GYAKORLATI ÚTMUTATÓ CSALÁDEGYESÍTÉSI ÜGYEK TÁMOGATÁSÁHOZ MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ CSALÁDEGYESÍTÉSI ÜGYEK TÁMOGATÁSÁHOZ MAGYARORSZÁGON A Gyakorlati Útmutató a Menekült, Migrációs és Integrációs Alap társfinanszírozásával megvalósuló Kísérleti projekt a Magyarországon megvalósuló családegyesítések támogatására című, MMIA-2.1.1/ számú projekt keretében került kidolgozásra.

2 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) elkötelezett aziránt az alapelv iránt, mely szerint a humánus és szabályozott migráció a migránsok és a társadalom számára egyaránt hasznos. Az IOM kormányközi szervezetként más nemzetközi szervezetekkel együttműködve támogatja a migráció hétköznapi problémáinak megoldását, hozzájárul a migrációval kapcsolatos kérdések megértéséhez, elősegíti a migráció által végbemenő társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a migránsok emberi méltóságának tiszteletben tartásáért és jóllétének fenntartásáért küzd. A kiadvány a szerzők véleményét juttatja kifejezésre és nem feltétlenül tükrözi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nézeteit. A szövegben alkalmazott megnevezések és tartalmi közlések semmiképpen sem tekinthetők az IOM állásfoglalásának bármely ország, terület, város vagy térség és annak hatóságai jogi státuszát vagy határait és fennhatóságát illetően. A kiadványban kifejtett nézetek kizárólag a szerzők látásmódját, véleményét, megközelítését tükrözik, ami nem feltétlenül egyezik az Európai Bizottság és Magyarország Belügyminisztériuma álláspontjával. A kiadványban kifejtett nézetek az Európai Bizottságot és Magyarország Belügyminisztériumát semmire nem kötelezik. Kiadó: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 1055 Budapest, Falk Miksa u. 8., Magyarország Tel: iombudapest@iom.int Website: Nemzetközi Migrációs Szervezet Minden jog fenntartva. A dokumentum egyetlen része sem módosítható, másolható, tárolható elektronikusan vagy továbbítható semmilyen formában vagy módon, sem elektronikusan, sem mechanikusan, sem fénymásolással, sem felvétel készítésével vagy egyéb eljárás útján a kiadó előzetes engedélye nélkül. 1

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A projekt bemutatása Tájékoztatás Adminisztratív és logisztikai segítségnyújtás Magyarországi integráció elősegítése A projekt értékelése A családegyesítéssel kapcsolatos fő kérdések és problémák A családegyesítés iránti kérelem benyújtása előtti szakaszban A családegyesítés iránti kérelem benyújtását követően, valamint az eljárás során A családtagok Magyrországra érkezését követően Ajánlások Konklúzió

4 1. Bevezetés Jelen útmutató a Nemzetközi Migrációs Szervezet (továbbiakban IOM) budapesti irodája által megvalósított Kísérleti projekt a Magyarországon megvalósuló családegyesítések támogatására (MMIA-2.1.1/ ; FM.0483) című projekt keretében készült. A projekt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap társfinanszírozásában valósult meg augusztus 1. és június 30. között. A projekt közvetlen és teljes körű támogatást biztosított menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek és hozzátartozóik családegyesítési ügyeihez. Az átfogó tájékoztató és támogató projekt hiánypótló szolgáltatást, és egyben innovatív lépést jelentett a családegyesítés terén Magyarországon. Az útmutató a projekten dolgozó munkatársak, a program kedvezményezettjeinek, valamint a partnerszerevzetek szakértőinek értékelése alapján készült el. A projekt kedvezményezettjait arra kértük, hogy értékeljék az IOM családegyesítési projektjét, valamint osszák meg a családegyesítési eljárással kapcsolatos tapasztalataikat, észrevételeiket. A sikeresen zárult családegyesítési ügyek esetében mélyinterjú készült az ügyfelekkel. A Gyakorlati Útmutató célja, hogy a projekt során összegyűjtött tapasztalatok, valamint a kedvezményezettek, a projekten dolgozó munkatársak, és a partnerszervezetek munkatársainak visszajelzése alapján áttekintse a családegyesítési eljárást, valamint ajánlásokat fogalmazzon meg a családegyesítési eljárás fejlesztésére, illetve jövőbeli projektek fejlesztésére vonatkozóan. Úgy véljük, hogy ezek az ajánlások javíthatják a családegyesítési ügyek megvalósításának hatékonyságát, továbbá segítik az ilyen ügyeken dolgozó szakemberek munkáját. 2. A projekt bemutatása A projekt több komponensből állt, amelyek mind segítették a projekt célkitűzéseinek megvalósulását Tájékoztatás A tájékoztató komponens keretében a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a célcsoport tájékoztatására a családegyesítés lehetőségeit, illetve procedúráját illetően. A projekt pontos és naprakész, könnyen hozzáférhető információt biztosított több csatornán és több nyelven a lehetséges és tényleges kedvezményezettek számára a családegyesítési folyamat szabályairól és követelményeiről. Ennek érdekében az IOM honlapjának tematikus bővítésével, hat nyelven írt letölthető tájékoztató anyagok elkészítésével, a szponzorok (vagyis a Magyarországon már nemzetközi védelmet kapott szenély, akihez a családegyesítés történik) és családtagok számára tartott -es, telefonos és személyes tanácsadással, tájékoztatással támogatta az ügyfeleket. Az információ interneten, telefonon és személyesen elérte a Magyarországon tartózkodó kérelmezőt és a származási országban lévő családtagokat is, a családegyesítési folyamat minden fázisában. 3

5 2.2. Adminisztratív és logisztikai segítségnyújtás Az adminisztratív és logisztikai segítségnyújtás komponens keretében a projekt megkönnyítette a családegyesítési folyamatra való jelentkezést a kedvezményezettek számára széleskörű szolgáltatások biztosításával: A családtagok helyzetének felmérése a tanácsadás során, illetve szükség esetén a sürgős szükségletek kielégítése (orvosi segítség, ideiglenes lakhatás, ellátás biztosítása, stb.) A családegyesítési kérelem benyújtásához szükséges okiratok beszerzéséhez, fordíttatásához logisztikai és anyagi segítségnyújtás Dokumentumok hiányában a családi kapcsolatok igazolása érdekében DNS teszt támogatása A szükséges úti okmányok beszerzésáhez támogatás nyújtása Időpont egyeztetés és kapcsolattartás az illetékes magyar külképviseletekkel Segítségnyújtás beadványok, kérelmek benyújtásához Asszisztencia nyújtása külképviseleten való ügyintézéshez Logisztikai, illetve anyagi támogatást nyújtása a családtagok részére az illetékes külképviseletre, valamint később a Magyarországra való utazáshoz (pl. utazáshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítása, valamint igény szerint kíséret, vagy indulási, tranzit és érkezési asszisztencia biztosítása) Magyarországi integráció elősegítése A magyarországi integrációt támogató komponens keretében a projekt segítséget nyújtott a kedvezményezetteknek az integrációs folyamatok elindítása során, segítette a kommunikációt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és a szolgáltató civil szervezetek között, támogatást nyújtott a család helyzetének és igényeinek felméréséhez. A családtagok érkezést követően személyes tanácsadás keretében tájékoztatást kaptak jogaikról, kötelességeikről és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról. A projekt személyzete szorosan együttműködött integrációs támogatást nyújtó civil szervezetekkel az ügyfelek integrációjának hatékony elősegítése érdekében A projekt értékelése Az értékelő komponens keretében a családegyesítési támogatás potenciális és tényleges ügyfeleinek visszajelzéseit kérdőíves adatfelvétellel, valamint a sikeres családegyesítési ügyek esetében mélyinterjúkkal rögzítettük. A projektben résztvevő munkatársak, valamint a témában érintett szervezetek munkatársaival szakértői mélyinterjúkat készítettünk. A visszajelzések alapján elemeztük és értékeltük a projekt szolgáltatásait és eredményeit, továbbá ajánlásokat fogalmaztunk meg a 4

6 jövőbeli projektek fejlesztésére vonatkozóan is, amelyek ebben az online elérhető Gyakorlati Útmutatóban kerülnek összegzésre. 3. A családegyesítéssel kapcsolatos fő kérdések és problémák A projekt megvalósítása és értékelése során az IOM, a partnerszervezetek szakértői, illetve a megkérdezett kedvezményezetekk az alábbiakban leírt akadályokat és problémákat azonosították a családegyesítési eljárás különböző szakaszaiban A családegyesítés iránti kérelem benyújtása előtti szakaszban Az elismert menekültek/oltalmazottak nem tudják maguk benyújtani a családegyesítés iránti kérelmüket, hanem a hátrahagyott családtagoknak kell ezt megtenniük személyesen az illetékes magyar külképviseleten. Ez különös problémát jelent azokban az esetekben, ahol a származási vagy tartózkodási országban nincsen magyar külképviselet. Az IOM és más partnerszervezetek tapasztalatai alapján a menekültek számára biztosított kedvezményes időszak lecsökkenése 6 hónapról 3 hónapra komoly problémát jelent a családoknak. Amennyiben a családtagok a szponzor menekültkénti elismerését követő 3 hónapon belül kérelmezik a családi együttélés célú tartózkodási engedélyt, akkor a szponzornak nem kell eleget tennie a családegyesítés előfeltételeinek: elegendő jövedelem, megtakarítás, megfelelő méretű, valamint teljeskörű egészségbiztosítás igazolása. A 3 hónapos határidőt attól az időponttól kel számítani, amikor a személyt értesítették a menekültként való elismerés tényéről A kedvezményes időszak lecsökkenésével a kedvezményezetteknek és családtagjaiknak nagyon szűk időkeret áll rendelkezésükre a szükséges dokumentumok, útiokmányok beszerzésére, valamint a kérelmük benyújtására az illetékes magyar külképviseleten. Ez kifejezetten problematikus azokban az esetekben, amikor a családtagoknak el kell utazniuk egy másik országba a kérelmük beadásához, amely komoly logisztikai előkészítést és szervezést igényel, melyre a 3 hónapos időkeret nagyon kevés. Az oltalmazottak számára nem biztosított a fent említett 3 hónapos kedvezményes időszak a családegyesítére. Ugyanakkor az oltalmazottak és a menekültek integrációs szükségletei nem különböznek egymástól, és a családtagok csatlakozása a sikeres integráció egyik rendkívül fontos eleme. Komoly gondot okoz sok esetben a családegyesítéssel kapcsolatos tájékoztatás hiánya, amely döntő fontosságú, különösen a nagyon rövid kedvezményes időszak miatt. 5

7 Mindenképpen ki kell emelni az útiokmány beszerzésének a nehézségét, mely számos ügy kapcsán femerül. A jogszabályok értelmében a családegyesítési kérelmet csak érvényes útlevél birtokában lehet benyújtani, és jelenleg nincs alternatív megoldás a gyakorlatban arra az esetre, ha a családtagoknak nem sikerül beszerezniük a megfelelő útiokmányokat. Sok származási országban ez egy hosszabb folyamat és rendkívül költséges lehet, illetve egyes országok esetében megfelelő közigazgatási rendszer hiányában egyenesen lehetetlen, amely ellehetetlenítheti a családegyesítést. Az útiokmány beszerzéséhez szorosan kapcsolódik a jogszerű tartózkodás problematikája, mivel a családegyesítés iránti kérelem csak abban az esetben adható be, ha a családtagok a konzul előtt igazolni tudják, hogy jogszerűen tartózkodnak az adott országban. Ez a feltétel bizonyos országok esetében nem elvárható. Továbbá előfordulhat, hogy a jogszerű tartózkodás feltétele miatt bizonyos országokban nem tudják benyújtani a kérelmüket a családtagok, mert az adott ország nem biztosít vízumot egy bizonyos ország állampolgárainak (például Egyiptom nem állít ki vízumot etióp állampolgárok részére). Ez azokban az esetekben különösen sajnálatos, ahol a családtagoknak élnek rokonai vagy ismerősei a külképviselet helye szerinti országban, akik szállást és támogatást tudnának nyújtani a család részére, akár az eljárás teljes időtartamára, azonban a külképviselet helye szerinti ország és a származási ország között fennálló politikai helyzet miatta a családtagok nem kapnak vízumot. Másik országban található magyar külképviseletre való utazás esetén kísérő biztosítása kiskorú gyermekeknek. A tapasztalatok alapján gyakran előfordul, hogy a szponzor kiskorú gyermekeivel kívánt újraegyesülni Magyarországon. Az ő esetükben különösen komoly nehézséget jelent, hogy a kiskorú kérelmezőnek személyesen kell megjelennie a magyar külképviseleten, amely sokszor nincsen a származási országban. Kiskorú gyermekek utazása komoly logisztikát igényel, mivel szükség van egy személyre, aki elkíséri a gyermeket a külképvisletre, illetve kockázattal is járhat. A projekt tapasztalatai alapján időpont foglalás a magyar külképviseletekre sokszor nehéz, amely veszélyeztetheti a 3 hónapos kedvezményes beadási határidőt. Időpont foglalásához és a külképviselettel való kapcsolattartáshoz az ügyfeleknek a legtöbb esetben segítségre van szükségük. Okmányok beszerzése és a külképviseletre utazás hatalmas anyagi terhet jelent a családok számára, és az ügyfelek nagyon sok esetben nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással ehhez A családegyesítés iránti kérelem benyújtását követően, valamint az eljárás során A megkérdezett kedvezményezettek kiemelték a kérelmek hosszú elbírálási folyamatát, amely átlagosan 6-8 hónapot jelent, de bizonyos esetekben akár az 1 évet is elérheti, vagy meghaladhatja. A hosszú eljárást a téma szakemberei is problémásnak látják, mivel a hosszan tartó elszakadás ás a családtagok iránti aggódás negatív hatással lehet a menekült/oltalmazott integrációjára, és jólétére, valamint tovább traumatizálhatja a családot. 6

8 A tapsztalatok alapján a konzul sokszor nem továbbítja automatikusan a kérelmet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (továbbiakban BMH), így még jobban elhúzódhat az amúgy is hosszadalmas procedúra. Sok esetben az anyagi források biztosítása a kérelem elbírálásának idejére komoly gondot okoz a családok számára, különös tekintettel a lakhatásra, főleg azokban az esetekben, amikor a kérelmezők nem a származási országukban nyújtják be a kérelmet és oda vissza már nem térhetnek biztonsági okoból kifolyólag. A visszajelzések alapján nagyon problémásnak látják a szakértők, hogy a BMH a bizonyítékul benyújtott dokumentumok fordításánál csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (továbbiakban OFFI) által készített fordításokat fogadja el, amely nagyon költséges, és hatalmas anyagi teherrel jár az ügyfeleknek A családtagok Magyrországra érkezését követően A Magyarországra érkezését követően renkívül fontos a családtagok integrációjának elősegítése. A sikeres integráció költségei közép- és hosszútávon lényegesen alacsonyabbak, mint a sikertelen integráció kezelésének költségei. Így az integrációba fektetett többletforrás idővel megtérül. A szakértők a családegyesítési eljárás értékelése kapcsán kiemelték azon tényt, hogy a családtagok Magyarországra érkezésükkor még nem rendelkeznek menekültstátusszal, így számos szolgáltatáshoz nem férnek hozzá (pl. családok átmeneti otthonában való tartózkodás). A családtagok érkezését követően a tartózkodási engedély átvételéhez szükséges a szálláshely bejelentése, amely problémát jelenthet azoknál a családoknál, akiknek lakhatása csak ideiglenesen megoldott vagy a tulajdonos nem írja alá a szükséges dokumentumokat. A megkérdezett szakértők és kedvezményezettek szinte minden esetben kiemelték az integrációs támogatás, integrációt segítő programok hiányát. Ezeknél felsorolásra került a lakhatástámogatása, nyelvoktatás, munkavállaláshoz nyújtott segítség, gyermekek beiskolázása, pszichoszociális segítségnyújtás, szakképzés biztosítása. A tapasztalataok alapján elengedhetetlen a szociális munka biztosítása a családok részére integrációs folyamat során. 4. Ajánlások Az értékelési folyamat során megkérdezett kedvezményezettek és partnerszervezetek szakértői, valamint a projekten dolgozó munkatársak visszajelzései alapján az alábbi ajánlások foglamazhatók meg a családegyesítési eljárás fejlesztésére vonatkozóan: Az elismert menekült/oltalmazott is benyújthassa a családegyesítés iránti kérelmet 7

9 A hátrahagyott családtagok más EU-s tagállam külképviseletén is benyújthassák a kérelmüket, elkerülve ezzel azt, hogy másik országba kelljen utazniuk, amely nagyon költséges és bizonyos esetekben veszélyes is lehet. Így a családtagokat rengeteg anyagi, fizikai és érzelmi tehertől lehetne megkímélni, amely később az integrációjukra is pozitív hatással lenne. Az oltalmazottaknak is legyen lehetőségük a kedvezményes családegyesítésre. Az oltalmazottak és a menekültek integrációs szükségletei nem különböznek egymástól, és a családtagok csatlakozása az integráció egyik sarokköve. Enélkül a fogadó ország által biztosított nemzetközi védelem nem jelent valódi, hosszútávú megoldást a menekült, illetve oltalmazott személy számára. Fontos lenne, hogy a családegyesítési ügyek támogatása ne projekt alapon, hanem folyamatos szolgáltatás formájában legyen elérhető. Felhasználóbarát, könnyen érthető, de pontos tájékoztatás biztosítása a családegyesítési eljárással kapcsolatban a potenciális ügyfelek számára. Családegyesítésre jogosult családtagok körének kibővítése pl. a nemzetközi védelem alatt álló személy testvéreire. Indokolt esetben alternatív úti okmány kiállítása (pl. laissez passer vagy Vörös Kereszt által kiadott úti okmány) és elfogadása annak érdekében, hogy a családegyesítési kérelem beadható legyen. Ne csak csak az OFFI általi fordítások legyenek elfogadhatóak az eljárás során. DNS teszt engedélyezése a családi kapcsolatok bizonyítására. A családtagok részére indulás előtti tájékoztatás és kulturális orientáció beépítése a családegyesítési folyamatba/projektekbe, amely megkönnyítené a magyarországi integrációjukat. Fontos, hogy a családtagok a megfelelő információval rendelkezzenek arról, hogy mi vár rájuk a Magyarorszára való utazást követően. Családegyesítés megtámogatása integrációs szolgáltatásokkal (lakhatás, nyelvoktatás, munkakeresési segítség, pszichoszociális segítségnyújtás, szociális esetmunka, szakképzés, mentorprogramok) A területen működő szervezetek között még intenzívebb és szorosabb együttműködés a családegyesítési ügyek kapcsán 5. Konklúzió A projekt során a munkatársak több olyan körülménnyel szembesültek, amely kifejezetten megnehezítette a projekt megvalósítását. Ezek közül kiemelendő a kedvezményes családegyesítési kérelem beadására vonatkozó jogszabályváltozás, valamint az integrációs támogatás megszűnése. A tapasztalatok alapján sok családnál problémát jelentett a magyarországi lakhatás, amely komoly nehézséget okoz az érekező családtagok és a család hosszú távú integrációja szempontjából. Az 8

10 ügyfeleket a család Magyarországra való érkezése után munkatársak nem tudták a családsegítő szolgálatokhoz referálni. A családokat igyekezett olyan civil szervezetekhez referálni, akik bizonyos mértékben pótolják a nem elérhető integrációs támogatást és tudnak segítséget nyújtani például a lakhatási probléma megoldásában. A megkérdezett szakértők és munkatársak komoly problémának látják, hogy június 30-val a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (továbbiakban MMIA) által támogatott lakhatási programok megszűntek, amely tovább súlyosbítja családok lakhatási problémáját. További nehézségeket okoz, hogy a családegyesítés mint támogatható tevékenység kikerült az MMIA ra vonatkozó munkaprogramjából, így a projektnek nem lesz folytatása az MMIA keretein belül. Fontos lenne, hogy a projektnek legyen valamilyen formában folytatása és továbbra is is legyen támogatott családegyesítésre lehetőség Magyarországon, mivel ez egy nagyon bonyolult és költséges folyamat, amellyel sok ügyfél nem képes segítség nélkül megbirkózni. Anyagi támogatás hiányában lesznek olyan családok, akiknek a családegyesítése évekkel elhúzódhat, veszélybe kerülhet vagy ellehetetlenül. A fent felsorolt nehézségek ellenére abban bízunk, hogy a projekt során bizonyos ügyek esetében alkalmazott gyakorlati módszerek, megoldások (ügyfél kérésére DNS vizsgálat lefolytatása a családi kapcsolatok igazolásához, humanitárius alapon biztosított tartózkodási engedély, Vöröskereszt által kiállított útiokmány elfogadása) más eseteknél is alkalmazásra kerülnek a jövőben és széles körben alkalmazott gyakorlattá válnak. Továbbá abban is bízik, hogy a projekt keretében a családegyesítési ügyek átfogó támogatására kidolgozott módszertan további hasonló projektek alapjául szolgálhat egyrészt Magyarországon, másrészt külföldön. 9

11