.../2008. (...) Korm. rendelet

Átírás

1 .../2008. (...) Korm. rendelet a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) ának (1) bekezdése j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a,,békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről szóló évi CII. törvényre, valamint az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló évi CXVII. törvényre, továbbá az évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodásra, a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) által külföldi fegyveres erőknek vagy külföldi fegyveres erők által a Honvédségnek okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében, b) a Magyar Honvédségnek a Hvt a (1) bekezdésének b) és e) pontjában foglalt feladatával összefüggésben a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében, c) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) VIII. Cikkének 2. bekezdésében, valamint az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a,,békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás előzőekkel azonos tartalmú rendelkezésében foglalt kártérítési ügyek elbírálása, valamint d) a Honvédség által külföldi harmadik félnek vagy külföldi harmadik fél által a Honvédségnek külföldön okozott károk kivizsgálása és elbírálása, valamint megtérítése tekintetében.

2 2. (1) E rendelet alkalmazásában a) külföldi fegyveres erő: a Honvédség kivételével valamely állam fegyveres ereje személyi állománya tagjainak összessége, ideértve a szárazföldi, haditengerészeti vagy légierőhöz tartozó katonai személyi állományt, valamint az adott fegyveres erő polgári alkalmazottait; b) magyar harmadik fél: a Honvédség személyi állományába nem tartozó magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; c) külföldi harmadik fél: a b) pont hatálya alá nem tartozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; d) kárigény: a károsult által a károkozás miatt meghatározott pénzösszeg kifizetésére vagy az okozott kár természetben történő megtérítésére irányuló követelés; e) miniszter: a honvédelemért felelős miniszter. f) szolgálati igazolás: a külföldi fegyveres erő illetékes szerve által kiadott írásos nyilatkozat az alábbiakról: fa) a kárigény szerinti káreseménynek részese volt-e a külföldi fegyveres erő tagja, polgári állománya vagy a külföldi fegyveres erő által üzemeltetett gépjármű, fb) a károkozás szolgálati tevékenység ellátása közbeni cselekmény vagy mulasztás következménye-e, fc) gépjárművel történt károkozás esetén, a gépjármű a külföldi fegyveres erő tulajdonában áll-e vagy általa üzemeltetett, illetve a gépjárműhasználat engedélyezett volt-e; (2) A Honvédség által a jelen rendelet alapján megfizetett nemzetközi kártérítéseket a Honvédséget mint munkáltatót ért kárnak kell tekinteni. KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐK ÁLTAL A MAGYAR HONVÉDSÉGNEK ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLTAL KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐKNEK OKOZOTT KÁROK 3. (1) Amennyiben a Magyar Köztársaság és a külföldi fegyveres erő állama között a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor hatályban van, az abban foglaltaknak megfelelően kell a kárigény fogadására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást lefolytatni. (2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben a Magyar Köztársaságot a Honvédelmi Minisztérium miniszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: miniszter által kijelölt szerv) képviseli. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaságot a kárigényről való lemondásra kötelezi, az erről szóló nyilatkozatot a miniszter által kijelölt szerv állítja ki. 4. (1) Amennyiben a Magyar Köztársaság és a kárt okozó külföldi fegyveres erő állama között a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény

3 bekövetkeztekor nincs hatályban, a Honvédséget ért kár megtérítése érdekében tárgyalásokat kell kezdeményezni a károkozásért felelős fegyveres erő államának illetékes hatóságaival. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyalásokon a Magyar Köztársaságot a miniszter által kijelölt szerv képviseli, amely a tárgyalásokba más magyar hatóságokat is bevonhat. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kárigény a károkozásért felelős fegyveres erő állama illetékes hatóságának elutasítása vagy a Magyar Köztársaság nemzetközi vagy szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése miatt nem behajtható, a miniszter által kijelölt szerv intézkedik a Honvédséget érő és meg nem térülő kár leírására iránt. Az ilyen leírásról a miniszter az államháztartásért felelős minisztert haladéktalanul értesíti. (4) A (3) bekezdésben foglalt leírás nem érinti a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagjának, vagy más alkalmazottjának, illetve ezek hozzátartozóinak esetleges kártérítési igényét, amelyet a Honvédséggel szemben érvényesíthet. A Honvédséget az e bekezdés szerinti kártérítési igények elbírálása tekintetében a miniszter által kijelölt szerv képviseli. 5. (1) Amennyiben valamely külföldi fegyveres erő kárigényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság és az érintett külföldi fegyveres erő állama között nincs hatályban, a külföldi fegyveres erő által esetlegesen benyújtott kártérítési igényt a miniszter által kijelölt szerv fogadja és bírálja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti kárigény elbírálása során kiemelten vizsgálni kell, hogy történt-e tényleges károkozás, valamint az betudható-e a Honvédség valamely cselekményének vagy mulasztásának. (3) A károkozás akkor tudható be a Honvédség valamely cselekményének vagy mulasztásának, amennyiben az a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagja szolgálati, illetve a Honvédség más alkalmazottja hivatali kötelezettségének teljesítése során vagy közvetlenül annak érdekében történt. (4) Amennyiben a lefolytatott vizsgálat alapján egyértelművé válik, hogy a károkozás nem tudható be a Honvédségnek, a miniszter által kijelölt szerv ezen álláspontjáról tájékoztatja a kárigényt benyújtó külföldi fegyveres erőt. (5) Amennyiben a lefolytatott vizsgálat alapján a károkozás körülményei, valamint a Magyar Köztársaság és a Honvédség nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése azt különösen indokolja, a miniszter által kijelölt szerv a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg ajánlatot tehet a külföldi fegyveres erő részére a méltányosságon alapuló (ex gratia), a felelősség elismerésével nem járó kifizetésre. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI FEGYVERES ERŐK ÁLTAL MAGYAR HARMADIK FÉLNEK OKOZOTT KÁROK 6. (1) A Magyar Honvédségnek a Hvt a (1) bekezdésének b) és e) pontjában foglalt feladatával összefüggésben a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén a károsult kárigényét - választása szerint - a lakóhelye, ennek hiányában állandó tartózkodási helye, illetve székhelye, vagy a kár bekövetkezésének helye szerint illetékes települési

4 önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő. A kárigényt a jelen rendelet mellékletében foglalt Kárigény bejelentő adatlap -on kell benyújtani. (2) A jegyző az előterjesztett kárigényt eljuttatja a miniszter által kijelölt szervhez, amely azt nyilvántartásba veszi, és a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt haladéktalanul továbbítja a külföldi fegyveres erő illetékes szervének. (3) A miniszter által kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követően szükség esetén igazságügyi kárszakértő bevonásával haladéktalanul vizsgálatot folytat a kárigény jogalapja és összegszerűsége vonatkozásában. A vizsgálat befejezését, és az (1) bekezdésben foglalt szolgálati igazolás kézhezvételét követően a miniszter által kijelölt szerv a vizsgálat eredményéről a károsultat tájékoztatja. (4) Amennyiben a külföldi fegyveres erő a szolgálati igazolásban a felelősségét elismeri, és a károsult a vizsgálat eredményeként megállapított kártérítési összeget igénye teljes vagy részbeni kielégítéseként elfogadja, a miniszter által kijelölt szerv intézkedik az elfogadott összegnek a károsult választása szerint részére történő kifizetésére. A kifizetés a károsultnak a miniszter által kijelölt szerv részére megküldött elfogadó nyilatkozata kézhezvételétől számított 30 napon belül, a károsult választása szerint banki átutalással vagy postai úton történő kézbesítéssel történik. (5) Amennyiben a külföldi fegyveres erő károkozásért való felelőssége a dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, a külföldi fegyveres erő azonban a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelősséget nem vállalja, de méltányosságon alapuló (ex gratia) fizetést felajánl, a miniszter által kijelölt szerv a külföldi fegyveres erő által felajánlott összeget a károsult részére a (4) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően kifizeti. (6) Amennyiben a külföldi fegyveres erő az (5) bekezdés szerinti esetben kifizetést nem ajánl fel, vagy a károsult a (3) vagy (5) bekezdés szerint felajánlott összeget kárigényének teljes kielégítéseként nem fogadja el, kárigényét peres úton a Honvédséggel szemben érvényesítheti. E lehetőségre a miniszter által kijelölt szerv a károsult figyelmét a (3) bekezdés szerinti tájékoztatóban felhívja. (7) A (6) bekezdés alapján indult perekben a Magyar Államot a Honvédelmi Minisztérium képviseli. (8) A miniszter által kijelölt szerv a (4) vagy (5) bekezdés szerinti kifizetést vagy a (6) bekezdés szerinti perben megállapított kártérítés kifizetését követően a vonatkozó nemzetközi szerződés, illetve ennek hiányában az államháztartás alrendszereit megillető követelésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően intézkedik a károkozásért felelős fegyveres erő állama illetékes hatóságánál a Honvédség megtérítési igényének érvényesítésére. 7. (1) A Magyar Honvédségnek a Hvt a (1) bekezdésének b) és e) pontjában foglalt feladatával összefüggésben a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erők által magyar harmadik félnek a Magyar Köztársaság területén, a külföldi fegyveres erők által üzemeltetett gépjárművekkel okozott károk tekintetében a 6. -ban foglaltakat az e -ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A károsult a külföldi fegyveres erők által üzemeltetett gépjárművekkel okozott és a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó kárigényeit a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosítónál (a továbbiakban: biztosító) vagy a Magyar Biztosítók Szövetségénél (a továbbiakban: MABISZ) terjesztheti elő. Amennyiben a kárigényt közvetlenül a MABISZ-nál terjesztették elő, a MABISZ a nála bejelentett kárigények kivizsgálásával a biztosítót megbízhatja.

5 (3) A biztosító a nála rendszeresített gépjármű-kárbejelentési adatlapot és a részletesen kitöltött kárfelvételi jegyzőkönyvet a kár vizsgálatának megkezdésekor, a káreseménnyel kapcsolatosan keletkezett iratokat a kárszámítással és a kifizetési javaslattal együtt a kár vizsgálatának lezárását követően a MABISZ-nak megküldi, amely azokat a kézhezvételüket követően soron kívül továbbítja miniszter által kijelölt szerv részére. Amennyiben a kárigény kivizsgálását a MABISZ végzi el, eljárása során e bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazza. (4) A miniszter által kijelölt szerv a részére megküldött gépjármű-kárbejelentési adatlapot és a részletesen kitöltött kárfelvételi jegyzőkönyvet a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja az érintett külföldi fegyveres erő illetékes hatósága részére. (5) A miniszter által kijelölt szerv az érintett külföldi fegyveres erő illetékes hatóságától kapott szolgálati igazolás és a (3) bekezdésben foglalt iratok alapján dönt a kifizetési javaslatban foglaltak részbeni vagy teljes elfogadásáról, illetve elutasításáról, és arról értesíti a MABISZ-t. (6) A MABISZ a miniszter által kijelölt szerv által jóváhagyott kártérítési összeget a károsultnak közvetlenül átutalja, vagy postai úton kifizeti. Amennyiben a miniszter által kijelölt szerv a MABISZ által továbbított kifizetési javaslatban szereplő kártérítési összeget nem vagy csak részben hagyja jóvá, a MABISZ az R. rendelkezéseinek megfelelően dönt a miniszter által kijelölt szerv által jóvá nem hagyott kártérítési összeg kifizetése kérdésében. (7) Ha a külföldi fegyveres erők károkozásért való felelőssége a dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, a külföldi fél azonban a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelősséget nem vállalja el, a miniszter által kijelölt szerv a kártérítés MABISZ általi kifizetését jóváhagyhatja. (8) Amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a miniszter által kijelölt szerv a kártérítési igényt részben vagy egészben megalapozatlannak tartja vagy a MABISZ a (6) vagy (7) bekezdés szerint kifizetést nem kezdeményez, illetve a károsult a kártérítés megállapított összegét vitatja, a MABISZ tájékoztatja a károsultat a polgári peres út igénybevételének lehetőségéről. A gépjármű-felelősségbiztosítási pert a MABISZ ellen kell megindítani. (9) A MABISZ az általa kifizetett kártérítési összeg, valamint az eljárás során felmerült indokolt és igazolt költsége erejéig egyidejűleg megtérítési igényt terjeszt elő a miniszter által kijelölt szervnek. A MABISZ által a miniszter által kijelölt szerv jóváhagyásával, vagy jogerős bírósági ítélet alapján kiutalt kártérítési összeget, valamint annak járulékait a miniszter által kijelölt szerv az igény kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a MABISZ számlájára átutalni. (10) Amennyiben a miniszter által kijelölt szerv a MABISZ megtérítési igényét a jelen rendeletben megállapított határidő alatt nem elégíti ki, a MABISZ jogosult igényét a Magyar Állammal szemben polgári peres úton érvényesíteni. E perekben a Magyar Államot a Honvédelmi Minisztérium képviseli. A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLTAL KÜLFÖLDI HARMADIK FÉLNEK KÜLFÖLDÖN OKOZOTT KÁROK 8. (1) Amennyiben külföldön okozott kár miatt külföldi harmadik fél kárigényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a

6 káresemény bekövetkeztekor hatályban van, az abban foglaltaknak megfelelően kell a kárigény fogadására, elbírálására és a kár esetleges megtérítésére irányuló eljárást lefolytatni. (2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben a Magyar Köztársaságot a miniszter által kijelölt szerv képviseli. 9. (1) Amennyiben külföldön okozott kár miatt külföldi harmadik fél kárigényt nyújt be a Honvédséggel szemben, és a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés a káresemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a miniszter által kijelölt szerv a benyújtott kárigényt az e -ban foglaltak szerint bírálja el. (2) A kárigénnyel érintett honvédségi alakulat a hozzá benyújtott kárigényt az elbírálásához szükséges valamennyi beszerezhető irattal együtt haladéktalanul felterjeszti a miniszter által kijelölt szerv részére. E felterjesztésben az érintett alakulat nyilatkozik arról, hogy előzetes megítélése szerint történt-e tényleges károkozás, valamint arról, hogy az a Honvédségnek az 5. (3) bekezdésének megfelelően betudható-e. (3) A miniszter által kijelölt szerv a felterjesztett kárigényt a kézhezvételtől számított 30 napon belül, illetve a felterjesztő alakulat indokolt kérelmére soron kívül, legfeljebb 8 napon belül bírálja el. Amennyiben a kárigény elbírálásához további iratok vagy egyéb bizonyítási eszközök bemutatása szükséges, az ezek kézhezvételéig eltelt idővel az elbírálás határideje meghosszabbodik. (4) Amennyiben a miniszter által kijelölt szerv által lefolytatott vizsgálat eredményképp megállapítható a károkozás ténye, a kár összege, valamint a károkozás betudhatósága, a miniszter által kijelölt szerv haladéktalanul intézkedik a megítélt kártérítés kifizetése, valamint a kárigény teljesítésének megállapítása iránt. (5) Amennyiben a károkozás ténye megállapítható, azonban a betudhatóság nem áll fenn, a miniszter által kijelölt szerv a Magyar Köztársaság és a Honvédség nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, valamint a hadműveleti területen tartózkodó állomány iránti bizalom fenntartása érdekében ajánlatot tehet a külföldi harmadik részére a méltányosságon alapuló (ex gratia), a felelősség elismerésével nem járó kifizetésre. (6) Az (5) bekezdésben foglaltak nem érintik a külföldi harmadik fél azon jogát, hogy a Honvédségnek nem betudható károkozás tekintetében kárigényét polgári peres úton, közvetlenül is érvényesítse a kárt okozó személlyel szemben. (7) A Honvédség által külföldi harmadik félnek okozott, és a Honvédségnek betudható károkozások megtérítése érdekében indított perekben a magyar Államot a Honvédelmi Minisztérium képviseli. KÜLFÖLDI HARMADIK FÉL ÁLTAL A MAGYAR HONVÉDSÉGNEK KÜLFÖLDÖN OKOZOTT KÁROK 10. Külföldi harmadik fél által külföldön a Honvédségnek okozott károk miatti kárigények érvényesítését a miniszter által kijelölt szerv végzi, amely eljárásába szükség esetén további hatóságokat is bevonhat. A NATO SOFA VIII. CIKKÉNEK 2. BEKEZDÉSE SZERINTI KÁROK

7 11. A NATO SOFA VIII. Cikkének 2. bekezdésében foglalt kárügyek érvényesítése során a magyar Államot a miniszter által kijelölt szerv képviseli, amely szükség esetén további hatóságokat is bevonhat a kárigény érvényesítésébe. A NEMZETKÖZI KÁRTÉRÍTÉSEK PÉNZÜGYI FEDEZETE 12. (1) A jelen rendelet alapján történő kárrendezés költségeit a Honvédelmi Minisztérium fejezet Nemzetközi kártérítés elnevezésű forgóalapjából kell fedezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti forgóalap szükség szerinti pótlására - a Honvédelmi Minisztérium előterjesztése alapján - a Kormány intézkedik. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat további bevételeit képezi: a) a külföldi fegyveres erők által a Honvédség részére megfizetett kártérítési összeg, b) a külföldi fegyveres erőket nemzetközi szerződés alapján kötelező megtérítési kötelezettség teljesítése érdekében megfizetett összeg, c) a külföldi harmadik fél által a Honvédség részére megfizetett kártérítési összeg, d) a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, illetve más alkalmazottja által a Honvédség részére az állomány tagjának vagy az alkalmazott felróható cselekménye vagy mulasztása miatt a Honvédséget terhelő nemzetközi kártérítési kötelezettség miatt keletkezett kárnak, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, részben vagy egészben megtérített összege. (4) A (3) bekezdés szerinti bevételek a Honvédelmi Minisztérium fejezet saját bevételeit képezik. (5) A jelen rendelet alapján a károsultnak a MABISZ útján, közvetlenül, illetve jogerős bírói ítélet alapján kifizetett kártérítési összegnek a külföldi fegyveres erőt terhelő mértéke erejéig a miniszter által kijelölt szerv legalább félévenként megtérítési kérelmet terjeszt a külföldi fegyveres erő illetékes szervéhez, csatolva az egyes kárügyekben beszerzett bizonyítékokat és szakértői véleményeket. 13. (1) A jelen rendelet alapján a Honvédséget terhelő nemzetközi kártérítések és a MABISZ részére történő megtérítések kifizetését a miniszter által kijelölt szerv hajtja végre. (2) A Honvédséget külföldön terhelő nemzetközi kártérítési kötelezettség teljesítése során a miniszter által kijelölt szerv előzetes írásbeli engedélyével a kártérítéseket a károkozással érintett honvédségi szervezet vagy alakulat is kifizetheti azzal, hogy a kifizetés megfelelő igazolását a miniszter által kijelölt szerv részére haladéktalanul megküldi. A miniszter által kijelölt szerv a kifizetett kártérítési összegnek a kifizető szervezet vagy alakulat részére a 12. (1) bekezdése szerinti előirányzatból történő visszapótlására haladéktalanul intézkedik.

8 14. (1) E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő, folyamatban lévő nemzetközi kártérítési ügyek vizsgálata, a kártérítések kifizetése és pótlása tekintetében is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a NATO (PfP) SOFA hatálya alá tartozó kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 79/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet. (3) A honvédelemért felelős miniszter e rendelet hatálybalépéséig a Magyar Közlönyben közzéteszi a Honvédelmi Minisztérium a jelen rendelet 6. és 7. -ában foglalt egyes feladatok végrehajtásáért felelős szerveinek megnevezését és hivatalos elérhetőségét. Melléklet a.../2008. (...) Korm. rendelethez KÁRIGÉNY BEJELENTŐ ADATLAP 1. Bejelentő 2. Károsult neve: neve: születési ideje: születési ideje: anyja neve: anyja neve: sz. ig. száma: sz. ig. száma: lakcíme: lakcíme: telefonszáma: telefonszáma: 3. A kár bekövetkezésének pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám), ideje (év, hó, nap, óra, perc): 4. A károkozó adatai [a károkozásban részt vett személy(ek)re, gépjármű(vek) jelzéseire, megkülönböztető tulajdonságaira stb., vonatkozó adatok]: 5. A kárt szenvedett vagyontárgy megnevezése, károsodás előtti állapotának rövid leírása (hozzávetőleges kora, rendeltetésszerű használatra alkalmassága, elhasználtságának foka, esetleges korábbi károsodásai stb.): 6. A kárt szenvedett vagyontárgy hatósági vagy egyéb megkülönböztető jelzése (ingatlanban bekövetkezett károsodás esetén a fekvése szerinti település megnevezése, ingatlan-nyilvántartási betétszáma, helyrajzi száma) : 7. A kárt szenvedett vagyontárgy károsodás előtti értéke forintban (beszerzési ár, kivitelezési költségeit bizonyító számlák, iratok, ezek hiányában forgalmi értéken alapuló becslés szerint): 8. Személyi sérülés (haláleset) fajtája (halál oka), sérülés kiterjedése:

9 9. A kár bekövetkezésének részletes körülményei: 10. A károsodás pontos leírása (a sérülés leírása, annak feltüntetése, hogy a károsodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, vagy lehetetlenné teszi-e): 11. A vagyontárgy károsodás következtében beállt értékcsökkenésének becsült értéke (Ft): 12. A károsultnak a kár bekövetkezésére való közrehatása: 13. Harmadik (a károsulton, illetve a kár fentebb megjelölt okozóján kívüli) személy közrehatása a kár bekövetkezésében: 14. A károsult által a kár enyhítése érdekében tett intézkedések: 15. A károsodott vagyontárgyra vonatkozó esetleges biztosítási szerződés adatai (a biztosító neve, címe, a biztosítási szerződés száma, kelte): 16. Bármilyen más tulajdonbiztosítás jellemzői (a biztosító neve, címe, a biztosítási szerződés száma, kelte): 17. A bekövetkezett kárért kapott egyéb kártérítés összege, valamint az azt megfizető természetes, illetve jogi személy megnevezése (ideértve a biztosítási szerződés alapján kapott biztosítási díjat is): 18. A bekövetkezett kárért a harmadik személytől, illetve a biztosítótól igényelt kártérítés mértéke (Ft): 19. Tárgyi bizonyítási eszközök, amelyek a kár bekövetkezését és nagyságát igazolják (különösen okiratok, más iratok, egyéb bizonyítékok): 20. Tanúk neve, lakcíme: A tanúk által tanúsítható tények, adatok: 21. A kár bekövetkezésével kapcsolatos esetleges hatósági eljárás megjelölése (beleértve az eljáró szerv megnevezését, az ügy számát): 22. A kár megtérítésével, valamint a kárigény érvényesítésével kapcsolatos igény összértéke (Ft): Ebből - tulajdonban okozott kár miatti igény:

10 - személyi sérülés miatti kárigény: - haláleset miatti kárigény: 23. A kártérítés módjára vonatkozó igény megjelölése (természetbeni vagy pénzbeli kártérítés): 24. Természetbeni kártérítés igénylése esetén az igényelt teljesítés módjának leírása: 25. Pénzbeli kártérítés igénylése esetén az igényelt teljesítés módjának feltüntetése (számlaszám, illetve a károsult lakcímének a feltüntetése): 26. A bejelentő által a kártérítés megállapítása érdekében fontosnak ítélt egyéb körülmény, tény, adat: Igazolom, hogy az igényelt összeg csak a fent megnevezett káresemény által okozott károkat és sérüléseket fedezi, beleegyezem és elfogadom a jelzett összeget teljes megelégedéssel e beadvány rendezéseként. Kelt:..., hó... nap... bejelentő Valótlan információk közléséért, illetve hamis igénylés benyújtásáért Ön a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdés b) pontja alapján ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

11 INDOKOLÁS A Magyar Honvédség megnövekedett nemzetközi szerepvállalása, valamint a külföldi fegyveres erők fokozottabb magyarországi csapatmozgásai és egyéb jelenléte szükségessé tette a fenti tevékenységekkel összefüggésben felmerülő nemzetközi kártérítési ügyek eljárási szabályainak részletes felülvizsgálatát és felújítását. Mindez idáig e területet jogszabályi szinten csupán a NATO (PfP) SOFA hatálya alá tartozó kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 79/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet szabályozta, amely mára túlhaladottá és sok tekintetben hiányossá vált. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvénybe beiktatott felhatalmazó rendelkezés (207. (1) bek. j) pontja) alapján a Kormány immár rendeletben szabályozhatja a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait. E rendelet tehát e felhatalmazó rendelkezést hajtja végre. A rendelet szerepe kettős: egyrészről a NATO / PfP SOFA megállapodások kártérítésekre vonatkozó rendelkezésinek végrehajtását segítik elő, valamint rendelkezik a nemzetközi szerződések által nem szabályozott nemzetközi kártérítési ügyek elbírálásáról is. Az új tervezet számos esetben a korábbi Korm. rendeletnek megfelelően átveszi, ugyanakkor fel is újítja egyes fejezetek szövegét, különösen a magyarországi harmadik felet ért, gépjárművel vagy egyéb módon okozott károk tekintetében, valamint a pénzügyi fedezetre vonatkozó rendelkezések esetében. Mindezek mellett azonban az új tervezet igazodva az utóbbi évek tapasztalataihoz is kibővíti az eljárás tárgykörét, és immár nem csupán a NATO (PfP) SOFA Megállapodások hatálya alá tartozó eseteket szabályozza, hanem olyan esetek tekintetében is rögzíti az eljárási szabályokat, amikor nincs hatályban a károkozás körülményeire alkalmazható nemzetközi szerződés (4.,5., 9. és 10. ). Kiemelten fontos újdonság a szövegben a Honvédséget megillető kárigény a károkozó fél álláspontja vagy egyéb nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatti behajthatatlansága esetének rendezése is. A tapasztalatok alapján szükségessé vált egyértelműen megteremteni annak a jogszabályi környezetét, hogy amennyiben a Honvédség által fizetendő kártérítés az állomány valamely tagjának cselekményére vagy mulasztására vezethető vissza, az állomány érintett tagjával szemben lefolytatható legyen a kártérítési eljárás, és az általa a Honvédségnek megfizetendő kártérítés is a kártérítési forgóalapba kerüljön, mint annak egyik bevétele (2. (2) bek. és 12. (3). bek. d) pontja). Figyelemmel a műveleti tapasztalatokra, a jogszabály egyértelműen lehetővé teszi, hogy a műveleti körülmények figyelembevételével a külföldön állomásozó magyar kontingens maga hajtsa végre az esetleges kártérítés kifizetését, amelyet a HM a kontingens számlájára utólag pótol vissza. Ez jelentősen lerövidíti az ügyintézési időt, és ezáltal segíti a magyar kontingens jó külföldi megítélésének fenntartását (13. (2). bek.). A nemzetközi kártérítések fedezete a nemzetközi katonai együttműködés során okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerülő kiadások biztosításáról szóló 2241/2004. (IX. 29.) Korm. határozat 1. pontjának megfelelően, a Honvédelmi Minisztérium fejezetnél létrehozott Nemzetközi kártérítés elnevezésű forgóalapban szerepel.