A DEBRECENI EGYETEM HABILITÁCIÓS FÜZETEI TÁRSADALOMTUDOMÁNYI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1 A DEBRECENI EGYETEM HABILITÁCIÓS FÜZETEI TÁRSADALOMTUDOMÁNYI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Kihívások és válaszok Fizetési meghagyásos eljárások Magyarországon HABILITÁCIÓS TÉZISEK ÍRTA: Dr. Molnár Judit aki ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYOK TUDOMÁNYÁGBAN habilitáció elnyerésére pályázik DEBRECEN

2 Bevezető gondolatok A magyar jogalkalmazásban a fizetési meghagyásos nemperes eljárásnak két típusa áll rendelkezésre: a tagállami, azaz magyar jog szerinti és az 1896/2006/EK rendelet által létrehozott egységes európai eljárás 1. Az uniós rendelet egy közösségi szinten egységes (teljes) eljárás szabályait tartalmazza, amely párhuzamosan él a tagállamok eljárásjogi szabályai szerint zajló fizetési meghagyásos eljárás mellett. A két eljárás azonban nem csupán egymás mellett "él", hanem kapcsolat is létesül közöttük. Ez a kapcsolat az egységes uniós eljárás szabályozásának technikájából következik: a rendelet az eljárás egészére tartalmaz rendelkezéseket, azonban sok esetben csak az eljárás főbb vonalait határozza meg, és a nemzeti fizetési meghagyásos eljárás szabályai egészítik ki az uniós szabályozást. A két rendelkezésre álló eljárás kapcsolata, az egyes eljárások önállóan bekövetkező változásai, és azok egymásra való kihatásai szolgáltak alapjául jelen kutatásomnak. Tekintettel arra, hogy az uniós és magyar eljárás változásait külön-külön is részletesen kívántam vizsgálni, kutatásom eredményei is elkülönülnek ezen témakörökben. A vizsgálatok során jelentkezett egy olyan kutatási irány, amely ugyancsak kiemelkedő részét képezte az elmúlt évek munkáinak. A magyar fizetési meghagyásos eljárás által szabályozott értékhatár, annak megemelésére vonatkozó javaslatok, és végül a bekövetkezett változások sarkalltak arra, hogy speciálisan a fizetési meghagyásos eljárásokban alkalmazott értékhatárokkal is részletesen foglalkozzak, és értékeljem a magyar eljárás ezen sajátosságát az Európai Unió tagállamainak megoldásai tükrében. A kutatás során vizsgált kérdéseim a fentiekre tekintettel három nagyobb egységre bonthatóak. Elsőként az 1896/2006/EK rendelet által december 12-én elfogadott és december 12-től alkalmazható európai fizetési meghagyásos eljárást vizsgálva arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az egységes uniós eljárás megfelelt-e a jogalkalmazás elvárásainak, milyen problémák jelentkeztek a rendelet értelmezése és alkalmazása során, ezekre az uniós jogalkotó milyen válaszokat adott. A kutatásom kiindulópontja a szabályozás azon rendelkezése (32. cikk) volt, mely a Bizottság feladatául tűzte, hogy december 12. napjáig végezze el az európai fizetési meghagyásos eljárás működésének vizsgálatát, és terjesszen elő jelentést ezen vizsgálat eredményeiről. A rendeleti felhívásnak megfelelően a Bizottság elsőként egy, a 1 Az Európai Parlament és a Tanács december 12-i 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., ) (továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet); A rendelet megalkotásának előzményeiről összefoglalóan, részletes dátumokkal lásd: STORSKRUBB, Eva: Civil Procedure and EU Law, A Policy Area Uncovered, Oxford University Press, New York, 2008,

3 rendelet módosítására vonatkozó javaslattal élt a Parlament és Tanács felé (2013. nov. 13.), majd nyilvánossá tette a rendelet alkalmazásáról szóló jelentést (2015. október 13.). A bizottsági javaslat specialitása, hogy nem kizárólagosan az európai fizetési meghagyásos eljárás működését vizsgálta, hanem visszatérve a rendelet jogalkotási előzményeihez 2 együtt értékelte az európai fizetési meghagyásos eljárásról és a kisértékű követelések európai eljárásról szóló rendelet alkalmazási tapasztalatait. A rendeleteket érintő jogalkotási folyamat lezárásaképpen a Parlament és a Tanács december 16. napján elfogadta a két eljárás módosításáról szóló rendeletet. 3 A módosult szabályok alkalmazását július 14. napjától kell az európai fizetési meghagyásos eljárásban és kisértékű követelések európai eljárásában alkalmazni. A kutatásom második részében kiindulópontom a magyar polgári peres eljárás új kódexe, annak megalkotási folyamata és hatályba lépett rendelkezéseinek vizsgálata volt. Elvárásként jelent meg az új polgári perrendtartással szemben, hogy megfeleljen a számukban és jelentőségükben egyre növekvő nemperes eljárások által állított követelményeknek. 4 A polgári perrendtartásunk feladata nem kizárólag a szűk értelemben vett peres eljárási szabályok meghatározása, hanem a nemperes eljárások háttérszabályozásaként is jelen van, a perjogi kódex funkcionális hatálya a nemperes eljárásokra is kiterjed. 5 Kutatásom szempontjából a fentiek a fizetési meghagyásos nemperes eljárás és a polgári perrendtartás kapcsolódási pontjainak újraelemzését jelentették. Kérdéseim két irányúak voltak: 1. a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény 6 által háttérszabályként hivatkozott perrendtartásbeli rendelkezések megújulása hogyan hat ki a nemperes eljárás alkalmazására; 2. a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás milyen specialitásokat tartalmaz az előzmény eljárásra tekintettel. Mindkét témakör esetében a vizsgálatok irányát meghatározta azon kérdés, hogy a bekövetkező változások hogyan hatnak ki az eljárásban részt vevő felekre, az eljáró hatóságokra (közjegyző, bíróság). 2 COM (2002) 746. ( ) Zöld Könyv az egységes európai fizetési meghagyásos eljárásról, és a kis értékű követelések elbírálására irányuló eljárások egyszerűsítéséről és gyorsításáról Brüssel ( ) 3 Az Európai Parlament és a Tanács december 16-i (EU) 2015/2421 Rendelete a kisértékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 341., ) (továbbiakban: 2015/2421 Rendelet) 4 VARGA István: Egység és sokféleség a perrendi kodifikációban - Egy új polgári perrendtartás szabályozási előkérdései. In: NÉMETH János VARGA István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014, 19.; VARGA István: Identification of Civil Procedure Regulatory Needs with a Comparative View, ELTE Law Journal, 2014/1, ( ) 5 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A nemperes eljárások és az új Pp. kapcsolata. In: NÉMETH János VARGA István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014, 610.; GÁSPÁRDY László: Peres ügy-peren kívüli ügy. In: GÁSPÁRDY László (szerk.) : Polgári nemperes eljárások, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2000, évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról. (továbbiakban: Fmhtv.) 3

4 A kutatásaim harmadik iránya sajátos abban a tekintetben, hogy elszakad az uniós és magyar eljárás eddigi általános vizsgálati szempontjától, és az Unió tagállamainak fizetési meghagyásos eljárásait az alkalmazott értékbeli korlátozások és az eljárások igénybevétele szempontjából tekinti át. A vizsgálat alapját a magyar fizetési meghagyásos eljárást jellemző értékhatár alkalmazás, annak emelése, valamint az eljárás kötelező jellegének előírása adja. 7 Jelen témában kérdésem kifejezetten arra irányult, hogy a magyar megoldás hogyan illeszkedik az uniós tagállami szabályozási irányokhoz, vannak-e rokon vonásai más tagállam megoldásaival, és a magyar eljárás értékhatár alkalmazása tekintetében megvalósítható-e változás. 7 Lásd ehhez: Az új Polgári perrendtartás koncepciója (2015. január 14.) 7. számú melléklet: A nemperes eljárások jövőbeni szabályozásának irányai és az új polgári perrendtartás 84. o. tart%c3%a1s%20koncepci%c3%b3ja.pdf ( ); REVICZKY Renáta SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A közjegyzői eljárások és a közvetítői tevékenység mint alternatív vitarendezési módok, valamint ezek viszonya a polgári perhez. In: NÉMETH János VARGA István (szerk.): Egy új Polgári perrendtartás alapjai. HVGORAC Lapés Könyvkiadó Kft. Budapest, ; MOLNÁR Judit: "Érték - határ" Kodifikáció a fizetési meghagyásos eljárás szempontjából, Jogtudományi Közlöny szám

5 1. Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendelet jogalkalmazási tapasztalatok, jogalkotási eredmények december 12-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendeletet. Az egységes európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazását december 12. napjától kezdhettünk meg. A Rendelet 32. cikke a Bizottság feladataként úgy rendelkezett, hogy december 12. napjáig össze kell foglalni jelentés formájában az európai fizetési meghagyásos eljárás működésének tapasztalatait. Ezen jelentés képezheti alapját az eljárási szabályok felülvizsgálatának. Már a bevezető gondolatokban jeleztük, hogy a Bizottság elsőként egy, a rendelet módosítására vonatkozó javaslattal élt a Parlament és Tanács felé (2013. nov. 13.), majd nyilvánossá tette a rendelet alkalmazásáról szóló jelentést (2015. október 13.). A bizottsági javaslat specialitása, hogy nem kizárólagosan az európai fizetési meghagyásos eljárás működését vizsgálta, hanem visszatérve a rendelet jogalkotási előzményeihez 8 együtt értékelte az európai fizetési meghagyásos eljárásról és a kisértékű követelések európai eljárásról szóló rendelet alkalmazási tapasztalatait. A Parlament és a Tanács december 16. napján fogadta el a két eljárás módosításáról szóló rendeletet A rendelet módosítására irányuló javaslat általános értékelése Az időben korábban megjelent módosítási javaslat nagyobb arányban foglalkozott a kisértékű követelések európai eljárásával, és csak egyetlen cikk (17. cikk) esetében fogalmaztak meg módosítást az európai fizetési meghagyásos eljárás kapcsán. Utóbbi esetében megállapítható, hogy még ezen egyetlen cikket sem önállóan, az eljárás alkalmazási tapasztalatai, annak problémái miatt kívánta a Bizottság módosítani, hanem a kisértékű követelések európai eljárásának igénybe vételét kívánták szélesebb körben, az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás nyomán történő perré alakulása kapcsán kiszélesíteni. Miközben a Bizottság a kisértékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet módosításait és az azok alapjául szolgáló indokokat is részletesen megjelöli 10, addig az európai fizetési 8 COM (2002) 746. ( ) /2421 Rendelet 10 Ekként a következőket jelöli meg a javasolt felülvizsgálat fő elemeiként: 1. a rendelet hatályának kiterjesztése legfeljebb EUR értékű, határokon átnyúló követelésekre; 2. a határokon átnyúló ügyek fogalommeghatározásának bővítése; 3. az elektronikus kommunikáció alkalmazásának javítása; 4. a tárgyalások és a bizonyítás-felvétel eszközeinek bővítése; 5. az eljárásért felszámítható bírósági illetékek maximális értékének meghatározása, a megfizetés eszközeinek kiterjesztése; 6. a végrehajtási tanúsítványt tartalmazó D formanyomtatványra vonatkozó fordítási kötelezettség korlátozása; 7. a tagállamok tájékoztatási kötelezettségének kiterjesztése. Lásd erről részletesen: COM (2013) 794 final

6 meghagyásos eljárás esetében kifejezetten röviden, célhoz kötötten kívánja alátámasztani a módosítás szükségességét. A javaslat ekképpen szól a rendelet felülvizsgálata kapcsán: a rendeletben egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben a vita a kis értékű követelések európai eljárásának hatálya alá tartozik, ennek az eljárásnak hozzáférhetőnek kell lennie az európai fizetési meghagyásos eljárásban részes azon fél számára is, aki ellentmondás nyújtott be az európai fizetési meghagyással szemben. 11 Megállapíthatjuk tehát, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás felülvizsgálata a Bizottság módosító javaslata alapján nem eredményezett változást az eljárás érdemi részében, a perré alakulás kérdéséhez járulékos jelleggel - a kisértékű követelések európai eljárásának alkalmazhatósága biztosítása érdekében - nyúlt hozzá. A később nyilvánossá váló bizottsági jelentés a konkrét eljárás alkalmazása kapcsán megerősíti a módosító javaslat által érintetlenül hagyott területek és szabályozási témák változatlanságához fűződő érdeket, ugyanis kijelenti, hogy az elvégzett tanulmányok és konzultációk alapján úgy tűnik, hogy az eljárás használata során nem jelentkezett nagyobb jogi vagy gyakorlati probléma. 12 A rendelet általában véve stabil és kielégítő módon működik. A rendelet alkalmazása összességében javult, az elismert pénzkövetelések kezelése egyszerűbbé és gyorsabbá vált a határokon átnyúló jogvitákban. A Bizottság véleménye tehát egyértelműen az, hogy nem tűnik szükségesnek az európai eljárás alapvető paramétereinek módosítása Jogalkalmazási tapasztalatok a rendelet alkalmazása kapcsán A tagállami jogalkalmazás már korán jelzett problémákat a rendelet alkalmazásával kapcsolatban. A rendelet egy közösségi szinten egységes (teljes) eljárás szabályait tartalmazza, amely párhuzamosan él a tagállamok eljárásjogi szabályai szerint zajló fizetési meghagyásos eljárás mellett. A két eljárás azonban nem csupán egymás mellett "él", hanem kapcsolat is létesül közöttük. A rendelet az eljárás egészére tartalmaz rendelkezéseket, de sok esetben csak az eljárás főbb vonalait határozza meg. A nemzeti fizetési meghagyásos eljárás szabályai egészítik ki a rendelet által nem szabályozott kérdésekben az uniós eljárási szabályozást. A nemzeti szabályok háttérszabályozásként való jelenléte két szinten jelenik meg a rendeletben: Az első a konkrét rendeleti szabály mellett megjelenő tagállami jogra való utalás. A második szintet, a legfőbb felhatalmazást a rendelet a 26. cikke adja, mely szerint minden eljárási kérdésben, melyről a rendelet nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. Tehát a 11 COM (2013) 794 final 1.3. Az 1896/2006/EK rendelet 17. cikke felülvizsgálatának szükségessége 12 COM (2015) 495 final 4. o. 13 COM (2015) 495 final 12. o. 6

7 nemzeti jog hézagkitöltő jelleggel alkalmazható az európai fizetési meghagyásos eljárásban. A szabályozási jelleg azonban problémákat képes előidézni az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása során. A tagállami fizetési meghagyásos eljárások fő jellemzői hasonlóak, de számos markáns különbség mutatható ki a kialakításukban, működésükben. 14 Ezért minden olyan esetben, amikor a rendelet a tagállami jogot hívja fel háttérszabályként, az európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása szerinti tagállam nemzeti eljárásjoga határozza meg a rendelet által részletesen nem rendezett kérdéseket. Több szerző is foglalkozott már a rendelet és a tagállami eljárási szabályok kapcsolatával, mutattak ki problémás rendelkezéseket, értelmezési problémákat, alkalmazási kérdéseket. 15 Ilyennek tekinthető a nyilvánvaló alaptalanság miatti kérelem elutasítási ok a rendelet 11. cikkében, mely magával a rendelettel sem áll összhangban, ugyanis a 8. cikk kifejezetten lehetővé teszi a kérelem megalapozottsági vizsgálata során az automatizált eljárás alkalmazását. Soft law megközelítésként jellemzi a jogirodalom a 12. cikkben megjelölt eljárási határidőt is, amelyet a bíróságnak csak általában kell betartania. 16 A rendelkezés nem méltó egy eljárásjogi jogalkotáshoz, romboló hatást fejt ki a jogalkalmazásban. 17 Ezek mellett a Bizottság reagálhatott volna azon kérdésre is, mely a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása tekintetében jelenik meg. Ugyanis a határidőben előterjesztett ellentmondás nyomán az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, és a peren kívüli és a peres eljárás közötti átmenet módját a fizetési meghagyás kibocsátása szerinti tagállam szabályai határozzák meg. 18 Mindeközben a rendelet Preambuluma arról tájékoztat bennünket, hogy a két eljárás közötti átmenet tekintetében az automatikusság jelenik meg. 19 Ekként maga a rendelet is két perré alakulási módot rögzít: A tagállam joga szerintit, és az automatizmust. A tagállami megoldásokból is azonban két 14 Lásd erről részletesen: Harsági Viktória: A fizetési meghagyásos eljárások hasonlóságai és különbözőségei Európában. Jogtudományi Közlöny, január Így például: VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái. A polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában, A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Negyedik Műhelykonferenciája, Budapest április 2., MOKK Budapest, ; HARSÁGI Viktória: Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet más közösségi jogforrások és a tagállami szabályozások feszültségi mezőjében. Közjegyzők Közlönye (59. évf.) 6. sz ; HARSÁGI Viktória: Értelmezési nehézségek és alkalmazási problémák az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata során. Európai Jog (12. évf.) 6. sz Amennyiben a 8. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, a bíróság a lehető leghamarabb és általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül európai fizetési meghagyást bocsát ki. 1896/2006/EK rendelet 12. cikk 17 VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái. A polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában /2006/EK rendelet 17. cikk (2) bek. 19 A határidőn belül benyújtott ellentmondás megszünteti az európai fizetési meghagyásos eljárást, és az ügy automatikusan átalakul polgári peres eljárássá. 1896/2006/EK rendelet Preambuluma (24) pont 7

8 alapvető módozat olvasható ki: a kötelezett ellentmondása automatikus átvezetést eredményez, vagy a feleknek, legfőképpen a jogosultnak a feladatává válik a peres eljárás megindítása. 20 Mint látható az idézett javaslat alapján, ezen problémára nem kívánt a felülvizsgálat körében reagálni a Bizottság Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szól rendelet az Európai Bíróság előtt Az Európai Bíróság több esetben is vizsgálta a rendelet alkalmazásából eredő problémákat, és előzetes döntéshozatali eljárások keretében nyújtott segítséget a tagállami jogalkalmazás számára. Az Európai Bíróság 6 ügyben foglakozott kifejezetten az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet szabályaival, ennek során a kérelem tartalmi elemeit, a kézbesítési szabályokat, a rendelet által biztosított felülvizsgálat lehetőségét, az ellentmondás tartalmát és a perré alakulás kérdését vizsgálta és értelmezte. Megállapíthatjuk, hogy a kérelem tartalmát illetően a Bíróság elvetette a tagállami polgári eljárások specialitásainak figyelembe vételét, és unió szinten egységes kérelemként definiálta a rendelet mellékletében megjelenő formanyomtatványt és annak elemeit. 21 Az ellentmondás tartalmára vonatkozó bírósági állásfoglalás is a tagállami polgári peres eljárási jogkövetkezményeket kiszorító értelmezést nyújtott. Szorosan értelmezte az ellentmondás rendelet által meghatározott joghatásait (perré alakulás, elmaradás esetén végrehajthatóvá nyilvánítás), és rendeleten túlterjeszkedő következménynek tekintette az ellentmondás perbe bocsátkozó voltát. Tette ezt függetlenül az ellentmondás tényleges tartalmától, azaz hogy abban megjelenik-e a joghatóság kifogásolása, illetve a kötelezett tett-e az ügy érdemére vonatkozó 20 Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában az ellentmondás automatikus perré alakító hatásáról kell beszélni. Németországban, Luxemburgban a felek valamelyikének kérelmére indul meg a peres eljárás. Spanyolországban mindkét megoldás ismert, a határvonal 6 ezer euró, ezt meg nem haladó követelés esetén automatikusan, ezt meghaladóan kérelemre folytatódik az eljárás polgári perben. Lásd ehhez: HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis - unter besonderer Berücksichtigung des Mahnverfahrens in der Zivilprozessordnung und seiner Vorgängermodelle, Köln, Berlin, Bonn, München, 1995, 143.; BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht, Recht der internationalen Wirtschaft (RIW), 1992, 7., 538.; BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien, In: RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International, 2001, 186.; FREITAS, José Lebre de: L injonction de Payer dans la loi Portugaise, In: RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International, 2001, 231.; évi német polgári perrendtartás, Zivilprozessordnung (ZPO) 696. (1) bek.; COM (2002) o.; DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d injonction de payer en Espagne. In: RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International, 2001, A Bíróság C-215/11. sz., Iwona Szirocka kontra SiGer Technologie GmbH ügyben december 13-án hozott ítélete 28. pont. 8

9 nyilatkozatot. Ezáltal a Bíróság megteremtette az ellentmondás egységes európai uniós jogkövetkezményét (perré alakító hatás). 22 A kézbesítés szabályainak betartása tekintetében ugyancsak a rendeleti minimumkövetelmények érvényesülése mellett tette le voksát, melynek nyomán kizárta a kézbesítést követő eljárási lépések alkalmazhatóságát, és ezzel egyidejűleg a tagállam jogára bízta a kézbesítési szabálytalanság jogkövetkezményeinek elhárítását. 23 E kérdésben a Bizottság is utalt jelentésében arra a problémára, hogy a rendeleti szabályok közvetlenül nem adnak lehetőséget a kézbesítési problémák feloldására, ezért e tekintetben a rendeleti szabályokon módosítani kellene. A módosító rendeletben azonban ilyen irányú változás nem tapasztalható. 24 Ugyancsak a tagállami jogot hívta fel a Bíróság annak orvoslására, ha az európai fizetési meghagyás kibocsátására joghatóság hiányában került sor, azonban a kötelezett ellentmondása nyomán az eljárás perré alakult. E körben kiemelendő, hogy egyértelműen elvetette a rendelet által biztosított felülvizsgálat hivatalból történő igénybevételét, mint hiba elhárítási lehetőséget. 25 A felülvizsgálat megengedhetőségét több esetben is vizsgálta a Bíróság, értelmezte a felülvizsgálat feltételrendszerét. Kiemelte, hogy olyan esetekben, amikor az ellentmondás elmarad, és a felülvizsgálat körében érkezik a kötelezett részéről észrevétel a kibocsátott meghagyással szembe, ha az akár joghatósági kifogásolás is, a felülvizsgálat nem engedhető meg. Az ellentmondás élvez elsődlegességet, és a felülvizsgálatnak nem feladata a második ellentmondási lehetőség biztosítása. 26 Szabályozási és jogvédelmi hézagra mutatott rá a Bíróság, amikor megállapította, hogy a kézbesítés szabályainak sérelme esetére a rendelet szabályai nem biztosítanak megfelelő jogvédelmet (hivatkozás alapot) a kötelezett számára. Ugyancsak a nemzeti jog segítségével orvosolhatóak álláspontja szerint azon problémák, melyek egy - akár joghatóság hiányában, 22 A Bíróság C- 144/12. sz., Golbet Sportwetten GmbH kontra Massimo Sperindeo ügyben június 13-án hozott ítélete 41. pont. 23 A Bíróság C-119/13. és C- 120/13. sz. egyesített ügyekben., eco cosmetics GmbH & Co.KG kontra Virginie Laetitia Barbara Dupuy, valamint Raiffeisenbank St. Georgen reg. Gen. mbh kontra Tetyana Bonchyk ügyben szeptember 4-én hozott ítélete 41. pont. 24 A módosítás 3 cikket érint (7., 17., 25. cikk), ezek egyike sem foglalkozik a kézbesítés kérdéskörével. Lásd erről: 2015/2421 Rendelet 2. cikk. 25 A Bíróság C-94/14. sz., Flight Refund Ltd. kontra Deutsche Lufthansa AG ügyben március 10-én hozott ítélete 72. pont. 26 A Bíróság C-324/12. sz., Novontech-Zala kft. kontra Logicdata Electronic &Software Entwicklungs GmbH ügyben hozott ítélete 25. pont; A Bíróság C-245/14. sz., Thomas Cook Belgium NV kontra Thurner Hotel GmbH ügyben október 22-én hozott ítélet 48. pont. 9

10 akár más rendeleti szabály megsértésével - kibocsátott meghagyáshoz kapcsolódnak, amennyiben a kötelezett ellentmondása nyomán a perré alakulás bekövetkezik A módosító rendelet értékelése elvárások és eredmények A fenti esetekben született európai bírósági döntések részben megjelentek a rendelet alkalmazásának tapasztalatait felölelő bizottsági jelentésben is, azonban a szabályozási válasz nem érkezett e kérdésekben. 27 A vizsgált esetek száma, az általuk érintett kérdéskörök nagyobb részben valóban alkalmasak voltak annak alátámasztására, hogy az eljárás használata során nem jelentkezett nagyobb jogi vagy gyakorlati probléma. 28 A bíróság által tagállami intézkedési kompetenciába helyezett megoldandó problémák azonban jelzik, hogy a rendelet felülvizsgálata és a módosító szabályok megalkotása során valódi hangsúlyt kellett volna helyezni magára a fizetési meghagyásos eljárás egységes uniós szabályaira is. Ezen előzmények és eredmények alapján jogosan vethető fel azon kérdés, hogy lesz-e még lehetősége az uniós jogalkotó szerveknek a szabályozásba egyelőre be nem vont kérdéseket egy újabb kötelezően elírt felülvizsgálat nyomán megvizsgálni és jogalkotásba bevonni? A módosító rendelet szabályai körében kizárólag a kisértékű követelések európai eljárása tekintetében találunk újabb felülvizsgálati határidőt. A rendelet megújult 28. cikke alapján a Bizottság július 15-ig jelentést nyújt be a rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásról szóló rendelet vonatkozó cikkének változását a módosító-rendelet nem tartalmazza. 27 C-215/11. számú ügy, C-324/12. számú ügy, valamint C-119/13. és C-120/13. számú egyesített ügyek 28 COM (2015) 495 final 4. 10

11 2. A közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás és a megújult polgári perrendtartás Egy új polgári perrendtartás megalkotásának a lehetősége az évi Polgári perrendtartás hatályba lépését követő 60 év elteltével, 2013-ban nyílt meg a jelen jogalkotása, jogalkalmazása és a jogtudomány számára. 29 Az új szabályozás legfontosabb célkitűzése, hogy az új polgári perrendtartás szervesen illeszkedjen a hazai jogi környezetbe, valamint megfeleljen az Európai Unió és nemzetközi szerződések által állított követelményrendszernek. Mindezeken belül egy XXI. századi polgári perrendtartásnak reagálnia kell az alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokra, az ezzel összefüggésben megjelenő anyagi és eljárásjogi jogszabályi környezet változásaira. Kifejezetten a perjogi szabályozással szemben megjelenő elvárás a perhatékonyság növelése és perrendtartás rendszerének az elmúlt 60 évben kialakult következetlenségeinek és ellentmondásainak megszüntetése. 30 További elvárásként jelent meg az új polgári perrendtartással szemben, hogy megfeleljen a számukban és jelentőségükben egyre növekvő nemperes eljárások által állított követelményeknek. 31 A peren kívüli eljárásokat szabályozó normák szubszidiárius joganyaga a Pp., így a perjogi kódex funkcionális hatálya a nemperes eljárásokra is kiterjed. 32. Az új polgári perrendtartás koncepciójában 33 a nemperes eljárásokra - az előkészítő munkálatok eredményeihez igazodva - külön figyelmet fordítottak, kiemelve a permegelőzésben és perelterelésben folyamatosan növekvő szerepüket, és a megalkotandó polgári perrendtartás háttérjogszabályi funkcióját. 34 A koncepció továbbá afelé irányította a nemperes eljárási szabályok elhelyezéséről való gondolkodást, hogy nem tűnik indokoltnak azok Pp.-ben történő elhelyezése, még a külön fejezetbeni megjelenést sem támogatta tartalmi szempontok miatt. Kiemelte azon ellenérvet, hogy a nemperes eljárások általános szabályai sem érvényesülnek valamennyi nemperes eljárásban, ezáltal a szabályozás nem tekinthető általános jellegűnek. 35 A koncepció emellett egy új irányt is megjelölt az új polgári perrendtartás és a nemperes eljárások viszonyát illetően. Varga István kifejezetten arról számolt be a kodifikációs 29 A Kormány 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozata a polgári perjogi kodifikációról. 30 VARGA István: Egység és sokféleség a perrendi kodifikációban VARGA István: Egység és sokféleség a perrendi kodifikációban 19.; VARGA István: Identification of Civil Procedure Regulatory Needs with a Comparative View. 32 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A nemperes eljárások és az új Pp. kapcsolata. In: NÉMETH János VARGA István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014, 610.; GÁSPÁRDY László: Peres ügy-peren kívüli ügy Az új polgári perrendtartás koncepciója tart%c3%a1s%20koncepci%c3%b3ja.pdf ( ) 34 Az új polgári perrendtartás koncepciója Lásd erről: Az új polgári perrendtartás koncepciója

12 munkálatok témabizottsági anyagait összefoglaló kötetben, hogy a polgári perrendtartást kell úgy megalkotni, hogy figyelemmel kell lenni a nemperes eljárásokra is (az új polgári perrendtartás megfeleljen a nemperes eljárások által állított követelményeknek). 36 A koncepció azonban fenntartva ezen kiindulópontot - egy másik szabályozási nézőpontot is rögzít: a polgári perrendtartás megalkotását követően felül kell vizsgálni valamennyi nemperes eljárásra vonatkozó szabályozást, és hozzá kell igazítani az új polgári perrendtartáshoz. 37 Jelen téma vizsgálata során - a fizetési meghagyásos nemperes eljárás és a polgári perrendtartás kapcsolódási pontjainak újraelemzése érdekében kettős kutatási irányt követtem. Egyrészről a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény által háttérszabályként hivatkozott Pp-beli rendelkezések megújulását, változását kellett feltárnom, melynek eredményeképpen megállapíthatóvá válhatott, hogy az új polgári perrendtartás milyen háttérszabályozó-hatást gyakorol a nemperes eljárásra. (2.1. Az új polgári perrendtartás alkalmazása a fizetési meghagyásos eljárásban) Másodsorban a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulását követő speciális intézkedések elemzése révén arra a kérdésre kellett választ adni, hogy az új polgári perrendtartás a nemperes eljárás peres folytatásának szabályozásában eredményez-e változásokat. (2.2. A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulására vonatkozó szabályok az új polgári perrendtartásban) Az új polgári perrendtartás alkalmazása a fizetési meghagyásos eljárásban Az Fmhtv.1. -a a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - azaz általános háttérszabályozásként - rendeli alkalmazni a fizetési meghagyásos eljárásban, emellett számos helyen utal a Pp. megfelelő intézményének alkalmazásárára, több helyen konkrét Pp -számok megjelölésével él. Az Fmhtv. által hivatkozott Pp. rendelkezések (jogintézmények) és változásaik vizsgálata nyomán három intézmény-csoport elkülönítésére volt lehetőségem: tartalmi változással nem érintett (2.1.1.) ; változással érintett, de a változás a nemperes eljárás alkalmazása során nem eredményez változást (2.1.2.); valamint változás mutatható ki a perjogi rendelkezésben, amely jelentős hatást gyakorol a fizetési meghagyásos eljárásra (2.1.3.). A következőkben ezen csoportok eredményeit mutatom be Az Fmhtv. által hivatkozott Pp.-beli rendelkezések többsége tartalmi változást nem mutatott, így a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása szempontjából az új polgári perrendtartás ezen intézményei új kihívást nem jelentenek a felek és a közjegyző számára. Ilyen 36 VARGA István: Egység és sokféleség a perrendi kodifikációban Lásd erről: Az új polgári perrendtartás koncepciója 25. és

13 megállapításra jutottunk többek között a pertárgyérték számítás 38, a bíró kizárására irányuló szabályok 39, a jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeinek alkalmazása 40, a pertársasági alakzatok 41, a perindítás hatályai 42, az ítélet jogereje 43, valamint a perbeli jogképesség 44 tekintetében Munkánk során olyan Pp-beli rendelkezések is a vizsgálat tárgyát képezték, melyek tartalmukban változást mutattak az évi Pp.-hez képest. Megállapíthattuk azonban, hogy alapvetően mégsem változtatják meg a fizetési meghagyásos eljárás résztvevőinek helyzetét. A tartalmi változások hatásai tekintetében további két ágra bonthatóak a vizsgált szabályok. Jelen vannak ugyanis olyan perrendtartásbeli változások, amelyek megteremtik a fizetési meghagyásos nemperes eljárással való összhangot. Ide sorolhatóak az új perrendtartás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó szabályai 45, a költségkedvezmények körében a személyes költség-feljegyzési jog általánossá tétele 46, valamint a perújítás körében a fizetési meghagyásos eljárást követő perújítás speciális megengedhetőségi szabályainak lefektetése. 47 A változó tartalmak másik típusában olyan szabályozásokkal találkoztunk, melyek alapvetően ugyancsak nem változtatnak a fizetési meghagyásos eljáráson, azonban új feltételeket jelenítenek meg: így a kézbesítési megbízott intézménye már csak az Európai Unión kívüli jogosult esetében válik alkalmazhatóvá 48 ; a közjegyző és a felek eljárási cselekményei tekintetében változást eredményez az időtartalmában kibővült ítélkezési szünet 49 ; valamint a közjegyzőnek figyelemmel kell lennie a bírósági hatáskör meghatározásának új szemléletmódjára A vizsgált Pp. hivatkozás-kör harmadik csoportja tekintetében azzal az előfeltevéssel éltünk, hogy mivel a szabályozás tartalmában jelentősen változik, a fizetési meghagyásos eljárásban is érdemi változásokkal kell számolni. A feltevésünk igazolást nyert a tanú adatainak 38 Pp Pp Pp Pp Pp Pp Pp Pp Pp Pp Pp (6) bek. 49 Pp Pp

14 megjelölése körében 51, valamint a kézbesítési fikcióval szembeni új jogorvoslati lehetőség (kifogás) kapcsán. 52 A legjelentősebb változás az új polgári perrendtartás nyomán, hogy eltűntek olyan eljárások, amelyek a fizetési meghagyásos eljárás mellett január 1-től a 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére az általános polgári per alternatíváját tudták biztosítani. Az összehasonlítási alapot nyújtó évi Pp (1) és (3) bekezdése szerint csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. -a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse. 53 A hatályos Pp (1) bekezdésében ugyancsak szerepel a fizetési meghagyásos eljárás kötelező igénybevételére vonatkozó szabályozás 54, majd a perindítás előtti egyezségi kísérlet esetén nyilatkozik kifejezetten akként, hogy az említett kizáró rendelkezés és pertárgyértékre vonatkozó korlátozás nem alkalmazható. 55 Azaz ha az egyezségi kísérletre irányuló eljárás a bíróság eredménytelenné nyilvánító végzésével zárult le, a felperes a három millió forintot meg nem haladó pénzkövetelését polgári perben is érvényesítheti. Emellett a 254. (5) bekezdése azzal a kiegészítéssel él, hogy az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fél igényét a kis értékű követelések európai eljárásnak bevezetéséről szóló, július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse. Az idézett Pp. rendelkezések által alkalmazni rendelt eljárások körében látható a számszerű csökkenés. Ennek nyomán értékelni szükséges, hogy az új szabályozás indokolatlanul szűkítie a peres eljárás helyett kínált eljárások körét, miközben egy magasabb értékhatár alkalmazását írja elő a peres eljárás kizártsága esetében. 51 Pp Pp Pp (1) és (3) bek. 54 Csak a közjegyző hatáskörébe tartozó, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényben (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető törvény eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek pertárgyértéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Pp (1) bek. 55 Pp (4) bek. 14

15 Az évi Pp. idézett szabályait tekintve kiindulópontnak, és megvizsgálva a vonatkozó jogtudományi gondolkodást és a kommentár-irodalmat, megállapíthatjuk, hogy mindezek különbözőképpen értékelték a kínált eljárásokat. Németh János és Kiss Daisy kifejezetten kizárólagosan a fizetési meghagyásos eljárást tekintik az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére nyitva álló útnak. Ez a korlátozás a munkaviszonyból származó pénzkövetelések körét nem érinti csupán. 56 Hozzáfűzik azonban a szerzők is, hogy a fél igényét a kisértékű követelések európai eljárásról szóló 861/2007/EK rendelet alapján vagy választottbírósági eljárásban is érvényesítheti. 57 Asbóth-Hermányi Lőrinc akként nyilatkozik, hogy az 1 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű pénzkövetelés esetén a fizetési meghagyásos eljárás igénybe vétele kötelező, mely a munkaviszonyból eredő pénzkövetelésekre nem vonatkozik. Ugyanakkor az egyéb pénzkövetelések esetén a kötelező igénybe vétel fenti szabálya nem zárja ki a Pp ában meghatározott eljárások alkalmazását. Ezért a szerző arra a következtetésre jut, hogy az igénybevétel nem kötelező, mert a követelés bíróság előtt is érvényesíthető, mégpedig egy speciális gyorsított határidejű peres eljárásban (szóbeli kereset azonnali tárgyalása), illetve bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárásban (egyezségi kísérletre idézés). 58 Nagy Adrienn egyenesen meghökkentőnek tartja, hogy a jogalkotó sajátos módon teszi fakultatívvá az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetében a fizetési meghagyásos eljárást: a jogosult vagy köteles a fizetési meghagyásos eljárást igénybe venni, vagy a Pp ában foglalt módon érvényesítheti követelését. A már fentebb is hivatkozott szóbeli kereset azonnali tárgyalását és az egyezségi kísérletre idézés intézményét látja a szerző is alternatív útnak a fizetési meghagyásos eljárás mellett. Hozzáteszi azonban, hogy a két jogintézmény elhalóban van, azaz a gyakorlatban soha nem alkalmazzák, valamint utal a Gáspárdy László által megfogalmazott alkotmányossági aggályokra a két intézmény kapcsán. 59 Szécsényi-Nagy Kristóf akként nyilatkozik, hogy a fizetési meghagyásos eljárás csak látszólag kizárólagos módja a kisösszegű pénzkövetelések érvényesítésének. Mivel a jogalkotó célja elsősorban a perhez képest alternatív igényérvényesítési eljárások igénybevételének előmozdítása, a fent idézett jogszabályhely is lehetővé teszi az 1 millió forintot meg nem haladó 56 NÉMETH János KISS Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata, 2. Complex Kiadó, Budapest, NÉMETH János KISS Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata, 2. Complex Kiadó, Budapest, ASBÓTH-HERMÁNYI Lőrinc: Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, NAGY Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról. In: CSÖNDES Mónika NEMESSÁNYI Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Tanulmánykötet, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pécs, ; GÁSPÁRDY László: Aggályos alkotmányhűségű perjogi rendelkezések. Kontroll Jogtudományi folyóirat 2006/

16 követelések tekintetében a Pp ában meghatározott eljárások lefolytatását is. Ehelyütt ki is emeli a szerző a szóbeli kereset azonnali tárgyalását, szóbeli kereset alapján a tárgyalás azonnali kitűzését, az egyezségi kísérletre idézést, szóbeli egyezség azonnali jegyzőkönyvbe foglalását és jóváhagyását, mint rendelkezésre álló eljárásjogi lehetőségeket. Maga is hozzáteszi, hogy ezek gyakorlati lehetősége ma már elhanyagolható, mégis arra a következtetésre jut, hogy elvileg tehát nem kizárt a kisösszegű követelések közvetlen peresítése. 60 Emellett alternatívának tekinti a fenti paragrafusban felsorolt további eljárásokat is. Megvizsgálva az egyes alternatívaként felkínált 6 eljárást, az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítése körében a kérelmezők választási lehetőségének szűkebb értelmezésével találkozunk. A felek személyében nem alkalmaz korlátozást a fizetési meghagyásos eljárás és a kisértékű követelések európai eljárása. Az egyezségi kísérletre idézés esetében találkozhatunk azzal a következtetéssel, hogy elvileg bárki kérheti, de értelmezhető akként a szabályozás, hogy az ügyvéd nélkül eljáró fél számára áll rendelkezésre. A szóbeli kereset azonnali tárgyalása kizárólag ügyvéd nélkül eljáró fél számára biztosított, a TSZSZ szakvéleményére alapított perben meghatározott személyek állnak egymással szemben, a választott bírósági út a gazdasági élet szereplőire van szabva. Az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések körét nem korlátozzák további feltételek által a következő választható eljárások: a fizetési meghagyásos eljárás, a szóbeli kereset azonnali tárgyalása, az egyezségi kísérletre idézés. További feltéteket szab azonban a TSZSZ szakvéleményére alapított peres eljárás szabályozása, mivel megköti az anyagi jogi alapját a követeléseknek; a kisértékű követelések európai eljárásában a határon átnyúló jelleg jelenik meg korlátozásként; valamint a választottbírósági út is csak olyan igények esetén áll rendelkezésre, ha a pénzkövetelés a gazdasági szereplő tevékenységével kapcsolatos. Megállapíthatjuk, hogy mind a felek, mind az érvényesíthető igények alapján a fizetési meghagyásos eljárás, az egyezségi kísérletre idézés, valamint a személyesen eljáró félnek a szóbeli keret azonnali tárgyalása jelentheti a válaszható eljárások körét a vizsgál pénzkövetelési kör tekintetében. Ezen eljárásokról szóltak a bemutatott álláspontok is, tehát a jogirodalomban is ezeket tekintik alternatíváknak. A szabályozás szintjén ezek az eljárások valóban biztosítják a választás lehetőségét a kérelmezőknek/feleknek, azonban a két utóbbi intézmény előfordulása a gyakorlatban igen ritka. Ezt a legtöbb idézett szerző ki is hangsúlyozta. Szécsényi-Nagy a következőképpen 60 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Complex Kiadó, Budapest,

17 fogalmazta meg a szabályozás és a gyakorlati alkalmazás viszonyát: Bár ezek gyakorlati lehetősége ma már elhanyagolható, elvileg tehát nem kizárt a kisösszegű követelések közvetlen peresítése. 61 Varga István azon álláspontjának adott hangot, hogy a Pp ába foglalt rendelkezés az évek során nem tett szert említésre méltó gyakorlati jelentőségre. Ezt azzal magyarázta, hogy a bíróság előtti igényérvényesítés előtt az egyezségkötési hajlandóság tipikusan alacsony. 62 Kiinduló gondolatunkhoz visszatérve, az új polgári perrendtartás és a fizetési meghagyásos eljárás kapcsolatában egyik legjelentősebb változó elemnek azt tekintettük, hogy a 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetében a fizetési meghagyásos eljárás mellett leszűkülnek a peres eljárás helyett igénybe vehető polgári eljárások. Megvizsgálva azonban a korábban alkalmazásra kínált intézményeket, meg kell állapítanunk, hogy a jogalkotó pozitív racionalizációt hajtott végre és feloldotta a jogi szabályozás-jogalkalmazás viszonylatában fennálló ellentmondást. A gyakorlatban nem működő, jogosultak szűk körét érintő eljárási megoldásokat (szóbeli kereset azonnali tárgyalása, TSZSZ szakvéleményére alapított per) kiiktatta, fenntartotta a kisértékű követelések európai eljárását és a választottbírósági utat, valamint az újragondolt egyezségi kísérlet intézménye eredménytelensége esetén kifejezetten megnyitotta az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések esetére a polgári peres utat A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulására vonatkozó szabályok az új polgári perrendtartásban A perré alakulási szabályok helye - történeti kiindulóponttal A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás kapcsán különböző szabályozási technikákkal találkozunk a nemperes eljárás és a perrendtartások kapcsolatát áttekintve. A fizetési meghagyásos eljárást az évi XIX. törvénycikk szabályozta elsőként a magyar polgári eljárásjogban. Amennyiben a kötelezett ellentmondással élt a fizetési meghagyással szemben, az eljárás perré alakult, és arra a sommás eljárás szabályai vonatkoztak SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez Kritikaként fogalmazza meg Varga, hogy a jogalkotó ennek ellenére kiemelt szükségét érezte, hogy hasonló rendszeridegen jogintézmények kodifikálásának, lásd a Pp. 121/A. -ban megjelenő peren kívüli vitarendezés megkísérlésére vonatkozó kötelezettség keletkeztetését. VARGA István: Egyéb fontosabb bírósági nemperes eljárások A Pp.-ben szabályozott polgári nemperes eljárások. In: VARGA István (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Ha az adós a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással támadta meg: a fizetési meghagyást kibocsátó biróság bármelyik fél kérelmére, a fizetési meghagyás kézbesitése által meginditottnak tekintendő pernek sommás eljárás szerinti tárgyalására határnapot tüz és arra a feleket megidézi évi XIX. tc. a fizetési meghagyásokról 17..; Lásd ehhez: HARSÁGI Viktória: A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődéstörténetének áttekintése 1893-tól napjainkig. Iustum Aequum Salutare sz

18 A nemperes eljárás külön törvényi szabályozásának a polgári perrendtartásról szóló évi I. törvénycikk véget vetett, és az eljárás szabályanyagát a Pp-ben helyezte el, annak is a Nyolcadik czimében, 64 a különleges eljárások körében. 65 A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetére ugyanezen czim tartalmazott utaló szabályozást, és a járásbírósági eljárásra vonatkozó perfelvétel és érdemleges tárgyalás szabályait rendelte alkalmazni. 66 A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) változtatás nélkül, a nemperes fizetési meghagyásos eljárási szabályanyagot beépítette a polgári perrendtartásba, annak is a különleges peres részébe, a XIX. fejezetébe. A Pp (2) bekezdése és a a együttesen jelenítették meg a nemperes és a peres eljárás közötti kapcsolatot. 67 A Pp. ezen fejezetében május 31-ig mindvégig jelen volt a peres eljárásra utalás. 68 A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvénnyel a jogalkotó visszaállította az eljárás külön törvényi szabályozását. 69 Az Fmhtv. a nemperes eljárási szabályozást egészében kiemelte a Pp.-ből, annak XIX. fejezete azonban mégsem üresedett ki, ugyanis a jogalkotó itt helyezte el továbbra is a perré alakulás esetén követendő eljárás speciális szabályait. 70 Ezen szabályok képezték az alapját azon gondolkodásnak, mely az új polgári perrendtartás megalkotásával kapcsolatban a Pp. XIX. fejezetének tartalmára, a speciális peres szabályok célszerű elhelyezésére irányult. Az új polgári perrendtartás kodifikációjának kezdeti szakaszában e témakörben azonban különösebb elképzelések nem követhetőek nyomon. 71 A fizetési meghagyásos eljáráshoz évi I. tc HARSÁGI Viktória: A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődéstörténetének áttekintése 1893-tól napjainkig évi I. tc ; Lásd ehhez: HARSÁGI Viktória: A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődéstörténetének áttekintése 1893-tól napjainkig A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át; ehhez képest a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki és arra a hitelezőt felperesként, az adóst pedig alperesként megidézi; ha az alperes a követelésre vonatkozó nyilatkozatát az ellentmondással együtt benyújtotta, annak másodpéldányát az idézéssel együtt kézbesítteni kell a felperesnek. Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsőfokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni évi III. törvény a polgári perrendtartásról 322. (2) bek. és (Közlönyállapot). 68 Az évi 26. törvényerejű rendelet a polgári perrendtartás módosításáról 63. (7) bekezdése egy (3) bekezdést iktatott a szabályozásba, mely az ellentmondással megtámadott meghagyás jogosult részére (idézéssel együtt) történő megküldéséről rendelkezett. A polgári perrendtartás módosításáról szóló évi CXXX. törvény 17. -a képezte a következő, tartalmat érdemben nem érintő módosítást e körben, majd a polgári perrendtartást módosító évi XXX. törvény 45. -a már több ponton hozott változást a peres eljárás szabályai tekintetében. Lásd erről: január 1-től hatályos Pp és ai. 69 Lásd ehhez: MOLNÁR Judit: A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai megoldások tükrében. Budapest, Közjegyzői Akadémia Kiadó, HARSÁGI Viktória: A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődéstörténetének áttekintése 1893-tól napjainkig A kodifikációs munka előtanulmányai körében a különleges peres szabályok kapcsán lefektetésre kerülnek azon elvek és szempontok, amelyek a valódi különleges perekre vonatkoznak, a különleges peres szabályozás alapjait meghatározzák. E körbe a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulására szabályozást tartalmazó XIX. fejezet nem 18

19 kapcsolódóan kizárólag a közjegyzői hatáskörben elhelyezett nemperes eljárási szabályokkal foglalkozik tanulmány, mely kifejezetten az eljárás igénybe vételére vonatkozó alsó értékhatár emelésének lehetőségét mutatja be. 72 A január 14. napján elfogadott, az új polgári perrendtartásról szóló koncepció nyilatkozik elsőként a szabályozás helyének kérdéséről. A részletes előterjesztés részeként, a különleges eljárásokat érintő kodifikációs gondolkodás körében felveti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárások és az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályait nem a különleges perek között, hanem az általános szabályok között kellene az új polgári perrendtartásban elhelyezni. Javaslattal azonban a konkrét szabályozás helyére vonatkozóan nem élt. 73 A polgári perrendtartásról szóló törvény tervezetében már mind a szabályozás helye, mind tartalma jelen van. A szabályokat a Harmadik részben, azaz az elsőfokú eljárás szabályai között, a XVI. fejezetben A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek cím alatt helyezi el. 74 A polgári perrendtartás szerkezetében ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás speciális szabályait az elsőfokú eljárás perfelvételre és érdemi tárgyalásra vonatkozó teljes szabályanyagát követően találjuk meg, és egyben ez a téma képezi a Harmadik rész lezárását is. A tervezet indokolása kizárólag a szabályozás tartalmi kérdéseivel foglalkozik, az elhelyezés kérdésében nem kíván indokokkal szolgálni. 75 A tartalmi vonatkozású indoklásból azonban következtetéseket vonhatunk le az elhelyezésre is, amikor azt olvashatjuk, hogy a Javaslat a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perekre vonatkozóan az eljárás megindulását összhangba hozza a keresetlevéllel indult per perindítási szabályaival. 76 Ez az összhang iránti igény indokolhatja, hogy nemcsak a tartalmi kérdésekben, hanem a polgári perrendtartáson belüli elhelyezés tekintetében is egy egységben kívánta megjeleníteni a jogalkotó a speciális perré alakulást és peres szabályokat. tartozik bele. Lásd erről: KAPA Mátyás VARGA István: Különleges perek - különleges szabályozás. In: NÉMETH János VARGA István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVGORAC, Budapest, REVICZKY Renáta SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A közjegyzői eljárások és a közvetítői tevékenység mint alternatív vitarendezési módok, valamint ezek viszonya a polgári perhez Az új polgári perrendtartás koncepciója A polgári perrendtartásról szóló törvény tervezete április #%21DocumentBrowse ( ) (továbbiakban: Tervezet). 75 Tervezet Általános indokolás Tervezet Általános indokolás

20 A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerkezetileg mindenben követi a Tervezetben bemutatott szabályozási álláspontot. 77 Az új polgári perrendtartás 78 teljes egészében a fenti rendszert veszi át a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek kapcsán, így a Harmadik részben, azaz az elsőfokú eljárás szabályai között, a XVI. fejezetben A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek cím alatt helyezi el A perré alakulást szabályozó perrendtartásbeli rendelkezések Az új polgári perrendtartás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek tekintetében a 9 -ban szabályoz speciális rendelkezéseket. Az e szabályok tekintetében összehasonlítási alapot nyújtó évi Pp. XIX. fejezete 12 -ban kívánt átfogó szabályozást biztosítani. Már a számadatok is mutatják, hogy az új polgári perrendtartás nem veszi át teljes körűen a hatályos Pp. rendelkezéseit, szűkebb körben kíván speciális szabályozást adni. 80 A szabályozások áttekintése alapján arra jutunk, hogy a Pp.-ben 12 -ban 15 témakör kerül szabályozásra, melyek közül az új perrendtartás hat témát egészében átvesz, és három korábban külön szabályozottat (tárgyalás kitűzése, alkalmazandó peres szabályok, a Pp. 130 és 157. alkalmazása) összevontan, az elsőfokú eljárás szabályainak felhívásával vezet át. 81 Emellett három új téma szabályozása is megjelenik 82 és hat korábbi témakör eltűnik a XVI. fejezetből. Eltűnnek 77 Indokolásában ugyancsak a tervezetben kimutatott összhang megteremtési cél jelenik meg, további elhelyezési indokkal nem szolgál. Lásd ehhez: T/ számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról Budapest, szeptember &p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column- 1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Fintern et%2fcplsql%2fogy_irom.irom_adat%3fp_ckl%3d40%26p_izon%3d11900 ( ) (továbbiakban: Törvény-javaslat) hoz fűzött indokolás évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 79 Időben később jelent meg azon kötet, amely a polgári perrendtartás kodifikációjában részt vevő szakmai bázis álláspontját mutatja be, egy szakértői javaslat az új perrendtartáshoz. A kodifikációs folyamatot egy korábbi fázisában bemutató kötet a tanulmány által vizsgált témakörben azt az álláspontot mutatja, hogy a szabályok elhelyezését külön fejezetben, az általános szabályokat követően kívánták megvalósítani a polgári perrendtartáson belül. Elkerülendőnek tartották a speciális szabályok sporadikus szabályozását, a könnyebb érthetőség és átláthatóság érdekében az általános eljárási szabályok melletti, ún. különös szabályozások között látták megfelelőnek a szabályozás helyét. Lásd: VARGA István ÉLESS Tamás: Szakértői javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVGORAC, Az évi Pp.-ben 12. -ban 15 témakör kerül szabályozásra, melyek közül az új perrendtartás 6 témát egészében átvesz, és 3 korábban külön szabályozottat (tárgyalás kitűzése, alkalmazandó peres szabályok, a Pp. 130 és 157. alkalmazása) összevontan, 1 -ban, az elsőfokú eljárás szabályainak felhívásával vezet át (255. (3) bek.). Emellett 3 új téma szabályozása is megjelenik, így külön -ok rendelkeznek a keresetet tartalmazó irat, a kézbesítés és a bírósági meghagyás sajátos szabályairól. 81 Pp (3) bek. 82 A keresetet tartalmazó irat, a kézbesítés és a bírósági meghagyás. Pp. 257., 260. és

21 Ezen körbe tartozik a bíró kizárása, az ún. második ellentmondás nyomán bekövetkező perré alakulás, az elektronikus kapcsolattartás, a joghatóság hiányában alkalmazható permegszüntetés (hatályos Pp. 157/A. ), a perújítás, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén alkalmazandó szabályok. Kutatásaink során alapvető kérdéseink a következők voltak: Valóban eltűnnek a szabályozásból, vagy a speciális rendelkezés a polgári perrendtartás másik szerkezeti egységében jelenik-e meg (áthelyeződik)? A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő peres eljárások tekintetében előrelépés-e az új polgári perrendtartás által alkalmazott racionalizáció? Hagy-e maga mögött szabályozási hiányt ez a megoldás? Az új szabályozást áttekintve arra a megállapításra juthattunk, hogy a jogalkotó különösen azokat a témákat emelte át a III. rész XVI. fejezetébe, amelyek megfelelnek az új polgári perrendtartáson belül történő elhelyezésnek, így kifejezetten az elsőfokú eljárással kapcsolatos speciális peres szabályok kerültek ide. 83 Az ezen fejezet által továbbiakban már nem szabályozott témákat tekintve két szabályozási irány mutatható ki: áthelyezés és szabályozás megszűnés. A vizsgált témaköröknél 4 esetben mutatható ki áthelyezés, azaz a jogalkotó az új polgári perrendtartás másik szerkezeti egységében helyezi el a szabályozást. Így a kizárás 84, a 157/A. szerinti joghatóság megalapozása és az ellentmondás kapcsolata 85, a perújítás 86, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása során érvényesülő speciális szabályokkal kapcsolatban. 87 E körben is elkülöníthető, hogy az új szabályozás változatlan tartalommal emeli-e át a már ismert rendelkezést, vagy tartalmában alakítja azt. Változatlan tartalommal jelenik meg az új polgári perrendtartás általános szabályai körében a kizárás fizetési meghagyásos speciális esete, valamint az ellentmondás és az alperestől elvárt írásbeli ellenkérelem elhatárolása joghatósági kérdés vonatkozásában. Pozitív változást tapasztalhatunk a perújítás fizetési meghagyásos specialitásait illetően, mivel az új polgári perrendtartás a már korábban is szabályozott hirdetményi kézbesítés mellett - külön rendelkezik a novumra alapított perújítások esetében a fizetési meghagyásos előzményről, kifejezetten alakítva a bírói gyakorlatot az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett meghagyások elleni perújítás megengedhetősége kapcsán Lásd ehhez: Tervezet Általános indokolás Pp Pp (2) bek. 86 Pp Pp Pp (1) bek 21

22 Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása tekintetében változás, hogy már nem kíván szólni az európai eljárás magyar értékhatár általi meghatározottságáról, ezt a továbbiakban az Fmhtv.-nek tartja fenn. Ezáltal azonban a jövőre nézve is rögzíti az uniós rendelet és a magyar szabályozás ellentmondását. Emellett azonban átemeli a perelőkészítési kötelezettségnél a közjegyző-bíróság kettősségét, miközben a magyar és az európai eljárás kapcsán éppen ez a különbségtétel kiiktatható is lett volna egy ilyen ívű perrendi kodifikáció során. A fizetési meghagyásos nemperes eljárást érintő későbbi kodifikáció során így mind az Fmhtv. 59. (6) bekezdésének, mind az új perrendtartás 603. (3) bekezdésének a módosítása szükségessé válik. 89 Eltűnik az új polgári perrendtartásból a kötelezett második ellentmondása és a bíróság hozzá kapcsolódó pénzbírság kiszabási jogosultsága. Így a bíróság a perré alakult eljárásban nem léphet fel a pénzbírság eszközével a rosszhiszemű, ellentmondást előterjesztő kötelezettel (alperessel) szemben. Ugyancsak kikerül a szabályozásból az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó speciális fizetési meghagyásos rendelkezés is. A jelenlegi szabályozás nem teljes egészében tűnik el, ugyanis az elektronikus kapcsolattartás igénybe vételének feltételeit, az arra vonatkozó kötelezettséget továbbra is tartalmazza az Fmhtv., valamint az új polgári perrendtartás XLVI. fejezete. Eltűnik azonban a szankció, amelyet a bíróság alkalmazhat a nem elektronikusan előterjesztett perelőkészítési nyilatkozatok esetében. A jogosulti kapcsolattartás nem megfelelő módjához az új polgári perrendtartás nem kapcsol sem általános, sem speciális eljárás megszüntetési okot, miközben az Fmhtv. kifejezetten erre a szankcióra hívja fel a jogosult figyelmét. A probléma egyértelműen feloldható lenne az új szabályozás kisebb módosításával, mivel a 259. tartalmazza az eljárás megszüntetésének már két speciális (tartalmi szempontokat követő) esetét, ehhez kapcsolható lenne harmadikként a formailag hibás (nem elektronikusan előterjesztett) perelőkészítés esete. A gyakorlat számára azonban a jelenlegi jogszabályszöveg is közvetíti áttételesen az elektronikus előterjesztés kötelezettségét, ugyanis a hatálytalanság következménye fűződik a formailag hibás kérelmekhez, melyet a Pp. az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei körében helyezett el Felvethető a jogalkotó részéről, hogy a polgári perrendtartás kodifikációja során a fizetési meghagyásos nemperes szabályanyag áttekintése nem tekinthető feladatának. Mégis megtörtént azonban, hogy az új polgári perrendtartás a vizsgált téma kapcsán szabályoz nemperes eljárási kérdéseket. Pl.: 254. (1) bek, (2) bek. a) pont. 90 Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következménye, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. Pp

23 A korábban jelzett kérdésekre tehát az elvégzett vizsgálat alapján akként tudunk választ adni, hogy az új polgári perrendtartás egy helyeselhető szabályozási racionalizációt hajtott végre a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő per speciális szabályait illetően. A vizsgált rendelkezéseket azok általános elemei körében, egységesen helyezte el, így megvalósítva a szabályozások egységes és áttekinthető alkalmazását. Az áthelyezések és a megszűnő szabályozások egy esetben, az elektronikus kapcsolattartás körében mutatható ki olyan értelmezési szükséglet, amelyet a jogalkotó a szabályozás szintjén is fel tudott volna oldani. Változatlanok Az új polgári perrendtartás XVI. fejezetének változatlan elemei tekintetében alapvető kérdésünk az volt, hogy tartalmát tekintve is változatlanok-e, azaz az új polgári perrendtartás a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása, a nemperes eljárást követő per ezen speciális szabályai tekintetében valóban nem kívánt változtatni? A részletesen megvizsgált 7 szabályozási témakör kapcsán általában megállapítható, hogy tapasztalhatóak változások az évi Pp.-hez képest. A változások mértéke alapján több fokozatot különböztethettünk meg. A legkisebb mértékű módosulást fogalom-változások okozták, melyek több vizsgált témakörben is megjelentek. Így a 254. a keresetlevél visszautasítása, és az eljárás megszüntetése, valamint a fizetési meghagyással indult per (255..) körében az új polgári perrendtartásbeli szabályok a közjegyzői intézkedések kapcsán is a visszautasítást, mint új fogalmat használják. Ugyancsak fogalom-változás jelenik meg a keresetlevél és a perindítás joghatásai körében, a keresetlevél kézbesítése helyett az egységesebb fogalmat, a közlést alkalmazza az új szabályanyag. További példa a fogalom-változásra a perköltség és költségkedvezmények szabályozásában is található, amikor a célszerű és jóhiszemű eljárás helyett a szükségképpen felmerült másolati díj beszámítását teszi lehetővé az új polgári perrendtartás 261. (1) bekezdése. Mindezeken a pontokon az új polgári perrendtartás hatására az Fmhtv. fogalmait, terminológiáját is felül kellett vizsgálni, és a fizetési meghagyásos nemperes eljárás január 1-vel módosult szabályai már át is vezették az általunk is kimutatott fogalom-változásokat. A változások második szintjét azok az új szabályok alkotják, melyek kiegészítik, pontosítják az egyes vizsgált rendelkezések tartalmát. E körbe sorolható a perelőkészítési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó speciális permegszüntetési szabály (259..), mely fokozza a jogosult előkészítési kötelezettségét, ugyanis annak mind a részbeni teljesítése, mind a 23

24 nemteljesítése a per megszüntetését vonja maga után. Ugyancsak a pontosító rendelkezések körébe sorolandó azon új elem is, hogy a jogalkotó következetesen jelzi a jogi képviselet kötelező voltát, és annak kivételeit. A perköltség és költségkedvezmények körében a 261. több újdonsággal is jelentkezik. Ezek egyike, hogy - eleget téve a gyakorlati tapasztalatoknak megszünteti a bíró jogosultságát a nemperes eljárásban biztosított kedvezmény felülbírálatára. 91 Ezen jog érvényesítése nehezen kivitelezhető volt, és helyette a bíróság saját eljárására vonatkozóan tudott és tud továbbra is a féltől adatokat kérni a peres eljárásban érvényesíthető költségkedvezményekkel kapcsolatban. A MOKK-nak járó eljárási díj megítélése, arra a felek kötelezése kapcsán is új szabályok jelennek meg. Így a bíróság minden eljárás-lezáráskor köteles erről dönteni (ítélet és végzés esetén is), valamint a MOKK fellebbezési joga és a határozat kiegészítésére vonatkozó jogosultsága kifejezetten megjelenik a 261. (3) és (4) bekezdésében. A fentiek ellenére, azok értékelése nyomán arra a megállapításra juthatunk, hogy a hatályos Pp. is biztosítja a MOKK számára a díjjal kapcsolatos határozat megtámadását és a kiegészítés kérését is. Az Fmhtv. alapján a bíróságnak döntenie kell az eljárás lezárásakor a MOKK-ot megillető eljárási díjról. Mindezek alapján nem tekinthető valóban új, és a bíróság hatáskörét valóságosan bővítő rendelkezésnek a fenti szabályozás, ezért került a pontosítás, kiegészítés kategóriájában értékelésre. 92 A pontosításként értékelhető az új polgári perrendtartásban a perré alakult eljárásra vonatkozó szabályozás is. A jogalkotó kifejezetten integrálni kívánta a fizetési meghagyásos eljárással induló per szabályait a keresetlevél benyújtásával megindított polgári peres eljárás szabályaiba. Ezáltal felszámolja a hatályos Pp. többes utaló szabályozását, egyértelmű eljárási utat mutatva a jogkeresők és a jogalkalmazók számára. 93 A tapasztalt változások legmagasabb szintjének azokat tekintjük, amikor a szabályozás túl kíván lépni a Pp. keretein, és új jogokat jelenít meg, vagy szüntet meg korábbi jogosítványokat. E körben kell beszélnünk a keresetlevél visszautasításáról és az eljárás megszüntetéséről, ahol az új polgári perrendtartás a Pp.-ben megjelölt, az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére megjelölt alternatívák közül kizárólag két eljárást tart fenn (kisértékű 91 Pp (2) bek évi Pp (3) bek.; Pp (3) bek. 93 Pp (1) bek. 24

25 követelések európai eljárása és a választottbíráskodás), az egyezségi kísérlet intézményét pedig újraszabályozottan kínálja a jogkeresők számára. 94 Emellett itt kell kiemelni, hogy a jogalkotó kifejezetten rendezni kívánja azoknak a keresetleveleknek sorsát, amelyeket fizetési meghagyásos eljárás kötelező igénybe vétele ellenére/helyett nyújtottak be, de a bíróság nem észlelte ezt, így az alperest már az eljárásba bevonta. Ezzel egy sajátos keresetindítási utat nyit meg a kötelező fizetési meghagyásos értékhatár mellett. 95 A bíróság intézkedési lehetőséget áttekintő és szabályozó teljes megújulást mutat. A bíróság egy eszköz (áttétel) helyett öt intézkedési módot is alkalmazhat. Ezek részben igazodnak a jogosulti/felperesi keresetet tartalmazó irat, a közjegyzőtől érkező akta és a közjegyzői felhívásban szereplő bíróság találkozását biztosító elvhez (haladéktalan megküldés, áttétel, visszautasítás). Emellett azonban a bíróság kifejezett felhatalmazást kap a közjegyzői eljárás befolyásolására, amikor megállapíthatja a szabályszerű perré alakulás hiányát és az ellentmondást a közjegyző helyett visszautasítja. Ugyancsak a két hatóság közötti kapcsolat új oldalaként jelenik meg, hogy a bíróság a polgári peres eljárás felfüggesztésével visszautalhatja az ügyet a közjegyző intézkedési körébe, ha az valamilyen perré alakulást érintő kérelmet nem bírált el. 96 Felvetődik a kérdés, hogy nem avatkozik be olyan mértékben a bíróság a közjegyzői eljárásba, ami már nem indokolt? A fizetési meghagyásos eljárások perré alakulása körében tapasztalt leggyakoribb problémák és azok kifejezett jogalkotói kezelésének lehetünk tanúi az új polgári perrendtartás át vizsgálva, különösen az (5) és (6) bekezdést illetően. Véleményem szerint a bíróság fenti jogosítványai előmozdítják a perré alakulás folyamatát és a fizetési meghagyásos eljárást követő perek lefolytathatóságát. Új intézmények Az új polgári perrendtartás vizsgált fejezetében három, előzmény nélküli téma szabályozása jelenik meg. E körbe sorolandó a keresetet tartalmazó irat, a kézbesítés és a bírósági meghagyás. A keresetet tartalmazó irat jeleníti meg a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondással történő perré alakulási szakaszában a jogosult/felperes perelőkészítési kötelezettségének formaitartalmi előírásait. 94 Pp (1), (2), (5) bek. 95 Pp (3) bek. 96 Pp (5) (6) bek. 25

26 Az Fmhtv december 31-ig hatályos 37. (3) bekezdése alapján a közjegyző felhívta a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő. Ehhez kapcsolódott az évi Pp ának szankciója, mely szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési kötelezettségét nem teljesíti. E két szabályozás együttesen nyújtott információt a jogalkalmazás számára a perelőkészítés valódi tartalmára vonatkozóan. A polgári perrendtartás tervezetét vizsgálva látható, hogy már a jogalkotás előkészítő szakaszában megjelent a fenti megjelölés pontosítása iránti igény, amelyet azonban kifejezetten utaló szabályozás megalkotásával kívántak a perrendtartásban megjeleníteni. A rendelkezés ekként szólt: a felperesnek az eljárási illeték kiegészítése mellett a keresetlevél szerkezetére és tartalmi elemeire, valamint melléletére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő iratban kell előterjesztenie a perelőkészítő nyilatkozatát. 97 Már ez a szabályozás is alkalmas volt arra, hogy egységesítse a polgári peres eljárások megindítását, mind az önálló keresetek, mind a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetére. Elsőként a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat a a jelenített meg a keresetet tartalmazó irat elnevezést, ekkor még csak zárójelben, nem változtatva a Tervezet általi szabályozáson. Az új polgári perrendtartás a egyértelműen a keresetet tartalmazó irat elnevezés alatt határozza meg a felperes kötelezettségeit, összefoglalva annak előterjesztésére vonatkozó módokat, határidőt, tartalmi és formai követelményeket. Így a felperes a közjegyzőnek az Fmhtv. 37. (3) bekezdése szerinti felhívása kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles az eljárási illetéket kiegészíteni és keresetét a keresetlevélre, valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tartalmú iratban előterjeszteni a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon. Az irat bevezető részében utalni kell - a közjegyzői ügyszám feltüntetése mellett - a per fizetési meghagyásos eljárási előzményére, és az irathoz mellékelni kell a közjegyző felhívásának másolatát. 98 Ha a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a felperes jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet tartalmazó iratot erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. A felperes a keresetet a közjegyző felhívásában szereplő járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, amelyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít Tervezet Pp (1) bek. 99 Pp (2) bek. 26

27 A évi Pp. hatályba lépésével az Fmhtv. perré alakulást szabályozó 37. -a is megújult január 1-től. Így a jogosult perelőkészítés során köteles a keresetet tartalmazó iratot a közjegyzői felhívásban megjelölt bíróságon határidőn belül előterjeszteni, ezen iratban utalnia kell a fizetési meghagyásos eljárás ügyszámának feltüntetésével a nemperes eljárási előzményre, mellékelnie kell a közjegyzői felhívást és meg kell fizetnie a felhívásban szereplő kiegészítő eljárási illetéket. 100 Ezen szabályok összhangjával az ellentmondás nyomán bekövetkező perré alakulás esetén a korábbi jogosult, immár felperes számára mind formailag (keresetet tartalmazó irat), mind tartalmilag (Pp szerinti szerkeszti és tartalmi elemek) meghatározásra került a polgári per előkészítésének kötelezettsége. A fizetési meghagyásos eljárás speciális szabályai körében új elemként jelenik meg a kézbesítés. Ezen intézmény általános szabályait a Pp. részletesen tartalmazza a okban, a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban járulékos jelleggel jelenik meg az intézmény. Tartalmát illetően a szabályozás arra az esetre kíván reagálni, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a képviseleti jog tényleges igazolására nincsen lehetőség, mivel a kérelem-nyomtatványon csupán jelezni kell a képviselet tényét, meghatalmazás becsatolását az elektronikus rendszer nem biztosítja. 101 Így átmeneti szabályozást kellett a Pp.-ben azon esetre megjeleníteni, amikor képviselő - képviseleti jogának igazolása nélkül - jár el. Ekként a bíróság értesítéseit és határozatait a felek számára akkor is a fizetési meghagyásban, illetve ellentmondásban, vagy a keresetet tartalmazó iratban feltüntetett képviselő számára kézbesíti, ha a képviselő képviseleti joga nincs igazolva. Kisegítő szabályként jelenik meg, hogy amennyiben a feltüntetett képviselő neve vagy kézbesítési címe hiányos, az iratot a fél számára kell kézbesíteni. 102 A bírósági meghagyás kapcsán a fizetési meghagyásos eljárás és a polgári perben megvalósult alperesi mulasztás szankcionálása hosszú történetre vezethető vissza. A magyar polgári peres eljárás szabályai körében nem tekinthetünk el azon állásfoglalástól, melyben a Legfelsőbb Bíróság (hatályos elnevezése alapján Kúria) fontosnak tartotta, hogy a felek perbeli aktivitását növeljék. Ennek eszköze az első tárgyalást elmulasztó alperessel 100 Fmhtv. 37. (3) bek. 101 Fmhtv. 10. (4) bek.; Lásd ehhez: Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Pp (1) bek. 102 Pp

28 szemben a bírósági meghagyás 103, melyet a III. Ppn. 104 vezetett be, és feltételei között szerepel azon kitétel, hogy az alperes az első tárgyalás elmulasztotta és írásbeli védekezést nem terjesztett elő. 105 A fizetési meghagyásos eljárást ellentmondás folytán követő peres eljárás első tárgyalásán azonban kizárt volt a bírósági meghagyás alkalmazása, mivel a PK 172. állásfoglalás értelmében a kötelezett ellentmondása írásbeli védekezésnek minősült, és ezáltal nem teljesülhetett a bírósági meghagyás kibocsátásának valamennyi feltétele. A Legfelsőbb Bíróság azonban a 2/2009. polgári jogegységi határozatával nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni a fizetési meghagyások ellen benyújtott ellentmondások tartalmára, és különbséget kívánt tenni az ún. érdemi és nem érdemi ellentmondások között. Ezért a PK 172. kollégiumi állásfoglalás felülvizsgálata során kifejtette, hogy amennyiben a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem tartalmaz érdemi védekezést, és az alperes az első tárgyalást elmulasztja, helye van vele szemben bírósági meghagyás kibocsátásának. 106 A vizsgált 2/2009 PJE egyértelműen a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondást kívánja vizsgálat alá helyezni a bírósági meghagyás kibocsátásának alapjaként, ha az alperes mulaszt. Amennyiben az alperes megjelenik az első tárgyaláson, vagy megjelenés hiányában - a tárgyalást megelőzően írásban - ellenkérelmet terjeszt elő, már nem alkalmazható a bírósági meghagyás (nem kap szerepet a kötelezetti ellentmondás tartalma). A bírósági meghagyás fizetési meghagyásos eljárást követő alkalmazhatósága tekintetben alapvető kérdésünk az, hogy hoz-e változást az új polgári perrendtartás megújult bírósági meghagyásra vonatkozó szabályozása. A bírósági meghagyás, mint jogkövetkezmény az alperes írásbeli ellenkérelmének elmulasztásához kapcsolódik január 1-től. 107 A szankció hivatalból és perfelvételi tárgyalás nélkül, azaz időben a per korábbi szakaszában jelenik meg. 108 A fizetési meghagyásos eljárás és a bírósági meghagyás kapcsolatában az új szabályok első ránézésre nem eredményeznek változást, mivel a Pp. a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek szabályai körében továbbra is akként nyilatkozik, hogy a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás 103 Pp (2) bek évi 26. tvr. a polgári perrendtartás módosításáról. 105 Pp (2) bek. 106 Lásd ehhez: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás. In: VARGA István (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, Pp Tervezet Indokolás 340. o. 28

29 kibocsátásának. 109 Ezáltal fenntartja azon elvet, hogy továbbra is a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás érdemi-nem érdemi volta alapján dönthető el, alkalmazható-e szankció az alperessel szemben, biztosítva a 2/2009. PJE rendelkezéseinek továbbélését. A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételeit vizsgálva azonban azt láthatjuk, hogy azok egyértelműen az alperes írásbeli ellenkérelmének elmaradásához, hiányos voltához kapcsolódhatnak: Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést. 110 Tehát az új Pp. mégis eredményez változást a szövegszerű rendelkezések változatlansága mögött: az alperes a perré alakítás céljával még kötelezettként előterjesztett egy ellentmondást, melynek tartalmára és formájára az Fmhtv. rendelkezései vonatkoznak. Bírósági meghagyással akkor szankcionálható alperesként, ha a felperes keresetet tartalmazó iratára a Pp ai szerinti írásbeli ellenkérelemmel határidőn belül felhívás ellenére - nem reagál. Az ellentmondás és az írásbeli ellenkérelem tehát elkülönül, és az ellentmondás tartalma, annak érdemi volta akkor nyerhet értékelést, ha az alperes ellenkérelmet nem terjeszt elő, és csak az ellentmondása áll rendelkezésre a felperes kérelmével szemben. Ez azonban azt is jelzi, hogy nem az ellentmondás az elsődlegesen figyelembe veendő nyilatkozat az alperesi oldalon. Továbbá perfelvételi tárgyalás nélkül, a perelőkészítés szakaszában képezi a keresetet tartalmazó irat, az írásbeli ellenkérelem/ellentmondás a bíróság általi vizsgálat tárgyát. Ezáltal az új Pp. markánsabb elkülönülést biztosít a kötelezetti és alperesi nyilatkozatok között. A polgári perben az alperes elsődleges kötelezettsége, hogy írásbeli ellenkérelem előterjesztésével reagáljon a felperes keresetlevelére. A korábbi szabályozásban elégséges volt az alperes részéről az első tárgyaláson történő megjelenés, amely miatt valóban nagyobb hangsúly helyeződött az előzmény-eljárásban tett írásbeli nyilatkozatra (ellentmondás), annak érdemi-nem érdemi voltára. Az új bírósági meghagyásos szabályozás, az új perszerkezet nyomán a még mindig hatályban lévő 2/2009. PJE alkalmazása a gyakorlatban visszaszorul, az elsődleges kötelezettség, az írásbeli ellenkérelem előterjesztése miatt a fizetési 109 Pp (2) bek. 110 Pp (1) (2) bek. 29

30 meghagyásos eljárás kötelezettjének már alperesként kell olyan kötelezettséget teljesítenie, aminek elmulasztása bírósági meghagyás kibocsátását eredményezi. A vizsgált három új intézmény kapcsán megállapíthatjuk, hogy ugyan ténylegesen nem voltak jelen a Pp. fizetési meghagyásos eljárás perré alakulására vonatkozó fejezetben, tartalmuk alapján a perrendtartás egyéb részeiben, valamint a joggyakorlatban már léteztek és érvényesültek. Így a keresetet tartalmazó irat előzményeként jelen volt a perelőkészítés részeként a felperesek számára az a gyakorlat, hogy az évi Pp ának szabályai szerinti keresetlevelet terjesztettek elő. A ténylegesen nem igazolt képviseleti jog hiányában történő képviselő részére történő kézbesítés az Fmhtv június 1-jei hatályba lépése óta jelen van a gyakorlatban, ugyanis a törvény kezdettől fogva kizárta (kevés kivételt engedve) a mellékletek csatolását. 111 Ekként január 1. napját megelőzően a meghagyás kibocsátása iránti kérelmeken jelzett képviselőnek történt a Pp. általános kézbesítési szabályai alapján az iratok kézbesítése. A bírósági meghagyás intézményének ezen fejezetben történő szerepeltetése egy pozitív irányú változás, ugyanis korábban kizárólag a 2/2009. PJE alapján volt megállapítható a bírósági meghagyás alkalmazhatósága. Sem az Fmhtv., sem a Pp. vizsgált fejezete nem tartalmazott utalást a nemperes eljárás és a bírósági meghagyás kibocsátásának összefüggésére. Az évi Pp. kisértékű perekre vonatkozó szabályai, köztük is a 390. (1) bekezdése tartalmazott egy jelenlegi tartalommal azonos rendelkezést a bírósági meghagyás fizetési meghagyásos eljárást követő alkalmazhatóságáról. A szabályozás helye azonban nem határolta be a két intézmény összefüggését, és nem korlátozta a bírósági meghagyás kibocsátását kizárólag az 1 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű ügyekre (ez lévén a kisértékű per alkalmazásai területe). Ezt azonban ugyancsak a 2/2009. PJE adta tudtunkra. Ekként mindenképpen üdvözlendő új szabályozási elem a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre vonatkozó Pp. fejezetben a bírósági meghagyás kibocsáthatóságára történő utalás. Álláspontunk szerint azonban még jelentősebb változás az új Pp. kapcsán, hogy a bírósági meghagyás megújult szabályozása nyomán a kötelezetti ellentmondás és az alperesi írásbeli ellenkérelem elkülönülése megvalósult. 111 Fmhtv. 10. (3) bek. 30

31 3. A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára és igénybevétele az Európai Unió tagállamaiban Jelen fejezetben a fizetési meghagyásos eljárásoknak egy meghatározott, szűk körű jellemzője alapján kívánunk következtetéseket levonni az európai tendenciákra vonatkozóan. A vizsgálat apropóját a magyar fizetési meghagyásos eljárást jellemző értékhatár alkalmazás, annak emelése, valamint az eljárás kötelező jellegének előírása adja. A tagállamokban működő fizetési meghagyásos eljárások első átfogó áttekintését és kategorizálását ben a Walter H. Rechber, Georg E. Kodek által szerkesztett Orders for payment in the European Union kötet és a Bizottság Zöld Könyve nyújtotta. 112 Ezen forrásokban az Unió akkori 15 tagállamában működő fizetési meghagyásos eljárások pontról-pontra és a maguk összességében is elemzésre, bemutatásra kerültek, mely elemzések az eljárások alkalmazási területét, azon belül az értékhatár alkalmazást és az eljárás igénybe vételének jellegét is magukba foglalták. 113 Az általunk elvégzett vizsgálat - felhasználva a fenti forrásokból kiolvasható megoldásokat kiterjedt a 2016-ban uniós tagággal rendelkező államok fizetési meghagyásos eljárásaira, komplex képet kívánva nyújtani a jelenleg is tag 28 állam eljárásának igénybevételére és alkalmazott értékhatárára A tagállami fizetési meghagyásos eljárások áttekintése értékhatár alkalmazás és igénybevétel szempontjából Kutatásom során megállapítást nyert, hogy az Európai Unió tagállamainak nagyobb részében ismert és alkalmazott intézmény a fizetési meghagyásos eljárás, 28 tagállamból 24-ben van jelen RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht, In: RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4., Kluwer Law International RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht o.; COM (2002) Dánia, Egyesült Királyság, Írország valamint Ciprus polgári eljárásjoga nem szabályozza az eljárást. Lásd ehhez: European Justice Fizetési meghagyásos eljárások ( ); Eltérően nyilatkozik Rák Viktor. 28 tagállam közül 20 esetében mutatja ki a fizetési meg hagyásos eljárás létét, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Írország mellett Finnország, Hollandia és Málta került fel azon listájára, ahol a fizetési meghagyásos eljárás általános leírásának megfeleltethető eljárás nem mutatható ki. RÁK Viktor: Kommentár az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelethez, Wolters Kluwer, Budapest,

32 Fizetési meghagyásos eljárások a tagállamokban Nincs tagállami FMH eljárás Tagállami FMH eljárás Nincs rendelkezésre álló adat A 24 vizsgált tagállami fizetési meghagyásos eljáráson belül elkülöníthetőek az értékhatárt nem alkalmazó eljárások. Ebbe a körbe 2016-ban 14 tagállam eljárása tartozik egyértelműen. Kettősséggel találkozunk két tagállam esetén, ahol a követelés típusa, az eljárás technikai feltételei nyomán szabályozásra kerül értékhatár, és értékhatár nélkül is igénybe vehető az eljárás. Így Portugáliában és Csehországban. 115 Értékhatár által kerül szabályozásra az eljárás Belgiumban, Luxemburgban, Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Máltán és Magyarországon, azaz 7 tagállamban. Ehhez még hozzászámítódik a fentebb jelzett két tagállam is, Portugália és Csehország, ahol ugyancsak él az értékhatár alkalmazás, azonban nem kizárólagosan. Az alkalmazott értékhatárok 2016-ban változatos képet mutatnak. Belgiumban 1860 euró, Luxemburgban euró, Ausztriában euró, Észtországban euró, Lettországban euró, Máltán euró, Magyarországon 3.170, valamint euró. Portugáliában euró, Csehországban euró. 116 Az alkalmazott értékek jellemzően felső értékhatárként vannak jelen, így Belgiumban, Luxemburgban, Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Máltán, Magyarországon, Portugáliában és Csehországban is. 117 Ezáltal egyértelműen felső határt szabnak az eljárás igénybevétele szempontjából, az ezen értéket meghaladó követelések érvényesítésére a fizetési meghagyásos eljárás már nem áll rendelkezésre a tagállamokban. Itt is felhívjuk azonban a figyelmet a portugál és a cseh eljárásra, amelyekben értékhatártól függetlenül is igénybe vehető az eljárás, amennyiben a tagállami feltételeknek megfelel a követelés érvényesítése. 115 European Justice Fizetési meghagyásos eljárások 116 European Justice Fizetési meghagyásos eljárások 117 European Justice Fizetési meghagyásos eljárások 32

33 Egyetlen tagállam, Magyarország fizetési meghagyásos eljárását jellemzi kettős értékhatár alkalmazás. Az értékhatárok egyike valódi az előzőkben bemutatott felső összeghatár, értéke 30 millió Ft, euró. A másik alkalmazott értékhatár 3 millió forintos, azaz eurós, mely átvezet az eljárás egy további sajátosságához, az igénybevételének kötelező jellegéhez. A tagállami fizetési meghagyásos eljárások értékhatár alkalmazás szempontjából Értékhatár által szabályozott eljárás Értékhatár által nem szabályozott eljárás Mindkettő jellemzi Nincs részletes adat Megállapítható az alkalmazott értékhatárok mellett, hogy az eljárást a tagállamok szinte kizárólag alternatívaként kínálják a polgári peres eljárások és további tagállami eljárások mellett. Az osztrák és a magyar fizetési meghagyásos eljárás szakít ezen gondolkodással. Az előbbi kizárólagosan, a hatályos szabályozás alapján eurót meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésének kötelező, per előtti elő-eljárásaként tekint a fizetési meghagyásos eljárásra. A magyar szabályozásban megjelenő 3 millió forintos értékhatár jeleníti meg a fenti megoldást. A jogosult választására bízott, fakultatív igénybe vétel a magyar eljárásban 3 millió forintot meg nem haladó igények esetén nem áll fenn. Amennyiben a követelés értéke meghaladja az 3 millió forintot, az eljárás igénybe vétele fakultatívvá válik, egészen 30 millió forinttal bezárólag Fmhtv. 3. (4a) bek. 33