1 A tanulmány eredeti változata Roóz József 70 éves születésnapjára készülő tanulmánykötetbe íródott. Polónyi

Átírás

1 Polónyi István Valóban esélykiegyenlítő hatású a felsőfokú szakképzés? A felsőoktatási jelentkezések és a felsőoktatási továbbtanulás néhány kistérségi összefüggése 1 Ebben az írásban azt vizsgáljuk meg, hogy a felsőfokú szakképzés valóban a hátrányos helyzetű tanulók számára nyit-e utat a felsőoktatásba, mint ahogyan azt a szakértők és a szakirodalom általában gondolja. (Lásd pl. Hrubos 2002) A hazai rövid idejű felsőoktatási képzés eredetileg az Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés nevet viselte. A képzés meglehetősen hányattatott sorsára utal, hogy 1993-as megszületése óta immár harmadik nevét viseli, jelenleg felsőoktatási szakképzésnek hívják. A felsőoktatási törvénybe az évi LXI. (a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény módosításáról szóló) törvény nyomán került be az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. A törvény értelmében a felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel. (124/E b)). Ugyanakkor az AIFSZ nem számított felsőfokú képzettségnek, hanem önálló, szakképzési szintként jelent meg a felsőoktatási palettán 2. A felsőoktatási törvény évi módosítsa (2003. évi XXXVIII. törvény) nyomán azután egyszerűbb nevet kapott: felsőfokú szakképzés lett, amely a törvény szerint felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad. A évi CXXXIX. (felsőoktatásról szóló) törvény megtartja a nevet és a nem felsőfokú szintet is. A 11. (3) szerint a felsőoktatási intézmény a felsőoktatás keretében. felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőfokú szakképzés is nyújthat. A felsőfokú szakképzés felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. ( ) A évi CCIV. (a nemzeti felsőoktatásról szóló) törvény megváltoztatja a képzés nevét és célját is, de továbbra is felsőfokú végzettségi szintet nem adó képzésként definiálja. (3. (3) a). Ugyanakkor a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről) 2. szerint az Nftv. 15. (2) bekezdésében meghatározott felsőoktatási szakképzés képzettségi szintje: 1 A tanulmány eredeti változata Roóz József 70 éves születésnapjára készülő tanulmánykötetbe íródott. Polónyi István: Valóban esélykiegyenlítő hatású a felsőfokú szakképzés? In: Halm Tamás (szerk.): Tisztelet az érdemnek: Írások Roóz József rector emeritus 70. születésnapjára. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, pp Jelen írás annak a tanulmánynak némileg átdolgozott változata. 2 A évi LXI 64. alapján: Az Ftv a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás). (2) A képzés szintjei: a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés; b) főiskolai szintű képzés: - főiskolai szintű alapképzés, - főiskolai szakirányú továbbképzés; c) egyetemi szintű alapképzés; d) posztgraduális képzés - egyetemi szakirányú továbbképzés, - doktori, illetve mesterképzés. 1

2 ISCED-5, amely képzettségi szint kizárólagosan e rendelet alapján meghatározott képzésben szerezhető meg. A törvény indoklása így ír: a jelenlegi felsőfokú szakképzés új elnevezéssel, kredittartalommal kikerül a szakképzési törvény hatálya alól. A felsőfokú illetve immár felsőoktatási szakképzés tehát újabb állomásához érkezett, s tartalma is radikálisan megváltozott, mert elvesztette tényleges OKJ szakképző jellegét. Ennek komoly következménye van rekrutációs jellemzőire is, amire még kitérünk az írás végén. Hipotézisek és fogalmak Azt tudjuk, hogy a közoktatási eredményességet befolyásolja az iskolák térségi elhelyezkedése (lásd Garami Erika kutatásait, pl. Garami (2003), (2009), (2013) vagy Kocsis 2010). Ebben az írásban azt a (kutatás)kérdést vizsgáljuk, hogy a felsőoktatási továbbtanulás hogyan függ össze a továbbtanulásra jelentkezők kistérségi lakóhelyével. Hipotézisünk szerint, mint ahogy a közoktatási eredmények, úgy a felsőoktatási továbbtanulás is együttmozog a kistérségek fejlettségével, a továbbtanulási törekvés és a tényleges továbbtanulás annál nagyobb arányú, minél fejlettebb egy kistérség. A kistérség definícióját leginkább Faluvégi definíciója ragadja meg. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a településeik kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont). Megnevezésük a központi település neve alapján történt. (Faluvégi 2004:7) évi (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló) XXI. törvény 3 felsorolja a kistérségeket (is). (Ezek száma 1996 óta némileg nőtt, jelenleg 174 kistérséget sorol fel a jogszabály. Lásd 1. melléklet) A kistérségek esetében a gazdasági fejlettséget nem lehet a GDP alapján megítélni, mivel erre a területi szintre, mint ahogy a települési szintre sem, nincs GDP adatközlés. Ezért s azért is, mert a GDP fejlettség-mérő képességét sokan vitatják 4 a kistérségek fejlettségét más módszerrel szokták mérni. Ennek elméletével itt nem foglalkozunk. Vizsgálatunkhoz elfogadjuk azt a komplex mutatószámot, amellyel nálunk a kistérségek fejlettségét mérik a különböző fejlesztési programokba történő besorolásukhoz. A komplex mutató tartalmát a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat rögzítette 5. 3 A kistérség törvényi definíciója egyébként némileg más. A évi (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló) XXI. törvény 5 szerint h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. Ezt 2012-ben úgy módosították (2012. évi CCVII. törvény 68. (1) alapján), hogy g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. 4 Egy ország vagy térség - gazdaságának helyzetét a mai napig a Simon Kuznets által kifejlesztett nemzeti elszámolási rendszerrel, azaz a GDP-vel mérjük (Cobb - Halstead Rowe 1995, 1997). Hozzá kell tenni, hogy már magának Kuznets-nek is komoly fenntartásai voltak az ő segítségével alkotott nemzetgazdasági elszámolási rendszerrel kapcsolatban re Kuznets a The New Republic című könyvében megírta, hogy a nemzeti elszámolások alapvető újragondolására van szükség. (Uo.) Amire egyébként azóta sem került sor, bár számos tanulmány jelent meg gazdasági fejlődés mérése tárgyában. 5 A határozatot az Országgyűlés a június 25-i ülésnapján fogadta el, és I. 4-én helyezték hatályon kívül. 2

3 A komplex mutató kiszámításánál öt adatcsoportot (gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatók), összesen mintegy harminc indikátort vesznek figyelembe 6. (Lásd 2. melléklet) A kistérségi fejlettség és közoktatási teljesítmény Ennek az írásnak a felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggéseinek vizsgálata a célja, ezért csak röviden térünk ki arra, hogy a közoktatási kompetencia vizsgálatok eredménye és a kistérségek fejlettségét jelző komplex mutató között elég egyértelmű korreláció van. Az országos kompetenciamérés 2009 óta kistérségi bontásban is bemutatja az eredményeket. Ha a 2010-es kompetencia mérés kistérségi soros adatait összevetetjük a kistérségi komplex mutató értékeivel azzal a céllal, hogy teszteljük azt a hipotézist, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben tanulók eredményei gyengébbek, azt találjuk, hogy a kistérségek 10. évfolyamos tanulóinak matematika eredményei és a kistérségek (komplex mutatóval jellemzett) fejlettsége között (+0,5786) pozitív korreláció van. A kistérségek 10. évfolyamos tanulóinak szövegértés eredményei és a kistérségek (komplex mutatóval jellemzett) fejlettsége között ennél is erősebb, (+0,6401) pozitív korrelációt találunk. Tehát a hátrányosabb régiók tanulóinak eredményei gyengébbek. Az összes kistérség átlagos matematika eredménye 1582,7 szórása 70,7, a szövegértésé pedig 1587, 2 és 79,7, s ha kistérségi fejlettségi csoportonként vizsgálódunk, azt látjuk, hogy minél fejletlenebb a kistérségcsoport annál gyengébbek az eredmények, mint azt az 1. táblázat mutatja. 1. Táblázat A matematika és a szövegértés átlageredmények kistérségek különböző fejlettségi csoportjainál (2010) Matematika eredmények Szövegértés Szórása átlaga eredmények átlaga Szórása LHH ,3 67, ,0 67, ,2 64, ,1 78, ,9 57, ,7 59, ,9 71, ,5 69, ,8 41, ,3 48,54 LJH ,7 49, ,2 51,32 Összes 1582,7 70, ,2 79,71 Forrás: saját számítás a 2010-es kompetencia felmérés adatai alapján, a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat komplex mutatószámai alapján sorba rendezett kistérségek szerint. A kistérségek helyzete és a közoktatási kompetencia vizsgálatok eredménye között tehát olyan összefüggés látszik, hogy a legjobb helyzetű kistérségekben tanulók eredményei jobbak, mint az átlag és jelentősen jobbak, mint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lakó tanulóké. Ugyanakkor a kompetencia vizsgálatok eredményei csak a legfejlettebb kistérségek esetében mutatnak szoros együttjárást a kistérségcsoport átlagos fejlettségével, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében igen jelentős az egyes kistérségek eredményei között a szórás. A felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggései Itt azt a hipotézist teszteljük, hogy a felsőoktatási továbbtanulásra jelentkezők és a felvettek között lényegesen kisebb arányban találunk hátrányos kistérségből érkező felsőoktatásba 6 A számítás során mutatónként öt egyenlő osztályközbe sorolták a kistérségeket, amelyek ez alapján 1-5-ig terjedő pontszámot kaptak. Ezeket mutatócsoportonként átlagolták, majd a csoportok átlaga adta meg a komplex mutatót (Nagy 2012). 3

4 jelentkezőket, továbbá a különböző képzési formákra - itt elsősorban az alap és az FSZ képzéseket vizsgáltuk - felvettek között is nagyobb arányban találunk fejlett kistérségben született hallgatókat. Hipotézisünk bizonyítására a közötti felvételi adatbázisokban 7 (pontosabban a négyéves időközönkénti adatbázisokban) a nappali tagozatos alapképzésre és a nappali tagozatos felsőfokú szakképzésre elsőhelyen jelentkezett és azok közül felvett hallgatók születésének területi eloszlását vizsgáltuk kistérség-csoportonként. A leghátrányosabb helyzetű 30 (LHH 30) és a legjobb helyzetű 30 (LJH 30) kistérség-csoportok jelentkezőinek és felvettjeinek arányait vizsgáltuk. Az elemzést kiegészítettük a területi statisztika néhány oktatásra vonatkozó adatával is. Érdemes először ez utóbbi adatokra egy pillantást vetni. A 30 leghátrányosabb helyzetű kistérség lakosságának aránya a vizsgált időszakban, az utolsó két év kivételével folyamatosan csökkent. A középiskolába járó népesség hasonlóan az utolsó két év kivételével csökkent. (Az utolsó két év növekedése sok tekintetben bizonytalannak tekinthető, lásd 1. táblázat alatti megjegyzést.) A legjobb helyzetű kistérségek lakosságának aránya növekedett (Budapest nélkül vizsgálva is), illetve az utolsó két évben stagnált, kicsit csökkent. A középiskolába járó népesség aránya pedig nagyjából stagnált (Budapest nélkül vizsgálva növekedett), kivéve az utolsó két évet, amikor csökkent, (itt is hangsúlyozva az utolsó két év az adatainak bizonytalanságát). Az is szembetűnő, hogy miközben a LHH 30 kistérségek középiskolai tanulóinak aránya messze elmarad a kistérség csoport lakosságának arányától, azonközben a LJH 30 kistérség esetében ez fordítva van. 1. Táblázat Az LHH30 és a LJH30 kistérség csoportok néhány népesség és középfokú oktatási jellemzője + LHH 30 kistérségek lakosságának aránya a teljes lakossághoz 9,5% 8,9% 8,4% 8,6% LHH 30 kistérségek középiskolásainak (gimnázium, szakközépiskola) az országos összeshez viszonyítva 6,0% 5,2% 5,0% 6,9% LJH 30 kistérségek lakosságának aránya a teljes lakossághoz 38,1% 38,6% 39,9% 39,8% (21,0%) (21,7%) (22,6%) (22,3%) LJH 30 kistérségek középiskolásainak (gimnázium, szakközépiskola) az országos összeshez viszonyítva 46,6% (21,6%) 45,1% (21,1%) 45,7% (22,0%) 42,5% (21,8%) LHH 30 kistérségek középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola.. 67/33 65/35 69/31 LJH 30 kistérségek középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola.. 82/18 81/19 57/43 (77/23) (77/23) (59/41) A középfokú tanulóinak aránya középiskola/szakiskola (országos átlag).. 77/23 76/24 59/41 Forrás: Adott évi Területi Statisztikai évkönyv alapján saját számítás Megjegyzés: 2012-ben megváltozott a kistérségi oktatási adatok közlése, 2012-től csak a nappali tagozatos hallgatók számát adja meg a kistérségi statisztika. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az erre az évre 1000 lakosra megadott adatok visszaszorzásával kapott számok nagyon jelentősen eltérnek az oktatási ágazat statisztikai adataitól. Ezért a területi statisztikából származó 2012-es adatok nagyon megbízhatatlannak tekintendők. A táblázatban bemutatott két korábbi év, 2006-ban és 2010-ben viszont (ha összevetjük az oktatási ágazat statisztikáival, akkor kiderül, hogy) a középiskolák (gimnázium, szakközépiskola) esetében a nappali, szakiskola esetében az összes tanuló létszám kistérségi megoszlása van megadva ben pedig (pontosabban 2001-ben, mivel technikai okokból itt azokat az adatokat használtuk) csak a középiskolai (gimnázium + szakközépiskola) van megadva, ami szintén nappali tagozatos adat. Ennek a három évnek az adatai összhangban állnak az oktatási ágazat adataival. 7 Köszönettel tartozom az Educatio kht korábbi vezetőinek és alkalmazottainak, hogy a 2002 és 2010 közötti felvételi adatokat (természetesen személytelenítve) excel formátumban, ingyenesen rendelkezésemre bocsátották a korábbi (2011 előtti) években. A évi adatok az Oktatási Hivatal térítés fejében excel formátumban rendelkezésemre bocsátott felsőoktatási felvételi statisztikai adatbázisából származnak. 4

5 Feltűnő az is, hogy a LHH 30 kistérség csoport esetében a középfokú oktatásban résztvevők harmada szakiskolába jár, tehát nekik esélyük sincs felsőoktatási tanulmányokra. A LJH 30 kistérség csoport esetben ez az arány kisebb, mint egy ötöd, (de Budapest nélkül vizsgálva is kisebb, mint egy negyed). (A 2012-es adatok itt is meglepő változást mutatnak, ami alighanem a területi adatok bizonytalanságának köszönhető, mintsem valódi tendenciát takar). A középfokú oktatás típusában való részvételi arányok alapján tehát egyértelmű, hogy a LHH 30 kistérségekben élők eleve kisebb eséllyel indulhatnak a továbbtanulás felé, hiszen ezen térségekben több mint 10%-kal több az érettségit nem adó iskolában tanuló. Ha a nappali tagozatos felsőoktatási alapképzésbe történő elsőhelyi jelentkezéseket vizsgáljuk egyértelműen látszik a leghátrányosabb helyzetű régiókban született fiatalok hátránya Táblázat A leghátrányosabb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatra alapképzésre jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva Az LHH30 kistérségben született elsőhelyen alapképzésre jelentkezett tanulók 3,8% aránya az összes elsőhelyen alapképzésre jelentkezőhöz viszonyítva 3,5% 3,3% 3,1% Az LHH30 kistérségben született alapképzésre felvett tanulók aránya az összes 3,8% alapképzésre felvetthez viszonyítva 3,5% 3,2% 3,2% Forrás: Adott évi felvételi adatbázis alapján saját számítás 3. Táblázat A legjobb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatra alapképzésre jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva Az LJH30 kistérségben született elsőhelyen alapképzésre jelentkezett tanulók 41,6% 42,8% 43,5% 45,3% aránya az összes elsőhelyen alapképzésre jelentkezőhöz viszonyítva (15,2%) (16,3%) (15,9%) (16,3%) Az LJH30 kistérségben született alapképzésre felvett tanulók aránya az összes 39,8% 41,9% 44,4% 45,6% alapképzésre felvetthez viszonyítva (15,7%) (16,7%) (16,3%) (16,3%) Forrás: Adott évi felvételi adatbázis alapján saját számítás Ezt az esélykülönbséget leginkább egy olyan viszonyszámmal jellemezhetjük, amely azt mutatja meg, hogy a régiócsoport átlagos középiskolai részvétele hogyan aránylik a régiócsoport nappali tagozatos alapképzésbe történő elsőhelyi jelentkezéseinek (Vjelentkezés) illetve a felvettjeinek (Vfelvett) átlagához. Tehát minden évre kiszámítottuk a Vjelentkezés viszonyszámot a leghátrányosabb 30 és legjobb helyzetű 30 kistérségcsoportra (ez utóbbira Budapest nélkül is) 9 : Vjelentkezés LHH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 Vjelentkezés LJH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LHJ30 Vjelentkezés LJH30(BPnélkül) = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) Továbbá minden évre kiszámítottuk a Vfelvett viszonyszámot is a leghátrányosabb 30 és legjobb helyzetű 30 kistérségcsoportra (ez utóbbira Budapest nélkül is) 10 : 8 A felsőoktatásba jelentkezett és felvett hallgatók esetében a születési helyet vizsgáltuk. 9 Részletesen kifejtve lásd 3. melléklet 10 Részletesen kifejtve lásd 4. melléklet 5

6 Vfelvett LHH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 2 Vfelvett LJH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LHJ30 Vfelvett LJH30(BP nélkül) = Felvett AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) 4. Táblázat A jelentkezési és a felvett viszonyszám a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségre vonatkozóan 2002, 2006, 2010, alapképzésre Vjelentkezés LHH30 63,3 % 67,3% 66,0% 44,9% Vjelentkezés LJH30 89,3% (70,4%) 94,1% (77,3%) 95,2% (72,3%) 106,5%(74,8%) Vfelvett LHH30 63,3% 67,3% 64,0% 46,4% Vfelvett LJH30 85,4 % (72,7%) 92,9% (79,2%) 97,2% (74,1%) 107,3%(74,8%) Zárójelben az LJH Budapest nélkül A jelentkezettek és felvettek viszonyszámait a legrosszabb és a legjobb helyzetű kistérségcsoportok esetében összevetve az esélykülönbségekre következtethetünk. 5. Táblázat A jelentkezési és a felvételi esélykülönbségek a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségcsoport diákjai között alapképzés esetén A jelentkezési viszonyszám különbsége (Vjelentkezés LJH30 - Vjelentkezés LHH30 ) A felvett viszonyszám különbsége (Vfelvett LJH30 - Vfelvett LHH30 ) 26,0% 26,8% 29,2% 61,6% (7,1%) (10,0%) (6,3%) (29,9%) 22,1% 25,6% 33,2% 60,9% (9,4%) (11,9%) (10,1%) (28,4%) Zárójelben az LJH Budapest nélkül Az adatok tanúsága szerint a legjobb helyzetű kistérségek tanulóinak jelentősen nagyobb és időben növekvő esélye van a felsőoktatási jelentkezésre és bejutásra re ez az esélykülönbség több mint 30%-ra növekedett a bejutás tekintetében, és Budapest nélkül számítva is 10%-kal magasabb. Hasonló elemzést végezhetünk az adatbázisokon a felsőfokú szakképzést illetően. 6. Táblázat A leghátrányosabb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva Az LHH30 kistérségben született elsőhelyen FSZ-re jelentkezett tanulók aránya az összes elsőhelyen FSZ-re jelentkezőhöz viszonyítva Az LHH30 kistérségben született FSZ-re felvett tanulók aránya az összes FSZ-re felvetthez viszonyítva 1,9% 4,0% 3,8% 3,5% 2,5% 3,5% 3,8% 3,4% 7. Táblázat A legjobb helyzetű 30 kistérségből elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezettek és felvettek az összes elsőhelyen nappali tagozatos FSZ-re jelentkezetthez és felvetthez viszonyítva Az LJH30 kistérségben született elsőhelyen FSZ-re jelentkezett tanulók aránya az összes elsőhelyen FSZ-re jelentkezőhöz viszonyítva Az LJH30 kistérségben született FSZ-re felvett tanulók aránya az összes FSZ-re felvetthez viszonyítva 51,9% (18,9%) 51,2% (18,9%) 41,7% (19,2%) 41,6% (18,9%) 34,7% (17,2%) 36,7% (17,7%) 35,0% (18,1%) 38,2% (17,4%) 6

7 8. Táblázat A jelentkezési és a felvett viszonyszám a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségre vonatkozóan 2002, 2006, 2010, FSZ képzésre Vjelentkezés LHH30 32% 77% 76% 50,7% Vjelentkezés LJH30 111,4% (87,5%) 92,5% (91,0%) 75,9% (78,2%) 87,9%(81,2%) Vfelvett LHH30 41,7% 67,3% 76,0% 49,3% Vfelvett LJH30 109,9% (87,5%) 92,2% (89,6%) 80,3% (80,5%) 96,1%(78,0%) 9. Táblázat A jelentkezési és a felvételi esélykülönbségek a leghátrányosabb 30 és a legjobb helyzetű 30 kistérségcsoport diákjai között FSZ-re A jelentkezési viszonyszám különbsége (Vjelentkezés LJH30 - Vjelentkezés LHH30 ) A felvett viszonyszám különbsége (Vfelvett LJH30 - Vfelvett LHH30 ) 79,7% 15,5% -0,1% 37,2% (55,8%) (14,1%) (2,1%) (30,5%) 68,2% 25,0% 4,3% 46,8% (45,8%) (22,3%) (4,5%) (28,7%) Amíg az alapképzés esetében a legjobb helyzetű kistérségek tanulóinak javuló esélyét állapíthattuk meg, addig a felsőfokú szakképzés esetében azzal ellentétes folyamatot mutattak a számok 2010-ig. Azaz a leghátrányosabb helyzetű térségek tanulóinak jelentős esélynövekedése látszik a vizsgált közel tíz év alatt, amelynek végen 2010-ben a két térség tanulóinak esélye nagyjából azonos volt. Mindez igazolja tehát azt a vélekedést, hogy a rövidebb idejű felsőoktatási képzések, mint amilyen a felsőfokú szakképzés a hátrányos helyzetű rétegek (ill. itt a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak) számára jelent esélynövekedést a felsőoktatásba történő bejutásban. Ugyanakkor 2012-re a hátrányos helyzetű térségek esélyeinek radikális romlásának vagyunk tanúi. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a felsőoktatási szakképzést a 2011-es felsőoktatási törvényben radikálisan átalakították, megszűnt annak OKJ-s szakmát nyújtó jellege. 10. táblázat A felsőfokú szakképzésre jelentkezettek és felvettek száma Összes jelentkező Elsőhelyen jelentkező Felvett Forrás: felvi.hu Ennek nyomán az FSZ iránti érdeklődés radikálisan csökkent ről 2012-re az FSZre felvett hallgatók száma a felére esett vissza, amelynek nyomán 2013-ra az FSZ-re első helyen jelentkezők száma 5 ezer alá esett (a 2011-es 11 ezerről). Befejezésül A 2000-es PISA vizsgálat óta széles körben is ismertté vált az az oktatáskutatók és nagyobbrészt pedagógusok előtt is közismert tény, hogy nem mindegy, hová születnek a gyermekek Magyarországon. Ha kistelepülésre, ill. hátrányos helyzetű kistérségbe születnek, 7

8 akkor lényegesen alacsonyabb teljesítményt mutatnak a literacy vizsgálatokban. Ennek nyilvánvalóan a társadalmi-gazdasági státus szerinti egyenlőtlenség a meghatározó oka. Azaz a kistelepülések, ill. hátrányos helyzetű kistérségek iskolái nem tudnak megbirkózni a gyermekek ilyen különbségekből adódó hátrányával, miközben a fejlett világ nagyobbik részében lényegesen kisebb az ilyen probléma. (Lásd erről Pl. Polónyi (2010)) Lényegében ugyanezt állapíthatjuk meg a kistérségek fejlettségének és a tanulók felsőoktatási továbbtanulási törekvéseik, s tényleges továbbtanulásuk összefüggésében is. A bemutatott vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a felsőoktatási alapképzési továbbtanulást illetően a leghátrányosabb helyzetű kistérségek tanulóinak esélye csökkent 2002 és 2012 között. A felsőfokú szakképzés esetében viszont az esélyek kiegyenlítődtek 2010-ig, majd a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak esélye ismét csökkent a 2011-es felsőoktatási törvény nyomán a felsőfokú szakképzés átalakítása miatt. Hivatkozások 1. Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos (2011): Országos kompetenciamérés 2010 Országos jelentés Oktatási Hivatal, (letöltve február) 2. Cobb, Clifford - Ted Halstead - Jonathan Rowe (1995): If the GDP is Up, Why is America Down? Why we need new measures of progress, why we do not have them, and how they would change the social and political landscape The Atlantic Monthly October 1995 ( letöltés ) magyarul megjelent: 3. Cobb, Clifford - Ted Halstead - Jonathan Rowe (1997): Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? Miért van szükségünk a fejlődés új mutatóira, miért nem rendelkezünk ezekkel, és hogyan változtatnák meg a társadalmi és politikai helyzetképet Kovász 1. évf. 1 szám 1997 Tél ( letöltés ) 4. Faluvégi Albert (2004) A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában Műhelytanulmányok MT DP. 2004/5 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest 5. Garami Erika (2003): A területi különbségek megjelenése az általános és középiskola utáni pálya alakulásában Iskolakultúra 2003/1 6. Garami Erika (2009): A legkiválóbb középiskolák területi különbségei Educatio, (18. évf.) 2. sz old. 7. Garami Erika (2013): Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei 8. Hrubos Ildikó (szerk.): Az ismeretlen szakképzés: Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés kutatásának tanulságai Budapest: Új Mandátum Kiadó, p. 9. Kocsis Ferenc: Kistérségi eredmények a kompetenciamérésben OktpolCafe (letöltve február) 10. Nagy András (2012): A fejlettség, elmaradottság-mérése a magyar területfejlesztési politikában Doktori értekezés ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola 2012 ( old) 11. Polónyi István (2010): Hoztak is meg nem is Educatio 2010/1 8

9 1. melléklet Kistérségek kompetenciaeredményei és komplex mutatója Kistérség Kistérségi fejlettség komplex mutatója Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetenciam érés Kistérség Kistérségi fejlettség komplex mutatója Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetencia mérés 1 Abaúj-Hegyközi 1, Kunszentmiklósi 2, Bodrogközi 1,53 57 Siklósi 2, Sellyei 1, Füzesabonyi 2, Mezőkovácsházai 1, Vasvári 2,55 5 Csengeri 1, Csongrádi 2, Sarkadi 1, Letenyei 2,56 7 Mezőcsáti 1, Kiskunmajsai 2, Encsi 1, Nagykállói 2, Fehérgyarmati 1, Polgári 2, Jánoshalmai 1, Kazincbarcikai 2, Bácsalmási 1, Pacsai 2,59 12 Szikszói 1, Enyingi 2, Ózdi 1, Sátoraljaújhelyi 2, Edelényi 1, Őriszentpéteri 2,63 15 Hevesi 1, Kisvárdai 2, Sásdi 1, Zalakarosi 2,63 17 Berettyóújfalui 2, Kalocsai 2, Nyírbátori 2, Mohácsi 2, Szerencsi 2, Törökszentmiklósi 2, Bátonyterenyei 2, Orosházai 2, Vásárosnaményi 2, Komlói 2, Csurgói 2, Pásztói 2, Szigetvári 2, Dombóvári 2, Kadarkúti 2, Kiskőrösi 2, Baktalórántházai 2, Szarvasi 2, Mátészalkai 2, Hódmezővásárhelyi 2, Tokaji 2, Sümegi 2, Barcsi 2, Marcali 2, Sárospataki 2, Szentesi 2, Tamási 2, Abai 2, Tiszafüredi 2, Mezőkövesdi 2, Kisteleki 2, Pécsváradi 2, Lengyeltóti 2,17 88 Zalaszentgróti 2, Püspökladányi 2, Szobi 2, Szécsényi 2, Hajdúböszörményi 2, Pétervásárai 2, Jászberényi 2, Salgótarjáni 2, Kaposvári 2, Balmazújvárosi 2, Kiskunhalasi 2, Szeghalomi 2, Kisbéri 2, Hajdúhadházi 2, Bajai 2, Mórahalomi 2, Rétsági 2, Derecske-Létavértesi 2, Balassagyarmati 2, Tiszavasvári 2, Nagykátai 2, Kunszentmártoni 2, Kiskunfélegyházai 2, Ibrány-Nagyhalászi 2, Téti 2,99 46 Tabi 2, Ceglédi 3, Békési 2, Szekszárdi 3, Nagyatádi 2, Ajkai 3, Sárbogárdi 2, Celldömölki 3, Bélapátfalvai 2,4 105 Lenti 3, Makói 2, Pannonhalmai 3, Záhonyi 2, Miskolci 3, Szentlőrinci 2, Békéscsabai 3, Mezőtúri 2, Bonyhádi 3, Karcagi 2, Csornai 3,

10 Kistérség Kistérségi fejlettség komplex mutatója Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetenciam érés Kistérség Kistérségi fejlettség komplex mutatója Matematika 10. évfolyam átlag 2010-es kompetencia mérés Szövegértés 10. évf. átlag 2010-es kompetencia mérés 111 Pápai 3, Egri 3, Kecskeméti 3, Szegedi 3, Nagykanizsai 3, Móri 3, Kapuvár-Beledi 3, Monori 3, Zirci 3, Gyáli 3, Szolnoki 3, Komáromi 3, Hatvani 3, Szombathelyi 3, Gyöngyösi 3, Pécsi 3, Szentgotthárdi 3, Esztergomi 3, Adonyi 3, Váci 3, Dorogi 3, Sopron-Fertődi 3, Gyulai 3, Keszthelyi 3, Paksi 3, Tatabányai 3, Aszódi 3, Mosonmagyaróvári 3, Fonyódi 3, Székesfehérvári 3, Nyíregyházai 3, Gárdonyi 3, Várpalotai 3, Veszprémi 3, Hajdúszoboszlói 3, Siófoki 3, Balatonföldvári 3, Ráckevei 3, Tapolcai 3, Tatai 3, Dabasi 3, Balatonalmádi 4, Oroszlányi 3, Hévízi 4, Körmendi 3, Győri 4, Bicskei 3, Balatonfüredi 4, Sárvári 3, Veresegyházi 4, Dunaújvárosi 3, Gödöllői 4, Zalaegerszegi 3, Szentendrei 4, Tiszaújvárosi 3, Pilisvörösvári 4, Debreceni 3, Budapesti 4, Kőszegi 3, Érdi 4, Ercsi 3, Dunakeszi 4, Csepregi 3, Budaörsi 4,

11 2. melléklet A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat 3. melléklete: A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre I. Gazdasági mutatók: 1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db 2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db 3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db 4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, % 7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft 8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db* II. Infrastrukturális mutatók: 1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter 3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, % 4. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 5. A hétköznapi elérés mutatója 6. A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db 7. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db 8. A szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő 9. A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója III. Társadalmi mutatók: 1. Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % 2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db 3. Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő 4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db 5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft 6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %* 7. Népsűrűség, fő/km2** IV. Szociális mutatók: 1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), % 2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 3. A 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % 4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, % V. Foglalkoztatási mutatók: 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, % 2006 átlaga 2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, % 3. Aktivitási ráta, % Magyarázat: * Csak a kistérségi komplex mutató kiszámításánál használt mutató. ** Csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések besorolásánál használt mutató. 11

12 3. melléklet 2002-re: Vjelentkezés 2002 LHH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,8%/6,0% = 0, Vjelentkezés LJH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LHJ30 = 41,6%/46,6% = 0, Vjelentkezés LJH30(BPnélkül) = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) = 15,2%/21,6% = 0, ra: Vjelentkezés 2006 LHH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,5%/5,2%= 0, Vjelentkezés LJH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 = 42,8%/45,1% = 0,94090 Vjelentkezés 2006 LJH30(BP nélkül) = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) = 16,7%/21,1% = 0, re: Vjelentkezés 2010 LHH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,3%/5,0% = 0, Vjelentkezés LJH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 = 43,5%/45,7% = 0,9519 Vjelentkezés 2010 LJH30(BP nélkül) = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) = 15,9%/22,0% = 0, re: Vjelentkezés 2012 LHH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,1%/6,9%=0, Vjelentkezés LJH30 = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 = 45,3%/42,5%=1, Vjelentkezés 2012 LJH30(BP nélkül) = Jelentkezés AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) = 16,3%/21,8%=0,

13 4. melléklet 2002-re: Vfelvett 2002 LHH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,8%/6,0% = 0, Vfelvett LJH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LHJ30 = 39,8%/46,6% = 0, Vfelvett LJH30(BP nélkül) = Felvett AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) 15,7%/21,6% = 0, ra: Vfelvett 2006 LHH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,5%/5,2%= 0, Vfelvett LJH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 = 41,9%/45,1%= 0, Vfelvett LJH30(BP nélkül) = Felvett AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) 16,7%/21,1%= 0, re: Vfelvett 2010 LHH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 = 3,2%/5,0% = 0, Vfelvett LJH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 = 44,4%/45,7% = 0, Vfelvett LJH30(BP nélkül) = Felvett AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) 16,3%/22,0%= 0, re: Vfelvett 2012 LHH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLHH30 /Középiskolásarány LHH30 =3,2%/6,9%=0, Vfelvett LJH30 = Felvett AlapképzésreElsőhelyenLJH30 /Középiskolásarány LJH30 =45,6%/42,5%=1, Vfelvett 2012 LJH30(BP nélkül) = Felvett AlapképzésreElsőhelyen(BPnélkül)LJH30 /Középiskolásarány LHJ30(BPnélkül) = 16,3%/21,8%= 0, = = = augusztus 1. 13