A jé g b a r la n g o k. k e le tk e z é s é rő l.

Átírás

1 A jé g b a r la n g o k Dr. Krenner Józsefa dobsinai jégbarlangról szóló munkájának* végén így í r :»E barlangban egy óriási nagyságú természetes jégvermet ismerhetünk fel, melynek a hideg évszakban képződött ' jégtömegeit a nyár nem képes megolvasztani stb.«ezt pedig szerinte a kedvező viszonyok: magas fekvés, a barlang lefelé való lejtése, kis, északnak tekintő felső nyílása együtthatása eredményezi. Dr. Pelech János** körülbelől hasonló értelemben í r :»A barlangbeli jégképződés s a jég állandó megmaradása lényegileg abban találja okát, hogy a barlang hőmérséke állandóan alacsony, úgy hogy a hideg évszakban képződött jege nyáron át is megmaradt. Továbbá :»Ezek szerint tehát a barlangnak magas s északnak néző fekvése, szűk felső nyilása, eltorlaszolt alsó nyílása s lefelé tartó iránya a barlangbeli levegőnek lehűlését s állandóan alacsony fokon maradását eszközük; ebből a befolyó víz jéggé fagyása s a jégnek állandó megmaradása következik«. Ezek szerint Pelech a barlangbeli levegőben keresi a végokot, ép úgy mint Krenner, mint azt füzetének 25. lapján határozottan ki is fejezi»a sziklafalon k e le tk e z é s é rő l. vagy a boltozaton keresztül a barlangba szivárgó, vagy néha talán magán a nyíláson is becsurgó vizet a barlangbeli alacsony hőfokú levegő jéggé fagyasztja«. Ezekkel ellentétben Schwalbe* különféle, köztük a dobsinai jégbarlang vizsgálata után ezeket mondja:» Az egész tünemény azt a hatást idézi elő, mintha a víz már túlhűtötten szivárogna át a sziklából és lecsepegésekor mindjárt megmerevedik. «T e r 1 a n d a y** a sziliczei jégbarlang vizsgálata útján első sorban szintén arra az eredményre jut, hogy a víz már lehűlve jön ki a sziklából; ennek a hűvös víznek okát pedig abban keresi, hogy a beszivárgó víz a sziklák repedéseiben télen át képződő jég olvadásának köszöni eredetét s így azután»fagyos vizök a barlangba jutván, jégcsapokat alkot«. Végre másoka párolgás***, légvonat, vagy épen valami különös fizikai vagy chemiai folyamatra gondolnak, mint a fagyás előidéző okára; melyek egyrészt majd igen távoleső magyarázatok, majd pedig, mint pl. a légvonat, a dobsinai jégbarlangban jóformán minden alapot nélkülöznek. Nem lehet feladatom mindezen té- *»A dobsinai jégbarlangé, hat színes * Term. tud. Közi., 1883 juniusi füzete. táblával, a K ir. M. Term. tud. Társ. megbízásából ** Term. tud. Közi., füzete augusztusi **»A straczenai völgy és a dobsinai jégbarlang*, Franlclin-társulat kiadványa *** Term. tud. Közi juniusi füzet

2 A JÉGBARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL, 87 nyezők szabatos vizsgálata; csak egy igen közel fekvő fontos körülményre óhajtom a figyelmet felhívni. Julius és augusztus havában több ízben voltam a dobsinai jégbarlangban, a mikor a hőmérséklet a barlang legalsóbb részeiben is állandóan 10 C. volt, tehát 0 -nál magasabb. Ha nem bíznánk az ott elhelyezett hőmérőkben, tekintsük meg Pelech táblázatát 1881-ből, mely szerint julius és augusztus haviban a barlang összes helyiségeiben a hőmérséklet 0 0 fölött van* ' ' E hőmérsékleten pedig a barlang tetején napról napra keletkeznek és növekednek a jégcsapok, a mit a kiváló értelmes vezető szavai bizonyítanak. De nemcsak a barlangban magában van jégképződés a nyár közepén, hanem a barlangon kivül is. Már a barlangbejárat fölött, a sziklafalon, számtalan folytonos képződésben levő jégcsapocska vonja magára figyelmünket: itt pedig a levegő a külső ievegővel jóformán szabadon érintkezik. Mindezeknek pedig az a lényege, hogy jégképződéssel van dolgunk 0 fok fö lö tti levegő környezetében ; s ha ez így van, miként valóban így van akkor mindenekelőtt a levegőt, mint a jégképződés okát legalább az említett hónapokban teljesen kizárhatjuk. Ha pedig most azt látjuk, hogy a 0 feletti levegőben a falon kiszivárgó vízcseppek a falon jégcsapokká változnak : a végokot kétségtelenül a falban, illetőleg a talajban kell keresnünk. Ezek szerint akkor a fal, illetőleg a talaj hőmérsékének bármily kevéssel, de 0 f-nál okvetetlenül alacsonyabbnak kell lenni. Hogy pedig épen tavasszal kezdődve, nyáron van a jégképződés, nem pedig télen, (Dr. F e h é r** állítása szerint ekkor nincs is vízjárás, s a barlang egészen száraz,) ez teljesen meg- * Az említett füzet 33. lapján. ** Term. tud. Közi egyezik a talajhő terjedésével. A talaj felszínes rétegei ugyanis télen hülnek le legerősebben, a mélyebb részek pedig a téli hideg lassú lefelé haladása által, később, a réteg vastagsága szerint, hetek, hónapok múlva jutnak a téli legnagyobb hideg hatása alá. Így tehát a barlang falai is sokkal később, tavaszszal és nyáron hülnek le az elmúlt tél erőssége szerint alacsonyabb vagy magasabb mérsékletre, és pedig most fölvesszük, hogy 0 0 alá. Ez csupán iföltevés, mert erre méréseink nincsenek; pedig a kérdés végleges eldöntésére ez föltétlenül szükséges. Mindazonáltal Schwalbe, valamint Terlanday vizsgálataiban ezzel igen egyező megfigyeléseket találunk. Schwalbe a barlangban (ő is nyáron látogatta) szintén r C'-ot talált, de a f a l hasadékaiban o mo 0'2 fokot. Terlanday pedig a sziliczei jégbarlangban valóban bebizonyította nemcsak azt, hogy a víz például áprilisban a melegebb barlangbeli levegőben hidegebb, hanem még azt is, hogy télen ellenkezőleg a barlangbeli alacsonyabb hőfok mellett melegebb. Hogy pedig ezen körülmény okát most a Föld felszínes rétegei nyári melegének leérkezésében, tehát a barlang falainak ez által való fölmelegítésében keressük, azt.az előbbieknek megfelelőleg természetesnek találhatjuk. Schwalbe és Terlanday megfejtése nagyjából megegyeznik egymással, a mennyiben mindketten a talajban keresik az okot: de míg Schwalbe csak egyszerűen fölemlíti bár alapos okokon nyugvó meggyőződését Terlanday azon véleményének ad kifejezést, hogy a talaj falában levő, télen át képződő jégtömegek olvadásából származik a»jeges víz«. Csakhogy ez a feltevés két irányban is akadályba ütközik. 1. Ha télen a falban jégképződés folyik az épen nem

3 88 TELLYESNICZKY KÁLMÁN. egyeztethető össze az ugyanekkor a falból kiszivárgó víz»enyheségével«; 2. pedig épen nem fejti meg azt, a mit meg akarunk fejteni, t. i. a jégcsapok keletkezését. Szerinte a falban levő jégtömegek nyáron olvadásnak indulva,» vizök a barlangba jutván, jégcsapokat alkot«. Akár jégből olvadt, akár pedig csak most lehűlt vízzel van dolgunk a barlang falának repedéseiben, az egészen mindegy; jégcsapokká fagyására egyaránt szükség van fagyasztó tényezőre. Terlanday föltevésében ezt a tényezőt nem lelhetjük fel. Fel kell tennünk, midőn még talajmérések nincsenek, hogy a talaj azokon a helyeken, hol a jégképződés folyik, 0 0 alatti mérsékletű; ha ezt feltesszük, nem lesz szükségünk arra sem, hogy a beszivárgó hűvös vizet jég olvadásából származtassuk, a mi két okból sem valószínű, 1. mert akkor a falakban valóban nagy jégtömegeknek kellene lenniök, hogy tavasszal és nyáron a folyton beszivárgó vizet szolgáltathassa; 2. nem igen egyezik azon ténnyel sem, hogy eső után a barlangban már óra múlva a beszivárgó víz szaporodása észlelhető : sőt inkább ez a mellett szól, hogy a beszivárgó víz direkt eső vagy olvadó hó vize, a mi azért nem zárja ki azt sem, hogy ha a talajban valahol jég volna, a melegebb esővíz által is olvadásnak indítva ne járulhatna a beszivárgó víz szaporításához. Különben is, ha nyáron a talajbeli viszonyok a barlang falában a jég olvadására lennének kedvezők, a barlang levegője pedig 0 -on felül van : mi okozhatná akkor a jégcsapok keletkezését? Minthogy pedig ezen két tényező közül az egyik, a barlangbeli levegő hőfoka kétségtelen, az előbbi meg csak feltevés, kénytelenek vagyunk ezt megváltoztatni, és a ta la j homérsékét tekinteni a fa g yasztó tényezőnek. Ezek szerint nézetem a következő. A melegebb idő beálltával az olvadó hó- vagy esővíz bejut a könnyen átjárható mészkőtalajba ; így, bár megfelelő lassúsággal, de akadálytalanul haladhat lefelé, megelőzve a föld felszínének téli hidege által, mely a talajhő haladásának megfelelőleg szintén lefejé jut. S ha most előáll az a szerencsés körülmény, hogy a barlang falát alkotó talajréteg hőmérséklete a felszín hideg lejutása és az összes klimatikus tényezők eredményeképen fcsak valamivel is 0 alá jut: a jégképződést megfejthetőnek gondolom: a víz folyton hidegebb rétegbe jutva, végre eléri a barlang falát alkotó 0 0 alatti rétegeket is, a hol egyrészről még jobban lehűl, másrészről a folyás illetőleg szivárgás megfagyását ideig-óráig késlelteti, de a barlang tetején kibukkanva, csepp alakjában megállapodik, s egy időre odatapad a 0 alatti sziklafalra, ez az idő pedig a már úgyis majdnem 0"-ra lehűtött csepp víznek épen elegendő, hogy a talaj hidegéből átvegyen annyit, a mitől megfagy. Ha túlságosan bő a beszivárgás, természetesen nem fagyhat meg az egész mennyiség; a meg nem fagyott rész azután a jégcsapokról le csepeg, s előttünk áll az a tünemény, a mit a dobsinai jégbarlangban egész nyáron át észlelhetünk. E nézet bebizonyítása természetesen vizsgálatra szorul, s ha egyébre nem, mindenesetre alapos okul szolgálhat arra, hogy a talaj hőmérséklete, valamint ingadozása és haladási viszonyai összevetve a környező levegő hőmérsékleti viszonyaival, alapos megfigyelés és vizsgálat alá vétessék. Ha az eredmények megfelelnek nézetünknek, be fog bizonyulni Schwalbe ama gondolata is,»mintha a víz már túlhűtötten szivárogna át a sziklából és lecsepegésekor mindjárt megmerevednék «.

4 A JÉGBARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL. 89 Nem mulasztom el az alkalmat, hogy fel ne hívjam a figyelmet talajfúrások és talajhőmérések végzésére. Kedvező körülmény kínálkozik erre ez évben, midőn a barlang közelében talajfúrással szénre fognak kutatni. Nem kellene e jó alkalmat elszalasztani. A barlang fölfedezője és érdemes bérlője R u f f i n y i J e n ő, ki ez utóbbi dolgot is szíves volt tudomásomra hozni, bizonyára vállvetve segítene e vizsgálat megvalósításában. D r. T e l l y e s n ic z k y K á l m á n. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. Egy Linné-ereklye. * Nemrég egyik lipcsei antiquariustól nehány botanikai munkát hozattam; egyebek közt megvettem Giseke P. D. hamburgi professzornak (Linné egyik kedves tanítványának)»systemata plantarum recentiora«(goettingae, 1767) czímű művének egy példányát is, mely arról nevezetes, hogy a szerző kézi példánya volt, mit a számos helyenként tartalmas sajátkezű bejegyzésen kivül az 54. lap végén ezen sorai is igazolnak:»ad hanc meam opellam Cl. Scopoli additamenta fecit honorifica mihi in Anno IV. Historico-Naturali sub titulo : Dubia botanica «Ezenkivül tizenöt helyen külön papírokra írt szűkebb-bővebb (több lapra terjedő) botanikai fejtegetések is vannak mellékelve. Ezeket a papírokat kétségtelenül maga a szerző, Giseke rendezte így el, mert a rajtok levő fejtegetések a nyomtatott szöveg kiegészítésére vagy kommentálására szolgálnak, s e részben némelyiken a világos utalás is reá van jegyezve. Általában az látszik ki e szorgalmas jegyezgetésekből, hogy a szerző eme tanulmányának kibővítésére, vagy második kiadására gondolt. Giseke már csak azért is érdekelt, mert köztudomás szerint Linnének egyik kedves tanítványa volt, és nehány igen érdekes adatot Linné élettörténetéből egyedül ő mentett meg az utókornak. E könyv épen Linn é-re vonat- kozó tanulmányaim közepett érkezett meg. Nagy volt tehát örömöm, midőn benne Linné eredeti kézírására bukkantam. Keskeny nyolczadrétre metszett, megsárgult lapon egy be nem fejezett, svéd nyelvű levélczím ez,* melynek hű mását itt közlöm: A rendelkezésemre álló Linnéfac-simile-Yké\.** a legszigorúbb egybe- * Valószínűleg az ő vejéhez, Bergenc r a n t z kapitányhoz volt intézve, a ki L inné első leányának, Erzsébet Kriszti ná-nak volt a félje. ** A fzelius A. :» L in n éjs eigenhdndige A nseichnungen über sich selbst«berlin. (1826). Fée, A. L. A. ;» Vie de L in n é «. Lilié, Paris. (1832). Colmeiro, * Előterjesztetett 1893 deczember 13-ikán M.:»Bosquejo historico y estadistico dél a növénytani értekezleten. ja rd in botanico de M a d rid.«madrid. (1875.)

5 Jelzés Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit. Creative Commons Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted. Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.