhez. Rövid műszaki tartalom A beruházás megvalósulásával a villamosenergia-igény nagy valószínűséggel megduplázódik. Ez a vízforgató motorok, illetve a szaunák és az élményberendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos berendezések miatt elkerülhetetlen. Ugyanakkor egy új termálvizes kúttal a gázszámlát meg lehet negyedelni, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésével, alternatív energiák használatával (pl. hőszivattyú, tetőn elhelyezett napkollektorok, talajhő kollektorok) minimálisra lehet csökkenteni. A beruházás sikeressége érdekében javasolt kiemelni a geotermikus hőenergia hasznosítást, amit ki kell egészíteni egyéb, az összes hatásfokot javító akár többféle alternatív energiaforrás felhasználásával. Amennyiben a vízdíjat a Fürdő továbbra is díjmentesen kapja a szolgáltatótól, az nagyban hozzájárul a sikerességhez. 37

38 Az új épületszárnnyal az összes alapterületre még kétszer akkora épület épül, mint a jelenlegi. A beruházási költségeknél kalkuláltunk a Hotellel való földfelszín alatti összeköttetés kialakítási költségeivel. A projektgazda a fejlesztés keretében az alábbi tevékenységeket kívánja megvalósítani: A belvárosi kupolás fürdő rekonstrukciója: a meglévő elavult belső terek teljes körű felújítása, a berendezések cseréje, a kezelésekhez szükséges eszközök korszerűsítése; A külső medencék téliesítése sátras lefedés módszerével. Ehhez kapcsolódóan fűtött folyosók építése; Fürdőfejlesztés és azzal kapcsolatos feladatok: Hidrogeológiai tanulmány készítése, mely lehetővé teszi egy relatíve nagy vízhozamú és legalább 50 C fokos termálvizes kút fúrását; Új termálkút fúrása; Az új kút fúrását követően szükséges a víz analizálása, majd az OGYFI-val történő minősített ásványvízzé való minősítése, majd gyógyvízzé minősítése; A fürdőépület bővítése és új szolgáltatásokkal való felszerelése szükséges: 1. Gyógyászati szolgáltatások o Gyógymedence 2 db* o Masszázs helyiségek 8 db* o Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* o Víz alatti gyógytorna o szénsavas kádfürdő 2 db o Iszappakoló helyiség, zuhannyal ellátva 4 db o Súlyfürdő 8 db függesztő hellyel o Gyógyúszás 18 év alatt kinti úszómedence lefedése esetén o Gyógytorna-helyiség (egyéni és csoportos) 1 db helyiség o Elektroterápia 4 db kezelő helyiség 2. Wellness szolgáltatások 2 Gyógymedence 2 db* Masszázs helyiség 8db* Víz alatti vízsugármasszázs kezelő 2 db* Szauna oázis o gőzkamra, o fényterápiás szauna o finn szauna o ördög szauna, melegebb szauna o aromaszauna (gyengébb szauna) o sókristály szauna o infrakabin o iglu o merülőmedence o hűtőfürdő (élmény zuhanyok) o pihenőágyak o biobár Jacuzzi Hang- és fényterápiás helyiség 2 Megjegyzés (csillaggal jelölt részek), a 2db termál-gyógymedence, a 8 db masszázs-helyiség és a 2 db víz alatti vízsugármasszázs kezelő olyan átfedést közös területet jelentenek a gyógyászati és wellness szolgáltatások szempontjából, melyeket mindkét vendégkör használni tud. 38

39 Wellness étterem, vitaminbár Pihenőtér Szépségközpont (fodrászat, kozmetika, pedikűr-manikűr, szolárium szalon) 3. Élményfürdő nagy, családi élménymedence fedett és külső medencetérrel kültéri vízi játszótér babamedence 2. ábra: A szolgáltatások várható térbeli elhelyezkedése 39

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása

A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása A fejlesztés az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2014.évi megállapításáról. A Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 16/2014.(XI.13.)önkormányzati rendelete a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2015. évi megállapításáról.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Túlpályázás mértéke 155,45 %

TÁJÉKOZTATÓ. Túlpályázás mértéke 155,45 % TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK AKTUÁLIS ÁLLÁSÁRÓL I. Az ÉAOP eddigi eredményei Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett 35 db pályázati kiírás közül 28 db kiírásra érkezett

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése Turisztikai Védjegye / kitüntető et elnyert díjazottak (2006 2015) A Megyei Közgyűlés 4/2012.(III.30.) KR sz. rendeletl újraszabályozta a megyei kitüntető ek adományozási rendjét. 2012. évtől adományozható

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban. 1. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Szolnok, Tószegi út 21. Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/év Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Abádszalók üdülőépület: 300 1,6% 500 50 m2-ig: 8000

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése Turisztikai Védjegye / Jász-Nagykun- Megye Turisztikai Értéke 2012. évtől Turisztikai Értéke cím adományozható és a címek átadására minden évben odaítéléséről 2006. 26/2006.(IX.07.)IKB Vendéglátóhely használatának

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás célú fejlesztés Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Vállalkozás

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése a Jász-Nagykun- Megyei Közgyűlés által alapított et odaítéléséről 2006. 26/2006.(IX.07.)IKB használatának Martfű Gyógykemping**** Thermál Hotel Szivek*** Berekfürdő Bajnok Étterem i Gulyásfesztivál Cserkeszőlő

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben