Tájékoztató a évben igénybe vehető mozgáskorlátozott személyt szállító gépjármű utáni adómentességről

Átírás

1 Tájékoztató a évben igénybe vehető mozgáskorlátozott személyt szállító gépjármű utáni adómentességről Az eljárás jogi alapjai: A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (tájékoztatóban: gépjárműadó törvény); A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet (tájékoztatóban: 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet); A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V.15.) Kormányrendelet (tájékoztatóban: NRSzH Korm. rendelet); Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (tájékoztatóban: Art.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (tájékoztatóban: Ket.) A gépjárműadó törvény alkalmazásában adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozott személy üzemeltetésében lévő személygépkocsija után, vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő- nevelőszülő, mostoha- vagy örökbefogadó szülő üzemeltetésében lévő személygépkocsija után, vagy a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő- nevelőszülő, mostoha- vagy örökbefogadó szülő üzemeltetésében lévő személygépkocsija után jár. A mentesség az adóalanyt minden esetben legfeljebb Ft erejéig illeti meg - évente. A gépjárműadó törvény 5. -ának f) pontja egy tárgyi és alanyi elemeket egyaránt hordozó vegyes mentesség, melyre tekintettel az adómentesség érvényesítéséhez a tárgyi és alanyi vonatkozású feltételeknek együttesen kell teljesülniük. 1

2 Az alanyi adómentesség feltételei A mentesség igénybevételéhez szükséges a Bevallás formanyomtatvány, melyhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott állapotot igazoló dokumentumot az alábbiak szerint: Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja. [gépjárműadóról szóló törvény pontja] A július 2-tól hatályos 102/2011. (VI.29.) Korm. Rendelet 2. a) pontja a súlyos mozgáskorlátozott személy fogalmát definiálja, míg a 7. (3) bekezdés a) pontja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló okiratot nevesíti. Fenti rendelkezések alapján a gépjárműadó törvény alkalmazásában súlyos mozgáskorlátozott 1./ az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (Fot) 23. (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság. Ennek igazolására szolgáló dokumentum: a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolata. 2./ az a személy, aki a 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 8/A szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességben súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább 3 éven át fennáll. Ennek igazolására szolgáló dokumentum: a szakértői szerv (illetékes Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve) által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény-másolata. A szakvélemény gépjárműadó-mentességre akkor jogosít, ha az adózó közlekedőképessége súlyosan akadályozottnak minősített. 3./ az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet (Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved, amennyiben többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi eredetű fogyatékosság. Ennek igazolására szolgáló dokumentum: 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolata. Az előzőekben nevesített okiratok egyikével sem rendelkező ügyfél a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésére álló orvosi dokumentációival, egyéb iratokkal az illetékes önkormányzati adóhatóságnál kezdeményezheti közlekedőképességének minősítését. 2

3 A közlekedőképesség minősítésének kezdeményezése A NRSzH Korm. rendelet január 1-jén hatályba lépő módosítása szerint a gépjárműadómentesség esetében a közlekedőképesség minősítésének kezdeményezése is az alapeljárásba integrálódott. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a közlekedőképesség minősítésre irányuló vizsgálatot a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére végzi el azzal, hogy a megkeresésre a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A szakvélemény tartalmazza a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását, a következő felülvizsgálat időpontját. A szakvéleményt a szakértői szerv 60 napon belül adja ki. A közlekedőképesség minősítésének elbírálásához az ügyfélnek célszerű a következő dokumentumokat csatolni: kérelmet közvetlenül megelőző friss mozgásszervi állapotfelmérő orvosi dokumentum, friss járásképességet befolyásoló, állapotfelmérő neurológiai orvosi dokumentum, friss járásképességet befolyásoló alsó végtagi arteriás érszűkületet igazoló orvosi dokumentum, régebbi kizárólag mozgásszervi statusát rögzítő orvosi dokumentumok. ( a dokumentáción jól látható legyen az aláíró orvos neve és bélyegzőszáma) A közlekedőképesség elbírálásához egyéb belgyógyászati, kardiológiai, endokrinológiai, nephrológiai, pszichiatriai, diabetológiai, tüdőgyógyászati, stb dokumentumok érdemileg nem használhatók fel. A mentességre irányuló adóigazgatási eljárás gyorsasága, s a közlekedőképesség minősítésének megalapozottsága érdekében az alábbiakra hívjuk fel Ügyfeleink figyelmét: A szakvélemény kiadására irányuló kérelemhez mellékelhető orvosi dokumentációk kiválasztása, meghatározása nem része az adóigazgatási eljárásnak. Ez azt jelenti, hogy az adóügyi munkatársak megfelelő szakmai (orvosi, egészségügyi, rehabilitációs) ismeretek hiányában nem tudnak segíteni, s az eljárás jogszerűsége érdekében nem is segíthetnek az orvosi dokumentációk szelektálásában. Amennyiben a kérelmező nem tudja eldönteni, hogy mely rendelkezésére álló dokumentációra alapozza mozgásszervi fogyatékosságát, akkor megfelelő szakismertetekkel rendelkező, mozgásszervi egészségi állapotát ismerő, esetlegesen azt kezelő szakember (kezelő orvos, ortopéd szakorvos, stb ) segítségét kérje a következőkre figyelemmel. 3

4 A szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet 1.sz. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavar, d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített. Mivel a közlekedőképesség minősítésére irányuló eljárásban az adóhatóság feladta csak a kérelem és mellékleteinek továbbítására irányul, a dokumentációk esetleges sérüléseiért, hiányosságaiért az Adóhatóság nem tud felelősséget vállalni. Ezért kéjük, hogy az eredeti dokumentumok csatolását mellőzzék, s azok másolatának elkészítéséről szíveskedjenek gondoskodni. A gépjárműadó törvény 5. f) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentességre irányuló eljárás menete: 1. Az adóalanynak (az adókötelezettséget érintő változástól számított 15 napon belül) bevallási formanyomtatványon kérelmeznie kell a gépjárműadó fizetési kötelezettsége alóli mentességet, melyhez csatolnia kell a) vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiadott közlekedőképesség minősítéséről szóló szakvélemény másolatát, b) vagy fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy annak megállapítása alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, Ebben az esetben fontos, hogy a dokumentumokban rögzítve legyen, hogy a fogyatékosság mozgásszervi. c) - amennyiben a mozgáskorlátozott személy kiskorú - a 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát, d) - amennyiben az adóalanynak az a), b), c) pontokban felsorolt igazolások egyike sem áll rendelkezésére közlekedőképesség minősítését kezdeményező eljáráshoz szükséges iratok másolatát; kizárólag mozgásszervi állapotot minősítő, járásképességet befolyásoló eü.-i állapotot igazoló dokumentációk másolatát. 4

5 2. a) az 1.a), 1.b) és 1.c) esetekben ha a bevalláshoz csatolt - jogszabály szerinti - igazolás(ok) tartalma alapján az adóalany, illetve az általa szállított, vele közös háztartásban élő gyermeke súlyos mozgáskorlátozott, akkor az adóhatóság határozattal értesíti az adózót - adott adótárgy vonatkozásában - a gépjárműadó fizetési kötelezettsége alóli mentességéről, részbeni mentesség esetén - a fennmaradó - fizetési kötelezettségéről, a mentesség kezdetének időpontjáról, időtartamáról. b) az 1.a), 1.b) és 1.c) esetekben ha a bevalláshoz csatolt - jogszabály szerinti - igazolás(ok) tartalma alapján az adóalany, illetve az általa szállított, vele közös háztartásban élő gyermeke NEM súlyos mozgáskorlátozott, akkor az adóhatóság határozattal elutasítja az adóalany adófizetési kötelezettsége alóli mentességére irányuló kérelmét. c) az 1.d) esetben az adóhatóság a bevalláshoz mellékelt iratokat megküldi az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnek közlekedőképesség minősítése céljából, a szakvélemény megérkezéséig a mentességre irányuló eljárást felfüggeszti, majd a szükséges szakvélemény megérkezését követően az adóhatóság dönt a mentességről az alábbiak szerint: o amennyiben a szakvélemény közlekedőképességében súlyosan akadályozott minősítést tartalmaz az adóhatóság határozattal értesíti az adózót - adott adótárgy vonatkozásában - a gépjárműadó fizetési kötelezettsége alóli mentességéről, részbeni mentesség esetén - a fennmaradó - fizetési kötelezettségéről, a mentesség kezdetének időpontjáról, időtartamáról. o amennyiben a szakvélemény szerint a vizsgált személy közlekedőképességének súlyos akadályozottsága nem áll fenn, akkor az adóhatóság határozattal elutasítja az adóalany adófizetési kötelezettsége alóli mentességére irányuló kérelmét. 3. Az Adózónak lehetősége van a mentességi kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni. A fellebbezést az Adóügyi Osztály továbbítja a másodfokon eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjához, aki jogorvoslati eljárásban megkeresi a közlekedőképesség felülvizsgálatára illetékes Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt. A fellebbezési eljárás illetéke Ft. 5

6 Tárgyi adómentességhez, adókötelezettséghez kapcsolódó egyéb információk Ha az adómentességre jogosult adóalany adókötelezettsége több 100 kw alatti teljesítményű személygépjármű után is fennáll, akkor ezek közül a legkisebb teljesítményű után jár az adómentesség. A mentesség az adóalanyt többes adóalanyisága esetén, kizárólag egy személygépkocsi kapcsán illeti meg az alábbiak szerint. Adókötelezettséget érintő változás esete: A súlyos mozgáskorlátozott adóalany először kéri mentességét: Az adóalany adómentességre való jogosultságának kezdete A január 1-jétől hatályos gépjárműadó törvény pont szerinti, súlyos mozgáskorlátozott állapotot igazoló okirat 1 keltét követő hónap első napjától. Az adóalany már január 1-jét megelőzően is mentesül(hetet)t az adófizetési kötelezettség alól. Azaz az akkor hatályos jogszabály szerinti mozgáskorlátozott állapotára vonatkozó igazolással 2 (már korábban is) kérelmezte / kérelmezhette mentességét. Az adóalany adóéven belül a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól mentesített gépjárművét eladja, s az eladott gépjárművet az eladás évében nem vonják / vonták ki a forgalomból: Az adóalany adóéven belül a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól mentesített gépjárművét eladja, s az eladott gépjárművet az eladás évében a forgalomból kivonják / kivonták: A január 1-jétől hatályos gépjárműadó törvény pont szerinti, súlyos mozgáskorlátozott állapotot igazoló okirat 1 keltét megelőzően is január 1-jétől - mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól. Az eladást követő év első napjától. Azaz eladás évében nem mentesülhet másik, már meglévő, vagy (később) az eladás évében vásárolt újonnan, vagy ismételten forgalomba helyezett személygépkocsi vonatkozásában. A forgalomból való kivonást követő hónap első napjától mentesülhet - a már meglévő másik, vagy (később) az eladás évében vásárolt újonnan, vagy ismételten forgalomba helyezett személygépkocsi vonatkozásában. Sz o l n o k, január Adóügyi Osztály 1 közlekedő képességet minősítő szakvélemény, mozgásszervi fogyatékosság miatt megítélt Fot. szerinti határozat, vagy az annak alapjául szolgáló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, kiskorú mozgáskorlátozott gyermek vonatkozásában ESzCsM rendelet szerinti igazolás; 2 a július 1-jéig hatályos 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet (2. számú melléklete) alapján kiadott I. fokú orvosi szakvéleménnyel (7 pontos orvosi szakvéleménnyel) igazolta, mely igazolás legkésőbb december 31-ig volt felhasználható, s elfogadható az alanyi mentesség igazolására. 6

7 Minta a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító szülő (adóalany) bejelentéséhez csatolandó igazolásra IGAZOLÁS tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről Igénylő neve: Szül.: év hó nap Lakcím: TAJ-száma: Gyermek TAJ-száma: Szül.: év hó nap I. Szakorvos állítja ki! Gyermek neve:. Anyja neve: Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek - tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt - a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 4. f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelel. Diagnózis: BNO Betűjele*: L vagy P. Számjele*: Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül fennállt nem állt fenn - Következő felülvizsgálat időpontja: év hó nap - Az állapot véglegessége folytán rendszeres felülvizsgálat nem szükséges. *P) betűjel esetén az egyes betegségek/fogyatékosságok betűjelét és számjelét is fel kell tüntetni. Amennyiben a betegség valamely fogyatékosságot is okoz, akkor a betegség és a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni. Kiállítás dátuma: szakorvos 7 intézmény

8 II. Szakorvos állítja ki! Gyermek neve:. Anyja neve: A fent nevezett gyermek - tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában - a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 4. f) pont fa) alpontjában foglaltaknak nem felel meg. Kiállítás dátuma: szakorvos intézmény III. Szakorvos állítja ki! Gyermek neve:.. Anyja neve:. Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága - állapotjavulás, illetve gyógyulás miatt - nem felel meg a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 4. f) pont fa) alpontjában foglalt feltételeknek. Kiállítás dátuma: szakorvos intézmény nyomtatvány: kapcsolódó anyagok 8