VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
|
|
- Elemér Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK Endokrin hatású anyagok szennyvíztisztítókban Tárgyszavak: szennyvíztisztítás; endokrin hatás; emberi és állati szervezetek. Endokrin hatásúnak tekinthetők a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonokon kívül mindazok az emberi vagy állati szervezetbe kívülről bekerülő anyagok, amelyek az endokrin rendszer befolyásolásával megzavarják egészséges egyedek vagy utódaik életfunkcióit. Az endokrin rendszert az endokrin mirigyek és az általuk kiválasztott és a véráramba bocsátott hormonok alkotják. Endokrin hatásúak lehetnek, a legerősebben ható hormonokon kívül, más természetes és szintetikus vegyületek is. Valamennyi elhasználatlan és lebomlatlan maradéka a vizelettel és az ürülékkel távozik a szervezetbe. Az endokrin hatású anyagok csoportjai: hormonok normálisan képződő és klimax-gyógyszerként is szedett 17βösztrodiol, szintetikus fogamzásgátlók: 17 α-etinilösztradiol és mesztranol, egyéb hormonhatású, ipari vagy kommunális eredetű vegyületek nonil-fenolok, A-biszfenol, dibutil-ftalát, szerves ónvegyületek, egyes rovarirtók és gyógyszerek. Intézkedések a környezeti egészségügyi probléma felismerése nyomán A szennyvizekben néhány évvel ezelőtt kimutatott endokrin hatású anyagok egészségi kockázata gondjának már hangot adott az EU a Környezeti közegekbe került hormonokkal kapcsolatos közösségi stratégia című, 1999-ben közzétett kiadványa.
2 Németországban a Parlament 2000-ben átiratban kérte a szövetségi kormányt, hogy érje el az endokrin rendszerre bizonyíthatóan ható vegyszerek környezetbe bocsátásának fokozatos, drasztikus csökkenését. Ennek kapcsán megalakult a Német Vízgazdálkodási, Hulladék- és Szennyvízszövetség (DVWK) Endokrin hatású anyagok munkacsoportja. Feladata az aktuális ismeretszinten tisztázni, hogy mely endokrin hatású anyagok kerülnek a szennyvíztisztítókba, milyen változásokon mennek ezek keresztül a szennyvíz és az iszap kezelése folyamán, milyen technológiai megoldásokkal lehet fokozni a szennyvíztisztítók eltávolító teljesítményét, milyen veszélyei lehetnek a tisztítóműből a szennyvíz és iszap kikerülésének. A jelenleg tudományos elemzések tárgyát képező, több száz endokrin hatású anyag közül a munkacsoport saját feladatkörének kijelöléséhez az alábbi kritériumok szerint válogatott: ösztrogén vagy androgén hatás, kimutatott endokrin hatás legalább egy in-vivo és egy in-vitro teszttel, ismert és igazolt hatásmechanizmus, hozzáférhető adatok az anyag biológiai hatásairól, előfordulás élővízben és szennyvízben. A szakirodalom ismeretében különösen relevánsnak ítélték az alábbi vegyületcsoportok tanulmányozását: fitoösztrogének, azaz ösztrogén hatású növényi komponensek, természetes emberi és állati, valamint gyógyszerként szedett ösztrogének, szintetikus ösztrogének (fogamzásgátlók), A-biszfenol, tributil-ón vegyületek, alkil-fenolok. Endokrin hatású anyagok a szennyvízben hormonok A természetesen kiválasztott ösztrogének és a fogamzásgátlók folyamatos bevitele, valamint tökéletlen eltávolításuk következtében, ezek a vegyületek a szennyvíztisztítókból kifolyó vízben világszerte megtalálhatók. Német viszonylatban nagyrészt ösztront (max. 70 ng/l), továbbá 1 ng/l-nél kisebb töménységben 17 β-ösztradiolt és 17 α-etinilösztradiolt mértek. Német folyóvizekben helyenként kimutatták a két utóbbit, kon-
3 centrációjuk elérte a 7 ng/l-t, hatásra pedig 0,5 ng/l-től kezdve lehet számítani. Az endokrin hatású ipari vegyi anyagok A szintetikus endokrin hatású anyagok közül első helyen említendők a nemionos tenzidek bomlástermékei: az aerob feltételek mellett képződő nonil-fenol és oktil-fenol, valamint az anaerob képződésű alkil-fenoxikarbonsavak. Nonil-fenolt német kommunális szennyvizekben 0,025-től 2,3 µg/l terjedő koncentrációban, nagy lipofiliájánál fogva szennyvíziszapban 10 és 602 mg/kg, folyók üledékében 1 és 156 mg/kg szárazanyag között találtak. A biszfenolokat (A és F) mint önálló monomereket antioxidánsként, valamint polikarbonátok és epoxigyanták építőelemeiként használják. Nyers és tisztított szennyvízben egyaránt mértek 0,01 és 1, folyóvízben 0,001 és 0,41 µg/l közötti A-biszfenol-koncentrációkat. A 2,7 µg/l-es csúcsérték jelzi, hogy helyileg felléphetnek jelentős töménységek (jóllehet a vegyület biológiailag lebontható). Szerves ónvegyületeket hajófestékekhez kevernek alacsony rendű flóra és fauna megtelepedésének megakadályozására. Az androgén hatású ón-tributil (TBT) fejlődési rendellenességeket okoz tengeri és édesvízi puhatestűekben. Német tengerpartokon jelenléte elérte a 7,6 ng/l-t. Tisztított szennyvízben a TBT-koncentrációt csak 0,001-től 0,2 µg/l-ig változott, de a szennyvíziszapban, szárazanyagra számítva elérték a 6,9 mg/kg-ot. A vegyület nagy szorpciós hajlamáról a lebegő frakcióban kimutatott 0,002 0,029 µg/kg is tanúskodik. A TBT főleg fa-, bőr- és építőipari szennyvízzel kerül a tisztítóművekbe. Fitoösztrogének A növények hormonhatású komponensei, a fitoösztrogének csportjának tagjai: szteroidvázas izoflavonoidok, β-szitoszterol és kumösztrol. A flavonoidok közül csak három vegyületet mutattak ki néhány mintában, 0,017 µg/l maximális koncentrációban. β-szitoszterolból folyóvízben 1,6 µg/l-ig terjedő értékeket mértek. Egyelőre nem ismert, hogy az ilyen szintű tartós expozíció hatással van a vízi organizmusokra.
4 Endokrin hatású anyagok a szennyvízben és a szennyvíziszapban tartózkodási idő Az endokrin hatású anyagok tisztítóművi tartózkodási idejét egyrészt az elfolyásban, az iszapban a befogadó folyóban és az üledékben mért mennyiségekből, másrészt az iszap szorpcióképessége, ill. a víz általi elszállítás alapján lehet becsülni. A szorpcióhajlamot és a biológiai felhalmozódást az adszorpciós együttható, ill. az n-oktanol és víz közötti megoszlási együttható (K ov ) ismeretében lehet megítélni: minél lipofilebb a vegyület, annál jobban feldúsul oktanolban. A lebomlás mértéke viszont kísérletileg nehezen közelíthető meg, holott az aerob és anaerob mikrobiális lebonthatóság ismerete lényeges volna az endokrin terhelés csökkentésére alkalmas technológiák kidolgozásához. Modellszervezeteken (bizonyos halfajtákon) mérve a 17 β- ösztrodiolnak és a 17 α-etinilösztrodiolnak más szennyező kemikáliákhoz képest már igen kis koncentrációja biológiai hatást fejt ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ösztrogéneket nem tartalmazó vegyi szenynyezések veszélytelenné nyilváníthatók. Ezek ugyanis nagy biokoncentrációs tényezőjüknél (BKT) fogva a BKT pl. nonil-fenol esetében 1280, ón-tributilra a vízfázisból az állati szervezetbe helyeződnek át, másfelől kísérleti bizonyíték van egyes vegyületek hatásának összeadódására. Az endokrin hatású anyagok viselkedése a szennyvíztisztítón való áthaladás közben A szennyvíztisztítónak az endokrin hatású anyagok lebontásában és eltávolításában játszott szerepére a be- és kivitel, valamint az iszapon adszorbeált és a vízfázisban maradt rész viszonyából, végül a lebomlási folyamatok mérlegének megvonásából lehet következtetni. A tisztítóműbe bemenő koncentráció mérése nehéz analitikai feladat. Az eredmények, pl. 17 α-etinilösztrodiolra 0,15 és 150 ng/l között (!) ingadoznak, miközben az orvosi receptek alapján becsült koncentráció 10 ng/l.
5 Ugyancsak hiányoznak az információk az egyes tisztítófokozatokban lezajló biokémiai lebomlási folyamatokról. Egyszerűen a be- és kimenő koncentráció különbségét eltávolított mennyiségként szokás értelmezni, holott fontos volna elemzés alapján a be- és kivitt mennyiség, valamint az eleven- és a kimerült ( elrohadt ) iszapon történt szorpció mérlegének elkészítése, s ebből az élővízterhelések levezetése. Alapvetően az endokrin hatású anyagok szorpcióhajlama dönti el, hogy a víz- vagy az iszapfázissal kerülnek-e ki a tisztítóműből. A nagy K ov -értékű vegyületek már a derítés alkalmával megkötődnek, és a primer iszappal a rothasztóban gyűlnek össze. Ez a nonil-fenolra 100%- osan, a szintetikus ösztrogénekre részlegesen érvényes. A rothasztott iszappal távozó mennyiség a későbbi deszorpció fokától is függ. Ennek inkább az eleveniszapban másodlagosan képződött endokrin hatású anyagok (konjugátumok hasadási termékei és egyéb bomlástermékek) vannak kitéve. Szennyvíziszapban először 1998-ban mutattak ki ösztrogént. E hatóanyag-csoport kimutathatósági határa az iszap szárazanyagára számítva 1 µg/kg. Az egyes vizsgálatok 17 β-ösztrodiolból és 17 α- etilénösztrodiolból különböző mennyiségeket találnak meg a tisztított vízben és az iszapokban, a leggyakoribbak a 10 és 20% közötti értékek ben ismertetett kísérletek alapján az iszapon megkötött ösztron, ösztriol és 17 α-etinilösztrodiol anaerob körülmények között nem bomlik le, tehát a hormonok a trágyaként hasznosított iszappal együtt a talajba jutnak. Biológiai hatás vizsgálatok A hormonrendszert zavaró külső hatásokat standard toxikológiai próbákkal mutatják ki és értékelik. Ezek közül előnyt élveznek azok, az in-vivo tesztek, amelyekkel az utódok létrehozására irányuló magatartásra, valamint az emlősök, madarak vagy halak szaporulatára gyakorolt hatást vagy legalább egyes hatások mértékének tekinthető paramétert lehet meghatározni. Az itt tanulmányozott anyagok többsége az ösztrogén-receptor aktiválása által hat, azaz ösztrogén hatású. A közvetett androgén hatású TBT nem érinti az androgénreceptort, hanem gátolja a 17 β-ösztrodiol-szintézis utolsó lépését, a tesztoszteron, ill. hím nemi hormon szintjét a szervezetben. A német Szövetségi Környezetügyi Hivatal 2001-ben közzétett állásfoglalása megállapítja, hogy az élővizekbe hormonhatású szennyezések
6 bizonyítottan zavarják elsősorban a vízi fauna endokrin rendszerének szabályozását: Angliai megfigyelés szerint szennyvízkifolyásnál ketrecben tartott hím pisztrángok vitellogenint, egy ikra-előfehérjét termeltek, és heréjük késleltetve fejlődött. A jelenséget több német folyóban észlelték, és azt is megfigyelték, hogy az elváltozások mértéke a tisztítóműtől való távolsággal, tehát az endokrin hatóanyagok koncentrációjával csökken. Németország több tengerparti és folyóvizeinek halállományában is megemelt vitellogenintartalmat mértek a halak nemétől és a kifogás idejétől függetlenül, ami felhasználható ösztrogén hatású anyagok indikátoraként, hasonlóan a nőnemű egyedek javára eltolódott nemi arányhoz és herékben petesejtek megjelenéséhez. Tengeri és édesvízi csigákon egyaránt megfigyelték a hímivarú jegyek uralkodóvá válását ( imposzex ), ami csökkent, majd gátolt petelerakáshoz, majd a nőstények elhalásához vezet, mindez a TBT-koncentrációval arányosan. Ösztrogén tesztek Az anyagok, anyagkeverékek és környezeti minták ösztrogén hatásának vizsgálatára kidolgozott in vitro, üvegedényben, azaz laboratóriumban végzendő próbákhoz sejttenyészetet vagy szubcelluláris rendszereket, pl. receptorokat használnak, az in vivo tesztek alanyai ép szervezetek, olykor populációk vagy eltávolított petefészkű nőstények. Ha egy anyag reakciója in vitro tesztben pozitív, akkor elvben reagálni tud az endokrin rendszer megfelelő komponensével, így potenciális endokrin rombolónak (disrupter) tekinthető. Az in-vitro tesztek egy lépcsőzetes vizsgálati program első fokán beválnak szűrésre (screening). De a megfigyelt hatás biológiai és ökológiai jelentőségét csak intakt állatokon lehet megítélni, leginkább tartós vagy több nemzedékre kiterjedő expozíció tanulmányozásával. A szennyvíz- és iszapkezelés környezetterhelésének csökkentése Az endokrin hatású anyagok kijutásának csökkentésére a szennyvíztisztítóban végbemenő
7 eltávolítás és teljes vagy részleges lebontás útján van lehetőség. A ma működő szennyvíztisztítókban az eliminálás fokát és ütemét vizsgálva megállapítható, hogy minden endokrin hatású anyag tetemes része eltávolítható e téren a leghatásosabbak az előtisztítás lépései, a zsíradék lefejtése és a derítés, a természetes és a szintetikus ösztrogének is inkább eltűnnek, mint a xenoösztrogének ( idegen ösztrogének), az eltávolítás lényeges folyamata a szorpció, az eliminálás eredménye a csepegtetős berendezésekben gyenge, a membrános és hagyományos szennyvíztisztítókban jó. Az ösztrogének lebontását illetően igazolták a természetes 17 β-ösztrodiol ösztron átalakulást, amely által a hormonhatás az eredeti századrészére csökken, egy évi közlemény szerint a 17 α-etinilösztrodiol csak igen lassan és csak aerob közegben bomlik, erre a tisztítóműben nem kerül sor, a biológiai kezelési lépcsők során a szennyvíziszapban az eredeti terhelésnek akár 60%-a is felgyűlhet, s ez folytatódik az iszap szokásos kezelése közben. Ajánlások A szennyvíztisztító eljárások minősítésekor a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni az endokrin hatású vegyületeknek, különös tekintettel a tartósabban megmaradó szintetikus termékekre, amelyek hajlamosak szerves anyagokra adszorbeálódni. Ezáltal a szennyvíziszap pl. a 17 α-etinilösztrodiolnak dúsító közegévé, mintegy süllyesztőjévé válik. A további kockázatbecslés sürgős kutatómunkát igényel az iszapban szorpcióval kötött hormonok bomlási folyamataira vonatkozólag, amelyek kezdettől fogva és az iszap hasznosításra való előkészítése közben is lejátszódnak. Valószínű az ösztrogén hatású anyagok lebomlása a talaj aerob feltételei mellett. Az endokrin szennyvízterhelés csökkenése, tekintettel kommunális eredetére, rövid távon nem várható, törekedni kell viszont arra pl. felhasználási korlátozásokkal, hogy a szennyvizen keresztül minél kevesebb hormonhatású anyag jusson a környezetbe. A tisztított szennyvizet
8 befogadó élővizek terheléseinek enyhítése érdekében a szennyvíztisztító technológiák javításában nagy súlyt kellene fektetni az endokrin hatású vegyületek uralkodónak bizonyult aerob lebontására. Összeállította: Dr. Boros Tiborné Kunst, S.: Endokrin wirksame Substanzen in Kläranlagen. = KA Wasserwirtschaft Abwasser, Abfall, 49. k. 11. sz p Spengler, P.; Körner, W.; Metzger, J. W.: Substances with estrogenic activity in effluents of sewage treatment plants in South West Germany, Part I. = Chemical Analysis, Environmental Toxicological Chemistry, 20. k p Adler, P.; Steger-Hartmann, T.; Kalbfus, W.: Vorkommen natürlicher und synthetischer östrogener Steroide in Wässern des süd- und mitteldeutschen Raumes. = Acta Hydrochimica, Hydrobiologica, 29. k. 4. sz p Egyéb irodalom György A.: Decentrális szennyvíztisztítás a környezetvédelem egy centrális kérdése. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p. 33. Gazdag I.: Elvárások a víziközmű-ellátás és -szolgáltatás területén az EUcsatlakozási szerződés teljesítése érdekében. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Reich Gy.; Simonfy Z.: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer. = Vízügyi Közlemények, 84. k. 3. sz p Úttörő megoldás a szennyvíztisztításban. = Vízmű Panoráma, 11. k. 2. különszám, p. 14. Ángyán R.; Varga Gy.; Lugosi R.: A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésének egyes aktuális kérdései a Balaton térségben, különös tekintettel az EU-előírásokra. = Vízmű Panoráma, 11. k. 2. sz különszám, p. 13, 15 17, Forman B.: Környezetvédelem és vízgazdálkodás lehetőségei az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási Alapjaiban. = Vízmű Panoráma, 11. k. 2. sz különszám, p. 5, 8 9, Kárpáti Á.: Szennyvíziszap szárítása napenergia segítségével egy tanulmányút tapasztalatai. = Vízmű Panoráma, 11. k. 2. sz különszám, p , 36, 38, 40.
9 Oláh J.; Palkó Gy.; Szilágyi M.: A Dél-pesti szennyvíztisztító telep N-eltávolítási tapasztalatai. = Vízmű Panoráma, 11. k. 2. sz különszám, p. 21, 23, 26, 28 30, 32. Wildner D.: Csatornahálózatok és vízgazdálkodási létesítmények tervezése AutoCad környezetben. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Markovics P.: Korszerű szennyvízátemelők. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Fábry Gy.; Fábry G.: Vákuumos szennyvízelvezető rendszer, a környezetbarát megoldás. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Gampel T.: Kistelepülések szennyvíztisztítása vízinövényes talajszűrővel. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Lengyel Z.; Kovács M.: Kistelepülések szennyvízkezelése helyben vagy távolabb. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p Kucsera M.: Darálós -WC, aprószivattyú vagy beltéri szennyvízátemelő berendezés az uniós szabályozás tükrében. = Műszaki Kiadványok 96. Vízellátás, Csatornázás, 6. k p
Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC)
Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC) Dr. Juvancz Zoltán Óbudai Egyetem, juvancz.zoltan@rkk.uni-obuda.hu Definició A hormonháztartás megzavaró anyagoknak (endocrine disrupting chemical, EDC) azokat
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
RészletesebbenSzennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása
MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenBiológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenHazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)
Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A
Részletesebben2006R1907 HU
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 152 IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 1 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ E melléklet szintjén a
RészletesebbenALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN
ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN Miről lesz szó? Alkil-fenolok és etoxilátjaik élettani hatásai Alkil-fenolok és etoxilátjaik
RészletesebbenSzerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból
Szerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezetı: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó Szerves mikroszennyezık
RészletesebbenGyógyszerek, kozmetikumok és hormonok a szennyvízkezelésben
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Gyógyszerek, kozmetikumok és hormonok a szennyvízkezelésben Tárgyszavak: szennyvíz; gyógyszer; kozmetikum; hormon; antibiotikum; szennyvízkezelés; adszorpció. A szervezetbe
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar EFOP-3.6.1-16-2016-00025 A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI,
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenA szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
Részletesebbena szennyvízben és természetes vizekben hatásaik, mennyiségi meghatározásuk és eltávolításuk
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 3.5 Hormonok és hormonhatású vegyületek a szennyvízben és természetes vizekben hatásaik, mennyiségi meghatározásuk és eltávolításuk Tárgyszavak: vízminőség; hormon; szennyvíz;
RészletesebbenA városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 A városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei Tárgyszavak: részáramos szennyvíztisztítás; szürkevíz; feketevíz; sárgavíz; tápanyagkinyerés. A városi
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenMikroszennyezők eltávolításának lehetőségei meglevő szennyvíztisztító telepeken (eddigi tapasztalatok és eredmények) c. előadás hozzászólása
Mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei meglevő szennyvíztisztító telepeken (eddigi tapasztalatok és eredmények) c. előadás hozzászólása Mikroszennyezők előfordulása és határai MTA Vízgazdálkodás-Tudományi
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenTájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról
Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenFtalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás
Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezető: Zsigrainé Dr.
RészletesebbenMEMBRÁNOS ELJÁRÁSOK A VÍZTISZTÍTÁSBAN: GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSI LEHETŐSÉGE. Gerencsérné dr. Berta Renáta tud. munkatárs
MEMBRÁNOS ELJÁRÁSOK A VÍZTISZTÍTÁSBAN: GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSI LEHETŐSÉGE Gerencsérné dr. Berta Renáta tud. munkatárs TAPASZTALATOK ÉS KIHÍVÁSOK A MEMBRÁNNAL TÖRTÉNŐ VÍZTISZTÍTÁSBAN SZAKMAI NAP
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenDr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A készítmény neve. A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01.
BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve SILKY Mosogatószer Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel: anionos
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenDOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI. 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak
DOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak 21-es triszómia: Mi az a Down kór Down-kór gyakorisága: 0,13% Anya életkora (év) 20 25 30 35 40 45 49 Down-kór
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenGreenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére
Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenMagyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenTáblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez
Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 1. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet Tartalomjegyzék Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok
RészletesebbenHULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP Kapacitás: 200 000 m 3 /d Átlagos terhelés: 150 000 m 3 /d
RészletesebbenKöltséghatékonysági szempontok a decentralizált szennyvíztisztításban
Költséghatékonysági szempontok a decentralizált szennyvíztisztításban Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Baja, 2019. március 21. Kislétesítmények A kislétesítményekben
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenHÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése
3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 5. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 5. (OR. en) 11882/17 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2017. szeptember 4.
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete
Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi
RészletesebbenKommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató
Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám célja Különböző
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan
BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve MULTI-MIX Folyékony szappan Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel:
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.
Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenVITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért
VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenMikroszennyezők eltávolítási lehetőségei meglévő szennyvíztisztító telepeken: Eddigi tapasztalatok és eredmények. Dr. Patziger Miklós egyetemi docens
Mikroszennyezők eltávolítási lehetőségei meglévő szennyvíztisztító telepeken: Eddigi tapasztalatok és eredmények Dr. Patziger Miklós egyetemi docens Tartalom Mikroszennyezők Koncentrációk Fajták Hatások
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Tesztfeladatok Környezetvédelem témakör Összesen: 40 pont Maximális pontszám: 20 pont 1. Az alábbi négyféle asszociáció
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. SILKY Univerzális tisztítószer
BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2014. 01.05 1. A készítmény neve SILKY Univerzális tisztítószer Forgalmazó: Satin Silk Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u. 13/b. TEL/FAX.: 96/447-808 Email Cím: iroda@satin-silk.hu
Részletesebbenszaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések
Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenA Duna széleskörű kémiai és biológiai vizsgálata egy magyar-olasz együttműködési projekt keretében
A Duna széleskörű kémiai és biológiai vizsgálata egy magyar-olasz együttműködési projekt keretében Barra Caracciolo A. 1, Patrolecco L. 1, Grenni P. 1, Di Lenola M. 1, Ademollo N. 1, Rauseo J. 1,2, Rolando
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenTECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY IMRE VEZÉRIGAZGATÓ CORAX-BIONER ZRT. 2018. JANUÁR 26. A probléma: a hazai szennyvízkezelőkben alkalmazott szennyvízkezelési technológiák
RészletesebbenPetrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
RészletesebbenVÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés
RészletesebbenÜzemanyagok oktánszámnövelő adalékának környezeti hatásai szabályozás és viták Európában és az USA-ban
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 3.3 3.4 Üzemanyagok oktánszámnövelő adalékának környezeti hatásai szabályozás és viták Európában és az USA-ban Tárgyszavak: üzemanyag; oktánszám; benzinadalék; MTBE; etanol; talajvízszennyezés;
RészletesebbenÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL
ÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL Gere Kálmán Richárd Környezettan BSC 2015 Bevezetés Az Illegális élvezeti szerek veszélyesek
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenÚjudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról
Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.
RészletesebbenZalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról
Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenGelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A talajterhelési díjról
1 Gelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A talajterhelési díjról Gelse Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő testület) a helyi
RészletesebbenSárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL.
Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (A módosításokkal: 4/2005. (III. 18.) önkormányzati rendelet 4/2012. (II. 09.) önkormányzati
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenA szürke víz és hasznosítása
A szürke víz és hasznosítása Németh T. Zsolt (PhD) Okleveles Fizikus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet A Föld népesége az elmúlt 2000 évben Energia felhasználás az
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenBiocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban
Biocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban Készítette: Balogh Zsanett Edit Környezettudomány MSc Témavezető: Perlné
Részletesebben